(53) Hoppá!

Tibor bá’ online

~k001 1933. március 24-én 1 pennyért az angol The Daily Express beszámolt arról az elfelejtett tényről, hogy jóval Hitler diktatórikus hatalmának elnyerése előtt, azt megelőzően, hogy elkezdte volna nyirbálni a németországi zsidók jogait az AJC (American Jewish Congress) kihirdette bojkottját a német áruk ellen. Egyben egy „szent háborúra” hívták fel a világ zsidóságát, aminek keretei között a német gazdasági érdekek megbénítása volt a cél. A The Daily Express újságírója hozzátette, hogy Németországnak most szembe kell nézni egy nemzetközi bojkottal, ami kereskedelme, beruházása és ipara ellen irányul.

Történelmi tény, hogy négy nappal később 1933. március 28-án Hitler elrendelte a németországi zsidó üzletek és termékek bojkottját, ami természetesen mindössze válasz volt a Németország ellen néhány nappal korábban, a világ zsidó vezetői által meghirdetett gazdasági hadiállapotra. Ezzel elkezdődött egy tragikus eszkaláció, aminek 10 évvel később a végső állomása a Holokauszt lett.

A Numerus Claususról hetente lehet olvasni a magyar médiában. A fent említett AJC bojkott felhívásról soha.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

9 gondolat erről: „(53) Hoppá!

  1. Tisztelt Tibor bá, tisztelt Mindenki!
    Kiegészíteném a cikket a bojkott és talán az egész világháború egyik fontos mellékszálával. A ’30-as években a német gazdaság egyik legnagyobb bűne az volt, hogy a 29-es válság után kliringszerződésekkel függetlenítette magát a valuta (USD) alapú szabadkereskedelemtől. Az első világháborút követően Németországot megfosztották szinte teljes aranykészletétől és emellett irreális mértékű jóvátételre kötelezték. ’29 után a hitelek felvétele is rendkívül nehézzé vált. A németek erre válaszul egy bilaterális alapon működő, rendkívül hatékony klíring-rendszert dolgoztak ki, ami az adott két fél saját valutában történő, és mindig egyensúlyban lévő árucseréjét jelentette. Az ügylet alapja nem arany, hanem a német birodalmi márka munkafedezete volt. Emelett a hitelnyújtás is állami felügyelet alá került.
    Az emberi jogok megnyirbálása vagy eltiprása különben se szokott a háborúk valódi indítékául szolgálni; annál inkább a háttérben meghúzódó gazdasági okok, érdekszférák, nyersanyagok, ‘élettér’ stb… és a finánctőke ezeket fedezni igyekvő politikai manőverei, mahinációi.

    Néhány forrás:
    http://www.savethemales.ca/000369.html
    http://ivanyisandor.blog.com/2010/05/17/balint-jozsef-kliringtol-a-holokausztig-gondolatok-az-aktualis-vilaggazdasagi-valsagrol-i-resz/
    http://tortenelemszak.elte.hu/data/23770/NemethIstvan.pdf
    stb.

  2. Úgy tűnik, hogy szépen körvonalazódik, hogy a legtöbb háború nem is annyira a források megszerzéséért folyt, hanem egy bizonyos pénzügyi koncepció erőszakos terjesztéséért.
    Végülis Németországot is ugyanazért kellett porrá bombázni, min Irakot, Líbiát…
    Nem állt be a sorba.

    De még csak nem is Németország volt az első.

    A Szent Római Birodalom uralkodója is megkapta Jacob Fuggertől a levelet, hogy vagy fizesse vissza a pénzt amit a megválasztására kapott, vagy kövesse a bank utasításait.
    Ekkor vették át a bankok az ellenőrzést a bányászat és a kereskedelem felett.
    Ugyanilyen ajánlatot tettek a Habsburgoknak is: Megszerzik Magyarországot osztrák gyarmatnak, cserébe megkapják a felvidéki ezüstbányák ellenőrzését.

    Azt hiszem, valakinek végre meg kellene írnia a “valódi” történelmet, ami nem a torzsalkodó királyokról, meg föld meg arany után futó népekről szól, hanem egy precízen végrehajtott tervről, ami pénzügyi módszerekkel köti gúsba a világot

  3. Nagy ritkán, de előfordul, hogy két félrészeg férfi kötekedése a kocsmában gyilkossághoz vezet.
    Mégsem lehet a gyilkosságért kizárólag azt a személyt hibáztatni és elítélni ,az egész felelősséget ráterhelni, aki először arrogánsan beszólt a másiknak.
    Azon az alapon, hogy “ha ő nem kezdte volna, akkor még élne az áldozat” nem történt volna meg tragédia.
    Ha a múlt eseményeinek láncolatából kiveszünk egy elemet – mi lett volna ha – akkor hamis eredményt kapunk.
    A képzeletünkben minden lehetséges , de ha egy elem megváltoztatását vizsgáljuk akkor a többi elem megváltoztatását is vizsgálnunk kellene.
    Itt egyfajta naív tömeggondolkodási rutinnal van dolgunk, ami nem hibátlan.

  4. 4. Yalom

    Kérdés, hogy medig akarsz visszamenni az események láncolatában?

    Az első világháborút gyakorlatilag megnyerték a németek, és a háború előtti, eredeti felállással békét ajánlottak, amikor a zsidók felajánlották az angoloknak, hogy Palesztínáért cserében, bevonják az USA-t a háborúba…

    Aztán jött a Németország elleni blokád, amiben 900 000 ember halt éhen… Még a kecskéket is elvitték az országból, hogy a csecsemőknek ne legyen tej.

    Valahol érthető a németek neheztelése…

  5. “Hitler a HAAVARA program által nagyban segédkezett az újkori Izrael állam megalapításában. Az egyezmény értelmében a németországi zsidóságnak lehetősége volt pénzzé tennie teljes vagyonát, a pénzt pedig elhelyeznie zsidó tulajdonú német bankokban, melyeknek kirendeltségei működtek Tel-Avivban és Jeruzsálemben. Így a Palesztinába való érkezés után könnyedén hozzáférhettek a pénzükhöz és az utazás jelentette kockázatoktól is mentesültek.
    A „Haavara” (héber: הסכם העברה) szó jelentése németül „haver”, de természetesen a héberben is megtalálható ez a kifejezés, onnan leginkább „mozgó házak”-ként lehetne magyarra fordítani, tehát valamilyen költözésre, költöztetésre utalhat.
    Ezt erősíti, hogy az angol történészek, mint “The Transfer Agreement”, vagyis „Az áttelepítési megállapodás” utalnak rá. A Németországi Cionista Föderáció (die Zionistische Vereinigung für Deutschland), az Anglo-Palesztin Bank, és a náci Németország 1933.augusztus 25-én írta alá az egyezményt, mely folyamatos gazdasági kapcsolatot biztosított a nemzetiszocialista Németország és a palesztinai zsidó telepek között.”
    http://valamiamano.blogspot.hu/2013_04_01_archive.html

  6. 5

    Arra próbáltam rámutatni, hogy a múlt megítélése nem reális,bár talán tanulságos, ha önkényesen kiveszünk az események szövetéből egyetlen elemet – éppen azt ami nekünk tetszik – a többit érintetlenül hagyva, levonjuk a következtetést mi lett volna ha…mert ezt a műveletet rengeteg sok féle képpen el lehet végezni és mindegyik önkényes gondolat kísérlet csupán, aminek érvényessége korlátozott és teoretikus.

  7. 7:
    A poszt nem vett ki az események szövetéből egyetlen elemet (se). Hanem az események szövetébe betett egyetlen, agyon hallgatott elemet. Yalom! Mind a két hozzászólásod gyenge és kilóg a lóláb.

  8. 8: “kilóg a lóláb”

    Ha már a disznóláb nem lóghat… 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük