A D A K O Z Á S
Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozok felhívásokkal a különböző honlapokon, hírportálokon, hogy a kedves olvasó adakozzon, ha kedve úgy kívánja. Az ok egyszerű. Az Internet ingyenes, az olvasásért senkinek se kell fizetni. Ezzel szemben az írás viszont pénzbe kerül. Először fordul elő a világtörténelemben, hogy az író munkájáért nem kap tiszteletdíjat, hanem neki kell fizetni, hogy írhasson. Természetesen nem kápét, hanem „csak” a költségeket. Ez egy természetellenes állapot lenne, ezért próbálkoztak különböző megoldásokkal. A legkézenfekvőbb megoldás az oldalakra hirdetések felrakatása, amiért a hirdető fizet. Ez azonban idegesíti az olvasókat. Engem például halálosan irritál, amikor mindenfajta mozgó hülyeségek előugranak, elterelik a figyelmem, idegesítenek és nem lehet tőlük megszabadulni. Videóknál 20 másodperces reklámmal kezdenek, és ha nem nézed végig, akkor nem láthatod a lényeget. Ezt ismerve, mindjárt az elején kijelentettem, hogy nálam hirdetés sohase lesz. A másik megoldás, a már említett adakoztatás. Persze az élelmesebbje, él mind a két lehetőséggel. De vannak igen cselesek is. Ilyen például a New Scientist online. Találok rajta egy piszok érdekes cikket, amiből elolvasok 5 mondatot, amikor is jönne egy lényegre törő hatodik mondat, de helyett egy apró közlemény, hogy a folytatás benne van a folyóiratban, és fizesd elő pontom 50 $-ért. 15.000 Forintot fizessek egyetlen cikk miatt? Enyhén bosszantó, hogy azért fizessek, amit aztán magánszorgalomból lefordíthatok magyarra, hogy nálam el lehessen olvasni ingyen. Persze olyan lehetőség is van, hogy hagyom magam lefizetni (ezt szponzorálásnak hívják) a megadott szubjektivitás érvényesítése mellett. Magyarul azt hazudom, amit ő akar, és akkor ezt jól megfizeti. Nálam ez a hajó elment, még valamikor serdülő koromban.
Ezzel azonban, most már nekem is szakítanom kell. Aki teheti, aki megtalálja nálam a számítását, jól érzi itt magát, és nem bánná, ha innen vinnének ki a… szóval, ahová évente egyszer kicipelsz néhány gyertyát, meg egy rakás virágot (hadd lopják el a megélhetési tolvajok), akkor lehetőséget adok az adakozásra. De, ha a kifejezés olyan dehonesztáló, akkor használjuk az angol kifejezést. DONATE! És, hogy ne hivatkozhass arra, hogy adakoznál, de fogalmad sincs hogyan, akkor most kihúzom a méregfogadat.
Figyelj! OTP 11773030 – 00271383 – a számlatulajdonos: én vagyok.
Természetesen nem vezetek semmiféle feljegyzést az adakozással kapcsolatban. Csak annyit árulok el a múlt tapasztalatából, pusztán azért mert érdekes. külföldre szakadt magyarok sokkal nagyobb gyakorisággal adakoznak, de nem azért, mert gazdagabbak, több a pénzük. Azért mert már megtanulták, hogy semmi sincs ingyen. Ami ingyen van, hamar elbukik. A másik érdekesség, hogy az adakozók sohase kommentelnek, a kommentelők sohase adakoznak – úgy nagy általánosságban (merthogy van kivétel). ___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Ingyenvacsorát illetően egyetértek.
Azonban itt, a bloggazda írásai mellett, (szerintem legalábbis) komoly hatása van a kommentelők által hozzáadott értéknek is! 🙂
Ezért hiányolom Attila (PV)-t aki „eltűnt”
Tibor bátyám… bele kell ugassak okfejtésedbe… :-/
Az OLVASÁS sincsen ingyen. 😛
Kell hozzá valami eszköz, dívájsz, amin, amivel olvashatsz, tartalmat fogyaszthatsz. Utána, de nem utolsó sorban ezt kütyüt oda kell kösd a többihez… hálózatba. Az utca embere „fellép a Zinternetre…” Az es pé’zbe fáj. 😛
S itt még nem jöttünk meg! 😉 TUDÁS!!! Kezelni a kütyüket… 😉 A (neked) megfelelő oprendszert, alkalmazásokat (windows atléták „programnak” nevezik ezeket) felrakni, bekonfigni. Sok energia mindezekre szert tenni. 😉
Kellő szoftveres – felhasználói – ismerettel nem villog az ember orcájába a reklám, nem tekeri a mobil adatkapcsolat kvótádat a feleslegesen a nulla felé… nem kerül a látóteredbe levélszemét…
Bocsáss meg Tibor bá’, de ugye még nem nézted meg, mit okoz a pöpec faviconod mobil böngésző kezdőoldalán… 😀 😉 Mit mondjak legközelebb a kávézóban a mellettem ülő ismerős hölgynek, amikor kérdi, hogy „Ki ez az Antalffy, pR0n mogul (mint mondjuk Kovi ;–) ) vagy csak aktfotós a csávó…? :-/ (Ott vagy a kezdőlap kedvencei között… :-/ )
.
Egy szó, mint száz – a világ megváltozott. Ügyesen bedigitalizálva az Országos Széchenyi könyvtár állománya belefér már napjaink telefonjaiba és tábláiba. Ezt mindenki zsebben hordhatná, „ha kell, legyen” alapon. 😛 :-/ S ehhez felnőtt több generációnyi digitális analfabéta…
.
De, hogy ontopik is legyek: Tibor bátyám, skrupulosok nélkül ki kell rakni a kéregetést, agresszívan – „Ha tetszett, hívj meg egy kávéra, hamburgerre, földkörüli útra, vatevör…!” 😉 -, aki támogatás kérésre jó átlag magyarként bekommentel, azt szappanos strandpapucssal elpicsázandó… oszt, mint tudjuk: „Kellemes karácsonyt kívánunk mindenkinek! :DDD
A jobb felső „Meta” blokk helyett a PayPalod kéne virítson régóta… 🙂
01 – bogozy:
„Értékes” kommentálok jönnek-mennek. Attila (PV)-én kívül volt már itt sok más. A világ és benne a mi társadalmunk folyamatosan változik. Csak egy példa: 5 éve volt egy olyan poszt, amire 310 hozzászólás érkezett. Újra felraktam, összes 3 hozzászólást generált. Öt év elég volt ahhoz, hogy egészen másképp gondolkozzunk, máshol vannak különböző küszöbeink. Mások a problémáink, más dolgoktól félünk. Ezt tudomásul kell venni, mert mást nem tehetünk.
–
Valóban értéket képviselnek a hozzászólások is, de ezeket az értékeket és váltom ki, én ellenőrzöm őket, nekem köszönhetőek, és ez nagyon sok odafigyelést, munkát, és tapasztalatot igényel. ÉS…. fennáll a veszély, hogy egyik napról a másikra elmegy az egésztől a kedvem.
–
2 & 3 – zapverho:
Az is az én gondom legyen, hogy az olvasás sincs ingyen, és van aki számítógép, laptop helyett okos-lófaszt használ?
@Tibor bá’ : Muszáj – volna… 🙁 Ne érts félre, én nagyon sajnálnám, ha becsukod a webes boltod, mert rea untál – de a „Zélet” könyörtelenül menyen tovább… 🙁
Duzzogsz , mert olyanok az olvasóid, amilyenek…
Eközben, egy Molnár Krisztián százezreket szedd össze manapság egy „bebaszóslive”-val a youtube-on… erre lett igény… :”-(
.
„Figyeljünk oda, mire nyílik a buksza
s mire marad csukva…” – netes folklór
05:
Ez nekem nem egy üzleti vállalkozás, és nem duzzogok. Értelmes emberből kevés van, hülyével teli van a világ. És eszem ágában sincs bezárni a boltot, de nem árt, ha leírom a gondolataimat (mindig ezt teszem). Aki akar és tud, az merít belőle, aki nem az nem. Ez az élet. Én pedig majd nyugodt lelkiismerettel költözök át az örökkévalóságba.