55 százalékuk viszont ellenzi ezt a lehetőséget. Megjegyzendő: egy évvel ezelőtt az ukránoknak még csak a 10 százaléka kötött volna területi egyezményeket Moszkvával, hogy végre elhallgassanak a fegyverek.
A háború befejezése érdekében az ukránok csaknem 32 százaléka elfogadná, ha hazája átadna egyes területeket Oroszországnak. A Kijevi Nemzetközi Társadalomtudományi Intézet felmérésének összegzésében azt írják, hogy ez a tavalyi, hasonló témájú közvélemény-kutatáshoz képest ez háromszoros növekedést jelent, ezzel együtt megjegyzik, hogy a számok alapján az ukránok legtöbbje még mindig ellenzi, hogy területeket adjanak az oroszoknak.
A kijevi intézet 1067 embert kérdezett meg május 16. és 22. között az Ukrajna fennhatósága alá tartozó területeken. A felmérést harmadszor készítették el azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát:
- tavaly ilyenkor az ukránok 10 százaléka bólintott arra, hogy a békéért cserébe Oroszországhoz csatoljanak egyes területeket,
- 2023 év végén viszont már a 19 százalékuk.
A felmérésben arról nem kérdezték a válaszadókat, hogy pontosan milyen területi koncessziókra lennének nyitottak, az intézet szerint ezzel együtt egyértelmű, hogy ezek között jelentős különbségek lennének.
18 százalékos uradalom
Az ukrajnai háború 2022. február 24-én kezdődött, Oroszország pedig az év szeptemberében egyoldalúan bejelentette, hogy annektálja az általa részben ellenőrzése alatt álló ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat, így a 2014-es Krím-annexióval együtt az ország területének 18 százalékát ellenőrzi Moszkva.
Az ukrán haderő 2023-as ellentámadása nem hozott jelentős sikereket, 2024-ben pedig jórészt arra ment el az ukrán hadsereg energiája és hadianyaga, hogy visszatartsák az orosz offenzívát. A heves harcok miatt ukrán települések tömkelege hever romokban, számos falu és község szinte teljesen elnéptelenedett.
A Kijevi Társadalomtudományi Intézet ügyvezető igazgatója, Anton Hruseckij a felméréssel együtt közzétett kommentárjában kijelentette, hogy az ukránok továbbra is ellenzik azt az elképzelést, hogy bármi áron békét kössenek Oroszországgal.
( EURONEWS )
Béke és Háború.
Pszichózis mindkét oldalon.
Ésa kártékony karrieristák szűklátása.
Amazok meg mégis azon a terven kezdtek a napokban dolgozni, hogy a moszkvai körzet ipartelepeit és high – tech üzemeket mikor és hogyan lenne optimális kelet felé áttelepíteni…
(A kremlin oldalán tessenek keresgélni, ha a forrás is kell.)
1. János
Ha tényleg elkezdik áttelepíteni az ipart, akkor nagy dologra készülnek.
Csak értelmét nem látom, mert ha lesz valami akkor előkerül a termonukleáris kártya is.
Vagy csak hagyományos háborúban gondolkoznak, mint II.VH.?
Vagy egy első csapás okozta károktól akarják óvni az iparukat a széttelepítéssel?
Jó lenne tudni a válaszokat.
Az hogy közvélemény kutatás mit mutat semmit nem jelent.
ha Zelenszkij ebbe bele is egyezne, amit a nyugat el is
fogadna, az oroszoknak édeskevés lenne, mert ha a háborút
befejeznék, kvázi béke lenne, nyitva lenne a lehetőség Ukrajna
NATŐ tagsága előtt, amit Putyin tűzzel vassal igyekszik elkerülni.
Ebből a szempontból oroszországnak feltétlenól szüksége van
a háború folyamatos fenntartására, KERÜL AMIBE KERÜL..
2, Bendegúz
A megadott forrásban hivatalos közlemények vannak.
Mint írtam tavasszal, megkapja Kijev a Bikát ill. (kelet- közép) Európába is telepítenek _egyéb_közepes hatótávolságú repülő szerkezeteket.
A doktrínában úgy van, hogy a figyelmeztető csapkodások után hagyományos fegyverzettel és technológiákkal folyik tovább a feladatvégrehajtás.
Ki fog derülni, hogy a Kinzhal testvérkéi, a ballisztikus ellenrakétát a repülési pálya mely szakaszán tudja oldalba vágni…ill. a törmelék, hova fog lezuhanni és azt kik(!) fogják összeszedni.
Az orosz nukleáris doktrína változtatás alatt van.
Felszíni, konténerszerű légoltalmi és radioaktív részecskék ellen védő miniobjektumok telepítésének megkezdéséről is hoztam hírt hetekkel ezelőtt.
Addig még sok lépcsőfok van.
4. János
Szerintem is van még idő.
5-7 év.
Igaz ez idő alatt is jelentősen változhat az életünk minősége, szigorúan a háborús felkészülés jegyében.
Kérdés Magyarország ki tud-e tartani jelen háborúban való részt nem vételt tartalmazó álláspontján.
Ha Trump nyer, akkor nem. Ha Kamala H. nyer akkor még annyira sem. Előbbi „szép” és baráti szóval vesz rá a részvételre (hisz nem illik egy barátot cserben hagyni, mi pedig nyakig bebújtunk Trump seggébe), a másik jó erős gazdasági/politikai nyomással éri el ugyanezt. Pedig ki kellene maradnunk.
Az erőforrások nyugaton a végéhez közelednek, az új társadalmi rend elfogadására még nincsenek felkészítve a tömegek, így egy MI irányította disztópiával nem lehet kordában tartani a tömegeket. Nem marad hátra, mint lemeccselni a dolgot. Abban legalább van esély a nyerésre. Ha hagyják a dolgokat maguktól tovább folyni, akkor nulla az esély. Kérdés, hogy mi lesz, ha elveszítik a meccset azok a körök, akik eddig nyugatról befolyásolták a globális eseményeket?
5, Bendegúz
Igen. Ursula is azt mondja a politikai programjában, hogy az európai lakosságot fel fogja készíteni a harcra. (POLITICAL GUIDELINES
FOR THE NEXT EUROPEAN COMMISSION
2024−2029, Ursula von der Leyen)
A másik vonal meg keleten a logisztikát, a hadtápot, készleteket, üzemanyagraktárakat, repülőtereket, olajvezetékeket, tartalék pozíciókat … készíti fel az összecsapásra.
6- János
Valószínű nem tudunk mi sem kimaradni.
Ha nagyon pattogunk, bedöntenek gazdaságilag. Most a Druzsba lezárásával kaptunk egy kis ízelítőt. És még hol vannak a pénzügy adta lehetőségek.
OV is tisztában van a lehetőségeivel, csak nehezen vagy egyáltalán nem fogja tudni eladni a népnek az új irányt. Nagy róka, de ez már neki is sok.
Egy szerencsénk van. A Kárpát-medence csak logisztikára jó. Felvonulás a lengyel és román síkságon lesz. Ha egyáltalán lesz.