Az igazság keresése (49-i) „Meg akarjuk tudni az igazságot” mozgalom

önarcképAki látta a World Trade Center ikertorony összeomlását. (hogy lehet ilyen hülyén kezdeni egy posztot!) Szóval, aki az előbb említett két torony összeomlását több mint húszszor látta, az előbb vagy utóbb megkérdezi önmagmától, hogy a fenében? Aki történetesen építész, az már az első alkalom után tette fel magának a kérdést. Akik pedig a tornyokat tervezték és építették, habzó szájjal tiltakoztak. Ilyen nincs. Ugyanis a tervezés egyik kifejezett szempontja éppen az volt, hogy ha a magas épületbe véletlenül becsapódna egy ilyen hatalmas utasszállító gép, akkor se történhessen a toronnyal semmi katasztrofális esemény. Történt! Ilyenkor természetesen létre szokás hozni egy vizsgáló bizottságot, aki mindenkit meghallgat, de csak annak a tanúvallomása kerül be a jegyzőkönyvbe, akit ők akarnak. Kicsit hasonlít a középkori inkvizíciós perekhez. Csakhogy volt egy nagyrakás szakember, aki nem hagyta annyiban a dolgot és csakhamar megalakult a „Meg akarjuk tudni az igazságot” mozgalom. Hogy mire jutottak azt később ismertetem, mert most talán egy kicsit fontosabb, de minden esetre figyelemreméltóbb dolog történt. A mainstream media sok éves agyonhallgatás után megszólalt. Nyolc országban (Nagy Britannia, Kanada, Dánia, Franciaország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia és Oroszország) az állami televíziónak meg lett engedve a kétségek kiszellőztetése. A kétségek pedig úgy szólnak, hogy az amerikai kormányon belül bizonyos „erőknek” van valami köze a támadáshoz. Azt pedig ne felejtsétek el, hogy Afganisztán és Irak megtámadásának a tornyok lerombolása (9/11 a beceneve) adta a legitimációt, legalább is az amerikai nép szemébe. Ilyen nemzetközi visszhang után nehezen képzelhető el, hogy az amerikai média továbbra is csendben maradhat. A kilátások tehát felmérhetetlenek. És akkor most nézzük a tényeket.

Egészen 2009-ig statikai számításokra, fizikai törvényekre, és néhány élve maradt tűzoltó tanúvallomására tudtak csak támaszkodni a kételkedők. Hogy a két becsapódó gépen kívül más robbanások is voltak, azt a tényt nemigen lehetett cáfolni, de elméletileg nem volt kizárható valamifajta szabotázs cselekedett. Mondjuk egy nappal korábban azok a huncut, öngyilkosságra is elszánt arabok robbanóanyagokat helyeztek be a vécétartályokba. Ezzel azonban van egy kis probléma. Ma már olyan technika áll rendelkezésre, aminek segítségével a bűnözés szinte lehetetlen, ha a bűnüldözőknek van rá elég kapacitásuk. Csak a példa kedvéért említem meg, hogy a több mint 3000 éve meghalt Tuten-Kamen fáraóról megállapították, hogy maláriában halt meg és ki volt a nagyanyja. A Dubaiban elkövetett, Hamas vezér legyilkolásával megbízott 9 Mossad ügynökről kiderült, hogy valamennyien különböző, de kizárólag Ausztriában lévő mobil telefonnal tartottak kapcsolatot, egymással sose beszéltek, az angol útleveleik pedig nem voltak hamisítványok. Szóval, aki ma ekkora tétben akar bűnözni, az jobban teszi, ha felköti a gatyáját.

Ugyanis egy tucat kutató, a tornyok lerombolása után, gyűjtött néhány marék port a roncsok alól. Aztán néhány év és az időzített információs bomba felrobbant: Scientific Paper Finds Nano-thermite Explosives in World Trade Center Dust, April 3, 2009  Ez kérem magyarul a következőket jelenti: “2009. Április 3. Egy tudományos tanulmány szerint a World Trade Center porában nano-temit robbanóanyagot találtak.” Az első kérdés az – mert nem kötelező tudni –  mi az a termit? Alumínium és vasoxid cserebomlása vagy reakcióba lépése a következők szerint (ne ijedj be, egyáltalán nem komplikált) Fe2O3 + Al –> Al2O3 + Fe. Vagyis az oxigén a vasból átmegy az alumíniumba. Igen ám, de a reakció 2400 °C hőmérsékletet gerjeszt, ami igen alkalmassá teszi gyújtóbombák gyártására. Bár esetünkben nem ez történt. Ugyanis amit a tudósok a porban találtak az nano-termit volt, és itt most a nanon van a hangsúly.

Dr. Niels Harrit a Koppenhágai Egyetem kémia professzorának szakterülete a nanotechnológia.

Persze most egy kicsit megint meg vagy lőve. Mi a fene ez a nanotechnológia? [Bezzeg, ha vettél volna egy példányt a „Van-e jövőnk”-ből, akkor most tudnád]  A nanotechnológia arra épül, hogy az anyag egészen piciny méretekben (100 nanométer alatt) egészen másként viselkedik, mint ahogy azt az életben megszoktuk. A nanotechnológia teszi lehetővé az atomi szinten történő építkezést. Ismert példa szerint. Ha egy kést a lehető legtökéletesebben megfenünk, akkor annyi felesleges vas atomot távolítunk el, amíg a kés élén csupán egyetlen egy vasatomból álló sorozat van. Nanotechnológia szerint a vasatomokat úgy rakjuk össze, hogy egyetlen atomsorból álló él alakuljon ki. Eddig tehát a „felesleges” anyagot eltávolítottuk. Nanotechnológiával a „szükséges” anyag atomjainak az irányított összerakása történik. Még annyit, hogy a nanotechnológiai igen új keletű, és roppant nagy szakértelmet, műszerezettséget igényel. 

Akkor vissza Dr. Niels Harrit professzorhoz, aki 2009, április 3-án az „Open Chemical Physics Journal”-ban (egy úgynevezett „peer-reviewed” folyóirat, amiben cikk csak akkor jelenhet meg, ha a szakterület nagyágyúi azt elolvasták és jóváhagyták) publikált egy egy cikket, amiben kifejtette, hogy a World Trade Center-nél talált porban nano-termitet talált, ami egy alig ismert, magas-technológiával előállított robbanóanyag. A kutatásban résztvevő három fizikus és vegyész a három különböző helyről vett pormintából kimutatta az „egyértelmű vörös/szürke szemcsék” jelentős mennyiségű jelenlétét. A vörös anyagban lévő alumínium és vasoxid azt jelezte, hogy nano-termittel van dolguk, ami különben rendkívül robbanékony (amikor a részecskéket hőhatásnak tették ki, azok mini robbanást produkáltak, vagyis az anyag még mindig aktív volt.) ellentétben a közönséges termittel, ami mindössze csak ég. A cikk szerint: „Ennek megfelelően és egyéb megfigyelésekre támaszkodva a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a WTC porban talált vörös/szürke szemcsék aktívak, reakcióba még nem lépett termit anyag, amit nanotechnológiával hoztak össze, és rendkívül nagy erejű, robbanóanyagnak fogható fel.”

Dr. Niels Harrit a Dán TV2 híreiben elmondta, hogy az 1893-ban fedezett termit alumínium és vasoxid részekékből áll. Amennyiben ezt a két anyagot nanotechnológia segítségével keverik össze a megfelelő adalékanyag segítségével 2500 °C előállítására képes, vagy pedig robbanóanyagnak használható. Ereje meghaladja a dinamitét. A nanotechnológiához szükséges szaktudást nem lehet leakasztani a fogasról. És mi a porban reakcióba nem lépett nano-termitet találtunk.

Dr. Harrit egy német interjú alkalmából kitért arra, hogy nincs olyan nanotechnológiával foglalkozó szakember, akinek ne lenne köze a haderőhöz. Ezt az anyag kizárólag katonai felügyelet mellett állítható elő az USA-ban. Az teljességgel kizárt, hogy egy afganisztáni barlangban kutyulták volna össze.

Kevin Ryan vegyész, a kutató csoport másik tagja, ennél is tovább ment. Azt állította egy korábbi jelentésében, hogy olyan robbanó nano-termitet állítottak elő amerikai tudósok a Lawrence Livermore National Laboratories-ben, amit bármilyen felületre rá lehet festeni. Ezt az állítást korábban a Pentagon elismert.

A tekintélyes angol Nanotechnológiai Intézet 2009 júniusában kijelentette, hogy „Harrit tanulmánya cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az igen nagyhatásfokú, nano-termitnek nevezett robbanóanyagból, mind a három, New York-ban összeomlott épület porában találtak részecskéket.”

Befejezésül hadd tegyek fel egy kérdést, milyen következtetést lehet levonni a fent részletezett tényekből?  

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük