(2441) – Az egészségünk

Tibor bá’ online

Ha túléled a társadalmi összeomlást – aminek érdekében mindent megteszel – adaptálnod kell magad egy sokkal primitívebb életformához, mint amit megszoktál. Az nem véletlen, hogy manapság a 80-90 éves egyedek nem mennek ritkaságszámba, míg ez mindössze 100 évvel ezelőtt csodaszámba ment. Elgondolkoztál már azon, hogy mi ennek az oka? Nos igen, az egészségügyi ellátás, ami minden ismert hibája ellenére sokat jelent. Hogy ez milyen lesz a társadalmi összeomlást követve, azt senki se tudja megmondani, de az biztos, hogy rosszabb mint most. Éppen ezért, a saját kezedbe kell venni a dolgot. Eddig az volt a gyakorlat, hogy mindenki boldogan élt a készpénznek vett egészségben, és amikor valami baj volt, akkor elment az orvoshoz, aki így vagy úgy megoldotta a dolgot, rendszerint valami gyógyszerrel.

Aki az elmúlt 30 évben komolyan elhatározta, hogy a rengeteg felhívás hatására, bármily okból kifolyólag, egészségesen fog étkezni, az nagy bajban van (volt). Pedig úgy tudjuk, hogy egészséges étkezés nélkül 20-30 évvel hozzuk előre saját halálunkat, sejtetik a különböző magazinokban megjelenő, különböző irományok. A baj csak az, hogy ha pontosítani akarjuk, a legnagyobb jóindulat mellett se tudjuk eldönteni mit is együnk, és hogyan.

Müzlik, sok gyümölcs és zöldség, rostok, vitaminok, nyomelemek, adalékok, kapszulák, Q-ez, Q-az, W-ilyen, W-olyan, halolajok, meg még, ami eszünkbe jut, illetve nem is nekünk, hanem a minket irányító „karvaly-tőkének” ha-ha-ha. Ugyanis nem tud egy fogyasztó olyan hülye lenni, hogy ne vegye észre, a különböző tanácsok egymásnak ellentmondanak, illetve amit szabad ma, azt nem szabad holnap és fordítva.

Ezt a káoszt természetesen nálam okosabbak is észrevették, ezért aztán még 2002-ben a WHO és az UN Food and Agriculture Organization közösen elhatározta, legfőbb ideje, hogy az „étrend és egészség” témájában tiszta vizet öntsenek a pohárba. Ugyanis a „négy nagy gyilkos”, vagyis a rák, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás elkerülésével kapcsolatban tényleg nem ártana, ha tudnánk mihez tartani magunkat.

Az Egyesült Nemzetek fent nevezett szervezetei munkához láttak, vagyis több mint 400 tanulmányt vizsgáltak meg, illetve vetettek össze. Az eredményt „Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases” címen hozták nyilvánosságra, amit az is indokolttá tett, hogy a becslések szerint 2020-ben a világon a halálesetek 75 százalékáért ez a négy betegség lesz a felelős.

A nagy meglepetés az lett, hogy az étrend és a „big four” korábban feltételezett 140 összefüggése közül csak 10 esetben találtak némi bizonyítékot. A jelentés mindössze a következő biztos tényeket tudta megállapítani:

1) A só fogyasztása növeli a szív és érrendszeri betegség bekövetkezését. Miközben a gyümölcsök, zöldségek és tengeri halak fogyasztása csökkenti.

2) 50 év felett a csontritkulás esélyét csökkenti a D-vitamin fogyasztása.

Mi az oka ennek a soványka kis eredménynek? Az egyik fő ok az, hogy a táplálkozási kutatások egyetlen étel komponensre koncentrálnak. Vagyis az étkezésből kiválasztott egyetlen tápanyag, vagy az étrendből és életvitelből kiemelt tápanyag vizsgálata. Csakhogy egyetlen kiszemelt tápanyag fogyasztása vagy távoltartása nincs nagy hatással a szervezetünkre, hiszen legalább 50 különböző tápanyagra van az embernek szüksége.

Persze hatalmas szerepe van a médiának is, ugyanis imádják a szenzációt, különösen, ha egy hír ellentétes a korábban feltételezettekkel, vagy valami divatos témához tartozik, mint „szénhidrátmentes diéta”, vagy „transz zsírok”. Teljesen nyilvánvaló, hogy előzetes kutatási eredményeket nem kellene közölni a sajtóval és akkor az emberek nem hinnék, hogy az étrenddel kapcsolatos tanácsok hetente változnak.

A eredmények kialakulása ellen hat az, hogy az emberekkel kapcsolatos kutatómunka minden csak nem könnyű. Általánosságban elmondható, hogy háromfajta kutatás lehetséges. Az elméletileg legszigorúbb eljárás a metabolizmus vizsgálat, amikor is a kutatók a résztvevők étkezését 100 százalékos biztonsággal irányítják napokon vagy heteken keresztül. Ezzel értékes adatokat kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos tápanyag vagy étrend, milyen mértékben hat ki például a szérum koleszterinszintjére. Igen ám, de ezek a vizsgált személyek nem valós életkörülmények között léteznek, és a vizsgálatok nem tartanak elég sokáig ahhoz, hogy a kapott összefüggések reálisnak legyenek tekinthetők. Arról nem beszélve, hogy a koleszterin őrület 60 év után megdőlt, csak még nem jutott el az orvosokhoz. 😀

Kevésbé megbízhatók, és sokkal gyakoribbak azok a vizsgálatok, amikor a kutatók összeszednek jó néhány egészséges embert és feljegyzik, mit esznek hónapokon, akár éveken át, miközben figyelik egészségi állapotukat. Csakhogy ebben az esetben olyan tényezők kicsúsznak a megfigyelés alól, mint fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás és további több tucat befolyásoló tétel. Statisztikus legyen a talpán, aki ezek után megbízható eredményt tud produkálni.

A kettő közé helyezhető a „találomra beavatkozó vizsgálat”. Ezekben a tanulmányokban az egyik csoportot arra kérik fel, hogy étrendjükben valamit változtassanak meg, például egyenek kevesebb zsiradékot vagy több gyümölcsöt hónapokon vagy akár éveken át. Miközben a másik csoport az étkezését folytatja a megszokott módon. A végén a kutatók megnézik, hogy milyen gyakorisággal fordult elő például a vastagbélrák az egyik és a másik csoportban. Azaz, az étrend megváltozásának volt-e erre hatása. Általános felfogás szerint ez a harmadik fajta vizsgálat adja a legmegbízhatóbb eredményt, amennyiben azt akarjuk megtudni, hogy ennek vagy annak a fogyasztása megváltoztatja-e az egészséget valamelyik irányba. Ez a vizsgálatfajta azonban nagyon költséges és igen ritka. Ráadásul a „találomra beavatkozó vizsgálatot” nagyon nehéz hibátlanul megszervezni. A főprobléma a résztvevők állhatatossága. Kezdetben a résztvevők nagyon lelkesek, de az idő múlásával fellazulnak. Közben a kontroll csoport azt tehet, amit akar és a különböző (propaganda) hatásokra meg is változtatják kezdeti étrendjüket. Ennek nettó hatása az, hogy a két csoport étrendje folyamatosan közelít egymáshoz. Most jön a 22-es csapdája. Jó eredmény eléréséhez a vizsgálatnak minél tovább kellene tartani, de minél tovább tart a vizsgálat a két csoport étrendje annál jobban közelít egymáshoz. Más szavakkal az elméletileg ideálisnak mondható „találomra beavatkozó vizsgálatot” lehetetlen lefolytatni.

Mindent összevetve, az eredmények bizonytalanok. A „komoly” kutatók pedig bevallják, a publikált eredményekre mérget venni nem lehet. Igen, az általános elvek érvényesek. A sok gyümölcs és zöldség fogyasztása előnyös. A bevitt kalória legnagyobb hányadát zsiradékkal kell fedezni. A finomított cukrot és édességet kerülni kell. Spórolósan kell bánni a száraz hüvelyesekkel. Viszont ezen túlmenően, a részleteknek túl nagy jelentőséget adni teljességgel felesleges.

Most néhány szót a legújabb szenzációról a „transz zsírok” szerepéről. Kezdjük azzal, hogy 15-20 évvel ezelőtt lényegében senki se tudta, mik azok a transz zsírok. Nem csoda, hogy Magyarországon nem túl ismert fogalom. Viszont Nyugaton mára már az első számú ellenséggé váltak. Ugyanakkor a transzzsírsavak az élelmiszeripar legnagyobb jótevői egyszerűen azért, mert nem tud megavasodni. Ebből következik, hogy amelyik élelmiszerben van, annak nagymértékben meghosszabbítja a felhasználhatóságát. Ide tartoznak elsősorban a tejtermékek beleértve a sok tucat kenhető és kanalazható terméket, de nem maradnak ki a sorból a főzőolajok és sütőipari termékek se. Ugyanakkor bizonyítékok vannak rá, hogy elősegítik az erek elzáródását és a szívinfarktust. Egyes kutatók azt is tudni vélik, hogy csökkentik a tanulási készséget és rontják a memóriát.

Hová akartam kilyukadni? Fogadj el egy tanácsot, ha szarban vagy az egészségeddel, vedd kezedbe a sorsod és ne bízz az orvosokban, mert nagyon gyenge szakmunkások, és nem igazán érdekli őket más, mint anyagi boldogulásuk (ritka kivételtől eltekintve).

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

6 gondolat erről: „(2441) – Az egészségünk

  1. Jó cikket írtál Tibor bá, köszönet érte!

    „…a koleszterin őrület 60 év után megdőlt, csak még nem jutott el az orvosokhoz.”

    Erről jut eszembe – mivel ezt a blogot nagyon sok 40-70-es korosztály (is) olvassa – hogy a koleszterin csökkentő gyógyszerekkel piszkosul vigyázzatok. Ha egy rutin laborvizsgálatkor kiderül, hogy 6-os vagy picit magasabb a koleszterinszint, máris dobnak rá a koleszterincsökkentő bogyókra, ami belepiszkál a májfunkciók működésébe és jó eséllyel tönkrevágják az embert hosszútávon.

    A szívsebész Dr. Prof. Papp Lajos nem kevesebbet állít, mint hogy az az orvos, amelyik koleszterincsökkentőt ír fel a betegének, az gyilkos.

  2. 01 – Gyarmathy:
    Papp Lajosnak igaza van, bár meg kell jegyezni, hogy a sztatint felíró orvos nem akar gyilkolni, csak egyetlen mondatot se tanult a diploma osztás óta.

  3. Szerintem egy nagyon fontos dolog nem lett megemlítve az egészség kapcsán, mégpedig a rendszeres mozgás – ne adj Isten sport, szigorúan hobbi szinten. Állítólag csodákat tesz a vérképpel 🙂 Szóval mozogjunk, sportoljunk.

  4. „Hová akartam kilyukadni? Fogadj el egy tanácsot, ha szarban vagy az egészségeddel, vedd kezedbe a sorsod és ne bízz az orvosokban, mert nagyon gyenge szakmunkások, és nem igazán érdekli őket más, mint anyagi boldogulásuk (ritka kivételtől eltekintve).”

    Tisztelt Tibor bá.
    Szerintem, minden emberi tevékenység területén, az emberi tényező, fontos szerepet játszik. Ahogy ujjaink nem egyformák,ugy az emberek sem egyformák.
    Az ember tehetsége, tudása, rátermetsége, szeretete, szenvedélye, tapasztalata, nagy szerepet játszik a jó eredmény eléréséhez.
    Az emberi tényezőn kivül, még nagyobb szerepet játszik a hatalom minden lépcsője.
    Kiknek a kezében van a hatalom, mi a céljuk, mi az ami számit a Haza vagy a zsebük? Mennyire patrióták vagy idegenek? A hatalomnak a becsülettel, a morális értékekkel, milyen kapcsolata van? A hatalom milyen erkölcsi normákat akar betartani?
    Hol a piros vonal az idegenek és a nemzet tagjai közötti százalékos arány megtartása a hatalom minden lépcsőfokán?
    Az Egészségügyi Ágazatban dolgozó orvosok, a gyógyszeripari vállalatoknak köszönhetően, a legjóbban tájékoztatott szakág. Sürün, rendszeres időközönként, tájékoztató kongresszust, szemináriumokat tartanak és ezek végén egymás között is megbeszélik a gyakorlati problémáikat és sokszor viták is folynak e téren.
    A probléma morális és gazdasági is egyben és ennek jelei a korrúpció, az orvosok megvesztegetése a gyógyszeripari vállalatoktól,stb. Persze ebben egyrészt nem segit az orvosok alacsony fizetése.Olyan országokban ahol az orvosok jól vannak megfizetve, szinte nem létezik ilyen magatartás.
    Sajnos a korrúpció a társadalom hanyatlásának egyik biztos velejárója.
    Persze ezt nemcsak Magyarországban lehet tapasztalni, hanem sok más országban, igy hazánkban is, Görögországban.
    Kiváló példa rá: A Novartis botránya.
    … a svájci Novartis gyógyszergyár vesztegetési ügyében nyolc korábbi miniszter és két egykori kormányfő ellen is vizsgálatot indítsanak. … a Novartis által visszaosztott pénz értéke elérheti az 50 millió eurót.
    Dimitris Avramopoulos a volt görög egészségügyi miniszter, a jelenlegi menekültügyi uniós biztos, Brüsszelben, egy nemzetközi sajtótájékoztatón utasította vissza a személyével kapcsolatos kiszivárogtatásokat…
    Ilyenkor az egyszerü magyar ember szokta mondani:
    Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.

  5. 04 – l.S.:
    Valóban, amelyik orvos igényt tart rá, annak a tudása lehet „up to date”, de az e fajta ritka mint a fehér holló. Lehet már epét kivenni egy aprócska lyukon. Vagy segíteni a prosztata nagyobbodáson a húgycsövön keresztül, de ezeket 40 felettik sebészek nem ismerik. Az évi sok milliárd dollárt hozó, teljesen felesleges, sőt káros sztatinokat a kardiológusok rutinszerűen írják fel. Sőt az egészségügy szubvencionálja, mert egyszerűen nem tudnak arról (ami már minimum 20 éve ismert), hogy a koleszterin teljesen ártalmatlan, nem kell ellene küzdeni.

  6. Tibor bá

    a kutyusomnál van kezdödö izületi betegség a hátso lábánál nehezen áll fel ha fekszik és kicsit sántit. Van esetleg tapasztalatod ilyennel valamelyik kutyád kapcsán, hogy tudnám az életét jobb minöségüvé tenni? Még csak 9 éves, kijárna neki még pár év.
    (Bocsánat kicsit az offért, de hátha tudtok segiteni.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük