(10) A magyar gazdálkodók figyelmébe!

Tibor bá’online

 

~q191Ahogy tegnap bolyongtam a nem „mainstream media” hírügynökségek között, ahonnan a magyar média még véletlenül se vesz át anyagot, megakadt a szemem azon, hogy Indiában az elmúlt 10 év alatt 200.000 paraszt követett el öngyilkosságot. Tudom India egy nagy ország, de ha ezt lefordítom magyarra, akkor ez olyan, mintha nálunk 3000 termőföld tulajdonos lenne öngyilkos. Természetesen nekiestem a meglehetősen terjedelmes cikknek, ami főleg egy helyi szakértő interjúvolását tartalmazta, aminek olvasására egy hátborzongató kép tárult elém. A cikk lényegét lefordítottam és itt most közzé teszem, hogy tanuljunk belőle.

Az öngyilkosságok oka a reménytelen eladósodás, formailag a termőföldekre felvett jelzáloghitel, aminek végső következménye a parasztok földjének az elvesztése. Most már csak az a kérdés, hogy mire és miért vették fel a kölcsönt?

Több multinacionális (Cargill, Monsanto és Syngenta) vállalat is foglalkozik vetőmag „nemesítéssel”, ami alatt genetikailag módosított (GM) vetőmagot kell érteni. A „nemesítésnek” különböző céljaik vannak, melyek nagyon nem organikusak, és elsősorban az előállító multik érdekeit szolgálja. Például olyan szójababot állítanak elő, amelyik egy bizonyos gyomirtóra immúnis. Ültetés után ezeket a földeket egyszerűen lepermetezik ezzel a gyomirtóval, ami mindent megöl, kivéve a szóját. Mi ebben a rossz, kérdezhetnénk. Az hogy az éveken át használt gyomirtó elszabadul a környéken és minden más gazdanövényt is elpusztít. De visszatérve az indiai példához, itt elsősorban pamut cserje ültetvényekről van szó.

A globalizációt kihasználva a Monsanto megjelent Indiában és a genetikailag árván maradt indiai gyerekekmódosított magot „fehér arany” fantázia név alatt értékesítette, azt ígérve, hogy jelentős hozamnövekedés várható, de nem árulta el, így a parasztok nem is tudhattak róla, hogy ezt a pamutcserjét öntözni kell, tízszer nagyobb a műtrágya szükséglete, és permetezésre szorul. A vetőmag pedig a Monsanto szellemi tulajdona, amit minden évben újra meg kell venni kilónként 17.000 Rupiáért, míg a közönséges vetőmagnak mindössze 7 Rupia volt az ára, és a parasztok maguk összegyűjthették a termésből. Az öntözéshez kutakat kellet fúrni és szivattyúkat kellett beállítani. A hatalmas beruházásokhoz kölcsönöket voltak kénytelen felvenni, és biztatásra átálltak a mono-kulturális termelésre.

Ezzel egy időben az USA kormánya 4 milliárd dollár szubvencióval támogatta az amerikai pamuttermesztést, ami hatalmas túltermeléshez vezetett és a világpiaci árakat lenyomta. A korábbiakhoz viszonyítva a sokkal drágábban előállított indiai pamut versenyképtelenné vált, a parasztok éves bevétele kevesebb lett, mint a termesztéshez nélkülözhetetlen járulékok együttes kiadása. Ilyen körülmények között kölcsöntörlesztésről szó se lehetett. Maradt a tömeges öngyilkosság. A fenti képen a hátrahagyott 4 gyerek tartja az öngyilkos papa fényképét.

___________________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

13 gondolat erről: „(10) A magyar gazdálkodók figyelmébe!

  1. Már egy dokumentum filmben is keseregtek az indiai földművesek hogy az utóbbi időben sokkal mélyebb kutakat kell fúrniuk ha öntözni akarnak.

    Ha a TTIP ha életbe lép akkor várhatóan itt is nagyobb teret nyer a monsanto s a syngenta.

  2. 1:
    A talaj vizek kimerülés egy másik téma, de korábban arra se volt szükség.

  3. Remélem nem tart sokáig Amerika (TTIP-re való tekintettel él a remény).

  4. 3. Nem bánnám ha kiesne a pixisből Sam bácsi.
    Mindenesetre a ,,nemzetközi helyzet fokozódik,,.
    Finnország 900 000 tartalékost hivott be.

  5. “A magyar gazdálkodók figyelmébe!”
    Még jó, hogy nálunk nem lehet (egyelőre) gyapotot termeszteni… épp elég, hogy ‘narancsból’ túltermelés van… 😉

  6. Kedves Tibor bá’!
    Nemrég találtam rá blogodra, a Ritkánláthatóról ajánlotta egy hozzászóló.
    Érdeklődéssel olvasom, mondhatni függő lettem, írásaid kifejezetten addiktívak, amit cseppet sem bánok!;-) Élvezettel olvasom.

    A fenti poszthoz néhány kérdésem lenne, ha tudsz rá válaszolni, szívesen venném.
    Az adatok, amiket közreadsz, megdöbbentőek, de sajnos nem meglepőek. Valószínűleg több, és frissebb adatod van, mint amihez hozzáfértem, nem tudom hány indiai gazdára esik hány magyar. India 127-szer több lakosú, mint Mo. Így Mo-ra vetítve ez kb 1575 öngyilkosság 10 év alatt. Ez évente 100.000 lakosra 1,6 fő lenne évente. Ma Mo-n 25 öngyilkos jut 100000 főre. Valószínűleg a számítgatásom hibás, hiszen az öngyilkossági világtérképen hasonló arányt mutatnak, Indiában, mint Mo-n.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96ngyilkoss%C3%A1g#/media/File:Self-inflicted_injuries_world_map_-_Death_-_WHO2004.svg
    Minden esetre kíváncsi lennék pár törzsadatra, amiből a számok következtek. (India 1,3md lakosából mennyi él mezőgazdaságból, és milyen az arány Mo-n? Milyen lehet az öngyilkosok foglalkozási megoszlása? -Morbid, de tanulságos adat lenne. Emlékszem a Hajdúbét csődje miatt elkövetett öngyilkosságok hírére…)
    Elgondolkodtató. Az imperialistákon meg nem csodálkozom. Broáf.
    A posztod, és a cikk remek! Köszönöm!

  7. 5:
    A magyar gazdálkodók gyapottól eltekintve találkozhatnak Monsantoval.

  8. Udvozlet mindenkinek!
    Nem egeszen ertem milyen aranyparral jott ki a 3.000 ?
    (200.000/1.270.200.000) x 9.849.000 = 1550,7794
    Ez evente nalam 155 lenne a 10 eves idotartam alatt.

    2013 KSH adat: “Szándékos önártalom: 1 588 ferfi + 505 no = 2 093 ”

    (Halálozások haláloki csoportok szerint (Magyarország, 2013))

    Ezek alapjan az evi 155 meg lehet hogy igy is megvan, ami 10%os reszesedest jelentene ( feltetelezve, hogy az onygyilkos gazdlakodok neme kizarolag ferfi). Azert csak lehet, mert foglalkozas szerinti bontast nem talaltam.

  9. Tibor bá’, hihetetlen a humorérzéked… hiánya…

    Kicsit komolyabbra fordítva a szót, sokkal több GMO-s termékkel találkozunk, mint ami a köztudatban van. A gyógyszer hatóanyagoktól kezdve az alkoholon, eceten keresztül rengeteg olyan anyag van, amit GMO-s mikroorganizmusokkal állíttatnak elő. Hosszabb távon a GMO-nak van helye és realitása, az más kérdés, hogy sokkal szigorúbb és körültekintőbb engedélyezési procedúrák kellenek, a cikkben említett Monsanto szemét magatartását meg meg kellene fékezni – ha lehetne, de végül még Obamát is megvették kilóra.
    http://planetsave.com/2013/03/30/monsanto-protection-act-signed-by-obama-gmo-bill-written-by-monsanto-itself-signed-into-law/

    Az amerikai engedélyezési gyakorlat egy rémálom, addig mindent szabadon lehet forgalmazni, amíg egyértelműen nem bizonyítható, hogy az adott anyag káros. Számunkra ezért lesz veszélyes az USA – EU szabadkereskedelmi megállapodás (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) mert félő, hogy a nyakunkba öntik az ellenőrizetlen szemetüket.

  10. Hamarosan “wet bulb” helyek.
    Itt, Bajoro- ban kb 80% paratartalom eppen- no igaz csak kb 22 C van…
    De a nyár (juli- augusztus) nem sok jót igér.

  11. Tibor bá’!

    A gyomirtó hogy szabadul el? 🙂

    Ki kérte hogy megvegyék a magot?

    Pár cikket érdemes lenne elolvasni a témában:

    http://goo.gl/uZ23HH

    http://goo.gl/k33FTO

    vagy:

    “A biológiai találmányok sem kivételek, például 2015 márciusában lejár a RoundupReady technológia szabadalmi védettsége, vagyis három hónap múlva bárki teljesen szabadon használhatja a Monsanto szabadalmát, anélkül, hogy bármilyen jogdíjat fizetne nekik. Az első fecske az UA 5414RR nevű szója, amelyet az Arkansasi Egyetemen készítettek és amelyet külön jogdíj fizetése nélkül használhat bárki, félretehet belőle magot, elvetheti a következő évben, vagy azt csinál vele amit csak akar.”
    http://goo.gl/dmw9Li

    http://goo.gl/fQ4tgK

    stb…

    Ettől még én se értek egyet a Monstanto tevékenységével, mert a monokultúrás termelést teszi még rosszabbá szerintem, de pl. indiában miért nem csinálnak permakultúrát? Ja hogy úgy nem biztos hogy azonnal minden évben jövedelmező lehetne, és el tudnák tartani az összes lakosuk? (pedig víz is kevesebb kellene)

    (azt is elhiszem, hogy könnyű volt a helyi kevésbé iskolázott embereket csőbe húzni)

  12. Alig várom már, hogy az Orbán-purdék tartsák a kezükben az öngyilkos despota képét.
    Ha esetleg nincs pénzük kötélre, csak szóljanak, segítek.

  13. @10: Hamarosan “wet bulb” helyek.
    Itt, Bajoro- ban kb 80% paratartalom eppen- no igaz csak kb 22 C van…
    De a nyár (juli- augusztus) nem sok jót igér.

    Ettol én is behalok, majdnem szó szerint. Kevés szitu van amit rosszabbul bírnék, mint a párás meleget. Felolem lehet dögletes meleg, de leaglább ne legyen párás.
    Télen végig szívtam a szelloztetéssel meg a ráfutéssel, hogy a család se fázzon meg, én is kibírjam fizetni a futésszámlát és még a lakás se gombásodjon. Erre jön a jóido és ahelyett, hogy örülhetnék, most is 58-66% páratartalom van pl. a hálószobában 22 fok mellett (sajnos északi tájolású a hálószoba) és hiába szelloztetek ilyen idoben.
    Itt Münchenben már vagy 5 napja ilyen párás a levego. Hol melegebb, mint tegnap (25fok), hol hidegebb, mint ma, 1 nappal késobb, 15 fok… Egy héten belül volt tavasz, nyár, most meg osz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük