Az írás azzal kezdődik, hogy Andrew Latham méltatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki szerinte tehetséges politikus és szónok, mesterien állította maga mellé a globális közvéleményt.
A mostani, Kurszk elleni offenzívát viszont „stratégiai ballépésnek” tartja, ami szerinte fontos erőforrásokat von el a frontvonal legfontosabb szakaszáról és kevés stratégiai haszonnal kecsegtet.
Latham úgy látja, hogy az offenzíva valóban alkalmas volt arra, hogy Ukrajnát ismét pozitív fényben tüntesse fel a nemzetközi médiában, illetve pszichológiai hatása is volt Oroszországra nézve.
Ettől függetlenül úgy látja: érdemesebb lett volna az offenzívát Ukrajnán belülre koncentrálni, ahol egy ilyen hadművelet akár lehetőséget is generált volna a frontvonal áttörésére, de legalább az orosz védvonalak meggyengítésére.
Ukrajna most egy költséges és végeredményében fölösleges műveletben ragadt. A világot lenyűgözi, ami történik, viszont Ukrajna jövőjéért máshol zajlik a küzdelem”
– írja Latham.
Hozzáteszi: ami most történik, a harctéren kevés stratégiai előnyhöz juttatja Ukrajnát, ahhoz pedig, hogy megnyerjék a háborút, gyakorlati és elérhető célokra és nem „hatalmas gesztusokra” van szükség.
Lenyűgöző a bátorságuk és az ellenállásuk, de jó lenne, ha ez stratégiai bölcslátással párosulna. A győzelem nem szimbolikus, ellenállást mutató gesztusokban, hanem a területi felszabadításért folytatott fáradhatatlan harcban rejlik”
– fogalmaz a professzor.
Bár cikkében többször is méltatja Ukrajnát, zárásként Andrew Latham kritizálja a kijevi vezetést azért is, mert szerinte amellett, hogy értelmetlenül nagy kockázatot vállalnak, a mostani eszkaláció nem csupán Ukrajnára, hanem más országokra nézve is veszélyes lehet.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU – angol rövidítés) főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok ez év június végén elrendelte, hogy összesen 3 dandár 10 000 katonáját vonják ki Donbászból és vezényeljék át őket a Szumi régióba, hogy előkészítsék az oroszországi inváziót a Kurszki területre. Természetesen, az orosz katonai hírszerzés tudott erről, ezt nem lehetett eltitkolni; a közösségi oldalak is tele voltak ezekkel az infókkal, mármint hogy nagy létszámú ukrán fegyveres jelent meg a Szumi régióban (katonai járműveket illetve támadó harci eszközöket is beleértve), hogy megtámadják az orosz határvidéket. De a Kreml nem tett semmit az invázió ellen. Mintha csak várt volna valamire.
Kérdés: ugyan miért hagyott az orosz vezérkar egy elaknásítatlan területet a Kurszki terület formájában a Brjanszki és Belgorodi területek közötti határvonalon? Amelyeket, a jóval korábbi ukrán támadások és diverzáns akciók után azonnal elaknásítottak és jóval magasabb szinten védték?
Szirszkij őrült lépését, hogy 10 000 katonával gyengítse az AFU-t a donbásszi fronton, sok nyugati média azzal magyarázza, hogy Kijev jobb tárgyalási pozíciót akar kikényszeríteni a béke érdekében az oroszokkal szemben a kurszki régiójuk egy részének elfoglalásával, amelyet aztán a béketárgyalásokon az oroszokkal az általuk elfoglalt ukrán területekért cserélné vissza.
Ez a magyarázat Kijev és nagyon sok fősodrású nyugati média hivatalos narratívája. Elfogadták ezt a magyarázatot, még ha sokan csóválják is a fejüket ez ügyben, lásd e poszt indító cikkét is.
Csakhogy ennek az indoklásnak van egy nagyon gyanús része, ami nem igazán illik bele ebbe az egész történetbe. Ez pedig Oroszország szerepe ebben az ukrán invázióban. Az orosz újságírók ugyanis augusztus 6-a óta próbálják kideríteni, hogyan lehetséges az, hogy az orosz hadsereg és persze elsősorban az orosz hadsereg vezérkara nem biztosította, nem erősítette meg és nem zárta le a kurszki régió határait, ellentétben a két szomszédos régióval? Talán csak nem egy újabb ukrán „húsdaráló” létrehozása miatt, ezúttal egy lehatárolt orosz területen?
Eközben Kijevben már néhányan nyíltan hangoztatják, hogy a kurszki hadművelet a donyecki régió feláldozását jelenti a háborúban.
Vannak olyan hangok is, akik a 10 000 katona kivonását a Donbaszból és Oroszországba küldését, hogy a kurszki térségben harcoljanak, összeesküvésnek tekintik. Olekszandr Szirszkij tábornoknak van néhány családtagja és rokona Oroszországban és sokan úgy vélik, hogy valami bűzlik a kurszki hadművelettel kapcsolatban, hogy a tábornok egyszerűen összejátszik az orosz hadsereggel és a Kremllel.
Kijevben olyan pletykák terjednek, hogy az oroszok szándékosan nem biztosították a kurszki régió határát, hogy az AFU könnyedén betörhessen Oroszországba (plusz csalétekként feltüntetve a kurszki atomerőművet), Szirszkij pedig minden olyan jelentős erőt (jobban kiképzett, elitebb alakulatok), amelynek a Donbasz védelmében kellett volna részt vennie, átcsoportosított. Ez a donbászi ukrán vonalak megsemmisülését fogja okozni és az oroszok elkezdik elfoglalni az elhagyott vagy nagyon gyengén védett ukrán lövészárkokat és erődítményeket. Ez valójában az AFU csapatainak kivonása nélkül az oroszok számára sokkal nehezebben kivitelezhető lett volna – az említett kijevi „összeesküvéselméletek“ szerint.
Például Mariana Bezuhla, ukrán képviselőnő (A Nép Szolgája párt tagja) is hasonlóan látja a helyzetet; gondolatait ez ügyben a saját Telegram csatornáján is megosztotta (t.me/marybezuhla/1951):
„Az ukrán Verhovna Rada meglehetősen sikeres ülést tartott ma, de nem tudok másra gondolni, mint arra, ami a donyecki régióban történik. Csapatainkat kivonják onnan, egész frontszakaszokat hagynak magukra, a lőszert nem pótolják, az oroszok pedig üres erődítményeken keresztül haladnak. Ilyen körülmények között Pokrovszk elfoglalása a közeljövő kérdése, Toretszk pedig az utolsó napjait éli. Úgy néz ki, hogy feladjuk Donyeck régiót, a háború tizenegyedik évének hadszínterét, azt a földet, ahol ukránok ezrei áldozták életüket Ukrajnáért. Pokrovszk után azonban közvetlen út vezet Pavlogradba, ahol egyáltalán nincsenek erődítmények, majd a Dnyipro következik (megjegyzés: mármint a nagy folyó, a Dnyeper). Toretszken túl ott van a kramatorszki agglomeráció, majd a Harkivi terület… A Donyecki terület közigazgatási határán nem épültek ki védelmi vonalak.
Sokkos állapotban vagyok, elnézést. Szirszkij a II. Világháborús manőverek új szintjére emeli a háborút, ahol a tét egész régiók elvesztése vagy megszerzése, de mi az ára és milyen kilátások vannak? Biztos vagyok benne, hogy neki sincsenek egyértelmű válaszai. Ez a „minden és semmi” játéka. A meglepetéseknek még nincs vége. Az ukrán Zsukov manőverei folytatódnak.“
London, Kijev, Washington, Moszkva, Peking – mind mind más célok, érdekek, gondolatmenetek mellett hozták meg a döntéseiket. Jobban mondva, bizonyos csoportok ezekben a városokban és teljese más helyeken is, miközben pl. washingtoni és washingtoni csoportok között is ugyanúgy vannak ellenségeskedések (mert teljesen másak az érdekeik), mint egyes moszkvai és más moszkvai csoportok között is. És így tovább.
Aki csak feketén és csak fehéren nézi a világ történéseit, annak nem sok esélye van megérteni azokat. Persze ez csak egy magánvélemény.
Nagyon köszönöm….
Josep Borrell úr, Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy támogatja az orosz területeken végrehajtott csapásokra vonatkozó korlátozások eltörlését, mivel úgy gondolja, hogy ez megvédi Ukrajnát és közelebb hozza a béketárgyalásokat.
És az eszkaláció bazi nagyra nő, mivel a különleges orosz – ukrán hadművelet, így ér véget.
3. János
Szerinted eddig nem nyugati fegyvereket használtak az ukránok orosz területen?
Akkor a vén marha miről hadovál?
Nem lesz itt semmi eszkaláció, mert:
1. a nyugat nincs felkészülve, sem humán sem technikai szinten (csak egy példa: annyi kopott ócska katonai technika, amit én idén nyáron Romániában láttam az utakon vonuló NATO csapatoknál, a világon nincs, csak ott – a mi VSz laktanyánkban az ilyen eszközöket minimum kukáztuk, nemhogy használtuk volna azokat),
2. még a hajlandók is (akik a kelet-európaiak közül lennének) sincsenek felfegyverezve, ami még sok idő,
3. az orosz nem siet, neki jó ez az ütem, főleg, hogy az ukránok nyitottak egy újabb darálót Kurszkban,
4. közben meg nekik is fel kell még készülniük, mert van bőven amiből lefaragni,
5. atomot pedig nem vetnek be.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a felek nincsenek olyan állapotban, hogy egy nagy háborút elindítsanak. Még legalább 8 év, hogy összekapják magukat.
Bár mennyire is mutatja a kemény fiút az USA, ő sincs felkészülve. Soft power ereje odalett, a hardot nem tudja már megfelelően alkalmazni (főleg egyszerre több helyszínen nem). És még nem is szóltunk a belső társadalmi feszültségeiről. Ilyen állapotban Amerika sem indíthat egy nagy háborút. Magában imádkozik, hogy csak az orosz nehogy olyant lépjen ami rávilágít, hogy a NATO semmit sem ér.
Amit látunk, az csak vetítés a pórnépnek. Igaz ezzel közben lassan készítik fel az eljövendő nehézségekre, mint pl. a hadigazdaság okozta nehéz élet.
3. János
Csak, hogy alátámasszam, hogy nem véletlenül aggódsz:
https://simplicius76.substack.com/p/as-conflict-escalates-secret-russian
Én a fenti lehetőséget kizárnám, mert mindenki, így a szart keverő elit is menne a levesbe. És ezt nem akarják. Legalábbis a nem hívő többség. Igaz nem ők fújják a passzátszelet!
Kérdezem, hogy a négybetűs minek hordja a kerozint és gázolajat Kelet – Európába és Ukrajnába?
Dísznek?
Az oroszok az orosz lakosságot miért telepítik 70-100 km- rel hátrébb?
A dánok és az észtek miért adományoztak sok tucat 3D nyomtatót ?
6. János
Ami azonban meglepő és felettébb érdekes, hogy az Indiai Miniszterelnök látogatóba megy a napokba Ukrajnában.
Ez vajon miért történik?
Megint egy lépés egy figurával (Indiával) a sakkmezőn? Mert azért valljuk be, rendesen össze vannak fonódva az angolokkal, hiába, hogy már nem gyarmatok. Attól még az angol szolgálatok masszívan jelen vannak arrafelé, ahogy anno a cári Oroszországban is ott voltak, sőt a kommunista SZU-ban is. Lehet, hogy Indiát egyel hátra léptetik, így nem lesz aki az átcímkézett orosz olajat továbbítsa, így megint egy sakk a medvének. Most, hogy szép lassan lerombolják az oroszok olajinfarstruktúráját az ukránok kezével az atlantisták, nagy bajba kerül Oroszország. Még csak Kínát kell kiemelni és annyi a medvének. Hihetetlen, hogy milyen fifikásak és ravaszok ezek az angolszászok.
6. János
Én sem értem, mert itt van bőven nafta. A románok tele vannak finomítóval és nyersanyaggal. Nem kell oda vinni semmit. Ide sem. Meg pláné Lengyelországba nem.
Egyebet pedig már 2010 óta hordják masszívan a jenkik keletre a raktárakba a hadianyagot. Ez is azt mutatja, hogy ők már régen készülnek erre a háborúra. Lépésről lépésre építették fel.
Az oroszok azért vonják ki a lakosságot, mert:
– vagy nem tudják megvédeni az általuk lakott területet,
– vagy készítenek egy jó nagy darálót az ukránoknak,
– vagy azért, amit te is sejtetsz.
India fog közvetíteni, nem Magyarország, majd Moszkva és Kijev közt.
A kerozinraktárak a Kelet – európai légtérellenőrzéshez és a 24 h – s rádiólokátoros repülőgépek ill. tankergépek miatt kell kezdetben…a légicsata és a humanitáriánus okokból való bevonulás Ukrajnába, azért még odébb van.
A Krímre és a Kola – félszigetre gyúrnak most négybetűsék. A Krímnek ezúttal sikeresen odavernek hamarosan az ukránok és az orosz utánpótlás abból az irányból veszélybe kerül. A harci szellem visszaáll és a támogatások is tovább csorognak.
A kurszki betöréshez is gondolom, euró milliók kellettek.
Jön az ősz lehull a levél, a haspáncélozott Baba Yaga tízezrei a szemétnek álcázott aknát és mozgásérzékelő szenzorokat könnyebben fogja szétszórni az orosz gyalogos utánpótlási vonalakon. Nehéz lesz elbújni előle.
OFF TOPIC bejegyzés; ide írom, bocsánat!
Egy jachtbaleset margójára
Mottó: It´s not personal, it´s strictly business. (Keresztapa, 1972)
A világ egyik legnagyobb vitorlás luxusjachtja, a Bayesian, a szicíliai partok közelében (Porticello) tartózkodott, amikor – állítólagosan egy hirtelen nagy szélvihar hatására – 2024. augusztus 19.-én, a reggeli órákban elsüllyedt.
A fedélzeten tartózkodó, a hírek szerint 22 személy közül 15-en megmenekültek, de a jacht tulajdonosa és lánya illetve néhány további személy meghalt. Egy ideig eltűntek voltak nyilvánítva, de közben már a víz alatt megtalálták az élettelen testüket.
A Bayesian jacht tulajdonosa egy 59 éves brit üzletember (sokszor a „brit Bill Gates-ként“ ismert) Michael Lynch volt. Ő tehát, szintúgy mint a 18 éves Hannah lánya, aki állítólag a vállalkozásainak az örököseként volt elkönyvelve, meghaltak.
A jachton a társaság azért gyűlt össze, hogy ünnepeljen. S hogy mit ünnepeltek?
Egy hosszú, jogi herce-hurca sikeres végét, ami még 2011-ben kezdődött el, amikor Lynch és üzlettársa, bizonyos Stephen Chamberlain, eladták az általuk birtokolt Autonomy céget az egyik amerikai, Silicon Valley-i techgigásznak, nevezetesen a Hewlett-Packardnak. A transzakció értéke 11 milliárd amerikai dollár volt, s amely üzleten a hírek szerint Lynch és társa kb. 800 millió dolcsit kaszáltak.
A Hewlett-Packard vezetése azonban nagyon berágott rájuk; könyvelési manipulációkkal és az Autonomy cég jogtalan módon való felértékelésével vádolta meg a briteket és pert indított ellenük. A per 15 évig húzódott és a közelmúltban egy San Francisco-i bíróság felmentette Lynchet és Chamberlain-t mind a 15 pontos vád alól. Ennek apropóján gyűlt össze a jacht fedélzetén az ünneplő társaság.
Azt nem tudni, hogy az ünneplők hangulatát beárnyékolta-e az a tény, hogy szinte csak órákkal korábban, augusztus 17.-én, miközben Sthephen Chamberlain sportolt (futott éppen), Stretham-ben (Cambridgeshire, Nagy-Britannia), elütötte egy Opel Corsa. A balesetben az 52 éves férfi az életét vesztette. Az autó sofőrje, egy nő, megállt a helyszínen, felhívta a mentőket és a rendőrséget és a továbbiakban is állítólag együttműködik a hatóságokkal.
A prominens hullák között van Jonahtan Bloomer, a nagyhatalmú Morgan Stanley International bank elnöke is, aki korábban az Autonomy cégnél töltött be hasonló pozíciót.
Judy Bloomer, a felesége, szintén meghalt.
Csak hogy teljes legyen a lista, az elhunytak még: Christopher J. Morvillo, aki az egyi társtulajdonosa („partnere“, ahogy az ilyen helyeken mondani szokásos) egy brit jogi multicégnek, egy bizonyos Clifford Chance LLP-nek illetve konkrétan annak amerikai leányvállalatának, a Clifford Chance US LLP-nek.
Ennek a derék jogászembernek a neje is meghalt, a neve Neda Morvillo volt.
Az utolsó áldozat a jacht kapitánya, bizonyos Recaldo Thomas, aki egy Kanadában született, de az állampolgársága antiguai volt.
Rossz nyelvek szerint az olasz búvárok a fenti hullákat, a kapitány kivételével, egy-egy matrac alatt találták meg az ágyaikon, a saját kajütjeikben. De bizonyára ezek csak rosszindulatú kitalációk; én ezeket a pletykákat nem tudom megerősíteni, nem voltam ott. Csak írom, amit egyesek pletykálnak. Meg különben is, a nagy szél által keltett helyi tengeráramlatok sodorhatták éppen eképpen a matracokat a hajón belül, szerintem.
Az élet nagyon szerencsétlen és valószínűtlen helyzeteket produkál, úgyis mondhatnánk, hogy az élet a legnagyobb rendező, ugyebár…
Szegény Lynch és Chamberlain urak ilyen gyorsan távoztak el egymás után az örök vadászmezőkre. Dehát ilyenek a véletlenek! Azokból van a legtöbb a világon!
10 – Zsolt
Korrekció:
Recaldo Thomas, az egyetlen nem prominens áldozat, a hajó szakácsa volt, nem a kapitánya. A kapitány, bizonyos James Cutfield, túlélte a balesetet és egy olasz kórházban lábadozik.
Új fejlemény:
Az olasz ügyészség ma tartott sajtótájékoztatást a katasztrófával kapcsolatban, melyen bejelentették, hogy emberölés miatt indult nyomozása hét ember, köztük Mike Lynch brit technológiai mágnás és lánya, Hannah halála miatt.
Ambrogio Cartosio, Termini Imerese város ügyésze szombaton a város bíróságán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy hivatala emberölés miatt indított előzetes vizsgálatot. Hozzátette, hogy ismeretlen személyek ellen folytatnak nyomozást.
Forrás: Index, 2024. augusztus 24.
10. 11. Zsolt
Egymásnak sem tudnak megbocsájtani a becsapásokat?
Vagy két/több külön „klán” egymással való leszámolását látjuk egy „üzleti” ügy kapcsán?
Vagy az érintettek, kilógtak a sorból, megszegték a zsivány-szabályokat?
Nincs már egység a háttérben?
Érdekes, valamennyi HP-val szembeni pernyertes meghalt.
12 – Bendegúz
Először a kevésbé fontos megjegyzések:
A Hewlell-Packard-ot mindenképpen az úgynevezett intézményi befektetők csoportja ellenőrzi, mármint a tulajdonviszonyokat illetően. A vállalat részvényei jegyzettek a new york-i tőzsdén (NYSE-HPE) és a azon keresztül cserélnek gazdát. Ha ezeknek az intézményes befektetőknek a tulajdonviszonyait vizsgálnánk meg, nagyon nehezen jutnánk el egyes konkrét nevekhez családokhoz, akik valójában irányítják ezeket a vállalatokat illetve alapítványokat (funds).
Mindenesetre a belsősök tulajdonviszonya HP-ben (irányító menedzsment) elenyésző; a részvények kisebbik hányadát más magáncégek vagy magánszemélyek birtokolják, de az ellenőrző csomag felett – aminek a nagysága az egyes forrásokban más és más, 62 %-tól 83-%-ik is vannak adatok a neten – mindenképpen a fent említett intézményes befektetők őrködnek. Ha minden igaz, akkor jelenleg a HP legnagyobb tulajdonosa a maga 11-12 %-val a Vanguard International, Inc.
Ami azonban a lényeg: az atlantista világ egyre csökkenő erőforrások felett rendelkezik és a trend az ő szempontjukból egyáltalán nem fényes – ez idővel nagy valószínűséggel csak egyre rosszabb lesz (lásd az afrikai eseményeket, BRICS, stb.) Ebben a helyzetben teljesen logikus, hogy a kevés a hal, túl sok az eszkimó elve alapján egymásnak fognak esni, hogy minél nagyobb tortaszeletet birtokolhassanak az egyes korporatív-klánok, miközben maga a torta mérete egyre kisebb lesz. Ez belső feszültséget okoz majd; sajnos a nyugati társadalmakra levetítve ez semmi jót nem jelent: a helyi kapitalizmus ledobja majd minden álarcát és szükségszerűen fasiszta diktatúrává alakul át, amely – mivel a külső források mértéke egyre csökken majd – a belső erőforrásait zsigereli ki majd minden lehető módon. Mindent birtokolni akarnak majd a hatalmat valóban birtoklók: erdőket, mezőket, vizeket, termőföldet is, miközben totális kontroll alatt tartja majd a saját lakosságát, amelynek az életszínvonala egyre csökken majd, a szabadságáról nem is beszélve. Természetesen, a lakosságát majd eközben „megszabadítja” mindenféle „csak nyűggel járó” tulajdonjogától…
E társadalmak kohéziója minden szinten egyre gyengül majd, amelyet majd kihasználnak e hatalmi csoportulások (miközben sokszor egymás között is harcolnak majd). A lényeg az, hogy az embereket mindenféle ideológiák, világnézetek mentén egyre csak atomizálják – a lényeg az, hogy a lakosságnak arra már ne legyen elég ideje, hogy végiggondolja, hogy milyen beteges módon alakul(t) a javak elosztása a társadalmakon belül – mondjuk mennyit birtokol az „elit” mondjuk 0,5 – 1 %-a, és mennyit a „maradék”.
Na persze még annyit, hogy egy ilyen helyzetben semmi sem jön jobban, mint egy külső ellenség. „Egyesüljünk az orkok ellen”! … miközben persze, a közvélemény orrára ezt nem nagyon kötve, tovább üzletelünk velük.
Egy-egy államon belül különböző korporatív-klánok működnek, amelyek adott esetben sokszor jobban szót értenek a nagypolitika szintjén ellenséges országok ilyen csoportjaival, mint a saját országuk ilyen csoportjaival. Akár.
Egyébként a fenti ügy egy demonstratív jelleggel elkövetett leszámolás volt, amelyben a megrendelők titkolni semmit nem akartak, éppen ellenkezőleg! Az üzenet más korporatív-klánoknak szólt és a lényege ez: ha velünk packáztok, akkor nemcsak a ti saját életeiteket kockáztatjátok, hanem a családtagjaitokét is. S ebben semmi szerepe nincs, hogy ti akár multimilliomosok vagy multimilliárdosok vagytok – a pénzetek sem fog megvédeni benneteket, sehol e világon. Így jártok, ha velük b…odtok!
Én ezt így látom.
13 – Zsolt
Na és még két rövid megjegyzést:
1. A fenti gondolatok azt is jól megmagyarázzák, hogy a fényességes Nyugat, miért támogatja egyszerre a szélsőségesen „liberális” (az idézőjelek nem véletlenül vannak kirakva!) ideológiákat, mint pl. a BLMQ és például a nyugati társadalmak iszlamizálását. Mert azt ugye mondani sem kell, hogy e kettő alapból összeegyezhetetlen. De éppen ezért, csak gondolkozzatok el rajta!
2. A fasizmus, mint társadalmi berendezkedés (ne fárasszon itt senki azzal, hogy Olaszország, Mussolini stb.!) teljesen kompatibilis lehet bármilyen ideológiával, legyen ez úgymond jobboldali, baloldali vagy liberális. A fasizmus, köszöni szépen, egy olyan farkas, amely bármely báránybőrbe bele tud bújni.
Pl. a nácizmus csak a fasizmus egy konkrét megnyilvánulása, „alcsoportja”; az igazi fasizmus jóval univerzálisabb és rugalmasabb fogalmat takar, mint mondjuk a német nácizmus vagy olasz fasizmus vagy adott esetben a trockizmus, stb. Maga a jelenség pedig jóval korábban létezett, mint ahogy a fogalom egyáltalán ki lett találva, lásd pl. a Római Birodalom közhatalmú jelvényét. A fasizmus lényegét véve az ember emberhez való viszonyulását takarja a társadalmon belül, én így viszonyulok a fogalomhoz, a félreértéseket elkerülendő.
Ha valaki részegen elbotlik a padlásfeljárón, legurulva pedig úgy beveri a fejét, hogy meghal, ,azt is lehet a maffiának tulajdonítani.
15 – Portish
Jó, hogy írni meg olvasni megtanultál. Az is valami.
10.Zsolt
Érdekes amúgy ezeknek a szupergazdagoknak a világa. Yachtok, ingatlanok, offshore cégeken keresztül birtokolt vagyonok, mesés élet.De épp azt szoktam mondani hogy ha valaki kis embert (pártízmilliós vagyon) megvernek, fenyítenek az általában okkal történik senki sem megy csak úgy oda. Milliárdos szinten is így működik mint láthatjuk ha valaki valaki érdekér sérti így járhat.
Egyszer egy vagyonkezelővel leveleztem és írta hogy szupergazdagoknak kezeli a pénzét (pl. ilyeneknek akiket megöltek) és nem $ milliárdokat hanem többet. Egyébként amiket írsz Zsolt hogy vannak a világon érdekcsoportok azok valószínű ezek a szupergazdagok azok.Nyilván itt nem az általános jómódú emberekről van szó akinek összvagyonuk 1 m $.(ebből amerikában állítólag 1 millió
ember van ).Itt szó szerint a szupergazdagokról van szó.Nyilván amit lát az ember pl. a google earthon pl egy monakói vagy amerikai vagy a világ bármely pontján lévő kikötőben az az övéké.Valószínű befolyással bírnak a világon sokmindenben. Számuk a világon nem tudom mennyi lehet de szerintem megközelítőleg csak pár ezer ilyen ember lehet.Amúgy érdekes lehet a világuk mert pl. ők is szembesülnek magánéleti problémákkal és a beleszületett gazdagság nem teszi őket feltétlen boldogabbá. Na de a másik a vagyon megszerzése. Sokszor elgondolkodik az ember hogy
profi, másképp gondolkodó emberek akik napi 16 órát dolgoztak kezdetben és generációkon keresztül átvitték a vagyont vagy egy szélhámos banda akik csaltak loptak.Mindenesetre pl. ha valakinek van bankja akkor is észen kell lenni a hosszú évek alatt hogy ne gáncsolja ki a családot a konkourencia vagy hogy hogyan folytassák az üzletvitelt a változó világban.
16
Sőt úszni, kerékpározni, sakkozni is tudok, a korosztályomban ezekben élenjáró vagyok.
Majd igyexek elsajátítani Hatalmas Tudásod egy kis részét.
14. Portish
Igen, úgy van ahogy írod. Egy ember botlás kapcsán.
Csak most egyszerre jó sokan botlottak meg egyszerre.
Ilyen véletlenek nIncsennek. Főleg, ha azt az apró körülményt nézzük, hogy egy másik pernyerges jómadarat előző nap ütötték el “véletlenül” kocogás közben. Így valamennyi személy aki átcseszte a HP-t meghalt 48 óra leforgása alatt.
Ne mond nekem, hogy ez véletlen.
19 – Bendegúz
Számomra ebben az esetben teljesen érthetetlen és értelmetlen arról a kérdésről vitatkozni, hogy igen vagy nem…
Hiszen úgy is meg lehetett volna oldani, hogy a győztes alperesek elhunynak, mondjuk egy-két év alatt: az egyiket elüti az autó, a másikat hirtelen elviszi egy szívroham (mondjuk egy túlterhelt jogásznál ezen nem is lenne mit nagyon csodálkozni, csak mondtam valamit), a harmadik leesik egy sziklaperemről túrázás közben, a következőt (mondjuk az egyik feleséget) megölik egy rablótámadás közben, akár a saját otthonában, stb. stb.
Ez az úgynevezett „business as usual” metódus, mármint az ilyen esetekben.
De nem, itt lényegében pár óra alatt takarították el ezt a tisztes, ünneplő társaságot meg a hozzájuk rendkívül közel álló kocogót. S ez itt a lényeg! Hogy mindenki értsen a szóból, hogy akik értenek a szóból, azoknak még az eszébe se jusson, hogy „hát, furcsa véletlenek vannak a világon” vagy „na ja, ez a rohadt karma, ugyebár…”.
Személy szerint az a véleményem, hogy a brit kocogó járt még a legjobban. A hajón – a hajnali időpont ellenére – valószínűleg „a phobosz és a deimosz” jött el az áldozatok számára. Nem voltak egy kicsit sem szépek az utolsó perceik.
19. Zsolt
Ordít a valóság és a.nép nem látja!
Hihetetlen, hogy milyen eredményesen lettek kondicionálva. Orwel 1984 a fasor an sincs ehhez képest.
Még pár év és nem lesz számukra valóság, csak… Na hagyom is.
Kedves Bendegúz
A gyengébbek kedvéért, leírnád esetleg szájbarágósabban, kik miért és hogyan kiket öltek meg szerinted ?
22. Portish
„NEHÉZ VITÁT NYERNI EGY OKOS EMBER ELLEN.
VISZONT EGY HÜLYE ELLEN LEHETETLEN.”
„A vita pedig, a hülyék számára, csak arról szól, hogy ki nyer !”
Dr Bubó
A személyeskedést mellőzni!!
A honlapon semmi helye.
Az jacht elsüllyedése zavart keltett a tengerészet szakértőiben, akik szerint egy olyan jachtnak, mint a Bayesian, amelyet az olasz Perini nevű neves jachtgyártó cég épített, ki kellett volna bírnia a vihart és semmiképpen sem kellett volna olyan gyorsan elsüllyednie, mint ahogyan az végül megtörtént. A helyileg illetékes ügyészség vezetője szerint – bár a jachtot nagyon hirtelen időjárási esemény érte -, „valószínű”, hogy a többrendbeli emberölés bűncselekményét követték el a fedélzeten. Mint korábban a fentiekben már említettem, ez irányban hivatalosan is nyomozást indítottak az olasz hatóságok.
Az ügy háttere azonban jóval érdekesebb, mivel itt többről van szó, mint egy cég eladásáról illetve az utána következő, 15 éven tartó jogi viszálykodásról, amelyről már szó volt.
Az elhunyt jachtulajdonos és brit techguru nevéhez ugyanis még két cég köthető igazán. Az egyik egy befektetési cég, az Invoke Capital, amely főleg gyorsan növekvő technológiai cégek kapitalizációjában vett részt, tehát lényegében tőkét biztosított az ilyen innovatív és a megítélésük szerint jó perspektívával rendelkező főleg fiatalabb vállalatok számára, természetesen tulajdonrészesedés ellenében. Illetve akár maga is létrehozott ilyen vállalatokat, amennyiben beillet a tulajdonosok szűkebb profiljába, ami egyébként nem volt más, mint a kiberbiztonság, adatelemzés, ilyesmi. Az Invoke Capital többségi részesedését pedig két személy ellenőrizte: Michael Lynch és neje, Angela Bacares.
Így hát, miután 2011-ben megtörtént az Autonomy cég ominózus eladása a Hewlett-Packardnak, 2013-ban megjelent a színen egy új, igen-igen érdekes cég, a Darktrace.
De előtte még egy rövid, de fontos megjegyzés az Autonomy-ról!
E cégnek szerződései voltak amerikai kormányzati ügynökségekkel, többek között a Pentagonnal, a NASA-val és az amerikai hírszerző ügynökségekkel is, valamint az Egyesült Királyság GCHQ-jával és MI6-jával. Az Autonomy vezérigazgatója volt Richard Perle is, aki neokonzervatív amerikai politikai tanácsadó volt, és a „terrorizmus elleni háború” egyik kitervelője. A geopolitikát akár csak kicsit is figyelők közül szinte mindenkinek ismerős lehet e név a „The Project for the New American Century“ kapcsán is. Szóval az Autonomy rendesen rá volt kötve az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok katonai-hírszerző struktúráira!
… s a történet itt válik igazán érdekessé!
2013-ban tehát létrejön a Darktrace vállalat, amelyet pl. a Wikipédia szerint „matematikusok és Invoke Capital kiberbiztonsági szakértői alapították“.
Nos, néhány szót tehát a „matematikusokról“; mivel az Invoke Capital háttere és tulajdonviszonya már ismert.
Stephen Huxter – a Darktrace kezdeti időszakában ügyvezető igazgató volt (managing director). Még korábban az MI5 kiberbiztonsági igazgatója.
Lord Jonathan Douglas Evans (Baron Evans of Weardale) – az MI5 volt igazgatója (Director General of the British Security Service), a Darktrace tanácsadó testületi tagja (Advisory Board).
Alan Wade – a CIA volt magas rangú képviselője (Chief Information Officer) – ez a „matematikus“ is csatlakozott a Darktrace csapatához
Andrew France – a GCHQ
(Government Communicatins Headquarters, Nagy-Britannia, több infó a neten, pl. A Wikipédián) volt magas rangú kiberszakértője (Deputy Director for Cyber Defence Operations)
Jim Penrose – az NSA (National Security Agency, Egyesült Államok) volt kiberbiztonsági szakértője (Chief Operating Officer) a következő, aki szintén beszállt a buliba
Poppy Gustaffson – maga alapító tagja volt a Darktrace vállalatnak illetve vezérigazgatója (Chief Executive Officer). A nevéhez illik odabittyeszteni az OBE címet (Order of the British Empire), személye testesíti meg leginkább magának a brit államnak (birodalomnak) a jelenlétét a vállalatban.
stb. (Tényleg vannak még hasonló profilú személyek, de itt abbahagyom a felsorolásukat, engedelmetekkel. Szerintem ez így már elég lesz…).
Egy szó, mint száz, a fenti „matematikusokkal“ és az embereikkel társult annak idején Michael Lynch és hozták létre közösen ezt a céget.
És hol történt egy „kis baleset“ ennek apropóján?
Hát csak ott, hogy Michael Lynch és társa, miután eladták az Autonomy-t a Hewlett-Packard-nak, azon felül, hogy állítólag (az amerikaik szerint) – könyvelési csalásokat követtek el és felülértékelten adták el a vállalatot a HP-nek – sok kulcsfigurát, amelyek korábban az Autonomy-nál dolgoztak, szépen átcsábították az új cégbe, a Darktrace-ba! Igazából a kulcsszemélyeket!
Idézet (forrás: Darktrace, Wikipedia):
„Many of Darktrace’s management personnel, including chief executive Poppy Gustafsson, chief technology officer Jack Stockdale, and chief strategy and artificial intelligence officer Nicole Eagan, were recruited from Autonomy.“
Ezen szerintetek a HP-nél nem ment fel szintúgy a pumpa?!
A reflektorfényben egy HP – Michael Lynch és társai csata következményeit látjuk.
… de a háttérben – szerény véleményem szerint, főleg akkor, ha veszitek a fáradságot és utánanéztek a Darktrace aktivitásainak is – az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nemzetbiztonsági szolgálatainak a konfliktusa is kirajzolódik (s az azokon belül működő érdekcsoportokról, amelyeknek további vállalati, pénzügyi, politikai stb. kapcsolataik vannak). Itt nem csak a pénzről volt szó, és nemcsak a HP-ról illetve annak kicsit mérges tulajdonosairól! Arról is, de ezen felül ez az ügy egy konkrét konfliktus képét vetíti ki, amelyek az angolszászok között pattant ki és úgy végződött, ahogy végződött. Bár nem kizárt, hogy lesz még folytatása is…
14 Zsolt – Definiáld már nekem a fasizmust, kérlek!
Körülírtad, de nem írtad meg, mi az.
„A fasizmus lényegét véve az ember emberhez való viszonyulását takarja a társadalmon belül” – oké, de milyen viszonyulását? Gondolom, nem arra gondolsz, hogy az emberek bárhogyan is viszonyulnak egymáshoz, az a fasizmus egy formája.
Csak szeretnék már tisztában lenni vele, hogy mi is ez a bélyeg, hogy eldönthessem, mikor használja valaki jogosan és mikor nem. Köszönöm!
25 Éva, ez a Portish nevű új hozzászóló nem Barcelonából ír véletlenül? Ha nem használ VPN-t, akkor elvileg láthatod.
A fasizmus egy politikai ideológia és mozgalom, amely a 20. század első felében, elsősorban Olaszországban alakult ki Mussolini vezetésével, majd később más országokban is teret nyert, mint például Németországban a nácizmus formájában. A fasizmus jellemzői közé tartoznak a következők:
Autoritarizmus: A fasizmus elutasítja a demokratikus értékeket, helyette központosított, autoriter hatalmat támogat, ahol a vezető, vagy a párt abszolút hatalommal bír.
Nationalizmus: A fasizmus hangsúlyozza a nemzeti identitást, a nagyság és a dicsőség visszaállítását. A nemzetet mindenek elé helyezik, és a külföldi befolyások elutasítása gyakori.
Militarizmus: A fasizmus gyakran glorifikálja a hadsereget és a háborút, mint eszközt a nemzeti célok elérésére és a társadalom fegyelmezésére.
Antikommunizmus: A fasizmus ellenségeként tekint a kommunizmusra, amelyet a társadalmi rend és a magántulajdon fenyegetéseként értelmez.
Populizmus: A fasizmus gyakran a „nép” akaratának nevében lép fel, ugyanakkor elnyomja azokat a hangokat, amelyek nem felelnek meg a párt vagy a vezető által képviselt nézeteknek.
Szociálpolitika: A fasizmus társadalmi politikája általában nem akarja teljesen eltüntetni a kapitalizmust, azonban a gazdaságot erősen állami ellenőrzés alatt tartja. A munkásosztály mobilizálása és a társadalmi egyenlőség látszata is fontos.
Ideológiai egység: A fasizmus az ideológiai egység megteremtésére törekszik, amely megtiltja a politikai pluralizmust, és elnyomja a politikai ellenfeleket.
A fasizmus fogalma nem mindig egzakt, mivel különböző országokban és történelmi kontextusokban eltérő formái és megjelenési módjai voltak. Emellett a modern politikai diskurzusban gyakran visszaélnek a „fasizmus” kifejezéssel, amely tovább nehezíti a pontos meghatározását. A történészek és politikai tudósok folyamatosan vitatják, hogy mely tényezők és jellemzők a legfontosabbak, így a fasizmus kifejezés alkalmazása bonyolult lehet
Kedves Ábel definiálnád nekem a – szőke – fogalmat ?
Köszönöm.
27 – Ábel
Teljesen jogos a kérésed; megpróbálom részletesen kifejteni!
A fasizmus jogot formál arra, hogy a kisebbség a többség kárára élősködjön és a többség – paradox módon! – támogatja ezt. Mert ez a többség rendkívül módon manipulált az úgynevezett elit által.
Mint már korábban is említettem, a fasizmus ideológiailag „mindenevő“ és többféleképpen megvalósítható. Nemcsak egyes politikai nézeteken alapulhat, hanem ökológiai vagy akár orvosi posztulátumokon is.
A fasizmus lényege az úgynevezett „kisemberek” tömegének aktív támogatásában rejlik, miközben a saját ideológiai meggyőződésük alapján egy „elitista” oligarchia hatalommal való visszaélésének rendszerét támogatja, amely az igazságtalanságot látszólag helyes „igazságosságnak/igazságosságnak” állítja be, és ez alapján torzítja el az emberek világról és minden hatalomról alkotott képét. Ez ápolja az igazságtalanságot a társadalomban és megakadályozza, hogy az emberek (valódi) Emberekké váljanak.
A piramis e hatalmi struktúra jelképe. A fenti szűk elit hatalmának lényegi alapja a piramis legalján helyet foglaló széles tömegbázis. Ami, ismétlem, az elit manipulációjának elsődleges célpontja!
Ami pedig a tudást, információkat illetve azok helyes megértését illeti, azoknak a fasizált társadalomban a jelképe egy feje tetejére állított piramis – annak a tetején az ott helyet foglalók nagyon sokat tudnak, az alján meg, ahol a tömeg van, rendkívül keveset.
A fasizmus tehát abban nyilvánul meg, hogy jelentéktelen emberek tömegei aktívan támogatják azt az ideológiai meggyőződésüket, hogy létezik egy normális rendszer, amelyben az „elit” visszaél a hatalmával, amelyben a valótlanságot ortodoxiának állítják be, amelyben az „elit” erre a valótlanságra alapozva épít egy olyan rendszert, amely nem engedi, hogy az emberek valódi Emberekké váljanak (hogy az emberben teljes mértében kibontakozhasson a benne rejlő, genetikai alapon elvileg elérhető képességek) és minden erejét arra használja fel, hogy elnyomjon mindenkit, akit azon kap, hogy átlát a valótlanságán és mindenkit, aki ilyesmire akár csak gyanakszik.
A fasizmus a lényegét tekintve mindig is létezett az ismert történelmi korok alatt, teljesen függetlenül attól, hogy mint fogalom mikor és mi módon jelent meg.
A fentiekből kifolyólag a fasizmushoz társuló egyik kulcsfogalom a „parazitizmus“, vagy „élősködés”. Igazából erre céloztam, amikor korábban azt írtam, hogy „a fasizmus lényegét véve az ember emberhez való viszonyulását takarja a társadalmon belül”.
30 – Szép kis leírás, köszönöm. Ezzel már csak egy problémám van: szerintem csak elvétve találni a történelemben olyan társadalmat (az ősközösségen kívül), ami ez alapján nem minősül fasizmusnak.
31 – Ábel
Így van! Én is pontosan ezt írtam: „a fasizmus a lényegét tekintve mindig is létezett az ismert történelmi korok alatt”.
Nem véletlen az, hogy a „civilizáció” akkor kezdődik, amikor kezdődik az „ismert történelmi tények alapján”. Plusz-mínusz 6 ezer éve.
De mi volt előtte? Ősközösség? Biztos ez? Mi volt akkor, amikor a piramisok még sehol sem voltak? Tudatlan vademberek futkostak szerte-széjjel a világon? Sumer előtt csak a nihil létezett?
32 – Érdekes kérdések, lehet, hogy van valahol párszáz ember, akik tudják rá a választ, de kétlem, hogy nekünk valaha is lehetőségünk lesz a történelem eltörölt lapjait megismerni.
Viszont ha egyenlőségjelet teszünk a civilizáció és a fasizmus közé, akkor felmerül az is, hogy elítélhető-e egyáltalán a fasizmus-civilizáció. Nyilván van egy rakás ellenszenves vonása, de azért elég sok értéket is előállított az évezredek során, és mégiscsak ez adja az életünk keretét, ősidők óta.
33 – Ábel
Most nincs nagyon több időm, de erre csak annyit mondanék:
1. Például Samuel Huntington elmélkedése a kultúra és a civilizáció fogalmai körül nagyonis megalapozottak! A kettő ugyanis nem teljesen ugyanaz.
2. A civilizáció fogalmával szorosan összefügg a globalizáció fogalma. Ami egy objektív jelenség. Ami tehát azt jelenti, hogy megakadályozni nem lehet – az emberi kíváncsiság az alapja és természetes folyamatokat eredményez. Az egyes emberi közösségek vándoroltak, terjeszkedtek (nőttek), kereskedtek a szomszédaikkal stb. A globalizáció tehát önmagában nem jó vagy rossz, hanem egy objektív jelenség. A kérdés viszont az, hogy „hogyan csináljuk?”. A formája tehát már lehet szubjektív, vagyis lehet jól csinálni meg nagyon rosszul csinálni.
A fasizmus jelenléte az ismert emberi civilizációban azt jelzi, hogy valamit nagyon rosszul csináltunk. Tán mert valakiknek ez volt az érdeke. De ez nem azt jelenti, hogy nem lehet (vagy lehetett volna) máshogy csinálni.
Az, hogy a történelemkönyvek Sumerrel kezdődnek, az egy dolog. De az, hogy az első fejezet előtt e törikönyvekben csak a kemény vagy puha borító van, az nem azt jelenti, hogy az emberi társadalmak története is hasonló volt ehhez – hogy nem olyan módon volt ott kitalálva, megszervezve a társadalom, amelyből akár a mai „civilizált ember” is sokat tanulhatna. Akár nagyon sokat is! Dehát, ugyebár, „teljesen felesleges feszegetni, hogy mi volt +/- 6 ezer év előtt. A nagy semmi. Őskorszak!”
Na, mennem kell. Szevasz.
34 Nyilván érdekes lenne feszegetni, na de hol van erre forrás? Leégett az Alexandriai Nagy Könyvtár, az Antiókhiai könyvtár, a Nálanda monostor, a yukatáni maya kódexek, az ősmagyar rovásírásos könyvek, minden elveszett, amiből tájékozódni lehetne.
Ábel
A 28. hozzászólásban ismertetett minőségek az újkori „euroatlanti” társadalmak többségére nem illenek.
Durva tévedés a fasizmust a civilizációval azonosítani.
Nyilván van közös részük, de természetesen nem azonosak.
36 – De Zsolt 30-ban adott definíciója illik az euroatlanti társadalmakra.
37.
Neked Zsolt definíciója tetszik, amit én bemásoltam azt AI készítette.
A civilizációkban mindig létezik kizsákmányolás, nélkülöző, nyomorgó, alsó osztály és perverz luxusban tobzódó elit is.
De, hogy fasizmusról beszélhetünk e, vagy demokráciáról az, AI részletes válasza alapján dönthető el.
…és persze vannak nehezen besorolható afféle kacsacsőrű emlős társadalmak.
38 – Az általad bemásolt AI definíció elmegy, nagyjából megfelel a történelmileg és általánosan elfogadott értelmezésnek. Egy problémám van vele: nem sokat mond egy rendszer jóságáról. Tudjuk, látjuk, hogy vannak olyan rendszerek, amik nem nevezhetők fasisztának ez alapján, például mert nem nacionalisták, mégis legalább olyan szörnyűek, mint egy fasiszta rendszer. És előfordulnak olyanok is, amikre nagyjából ráillik a leírás, mégis egész kellemes bennük élni, például Kaddhafi Líbiája.
A nacionalizmus önmagában például szerintem inkább erény, mint hátrány, jobb lesz tőle egy ország, nem rosszabb.
Vagy például a populizmus felhánytorgatása a mainstream részéről egész szánalmas: arról szól a dolog, hogy az elitek idegesek attóll, hogy a nép az agymosásuk ellenére valamelyest átlát a szitán, és ellenzi azokat az életellenes tendenciákat és ideológiákat, amiket megpróbálnak lenyomni a torkunkon. Aztán amikor jön valaki, aki kimondja azt, amit a nép gondol, a normalitást képviseli az idiotizmussal ellentétben, az populista.
Egy-egy jelentősebb lépés, húzás, amelyre utána rávetül a média és közvélemény figyelme (legalábbis egy ideig), sosem egyetlen egy célt szolgál.
Vegyük például ezt a Pavel Durov ügyet – még elég friss, de már most látni, hogy több következménye is van.
1. Teljesen háttérbe szorítja az infókat a fentiekben tárgyalt jachtbalesetről és annak lehetséges hátteréről.
2. Durov letartóztatása óta rohamosan megnőtt a Telegramhoz csatlakozók száma. Például Franciaországban átlagon felül.
3. Oroszországban nincs akkora felzúdulás az ügy miatt; Durov nem igazán van elkönyvelve egy orosz hazafiként és Putyin feltétel nélküli támogatójaként. Magánál a személynél természetesen sokkal fontosabb maga a Telegram, mint információforrás és az információkat közvetítő eszköz, amely túl nagy ahhoz, hogy ne legyen érdekes a hatalom képviselői számára világszerte. Mert ugyebár aki uralja az információs teret, az uralja a narratívát, tehát irányít. A maga érdekei szerint.
4. Durovnak több állampolgársága van: orosz, francia, Egyesült Arab emirátusi illetve – gondolom pénzügyi, adózási megfontolásokból kifolyólag – Saint Kitts és Nevis-i.
A legnagyobb gond a francia akció kapcsán a sorban a harmadik okozhatja.
Eléggé közismert, hogy Durov-nak személyes jó kapcsolata van egy magas rangú emirátusok-beli politikus fiával – a politikus neve Hamdan bin Mohammed bin Rasid al Maktum sejk, jelenleg miniszterelnök-helyettes, korábban a védelmi miniszter pozícióját is betöltötte.
A gond az, hogy állítólag az Egyesült Arab Emirátusok befagyaszthatja a 80 Rafale F4 vadászgépekre megkötött sokmilliárdos szerződést, ami ha megtörténik, brutális érvágás lenne a francia hadiipari komplexum számára. Erről már az Al-Dzsazírán is mennek a „pletykák”.
Az egész Durov-akció úgy volt kitalálva, hogy a letartóztatási parancs úgy érkezett (az utolsó pillanatban), hogy Durov-nak párizsi landolása után esélye sem volt a menekülésre. Sokakban felmerült a gyanú, hogy a parancs – amit a franciák nagy sebtiben végre is hajtottak – vagy Londonból vagy Washingtonból érkezett. Ezt persze sosem fogjuk megtudni, de abból kifolyólag, hogy ebből az egészből a franciák fognak kijönni hatalmas presztízsveszteséggel és akár ugyanolyan hatalmas pénzügyi veszteségekkel, valószínűtlennek tűnik, hogy az egész egy jól átgondolt, kimondottan francia akció lett volna csupán. Az egész bűzlik az amerikai vagy/és brit érdektől – „legyen nektek is egy Assange-otok, csigaevők”; plusz természetesen a fentiek, újra kiemelve az egyes pontot is.
Persze, azt a lehetőséget sem lehet kizárni, hogy Macront – aki szerintem velejéig romlott, de nem hülye – ez esetben nem csőbe húzták, hanem
a.) a fentiek értelmében nem volt más választása, csak az, hogy teljesítse a parancsokat;
b.) mégis teljesen hülye, legalábbis ebben az esetben így viselkedett.
A végeredmény szempontjából azonban majdnem mindegy, hogy hogyan történt az egész – ez az ügy főleg Franciaország szempontjából kontraproduktív. Esetleg egyszer arra jó lesz, hogy Durovot elcserélik majd néhány magas rangú francia katonára – jaj, bocsánat szakértőre vagy tanácsadóra – akik teljesen véletlenül Ukrajna vagy Oroszország területén császkáltak és a gonosz orosz orkok elrabolták őket…
Na de még az is lehet, hogy a franciák inkább hallgatnak az értelmes arab szóra és inkább elengedik ezt a manust, majd meglátjuk.