(62-i) Genetikailag módosított (az életünk?)

GM

 

Tibor bá’ igazság keresése online

Fontos utószóval ellátva!

A genetikai módosítás azt jelenti, hogy egy élőlény sejtjében lévő géneket megbolygatjuk. Vagy kiveszünk belőlük, vagy máshonnan beleteszünk. A gén módosításon átesett élőlény tulajdonságai a módosításnak megfelelően (remélhetően) kedvezően megváltozik. Példának okáért a diófának azonosítják azt a génjét, amitől a lombjában herbicid anyag keletkezik, majd egy ilyen gént áthelyeznek mondjuk a cseresznyefába. Ettől kezdve a cseresznyefa lombja is rendelkezni fog a diólevél herbicid képességével. Gondolom ez eddig tiszta és világos. Aztán, hogy mi mindent és miért génmódosítanak, az már a fantázia és a praktikum világába való. Viszont a józan ész azt diktálná, hogy ezekkel a géncserékkel az égvilágon semmi mást nem teszünk, mint bizonyos tulajdonságokat létrehozunk növényekben, állatokban, és ezzel a kőr bezárult. A logika ellenére – gondolták egyesek – nem ártana elvégezni némi kísérletet, hogy a génmódosított élelmiszer alapanyagok (pl. kukorica, szója) nem szenvedtek-e el valamifajta olyan átalakulást, ami az elfogyasztó állat, vagy ember számára hátrányos lehet. Ez az aggodalom már csak azért is jogos volt, mert a génmódosítás hatalmas hasznot hozott, így nem csoda, hogy a világban futótűzként terjedt, azaz egyre több ember táplálékában jelent meg. És akkor most kezdődik a horror.

Az angol kormány az 1990-es évek elején 3 millió font költségkerettel megbízta Pusztai Árpád biológust, akinek több mint 300 tudományos cikke és 12 könyve jelent meg,  valamint nemzetközileg elismert szaktekintély volt, hogy vizsgálja meg a genetikailag módosított élelmiszer veszélytelen-e az emberre. Pusztai csapatába több mint 20 tudós tartozott, és három különböző laborban dolgoztak. A kísérleti eredmények hamarosan feltárták, hogy a feltételezetten ártalmatlan GM krumplival etetett patkányok 10 napon belül rákmegelőző állapotban lévő sejteket produkáltak, agyuk, májuk és heréik elsorvadtak. Erre lehet azt mondani, hogy ezek patkányok, lehet, hogy az emberre ártalmatlan. Nem. A káros hatást a módosítási eljárásból ered, vagyis nem kísérleti állat specifikus. Pusztaitól azt várták, hogy bizonyítsa a GM ártalmatlanságát. Ehelyett az ellenkező eredményt kürtölte világgá. Az igazgatójának engedélyével tévé interjút adott, ami után az intézet hőse lett két teljes napon át. Ekkor emelte fel a telefonkagylót az angol miniszterelnök, hogy szót váltson az intézet igazgatójával. Másnap reggel Pusztai az utcára került, plusz megfenyegették, a csapatát feloszlatták, és tudományos eredményeit elsüllyesztették. Korábbi munkahelye és az angol kormány kampányszerűen rombolták szét a magyar származású tudós reputációját.

Irina Ermakova. az Orosz Tudományos Akadémia tagja, nem akart hinni a szemének, amikor a kísérleti patkánykölykök fele 3 héten belül elpusztult, miután a szoptató anyát a hipermarketben kapható GM szójaliszttel etette. A kontrol csoport közönséges szójalisztet kapott, ott az elhalálozási ráta a patkánykölykök között mindössze 10 százalék volt. Dr. Ermakova kétszer megismételte a kísérletet, minden alkalommal hasonló eredményt kapott. Ezt követve 2005 októberében egy tudományos konferencián beszámolt a kísérletről, és felkérte a biológusokat, hogy ismételjék meg a kísérletét. Kísérletének megismétlése helyett megtámadták, ellehetetlenítették, feljegyzéseit az irodájából ellopták. Az egyik kollegája azzal nyugtatta meg, hogy munkája nem volt felesleges, mert a szója liszttel meg fogják tudni állítani az emberiség túlszaporodását. Természetesen nem kizárt, hogy pont az a GM szójaliszt tétel valami, oda nem való toxint tartalmazott, amire nem derülhetett fény, mert a kísérleteket lefújták. Azonban más célú kísérleteket tovább folytattak patkányokkal. Ezeket a patkányokat egy idő után kizárólag GM szójaliszttel táplálták, az újszülöttek mortalitása 55 százalék körül volt. Ez az esemény 4 éve történt, amióta a kísérletet senki nem ismételte meg.

A Turkish Daily News jelentése szerint 2005-ben török tudósok egész Törökországból nővény magokat gyűjtöttek, hogy megállapítsák milyen mértékben terjed el a GM növények okozta keresztülporzás. Közvetlenül az eredmény kiértékelése előtt a kísérlettel foglalkozókat áthelyezték, és be se engedték korábbi munkahelyükre.

Ignacio Chapela mikrobiológus és ökológus (Barkley) 2001-ben felfedezte, hogy a Mexikói őskukorica megfertőződött GM kukorica porzással. Miután nyilvánosságra hozta eredményeit, állásától elbúcsúzhatott.

Judy Carman ausztrál epidemiológus kritizálta a GM növények engedélyezését, és hangot adott aggodalmának. GM-barát (értsd: Monsanto által fizetett) tudósok megtámadták és kétségbe vonták munkásságának tudományos érdemeit. A Nyugat Ausztráliai Kormány Carmant megbízta GM termények biztonságosságát vizsgáló tanulmány elvégzésével. Ekkor bizonyos személyek rá akarták venni a kormányt, hogy vonják vissza a megbízást, arra hivatkozva, hogy már legalább hatvan tanulmány bizonyította a GM élelmiszerek biztonságosságát. A bemutatott tanulmányokról kiderült, hogy állatok etetéséről szól, és bár GM takarmányt kaptak, nem a takarmányozás sikerességének megállapítása volt a cél. Ennek ellenére mellékesen egyes tanulmányokból az is kiderült, hogy a GM etetésnek  voltak hátrányos hatásai, de ezeknek a tanulmányoknak nyoma  veszett. Amikor a Nyugat Ausztráliai Kormány nem vonta vissza a megbízást, az ellenzők a kísérleteknek helyet adó egyetemhez fordultak és ott fúrták meg a kísérletek elvégzését.

Darvas Béla professzor ökotoxikológus rájött, hogy a Monsanto által forgalmazott GM kukorica-(MON810) „idegenbeporzással” veszélyezteti a magyar kukoricákat. Monsanto azonnal beszüntette a mintamagok küldését. Dr. Darvas később előadást tartott a kezdeti eredményekről, ami után rájött, hogy egy hamis és befeketítő jelentés jár körbe a kutatásairól. Utánjárásra kiderült, hogy a Monsanto PR menedzsere küldte szét az inkrimináló irományt, aki azt állította, hogy az csak úgy megjelent az asztalán, a pontos eredete ismeretlen.

Végeredményben megállapítható, hogy a genetikailag módosított élelmiszer alapanyagok biztonságossága nincs bizonyítva, az ellenvélemények el vannak hallgatva, és az országok egymás után adják be a derekukat a GM termesztés engedélyezése terén, a gyártó multik „lobbizása” nyomán. Megérkeztünk a régi meséhez, az ember nem számít, csak a profit — pénzzel (majd) mindenki megvehető.

Utóirat: Mikka kommentjében belinkelt posztban

van egy nagyon fontos információ, ami az egész

GMO témát más perspektívába helyezi. Ezt ide kihoztam:

 

A genetika általános elmélete, a genetikai determinizmus azt állítja, hogy minden egyes gén meghatároz egy, és csakis egy, rá jellemző fehérjét, vagy fehérje domént (a fehérje szerkezetének egy részét). Ezen elmélet alapján támadt az az ötlet, hogy egy bizonyos tulajdonságért felelős fehérje génjét ki lehet venni az eredeti (donor) szervezet genomjából, és át lehet tenni egy másik (a befogadó) szervezet genomjába. Azt remélték, hogy az új szervezetben a beillesztett gén ugyanazt a fehérjét fogja termelni, mint amelyet a donor szervezetben is termelt.  Ezt az elméletet alapul véve kezdtek neki a Humán Genom Projektnek is. Mivel több, mint százezer emberi fehérjét ismerünk, a tudósok azt jósolták, hogy az emberi genom is kb. százezer génből áll. Amikor a szekventálási munka befejeződött, kb. 30 ezer gént találtak. Ennyi gén jelenléte nemcsak hogy a százezer-féle fehérje jelenlétét nem tudta megmagyarázni a klasszikus genetikai determinizmus elve alapján, de azt sem, hogy mi a felelős az emberi faj sokrétűségét jellemző számtalan örökölhető tulajdonságért. Ennél még néhány növény is több gént tartalmaz, pl. a rizsnek is majdnem 50 ezer génje van. Kiderült, hogy a hiba nem az emberi gének számában, hanem az elméletben van. Úgy néz ki, hogy számos gén nem csak egyetlen meghatározott fehérjét, hanem többet is képes kódolni. Például, ugyanaz a gén a májban az enoláz enzimet, a szemben pedig a szemlencse egyik építő anyagát kódolja. Az emberi gének többsége két, vagy több fehérjét is kódolhat. Azoknak a humán géneknek a száma, amik csak egyetlen fehérjét kódolnak, nagyon kevés. Amíg nem értjük, hogy ez hogyan lehetséges, addig mindenfajta szabadföldi kísérletezés a génekkel az élet gyökeres átalakulását, degradálódását, sőt bizonyos értelemben a pusztulását is előidézheti a Földön. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a génmanipulációt ideje korán a laboratóriumokon kívülre vinni óriási felelőtlenség volt, mert akármit is mondanak a technológia támogatói, valójában fogalmuk sincsen arról, hogy a megváltoztatott gének pontosan milyen hatással bírnak majd az élelmiszer belső tartalmára, hogyan változtatják majd meg akaratlanul  más növények génállományát, vagy hogy milyen hatással lesz a génpiszkált növény elfogyasztása az egészségünkre, vagy az azzal táplált állatok egészségére, és így közvetve ismét az emberek egészségére. Például Nagy-Britanniában a Leedsi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a GM-tápból a módosított gén beépülhet-e a szarvasmarháknál a bendőbaktériumokba. Bár a táp rövid ideig tartózkodik az állat bendőjében, a genetikai módosulás bekövetkezett. Így, ha a GM takarmányban antibiotikumnak ellenálló gén volt, akkor az a kérődzők bendőjében élő baktériumokat is ellenállóvá tette. (Forrás: FEMS Microbiology Letters, 191). A GM burgonyát tartalmazó tápon tartott patkányok gyomor- és bélfalának szövettani vizsgálatakor pedig  kiderült, hogy a karfiol mozaikvírus genetikai módosításban használt génjének hatására a sejtekben felgyorsult a sejtosztódás, ami vastagbélrák kifejlődéséhez vezet. (Forrás: Lancet, 354)

 

 

 

 

____________________________________________________________

____________________________________________________________

 

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

180 gondolat erről: „(62-i) Genetikailag módosított (az életünk?)

  1. 2. A belinkelt blog folyamatos GM lobbyt folytat. Már több blogban terjesztette ökológiai nonszensz elméleteit tudományos köntösben álcázva.

  2. Azaz, hogy nem is kérdeztem csak, amit leírt Pusztairól és amit Tibor bá egymással nem fér meg. Ez, hogy gondoljátok?
    Akire hivatkozik az is GMO lobby? Lancet?

  3. Szerintem a dologhoz hozzá lehet kapcsolni azt, hogy az utóbbi 10 évben 100 mikrobiológus halt meg kérdéses körülmények között.

    Nagy irodalma van, nem linkelek.

    Ha az élelmiszertermelés olyan “szakértők” kezébe kerül mint a pénzügy, akkor szarban vagyunk.

  4. Egy dolog biztos a számomra az elmondottakból.
    Naná, hogy szubjektív vagyok és nem tudós.
    A cikk tökéletesen harmonizál a Geddon elmélettel, a cikkíró dédelgetett kedvencével és egyik jövedelem forrásával.
    Nincsenek eszközeim az igazság megállapítására ez csak egy vélemény nem több egy intuitív sejtés köze nincs a tudományhoz.
    Van négy biológusdoktor ismerősöm ,nekik elküldöm majd cikket-kérdés lesz e kedvük, idejük ezzel foglalkozni – azt valószínűsítem ,hogy a tudósok szerénységével és tisztességével azt fogják válaszolni,hogy a cikk tartalmaz objektív általuk is megerősíthető elemeket is, de minden állítását nem áll módjukban se cáfolni se megerősíteni.
    Itt hívnám fel a figyelmet a Michael Moore jelenségre is.
    Tibor bá’val ellentétben én nem tartom magam csalhatatlannak.

    Faszkalapozni azért szeretnék én is. 🙂

    Tibor bá’: OK, 3 faszkalapozás engedélyezve. 😀
    Én se tartom magam csalhatatlannak, sőt néhányszor már deklaráltam is. Utoljára az UO2-nél írtam egy oltári nagy baromságot. Most már csak az a kérdés, honnan veszed ezt az állításodat. Írd meg, aztán majd megvizsgálom, elküldöm egy-két pszichológus barátomnak, és ha se cáfolni, se megerősíteni nem tudják, akkor ad akta lesz a dolog vége. Figyi! Legyen szép napod.
    😉

  5. 8:
    HA-ha-ha! Jóval kezdtél ki. Most aztán felkötheted a gatyádat. 😛

  6. A saját technológiánk, tudásunk fog elpusztítani.

    Azok a patkányok tényleg elpusztultak???? Csak le kellene játszani ezt a kísérletet. Valaki vegyen már egy állatkereskedésbe fehér patkányt és etesse szójával!!!

    Szürke patkány nem jó, szerintem az mindent túlél :)azt se lelőni se megmérgezni nem lehet.

  7. 10

    Kedvenc közmondásom:

    Az ördög a részletekben van.

    Nagy nagy tutira vett konkrétumok dőlnek halomra, ha közelebb kerülünk hozzájuk térben időben.

    Egyetlen példát szeretnék, amikor bizonyítottan emberek egészségét károsította meg számottevően génmódosított növény.

    Ha ilyen nincsen, akkor púder az egész rémtörténet.

    Én nem olvastam és nem hallottam ilyenről.

  8. 11

    Rudolf,

    Amíg térben időben közelebb kerülsz a bizonyítékaidhoz, addig én inkább olyan ételeket szeretnék enni, amit eddig is ettem, és ami bizonyíthatóan ártalmatlan volt.

    És különben, miért is jó a fogyasztóknak, hogy génmanipulált kaját esznek?

  9. 12

    Úgy döntöttem egyenlőre nem csatlakozom a génmódosított nővények elleni táborhoz.

    Azért jó a fogyasztónak hogy génmanipulált kaját eszik, mert az olcsóbb,de szabad vagy, nem kötelező enned ilyet, sokan TV -t sem néznek és azoknak szerintem igazuk van.

  10. Tibor bá’: Az eredeti beírás kommentjei végleg elvesztek?
    Érdekes lenne pedig, mivel a cikk végén hivatkozol az egyikre.

  11. Elnézést kérek, hogy ismételem magamat de nyomatékosan fontosnak tartom, ezért fölteszem mégegyszer a kérdést.

    ISMERETES -E OLYAN KONKRÉT, BIZONYÍTOTT ESET, AMIKOR GÉNMÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK EMBEREK EGÉSZSÉGÉT KÁROSÍTOTTÁK MEG ?

  12. 13.
    “Azért jó a fogyasztónak hogy génmanipulált kaját eszik, mert az olcsóbb”

    Rudolf,

    Gyerekeid, családod élete így biztosan olcsóbb lesz.
    Fasza ez a kalmárszemlélet.

    “ISMERETES -E OLYAN KONKRÉT, BIZONYÍTOTT ESET, AMIKOR GÉNMÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK EMBEREK EGÉSZSÉGÉT KÁROSÍTOTTÁK MEG ?”

    A legjobb lenne erről egy mikrobiológust megkérdezni. Tudtommal a Monsanto hozzájárulásával még nem hoztak nyilvánosságra ilyen bizonyítékot.

  13. Létjogosultságot csak az adhat a génmanipulált élelmiszer alapanyagok terjesztésének, hogy az élelmiszeripar lépést tudjon tartani a növekvő élelmiszer igényekkel. De csak akkor, ha elég biztosak leszünk benne, hogy nem káros az egészségre, addig lutri.
    Sajnos ez ma legfeljebb jelszóként van jelen, a valóságban a profitszerzés eszköze az előállítóknak, akiknek érdeke lenne, hogy a termelőket olyan függőkké tegye az ő termékeitől, amennyire az egyáltalán lehetséges.
    Kicsit azért furcsa, hogy arra nem gondolnak, hogy hiába érnek el extraprofitot, a génmódosítás hatásai alól ők maguk sem tudják kivonni magukat hosszabb távon, ha tényleg vannak negatív hatásai. Tehát nekik is érdekük lenne, hogy tisztán lássanak.
    Persze az élelmiszerellátás biztosítására az eddigi tapasztalatok alapján nem biztos, hogy az a jó módszer, hogy növeljük a mennyiséget, mert ez eddig csak a népesség további növekedését gerjesztette, és a végén ugyanott voltunk. A legjobb az lenne, ha sikerülne a népességet korlátozni, és akkor talán nem szorulnánk génkezelésre sem.

  14. Mint pragmatikus mondom: Hiába agyalunk itt pro és kontra a GM-ról. A GM termékek itt vannak is a jövőben még inkább életünk részét képezik majd. Dolgunk mindössze annyi, hogy minél kevesebb ismeretlen eredetű élelmiszert fogyasszunk.

    Szeretem a gombát. bár biztosan ízletesebb, de nem veszem meg az összeszedett, összevissza gombát a piacon, de megveszem az általam biztonságosnak VÉLT, termesztettet, a bejáratott gombásomtól. Mivel belőlem él, biztosan nem etet gyilkos galócával. Ugyanilyen oknál fogva a hírnevükre adó nagyvállatok sem fognak kinyírni bennünket, vagy botrányba keveredni valami NAGYON káros szar miatt.

    Aki nagyon fél, az egyen bio élelmiszert – talán nem hamis 🙂

    Vagy termelje meg maga a kajáját a kertben.

    De az a tuti, hogy bármilyen GM szemetet megzabálhatsz, ha utána leöblíted 1 liter jófajta vörösborrrral. 🙂

  15. 15. NEM, NEM ISMERETES OLYAN ESET AMIT FORSZÍROZOL, ÉS AZÉRT NEM MERT HA LENNE ILYEN, AZ NEM SZIVÁROGHATNA KI!

    viszont ezen az oldalon sok mindent elolvashatsz a Monsantoról és a gmo-ról..

    http://idokjelei.hu/2012/08/ujabb-bizonyitek-hogy-a-gmo-k-meddoseget-okoznak/

    engem ezek a patkányokon elvégzett kísérletek is meggyőznek arról, hogy felejtsem el a génmódosított cuccokat. a gond csak az, hogy eljön az idő, amikor már nem lesz másmilyen.

  16. Most függetlenül a GM búza rákkeltő hatásától vagy a nem szándékolt következményektől lenne egy kérdésem.

    Abból mi igaz, hogy a Monsato EGY módosítást már halál biztosan végrehajtott: hogy az általa szállított magvakból termett búzát a következő évben NEM lehet újra elvetni.

    Vagyis az emberiség történetében először előáll az a helyzet, hogy a félretett magvakból nem tudja biztosítani a következő évet és ha a Monsato-t elnyelné a föld, a következő évben nem lenne mit elvetni.

    Szerintem az nem igényel semmiféle tudományos bizonyítást, hogy ez öngyilkosság. Ha igaz.

    Tibor bá’: Persze, hogy igaz, ez az egésznek a lényege. Meg kell tőle venni a magot minden évben.

  17. Nem bizonyított, hogy ártalmatlan és nem bizonyított hogy ártalmas.
    Megjegyzem – egészen – halkan az ártalmasságot könnyebb lenne bizonyítani.
    Tudom azért nincs vízzel hajtott autó sem, mert az olajlobbi megakadályozza a gyártását.
    Biztos pedig csak a rendőrbiztos, addig is nehéz ellenállni a szellemi főáramlatnak, ami itthon kőkeményen génmanipulált élelmiszer ellenes, mert elhitették, a nagyközönség csak fél, azt se tudja miről van szó, mert ehhez olvasni kellene és nemcsak blikket.

  18. 23: szerintem az ártalmasságot sem könnyű bizonyítani. A patkányok egyszerűbb a dolog, mert ők azt eszik amit kapnak. Az emberek változatosabban táplálkoznak tehát kisebb dózisakat kapnak a “szennyezett” cuccból. Az sem kizárt, hogy többféle élelmiszer együttes hatása okoz rákot, vagy lehet, hogy hosszabb idő után vevődik észre a hatás.
    Ami látványosan mérgez, azt hamar ki lehet szűrni.

  19. Jó kis cikk, mert megerősített az elképzelésemben, hogy a génlánc nem más, mint egy program. (Miért is lehet pl a páfránylevelet fraktálprogrammal modellezni?)
    Aki már progtamozott, tisztában van vele mit jelent az, hogy változó, ne adj úristen, algoritmus.

    Itt meg úgy cserélgetik egyesek a változókat (vagy utasításokat), hogy közben fingjuk nincs az algoritmusról.
    Meg gondolom arról se, hogy változókat, konstansokat vagy utasításokat cserélgetnek. Szarva közt a tőgyit!
    Ha pedig a génlánc olyan, mint a gépi nyelv (mikroutasítások a modern nyelvezetben, aki programozott PIC kontrollert, az tudja, miről beszélek) ami naggyon valószínű, akkor sok szerencsét kívánunk nekünk, mert elkél.

    A hoppá az egészben még az, hogy ez a program nem olyan egyszerűen tesztelhető…
    Ja egen, a biológusok valszeg nem így gondolkodnak.

    Szép új világ. Tán nem is olyan egyszerű a Teremtőt játszani!

  20. 15!
    Rudolf!
    Lehet itt nagyszájúskodni,de minek..Lehet hogy még nem ismeretesek különböző vagy egyes betegségek amiket gén manipuláció okoz embernek,de lehet hogy 5-10 vagy 20 év múlva elő jönnének.. Lehetnek olyan eddigi ismeretlen emberi betegségek is,és aki megbetegszik,lehet hogy már vissza fordíthatatlan, akkor már késő lesz..Mért kell azt megvárni?Nem lenne egyszerűbb megelőzni?
    Ne legyenek illúzióid,hogy a javadat akarják..

  21. Mondjuk ez tényleg érthetetlen számomra, hogy miért nem teszteljük le akár tömegesen, hogy káros -e vagy sem. Fehér egér 300 ft, csuklyás patkány 600ft, aranyhörcsög 900 ft. Venni mindegyikből 20-20 darabot, lerakni a garázsban jól zárható ketrecekbe, és etetni három csoportot (10 egér, 10 patkány, 10 hörcsög) az egyik táppal, etetni a másik három csoportot a másik táppal. Egy mázsa kukorica, búza, szója, szintén egy párezer ft-s tétel, a gmo-s változatát gondolom be lehet szerezni mondjuk a monsanto magyarországi kirendeltségén. Ha ott vetőmagot veszünk, akkor nyilván a sima kukoricából, stb is azt kell. Utána írni egy naplóba mi történik a rágcsálókkal, írni az elhullások időpontját.

    Ha kész a kísérlet (megdöglött az utolsó gmo-val táplálkozó patkány is és közben a kontrollcsoport él és virul), akkor elmenni a közben készített videókkal, tanúk nyilatkozataival és a naplóval a helyi médiához (utána meg esetleg máshová is).

    Saccperkábé maga a kísérlet ketreccel, állatokkal, kajával együtt megvan 50.000-ből, ha az állatok számát csökkentjük, akkor kevesebből. Ráadásul nem egy rakétatechnika, te, én, Tibor’bá is képes megcsinálni különösebb előképzettség nélkül. A tartás körülményei, esetleges káros hatások sem számítanak, hiszen mindegyik csoportra ugyanaz hat, lássuk melyik bírja jobban…

    Szóval nem értem, szerintem pofonegyszerűen BIZONYÍTHATÓ, hogy káros a gmo a rágcsálókra vagy sem. Utána lehet gondolkodni azon, hogy ha a patkány megdöglött, próbáljuk ki disznóval (azt mondják a szervezete nagyon sokban hasonlít a miénkhez, jobban csak a majmoké). Ha a disznó is megdöglött, akkor már talán civil pénzt is lehet találni egy pár csimpánzra – vagy akár pár ezrével összekalapozni a helyi közösségtől, vállalkozóktól, stb – , ha a csimpánzok is megdöglöttek, akkor meg kell hirdetni, hogy a kísérleti eredmények ismeretében önkénteseket keresünk gmo táplálkozási kísérlethez 🙂

    Aztán jöhet ellehetetleníteni meg gúnyolni egy tök civil, laikus polgárt a monsanto :))))

    Komolyan ennek akár reklámértéke is lehetne, a helyi média arról cikkezne aki ezt megcsinálja, mint a helyi közösség környezettudatos, társadalmi felelősségvállalás, fenntartható környezet, jövő nemzedékek, egészség, blablabla – átgondolom hogy passzolna ez a vállalkozáshoz, mit lehetne belőle kihozni és megcsinálom én… Néhány tízezer ft-ért cserében ismerne a fél ország.

  22. 28: Ez az egész kb. úgy néz ki, mint amikor a PC-s hőskorszakban azzal szórakoztunk, hogy hexa-editorral kicseréltük az angol szövegeket magyarra a futtatható programokban. Néha egész jól sikerült, néha pedig néztünk ki a fejünkből, hogy mi lett belőle.

  23. Lehet, hogy nem is a profit, hanem egy megtervezett népességcsökkentő program a ránkszabadított génszennyezés FŐ CÉLJA ?
    Ennél gyorsabban és fájdalommentesebben nem lehetne csökkenteni az emeberiség létszámát. Az élelmiszerek GMO–Nem GMO arányának a beállításával talán még szabályozható is a folyamat.

  24. 30:
    “10 egér, 10 patkány, 10 hörcsög”

    Nem csak egyfélén kellene?
    Így lehet azért maradna meg tovább mondjuk a patkány mert eleve ellenállóbb…
    30 patkány kell 10-es csoportokban úgy láthatod melyik csoport marad meg tovább, és mellette lehetne más fajokkal is játszani…

    Egyébként durva, hogy nincs normális általánosan elfogadott mérési eredményünk ezzel kapcsolatban…
    Hogy is volt? Nem ez a baj forrása, hanem a tünet…

    *Ez a fényes buszkék szín nem volt jó választás…

  25. 32: és mi van ha a kettő együtt a cél? kifizettetik velünk a saját kiirtásunk költségeit..

  26. 30

    Kedves Melike

    Az élet tele van kockázatokkal.
    Mindkét rigmust egy egy tőkés lobby nyomja ezerrel.
    A félelmeket aggodalmakat és reménységeket egy egy erre alkalmas “edényben” tartjuk mindannyian.
    Az nem világos, ha annyira necces, miért engedik az USA -ban?
    Összetett, szövevényes tudományos kérdés ez, amit nyilván nem véletlen, hogy nem egységesen ítélnek meg a mértékadó illetékes személyiségek és grémiumok.Szerencsére nem nekem kell eldöntenem e kérdést, mert akkor bajban lennék.

  27. 36. Loránd Rudolf
    Csak azért folyok bele, mert látom, senki nem akar reagálni a hozzászólásodra. Így, az utolsó kommentként olyan érzetet kelt, mintha hallgatólagosan beláttuk volna az igazadat.

    “Az élet tele van kockázatokkal.”
    Igen. Az értelmes ember próbálja minimalizálni az ő életében szerepet játszó kockázati tényezőket.

    “A félelmeket aggodalmakat és reménységeket egy egy erre alkalmas “edényben” tartjuk mindannyian.”
    Esetleg az éjjeliedényben. Én nem ilyen szempontok alapján tervezek, hanem a körülményeket latolgatom, objektív képet próbálok alkotni.

    “Összetett, szövevényes tudományos kérdés ez, amit nyilván nem véletlen, hogy nem egységesen ítélnek meg a mértékadó illetékes személyiségek és grémiumok.”
    Összetett, ezért is érthetetlen, miért kell fejest ugrani egy csak rövidtávon, kevés paraméter alapján tesztelt eljárásba.

    “Szerencsére nem nekem kell eldöntenem e kérdést, mert akkor bajban lennék.”
    Az tényleg szerencse. Miért van bárkinek is joga, hogy eldöntse, hogy kockára teszi mindannyiunk jövőjét? Az a szép, hogy pusztán üzleti szempontok alapján a profi kizsákmányolók hozzák meg a döntéseket.

    “Mindkét rigmust egy egy tőkés lobby nyomja ezerrel.”
    Mint minden témakörben. Ezért kéne saját véleményt kialakítani, tájékozódni, és nem levegőbe beszélni.

  28. 37

    Előbb vagyok atomenergia ellenes.
    Senki sem győzött meg, abban sem hiszek, hogy az USA kormánya gagyibb mint a miénk és fütyül az állampolgárai egészségére és érdekeire.
    Tudtommal naponta azt a sertés és marhahúst esszük, amit génmódosított szójával etettek.
    Kereskedelmi érdekünk egyébként – utólag kiderült – valóban fűződik a génmódosítástól mentes növénytermesztésünkhöz.
    Ha esetleg agrármérnök vagy biológus lennék akkor képes lennék nemcsak primitív indulatokra, médiarémképekre épített saját véleményt kialakítani, így nem.

  29. 31. Minek ide patkány, hörcsög, egér ?

    Hiszen a GMO embereken folymatossan tesztelve már vagy 20 éve az Amerikai és Ázsiai kontinensen !!!
    Történt valami szörnyűség az USA-ban ?(300 milió lakos !)
    Vagy Kanadában, Latin és Dél amerikában, Ázsiában???
    Hogy nem történt ?
    Akkor minek kell csomót kötni a szarra evvel a “mi lesz ha GMO fertözött kaját etettnek majd velünk” litániával ???
    Azért régebben ilyen embereknek szörnyű lehetet mikor a föld alól kikapart krumplit etették velük, vagy késöbbet tőlük nehány méterre a sineken eldübörgött egy hatalmas füstölgö gőzmozdony, és még sipolt is …..

  30. 39. ödön
    20 év az nem sok az emberi élettartamhoz képest. Főleg, ha fokozatosan nő a GMO aránya a táplálékban. Az örökítőanyag károsodása, a rákos elváltozások gyakoribbá válása következménye LEHET a GMO-nak IS. De azért, mert nincs még ez bebizonyítva, attól még nem ész nélkül engedélyezni kéne, hanem előbb rendesen megvizsgálni a hatásait, nem ellehetetleníteni az ilyen irányú kutatásokat. Az USA-ban logikai alapon lett engedélyezve, mert szerintük lényegileg azonos a “hagyományos” DNS-sel.
    “Minek ide patkány, hörcsög, egér?”
    Hogy legyen legalább nekünk hiteles eredmény, ha már a kutatókat hiteltelenítették.
    Te honnan szeded a krumplit, ha nem a föld alól?

    38. Lorand Rudolf
    “Előbb vagyok atomenergia ellenes.”
    Ebben itt megértő fülekre találhatsz, mert a hulladék elhelyezése nincs biztosítva, Csernobilban is 30 évente építhetünk új szarkofágot pár száz/ezer éven át.

    “Senki sem győzött meg, abban sem hiszek, hogy az USA kormánya gagyibb mint a miénk és fütyül az állampolgárai egészségére és érdekeire.”
    Javaslom az USA XX. századi történelmének tanulmányozását. Miért léptek be a háborúkba például? DDT? Szerinted jobb kondiban vannak a jenkik, mint 100 éve?

    “Tudtommal naponta azt a sertés és marhahúst esszük, amit génmódosított szójával etettek.”
    Én kerülöm, de időnként azt is eszem, nem vagyok dogmatikus. De részben (a milliónyi egyéb szempont mellett) azért is költözöm falura, hogy egészséges élelmiszert termeljek a családomnak, vendégeimnek. Argentínát szépen tönkretette (nem anyagilag egyelőre) a GMO, hogy a mi marháinkat ellássák szójával.

    “Ha esetleg agrármérnök vagy biológus lennék”
    Egyetem nélkül is lehet a tudásunkat bővíteni. A cukorbetegségről is lehet fogalmad, még ha nem is vagy praktizáló orvos.

    “Kereskedelmi érdekünk egyébként – utólag kiderült – valóban fűződik a génmódosítástól mentes növénytermesztésünkhöz.”
    Nem tudom, mit értesz “utólag” alatt. Van kereskedelmi érdekünk, mert aki felismeri a kockázatokat a GMO-ban, az majd jó drágán hajlandó lesz megvenni a kevésbé kockázatos élelmiszereket.

  31. Akkora hévvel vitáztok, hogy teljesen megfeledkeztek Pusztai Árpád kisérleti eredményeiről, amit a poszt elég világoasan kifejt. Mit kell még bizonyítani?

    Ki írta, hogy kutya bajunk? 60 Évesen elmentem vaszektómiára, előtte sperma számlálás. Eredmény? Ne menjek lányiskolához közel, mert szemmel is teherbe tudom őket ejteni. Manapság “divat” hogy 30 éves férfiak meddők. Amikor én voltam 30, ez ismeretlen fogalom volt. Ez csak egy EREDMÉNY. Mik a kiváltó okok? nem kell tolonganod a válaszal Rudolf. 🙂

  32. 41. Tibor bá’
    Mivel a GMO-pártiak nem veszik figyelembe, rigmusként értelmezik, próbáltam hátrakötött kézzel küzdeni. 🙂 Van, aki annyira szkeptikus, hogy semmit sem hisz el, saját véleményhez elég tudást meg nem próbál összeszedni. Inkább a homokba dugja a fejét elvárva, hogy más is tegye azt, mert más is csak a hazug propaganda alapján ítélhet.

  33. 42:
    Tudom. Az emberek imádnak hinni, még az “ateisták” is. Persze, sokkal könnyebb, mint tudást szerezni.

  34. Nem zárom ki, hogy ne akadjon előbb-utóbb olyan GMO élelmiszer, ami tényleg igazoltan egészségelenebb a GMO mentes eredetijénél, de még ha ilyet találnának is, az is csak az adott növényre/állatra jelent valamit, nem az egész technológiára.
    De ahogy Lorand Rudolf megválaszolatlan kérdését olvasom, nekem nagyon úgy tűnik, hogy még mindig nincs egyetlen olyan tudományos cikk sem, ami árusított GMO élelmiszertől akár beteg (pláne halott) embert talált volna?
    OK, erre lehet azt mondani, hogy lehet, hogy most még nincs, de majd lesz, mert ki tudja, hogy az az 1-2 gén megkavarása mit eredményez 10-20 év múlva.
    De akkor az effajta szélsőséges álláspontot képviselők vajon mit mondanak a teljesen hagyományosan keresztezett fajtákról, ahol többezer génmódosulás is történik, és amelyeknek még a helyét se tudjuk, nemhogy a hosszútávú hatását.

    Azon se érdemes sopánkodni, hogy a Monsanto termékeit évente meg kell venni, mivel a nem GMO hibridkukoricával is pont ez a helyzet, mégsincs kukoricahiány, sőt minden épeszű termelő azt vet, még a GMO-ellenesek is.

    Az éppen körülrajongott orosz kutatással meg vannak alapvető gondok:
    http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=52373#p52373
    A GMO ellenzők által itt is lobogtatott naturalnews és egyéb oldalak televannak szeméttel.

    A criticalbiomass meg szerintem pont annyira korrekt, amennyire ez valódi tudósoktól elvárható, de aki ezzel ellenkezni akar, az kössön bele pl. ebbe a cikkbe:
    http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2012/07/29/A_Greenpeace_alternativ_valosaga/

  35. 44. pounderstibbonss: Az a blog, amelyik szerint a csernobili atomkatasztrófának mindössze 28 halálos áldozata volt, az ne akarjon GMO-ügyben okosságokat összehordani. Hiteltelen.

  36. A gmo kapcsán nagyon elmentetek abba az irányba, hogy a végtermék káros-e az emberre. (Van aminél bizonyítottan az.) Nagyobb gond, hogy az nem modellezhető, hogy egy rovarirtószert termelő növény hogy hat a hasznos rovarokra, és ez a gén átkerülhet-e más fajokra? (pl. eltűnnek a háziméhek az USA-ból – mert ilyen már van.) Ugyanakkor pl a kukoricabogár-rezisztens kukoricára nálunk még nincs szükség, a Monsanto mégis keresztül akarja verni az EU-n. Vajon miért?
    A gyomirtó rezisztens kukorica esetében megjelentek a herbicid ellenálló gyomok – ergo szart se ér a Monsanto fajtája…, ugyanakkor a földeket totálisan tönkreteszi a rengeteg kiszórt herbicid – semmi mást nem lehet termelni, csak Monsanto fajtákat…
    és még sok mindent lehetne sorolni.

  37. @Gloucester:
    1., Meg tudnád mutatni hol volt ez?
    2., Ha így is lenne(bár bizonyára nincs), GMO-ban még lehetnek profik.

    Hoppá, megtaláltam mire is gondolhatsz.
    Egy GMO-s témában felmerült és egy másik kommentelő írt 5000 halálos áldozatot, ami reális.
    Te viszont azt közölted, hogy a mecseki uránbányászat volt felelős a Hévízi-tó vízingadozásáért. 😀
    http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/04/04/Korunk_generacios_felelossege/#10396615
    Azóta nem jártál arra. Pedig biztos tudnál még ehhez hasonlóan rettentő hiteles dolgokat mondani. 🙂

  38. @Observer:
    Igen, bizonyára vannak vitás kérdések, de ezeknek a kérdéseknek a hagyományos keresztezéssel létrehozott fajoknál is fel kéne merülniük.
    Ott valamiért mégse pattog a Greenpeace, hogy jajj mi lesz, hogy kereszteznek egy búzát a másik búzával. Pedig se a genetikai változás teljes mértéke, se annak helye nem lesz ismert keresztezésnél se.

    A méhpusztulást meg majd akkor hozd ide, ha lesz valamiféle bizonyított kapcsolat a méek és a GMO növények között.
    EUban pl. nincs (alig van) GMO növény, mégis nálunk is pusztulnak a méhek, máshol lépni se lehet tőlük, és ott is. Én másfele keresném az indokot.
    http://nol.hu/tud-tech/lap-20090321-20090321-8
    http://www.vilagtudomany.hu/index.php?data%5Bmid%5D=7&data%5Bid%5D=992&megvan-a-mehpusztulas-okozja

    Ha a bogárrezisztens(valójában: kukoricamolyrezisztens) kukoricára meg nincs szükség, akkor miért venne belőle a paraszt? Hülyék ők szerinted, hogy a drágábbat veszik, pedig nincs rá szükségük?

    És miért ne lehetne Monsanto-s maggal szántott földeken mást termelni, ha egyszer nem vált be?

    Tényleg lehetne még sorolni a hülye érveket, de szerintem felesleges. Próbálj meg előjönni valamivel, ami kiáll legalább egy minimális ellenőrzést.

  39. 44. pounderstibbons
    “sőt minden épeszű termelő azt vet, még a GMO-ellenesek is.”
    Mármint azok, akik piacra termelnek, nem a szeretteiknek.

    A két linket megnéztem. A fórumot még nem teljesen olvastam végig. Voltak benne értelmes érvek pro és kontra is. Kissé unfair-nek tartom, hogy ideteszed a linket a majdnem 500 hozzászólással, hogy itt jól megcáfolják az anti-GMO-t. Az érveket, amikkel azonosulni tudsz hozd fel itt, mert erre nehéz így válaszolni.

    A blogról. (másik link) Szépen nevetségessé tesznek egy már eleve nevetséges sötétzöld szervezetet (Greenpeace), ami nem nehéz. Főleg ezzel a módszerrel, hogy önkényesen az ellenoldal megválaszol kritikákat, de ő választja meg, hogy melyik témákban. Kb. olyan, mint amikor a mindenkori kormányfő beszélget a TV-ben egy talpnyaló riporterrel, aki úgyse mer olyat kérdezni, ami nincs benne a forgatókönyvben.

    Az, hogy eleve vannak átláthatatlan folyamatok, kockázatok a természetben is, még nem legitimálja, hogy extra kockázati tényezőket vigyünk a rendszerbe, ráadásul globális szinten elterjesztve rögtön. (20 év az rögtön) A természetben előforduló mutációnak nagyságrendekkel több idő kell a globális elterjedéshez, a környezete is alkalmazkodhat a változásokhoz. Ha véletlenül egy termékről úgy tűnik, hogy káros, akkor a GMO-pártiak azt reagálják, hogy akkor azt a növényt nem kell termeszteni, egy elrontott project, de ez még nem bizonyíték a technológia veszélyére. Szerintem a technológia veszélyes, komolyabban kéne venni e veszélyek kutatását, e kutatások nyilvánosságát, és ne a GMO előállítók szponzorálta kutatások legyenek mérvadók. Tudom, hogy bárki lehet éintett, bárkit le lehet fizetni, megzsarolni… Egy Pusztainak mégis kevésbé éri meg hazudni, eredményeket hamisítani, mint a Monsanto-nak. Főleg, hogy sikeresen tönkretette a karrierjét vele. El tudom képzelni, hogy néhány GMO termesztését elfogadom majd a jövőben, de ahhoz komolyabb bizonyítékok kellenek a biztonságosságára az eddigieknél, komolyabb érvek a hasznára, mint hogy ellenáll a mérgeknek, esetleg maga termeli azt.

  40. De vajon akkor tényleg káros-e a dohányzás? Vagyis kérdés mondjatok olyat amikor valaki bizonyítottan a szájában lévő cigitől halt meg?!

    Nem tudom elképzelni, hogy példul bizonyítani lehetne, hogy egy adott krumplitól haltál meg, hacsak nem akad a torkodon!
    Ezért is szedtem elő példának a dohányzást, ami ugye már köztudottan egészségtelen, nem feltétlenül halsz bele, főleg ha nem vagy érzékeny, mert akkor 100 évig is szívhatod, de a nagy átlagra nézve káros! Ilyet simán el tudok képzelni mondjuk egy gmo-s krumplinál is! De a dohányzás káros, mint szenvedély, függetlenül a cigimárkáktól! A gmo-s krumplinál egy kicsit más a helyzet(nem a krumplievés a káros), mert fejlesztik a terméket, így lehet, hogy az idei krumpli káros volt, de a következő már nem, és mivel a károst típust kevés ideig ettük, így nem észlelhető/mérhető a hatása!

    (ha én vagyok a nagy gmo-s maffia, akkor biztos, hogy a szarul sikerült terméket is el fogom adni, pénz!!! Persze hosszú távon nekem sem érdekem, a mérgező termék, de egy két évig, amíg elkészül az új simán belefér! És természetesen azis, hogy azok a tudosók akik lebuktatták a szar évjárot, halljanak meg, bukjanak el, mert a rossz reklám az egész üzletet tönkreteheti!!!)

    Amúgy pedig szerintem itthon nem kéne gmo-zni! Azt egye csak a sok milliárd népességű ázsia! Mi meg álljunk át biora! Ez mindenkinek jó, nekünk több pénzünk kajára (egyenlőre), mint az indiaiaknak, tehát meg tudjuk venni az alig drágább bio-t is, az indiai tömegek meg nem halnak éhen mert ők meg meg tudják venni az olcsót! Ja és azért mégiscsak jó reklám ez a gmo-mentesség! A mezőgazdaságunknak is kell valami!

  41. Na jó, én tök hülye vagyok a témához, de racionálisan gondolkodom.

    Évmilliókon át a természetben található anyagokkal táplálkoztunk, és szép lassan emberré fejlődtünk. Most az ismert biológiai anyagokba génsebészetileg belepiszkálnak. Mondjon nekem valaki egydetlen egy okot, amiért nekem megéri átállni a génmódosított táplálékra! Egészségesebb? Jobb izű? Könnyebb elkészíteni? Hogy rövid távon olcsóbb előállíteni, abban nem vagyok érdekelt.

    Kicsit szakmaibban. Elméletileg, ha a szentjános bogár azon génjét, amelyik a világításért felelős, behelyezük egy fejlődésnek induló tojába, akkor a kikelt csirkének a segge világítani fog. Ha fog, akkor a püspökfalat környékén annak ki kell alakítani némi kölcsönhatást a zsírmirigyekkel, bőr szövettel, stb. nem elképzelhető, hogy ezen kölcsönhatásnak lehetnek “melléktermékei”, mondjuk egy enyhe toxikusság? De bizony elképzelhető!!!

  42. Tiborbá, ne haragudj, de szerintem ez így hülyeség.
    A kenyérbúza az szerinted ilyen volt 500 évvel ezelőtt is? 1000-el? 20.000-el?
    Nem, teljesen más volt a megjelenése és a maitól gyökeresen eltért a génállománya, emiatt a felépítése, tápanyagtartalma, terméshozama, stb.
    Most azért nem olyan már a búzánk, mert rettentő alaposan belepiszkáltunk. Nem génsebészeti eljárással, hanem jóval követhetetlenebb keresztezések útján. És mégis többen vagyunk mint valaha…
    A világítóseggű tyúktól meg talán ráérünk rettegni, ha valaki ilyet akarna tenyészteni egyáltalán. Én nem tudom elképzelni, hogy valaki ilyet akarna enni, így nyilván nem jelentene egészségügyi veszélyt a senki által nem megvett és nem elfogyasztott toxikus tyúk.

    És hogy miért érné meg génmódosított növényeket fogyasztani?
    http://www.enc.hu/1enciklopedia/aktualis/aranyrizs.htm

    De készülnek a most parázott molylepke-irtó kukorica mellett olyanok amelyek jobban tűrik a hideget, a meleget, a szárazságot, nagyobb a terméshozamuk, esetleg egyenesen finomabbak. Ne mondd, hogy ez nem jó irány, mert az összes most fogyasztott növényünk is ezen irányokba lett létrehozva. Csak sokkal pontatlanabb keresztezéses módszerrel.

  43. @Observer:
    Direkt a megfelelő kommentre linkeltem, ahol elolvashatod mi a baj a most felkapott orosz kutatással (a GMO-val túladagolt állatoknak nem volt kontrolljuk, hasonló mennyiségű és fajú nem GMO-t zabáló állatok formájában). De ha végignézed a fórumot, láthatod, hogy a piacvédelem meglehetősen ostoba és rövidlátó érvén túl, más komolyanvehető aggodalom eddig nem merült fel.

    “A természetben előforduló mutációnak nagyságrendekkel több idő kell a globális elterjedéshez, a környezete is alkalmazkodhat a változásokhoz.”
    A természetben talán tényleg, de egy szimpla növénykeresztezés eredményét már néhány éven belül a világ minden pontján megtalálhatod, miközben a GMO-kal szemben támasztott követelmények töredékének se kell megfelelnie.

    @Arwind:
    Dohányzásnál ki lehetett mutatni, hogy mennyivel magasabb a dohányzó emberek körében a tüdőrák, ahogy azt is ki lehet már mutatni, hogy a dohányzási kedv csökkenésével, hogyan csökken adott országban a hasonló betegek száma.

    Forgalmazott GMO-terméknél én hasonlóról nem tudok, ha lenne, azt a terméket nyilván ki kéne tiltani. Pedig vizsgálják, és néhány évtizede több országban az élelmiszerek jelentős részéhez használnak GMO-s alapanyagokat.

  44. 52:
    Nem ragaszkodom hozzá, hogy minősíts. Elég, ha leírod a véleményed, és majd mindenki eldönti, hogy mi a hülyeség, és mi nem.

    Enged meg, hogy rámutassak talán észre se vetted, hogy a nemesítést összemosod a génsebészettel. A természet éjet nappalá téve produkál mutációkat. Ezek egy része életképes, egy része nem. Tehát kiszelektálódnak. Egy részük előnyös, egy részük nem. ELŐNYÖS? milyen szempontból? ha gazdanövény, akkor előnyös változás az, ami az ember számára kedvező. tehát ezt fogja szaporítani.
    20.000 éve nem volt búza. A mezőgazdálkodás max 12.000 évre tekint vissza. Előtte nem is volt kedvező a klíma. De ezen lépjünk át. A búza őse fű volt. Az ősember megette a fűvek magját (gyűjtögetett). Aztán a fű magját el is szórta és mindig annak a fűnek szórta el a magját, amelyik a legszebb magokat hozta. Így lettek a gabonafélék. Nade ezt a szelekciót összemosni a génsebészettel, jóval több mint rugalmasság. Szakmailag balgaság. Miért? Folytatom.

    Nemesítettünk mi kutyát is farkasból. poróbáld ezt megtenni génsebészetileg. Lehetetlen, mert nemesítés közben ezer meg ezer genetikai változás állt be. A génsebészet csak arra alkalmas, hogy egy-egy tulajdonságnak megtalálja a génjét (pl. ellenáll egy bizonyos kártevőnek) és ezt a gént áthelyezi egy másik fajtába. Extrém eset a világitó seggű tyúk. Nem véletlenül hoztam fel. Ugyanis azt kellene megértened, hogy létezik kölcsönhatás. Egyetlen tulajdonságot sterilen nem lehet átültetni. Az új, behelyrezett gén kölcsönhatásba lép(het) a környezetével. A tyúknak nem csak világítzani fog a segge, de a segge körüli bőr vékonyabb, sárgább, racésebb, kopasz, szőrös, stb. is lesz, de lehet akár toxikus is. NEM LEHET TUDNI, de akármi lehet. Ezt az akármiket kellene egyedenkét nagyon alaposan kivizsgálni ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozni lehessen az üggyel.

    Amiket felhoztál előnyöket, azok számomra nem előnyök. A Monsantó részvényeseinek, termelőknek, kereskedőknek, stb. az előnyei engem nem érdekelnek.

  45. 52. pounderstibbons
    Ez most nem érv lesz a vitában, de 20.000 éve valószínűleg nem létezett búza. Kb. 12.000 éves leletek vannak, alighanem több fűféle keresztezésével hozták létre a termékeny félholdon. (ami már nem is annyira termékeny, mint egykor)

  46. @Jani

    Na ugye. Most gondold el mit ennénk, ha valaki elkezd parázni, hogy nem lesz jó vége ennek a nagy keresztezgetésnek, és együk csak a sima fűmagokat, mert 20(ezer) év múlva majd biztos kiderül, hogy mérgező…

  47. 56:
    OK, nem olvastad el, amit írtam. Próbálj leszokni az összemosásról. Itt ez nem fog elmenni, arról én gondoskodom. 😉

  48. “Sem a megrendelő Világbanknak, sem az Egyesült Államoknak nem tetszettek a tudósok teljes egyetértésben megszületett megállapításai a génkezelt élelmiszerekről. Nem csoda, hiszen a megállapítások lényege, hogy a transzgenikus növények növelik a szegénységet, károsítják a környezetet, csökkentik az élelmiszer-biztonságot.”

    A jelentés összefoglalójának fordítása itt olvasható (amiben én azt találtam, hogy hatásaik (egészségre, környezetre) nem kellően vannak feltárva, ezért nyilvános és mindenre kiterjedő vizsgálatokra van szükség): http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/iaastd-vilagjelentes-osszefoglalo.pdf

    A teljes jelentés angolul van (606 oldal), amiben bővebben is írhatnak a GMO-k hatásairól, és az lehet, hogy alátámasztja a fenti állítást. Ezt ellenőrizni nem tudom, de akinek van kedve itt elolvashatja (letöltheti): http://www.agassessment.org/

  49. @57

    Elolvastam volna, ha nem az én kommentem megírása után jelent volna meg…

  50. @54
    Nem tudom elveszett , amit előbb írtam, de megismétlem:
    Ha szerinted egy gén módosítása is sok tulajdonságra kihathat( ezt nem vitatom), akkor csak azt nem értem, miért az 1-1 gént módosítani/kiütni/beilleszteni próbáló GMO termékekről folyik itt a vita, amikor a tömeges génmódósulást eredményező keresztezés, vagy természetes mutációk, sőt szaporodás is pont az általad elmondottak alapján sokkal veszélyesebb lenne, a változások számának nagyságrendi különbsége miatt.

  51. 61:
    Nézd pounderstibbons, ha te nem szándékosan mosod össze a génsebészetet a fajta nemesítéssel, hanem ez a fejedben valóban egy és ugyanaz, akkor álláspontom szerint ismeret anyagod oly csekély, hogy egyszerűen nem vagy vitaképes, így részemről a veled folytatott eszmecserét befejeztem. 🙁
    Még megjegyzem, hogy itt nem lehet össze-vissza vagdalózni 20.000 évekkel, mert mint látod kettőnknél is kiverte a biztosítékot. Mások meg azért nem ugrottak rá a témára, mert döglött lovat nem szokás rugdosni. Magabiztosan előadott szamársággal it nem mész semmire. 🙂

  52. 62. Tibor bá’
    Egyszer már működött neki a szkeptikus fórumon, amit belinkelt. Ott csapatban szétszedték az egyetlen embert, aki GMO-ellenes. Voltak jó érveik, de makacsul álláspontot védett mindenki.

  53. 63:

    Tudod nagyon jól, hogy itt abszolút véleményszabadság van, de a makacs hülyeséget “hitterjesztésnek” minősítem, és kiirtom.

    Sebészet
    Minden tapasztalt és őszinte sebész meg fogja neked mondani, hogy akit egyszer megműtöttek (természetesen nem fekély kipucolásról van szó) az a “tökéletes” gyógyulás után se lesz már olyan, mint akit sose műtöttek. A test összeforr, de semmilyen tekintetben se pontosan olyan, mint a nem műtött test. Nincs okom feltételezni, hogy génsebészetnél ne lenne hasonló a helyzet, hiszen ez is az is egy jószándékú, ámde erőszakos beavatkozás a természetbe, azzal különbséggel, hogy az előző ember életet ment, az utóbbi prófitot termel. Nem hatódok meg a molylepkékkel szembeni ellenállóságtól. Gyerekkoromban az őszibarackot sose permeteztük. Ha most az őszibarackfát tavasszal nem permetezed, a tafrina lekopaaszitja és a fa kipusztul. A természetet békében kell hagyni. A mesterséges termésfokozás hosszú távon lényegesen több bajt okoz, mint jót.

  54. 61
    pounderstibbons,

    sok butaságot zagyváltál össze, és összekevered a nemesítést, a génsebészettel.

    A nemesítés, szelekció, keresztezés, oltás eredménye valóban egy más egyedet lesz, de fajon vagy alfajon vagy még inkább azonos fajtán belül. Így lehet előállítani kedvezőbb tulajdonságú növényeket; például melegnek, szárazságnak ellenálló gabonát, vagy fagytűrő gyümölcsöt stb.

    Ezzel szemben a gének közvetlen piszkálásával gyakorlatilag BÁRMI (és BÁRKI) előállítható. Különböző, egymással sohasem egyesülő biológiai életformák gyömöszölhetők egy testbe. A természetben soha elő nem forduló transzgenikus lények hozhatók létre így: világító fa, gyomirtószert termelő kukorica, emberi fület növesztő patkány stb. A határt csak az emberi fantázia jelenti.
    A dolog egyáltalán nem veszélytelen. Előfordulhat, hogy a gének belövés után nem kerülnek pontosan a helyükre, ezáltal a folyamat kiszámíthatatlan, nem a várt eredményű lesz. Egyre több független kutató kérdőjelezi meg, hogy az élővilág felkészült az idegen fajok fogadására; ennek a hosszú távú hatása egyáltalán nem megkutatott.

    Ugyan a Monsanto, Novaris és más biotechnológiai cégek sok vizsgálatot (és tudóst) támogat(t)(n)ak, és a korai vizsgálatokra hivatkozva folyamatosan veszélytelennek állítják be a feldolgozott, genetikailag módosított élelmiszerek fogyasztását.
    Azonban a jelenlegi álláspont szerint ez megdőlni látszik. Több tudós és kutató publikál új eredményeket a témában, és változtatja meg az álláspontját.

    (Erről tudományos igényű, hivatkozásokkal, lábjegyzettel ellátott tanulmányokat pl. az Environmental Sciences Europe oldalán olvashatsz: http://www.enveurope.com/content/23/1/10 )

    Természetesen jogod van abban hinni, és azt enni, amit akarsz.

  55. 48: ” Pedig se a genetikai változás teljes mértéke, se annak helye nem lesz ismert keresztezésnél se.”
    Ez részben igaz, a keresztezéses nemesítésnél van egy elérendő cél, amihez megfelelő szülőket párosítanak össze. Jópár elvégzett keresztezés utódait vizsgálva derül ki, hogy melyik párosítás volt az ‘igazi’- megjelent a szükséges tulajdonság az utódban (ami egyébként az egyik szülőben eleve jelen volt!!!) (miközben nem veszett el túl sok a meglévő, hasznos tulajdonságokból). (Egyébként van néhány államilag minősített növényfajtám, kb. tudom, miről beszélek 🙂 )

    Nagyon leegyszerűsítve, a hagyományos keresztezéses nemesítés annyira szól bele a természet rendjébe, mint amikor apukád és anyukád összehozott téged. Lényegében olyan folyamat, ami a természetben spontán is kialakulhat – pl. egy spárgatököt cukkini mellé ültetsz, spontán módon kereszteződni fognak, és az utód egy átmeneti forma lesz a kettő növény között.

  56. 66

    Az egész emberi civilizáció másról se szól, mint a “Természet Szent és Sérthetetlen” rendjébe való beleszólásból.

    Az Ember érthető módon kiváncsi és mindenáron győzni akar és haszonra vágyik ezt senki semmilyen szentbeszéddel nem fogja soha megváltoztatni.

    Ha a dolog túl necces, akkor erre az a megoldás, hogy szétterítik a felelősséget, de akkor is megteszik.
    Lásd atombomba.

  57. 67: A haszon egy más kérdés.
    Itt a GMO és a keresztezéses nemesítés hatásainak összemosása tett kísérletek ‘pounderstibbons’. Amiben azért jelentős különbségek vannak. A keresztezéses nemesítést csak olyan fajok között lehet megtenni (vagy még gyakrabban fajon belül), ahol az amúgy is megtörténhetne. Nem jelenik meg olyan új génanyag, ami a fajban/nemzetségben ne lett volna jelen.
    A GMO-nál olyan gént/tulajdonságot hozunk valahonnan, ami a célzott fajban/nemzetségben soha a büdös életben nem volt jelen, csak mesterségesen lehet átvinni, és nem lehet tudni, hogy milyen hatást fog gyakorolni az élővilágra (persze az is lehet, hogy semmi fontosat- de a gond az, hogy fogalmunk sincs róla). A GMO pártiakkal nincs gondom (egész addig, amíg az én életkörülményeimre nincsenek hatással – lásd dohányosok), de az mese, hogy a GMO (jelen formájában) az emberiség jótevője lenne. Profitról van szó és nem jócselekedetről. Csak meg kell nézni a Monsanto üzletpolitikáját.

  58. ” A természetet békében kell hagyni.
    A mesterséges termésfokozás hosszú távon lényegesen több bajt okoz, mint jót”

    vicces vagy Tibor bá’:-)

  59. 69:

    A természet gondoskodni fog róla hogyha nem hagyjuk békén akkor békén legyen hagyva. Szóval ez nem is annyira vicc.

  60. 69:
    Számodra lehetek vicces, amire teszek. Te viszont ordítóan tudatlan vagy, és se meg nem érted, se nem válaszoltál arra, hogy a nemesítés és a génmanipuláció igen messze esnek egymástól. Szeretném ha tudomásul vennéd, hogy a honlap kommentezőivel szemeben támasztot követelménynek nem felelsz meg.

  61. 71

    Igazad van, sokat tanultam e postból még ha nem is látszik.

    Amire azt írtam hogy vicces ,az úgy nem is igaz, még ha te hozzá is gondoltad amitől igazzá válik.

  62. 61:
    Hát nekem a következő a véleményem a dologról.

    1.) A GMO a köztudatban eleve rosszul indult, mert a Monsanto volt a GMO fő zászlóvivője.

    Pár termék tőlük, amit gyártottak/gyártanak:

    Agent Orange (Vietnamban alkalmazott növényirtó szer. rákkeltő maga és a szennyezései is(dioxin))
    PCB (poliklorozott-bifenilek (Dielecricum, toxikus)
    rBGH (rekombináns marha növekedési hormon) (tejtermelést serkenti, bizonyíthatóan árt az állatnak a túlzott használat, és a fogyasztónál is feltételezhetőek káros hatások)

    És most a GMO kukorica, szója stb.

    A Monsantó korábbi termékekeinél szép lassan kiderült, hogy mennyire károsak. A Monsanto mindent megtett ennek eltusolására.
    Így most a GMO-nál hiába állítja, hogy nincs mellékhatás , ezt akkor is hiteltelen lenne tőlük, ha igazuk lenne.

    2.) A Bt( Bacillus thuringiensis) termékek, amik az adott bacillus faj toxinját termelik.
    Ezt pl. a gazdanövény magától nem termeli, a fogyasztóra való hatása minimum kérdőjeles.

    Szerintem az olyan génsebészeti módszerek, amik fajon belül valósulnak, vagy olyan fajok között, ami a természetben egyébként is előfordul, az megengedhető.
    pl. Egy jó termő, de nem szárazságtűrő kukoricába, egy rosszabbul termő, de szárazságtűrőbb fajta szárazságtűrést okozó génjének az átvitele. Valószínű, hogy gyorsabban ad eredményt, mint egy célzott hagyományos nemesítés.

    Mert ugyan itt is lehet hivatkozni arra, hogy ezen gén bevitele más tulajdonságokra is kihathat, de ez, mint “pounderstibbons” is megjegyezte, a normál életben nemesítéskor, spontán mutációkor is előfordulhat.

    Itt fontos megjegyezni, hogy ezen megengedő feltétel mellett, csak az a génszakasz kerülhet be a gazdanövényben, ami a másikban volt . Semmi a technológiából fakadó technikai szemét (marker, inserter , más fajokból származó genetikai anyag stb.) nem kerülhet át.

    3.) Az egész dolog szabadalmi körítése, már élő élőlények teljes vagy genomjának egyes részeinek a szabadalmaztatása.

    A Monsanto agresszív szabadalmi fellépése a vélt vagy valós érdekeiért.

    Eleve nagyon aggasztónak tartom, hogy egyre több vetőmag visszavetését szabadalmi okokból megtiltják, a hagyományos fajták visszaszorulásával egyidejűleg.
    Világos, hogy nem olyan jól termőek, de van egypár olyan tulajdonságuk, ami miatt megérheti a termelésük.
    Íz, ellenálló képesség, visszavethetőség, lényeges minőségromlás nélkül.

  63. 39: “Minek ide patkány, hörcsög, egér ?

    Hiszen a GMO embereken folymatossan tesztelve már vagy 20 éve az Amerikai és Ázsiai kontinensen !!!
    Történt valami szörnyűség az USA-ban ?(300 milió lakos !)
    Vagy Kanadában, Latin és Dél amerikában, Ázsiában???
    Hogy nem történt ?”

    Ezek a rágcsálók gyorsabban szaporodnak mint mi. Tanulmányozhatóak az esetleges genetikai károsodások. Ami a patkánynál 2 év és hét generáció az nálunk mondjuk 150 év.

    A rágcsálók vegytisztán etethetőek ugyanazon növény gmo és természetes változatával. Nincs vita miért döglött meg a 10 patkányból az utolsó négy hét, a 10 hörcsögből az utolsó 6 hét, a 10 egérből az utolsó 12 hét múlva, miközben a kontrollcsoportok mindhárom fajból élnek és virulnak.

  64. “44: OK, erre lehet azt mondani, hogy lehet, hogy most még nincs, de majd lesz, mert ki tudja, hogy az az 1-2 gén megkavarása mit eredményez 10-20 év múlva.
    De akkor az effajta szélsőséges álláspontot képviselők vajon mit mondanak a teljesen hagyományosan keresztezett fajtákról, ahol többezer génmódosulás is történik, és amelyeknek még a helyét se tudjuk, nemhogy a hosszútávú hatását.”

    A természetes génmódosulások közben hatnak a fizikai/kémiai/biológiai és bármilyen egyéb, akár számunkra ismeretlen hatások. Amikor génsebészkednek, akkor sokkal kevesebb. Ha a gének létrejötte közben fellépő hatások pont azt a génrészletet megsemmisítenék, akkor az a génrészlet csak úgy jöhet létre, ha azt a közben ható – bármilyen – hatások lehetővé teszik. Az egyes génrészletek tehát “harmonikusak*” lesznek a természeti hatásokkal és valószínűleg a környező génrészletekkel.

    Megpróbálom megvilágítani. A kőműves/ács/tetőfedő építik a házat, rakják a téglát, közé a habarcsot, beillesztik az ajtókat, ablakokat, a tetőt, rá a cserepeket, kéményt, satöbbi. Munkájuk közben hatnak rájuk a természet bármilyen hatásai. A végén jön a lakberendező (legyen ő a génsebész) aki lebecsmérli a házat, mert szerinte a déli oldal legyen egyetlen üvegfal, legyen ragyogó napfény. Kivereti tehát az ajtókat, ablakokat és a téglákat. A ház csaknem megroggyan, de a maradék három főfal, a közfalak és a tetőszerkezet kitart, nem omlik le az egész. A lakberendező beteteti az üvegfalat, a házat triplaáron eladja a ragyogó fényár miatt, majd a beköltöző kisgyerekes családra négy év múlva rádől az egész. Ott halnak meg. A lakberendezőt alkalmazó vállalat addigra már rég elégette az építési dokumentációt, a lakberendező már új zsíros üzleteket keres…

    Ez a baj a génsebészettel. Nem vizsgálja, hogy az elérni kívánt új tulajdonsághoz szükséges génrészlet nem borítja -e fel az egész gén egyensúlyát/harmóniáját/kölcsönhatásait*.

    (* Harmonikus, egyensúlyi, stb – ez csak esélytelen körbeírás, durván arról van szó, hogy a génrészlet egyrészt illeszkedik a többihez, másrészt nem zárják ki a létrejöttét a génrészlet felépülése közben játszódó fizikai/kémiai és bármilyen egyéb hatások, kölcsönhatások, szabályok)

  65. 74.

    Nem vagyok GMO párti, de a patkányos kísérletek sem igazán korrektek. Pl. az alföldi vizek arzén és vastartalma magasabb annál ami igazán jó lenne az embernek. Megisszuk mert ez van. A szervezet ezt a dózist még tudja tolerálni. Ha most fognánk 10 patkányt és arzénos vasporral etetnénk, nyilván feldobnák a talpukat. Akkor most tiltsuk be a vízivást ?

  66. 75 & 76:
    Az analógiák nagyban segítenek érthetővé tenni elgondolásainkat. Ez esetben Zolcsi analógiája talpraesett, valóban releváns, de Technomuzsiké egy kicsit béna.

  67. 76. Technomuzsik: Ha arra következtetsz a vizek túlzott arzén és vastartalmából, hogy be kellene tiltani az ivást, akkor arra kellene következtetned a GM kísérletekből, hogy be kellene tiltani az evést. Ilyet pedig sehol nem olvashattál.

    Egyébként ilyen hibás érvekkel magyarázzák a GMO pártiak a bizonyítványukat. (De emlékszem azt írtad, hogy nem vagy GMO párti.)

  68. 77:
    74 elfogadható jó analógiának, a 75 kissé ködös.

    Adott egy természetes mutáció, ami nem zárja ki az új tulajdonság örökíthetőséget.
    Hatnak ezek a “fizikai/kémiai és bármilyen egyéb hatások, kölcsönhatások, szabályok” ?

    Adott egy nemesített növény, ami nem zárja ki az új tulajdonság örökíthetőséget.
    Hatnak ezek a “fizikai/kémiai és bármilyen egyéb hatások, kölcsönhatások, szabályok” ?

    Adott GMO-s növény, amely nem zárja ki az új tulajdonság örökíthetőséget.
    Hatnak ezek a “fizikai/kémiai és bármilyen egyéb hatások, kölcsönhatások, szabályok” ?

    Az életrevalóság próbája a természetes kiválasztódás lenne/lesz, de az sok idő.

    A GMO a természetes szelekciót/új fajok keletkezését gyorsította fel drámai mértékben. Elvileg ez a GMO-s változat a természetben magától is létrejöhetne, csak a keletkezési valószínűsége nagyon kicsi.

    76-hoz.
    Én is magas arzéntartalmú víz előfordulásánál lakom.
    Az EU szabályozás miatt a határértéket lecsökkentették, ami miatt Arzénmentesíteni kell a vizet ( minek hatására klór ízű lesz a víz, pedig artézi lenne az istenadta eredetileg). Az EU As határértéke a tengerparti népek As bevitele mentén lett megállapítva, akik a tengerből nyert táplálékból sok As vesznek magokhoz, tehát a víz As határ értékét lenyomták, hogy onnan már ne szedjenek be több As-t.
    Mivel mi nem eszünk annyi tengeri halat, nekünk ez az alacsony a határ érték felesleges, csak plusz kiadást jelent.

  69. 79-re:
    Nem bírom a csúsztatást!

    “…tehát a víz As határ értékét lenyomták, hogy onnan már ne szedjenek be több As-t.”
    Csak a határértékewt nyomták le!!! Az a arzént nem!! Az még most is ott van!! A DUMA nem oldja meg a problemát!!!!
    Ha ezt a szöveget nyomod, Te is beállsz a hülyítők sorába. 🙁

  70. 80:
    Szerintem félreértetted Pzuj-t.
    A tengerparti népek miatt az arzén határétékét alacsonyra tették. A Pzuj sxzerint evidens, hogy a nyugat európaiak azonnal cselekednek egy ilyen szabály bevezetése után. Csak nálunk isert fogalom a 20 éven át tartó alkotmányos mulasztás. vagy az alkotmánybirósági döntés ignorálása, illetve az ombusztman félresöprése. (akkor minek vannak?)

  71. 80:
    Az EU szabályozás előtt a határérték 50 mikrogramm/l volt. Az EU szabályozás után 10 mikrogramm/l, ami felesleges, mivel a fő arzénforrás nálunk a víz, más arzénforrás nincs.

    A tengerparti népeknél a halak és más fogyasztott tengeri élőlények jelentős As források ami az ivóvíz megengedett As szintjéhez náluk hozzáadódik..

    Az EU-ban létező egységes határértéket ennek a figyelembe vételével állították meg, azaz hogy az élelmiszerrel meg a vízzel bejuttatott As ne haladja meg az emberre veszélyes határértéket.

    Remélem, most már világos, hogy miről beszéltem.

  72. Valami más is eszembejutott, amikor olvastalak, és ez befolyásolt.
    Nem részletezem, ennek a posztnak nem témája.

  73. 77.

    Igen lehet béna volt az analógiám, leginkább azért mert nem analógiának szántam. Arra szerettem volna rávilágítani (nem sikerült), hogy minden ártalmas dolognak van, egy az emberi szervezet által még tolerálható szintje. Visszatérve az arzénra. Én 17 éves koromig olyan vizet ittam aminek arzénszintje 37x haladta meg az egészségügyi határértéket. Fogaim 60% ban már nem a sajátjaim (állítólag ezért), de ezt leszámítva jócskán túl az ötvenen nem panaszkodhatom az egészségemre. Legutóbb 7 éve jártam orvosnál, és bevallom akkor is szimulánsként munkahelyem megszűnése miatt. Szóval azt gondolom, hogy a világnak, értem ez alatt a természetet és a fenntarthatóságot a GMO nagy csapás, de mivel az emberek egészségére csak majd valamikor a távoli jövőben lesz kimutatható hatással, sajnos a Monsantó profitja a jövőben is garantált.

  74. 85-re:
    A GM nem mutáció, de mégis…
    Ha ezek a módosított élőlények életképesek, akkor fenn is maradnak. Ellenkező esetben a természet meggyógyítja ezt a betegséget is. Kipusztulnak.
    Most szóvátesszük a GM-et, mert nem tarjuk jónak, a többit pedig idővel megoldódik.

  75. 85. Technomuzsik: Értelek, elsőre is átjött a lényeg. Arra tudnál magyarázatot adni, hogy a tájfajta növényeknél miért nincs ilyen tolerálni való határérték?

    Talán nem kellene minden mű dolgot tolerálni, a hátárértékek ismerete nélkül meg főleg nem. Orosz rulettet játszunk? Az emberi szervezetnek megfelelő tápanyag hozzájutása kérdés nélküli kellene, hogy legyen. Ez is az élethez, egészséghez való jog. Legyen szó arzénmentes vízről, vagy GMO-ról.

  76. 87.

    Nem vitatom, igazad van! Jobb lenne semmit sem tolerálni, csak míg Te egy elérhetetlen ideális állapotról elmélkedsz, addig én itt maradtam a földi valóságban. Valóban orosz rulettet játszunk, és úgy látom nem is igen akar a világ erről leszokni. Ezért én azt mondom (magamnak), a GMO gond ugyan, de mivel én nem tudom ezt megoldani, ezért inkább más irányban erőlködöm, megtermelem magamnak a saját kajámat, átalakítom a gazdaságomat úgy, hogy lehetőleg emberi beavatkozás nélkül ( különben nem tudnék itt ülni ennyit a gép előtt) is biztonsággal működjenek a dolgok. GMO dolgokból meg próbálok, csak annyit használni amennyi még elviselhető az állataimnak, növényeimnek, és magamnak.

  77. 88: “megtermelem magamnak a saját kajámat”
    Az a ravasz dolog a GMO-ban, ha a szomszédod azt vetett, akkor te azt aratsz.

  78. 89.

    Szerencsémre a legközelebbi szomszédom 500 méterre van, és egy agyament újgazdag, aki jókor volt jó helyen a rendszerváltáskor. Csak fümagot vet, locsolja egész nap, hogy nagyra nőjön, aztán reggeltől estig ül a kistraktoron és nyírja. Ráadásul még fizet is nekem, hogy a lenyírt fű formájában elpazarolt tápanyagot elhordjam tőle a saját kertembe. Persze műtrágyáz is, de ennyi kockázatot megér az ingyen kapott komposzt. 🙂

  79. Tiborba azert a keresztezes es gensebeszet elvalasztasa nem tul egyszeru mert mindkettonek

    Egy rovid ellenvalasz a cikk fobb allitasairol:

    Pusztai csapata egy kísérletben (a körülmények eltérnek a cikkben állítottaktól, de nem is túl lényegesek) azt találta, hogy egy genetikailag módosított, rovarirtó fehérjét termelő krumplival etetett patkányoknak vastagabb lett a gyomornyálkahártyája, mint azoknak, amiket hagyományos krumpliba utólag kevert rovarirtóval etettek. Pusztai, még mielőtt az eredményeket publikálták volna, adott erről egy némileg szenzacionalista nyilatkozatot az egyik tévének; ez egy elég súlyos etikai kihágásnak számít, és rövid úton ki is rúgták érte (ebben nyilván az is közrejátszott, hogy az ügy hatalmas médiavitát robbantott ki). Utóbb elég sok vita volt róla pro és kontra, hogy mennyire megbízhatóak, illetve mennyire relevánsak az eredmények, (amennyire én meg tudom ítélni) világos eredmény nélkül.

    Irina Ermakova esete hasonló (szenzacionalista nyilatkozatok, a kutatás részleteit nem publikálta), azzal a különbséggel, hogy az ő kutatása eleve sokkal kétesebb volt
    (Pusztai egy jó nevű intézetben végezte a kísérleteit, Ermakova házilag), és a nyilvánosságra hozott részletek eléggé gyanúsak (pl. nem világos, mitől halt meg a nem GMO-val etetett patkányoknak is egy jelentős része), úgyhogy általában nem veszik komolyan. Ráadásul hasonló kísérletek jóval megbízhatóbb körülmények között, jóval nagyobb mintán nem találtak semmi különöset.

    Amit Ignacio Chapeláról ír, az szimplán nem igaz (az eredményei vitatottak, és semmilyen retorzió nem érte miattuk).

    A Darvasról szóló rész teljesen zavaros – hogy állapíthatta volna meg egy Magyarországon nem is forgalmazható növényről, hogy veszélyezteti a hagyományos kukoricát?

    Az olvashatatlan kék izé a végén szerintem logikátlan: a végkövetkeztetését az támasztaná alá, ha több gén kódol egy fehérjét, nem az, ha egy gén több fehérjét.

  80. 91:
    He ez igaz:
    “egy genetikailag módosított, rovarirtó fehérjét termelő krumplival etetett patkányoknak vastagabb lett a gyomornyálkahártyája, mint azoknak, amiket hagyományos krumpliba utólag kevert rovarirtóval etettek.”
    és ezt te írtad, nem én. Akkor ez egysmagában is azt jelenti, hogy biológiailag a génmódosított termék (ez esetben egy rovarirtó) nem tekitnhető azaonosnak a más modon előállított termékkel. Szere9intem ez vészcsengő, mert ha a GM termék erre egy esetben képes, akkor bármikor bármire képes, amire nem is számítunk.
    Etikailag pedig a Monsanto ezerszer leszerepelt. Nem jogdíjat kellene kérni, hanem kártérítést fizetni, ha a GM virágpora beszennyezi az én kukoricámat.
    Az pedig vicc, hogy a keresztezést azonos platformra próbálod hozni a génsebészettel. Tudhatod nagyon jól, hogy fajta idegenek nem keresztezhetők (próbálj meg diót beoltani cseresznye alanyba!), míg génsebészetileg világíthat a tyúk segge, vagy fül helyett nőhet egy herezacskó.
    Egy utolsó kérdés. neked fizet a Monsanto?

  81. 92: “fajta idegenek nem keresztezhetők (próbálj meg diót beoltani cseresznye alanyba!”

    Tibor bá’, ide azért kívánkozik egy kis pontosítás:

    Az oltás egy vegetatív (ivartalan) szaporítási mód – nincs géncsere, hiába van a két fél (alany, nemes). A ‘nemes’ rész változatlan tulajdonságokkal bír, ha tovább szaporítod.

    A keresztezéses nemesítésnél fontos a megtermékenyülés (ami ivaros folyamat), ekkor történik a két szülő génjeinek/tulajdonságainak kombinálódása, ami aztán az utódokban öröklődik.

    (A helyes példa valami olyasmi lehetne, hogy rázogathatjuk a dió virágporát a cseresznye virágra, abból nem lesz cseresznyedió.)

  82. 13: …”de szabad vagy, nem kötelező enned ilyet”… Na ez az, amiben nagyon tévedsz.
    Lehet, hogy elvileg kötelező ráírni az élelmiszer csomagolására, hogy ha GMO van benne, de te megbízol benne, hogy tényleg ráírják?
    Úgy tudom pl, hogy Magyarországon lehetetlen nem génmanipulált szóját venni, mert ami nálunk terem tiszta, az máris megy exportra jó pénzért, amit itthon kapsz, az mind import GMO.

    A másik, hogy még ha magadnak termeled a kukoricát, akkor sem lehetsz 100%-ig biztos benne, hogy tiszta, mert a gének a virágporral terjednek. Magyarországon még tilos, de Romániában engedélyezve van már.
    Milyen messze laksz a román határtól? Valyon hány év, míg odáig eljutnak a gének?

    Ha ki is derülne egyértelműen, hogy a GMO növények halálosan mérgezőek, akkor sem tudnánk már megszabadulni tőlük.

    18: “a hírnevükre adó nagyvállatok sem fognak kinyírni bennünket” Na, erre se fogadnék. Ők a világ urai akarnak lenni egyre inkább. Most 7 milliárdan vagyunk, de szerintük ez sok. Ha 6 mrd-ot kinyírnak belőlünk, ők szívesen uralkodnak majd a maradék 1-en. Ha közben a Monsanto nevet elhasználják, majd alapítanak másik vállalatot.

    23: Persze, ez is igaz, hogy a terminátor gént is belerakják, így nem lesz vetőmagnak használható a termény. De az is igaz, hogy ha a szomszédod termesztett Monsanto magot, te tisztát, akkor a módosított gének porzással belekerülnek a Te búzádba is. A következő évi termésed egy része GMO lesz. Egy idő múlva a Monsanto elküld néhány embert a földedre, akik kimutatják az általuk szabadalmaztatott gént a búzádban, beperelnek és tönkretesznek.

    33: Nekem is ez a gyanúm, hogy legalábbis szerepel a célok között a népcsökkentés. Csak azzal nem számoltak a nagyokosok, hogy nem fogják tudni kézbentartani sem az arányt, sem azt, hogy ők és leszármazottaik tiszta élelmiszerhez jussanak.

    39: Történt-e szörnyűség? Úgy tudom, az USÁban a civilizált országokhoz képest kiugróan alacsony az átlagos várható élettartam, és folyamatosan csökken. Persze, ezer más oka is van, de lehet, hogy a GMO az egyik. De látom, Te is otthon vagy a témában…

    44: Itt írta le Tibor bá, hogy mi történik azokkal, akik a GMO negatív hatásáról publikálnának. Ezek után kérdés, hogy mért nincs ilyen cikk?

    99: Biztosan tudod, hogy a szomszédod fűmagja nem GMO? Ha az kereszteződik a búzáddal?! 🙂

    Összességében azt gondolom, hogy végül a génmanipulált növények akarva-akaratlan el fognak terjedni a Földön. Lehet, hogy néhány milliárddal kevesebb lesz tőle az emberiség, de biztos lesznek olyanok, akik rezisztensek lesznek rá, és túlélnek.
    De addig is, amíg elterjed, Magyarországnak piaci előnye származik abból, ha minél tovább fenn tudja tartani a GMO tilalmat, és jó pénzért árulhatja a tiszta élelmiszert a világpiacon. Nem szeretem én a saját zöldbáróinkat sem, de ha választani kell, inkább ők keressenek, mint a Monsanto. Sőt, méginkább a falumbeli gazdák. Úgyhogy: FÚJ GMO, LE VELE!

  83. 91:

    “A Darvasról szóló rész teljesen zavaros – hogy állapíthatta volna meg egy Magyarországon nem is forgalmazható növényről, hogy veszélyezteti a hagyományos kukoricát? ”

    “Darvas Béla professzor ökotoxikológus rájött, hogy a Monsanto által forgalmazott GM kukorica-(MON810) „idegenbeporzással” veszélyezteti a magyar kukoricákat. Monsanto azonnal beszüntette a mintamagok küldését.”

    Valószínűleg kevésbé lenne zavaros, ha figyelmesen olvasta volna el a cikket.

    Mintamagokról van szó, nem forgalmazottakról.
    Kísérletezni meg a megfelelő feltételek mellett a GMO növényekkel is szabad, mert ez is benne van a GMO-s törvényben.

  84. 95: Annyit hozzátennék, hogy a cikkben válaszoló D. Dénes a szakma legelismertebb tagjai közé tartozik hazánkban, jelentős kutató munkát végez. (Van neki miből 🙂 ).

    Azonban ez egy érdekes mondata a cikkből, ami azért jelzés értékű (mert nincs befejezve 🙂 ): “Persze azt sem árt észben tartani, hogy a génmódosított növények olyan rovairtó szert termelnek, amely egyébként kifejezetten környezetbarát terméknek számít, így is reklámozzák.”
    Ez teljesen OK, csak azt nem teszi hozzá, hogy a növények ezt az anyagot a növény-védőszerben megengedett hatóanyag mennyiséghez képest nagyságrenddel nagyobb koncentrációban termelik…, ha a Józsi bácsi paprikájában lenne ilyen koncentrációban, már mindenki vészharangot kongatna. És attól az LD50 sem változik, hogy nem a vegyiüzemből, hanem a növényből származik a hatóanyag.

  85. 97:
    “a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának, ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;”

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikailag_m%C3%B3dos%C3%ADtott_%C3%A9l%C5%91l%C3%A9nyek

    Van valami kutatás arról, hogy a Bt kukorica vetőmag mennyi Bt toxint tartalmaz?

    Mondjuk ez a mennyiségű toxin termelés az állati takarmányozással (siló kukorica, stb.) kapcsolatban is kérdéseket vet fel.

  86. Alapos phD-nek tűnik a fent idézett iromány, arra is kitér, hogy mivel a gyökerekben is termelődik a Bt toxin, a talajéletre is kihat a tarlómaradvány.

  87. 93:
    Teljesen világos, nem voltam elég óvatos a példával.

    Eszembe jutott még egy aspektus. A GM kukorica termel X inszekticidet, egy idő után a cél-bogár rezisztens lesz X-re, de mi tovább esszük évszázadokon át, mert kersztporzással minden kukorica termelni fogja X-et.

  88. Ez még egy érdekes adalék:

    ” A jelenleg köztermesztésben lévő génmódosított növények rovarirtó szert termelnek, vagy növényvédő szerrel szemben ellenállók. Azonban míg a növényvédő szerek biztonságát Európában legalább két éven át tartó hatásvizsgálatokkal kell igazolni, addig az ugyanilyen vegyi anyagokat termelő génmódosított növényekre mindössze 90 napos vizsgálat kötelező.”

    http://www.zoldbiotech.hu/articles/2012-04/14/Interpress_Parbaj32.pdf

  89. 95:
    A 16. hozzászólást én írtam, mivel érdekel a téma és a másik oldal véleményére is kíváncsi vagyok. A Critical Biomass számomra egy hiteles, szakértelmet felmutató blog. A nekem adott választ másolta be ide pounderstibbons.
    A Critical Biomass-on nem szoktak hazudozni, én legalább is még nem futottam bele olyanba, hogy a forrásokat visszakövetve egész más állításhoz jutottam volna el.
    Viszont a 22. hozzászólásban adott Idők jelei linket el kezdtem követni, és ezt találtam:
    “Egy osztrák tanulmány hasonló eredményre jutott genetikailag módosított kukoricával táplált egereivel. Az első szembetűnő változás az ő esetükben is az volt, hogy a kifejlett egyedek kisebb súlyúak voltak a normálisnál és kevesebb kölykük született. Három vagy négy generáció alatt a GMO táplálékon felnőtt szülőktől származó egerek teljesen meddővé váltak.” Idők jelei

    “Genetically Modified Crops Proven to Cause Infertility in Fourth Generation” naturalnews onnan tovább
    “Study Confirms Genetically Modified Crops Threaten Human Fertility and Health Safety” opednews (Ez már csak veszélyeztetésről ír, nem pedig bizonyosan bekövetkező sterilitásról, mint az előzők)
    Itt már volt egy link a kutatásra az AGES weblapjára, de a link szar volt. De azért megtaláltam az oldal keresőjével:
    http://www.ages.at/ages/presse/presse-archiv/2008/klarstellung-zu-neuen-erkenntnissen-zur-fuetterung-mit-gvo-mais/
    Sajnos ez csak kivonat, de lássuk…
    “Gentechnisch modifizierter Mais als Futtermittel kann unter speziellen Versuchsbedingungen Einfluss auf die Reproduktionsrate von Labormäusen haben.” “Es handelte sich dabei um eine Einzelfallprüfung, deren Ergebnisse keinesfalls direkt auf den Menschen übertragen werden können.”

    A naturalnews kihagyhatta ezt a mondatot, miszerint ezek az eredmények semmi esetre sem vihetők át közvetlenül az emberekre… Ők már a GM evők hamarosan bekövetkező kipusztulását vizionálják.

    “Weniger Nachkommen in der vierten Generation”
    “Die Ergebnisse zeigten keine Unterschiede bei Futteraufnahme und Gewichtsentwicklung der erwachsenen Tiere. Allerdings nahm in einem dieser Versuchsdesigns die Zahl der Würfe und der Nachkommen bei fortlaufender Zucht in der GVO-Futtergruppe stärker ab als in der Kontrollgruppe: In der GVO-Futtergruppe blieben mehr Weibchen ohne Wurf als in der Kontrollgruppe. Der Lebensdauerversuch ergab keine Unterschiede.”

    Vagyis: A tápanyagfelvételben és a testsúly (és az élettartam) alakulásában NEM volt különbség, ellentétben az Idők jelei féle szöveggel a kisebb testsúlyról. A negyedik generációban KEVESEBB utód született, ellentétben azzal az állítással, hogy eddigre mind teljesen sterillé váltak az egerek.
    Jó lenne a teljes kutatási anyagot elolvasni, hogy milyen arányú volt az eltérés, meg további hasonló kutatásokat végezni, hiszen közismert, hogy “egy kísérlet nem kísérlet”. Az viszont látható, hogy az antiGMO oldal legalább olyan durván elferdíti az eredményeket, mint a GMO lobbi…

  90. @91
    Koszonom a forrasmegjelolest, magam is megtettem volnna csak veletlenul felrenyomasbol kuldtem el ido elott a kommentet (pl a pont a forrasmegjeloles elott) emiatt visszavontam, jelezve, hogy meg nem kesz. Erre a blogmotor visszajelezte, hogy moderalas alatt all es masok nem latjak. Hogy ezutan hogy kerult ki annak a blogmotor, esetleg Tiborba a tudoja.

    A pusztai fele gmo-s kiserlet se volt eppen makulatlan, errola az eset wikipedia oldalan is lehet olvasni.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Pusztai_affair
    Persze Pusztai kirugasa se volt feltetlenul tiszta. Ellenorzott, peer reviewed kiserlet ettol fuggetlenul meg mindig nincs a temaban, ami a gmo termekek emberre karos hatasaira utalnanak.
    Arra meg meg mindig nem kaptam itt(se) valaszt, hogy a nehany ismert helyen modositott novenyek eseten miert kovetelnek sokkal szigorubb szabalyozast, ha a keresztezesnel es normal szaporodasnal is fellepo mutaciok hatasa is lehet akar az egeszsegunkre negativ hatassal (sot ilyenre mar igazoltan volt pelda a Gmo-kkal szemben)
    07/29/A_Greenpeace_alternativ_valosaga/#12605381

    En azt latom, hogy a gmo oldalon persze vitathatatlanul profitmaximalizalasra torekedo cegek allnak, de az o oldalukon messze kevesebb a maszatolas es kifejezetten rossz erv. Az o erdekuk is, hogy ne okozzanak egeszsegugyi karokat, mert utana szenne lehet oket perelni. Persze akar ezek eltussolasaban is erdekeltek lehetnek, de konkret emberi egeszsegugyi karrol a legveresszajubb Fanatikus se tud bizonyitekot bemutatni.
    Raadasul pont a hibridtechnologia miatt az evente kotelezoen megveendo vetomag miatt, ha tenyleg gebasz lenne, egy even belul kihalna az osszes.
    Erre egyesek pont azzal jonnek, hogy az a baj, hogy minden evben meg kell venni. A ket erv lathatoan uti egymast.

    Pl. A 102 es kommentben idezetten feltojak, hogy novenyvedoszereket 2 evig kell engedelyeztetni, ilyet termelo novenyt (mon810)meg 90 nap alatt lehet.
    De ha egyszer a termelt novenyvedoszerrel nincs baj, pl. annak egy valtozataval irtjak a szunyogokat, emberre nem veszelyes csak bizonyos rovarokra, kifejezetten biogazdalkodok is szeretik, de ha egy noveny termeli akkor meg rogton vilagvegehangulatban kell tiltakozni ellene.

    Ezt a novenyt eppen blokkolja Mo., csak nem tudjak megmondani miert, marmint a rovidtavu kozgazdasagi elonyokon tul.
    http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/nem-kellenek-a-genmanipulalt-szervezetek
    Kerdesre az allami szabalyozas okozta adminisztracio okozta hatranyokat emliti, konkret egeszsegugyi hatasra meg o se tud olyat mondani csak az itt is idezetteket hozza fel. Amik lathatoan hibasak.

  91. “A MON
    810 fajtacsoport a fejlődő kukoricaszemekben lényegesen kevesebb Cry1-toxint termel (kb. a
    tizedét), mint a levélben, így a gyapottok-bagolylepke (H. armigera) – kisebb részben
    kukoricamoly – lárvái által okozott csőkártétellel szemben nem kínálhat olyan optimális
    megoldást, mint a kukoricamoly szárkártételére (Székács és Darvas, 2007; Darvas et al.,
    2010c). Mindez viszont a MON 810 kukoricák biztonságos minőségű szilázsként való
    felhasználásának kérdését veti fel.”

    phd.lib.uni-corvinus.hu/598/1/Lauber_Eva.pdf 20.oldal

    Szóval akkor ha jól értelmezem, “csak” 150-200X a permetezőszerre engedélyezett dózisnak, ha 1/10 a levélének.

    A lényeg meg az, ,hogy egy permetezőszer kipermetezése után van egy türelmi idő, mai után a termék fogyasztható, mert a permetezőszer lebomlik, lemosódik, átalakul stb.
    De megevésről nem volt szó. ezért hamis ez az érvelés.

    “A beültetett génkonstrukció révén a kukorica minden részében módosított, lepkespecifikus
    ~Cry1Ab-toxint termel, s így elpusztítja az arra érzékeny kártevő lárvák jelentős
    részét (Musser et al., 2006). A permetező szerhez képest a Bt-növények folyamatos védelmet
    biztosítanak a célkártevő(k) ellen. Ez azonban azt is jelenti, hogy a növényben a Cry-toxin a
    kártevő megjelenésétől és aktuális népességdinamikai jellemzőitől függetlenül, a növénybe
    ültetett génkonstrukció és a növény genetikai programja által szabályozott mértékben
    folyamatosan termelődik, s ezzel állandó környezeti terhelésként van jelen. A növényi
    részekben a hatóanyag nincs kitéve olyan környezeti hatásoknak (UV-fény és eső), melyek
    csökkentik a hatékonyságát. A növényi sejt fala tehát egyfajta kapszulaként védi.”

    Ugyanott, 17.oldal.

  92. 103:
    “hogy novenyvedoszereket 2 evig kell engedelyeztetni, ilyet termelo novenyt (mon810)meg 90 nap alatt lehet.
    De ha egyszer a termelt novenyvedoszerrel nincs baj, pl. annak egy valtozataval irtjak a szunyogokat, emberre nem veszelyes csak bizonyos rovarokra, kifejezetten biogazdalkodok is szeretik, de ha egy noveny termeli akkor meg rogton vilagvegehangulatban kell tiltakozni ellene.”

    Érzek némi különbséget a két dolog között, mint korábban is az idézetekből is kiderült.

    1.)Az egyik KÜLSŐLEG permetezett (lemosható, nagyobb elbomlási lehetőséggel rendelkező), a másik BELSŐLEG termelt toxin( (ami maradandónak tűnik).
    Mivel a Bt kukorica termeli és tartalmazza ezt a toxint, ezért elkerülhetetlen a fogyasztása is. Mind állat, mind ember által.

    2.) Jelentős eltérés van a koncentrációkban.
    3.)
    Ez szerintem MINIMUM megérdemelne 90 napnál hosszabb kivizsgálási időt.

    Beleolvastam a szektiplus blogba (http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=13&t=111), ahol egy kommentelő jó pár példát hozott fel arra, hogy az a Bt hatásmentesség korán sem állja meg a helyét a legújabb kutatások tükrében.

  93. 103:
    “Az o erdekuk is, hogy ne okozzanak egeszsegugyi karokat, mert utana szenne lehet oket perelni. Persze akar ezek eltussolasaban is erdekeltek lehetnek, de konkret emberi egeszsegugyi karrol a legveresszajubb Fanatikus se tud bizonyitekot bemutatni.”

    Ezen logika mentén, csak csodálkozni tudok, hogy hány csontváz eset ki a szekrényből utólag sok helyen, beleértve a Monsantot is.
    Hány olyan eset van, amikor utólag megy a rácsodálkozás, a nem várt, nem tesztelt mellékhatásokra.
    Ezek a tények, meg a Monsanto története valóban validálja azt, hogy de most aztán másképpen lesz.

  94. mon810 et 1997 ota hasznaljak usaban, azota tucatnyi mas orszagban. Sehol semmi konkret csontvaz nem esett ki vele kapcsolatban, ahogy mas forgalomba kerult szerrel kapcsolatban sem. A 90 nap meg nyilvan rovid lenne ha nem allna mogotte ez a 15 ev hasnalat es ezalatt vegrehajtott kutatasok. Meg kivancsi lennek a 90 napot tartalmazo konkret torvenyhelyre is.

  95. 107:
    A lehetséges mellékhatásokról:

    ” Az utóbbi kategóriába tartozhat (azért a feltételes mód, mert a pontos hatás még bőszen vitatott), a legtöbb GMO-ról szóló párbeszéd alfája (és gyakran omegája), az ún. Bt-kukorica. A “Bt” ez esetben nem valami gazdasági társulásra utal, hanem egy baktérium, a Bacillus thuringiensis nevének a röviditése, ui. a transzgénikus kukoricák ez esetben az említett prokarióta egyik toxinját fejezik ki. Ez a kukoricát gyakran károsító rovarok lárváiban kristályosodik ki, végső soron elpusztítva őket. A nagy kérdés persze, hogy a környéken élő többi rovarfajra milyen hatással van az ilyen transzgénikus kukorica, illetve reális-e annak a veszélye, hogy a “beépített” gén valami módon átkerül a környéken élő egyéb növényfajokba (ennek valóban van elméleti lehetősége, az ún. horizontális géntranszfer révén, de hogy konkrétan a gyakorlatban megvalósulhat-e, az már fogasabb kérdés), katasztrófa szélére sodorva az összes környéken élő növényevő rovart, s így közvetve a rájuk épülő táplálékpiramisokat is. A válasz egyelőre bizonytalan, no nem azért, mert nem tanulmányozzák a kérdést, hanem mert egy kicsit vegyesek a tapasztalatok. Tavaly nyáron a Science-ben jelent meg egy metaanalízis, amelyben az eddigi eredményeket és tapasztalatokat próbálták összegezni: a Bt-kukorica (vagy -gyapot) ültetvényeken több rovar található, mint a kontrollként működő, rovarirtóval kezelt “hagyományos” kukoricaföldeken, viszont van néhány rovarcsoport, amelyek képviselői átlagosan kevesebben vannak.

    A rovardiverzitás feletti aggódás laikusok számára bizarrnak tűnhet, de nem az, mert a diverzitás csökkenése azt is jelenti, hogy az adott ökológiai rendszer kevésbé tud alkalmazkodni majd a hirtelen változásokhoz. Épp ezért indokoltak a hatástanulmányok, hogy ezek alapján mérlegelhessük, lenne-e annyi haszna adott GMO-faj bevezetésének, hogy az ellensúlyozza a károkat. Megint másik kérdés, hogy a Bt-kukorica és a másik “mumus” a gyomirtószer rezisztens takarmánynövények nem képviselnek mást, csak egy újabb stációt a kártevők elleni harcban, és mivel az “evolúciós fegyverkezési versenyek” állandóak, szinte biztosak lehetünk abban, hogy akárcsak az egykor csodaszernek kikiáltott DDT, max. néhány évnyi előnyt biztosítanak, majd megjelennek (helyenként már megjelentek) a Bt-rezisztens rovarok és a gyomirtó-rezisztens növényi kártevők. Szerencsére ma már jobban tudatában vagyunk az effajta problémának mint a DDT korában, így sok helyen a transzgénikus növényeket kötelező keverni a nem-transzgénikusokkal, így biztosítva, hogy a rezisztens rovarok ne tudjanak gyorsan elterjedni a környéken (a rezisztencia kialakulása gyakran valamilyen más, kisebb élettani hátránnyal jár, így a nem rezisztenciát génjeikben nem hordozó ízeltlábúak szaporodási előnyt élveznek a hordozókkal szemben, ezzel ellensúlyozva azt, hogy ők csak bizonyos (a nem transzgénikus) növényeken tudnak táplálkozni). A módszer sikere egyelőre kétséges, ezért számos szkeptikus (köztük e sorok írója) úgy gondolja, hogy célravezetőbb lenne a “fegyverkezési verseny” biológiai logikáját figyelembe véve keresni a megoldást. Például, ha nem lennének hatalmas kiterjedésű, monokultúrás termőföldek, egy-egy specialista kártevő csak kisebb számban tudna elterjedni, márpedig kevesebb kártevőben kisebb valószínűséggel jelenhet meg a rezisztenciát jelentő mutáció. ”

    http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/01/09/GMO_para_-_mirol_is_beszeljunk/

    Nem úgy néz ki, mint ha egyértelmű válaszok lennének a kételyekre.

    A terméshozama nem sokkban tér el a nem GMO hagyományos fajtáktól.
    Viszont kifejt egy markáns szelekciós nyomást a Bt rezisztencia irányába, egy nem szelektív hatást más, nem kukorica károsító rovarokra.
    Az ellenálló rovarfajták már megjelentek és folyamatban van a megjelenésük a természet logikája mentén.
    Lehet új fajták után nézni.

    Viszont a pollenjével átvitt tulajdonságai itt maradnak velünk hosszú ideig a génállományban.Ez ugye egy hagyományos Bt védekezésnél nem fordulhat elő.

    Az emberre, haszonállatra való hatása minimum vitatott ( külső-belső hatás, koncentrációs különbség), jó pár fel lett sorolva, a legutóbb a szkeptikus blogról.

    Valóban megérte ez az ár, hogy megtakarítsunk egy-két Bt permetezést?

  96. ” A kiszáradás, ill. annak elkerülése komplex biológiai folyamat, így nem igazán lehet egyetlen “szárazságtűrő” génről beszélni. De ha megértjük a jelenség biológiáját, jó eséllyel kereshetünk olyan géneket, amelyek befolyásolhatják a folyamatot. Durva egyszerűsítésben egy növény akkor lesz szárazságtűrőbb, ha 1.) a gyökerei mélyebbre nyúlnak, így több vizet tesznek a növény számára elérhetővé, vagy ha 2.) a leveleken levő pórusai, ahol a növekedésükhöz szükséges szén-dioxidot veszik fel, víz párologtatás mellett, kevesebb ideig vannak nyitva.

    Utóbbi folyamatot, vagyis a pórusok gyakori(bb) bezárását, mesterségesen is el lehet érni, pl. az ERA1 nevű gén kikapcsolásával. Az így létrehozott növények sokkal szárazságtűrőbbek mint a társaik. De hasonló eredményeket értek el egy transzkripciós faktor-komponenst kódoló gén, az NF-YB folyamatos bekapcsolásával is. A létrehozott (génmódosított) kukoricavonalak vízhiányos körülmények között 50%-al jobb hozamot produkáltak, mint nem módosított társaik.

    Summa summarum, a teljes kép nem fekete-fehér, mint azt sokan látni szeretnék, jelen van itt kérem a szürke össze árnyalata is. A GMO lehet áldás, vagy veszélyforrás, ugyanúgy mint egy gyógyszer. Épp ezért egy olyan technológia démonizálása helyett, amely nyilvánvaló előnyökkel is járhat, jobban járnánk, ha a termékeket minősítenénk egyenként, a saját érdemeik szerint. Hiszen (szinte) senki sem gondolja, még a Vioxx szintű bakik ellenére sem, hogy jobb lenne gyógyszermentessé tenni a földgolyót. ”

    Az itt foglaltakkal egyet tudok érteni, főleg az utolsó bekezdéssel. Pl. az ilyen fajta szárazságtűrés fokozásban nem látok kivetni valót, mint korábban is írtam.

  97. Hát, én néha hajlok rá, hogy nem biztos, hogy nem lenne érdemes gyógyszermentessé tenni a Földgolyót…

  98. 110 Ábel.

    Azért én ezt erősen meggondolnám ! Megfájdul a fogad, a szemed majd kiesik, elvánszorogsz hozzám, és én egy kombinált fogóval érzéstelenítés nélkül kihúzom. Esetleg fúrhatom is ! 🙂 Biztos erre vágysz ?

  99. 111: Vagy egy sima fejfájás esetén mondjuk aszpirin helyett rághatná a fűzfa kérgét, csak attól meg gyomorgörcsöket kapna…

  100. 107:
    “mon810 et 1997 ota hasznaljak usaban, azota tucatnyi mas orszagban. Sehol semmi konkret csontvaz nem esett ki vele kapcsolatban”

    Olvasgatom a Monsanto viselt dolgait. Van olyan termék ahol évtizedekig sikerült eltusolni a káros hatásokat.
    Így még simán benne vagyunk a mellékhatások feltárásának az idejében.

    Több helyen vannak utalások Monsanto által visszatartott belső kutatási anyagokra, amiből kiderül, hogy nem igazán ártalmatlan a GMO-s növények etetése.

    Egy érdekes adalék a Monsanto vetőmagpiacon betöltött dominanciájáról:

    “A vetőmagpiac bekebelezése

    Mára a Mosantóé a Holdens Foundation Seeds, amely vetőmaggal látja el az ország kukorica-vetésterületének 25-35 százalékát, valamint az Asgrow Agronomics-ot, amely úgymond “az Egyesült Államok vezető szójatermelője, fejlesztője és szállítója”. Az elmúlt években a Monsanto megszerezte a De Kalb Genetics vállalatot, az ország második és a világ kilencedik legnagyobb vetőmag-társaságát, valamint a Delta and Pine Land-et, az ország legnagyobb gyapotmag-társaságát. Ez utóbbival a Monsantóé az ország gyapotmagpiacának 85 százaléka. A társaság más országokban is agresszívan terjeszkedik, bekebelezve a nagy cégeket. 1997-ben a Monsanto megvette a Sementes Agroceres Rt.-t, Brazília vezető vetőmagtársaságát, amelynek részesedése a helyi piacon 30 százalék.”

    http://zpok.hu/cikk.shtml?x=30510

    Ebben az egy információban kódolva van a jövő.

    1.) Erőszakos GMO elterjesztés, ami az átporzást segíti.
    2.) Szabadalmi díjak szedése a nem akaratlagos termesztőkkel szemben is, akik az átporzás áldozatai.
    3.) A vetőmagpiacon való dominancia miatt monopolista ár kialakítása
    4.) A GMO vetőmag miatt a Monsanto gyártású növényvédőszerektől való függés, egy indirekt monopólium kialakítása ezen a piacon is.

    “Szép” üzleti modell, a termelőnek biztos út a rabszolgaságba.

  101. Ha a gmo-cèg nem jobb mint a szimpla non-gmo termékek , tényleg érthetetlen miért venne bárki ilyet.
    Ha a monsanto pici ereje zavar, akkor ne vegyél tőlük semmit. ettől még a gmo-cèg technológiát nem kell kidobni velük együtt .
    Monopóliumok helyett én is inkább a verseny híve lennék.
    És milyen jó is lenne ha pl. a monsanto fémjelezte monopolisztikus helyzet ellen felléphetne kismillio apró gmo-cèg. Aminek a legnagyobb akadályát az alaptalan rèmisztgetès miatti hangulat és jogszabályok képezhetik, amelyek kovetelmenyet csak egy jelentős gazdasági és lobbihatalmu cég lehet néha képes átlépni.
    A monsanto lobbierejet meg jól mutatja, hogy közismerten szenteletu képviselőink képesek a más eu-s országokban engedélyezett mon810 bevezetését is folyamatosan akadalyozni,sőt gmo-cèg ellenes klauzulat képesek csak betenni az alaptörvénybe is.

  102. “Ha a gmo-cèg nem jobb mint a szimpla non-gmo termékek , tényleg érthetetlen miért venne bárki ilyet.”

    Mert rövidtávon megérheti, hosszabb távon meg nem.
    Az környezeti externáliák árba való beépítése megint elmaradt.
    Az majd a gyerekek, unokák realizálják.

    A DDT is milyen jó volt, Ja, hogy később jövünk rá, hogy felhalmozódik az élővilágban és az emberre is káros?
    Hát istenem, haszon beseperve, haladjunk tovább egy újabb csodás termék előállításával.
    A Monsanto nagyon jó példa az ilyen gondolkodásra.

    “még a gmo-cèg technológiát nem kell kidobni velük együtt .”
    Mint korábban írtam, van olyan GMO technológia, amit elfogadhatónak tartok.

    A Bt GMO nem ilyen!
    A roundap rezisztens GMO növények sem.
    Ott is megjelentek a roundap rezisztens gyomok.

    Ez kb. olyan, mint antibiotikum rezisztens fajok megjelenése.
    Ott is mondják, hogy, csak végszükség esetén használj antibiotikumot, hogy a rezisztens törzsek minél később alakuljanak ki.
    Nem mindig, mint a roundap gyomirtónál is teszik.
    Legalább váltogatná a gyomirtókat, hogy ne ilyen egyértelmű legyen a szelekciós nyomás.

    Ez a gyomirtó rezisztens kukorica-gyomirtó szer páros méltó folytatása, kiegészítése a mai monokultúrás növénytermesztésnek.

    ” monsanto lobbierejet meg jól mutatja, hogy közismerten szenteletu képviselőink képesek a más eu-s országokban engedélyezett mon810 bevezetését is folyamatosan akadalyozni,sőt gmo-cèg ellenes klauzulat képesek csak betenni az alaptörvénybe is.”

    Egy apró csata megnyerve, valószínűleg kis piac vagyunk nekik.
    Mondjuk érdekes lehet az Bt kukorica Magyarországi
    terjesztésének az indoklása, mikor azon kukorica kártevő, ami ellen kifejlesztették a Bt-t, az hazánkban nem jellemző.

    A Monsanto lobbi erejéről meg annyit, hogy meg kell nézni, hogy az USA-ban és az EU-ban hogyan nyomul.

    De ajánlom figyelmedbe, hogy hogyan történik az EU-ba való engedélyezés lépésről lépésre való elfogadtatása.
    Kb. Úgy, ahogyan az ACTA-t próbálták meg a hátsó utakon elfogadtatni.
    Ha az ACTA elfogadtatása meg is bukott, már is jön a hasonló társa.
    Na ilyen a GMO EU-s elfogadtatása is.

  103. 114:
    A másik szempont az ár kialakításában, meg az, hogy a vetőmag monopólium kialakítása előtt, megfontolandó egy bevezető, akciós ár alkalmazása, hogy a termék jobban elterjedjen.
    Ha elterjedt, és a versenytársak tönkrementek, könnyebben lehet árat emelni, mert nem lesz alternatíva.

  104. 114. pounderstibbons
    “És milyen jó is lenne ha pl. a monsanto fémjelezte monopolisztikus helyzet ellen felléphetne kismillio apró gmo-cèg.”

    Ha ők is a Monsanto példáját követnék, végképp káosz alakulna ki. A részlegesen ellenőrzött, alig dokumentált esetek gyakoribbak lennének. Szerintem nincsenek felkészülve az ellenőrző szervek, tesztlaborok. Esetleg egymás termékeibe piszkálnának bele még inkább.

    Én a megfontoltan haladás híve vagyok. Amiért mégis az elutasítás mellett vagyok, az az, hogy a politikai-gazdasági játszmák rányomják a bélyegüket a témára. A gazdasági szereplők hajlandóak kockáztatni a profitért, korruptak, nyomást gyakorolnak a kutatókra. Sajnos mindannyiunk jövőjével játszanak. Ha garantálva látnám, hogy csak tudományos szempontok alapján van kezelve a GMO, teljes nyíltság, kutathatóság mellett, akkor esetleg néhány terméket elfogadnék. Mint például a hosszabb gyökerű változatát valaminek.

  105. Tájfajtáknál nem lehet jobbat előállítani! Aki azt állítja, hogy valamiért jobb a GMO a tájfajtánál, az vagy hazudik, vagy valamit figyelmen kívül hagyott!

  106. ” Ezt nem értem pontosan, a hagyományos, genetikailag nem módosított fajták szintén fajtatulajdonosok kezében vannak. Mi a különbség?

    Azok nem szabadalommal védettek. Kereskedelemben vehetők és továbbadhatók. Belőlük vetőmag is fogható. Hibridfajták esetében persze nem a nagy terméshozam reményében. A GM-fajtáknál a vetőmag szerződéssel kerül a gazda kezébe, egyéves hasznosításra. Azt csak termesztésre használhatja, nem adhatja tovább, és nem foghat vetőmagot és azt más sem vetheti el a technológiadíj megfizetése nélkül.

    A fajtatulajdonosok szerint viszont csak a GM-fajták képesek a világ élelmiszerellátási problémáinak megoldására. Valóban megsokszorozhatják a terméshozamokat?

    Ez demagógia. Az elsőgenerációs GM-növényekben semmilyen termésnöveléssel kapcsolatos gén nincs. A MON 810-es kukoricafajta esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által elvégzett vizsgálatok 0-5 százalékos termésnövekményt mutattak ki, azaz bizonyos években nem volt mérhető előny, míg a legmagasabb termés plusz 5 százalék volt. Ennek a hitelessége viszont eléggé kérdőjeles. Többszöröződésről szó sincs. Másrészt közgazdászok szerint nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a kevés, hanem az elosztása mutat aránytalanságot. Bizonyos helyeken éheznek, bizonyos helyeken pocsékolás folyik. ”

    http://index.hu/tudomany/darvas5497/

  107. Az eredeti Tibor bá’ cikkhez képest további szép példák vannak az eltusolásra.
    ” Darvas Béla akadémikus, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének ökotoxikológusa és munkatársai több kísérletben is vizsgálták (volna) a MON810-ben termelődő Bt-toxin környezeti hatásait. Darvasék azt találták, hogy a GM-kukoricanövény a teljes vegetációs ciklusban, és minden növényi szervben folyamatosan termeli a Bt-toxinokat, és az engedélyezettet messze meghaladó mértékben juttatja tarlómaradvány formájában a talajba is. A MON810-es kukoricatáblák 10 méteres szegélyén a védett nappali pávaszem lárváinak ötöde elpusztult.

    Darvas vizsgálta a kukoricamolyban kialakuló Bt-toxinrezisztenciát is, és azt találta, hogy a tizedik generációra öröklődő rezisztencia alakul ki, amely az azonos hatóanyag-tartalmú permetezőszerekre is kiterjed.

    Darvas és kutatótársai a MON810-es fajtacsoporttal kapcsolatos kísérletei végül azért maradtak abba, mert a fajtatulajdonos számára kedvezőtlen megállapításaik miatt nem kaptak több vetőmagot a Monsantótól. Így járt Bakonyi Gábor, a Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai tanszékének vezetője is, aki kimutatta, hogy az általa vizsgált három, a kukoricatarló lebontását végző ugróvillás rovarfaj közül az egyik felismeri és elkerüli a MON810 tarlómaradványát.

    A fajtatulajdonos együttműködésének hiányára panaszkodik Békési László, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa is, aki azt találta, hogy a génmanipulált kukorica pollenjével táplált méhlárvák fejlődése lassabb. “

  108. “Vidéken a szójabab-monokultúra következményei még szörnyűbbek voltak. A hagyományos földművelő közösségeket az óriási új szójababültetvények közelében súlyosan érintette a glifozátnak, a Monsanto Roundup Ready néven használt gyomirtó szerének repülőgépről való szórása. A Lom Senes-i földműveseknek, akik ott a saját szükségletükre különböző zöldségeket termesztettek, egész termése elpusztult, miután a szomszédos területeket Roundup Readyvel bepermetezték. Ez a szer minden növényt megöl, kivéve a különleges, génmanipulált Monsanto-növényeket, amelyek “gyomirtószer-rezisztensek”.

    Egy 2003-ban készült tanulmány kimutatta, hogy a permetezés hatása nem korlátozódik a termések elpusztítására. Az ott élőknek megdöglöttek a tyúkjaik, és más állataik is károsodtak, különösképp a lovak. A kiszórt gyom irtószer az embereknél súlyos rosszullétet, hasmenést, hányást és bőrkisebesedést okoz. Egyes jelentések GMO-szójaföldek közelében fejlődési rendellenességekkel született állatokról szólnak. Torzul fejlődött banánról és édesburgonyáról, hirtelen elpusztult halakkal teli tavakról is hallani. Földműves családok jelentik, hogy gyermekeik testén a közeli szójaföldek permetezése után különös foltokat találnak. ”

    http://nibiru.hu/cikkek/atvett/engdahl.htm

  109. Éljenek a kis GMO cégek!

    “Egy Epicyte nevű kis biotechnológiai magáncég 2001 szeptemberében San Diegóban sajtókonferenciát tartott. Az Epicyte bejelentette, hogy sikeresen kifejlesztettek egy újabb GMO-gabonát – a fogamzásgátló kukoricát. Ehhez egy ritka sajátossággal, az immunális terméketlenséggel bíró nők szervezetéből antitesteket nyertek ki. Ezt követően izolálták a terméketlenségért felelős antitestek létrehozásában illetékes gént, és a géntechnika segítségével beépítették a közönséges kukoricába.

    “Van egy üvegházunk tele kukoricával, amely spermiumok elleni antitesteket termel” – büszkélkedett Mitch Hein, az Epicyte elnöke. “

  110. 123:
    ÉLJEN

    Ha ez átporzik, akkor néhány éven belül az egész emberiség magtalan lesz, de sebahj, mert a technológia kihúz a szarból. A Monsanto elnök vezérigazgató spermáját lefagyasztják, amivel jó esetben 100 milliárd nőt lehet megtermékenyíteni. 😛

  111. 123: “Van egy üvegházunk tele kukoricával, amely spermiumok elleni antitesteket termel” – büszkélkedett Mitch Hein, az Epicyte elnöke. “

    Sőt, még a kifejlesztők agyműködését is sikeresen leállította (vagy Gedeonnak nagggyon igaza van). Normális embernek eszébe nem jutna ilyen növényt létrehozni.
    Következtetés – ha az emberiség tényleg ilyen hülye, akkor megérdemli a sorsát. 🙁

  112. A mézelő méhek halála volt már?

    Mindenféle betegségekre szokták kenni a a méhek számának drasztikus csökkenését, de sokak szerint a génpiszka az oka.

    Ráadásul ezek a méhek felelősek az emberi fogyasztásra szánt növények beporzásának 80%-ért…

  113. 125 Observer

    “ha az emberiség tényleg ilyen hülye,”

    Nem kellene ott általánosítani ahol nem kóser.
    A parasztok tízezer évig elég jól megoldották a világ élelmezését… A génpiszka néhány gátlástalanul kapzsi alak találmánya, mert azt le lehet védetni jogilag és potenciálisan jobb mint a pénznyomtatás…

    Az emberek túlnyomó többsége nem is tudott a dologról, amíg egy francia paraszt fel nem gyújtott egy génpiszkált kukoricaföldet, meg be nem ment a traktorjával egy McDonaldsba…

  114. 127: Nem ez az első és nem is az utolsó, az egész emberiségre kiható “ötlet”. Az ‘addig jár a korsó…’ vagy ‘aki a tűzzel játszik…’ tipikus esete. Addig szórakozunk, hogy még kisbolygó sem kell a kipusztulásunkhoz.
    Egyébként meg tök mindegy, hogy általánosítok-e vagy sem. Eljutottunk oda, hogy néhány agyament ki tudja irtani az emberiség jó részét. Ettől te még lehetsz békés szántóvető…, de a hatások alól te sem mentesülsz.

  115. 125: a feminizmusnál linkeltem, hogy Makow szerint a feminizmust is többek között a normális emberi szaporodás leálljtásáért vetették be. A lucifer-hit lényege az ember és a földi világ kiirtásának vágya.

  116. 128 Observer

    “Ettől te még lehetsz békés szántóvető…”

    De ettől egyre kevésbé van kedvem BÉKÉS szántóvetőnek lenni.
    Ha lenne kaszám, már egyenesíteném.

  117. 129 Arma

    Én úgy hallottam, hogy a feminizmust arra találták ki, hogy a gyereket könnyen lszakíthassák a családról, és már a bölcsödétől moshassák az agyát… (plusz a női munka után beszedhető adó)

  118. 130. Attila
    “Ha lenne kaszám, már egyenesíteném.”
    Valahogy az az érzésem, hogy te másoktól várod a kaszák kiegyenesítését. Ha ezt látod a helyes útnak, vegyél egy kaszát magadnak, mutass nekünk példát. Mészároltasd le magad az első sorban az arctalan ellenséggel szemben. Mégis, mit vársz? Fegyveres lázadást? Ki ellen?

  119. Vajon amikor a kukoricát, paradicsomot, paprikát, stb stb. nem őshonos növényfajokat behozták Magyarországra és el kezdték termeszteni, akkor hány éves hatásvizsgálat előzte meg, hogy milyen hatása lesz a helyi flórára, faunára? A kultúrnövények (és állatok) döntő többsége nem őshonos hazánkban, hanem valamikor a múltban betelepítettük a Kárpát medencébe… Van amit évezredekkel ezelőtt, másokat pár évszázada, vagy évtizede…

    118: Mi van ha változik a táj klímája, pl szárazabbra fordul?
    Mi van a tájfajták genetikai módosításával létrehozható változatokkal?
    Lehet, hogy a tájfajta jellegzetessége helyett a piac egy más jellegzetességet kezd el értékelni, pl magas gyümölcslé tartalom helyett a magas cukortartalmat?

    Miért ne lehetne jobb fajta, mint a(z aktuális) tájfajta?
    Hogy lehetne valami minden szempontból a legjobb?

  120. Mi van a vadon termő növényekkel, ha a klíma szárazabbra változik?

  121. Feltételezem, te is tudod, hogy a modern fajták nem a “háztáji”, hanem a nagyüzem igényeit elégítik ki. Legyen sok, bírja a szállítást, legyen szép, egyszerre érjen, hogy egy menetben, géppel betakarítható legyen, stb. Az én konyhakerti igényem, hogy legyen jó íze, ne egyszerre, hanem sokáig, folyamatosan teremjen, nem érdekel annyira a szépsége, és nem törekszem maximális hozamra, cserébe nem kívánok intenzív növényvédelmet, öntözést, műtrágyázást folytatni.
    Erre jók a tájfajták.

    A GMO-hoz:

    Szerintem elég lutri egy darab gént valahova (fogalmunk sincs pont hová megy)belelökni a célszervezet génállományába. Hátha szétbarmol valamit. Mindezt tesszük mondjuk egy vírusvektor segítségével. Hátha átpakol még ezt-azt ide-oda.
    Az átvinni kívánt szekvencia elé odateszünk egy nekünk tetsző promótert, hátha úgy, és akkor működik, ahogy nekünk tetszik.

    Mindezt miért? Azért, hogy rezisztens legyen egy gyomirtóra? 10 generáció, és a gyomok is rezisztensek lesznek. Egy éveken át gyomirtózott területen izolált gyomirtó-rezisztens növényről írtam a diplomamunkámat,ami az ajánlott adag 1000-szeresét(!) elviselte gond nélkül

  122. Pusztai Árpádot egy TV műsorban megkérdezték enne e génmódosított növényt vagy abból készült terméket.
    Azt válaszolta ,hogy nem.
    Ez volt a következő botrány tárgya.

  123. 133: “Vajon amikor a kukoricát, paradicsomot, paprikát, stb stb. nem őshonos növényfajokat behozták Magyarországra és el kezdték termeszteni”
    Basszus, mikor volt az – még a törökökkel kergetőztünk, mégis ki csinált volna hatásvizsgálatot? Talán Zrinyi, kirohanás előtt? (Lehet, hogy a paradicsom szagát nem bírta?? 🙂 )

  124. 137: A törökök egész biztos a magyar ökológiai egyensúly felborításának céljával hozták be a törökbúzát, azaz a kukoricát hazánkba. 🙂
    Egyébként a 19. és 20. század minden évtizedére is jut újonnan betelepített faj, vagy alfaj.
    Pl. az őshonosként bejegyzett magyar óriásnyúl a belga óriásnyúl 19. sz végi behozatalára és a parlagi és vadas nyulakkal való keresztezésére vezethető vissza.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%B3ri%C3%A1s_ny%C3%BAl
    Vajon a belga óriásnyúlban hány olyan gén volt, amik korábban nem léteztek országunk területén?

    Az akácfa is újkori betelepítés, ami olyan sikeresen megtelepedett nálunk, hogy mára az erdőink 20%-a akácos. Egyrészről lehet sírni, hogy kiszorítja az őshonos fajokat, másrészt viszont sok finom akácméz készül, a faanyaga pedig tüzelőnek, bútorokhoz és épületfának is kiváló, és ráadásul még gyorsan is nő. Melyik őshonos “tájfajta” tudja mindezt?

  125. Itt egy video a Monsanto által gyártott PCB-ről és hatásairól.

    https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=_F07Ex00NfI#!

    A video nem csak a fentiek miatt érdekes, hanem azért mert a kutatás során a kutatók rájöttek arra, hogy mennyi mindent nem vizsgálnak meg a lehetséges hatások kiszűrésére.

    A PCB pl. azért trükkös, mert sokkal nagyobb hatással van azon emberek utódaira, mint magára a PCB-vel direkt mérgezett egyénekre.

  126. 133:
    Avatar!

    Ez egy nagyon sunyi argumentum:
    “Vajon amikor a kukoricát, paradicsomot, paprikát, stb stb. nem őshonos növényfajokat behozták Magyarországra és el kezdték termeszteni, akkor hány éves hatásvizsgálat előzte meg, hogy ”
    Mert te magad is tudod, mi ezzel a helyzet, akkor minek dobod be? És amikor a vita partnered rámutat, akkor miért ugrasz át rajata és nem reagálsz, hane zavartalanul nyomod tovább a meglapozatalan propaganda szövegedet. Így barátom nem leszünk jóban. 🙁

  127. Tibor bá’!
    Elnézést, ha rossz helyre írok, de mivel pár óra olvasgatás után sem látok tisztán az alábbi kérdésben, gondoltam egy próbát megér, hátha te, ti már tájékozódtatok ebben a kérdésben is.

    Mennyire hihető az antioxidáns/szabadgyök elmélet, és mennyire tekinthető a tudomány aktuális csodájának az epigenetika hívószó alatt létrehozott egészségmegőrző/fiatalító táplálékkiegészítők termékei?
    Nekem az egész elég egyértelmű üzleti átverésnek tűnik az egész (cégnevet nem írok, nem kell nekik a reklám, de ebben a témában elvileg kizárólago szabadalmaik vannak), és habár jó lenne hinni abban, hogy egy efféle bogyószedés legrosszabb esetben sem árt, és jó esetben még használhat is, az üzleti részt nézve elég szekptikus vagyok. Jó lenne hinni abban, hogy a mai tudomány már ott tart, hogy méregdrága készítményekkel ugyan, de legalább mégis van esély egészségesebb életet élni fiatalosabb testben, de az emberi természetet ismerve nehéz elhinni, hogy tényleg csak erről szólhat ez a történet.

  128. 142:
    Szerintem Jancsika inkább hivatott erre válaszolni, de nem árt a többféle vélemény.
    50 évvel ezelőtt az emberek nem szedtek kiegészítőket, és egészségesen éltek-haltak. Csakhogy az élelmiszer gyártás bevezetésének következtében az alapanyagok (gabonák, zöldségek, gyümölcsök) eredeti ásványanyag, vitamin, nyomelem tartalma napjainkra töredékre zsugorodott. Vagyis 50 éve a normális táplálkozás biztosított mindent, amire a szervezetnek szüksége volot. A mai már NEM. Ezért lépnek fel hiánybetegségek. Ezért érdemes MEGFONTOLTAN kiegészíteni az étkezést, de mivel? Ez a nagy kérdés. Tulajdonképpen ma már MINDENKINEK 3 havonta teljes labor vizsgálatnak kellene alávetni magát, hogy látni lehessen mi a helyzet.
    Az antioxidáns elmélet valós, de szerintem nem annyira kritikus, mint hirdetik. Vegyél be napi 400 mg E-vítamint, Ez untig elég, ha nem is használ plakk lerakodás ellen, ártani biztos nem árt.
    Gyanúd az üzleti vállalkozással kapcsolatban, szerintem megalapozott. Sajnos, a mai embernek jóval többet kellene tudni élettanból, hogy némileg értse a folyamatokat és ne lehessen neki bármit bemagyarázni.

  129. A génmódosítás nem jó de a vegyszerezés sem. Gyerekkoromba lóval szántottunk, a szántáson hemzsegtek a madarak. Mikor a szomszéd földek tulajdonosai traktorral szántottak még több madárt csalogatott elő a traktor hangja. Százával jöttek a varjak és a danka sirályok. Utóbbi pár évben elvétve látok ilyet pedig rákérdezek traktorosokra hogy vannak e még madárfelhők a szántóföldek felett. Csodálkozva mondják hogy tényleg töredéke van mint régen. Nincs élet a talajban és hogy még valami termést kicsikarjunk belőle génmódosított magvakat kell ültetnünk.

  130. Miért rosszabb izű a bolti paradicsom?

    “Talán kevés kontextusban igazabb, az unalomig ismételt “régen minden jobb volt”, mint ha a paradicsomok ízvilágáról beszélünk.

    Aki már evett valódi, klasszikus falusi paradicsomot, az tudni fogja, hogy a nagy tételben termelt modern fajták ízvilága köszönőviszonyban sincs azzal az ízkavalkáddal, amit egy régimódi paradicsom képes nyújtani.”

    http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2012/07/13/Szep_de_rossz/

    Jó példája annak, hogy utólag jön a rácsodálkozás.
    Amikor a vevő és az eladó érdekei nem egészen találkoznak.

    Gondolom a forrás nehezen lenne vitatható…:-)

  131. 146: A cikkben említett ‘Moneymaker’ fajta finoman szólva messze van attól, hogy új fajtának lehetne nevezni 🙂
    Amúgy meg a kocsány körül zölden megmaradó foltot hívják ‘zöldtalpasságnak’ (green-shoulders) és az ilyen paradicsomra nálunk nincs vevő.
    Egyébként már öregapám is olyan paradicsomokat termelt (falun) amelyek egyöntetűen pirosodtak… de ettől még nagyon jó ízük volt.
    Szép példa arra, hogy egy valós vizsgálat eredményeit hogyan is kell némileg tendenciózusan tálalni. 😉

  132. 147: Úgy látom nem látod át a dolog előéletét.
    A GMO-os vitában ezen cikk kommentjei között ez a blog referencia blogként szerepelt.
    Ez a cikk jó példája az előre nem látott hatásoknak a növény nemesítés során.

    “finoman szólva messze van attól, hogy új fajtának lehetne nevezni”
    Hol szerepelt, hogy új fajta?

    “és az ilyen paradicsomra nálunk nincs vevő.”
    Ezt a cikkben is írták, hogy a teljes pirosság vevő csalogatásnak kell.
    “Csak” közben az ízanyagok egy része veszett el a szín utáni hajszán.

    “Szép példa arra, hogy egy valós vizsgálat eredményeit hogyan is kell némileg tendenciózusan tálalni. ;)”
    Fentiek figyelembe vételével kíváncsian várom, hogy itt mire gondoltál?

  133. 145: Kicsit offtopic de ide kivánkozik hogy vajon hová lettek a szalmakazlak a földek mellől?
    Valahogy régebben mintha több kazal lett volna látható a szántóföldek szélein, mostanában ha aratás után még látom is a lebálázott szalmát igy szeptemberre mindenhonnént eltünik, merném remélni hogy nem holmi BIO-erőművek kazánjaiban végzi. Nem vagyok agrármérnök de szerintem eltüzelni a szalmát és kórót egy bődületes barom ötlet volt a legőrültebb zöld aktivisták agyából, hisz az elégetett biomassza hiányozni fog termőföldjeinkből. A földek megcsapant humusztartalma nem fog 1-2 év alatt megmutatkozni de 10-20 év múlva nyilvánvalóan és látványossan csöken a termőképessége a talajnak.
    Talán ezért is kevesebb a madár a szántásokon ???

  134. 148: “az tudni fogja, hogy a nagy tételben termelt modern fajták ízvilága … Jó üzlet tehát szép paradicsomot termeszteni, nem véletlen, hogy az egyik boltba kerülő fajta a szerény “Moneymaker” becenevet viseli.”

    Nekem ebből ez jött le.
    Amúgy: In the 1950’s and 1960’s this was one of the most widely grown open pollinated varieties; http://www.victoriananursery.co.uk/vegetable_seeds/tomato_seed_moneymaker/
    és már öregapám is ismerte (miután kertész volt). 🙂

    “Ez a cikk jó példája az előre nem látott hatásoknak a növény nemesítés során.”
    Senki nem állította, hogy nincsenek ilyen hatások. Ezért a keresztezés elvégzése után visszakeresztezéseket végeznek (back-cross), ami ezeket a hatásokat csökkenti, megy a szelekció, lehet laborvizsgálatokat végezni a beltartalomra stb.
    Növénynemesítéssel foglalkozom, nagyjából képben vagyok. 😉

  135. 149: A szalmában magas a szén tartalom, és kevés a nitrogén. Ilyen nagy mennyiségű szalma alászántását nehéz lenne megoldani, másrészt rengeteg N-műtrágya kellene hozzá, hogy lebomoljon (és humusz legyen belőle). Keress rá a ‘pentozán hatásra’.

    Hogy a szalma hova kerül, azt nem tudom (jó része valószínűleg alom lesz), de az energia nyerés bizonyára egyre fontosabb szempont lesz az idő haladtával. Olyan kazánokat már most is lehet kapni, amiben a kicsi, szögletes bálákat lehet eltüzelni.

  136. 152: A gombák nem képesek fotoszintézisre, azt biztosan nem tőlük vették át…

    Viszont ezek a tetvek jók lennének hőmérőnek 🙂

  137. 153: Ez nekem se volt teljesen érthető… Valahogy nyilván továbbfejlesztették a zsákmányolt géneket, vagy átvettek zöld növényektől is – bár ez utóbbi ellen szól, hogy más molekulákat építgetnek a fotoszintézisük során…

  138. Atfutottam a tegnap kuldott cikket – written by Antalffy – Nagyjabol rendben van, de valoszinuleg nem az eredeti forrasokhoz nyult vissza a szerzo, igy a lancertelemzes (vki az eredetit olvassa, leirja sajat szavaival, ezt mas elolvassa, atfogalmazza sajat szavaival, stb.) miatt eleg sok zavaro pontatlansag van a cikkben -es ezek mindegyike egy iranyba mutat. ti. hogy a negativot hagnsulyozza tul.
    Pusztai tortenete tobb ponton nem igy van, ezt szemeleys kozlesbol tudom, ti. jol ismerem ot is, feleseget is. Darvas nem martir, es lenyegeben semmi alapveto negativumra nem jott ra, ellenben GM-ellenes, es sajnos igen kellemetlen mentalitasu valaki, en ot is, munkatarsait is sokaig segitettem europai es nemzetkozi szinten, mert biztam benne, de kb. harom honapja kenytelen votlam beszuntetni mindenfele kapcsolatot vele. Ez nem lenyeges, csak a krakelerseg illusztralasara irom. neki immar a sajat meggyozodese a fontosabb, ti.hogy neki legyen igaza, semmint a tudomanyos tenyek tovabbi kutatasa es ertelmezese.
    Ami engem leginkabb aggaszt, az az, hogy a GM-eloallito cegek valoban minden kritikara elfojtassal, korlatozazssal probalnak valaszolni – az pedig igencsak gyanus. Meg ha eddig nem is kerult volna elo jelentos negativum (szerintem egy-ketto azert akadt), ilyen hozzalassal sajnos a rendszerbe van kodolva a katasztrofa: elore nem lathato negativ hatas megjelenese eseten az elso reakcio szinten a “nem letezik v. nem hiteles” reagalas lesz, mai csak sulyosbitja a helyzetet. Ez nem a GM technologia sajatja, ez a tudomany, uzleti elet es politika uj, es aggaszto kolcsonos kapcsolatai kovetkezmenye.

    With best regards
    XY PhD DSc

  139. Németországban mennyire elterjedt/elfogadott a GM vetőmagok alkalmazása? Nem szóltam bele eddig, mert abszolút nem értek hozzá, és nincs kialakult véleményem. DE a minap kaptam egy pár képet az egyik unokahúgocskámtól, ahol egy kukoricásban áll, illetve bukkan elő. A helyszín Németország, Aholfing (hahaha :)) nevű falucska, ahová német szó gyakorlására lett kiküldve a lány, egy házaspárhoz. A Falu annyira pici, és elzárt mindentől, hogy posta, és bolt sincs,csak egy pék, mindenki kocsival jár valahová dolgozni, bevásárolni, orvoshoz, stb.. csak házak vannak, és mezők. Elméletileg egy várostól és minden technikai vívmánytól és infrastruktúrától hermetikusan elzárkózott falu. Gondoltam hogy ott minden természetközeli, és BiO. Namost húgocskámnak rémálmai vannak a falut körülvevő kukoricástól, ( hogy terjeszkedik, mutálódik, bemegy a házba, benéz az ablakon, és átveszi az irányítást 🙂 Jókat röhögtem rajta, míg meg nem láttam a masszív kukoricást. Konkrétan természetellenesen sötét harsogó zöld, iszonyú sűrű, áthatolhatatlan növényzet, hibátlan termésekkel, és nem tudom milyen magas lehet. Nagyon magas. a 180 cm-s húgocskám úgy kukucskál ki közüle mint egy kis pocok. Annyira tökéletes, hogy ennek már tutira Ára van. Megérzi ezt az ember, már nem röhögök a rémálmon.

  140. A GM növény egy abszolút elnagyolt általános fogalmazás.

    Körülbelül annyira pontosan írja le a lényeget, mint az embereket a “külföldi” szó.

    Persze hogy vannak egy országra hátrányosan megjelenő külföldiek meg vannak másfélék is.

    Mindenesetre az nagyon tanulságos volt a számomra, amikor Dániában élő biológus barátom, akinek mellesleg a felesége is biológus kérdésemre azt válaszolta hogy konkrét esetről nem tud amikor emberek egészségkárosodást szenvedtek volna GM növénytől.

    Ami még ennél is érdekesebb,hogy ezt a dolgot nem is követik.

  141. 157. Keve: Magyarázzák a diplomájukat. Olyat se tudnak mondani, ahol GM növénytől egészségesen táplálkoznának az emberek. Olyan farmot sem ismernek, ahol a GM gazdálkodás tönkre tette volna a talajt, környezetet? Érdekes, hogy az ilyen kérdések tájfajtáknál sosem merülnek fel.

  142. 156. Droka: A “Monsanto szerint a világ” c. filmben azt mondják, hogy a kukorica címerét kell nézni. Ha nem teljesen bújik ki, akkor GM kukorica.

  143. 157:
    “hogy konkrét esetről nem tud amikor emberek egészségkárosodást szenvedtek volna GM növénytől.

    Ami még ennél is érdekesebb,hogy ezt a dolgot nem is követik.”

    Az utóbbi mondat nem gyengíti az előző mondatot?

  144. 155:
    Az utóbbi időben kezd szokássá válni, hogy egyes kommentezők iparkodnak felkutatni egy-egy poszt forrását. Ha megtalálják, vagy úgy gondolják, hogy megtalálták, akkor beindul a szőrözés. Ezeknek szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ismeretterjesztést folytatok, de nem a számukra, mert ők nyilván fel tudják maguknak kutatni azt, amihez kedvük és idejük van, hanem azok számára, akik részére ez valós szolgáltatás.
    Ebből a gyakorlatból nyilvánvalóan levonható, hogy ezek a kommentezők szórakozni járnak ide, amire nekem nincs semmi szükségem, és a hálásabb olvasóknak sincs. Ugyanis a destruktív magatartás egyik oldal se díjazza.
    Az már csak hab a tortára, hogy „by Antalffy” nyegleség nálam kiveri a biztosítékot, főleg, ha olyan írja, akinek mindössze egy nickje publikus.

  145. 161

    Nem kutattam föl a cikk forrását nem is tehettem, mert nem tudok angolul.
    Nehéz lenne -terméketlen akadékoskodásnak – elfogadni azt az eljárást, hogy szakértővel véleményeztettem a cikket.
    Semmi kétség, hogy ide szórakozni járnak az emberek, akik passzióból olvasgatnak és írogatnak.
    Mi másért jönnének, mi mást is tehetnének ?
    Destruktívnak az alpári stílusú, trágár, a személyeskedés vagy az of nevezhető.
    – Written by William Shakespeare – ismert írásmód minden nyegleség nélkül.
    Minden másban egyetértek a hozzászólásoddal.
    Mit jelent az, hogy egy nick publikus ?

  146. Csendben elfogadták a „Monsanto védelmi törvényt”

    http://www.komlomedia.hu/hir.php?hir=2934

    Akiknek szerint a Monsanto GM növényei teljesen ártalmatlanok, meg tudnák magyarázni ennek a törvény kiegészítés elfogadásnak az okát?

    Mert ha minden OK a Monsanto GM növényei körül, akkor minek is kell törvényes védőernyő mögé bújnia?

    Nem zörög a haraszt..

    A vállalat múltját ismerve ez tipikus Monsanto megoldás egyébként.

  147. “Perlik a Monsantót

    Egy amerikai gazda beperelte a Monsantót, a világ legnagyobb vetőmaggyártóját, mert eladhatatlanná vált a búzája, miután kiderült, hogy génmódosított vetőmagból származik. A gazda szerint súlyosan gondatlanul járt el a vállalat, ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban tilos génmódosított vetőmagot termeszteni és ők ott teszteltek. A búza esetében nem kell genetikailag módosított magot vetni, elég, ha keresztbeporzás történik, ez történhetett a gazda földjén is. A hír hallatára Japán és Dél-Korea, a legnagyobb felvevőpiac leállította az importot és a cég részvényei 3 százalékot estek. A Monsanto képviselője szerint az ügy semmiség.”

    Haszon Agrár hírlevéléből

    No ez érdekes lesz a 166-ban említett törvény tükrében.

    Mondjuk ezen a részen csodálkozom:
    “ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban tilos génmódosított vetőmagot termeszteni és ők ott teszteltek.”

  148. 167-hez:

    “Ahogy arról beszámoltunk a Monsantót beperelték az Egyesült Államokban, Oregon államban, ugyanis egy gazdának eladhatatlanná vált a búzája, mert ismeretlen eredetű, génmódosított szemeket találtak benne. Most kiderült, hogy a multinacionális vetőmaggyártó 120 hektáron Észak-Dakotában is tesztelt génmódosított búzát, márpedig Amerikában ez tilos. Itt ugyanaz lehet a probléma, mint Oregonban: ha keresztbeporzás történik a szomszédos földek búzájával, akkor a gazdák károsulnak, nem tudják majd eladni a termést.”

    Haszon agrár hírlevél

    Így már érthetőbb.

    Akkor azt nem értem, hogy miért is tiltják, ha annyira jó ez a GMO.

    Vagy miért tiltják búzára és miért engedik kukoricára és szójára.
    Gondolják, hogy az utóbbiakat “csak” az állatok fogyasztják és nekik mindegy?
    És az őket fogyasztó embereknek?

  149. 169:

    “Akkor azt nem értem, hogy miért is tiltják, ha annyira jó ez a GMO.”

    Gondolom a kérdésed inkább költői, mintsem valós.

  150. 169:
    A GMO azért “jó”, mert könnyebb termelni a herbicid és peszticidek rezisztenciája miatt. Más jótulajdonsága nincs.

  151. 170: Költői kérdés volt.
    171: Ezt én is tudom.

    Ettől függetlenül érdekes ez a kettősség a szabályzásban.

  152. ” A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kísérletben résztvevők testében megtalálható a glifozát[1] nevű gyomirtó. A Szövetség által lefolytatott laboratóriumi tesztekből kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag.”

    “A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják géntechnológiai úton módosított növényekre, például szójára, amit takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glifozátot „Roundup” márkanéven. Jelentős forgalmazók a Dow és a Syngenta is, de a hatóanyagot többnyire Kínában gyártják. Annak ellenére, hogy használata széles körben elterjedt, az élelmiszerekben vagy ivóvízben való előfordulását a kimutatás bonyolultsága miatt ritkán veszik észre.”

    http://www.mtvsz.hu/glifozat_a_szervezetunkben

    Érdekes, az az indirekt hatás.

  153. “Retail prices for glyphosate, which Monsanto markets under the Roundup brand, have gained about 42 percent from a year ago, Chris Shaw, a New York-based analyst at Monness Crespi Hardt & Co. who recommends buying Monsanto shares, said in a June 24 note.

    Agricultural productivity earnings were 11 cents more than estimated while seed earnings were 24 cents less than estimated”

    http://www.bloomberg.com/news/2013-06-26/monsanto-earnings-beat-estimates-on-weedkiller-prices.html

    Lám-lám, hogy mire jó az árukapcsolás…
    A GMO által legyártott monopólium.

  154. “Tehát a DARPA kutatói egy 47. kromoszómát szeretnének bevezetni az emberi génállományba, ami lehetővé tenné a módosított, „tovább fejlesztett” DNS-ek bevitelét. A hivatal javítani szeretne a jelenlegi gén transzfer módszereken (plazmidok, Adenovírus, lentivírus és retrovírus vektorok, cDNS, stb.).

    A kiírás elmagyarázza, hogy a jelenlegi eljárások fejlesztése leginkább azért szükséges, mert a kutatók nem képesek irányítani az eredményeket, ami néhány „aprócska” problémát generál:

    Ezek közé tartozik a DNS véletlenszerű beillesztése a gazda génállományba, eltérés a stabil integrációs pontokban, eltérés a bejuttatott DNS számában és kifejezés-szintjében, a bejuttatható DNS-szakaszok korlátozott mérete és száma, nem kívánt immunreakciók az idegen DNS-re.

    Pedig ezeket a módszereket már alkalmazzák. Milyen megnyugtató!”

    http://komlomedia.wordpress.com/2013/08/08/a-darpa-modositana-az-emberi-geneket/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük