George Orwell (emlékeztek: 1984) lidércnyomásos könyvében megjósolta, hogy majd a háború békét jelent, a szabadságból elnyomás lesz és a butaság erővé válik. Ennek az orwelli lidércnyomásnak csak 25 év kellet ahhoz, hogy valósággá váljon. Most derült ki a napnál is fényesebben, hogy a hazugság egyenlő az igazsággal.
Hadd térjek át Nobel Alfrédre, aki több mint 100 éve felfedezte a dinamitot, ami egy felől milliomost csinált belőle, másfelől pedig alaposan megkönnyítette az embernek, hogy legyilkolja embertársát. Nobel idős korában lelkiismeretétől üldözve, létrehozta az alapítványát, a jól ismert Nobel-díjat. A díjjal kb. 1 millió dollár jutalom jár, ami még ma is 200 millió forint környékén van, de a presztízs értéke felbecsülhetetlen. Ezzel aztán a Nobel-bizottság néhányszor vissza is élt. Számomra a legnagyobb csalódást a Sorstalanságért odaítélt irodalmi Nobel-díj volt, amely hírnek hallatán a büszkeségtől kidagadt a mellem. Rohantam megvenni a könyvet, amiért hosszú, tömött sorokban álltak az emberek. Aztán elkezdtem olvasni, és kiesett a könyv a kezemből. Ez a pasas nem tud magyarul! Olyan, mintha egy idegen nyelvből, egy nálunk tanuló arab diák fordította volna le magyarra. Kínai termékek mellé adnak ilyen szintű, magyar nyelvű használati utasítást. Ha nem olvastad volna, akkor most idézek egyetlen mondatot, mert különben azt hiheted, hogy túlzásba bocsátkoztam, vagy sznobságból túl magasra emelem a lécet. Íme, 141. oldal: „Végtére csak itt is összeültek, mondhatnám: összedugták a fejüket igen valószínűen, ha ugyan nem is épp diákok, természetesen, hanem meglett, felnőtt emberek, esetleg, sőt minden bizonnyal, ha meggondolom, urak, tekintélyes öltözékben, szivarral, rendjelekkel, csupa parancsnok vélhetően, akiket e percben nem lehet zavarni – így képzeltem.” Eltekintve a (messze ki nem érdemelt) Nobel-díjtól, külön művészet úgy leírni egy több, mint 300 karakteres mondatot, hogy egyszerűen nincs neki alanya. Fogalmunk sincs, hogy mindez a zagyvalék kikről szól!
Szóval az első magyar irodalmi Nobel-díj kiverte nálam a biztosítékot, de aztán elgondolkoztam. A bizottság nyilván nem tudott magyarul, tehát a könyvnek egy fordítását olvashatták. Márpedig ilyen szart nem lehet lefordítani, nekem elhihetitek. Elképzelhető, hogy az angol vagy német fordításban ekkora baromságok nincsenek. Maga a téma jó. Egy 15 éves gyerek szemével bemutatni a haláltáborok mindennapjait. És ezzel a könyv nálam lekerült a műsorról. De most meg itt van Obama ! ! ! Megáll az eszem. Obama a hazugságra megindított Iraki háborút folytatja, az Afganisztáni háborút fokozza, és új háborút indított Pakisztánban. A izraeli vérengzést Gázában jóváhagyta, fegyvereket szállít hozzá és az agresszornak katonai segélyt ad, végül Iránt megtámadással fenyegeti, mert élni merészel szerződésben rögzített jogaival.
Indoklásában a Nobeli-bizottság elnöke többek között a következőket állította: „A világ figyelmét Obamához hasonló ember csak ritkán vonja magára ilyen mértékben, és nyújt reményt az embereknek egy jobb jövő elérésére.” Mivel a jobb jövő – ne legyünk maximalisták – egy elfogadható jövőhöz a globális felmelegedés leállítása is hozzátartozik, nyugodtan állíthatjuk, hogy Obama nem tesz abszolút semmit az emberiségért.