A földfelszíni átlaghőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása új csúcsot ért el.
A tavalyi az első olyan naptári év, amikor az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladta a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt.
A tudósok szerint a rekordhőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenység okozta klímaváltozással állnak összefüggésben, de emellett olyan faktorok is szerepet játszottak benne, mint a csendes-óceáni El Nino időjárási jelenség, amelynek szintén hatása volt a globális hőmérsékletek emelkedésére.
A globális légköri vízszint 2024-ben rekordszintet ért el, 5 százalékkal meghaladva az 1991-2020-as átlagot. Samantha Burgess, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának munkatársa szerint ez „példátlan hőhullámokat és heves esőzéseket gerjesztett, emberek millióinak nyomorúságát okozva”.
Hogy reagáltak a szakértők?
Patrick McGuire, a Readingi Egyetem éghajlatkutatója figyelmeztetett:
A 1,5 Celsius-fokos emelkedés elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni. A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.
Rowan Sutton professzor, a brit meteorológiai hivatal Hadley Központjának igazgatója szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy
a globális hőmérséklet minden töredékfoknyi emelkedése növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, növekedik a tengerszint, és nő annak kockázata, hogy átlépjük a bolygót potenciálisan megváltoztató fordulópontokat, mint például az amazóniai esőerdők biomjának összeomlása, illetve a grönlandi vagy az antarktiszi jégtakaró összeomlása.
Dr. Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa elmondta:
A szélsőséges időjárással teli év megmutatta, hogy 1,5 Celsius-fok mellett milyen veszélyes az élet. A valenciai áradások, az amerikai hurrikánok, a Fülöp-szigeteki tájfunok és az amazóniai aszály csak négy olyan katasztrófa volt tavaly, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbított. Sok-sok más is van.
Andrew Dessler professzor, az amerikai Texas A&M Egyetem éghajlatkutatója így nyilatkozott:
Életünk hátralévő részében minden év az egyik legmelegebb lesz a rekordok között. Ez viszont azt jelenti, hogy 2024 az évszázad leghidegebb évei közé fog tartozni. Élvezzük ki, amíg tart.
Dr. Gavin Schmidt, a Nasa Goddard Űrkutatási Intézetének munkatársa így kommentálta a számokat:
Teljesen egyértelmű, hogy a bolygó felmelegszik, és új korszakban vagyunk. Tény, hogy mindössze 150 év alatt körülbelül 1,5 Celsius-fokot melegedett a hőmérséklet, ez őrület… Ezek nagy számok. Az emberek azt fogják mondani, hogy „Ó, ez csak 1,5 Celsius-fok”, de ez a különbség az utolsó jégkorszak és az iparosodás előtti időszak közötti különbség negyede. Ez agyrém. És mi vagyunk azok, akik ezt tettük.
Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlatkutató Intézet munkatársa szerint az 1,5°C elérése
éles figyelmeztető jel…Már megtapasztaltuk az 1,5°C-os világ első ízét, ami az embereknek és a világgazdaságnak példátlan szenvedésbe és gazdasági költségekbe került.
A magyar klímakutatók közül Gelencsér András a Portfolio-n már 2023-ban így fogalmazott a párizsi klímacsúcs 1,5 fokos célkitűzésének illúziójáról:
A klímaegyezmény céljainak elérésére pontosan annyi az esély, mint egy utasszállító gépen repülés közben motort cserélni. Az egyetlen racionális (értsd: a valóságban is működő) megoldás a globális fogyasztás drasztikus csökkentése lenne, ami egyfajta irányított kényszerleszállás… A Párizsi Klímaegyezmény az emberiség fosszilis energiafelhasználásának fogyókúrája, az EI jelentése pedig a megvalósítást ellenőrző mérleg lenne, már ha a világ egyáltalán kíváncsi lenne rá. De nyilvánvalóan nem az, hiszen a valóság, amit a mérleg mutat, módfelett kiábrándító. Nem azt mutatja, amit látni szeretnénk, nem a „karbonmentes zöld átállás” diadalmas termelési riportja, hanem azt, hogy a világ még mindig homlokegyenest ellenkező irányba tart, immár 8 évvel a sikeres Párizsi Klímaegyezmény aláírása után.
Még mindig lenne visszaút
A sok kiábrándult komment mellett azért vannak olyanok, akik a mostani helyzetet még mindig visszafordíthatónak, de legalábbis kezelhetőnek látják, de ehhez azonnal cselekedni kellene.
Ürge-Vorsatz Diána, a Közep-Európai Egyetem, ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének szakértője pedig így értékelte a mostani helyzetet a Portfolio-n megjelentetett cikkében:
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Joeri Rogelj professzor, a londoni Imperial College munkatársa így vélekedik:
Minden töredék fok – legyen az 1,4C, 1,5C vagy 1,6C – több kárt okoz az embereknek és az ökoszisztémáknak, ami hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van ambiciózus kibocsátáscsökkentésre. A nap- és szélenergia ára gyorsan csökken, és ma már sok országban olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké.
Carlo Buontempo, a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója szerint:
Az emberiség a saját sorsának kovácsa, de az éghajlatváltozás kihívására adott válaszunknak bizonyítékokon kell alapulnia…A jövő a mi kezünkben van – a gyors és határozott fellépés még mindig megváltoztathatja a jövőbeli éghajlatunk pályáját.
Még mindig arról beszélnek, hogy csökkenteni kellene a kibocsátást, amiről már 2015-ben is világos volt, hogy semmire se elég. Ha mostantól kezdve nem bocsátanánk ki semmi üvegházgázt, akkor is még több fokkal meg fog futni a hőmérséklet most már. A pozitív visszacsatolásos folyamatok elindultak, a következő stabil pontig már nincs megállás.
Teljesen felesleges kibocsátáscsökkentésről beszélni, azzal csak a saját potenciálunkról mondunk le. Amire viszont égető szükségünk lesz – igaz, nem arra, amire most túlnyomórészt használjuk, hanem a túlélés szervezésére kellene fókuszálni már rég.
A Föld fel fog melegedni, az élőhelyek felborulnak, ez tény, függetlenül attól, hogy mit csinálunk. Ami nem független, az az, hogy milyen élőhelyek alakulnak ki az eddigiek helyett, és abban milyen helyünk lesz nekünk, és azoknak a fajoknak, amiket termeszteni, tenyészteni fogunk. Ezzel kéne inkább foglalkozni a meddő CO2 viták helyett.
Furcsállom, hogy a nagyokos szakértők ezt az egyszerű dolgot nem rajkák össze, nem erről beszélnek.
1: Ábel:
Az egészben az az ijesztő, hogy a mostani 1,5 fok a kb 10-20 évvel ezelőtti kibocsátott CO (és egyebek) okozata, és a kibocsátás azóta is exponenciálisan növekszik.
Ebből következik, hogy nem fölösleges a kibocsátás csökkentésről beszélni, de tény, hogy nagyon időszerű lenne az alkalmazkodásra is fókuszálni.
(Stumpf Bíró Balázsék pl. ezt képviselik)
A szakértők most jutottak el addig, hogy látszólag komolyan vegyék őket. Az hogy az alkalmazkodásról is beszéljünk, az a következő lépcső lehetne.
A tömegeket mindeközben még a felmelegedés ténye sem éri el, nem hogy ezért tegyünk is valamit.
2. Amíg a Föld nagyrésze szabadpiaci kapitalizmusban él, ahol versenyképes termelésre vagyunk kényszerítve, addig nem lesz érdemi kibocsátáscsökkentés. Ráadásul érdekes módon az látszik, hogy a világ egyetlen olyan számottevő méretű és sikeres gazdasága, ami nem kapitalista, hanem tervgazdálkodásos, kommunista: Kína sem törekszik a szénégetés visszafogására egyáltalán. Amíg ez így van, nincs kiút. Márpedig amíg össze nem omlik az egész rendszer, addig ez így lesz.
Ezért is felesleges kibocsátáscsökkentésről beszélni. Inkább arról kellene beszélni, hogyan leszünk a lehető legjobban felkészülve az összeomlásra, ami elkerülhetetlen.
A korlátozások nem hinném hogy megoldanak valamit is. Álljunk ki egy autópálya mellé és nézzük meg hány böhöm kamion megy el egy óra alatt.
Az utak tele vannak autókkal egész EU-ban de az egész világon is.
Ha drasztikusan csökkentenénk a kibocsájtást ahhoz olyan intézkedések kellenének amellyel elveszítik az emberek kb. 90%-a a munkáját.
Pl nincs többé kamion, áruk messziről szállítása stb….Csak a helyi faluban lehetne megtermelni az élelmet.Tulajdonképpen az egész világon be kellene vezetni mondjuk egy amish életszínvonalat vagy mittudomén.
Már eleve a világ lakosságának nagy része városban él ennek működtetéséhez milliárd liter olaj kell, nem megoldható hogy mindenki visszamegy faluba földet művelni pedig azt kellene Kínától New Yorkig. Vissza faluba, földművelés, helyi élelem előállítás meg középkori életmód.
Hány milliárd liter üzemanyag fogy el a világon csak arra hogy az emberek bemennek a munkahelyükre. Vagy épp mennyi energia kell globális szinten a világ klímáit működtetni.
Kíváncsi leszek a híres megfutási elméletekre és arra hogy mikor indul nagyobb buli.Például északi sark jégvesztése 1 millió km2 alá.
Vagy nagyobb gabonatermő területek kiesése és valódi élelmiszerhiány,50 fokos nyarak amikor már nem lehet kint fizikai munkát végezni.
Na és a hirtelen évek alatt végbemenő megfutás, mondjuk ami az elmúlt 30 évben végbement ugyanaz végbemenne mondjuk 3 év alatt.
Persze ha igaz ez a CO2 kibocsájtás késés dolog (10-20 év) akkor valóban nagy bajban vagyunk mert az utóbbi 10-20 évben exponenciálisan nőtt a kibocsájtás.
Nem tudom mostanában írogat e Guy Mc Pherson a neten.
4 . andrew
Javaslom, olvasd el Vaclav Smil Energia és civilizáció című könyvét. Ő ezeket a kérdéseket feszegeti, alapos számításokkal, a te műszaki hozzáállásoddal szerintem nagyon élvezetes olvasmány.
A többi fórumtársnak is javaslom, ha még nem ismerik
Hihetetlen ostobaság a felmelegedéssel riogatni.
A földi élet sokkal jobban működik melegebb klíma időszakokban.
Csak vízgazdálkodás szükséges hozzá.
Ezt a melegebb klímában élő ókori emberek felismerték. Rengeteg vízépítészeti műtárgy maradt utánuk.
Most a lecsapolások, kiszárítások, erdőirtások korában élünk, a 800 évvel ezelőtti jelentősen hidegebbre fordult klímában.
Pl. Thaiföldön ahol visszatartják a monszun esőket, kétszer aratják a rizst.
6 A melegedő klímával az a baj, hogy nehéz megállítani az invazív fajokat, amik tönkreteszik a jól beállt élőhelyeket.
Amint ez a kép is illusztrálja:
9gag.com/gag/a5QKExy
Ábel, mi az oka annak, hogy a klíma elmélet hívei azt gondolják, a Föld legoptimálisabb klímahelyzete az, amely az iparosodás hajnalán volt? A kis jégkorszak.
sziasztok!
a golf-áramlat hatásait tárgyalja a srác ebben a videóban:
https://youtu.be/jqM89RE-9jE?si=UIMLiPK4jc4m3NuS
8 Bármilyen klímaváltozás azzal jár, hogy a jól beállt élőhelyek, életközösségek felborulnak. Normális esetben a változás lassú, az élőhelyek összefüggőek, és ezek a közösségek tudnak adaptálódni, többek között vándorlással. Ha melegedés van, északnak és a hegyekre fel húzódnak, ha lehűlés, akkor délnek és lefele húzódnak. Évtizedek, évszázadok alatt van rá idő.
Ami most ezt súlyosbítja, az egyrészt a melegedés sebessége, másrészt az, hogy az ember a területek 80-90%-át elfoglalja, az élőhelyek sérültek és szigetszerűek, és emiatt nemigen tudnak vándorolni, se adaptálódni. Van néhány sikeres faj, ami terjed hatalmas területeken invazívan, ezek még ráadásul kiszorítják az őshonos fajokat.
Valami biztos lesz, az invazív fajokkal majd egyszer beáll egy újabb egyensúly, de nagyságrendekkel szegényebb fajválasztékkal. És nem biztos, hogy az invazív fajok közt túl sokat fogunk tudni hasznosítani élelmezésre.
10. Ábel.
A Földön az élet feltételei folyamatosan változnak,
Nappal, éjszaka, évszakok, hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, stb.
Az egész bolygó klímája is folyamatosan, ciklikusan változik. Melegek, és jégkorszakok.
Most jégkorszak van.
Az élőlények élete, története az alkalmazkodásról szól.
Beépített képesség. Evolúció.
Nincs ok aggódni, ha melegebb lesz a klíma.
Volt már nagyon meleg, sokszor, és túléltük!
11 „Volt már nagyon meleg, sokszor, és túléltük!” – Kire utal itt ez a többes szám első személy? Az emberiségre? Vagy az élővilág egészére?
Én is azt gondolom egyébként, hogy az emberi fajnak jó esélye van túlélni az összeomlást, de ez nem jelenti azt, hogy az nem lesz tragikus és iszonyú fájdalmas.
Arról nem is beszélve, hogy az egyén és a vérvonalának a túlélése egyáltalán nem garantált. Ezzel is meg kell tudni békélni.
Az igaz hogy utóbbi pár év extrém melegei globálisan nem okoztak terméskiesést.Az adatok alapján meg lehet nézni.
Végül is az minndegy hogy fél Magyarországon pár éve elment a kukorica, mert a boltban nem volt hiány semmiből.
Viszont azt nem tudni hogy a további melegedéssel mennyi termōrterület dól ki és eltartható e 8-9 milliárd ember.
Sokszor az élelem nem azért drága mert drága hanem mert felnyomják az árát a tőzsdén és az élelem feldolgozóiparon
és szállításon megy keresztül ami jelentős költség mire az asztalra jut.
Stumpf Balázsék azt mondják hogy lehet számítani a nagy gabonatermó területek kidőlésére persz a vett számítás
nem tudom mennyire pontos.Ez egy oylan elegy amit megjósolni sem lehet nagyságrendileg sem.
Mondják azt is hogy az utólsó aratások a föld nagy termőterületein a 2050-es években lehetnek a föld kimerülése miatt.
De ezt az infót is nehéz leellenőrizni.
Andrew
Nem kell aggódni.
Régen is volt szárazság, a régi emberek kis lapáttal, kosárral, majd talicskázva a földet, tudtak víztárolókat építeni.
Tudtak öntözni a visszatartott esővízzel.
Nem a földből szivattyúzták ki a magas ásványi anyag tartalmú talajvizet.
Most a szuper termelékeny földmunkagépekkel, egy exkavátor kezelő, és egy billenős teherautó sofőr 500 kubikus munkáját végezheti el, naponta.