Egyre több tudós gondolja úgy, hogy a sertésinfluenza felbukkanása nem a véletlen műve (ahogy a madárinfluenzáé se). Álláspontjuk szerint a kialakulóban lévő világjárvány és a velejáró halálos esetek közvetlen következményei a kapitalista profithajhászásnak. Első olvasásra ez nem tűnik hihetőnek, mert tapasztalataink szerint a történelem folyamán időnként hatalmas, mutáción áteső vírus okozta járványok tizedelték az emberiséget. Tehát ez a valós világ egy elkerülhetetlen kellemetlensége, amivel együtt kell élnünk, ugyanúgy, mint például a földrengésekkel, cunamikkal, vagy árvizekkel. Azonban a tudományos bizonyítékok egyre inkább arra mutatnak rá, hogy az emberiség nem kifejezett szándékkal, de létrehozta a halálos vírusok létrejöttének egy mesterségesen felgyorsító eszközét, amit nagyüzemi gazdálkodásnak neveznek. Ezekben a „húsgyárakban” az olcsó sertés (csirke, marha, stb.) húsok mellett melléktermékként megjelennek a nemkívánatos vírusok is.
Annak érdekében, hogy megértsük, mi történik, össze kell hasonlítanunk a hagyományos sertéstartást és a nagyüzemi gazdálkodást. Régebben (és nálunk mind a mai napig) egy-egy paraszt gazdaságában két, de maximum húsz sertés nevelkedett. Nézzük mi történt, ha ezek egyikének a beleiben egy vírus mutáción esett át és ebből kifolyólag halálossá változott! Először is a vírusnak szembe kellett nézni a sertés immunrendszerével. Ezek a disznók szellős sertésólakban laktak, azt kaptak enni, amihez évszázadokon át hozzászoktak, és nem voltak kitéve stressz hatásnak. Következésképpen az immunrendszerük sikeresen szállt szembe a vírussal. Ha a vírus mégis túlélte az ellentámadást, akkor legrosszabb esetben a gazda állománya kipusztult és vele együtt a vírus is. Ha a sertés túlélte a támadást és vírushordozóvá vált, a fertőzés akkor se tudott messzire jutni, mert az felgyógyult sertés a böllér kése alatt végezte, és a vírusnak nem volt esélye olyan változásra, ami lehetővé tette volna az emberre való átugrását.
Most vizsgáljuk meg, mi történik, amikor egy vírus a megfelelő mutáción átesik egy nagyüzemi gazdálkodásban! Egy ilyen helyen tipikusan 6000 sertést tartanak összezsúfolva apró kalitkákban, ahol alig tudnak mozogni, egész életük alatt mesterséges tápkeveréket kapnak, és saját trágyájukat tapossák levágásukig. Néhány sertés helyett a vírusoknak sok ezer olyan sertés ad lehetőséget a mutációra, melyek folyamatosan fertőzik és újrafertőzik egymást. A saját, agyontaposott trágyájukból származó ammónia felmarja a disznók légútjait, ami a vírusok bejutását a szervezetbe megkönnyíti. Ráadásul a sertése immunrendszere csapnivaló, mert az állatok állandó stressz alatt állnak és örökös pánikban élnek, ami csak elősegíti a fertőzhetőségüket. Számukra nincs biztosítva se a friss levegő, se a napfény, amik természetes ellenálló képességüket növelné. Olyan levegőt szívnak be, ami teli van vírusokkal, tehát minden egyes levegővételnél fertőzést kaphatnak. Ha ezeket a tényeket összeadjuk, akkor kapunk egy igen kedvező helyzetet a vírus törzsek részére. Ez az oka annak, hogy a szakemberek nincsenek meglepve és azt állítják, hogy csak idő kérdése és egy szörnyű világjárvány fog végigsöpörni a Földön.
2003-ban az Amerikai Népegészségügyi Szervezet (a maga nemében a világon a legrégebbi és legnagyobb) javasolta a leírt nagyüzemi állattartás beszüntetését, mert biztosak voltak abban, hogy a mai helyzethez hasonló dolog fog történni. Az elmúlt néhány évben végeztek felméréseket ilyen nagyüzemi állattartó helyeken, és az eredmények alátámasztották a feltételezéseket. Konkrétabban megfogalmazva. Egészen biztos, hogy az agresszív influenza vírusok megjelenése és a leírt nagyüzemi állattartás között szoros összefüggés van.
Egészen mostanáig csak spekulációk léteztek, de tegnaptól kezdve (május 1.) biztosan tudjuk, honnan származik a most megjelent H1N1 vírus, amely embereket képes megölni. A Columbiai Egyetem Biológiai Központja tanulmányozta az új vírust, és azt állítják, hogy ez nem egy új humán-sertés-madár hármas influenza vírus, hanem egy korábban már ismert vírus egyszerű változata, ami a „családfa”szerint egy North Carolina-i „sertésgyár” akaratlan tenyészetéből származik.
A „sertésgyárak” profit maximalizáló körülményeit a tápokba kevert antibiotikumokkal kompenzálják. Ez a gyakorlat azonban egy fegyverkezési versenyt jelent a kórokozókkal, amelyek immunissá válnak az antibiotikumokkal szemben, aminek a vége egy szuper erős vírus, amivel szemben alig tudunk védekezni. A sertésinfluenza 1918-óta stabil volt, most pedig nagy hirtelen szupervírussá változott.
Ha ezen az állattartási gyakorlaton nem változtat az Emberiség, akkor ez a mostani sertésinfluenza járvány csak a kezdet lesz, amit további vírus inváziók hullámai fognak követni. Forrás: The Independent