A klímaváltozás hatására átalakult a nyár, egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok.
Miközben hazánkban is megvolt az idei nyár első hőhulláma, érdemes lehet visszapillantani, mi változott e téren. A nyári hőségről más emlékei vannak a mai középkorú vagy idősebb korosztálynak, mint az ezredforduló után született generációknak.
Senki sem állítja, hogy az 1960-as vagy 70-es években ne lettek volna kánikulai napok, azonban ezek száma és mértéke ma már más.
Ami egy huszonévesnek, aki már ebben nőtt fel, normálisnak tűnik, az az idősebbeknek már extrém.
Bár világszerte sorra dőlnek meg a hőségrekordok, olyan sokat hallunk ezekről, hogy alig tűnik fel egy-egy újabb rekord híre. Például Új-Delhiben (India) az éjszakai minimum-hőmérséklet 35,2 Celsius-fok volt nemrégiben, míg a nappali maximumok több mint 37 egymást követő napon meghaladták a 40 Celsius-fokot. Mekkában (Szaúd-Arábia) a zarándoklat ideje alatt 51,8 Celsius-fokot mértek, és az eddigi adatok szerint ez több mint 1300 embertársunk számára végzetes volt. Egyiptom és egész Afrika júniusi örök rekordja 50,9 Celsius-fok volt, amit Asszuánban mértek a hónap elején.
A Scientific American cikke szerint sem ugyanazok a mai nyarak, mint szüleink, nagyszüleink idején voltak, gyakoribbá és hosszabbakká váltak a hőhullámok. Az 1960-as évekhez képest ma Philadelphiában néggyel több hőhullám érkezik, San Franciscoban héttel, New Orleansben pedig kilenccel több.
Az egyedi nyarak ettől eltérhetnek, ám a drámai növekedés egyértelmű. Nem kell azonban a szomszéd kontinensre mennünk a hőségért. Európában már a 2022-es nyár 60 ezer, a hőséggel kapcsolatos halálesettel járt és tudjuk, hogy a 2023-as nyár még melegebb volt. Az előrejelzések szerint több mint 50 százalék az esélye, hogy a 2024-es nyár is az átlagnál melegebb lesz az egész északi féltekén.
Számos helyen megtapasztalhatják az emberek a hőkupola jelenségét. Ennek során speciális körülmények alakulnak ki, amelyek öngerjesztő módon fenntartják a rendkívüli meleget. Az adott területen uralkodó anticiklon hatására a felforrósodott levegőt a nagy légnyomás a talaj közelében tartja, ahogy egy fazék tetején a fedő is benntartja a meleget főzés közben (lásd a videóban).
A helyzet öngerjesztő: minél nagyobb a forróság, annál jobban emelkedik a légnyomás, ami még inkább visszatartja a levegőt. E jelenség az USA vagy Ausztrália területén korábban is kialakult, azonban 2023-ban már Dél-Európa is belekóstolhatott
Rendkívül rövid időszakban méregetjük a hőmérsékletet, a Földi élet létezésének időszakához képest. Mintha egy csecsemő növekedését vizsgálnánk, a másodperc egymilliárdod részének időtartama alatt. A mért növekedési eredményt kivetítve 5 évre, matematikailag tökéletes számítás eredménye szerint ötéves korában a 3200 grammal született gyermek 856,8 kg súlyú lesz.
A hiba oka, hogy ilyen pici időtartam alatt, nem lehet megismerni a teljes növekedési folyamat szakaszait.
A helyi melegrekordokat kutatják, de a helyi hidegrekordokat nem.
Egyoldalú, manipulatív információ közreadás.
Amerikában bedőlt a felmelegedés elmélet, amikor a közelmúltban olyan hideg tél volt, hogy Texasban befagytak a vízvezetékek. Persze ez nem volt világszerte vezető hír a főáramú sajtóban, de az igen, hogy Pukimuki faluban 40 fok rekord meleget mértek.
1 Tudod mi a különbség az időjárás és a klíma között?
Kezdettől fogvan az volt a jóslat a globális felmelegedés kapcsán, hogy szélsőségesebb lesz az időjárás, nagyobb hidegek és melegek lesznek, és hirtelenebb változások, a Jet Stream összeomlása miatt. Ezért az extrém hidegek nemhogy nem cáfolják, de egyenesen alátámasztják a globális felmelegedés narratívát.
Egyébként az ökoszisztémák összeomlása, a fajok tömeges kihalása olyan esemény, ami földtörténeti korokat választ el.
Érdemes megnézni ytb-on: Ilyen Lesz Európa Klímája 2050-re
Talán jól ábrázolja a helyzetet.Persze ebbe talán nincs belekalkulálva a megfutás.
Érdekes egyébként facebook komenteket olvasni a témában ahol van legalább 100 hozzászólás.Azt tapasztalom hogy egy kis része az embereknek azt írja hogy régen is volt gyermekorában ilyen meleg emlékszik rá. Meg a másik kuvaitba dolgozott 20 éve és 60 fokba egész nap kint dolgoztak és hagyjuk már őt a 38 fokkal:D
A másik része a kommentelőknek talán már a többség panaszkodik hogy régen tényleg nem volt ilyen meleg. Nyáron csak 28 fok volt és ha 32 fok volt max 2 napig utána jött egy vihar.
Anyum is mondta hogy 90-es években kapálták a dinnyét és egész nap kint lehetett lenni egy déli kis pihenővel de utána folytatták. Általában 28 fok volt és nem égetett a nap.
Egyébként az irodisták panaszkodnak a legjobban főleg akik nem dolgoznak munka után sem odakinn.Na azok a 28 fokban szenvednek.Az út
szélén az aszfaltozók meg simán elvannak az 50 fokban aszfaltgőzt szívva. Egyébként tapasztaltam hogy most a szabadság alatt amikor javítottam a tetőt és a 35 fokhoz hamar hozzászoktam noha délután már nem mentem vissza de ez annak is betudható hogy nem akartam a szabadságomon végig dolgozni a tűző
napon.
Épp mentem az iparcikkbe és ott is már felszereltettek 2 db klímát mert a jómódú tulajok nem bírták tovább a meleget.De több ismerős is azt mondta hogy most már ő is beszerelteti a klímát a mostaniak után.Szóval csak úgy pattognak a 3-4 kilowattok pluszba országosan és világszinten is brutál többletfogyasztás lesz az egyre több klímázó miatt.Százezrek fognak jövőre klímát venni
pluszba….
Egyébként ebben a hőhullámban kifejezetten jól bírta az elektromos hálózat, rendesen
meg volt terhelve mégsem volt sehol egy áramszünet sem. Pedig vártam volna 1-2 órás áramszüneteket.Legalább olyan mini háború feelinget szerettem volna átélni.Ebből én azt vonom le mint laikus hogy
semmi probléma nincs még bőven van áram és tartalék legalábbis Magyar tekintetben.
Egyébként azon gondolkodtam hogy ha kint lesz 45 fok és vennék klímát akkor a 28 fokos klímából kimenni a 45 fokra dolgozni (pl szabadság alatt) nem valami egészséges. Van ugyan egy régi pincénk és lehet az jelenthet majd megoldást a melegben, bár nedves és nagyon régi .De érdekes hogy nem mélyen van és nyitott mégis hűvös.Nem tudom milyen lenne egy ilyenben aludni a gombák és a nyirkossága miatt egészségügyileg.De ha lesznek 45 fokok lehet kicsit ki kell pofozni és majd oda
húzódni.
Talán a jövőben jó vállalkozás is lehet a minipince építés.Venni kell egy yanmar japán
minikotrót (3 milla) és minipincéket építeni az országban. Ha nem lesz, áram, klíma vagy valaki érzékeny rá akkor lehózúdhatna oda a családdal és a
háziállatokkal.Plusz télen jó lenne tárolni a befőtteket.Talán lehet lenne is kereslet majdan az ilyenekre.
A ytbon megtalálod azt is hogy nincs melegedés meg azt is hogy 2026-ra kihalunk. Namost józan paraszti éssszel érdemes figyelni a dolgokat és következtetni.Tulajdonképpen ez a 2 hetes hőhullám egy pozitív konfirmáció volt hogy robogunk előre a felmelegedésben.A metán görbéket kell
nézni hogy mikor fognak felfelé kunkorodni illetve az északi sark mikor megy 1 millió km2 alá.Ha ezek megtörténnek akár a középső ujjadat bemutatva a főnökeidnek simán elhagyhatod a munkahelyed:D
5. andrew
Régen is volt meleg, csak másként emlékszünk rá.
Nagyszüleimnél 1992-ben hegyvidéken négy napig volt 37 fok körüli meleg, aztán egyszer jött egy vihar, ami a határ az egyik oldalán álló erdőt letarolta, a nagykaput pedig úgy ki hajította az útra, mintha csak papírból lett volna.
Nagyapám ugyanott azt mesélte, hogy 1937-ban olyan hideg lett augusztus elején, hogy be kellett hajtani a teheneket a kint-szállásos legelőről. Ti. lehavazott.
2017-ben is volt 3x egy hét amikor ilyen nagyon meleg volt. Be is szereltettem a klímát, aztán három évig azért kapcsoltam be egyszer, hogy állásában nehogy elromoljon. Na jó, most nagyon jól jött. És a tavaly is volt vagy 10 nap amikor áldás volt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy vége a világnak. Ha az egész nyár ilyen meleg lesz, akkor más a helyzet. De nem úgy néz ki, hogy lesz még idén 40 fok. Szerintem elmúlt a meleg. Jön augusztus 20, Szt. István, és onnantól vége a nyárnak. A régiek egyébként is onnan számolták az ősz kezdetét.
A meleg pedig megszokás kérdése. Az irodista kényelmes léte okán nem bírja a meleget. lassan már a seggét is lusta kitörölni. Na az ilyenek hullanának el elsőnek, ha lenne egy nagy áramszünet.
Az elektromos hálózat tényleg jól bírta, hála az okos elődöknek, akik nem spóroltak amikor építették. Azonban nagy kérdés, hogy lesz-e elég delej belé. Mert így is 30%-os importra szorulunk. Ha pedig valamelyik szomszédnak nem lesz elég árama (ahogy járt Ukrajna akinek előtte annyi volt, hogy az egész EU-t el tudta volna látni) akkor honnan veszünk?
A pince csak átmeneti megoldás, főleg ha nem mély. Két hét és átmelegszik.
Az állatokat pedig felejtsd el, mert azok is hőt bocsájtanak ki, s ha választanod kell, hogy nem viszed le az állatot, cserébe a gyereknek két nappal tovább tudod biztosítani a hűvös levegőt, akkor nem tépelődnél, hogy mi lesz szegény kis buksival.
Egyébként pedig legyél nyugodt, ha csak nem valami túltenyésztett életképtelen fajtáról van szó, akkor a kutya jobban megoldja a saját maga hűtését, mint te.
Egyébként gondolkodtam az aszályon hogyan volt régen és most.Régen (akár 20-30 éve) kis családi gazdaságok voltak amiket szétvert a kapitalizmus és már ma szinte nyomai sincsenek ezeknek.
Régen ha aszály volt vagy rossz volt a termés akkor ugye ezek a gazdák bajba kerületek mert pl nem tudták úgy etetni a saját állataikat.
Ezzel szemben ma ha aszály van nem úgy számít. Ugye a földeket 1000 hektáros gazdák birtokolják akik pl. 1000 hektárra kapnak évi 70 millió EU támogatást plusz gépekre is milliókat, de ugye a földeken már senki nem dolgozik kézzel. Namost látom hogy a napraforgón nagyon kis fejek vannak.DE és jön a DE amiben már más a mai világ.
Szóval egy aszályban kevesebb a termés mondjuk 30%-al Viszont a gazdának mindegy mert modern gépekel aratnak, ezek a kombájnok felfognak 15 métert így ha kevesebb a termés rohadtul mindegy mert max. nem 1 hektár adja le ugyanazt a termést hanem 1.3.Na bumm neki, 10 perccel többet dolgozik az aratógép.A gazda profitja (1000 hektáros) pedig így is nagy mert általában azt látom hogy fulldokolnak a pénzben. Ellenben a 80-as évek családi gazdaságában szűkösséget okozott. Szóval a nagygazda bőven megél főleg hogy aszályban felmegy a termény ára illetve a nagy terület ellensúlyozza a dolgot mert lehet csak 100 eft hasznom van egy hektáron ha van 1000 hektárom akkor mindegy.
A termény utána megint egy árucikk Van a gyártó a felvásárló ahol nem élelemről beszélünk hanem bekerülési árról.Nem megyek bele de a végén a bevásárlóközpontban max. egy kicsit drágább lesz az élelem
ami egy árucikk és már az egészet az elejétől a végéig a számok uralják.
Talán ezért is lehet veszélyes mert lehet már most is baj van de nem érezzük a fentiek miatt (nagygazda, nagy modern gépek-> kevesebb termés max. többet mennek a gépek) és esetleg ez is ellehetetlenülhet idővel Mármint hogy a nagygazdának hirtelen majd nem éri meg termelni vagy nagyon beszakad a termésátlag 30-50-80%-ot.Ezért lehet veszélyes mert a mostani aszályok miatti beszakadás nem érződik mert nincs áruhiány a világban sehol tehát talán eltolva jöhet majd a baj. Hirtelen de akkor nagyobb.
A csapadék nem egyenletesen esik le. Ha nincs itt van ott, nem marad az égben ami elpárolog. A tavasz szép és csapadékos volt. A búzatermés ennek megfelelően jó. A kukorica is összeszedte magát a július elején jött első kánikuláig. Nem lesz rekordtermés országosan, de akkor is lesz annyi, amennyi ide kell, sőt még exportra is bőven jut. Egyelőre még nincs gond. Ha megfognánk a bejövő és lehulló vizeket, akkor itt a Kárpát medence közepén lenne bőven eső. Persze ezért tenni is kellene. A sok zöld-földbárót el kellenen hajtani a vizek mellől, na meg a települések által elvett területeket is vissza kellene adni a folyóknak. Utóbbival nem lenne gond, főleg, hogy a falvak nagy része megfeleződött, a bárókat kártalanítani kellene, de ez is megérné, mert sokat nyerne vele az ország. Olyan paradicsomi állapotokat lehetne csinálni itt, hogy ihaj. De valamiért nem teszik. Lehet, hogy el akarják hitetni, hogy nem élhető ez a medence? Ki tudja?
Egyébként a globális szállítási láncoknak köszönhetően, minden elérhető max. 1 héten belül. Ha nem terem itt, hoznak máshonnan ahol termet. Olyan nincs, hogy sehol se legyen. Túl nagy a föld ahhoz. És mondtam, ami víz felszáll a levegő égbe, az le is jön. Lehet, hogy egyszerre, nagy tömegben, lehet, hogy nem oda ahol pont kellene, de akkor is eljön és ott ahova érkezik, ott öntözni fogja a földet.
Nem értem a nagy sírás rívást. Nem jártatok délebre? Ott már júniustól fű sem terem és mégis van mezőgazdaság. és nem csak olajbogyót és szőlőt termelnek, hanem mást is. Pl. gabonaféléket, zöldségféléket (spanyol paradicsom, paprika). Azoktól a klimatikus állapotoktól még nagyon messze vagyunk. Itt csak július közepére szárad ki a fű, ha egyáltalán kiszárad. Addigra pedig a széna nagy részét betakarítják. Folyóink és tavaink nem száradnak ki. Van bőven víz a talajban. Hogy aztán egyszer elfogyhat, hát megtörténhet. Erre lenne jó az amit fent írtam, azaz a folyóknak visszaadni az árterületeiket. Na meg hatalmas ideiglenes tározókat építeni, amik felfogják a tavaszi áradás levét. Fel kellene újítani a fokokat, hadd öntözze a Duna és a Tisza tavasszal a távolabbi földeket is! Még nagyon sok helyen megvannak ezek a fokok. Csak bővíteni kellene őket, illetve amit betemettek, helyreállítani. mai technológia mellet, gyorsan menne.
7 – abban van igazság, hogy míg egy kicsi családi gazdaságnak nagy csapás, ha egy évben rossz a termés, addig egy Lőrincnek attól se lesz baja, ha semmi se teremne, annyi ágazatban van jelen, az egyik cége egyszer nem nyereséges a sok közül, nem nagyon érinti meg.
Viszont minden más szempontból sokkal rosszabb a modern nagygazdaság rezilienciája a klímaváltozásra, az aszályra. Önmagában azáltal, hogy hatalmas táblákat művelnek egyben monokultúrával, ahelyett, hogy sokféle lenne kisebb parcellákon, növelik a rizikót: ha az az egy nem bírja az aszályt, akkor baj van. Míg sokféle termésből valami mindig bejön. A másik, hogy a modern mezőgazdaság kizsigereli a talajt, a humuszt elégeti, a talajszerkezetet tönkreteszi, eketalpat hoz létre ami a kiszáradáshoz is nagymértékben hozzájárul. No-till, vagyis szántásmentes technológia lenne a megoldás – na nem mintha a kis családi gazdálkodók tömegesen csinálják, egy-két „őrült” itt-ott, aki jól csinálja.
8 Abban igazad van, hogy például Egyiptomban is termesztenek búzát. A nagy gond az, hogy a vízgazdálkodásunk még mindig teljesen eszement, a vizet kitoljuk az országból minél előbb minden módszerrel, aztán csodálkozunk, hogy nyáron nincs elég. Amíg így csináljuk, addig teljesen indokolt a pánik, mert konkrétan elsivatagosítjuk az országunkat azzal, ahogy műveljük. A karsztvizeket meg óriási tömegben exportáljuk, elapadnak a források is emiatt. Ezek miatt egyáltalán nincs elég víz a talajban.
9. Ábel
Lengyelország csinálja azt amit Te írtál.Vagyis, hogy kis parcelákon gazdálkodik. De ezt úgy tudta megtenni, hogy a földet egy faluban nem három négy család birtokolja, hanem valamennyi lakós. Így munka is van, élnek a falvak és a monoklutúra sem öli meg a földeket azzal, hogy nagy vegyszerigénye van. De mit várunk egy olyan politikumtól és a mögöttük állóktól akiknek az őseiknek a földel semmi kapcsolatuk nem volt. Jól elcsesztek mindent az elmúlt 94 évben! De az igazi romlás akkor kezdődött amikor kapzsi földesuraink ne adtak földet a parasztoknak. Onnantól már a paraszt nem paraszt volt, hanem zsellér, aki a földben csak nyűgöt és szenvedést látott és nem éltető erőt. Hogyne lett volna így amikor utolsó szikra erejéig kizsákmányolták a föld művelése közben. Persze, hogy meggyűlölte és nem tudta átadni utódainak a föld szeretetét, mert neki sem volt olyan. Ez a nagy baj. Nem is javítható.
9,10.
Ha hőség és szárazság van majdnem mindegy mi van a földben.Régen nem voltak 35-38 fokok egyhuzamban és több hónapig.Még szeptember első hetében is 37 fok lesz.Persze lehet az idei év ilyen csak de lehet állandósul majd sőt fokozódik mondjuk 5 év múlva ugyanez mint idén csak minderre +2-3 fokkal több jön.Ott már a gyümölcsök is nehezen bírják majd. Pl épp ma mondta hogy az idei almatermés a szokásos 500 ezer tonna helyett 360 ezer lett. Namost egy idei nyárra tegyünk rá +2-3 fokot és lehet 50 millió tonna termés lesz az 500 helyett.
A kisgazdaságoknak annyi mert sajnos a kapitalizmusban az autó meg elektronikai cuccok gyártását fizetik meg a multik.A tőke és a kereslet náluk pörög így egy targoncás lehet keres 300 ezret míg egy kisgazda nem tud annyit kigazdálkodni.Vagy épp a multis üresfejű managert fizetik meg holott a kisgazdát kellene elsősorban.Na jó mindenhol jelen van a vadkapitalizmus, mert olvasom hogy a kezdő targoncás és nehézgépkezelők évekig nem tudnak elhelyezkedni mert nem kell a kezdő nincs idő betanítani a kapitalistának mert veszteség.De a mérnöki pálya is szembesül ezzel.Épp most olvasom hogy most a mérnöki is rossz lett mert a Hr-esek látják hogy sok a jelentkező így sorra alkudák le a fizetéseket a 20 jelentkezőből a béka segge alá.Nem a kapitalizmussal van a fő gond hanem a mostanában kibontakozó VADkapitalizmussal.Ki tudja még mit hoz majd a mesterséges intelligencia.
Egyébként egy mezőgazdasági rendszer sem volt örök így lehet ez a nagygazda rendszer sem lesz az .Persze lehet rosszabb lesz mert ha neadjisten eszükbe jut a gigatrösztöknek hogy fel kell vásárolni az 1000 hektáros kulákokat akkor az új rendszer lehet az lesz hogy a városban nem 3-4 nagygazda lesz hanem valamelyik nagy billiárdosé lesz több millió hektár szántó,gyümölcsös,erdő.Jogilag még lehet nem játszik ez de ki tudja mit találnak majd ki.
9. Bendegúz
Sok baj van ezzel.Én is szivesebben csinálnám a kertészetet , földünk is van nem sok pár hektár de ki van adva.Homokos föld.De kivonni szántó alól és termelni valamit szerintem külön jogi procedúra kedves országunkban.Vagy pl kutat fúratni stb….az ember ellen van ma már minden….
Aztán a mit ültess dolog mert sokmindent lehetne a levendulától a krumpliig de ma már nekem kellene vevőt találni , és ugye nem az a rendszer van mint 30 éve hogy felment az ember a nagybanira valamivel oszt kész eladta.Az áru nagyrészét a nagygazdák terítik a bevásárlókba így kevesebb cuccot lehet eladni pl. a nagybanin mint régen.Mindenki bevásárlóba jár ott veszi meg ráadásul már nem is esznek a mai fiatalok pl annyi paprikát vagy lecsót vagy berakni mint az öregek.Vagy ott a dinnye , régen aróval hordtuk fel, most meg látom a piacon hogy felvisz a termelő 2-3 mázsát és vagy eladja vagy nem mert sokan nem adnak 2-3 eft-ot egy dinnyéért mint régen.Lekvárt sem főznek a mai cicababák mint régen a mamik akik kapásból 3 rekesz gyümölcssel indítottak és többszázezren voltak , most ez sincs már pedig megnyomta az eladásokat régen.Ma megveszi a lidlben 600 ft-ért évente 2x a lekvárt.
Alapvetően jó dolog lenne lengyel mintára kistrakotros gazdálkodás.Van is 2 régi japán gépem de csak a füvet nyírom a kertekben. Alapvetően még bennem lenne van a föld szeretete, de egyenlőre nem kezdek bele mert munkahelyen irodában megkeresem a 4-500-at ami nem sok de kertészettel még nehezebb lenne kihozni plusz a nyugdíjat és tb-t is fizetni kellene meg a mostani 40 fokokban kertészkedni ami már nem embernek való, mert akárki akármit mond ismerősök elmondása alapján nem voltak régen ilyen melegek.Illetve ott van az időjárás ami most rizikósabb mint régen mert tudom 20 éve volt szabados paprika néha megtépázta a vihar de nem ilyenek voltak mint most.Azt mondják nem lesz aki csinálja most ez sem igaz mert látom itt 1-2 30-40 fóliás gazdánál hogy csak összeverbuválja a munkásokat mert mindig akad aki gyárba nem akar kötötten dolgozni inkább elmegy néha napszámba.