(1905) Könyvismertető: The Cost of Empire (A birodalom fenntartási költsége) írta: Chalmers Johnson

Tibor bá’ online

 

 

~p001A szerző mindjárt az előszóban azt kifogásolja, hogy az amerikai sajtóban egy szó se esik arról, hogy az USA mekkora nyomást gyakorol Románia, Ecuador, stb. országok kormányaira, hogy elhitesse velük a saját érdekük egy amerikai katonai bázis létrehozása országuk területén. Ezért aztán az amerikaiaknak fogalmuk sincs (nem így a bázist biztosító ország lakosságának), hogy ez mennyibe kerül, hogy az amerikai katonák micsoda köztörvényes bűnöket követnek el a „vendéglátó” ország asszonyaival és gyerekeikkel szemben, hogy micsoda környezetszennyezést okoznak, hogy a helyi lakosságban milyen érzéseket váltanak ki, akik kénytelenek fizikai közelségben élni több ezer, állig felfegyverzett, kulturálisan beszűkült, veszélyesen indokrionált amerikai katonával.

A könyv egyik témája az a politikai machinálás, amit minden egyes amerikai követség és katonai bázis folytat azon helyi törvények aláásása, megváltoztatása érdekében, amelyek az amerikai katonai tervek útjában állnak. Az Amerikai Egyesült Államok beavatkozik más nemzetek belügyeibe azért, hogy rendszerváltást hozzon létre, meghamisítsa a választási eredményeket, a helyi civil lakosság ellen rendkívül súlyos bűnt elkövető amerikai katonákat kiszabadítson, a helyi katonai vezetőkkel átvetesse az amerikai katonai értékrendet, érvényesítse az úgynevezett Katonai erők Státuszával Kapcsolatos Egyezséget, amit az USA minden, amerikai bázisnak helyt adó országra rákényszerít. Ezek szerint az amerikai katonák területenkívüliséget élveznek, nem vonatkoznak rájuk a helyi törvények, a helyi útlevéllel kapcsolatos szabályok és kivonják magukat az ország környezetszennyezési, zajártalmi törvényei alól.

Most adjuk át a szót a számoknak. A világon összesen 865 amerikai katonai bázis van. És akkor ebben nincsenek még benne azok a bázisok, amiket a Hadügyminisztérium titkosnak tart, mint például az Irakban, Afganisztánban és Izraelben találhatók. Az iraki bázis területe 40 km2 (további 30 km2 biztonsági zóna), ahol 30.000 katona és 10.000 zsoldos van elszállásolva. Ez a szám sokáig nyilvánvalóan nem tartható fenn, különösen az ország gazdasági hanyatlása kezdetén. Ennek ellenére az Obama adminisztráció nem tartja fontosnak a kérdés megvitatását az amerikai társadalommal. Ezt Magyarországon úgy mondanák, hogy egyetlen civil szervezettel se hajlandó egyeztetni.

A könyv idéz Joseph Gerson-tól, akinek számtalan könyve jelent meg az amerikai könyv borítóhaderővel kapcsolatban. Garson egyik könyvében (U.S. Foreign Military Bases and Military Colonialism: Personal and Analytical Perspectives) idéz az amerikai függetlenségi kiáltványból (American Declaration of Independence) imigyen: „Abuses and usurpations that King George III of England imposed on us through his standing armies kept among us, in times of peace.”  Vagyis: „III. György angol király a közöttünk állomásozó katonák segítségével abjuzust követ el és bitorol minket békeidőben.” Csakhogy – teszi hozzá Gerzon ma az „abjuzust követ el és bitorol” a „közöttünk állomásozó” amerikai katonák részéről erőszakos nemi közösülést, gyilkosságot, rablást jelent a velük járó kulturális imperializmussal, ami a történelmi időkig visszamenőleg minden idegen hadseregre jellemző volt. Ezekhez ma még hozzájön az alacsonyan szálló vadászgépekkel történő terrorizálás, éjszakai gyakorlatozás, az időnként lakóházakra zuhanó helikopterek, a környezet hadianyagokkal való szennyezése.

A könyv számtalan amerikai trükkről húzza le a leplet. Például 2005/6-ban az USA megpróbálta rávenni Paraguayt, hogy adjon helyet egy amerikai bázisnak, ahol néhány száz katonát állomásoztatnának csak, akik a helyieknek kutakat ásnának, és egészségügyi ellátást biztosítanának. Az egészből nem lett semmi, mert ma már Latin-Amerika népe tisztában van az amerikai célokkal és közölték az ajánlattevőkkel, hogy kutakat ásni ők is tudnak.

A könyvben található leghasznosabb esszé David Heller és Hans Lammerant tollától származik „US Nuclear Weapon Bases in Europe” címen (Amerikai nukleáris fegyverek európai bázisai). Erről a területről kevés információ származik és az amerikai sajtó tabuként kezeli a témát. A szerzők szerint még a mai napon is 350-480 db B-61 típusú taktikai atomtöltet van a NATO szövetségesek területén Európában (a csúcs 7300 db volt 1971-ben). A fegyverek hat országban nyolc légi bázison vannak tárolva. A szerzők megítélése szerint az atomtöltetek titkosak, veszélyesek, törvénytelenek, tárolásuk igen drága, katonailag haszontalanok, jelenlétük politikailag motiváltak, és a lakosság körében nagyon-nagyon népszerűtlenek.

A könyv természetesen számtalan példát hoz még fel, amelyeknek felsorolásától elállok elsősorban azért, mert amerikaiakhoz szól. Ezért, ami ki van hangsúlyozva elsősorban a buta katonai vezetés költekezése, aminek terheit az amerikai társadalom viseli. Éppen ezért a szerzőnek nem célja a NATO szövetségesek és úgy általában a nagyvilág országai ellen elkövetett gaztettek túlzott kiélezése. Végeredményben az amerikai jólétnek (az amerikai életforma) éppen ez a gyarmatosító, imperialisztikus politizálás volt az alapja, csak hát túlnőtte önmagát és ma már nagyon drága a fenntartása. Nekünk azonban alapos betekintést nyújt abba, amiket saját kormányunk is el akar előlünk rejteni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

33 gondolat erről: „(1905) Könyvismertető: The Cost of Empire (A birodalom fenntartási költsége) írta: Chalmers Johnson

  1. Kb. 1 éve kavart port Romániában egy eset: egy részeg amerikai katona megölt egy családot (apa, anya, 3 éves gyerek) autóbalesetben. Letartóztatni nem lehetett, viszont visszarendelték az USA-ba, ahol kapott 3 hónap felfüggesztett börtönbüntetést.

  2. “Ki a “lóhimpillimpi”-t érdekel ez, mikor győztek a magyarok az EB-n?”
    (99%)
    Engem és az idelátogatókat! Tibor bá,tiszteletem!

  3. 2: Azt ugyan nem tudom, hogy ez a hozzászólásod mit keres itt,
    de jelzem, hogy engem pl. nem érdekel. A foci úgy általában nem, de amióta ez a hivatalos kormányprogram, azóta aztán végképp nem.

  4. 2. Engem speciel nem érdekel, hogy 44 év után a magyaroknak sikerült két goalt löniük. Nabumm.
    Az kicsit égetöbb, hogy két választás lóg a levegöben, amik Europa és az egész világ figyelmére igényt tartanak, mert mindenkire hatással lesznek.
    Amerikával valahogy a kisfaszom tele van. Azon kell remegnünk, mikor kap kicsi piros kulcsot a kezébe valami aluliskolázott cirkuszi majom, amit mindenki elött lóbálva fenyegetözhet.
    Ez ilyesztö. Sajnos ilyen világban élünk. A sok csimpánz meg tapsol eközben egy csapat labda után rohangáló orángutánnak.
    1. Ahelyett hogy példát statuálnának és kapott volna 3 hónap kötélre felfüggesztettet.

  5. Megéri-e az USA-nak fenntartani ezt a giga hadsereget? Ebből rögtön adódik a kérdés, hogy hogy értelmezem az USA-t. Az ország népességének, vagy a politikai-gazdasági elitnek az érdekeit kell-e nézni, ha meg akarjuk jósolni a lépéseiket? Mennyire függ ez a kettő egymástól?

    Ha valami csoda folytán csak a népesség érdekeit néznék a döntéshozatalnál, akkor a tőke nagy része pillanatok alatt elhagyná az országot, valódi termelés meg alig van már náluk a sok kiszervezés miatt, így borítékolható lenne a csőd. Ha meg továbbra is csak az elit érdeke alapján döntenek, akkor teljesen kizsigerelik a népességet, majd amikor megdöglik a fejőstehén, a tőke továbbáll. Én úgy gondolom, hogy legalább egy Trump-méretű felfordulás kell, hogy az USA letérjen erről a kényszerpályáról. Túl sok veszteségminimalizálás és járulékos nyereség kötődik a katonai jelenléthez világszerte. Ahol katonákat állomásoztatnak, ott kevésbé jut eszébe a kormánynak ellenállni az USA érdekérvényesítő törekvéseinek, könnyebben engedik be a multikat, hajlamosabbak megosztani a hírszerzési jelentéseket, stb. Ha hirtelen leépítenék a hadseregüket, akkor a sok kiképzett szakemberüket más országokban busásan megfizetnék. Ha hirtelen kivonulnának területekről, ott teret nyerhetnek a riválisaik, netán egy diktátor venné át az uralmat, esetleg iszlamista terrorszervezet, de az amerikai üzleti érdekek mindenképp sérülnének. Mindenhol felbátorodnának a szélsőségesek, ha a világcsendőr nyugdíjba menne, és nem lenne kijelölt utódja. Előbb kellett volna kapcsolni, és apránként leépíteni a hadsereget, vagy inkább el sem kezdeni a globális imperializmust.

    Stratégiai játékban, ha azt látom, hogy túl nagy a hadseregem fenntartási költsége a bevételeimhez képest, akkor eszembe sem jut, hogy kirúgjam a katonákat, kapát kovácsoltassak a tankokból, inkább megpróbálom úgy elháborúzni a nagy részét, hogy abból bevételem legyen.

  6. Egy ilyen ‘baráti’ katonai megszállás és törvények felett állás nemzetközi jogi értelemben csak akkor tekinthető legitimnek, ha az a célország vezetésével egyeztetve, ill. hozzájárulásával történik. Valószínűleg a megrendelő részéről volt egy ‘erősen elvárt magatartás’.
    Végül is mindegy, a tömeg csak morogni tud, és ha az emberek jól szórakoznak, akkor nem is igazán foglalkoznak ilyen dolgokkal.

    5.
    Milyen döntéshozók állnak az USA hadi-ipari gépezete mögött(!?)

  7. 6:

    Mindenképpen stratégiailag jól képzettek, azaz ők sem fognak katonát kirúgni és kapát kovácsolni a tankokból…

  8. 5. Jani

    “Megéri-e az USA-nak fenntartani ezt a giga hadsereget? ”

    Az USA-nak nyilván nem.
    Az életszínvonal 20 éve rohamosan romlik, mert egyre kevesebb valódi munkából kell eltartani az egyre drágább (nem feltétlenül jobb) hadsereget.

    Viszont az USA-ban székelő globális elitnek nyilván szüksége van védelemre, és ezért mindent megtesz, azaz onnan von el pénzt a hadsereg fenntartására, ahonnan csak tud…
    Most már Európából is, mert az amerikai társadalom elérte kizsigerelhetőségének határait.

  9. 7.
    Néha úgy tűnik, hogy paradox módon a katonáskodás meg az egész védelmi szövetség csak egy fedősztori, és a valóságban az USA katonai-ipari komplexum – mint az No.1, üzletileg rendkívül nyereséges, világméretű projekt – egyben a globális társadalom- és tudatformálás egyik vasökle.

  10. 6. Mvm9
    Legfeljebb feltételezéseim vannak. A népesség legfeljebb annyiban szerepel a döntéshozatalban, hogy egy-egy háború előtt megdolgozzák a közvéleményt, hogy azt támogassa, illetve választás előtti évben már nem szeretnek háborút indítani, gyalogságot bevetni, nehogy a hazahozott koporsók rontsák az elnök, vagy pártja esélyeit.

    8 Attila (PV)
    Ha úgy nézed, hogy azonnali csőd, ha a befektetők más lóra nyergelnek át, akkor igenis megéri nekik a jelenlegi rendszer. A sok szélnek eresztett pszichopata veteránnal sem tudnának mit kezdeni.

    9. Mvm9
    Viszont csepegtetnek annyit az amerikai társadalomnak, hogy annak „megérje” ennek projektnek a székhelyéül szolgálni és hozzá kádereket szolgáltatni.

  11. Globális elit ?
    Ez egy téves vízió szerintem, hasonlít a háttérhatalomra.
    Occam borotvája elvet követve nincsen ilyen fogalmakra szükség enélkül is minden világfolyamat érthető megmagyarázható.
    Kérem mondjon valaki egy jelenséget, amit kizárólag a “globális elittel” illetve a “háttérhatalommal” lehet megmagyarázni !
    A modern piacgazdaság áldásaiból minden egyén és résztvevő organizáció vagyonával jövedelmével arányosan részesül.
    Sok sok nemzeti, multi, katonai stb szervezet működik a világon, ezek működéseinek eredőjét tapasztaljuk.

  12. 11.
    Yalom, az én ‘téves vízióm’ helyett a kormánylapot idézem:

    “a Council on Foreign Relations (CFR, vagyis Külkapcsolatok Tanácsa), szervezet köztudomásúan a globális gazdasági világelit egyik meghatározó háttérintézménye.
    A Külkapcsolatok Tanácsa 1921-ben jött létre, alapításában és működtetésében a világ legerősebb pénzügyi dinasztiái vesznek részt, mint a Morgan, Rockefeller, Kuhn, Loeb, Harriman, Warburg, Schiff és a többiek. A CFR emlőin nevelkedett fel néhány amerikai elnök és vezető politikus, mint Dwight Eisenhower, John Dulles, Robert McNamara, Richard Nixon, és a legendás Henry Kissinger is ott kezdte a pályafutását a csillagok felé.
    A CFR-hez tartoznak a Wall Street-i szuper pénzügyi elit tagjai, illetve a meghatározó sajtó- és médiabirodalmak is.
    A CFR nem is titkolt célja egyfajta világkormányzás létrehozása.”
    http://magyaridok.hu/velemeny/kozonseges-gyulolkodes-foreign-affairs-ben-107782/

    ————-
    “A modern piacgazdaság áldásaiból minden egyén és résztvevő organizáció vagyonával jövedelmével arányosan részesül.”

    Látod ezzel egyetértek; ezért döglődnek egész országok néhány parazita miatt; és ezért nem jut víz és élelem százmillióknak.

  13. 12

    Erre a problémára kínált volna megoldás a szocializmus, de történelmileg és világviszonylatban leírta magát.
    Bár Kína egy érdekes határeset és több mint jelentéktelen.

  14. 12.

    Oké, értem.
    Kiknek és miért állanának útjában a nemzetállamok?
    Milyen céljait akadálypozzák meg a gonosz globális elitnek és a goinosz zsidóbérenc háttérhatalomnak ?
    Hogyan különböztethető meg az uszító politikai manipulálásra készített ellenségkép a valódi ellenségtől ?

  15. 14. Yalom
    „Kiknek és miért állanának útjában a nemzetállamok?
    Milyen céljait akadálypozzák meg a gonosz globális elitnek és a goinosz zsidóbérenc háttérhatalomnak ?”
    Azoknak, akik valamiért feljogosítva érzik magukat arra, hogy irányítsák a világot. Nagy vagyonú emberek szoktak így érezni, akik a sikerességük miatt azt vélik, tudják a tutit, és ideológiailag fanatizált emberek, akik gyakran pszichopaták, és csak statisztikaként tekintenek a népességre. Ezek a nyilvános ranglétra mellett gyakran titkos társaságok szamárlétráit is végigjárják. Szerintem az EU három nagy vívmánya, az áruk, emberek, pénz szabad mozgása elsősorban a nagy cégeknek jó. Az egyének előnyt élveznek a szabad utazásból, munkavállalásból, de az országok nagy része nem. Szegényebb országokból eltűnik a nyelveket beszélő, piacképes munkaerő, akik meg elveszik a munkát a gazdagabb országokban a jólétben eltunyult lakosságtól, ami mindenhol problémákat okoz. A tőke és az áruk szabad áramlása főleg a mutiknak jó, mert az átlagember a fogyasztása töredékét szerzi be külföldön, egyébként sem vámolna állandóan, vagyonokat sem vinne át a határon minden nap. Az egyes országok viszont kevésbé képesek megvédeni a gazdaságukat a külső hatásoktól, dömpingáras termékektől, amivel könnyen letörhető egy kis ország egy-egy ágazata. Ha kivethetnénk védővámokat, akkor esetleg megmenthettük volna a cukoriparunkat.

    ”Hogyan különböztethető meg az uszító politikai manipulálásra készített ellenségkép a valódi ellenségtől ?”
    Nehezen, mert egy idő után az előbbiből valódi ellenség lehet. Azután már nem lehet visszacsinálni arra hivatkozva, hogy baromság az egész. Hiába mondod, hogy hagyjátok abba a cionizmust és az anticionizmust, mert egyik fél sem hiszi el, hogy a másik tényleg abbahagyja, mindkét oldalon fanatizált beteg emberek vannak saját mitológiával, és meg is lehet élni a gyűlölködésből. Az iszlám most egy közös ellenségkép lehet, ami komoly kihívás lesz az inkább közönyös európai népességnek, mert a muszlimok közt arányaiban több a szélsőséges, aki a szent célért küzd, hogy az iszlám uralja a Földet.

  16. 15. Jani

    Cukoriparunk alapvetően nyereséges volt. Olyan okosan, privatizálták, hogy nagy cukoripari óriások kezébe került, (olcsón) akiknek máshol is hatalmas termelő üzemeik vannak. EU. cukor politika kapacitás csökkentést határozott. Komoly összeget kínáltak cukorgyárak bezárása fejében. Multi bezárt Magyarországon jó pénzért, külföldi üzemeiben fokozta a termelést, ezáltal nőtt a hatékonyság, a jövedelmezőség. Kisvártatva hamis hírekkel felverték a cukor árát duplájára, na, dőlt is a haszon.

    Így működik a rabló karvaly tőke, politikusi segítséggel, mert azt ne gondolja senki, hogy az eurokraták hasukra ütve politizálnak cukor ügyben.

  17. 16. bogozy
    Ha Magyarország nem lenne EU-tag (korábban jelölt), akkor hozhatott volna olyan intézkedéseket, amivel megvédi a cukoripart. Ebben szerepet játszhatott volna az is, hogy vámmal lehet védeni a versenyképességet. Ha a multi bezárja a cukorgyárat, lehet építeni egy másikat, és akkor nem épül le az egész ágazat, a cukorrépatermesztés, a melléktermékek felhasználása például takarmányként.

    Természetesen a korrupt politikusoktól a függetlenség sem véd meg.

  18. A tőke, az áruk és a személyek szabad mozgása az EU nagy vívmánya, működésének alapja Kelet-Európában jellemzően ilyen volt:

    – saját belső piacok nagy részének a felszámolása
    – külföldi tőke ‘becsábítása’, óriási adó- és más kedvezménnyel (nagyon nem akart idejönni, azért kellett becsábítani)
    – nagyfokú tőkebeáramlás; termelőeszközök, földek privatizációja
    – munkaerőpiac lerombolása
    – adósságspirál beindítása (állami közreműködőkkel)

    Következmények:
    – a hazai pangó munkaerőpiac, a hatalmas ellenoldali munkaerő-kereslet és a munkaerő szabad áramlása óriási munkaerő-kiáramlást eredményezett
    – először a jól képzett, nyelveket beszélő szakemberek mentek (mérnök, orvos, informatikus), a szakmunkások (targoncás, darukezelő, hegesztő, fémipari szakemberek, betegápolók, nővérek, hentesek), utána mindenki.

    Ha nekem azt mondja valaki, hogy ez nem egy megtervezett, pontról-pontra végrehajtott akcióterv volt, akkor azt mondom, hogy az illető egy hülye. Mint ahogyan azt sem hiszem el, hogy nem támogatta aktívan mindegyik rezsim ezt a folyamatot; a Német-kormánytól kezdve Orbánig.

  19. 16: Egyetértek. A leggusztustalanabb az egészben, hogy a magyar állam kevesebbért adta el a cukorgyárainkat a multiknak, mint amennyit azok kisvártatva kaptak az EU-tól a bezárásukért. Ha kiosztották volna a dolgozók között a cukorgyárak részvényeit ingyen, azzal is jobban jártunk volna.

  20. 11. Yalom

    “Kérem mondjon valaki egy jelenséget, amit kizárólag a “globális elittel” illetve a “háttérhatalommal” lehet megmagyarázni !”

    Például a TTIP meg a génpiszkált élelmiszerek.

    Seperc alatt tönkrevágná az európai mezőgazdaságot, szinte mindenkinek hátránya lenne belőle a multikon kívül.
    És mivel nagyon népszerűtlenek, titokban tárgyalgatnak, és övönaluli módszerekkel (vesztegetés, zsarolás) próbálják kiharcolni a kormányoknál a beleegyezéseket.

    Ezek például tipikus háttérhatalmi törekvések, de ide lehet hozni a bevándoroltatást meg a mindenkit kiidegelő politikailag korrekt beszédmódot.

    Abban igazad van, hogy a nagy játékosok bevetik a súlyukat a versenyben.
    De ezen a szinten annyi pénzről van szó, hogy nem nagyon lehet finomkodni meg udvariaskodni. És ha titokban kell megtárgyalni a részleteket, akkor titokban tárgyalják meg, és megvásárolják a megvásárolható médiákat, hogy az ő szájuk íze szerint tálalják az ő elképzeléseiket.

    EZT lehet globális elitnek nevezni.
    És nyilván kihasználja a médián és a politikusokon levő hatalmát a saját érdekében.

  21. 19. Ábel

    Egyetértek. A Magyarisztáni privatizáció lényege, a privatizátor hivatalnokok, zsebébe jelentékeny összeget kell csusszantani.
    A dolgozói részvénytulajdon és érdekeltség nem hoz a politikus konyhájára. Pont ezért, csak elvétve alkalmazták.
    Az ország hosszútávú érdeke, az teljesen érdektelen egy politikusnak.

  22. New York Times cikke szerint 50 amerikai diplomata bírálja Obamát, és sürgeti, hogy indítson katonai támadást Asszad szíriai elnök (törvényesen megválasztott) kormánya ellen.
    Ezerrel pörög a háborús héják lobbija.

    Trump hiába mondja a nyilvánvalót, a már napvilágra került eseteket, hogy az amerikai hadsereg kirabolja a megtámadott országokat, az élet újbóli beindítására utalt pénzeket ellopják.

  23. 18. Egyetértek. Most már mindenki kijön, miközben Magyarországon nem marad lassan szakmunkás se, csak azok, akik végképp nem akarnak dolgozni. (Tisztelet a mindenkori kiételnek.) Az a baj, hogy az angol/német/francia Mari nénje azt látja a kis faluban, hogy míg kezdetben jöttek a bevándorlók, akikkel legfeljebb az orvosi rendelőben találkozott, nyelvet jól beszélő orvosként ápolóként, addigra ma az unokája azt meséli, hogy a munkaügyi központban nem került sorra, mert bevándorlók álltak előtte. Így úgy gondolja, hogy a bevándorlók miatt nincs az unokájának munkája (Aki természetesen nem meséli el, hogy napi 2 gramm füvet szív és 2 üveg vodka a napi adagja, ezért mindig másnaposan ment állásinterjúra, ahonnan sose hívják vissza). A Mari néni pedig megszavazza az euból való kilépést.
    Az EU pedig szétesik, az Európai rasszizmus erősödik és tárt karokkal vár minden országba egy új Hitlert, aki majd bólogat, hogy minden a kelet európaiak hibája, akiket az oroszok mai napig irányítanak, ezért az oroszokat jól le kell bombázni.
    És a nép tapsolni fog a III. világháború kirobbatására. Nem ismerős ez valahonnan?

  24. Ellenben megindult egy enyhe hazatelepedési hullám, képzett, nyelveket beszélő emberekből, akiknek a hazai vállalkozók bármennyit hajlandóak fizetni, mert nem találnak pincért, szakácsot, autóértékesítőt, szerelőt, kőművest, csak kontárokat. De ezt nem erősíti a Magyar kormány össze vissza vagdalkozó, találomra szabályozó, semmit végig nem gondoló kommunikációja.

  25. 23.

    Németország százezrével importálta a szerb, majd török vendégmunkásokat. Nem azért mert szűkében lettek volna a német munkaerőnek. Millió számra volt német munkanélküli, akik semmiféleképpen nem akartak fizikai munkát végezni. Autógyári szalag mentén, köztisztaság cégnél stb.
    Persze a vendégmunkás olcsón dolgozik. A lumpen német meg megél a munkanélküliből.
    Német cimborának mondom, rá kellene szorítani a lumpeneket a munkára! Mit képzelsz! Nálunk nincs rabszolgaság! Liberális filozófia. Viszont romlásba visz (vitt) mert a természetben munka nélkül nincs létfenntartás.

  26. 18.
    Így van. Különbség csak a kiszolgálás minőségében volt. Van, amelyik azzal akart jó pontokat szerezni, hogy az elvárásokat túlteljesítette, van, amelyik kihasználja (jórészt a saját érdekében) a “befolyásolók” egymás közötti ellentétét, így próbálva bővíteni a mozgásterét.
    A cél valóban a nemzetállamok megszüntetése, hiszen csak “rossz” származik belőlük. A szocializmusból is a nemzeti volt a “csúnya”. Mindenféle szabályokat hoznak, hiszen azért a választások előtt valahogy be kell söpörniük a szavazatokat. Mennyivel szebb lenne a világ, ha központilag lehetne mindent szabályozni. Akkor természetesen az érdekek érvényesítéséért háborúk sem indulnának, legfeljebb furkósbottal, hiszen minden más eszköz egy kézben lenne. Akinek meg nem tetszik a fejőstehén szerep, az a világbéke ellensége.
    Persze a nemzetállamok felszámolása után lesz még feladat, mert ott vannak még a helyi önkormányzatok. Ott is hozhatnak mindenféle korlátozó rendeleteket, a vezetőket is korrumpálni kell, ha a “befektetés” számára kedvező feltételeket szeretnének.

  27. Bevallom úgy érzem néha túl van tolva a bringa, ezzel a globalizáció és multiellenességgel.
    A társadalmak élete meglehetősen bonyolult és összetett , mindenféle folyamatok egyoldalú értékelése, más esetleg ezeket ellenpontozó folyamatok számbavétele nélkül, hamis konklúziókhoz vezet.
    Általában a multikat és általában a globalizálódást nem tenném meg fő fő bűnbaknak minden egyént és nemzeteket sújtó negatív jelenségért.
    Tessék már észrevenni, hogy a globalizáció nemcsak kártékony hanem sok sok esetben előnyös és a multi sem ördögtől való!
    A változás feltartóztathatatlan és vannak hátulütői is, de mégsem mászhatunk vissza a fára!
    Folyamatos gyors általános társadalmi átszerveződéseknek vagyunk tanúi, ami ráadásul egyre gyorsul. Nem tudom lenyelni azt a benyomásomat sem, hogy az érzelmi polarizáláshoz, a világ jóra és rosszra, szeretem nem szeretemre való felosztásához sokak számára nélkülözhetetlenek a hamis ellenségképek.
    Ezzel nem kívánom tagadni mindenkor és mindenhol a valódi ellenség létét.

  28. 27: “a multi sem ördögtől való”

    Nem lenne, ha nem élne vissza az erőfölényével. De visszaél, a saját jól felfogott gazdasági érdeke miatt. Akiket tönkre tett, persze azok a hibásak, mert nem bírták a gazdasági versenyt, nem voltak elég hatékonyak stb.

  29. 27,
    “multi sem ördögtől való” De igen.
    “túl van tolva a bringa” Nincs túl tolva. Franciaországi termelői, munkavállalói tiltakozások. Blokád, túszejtés, gyújtogatás, multi árujának megsemmisítése, határzár, út torlaszok, stb. Úgy tűnik, még ez is kevés, hogy a széles tömegek kedvére tegyen a politika a multik ellenében.
    A globalizációnak tényleg vannak előnyei is. Ilyenek pl. a szabványok és etalonok nagy része.

  30. 27:
    Az erőfölényével minden élőlény “visszaél”, így természetesen az ember is. A multik meg pláne. Nem lenne semmi baj, ha állami szabályozással helyére lenne téve a dolog, de NINCS, mert mára a TŐKE megvette a politikusokat és a törvényhozókat kilóra. Lásd Franciaország, ahol éppen a dolgozók jogait csorbítják, ahogy ezt Orbán is tette.

  31. 30

    A békés nyugodt időszakokat felváltja a konfliktus, az erőzés.
    Semmiféle szerződés nem örök és megváltoztathatatlan.
    A gazdaság sok sok szereplője próbálkozik új stratégiákkal.
    Ezeknek mindig voltak és lesznek nyerteseik és veszteseik.
    A világ nem áll meg.
    Az ezerszer lejátszódott drámák újra és újra megismétlődnek, a színészek és a kosztümök változnak csak.

  32. 31:
    Ez, amit írtál, a dolgok elnagyolása. A termelő eszközök fejlődésének, a technológiai robbanásnak “illene”, hogy az oligarchákon kívül a tömegeknek is legyen némi haszonélvezete. Nincs, és ez súlyos tragédiához fog vezetni, ami alól SENKI se fogja tudni kimenteni magát. A kapzsiságnak meg lesz az ára, amit leginkább a kapzsiak fognak megfizetni, mert ugye a proletár csak a láncait veszítheti el.

  33. 30. Tibor bá’
    „Az erőfölényével minden élőlény “visszaél”, így természetesen az ember is.”
    Igen, de az ember intelligens állat, oktatással és neveléssel szocializálódni képes, és képes úgy szerveződni (leginkább kis léptékben), hogy ezt visszaszorítsa. Például a most már 70 (vagy 170) éve démonizált királyi dinasztiákban eleve uralkodásra nevelték az utódokat. Ha nem volt agyilag sérült az uralkodó, akkor nem tette pokollá az alattvalói életét.

    „A multik meg pláne.”
    Igen. A multi mindenképpen, mert nem ember, akinek saját döntései lennének. Ezt fontos problémának tartom, hogy ideológiai alapon kigolyózták az egyéneket a döntéshozatalból. Mindenhol valami érdekcsoport helytartója van komoly pozícióban, aki mozgástér nélkül fogaskerekeskedik.

    Egy jogász barátomnak részleteztem egyszer, hogy milyennek is képzelek el egy jobb rendszert Magyarországon. Amikor odaértem, hogy csak egyéni képviselők kerüljenek be a parlamentbe, ne jusson be listáról például egy Gyurcsány, akit sehol nem választanának meg, akkor először azért szörnyedt el, mert ez betenne a kis pártoknak. Erre mondtam, hogy szerintem hosszú távon a nagy pártoknak is betenne, mert az is lényegi tényező lenne, hogy ki tett többet az adott területért, népességért. Ezzel meg az volt a baja, hogy helyi erős emberek jönnének létre, akiket úgyis mindig újraválasztanának. Én meg pont annak örülnék, ha független egyének döntenének a sorsunkról emberi szempontok alapján.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük