Az igazság keresése (27-i) John Howard beszéde

önarcképA volt ausztrál miniszterelnöknek egy rendkívül gyengén lefordított beszéd részlete kering a magyar ajkú Internet hozzáférők körében lánc-levél formában. Azok kedvéért, akik még nem részesültek ebből a lánc-levéláldásból, itt mellékelek egy részletet:

 

„A BEVÁNDORLÓKNAK KELL ALKALMAZKODNIUK, NEM A HAZAIAKNAK! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegem van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék. Kultúránk évszázadok alatt fejlődött ki, amely olyan nők és férfiak harcára, bátorságára és győzelmeire épül, akik valamennyien a békét keresték és akarták. Legtöbbünk anyanyelve angol, nem pedig más nyelv. Ezért, ha a mi társadalmunkhoz akartok tartozni, tanuljátok meg a nyelvünket! A legtöbb ausztrál istenhivő. Nem csupán néhány keresztény, nem a szélsőjobb, nem politikai kényszer, nem – puszta tény, hiszen nemzetünket keresztény meggyőződésű férfiak és nők alapították, és ez egyértelműen dokumentált. És ezért nem elvitatható, hogy ezt iskoláink falain kifejezésre is juttassuk. Ha Isten megbotránkoztat benneteket, akkor azt tanácsolom nektek, válasszátok hazátokul a világ valamely más táját, mert Isten a MI KULTÚRÁNKNAK alapja.”

 

Első olvasatra a tartalommal (nem a stílussal) teljesen egyet lehet érteni, de én, személy szerint utálom a féligazságokat. Nézzünk tehát a beszéd hátterébe. A kapitalizmus hajnalán Angliában a Tőke hatalmának megszilárdítása érdekében 2 font érték (ma 700 forint) ellopásáért halálbüntetés járt. A nyomor óriási (mondhatnám dickenszi) volt, a büntetőpereket ezer számra rendezték. A bírák se törvényt nem akartak szegni, se nem akartak Európa szemében vérengző vadállatoknak látszani, ezért bárki, bármit lopott, annak az értéke 1,95 font volt. A börtönök roskadásig teltek, és a rabokat el kellett tartani. Elfogadható megoldásnak mutatkozott a fegyenceket hajókkal Ausztráliába száműzni, éljenek meg ott úgy, ahogy tudnak. Az ausztrál kultúra alapja tehát az angol csőcselék kultúrája, a békeszeretetükről meg annyit, hogy az őslakósságot tűzzel-vassal irtották, és még napjainkban is tucatjával halnak meg letartóztatás alatt. A 19. század derekától kezdve megszűnt a fegyencszállítás és megindult a nincstelenek kivándorlása, kalandorok arany keresése. A koronagyarmat azonban ügyelt arra, hogy kizárólag a kaukázusi rasszhoz tartozók kerüljenek be a kontinensre. Ez úgy hívták, hogy „white Australian policy”. A II. világháború után évente több mint 100.000 bevándorló érkezett Európából, de a kontinens lakóssága így is alig lépte túl a 10 milliót, miközben területének mérete kb. Európával azonos. Ausztrália természeti kincsekben rendkívülien gazdag. Szén és vasércbányászata felszíni fejtéssel történik, hatalmas gépóriásokkal. A 180 millió birka egész évben felügyelet nélkül szabadon legel, évente egyszer nyírják őket 5 perc munkával. Röviden, szinte munka és erőfeszítés nélkül hull az ölükbe a pénz. Ebből a bődületesen nagy nemzeti jövedelemből az ausztrál munkásság rendkívül erős szakszervezeti szerveződéssel sikeresen kikényszerítette az őt megillető részt, amit az Oligarchák nem néztek jó szemmel. Ezért 1970-től felrúgták a „csak fehér bevándorló” elvet és elkezdtek beengedni ázsiaiakat is, hogy mesterségesen keltett munkanélküliséggel megtörjék a szakszervezetek erejét. Propagandájukhoz tartozott a „multi-kulturális nemzet vagyunk” büszke kijelentés. Pontosan azt tették, amit az NSZK tett a „német gazdasági csoda” idején, ahol profit megfontolásból beengedték a török vendégmunkásokat és most kénytelenek szembenézni az asszimilálni nem akaró, de nyulak módjára szaporodó mohamedán tömegekkel.

De nézzük a sztori további oldalát. VIII. Henrik megunta a feleségét és el akart válni, ezt a Pápa nem engedélyezte, ezért országával együtt kilépett a romai katolikus egyházból és meglapította az Anglikán egyházat. A 20. század derekáig ezért Ausztrália protestáns volt, de a nem angol anyanyelvű európai bevándorlók behozták a r.k. egyházat is. Ezek természetesen kisebbségben voltak. A múlt század 50-es, 60-as éveiben egy-egy iskolai osztályban 2-3 r.k. gyerek volt, akiket a többek „pápista” gúnynévvel üldöztek, közel úgy, ahogy muszlim országokban a keresztényeket. Ezen kívül a felvilágosult Európában a Francia forradalom óta az állam és a vallás szét van választva. Kvázi, az ausztrál iskolák falaira nem való a feszület. Arról nem beszélve, hogy az „Isten” fogalmat egyik vallás se sajátíthatja ki, és napestig vitázhatnánk azon, melyik isten jobb és melyik gonoszabb, aminek nyilvánvalóan nem lenne semmi értelme.

És még valami, Howard volt Bush elnök elsőszámú talpnyalója és több ezer katonát küldött Irakba, amiért hatalmas felelősség terheli az Irakban legyilkolt jóval több, mint 1 millió muszlim arab haláláért. Hogy Amerika miért támadta meg Irakot, azt tudjuk. A többi pedig nem érdekes.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy helyeslem a jól megfizetett magyar ügyvédeknek és a lepénzelt magyar rendőrtiszteknek köszönhető néhány tízezer betelepült kínai jelenlétét, de ehhez Howardnak, az újraválasztásáért leadott beszédének semmi köze. Különben 2007-ben elvesztette a választásokat.        

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük