(ACs-28) Azok a csodálatos nők – Ki hogy kapja be a horgot I.

Tibor bá’ csodálatos női

 

~q228Sanyi éppen levizsgázott az esti egyetem második évfolyamának végén, amikor a 18 éves Etelkát felvették az osztályra egyszerű adminisztrátornak. Mivel a frissen érettségizett lánynak nem volt udvarlója, a helyzet szinte magától adódott. Egy-két mozi, egy kis tánc és Etelka máris Sanyi ágyában találta magát.

Az elrendezés roppant praktikus volt, elsősorban Sanyi részére, akinek ágya Etelka részére mindig „nyitott” volt, de az egyetem és a tanulás nemigen adott lehetőséget egyéb együttlétre. Majd ha lediplomáztam – adta meg Sanyi minden kérésre a választ. Legtöbbet még a munkahelyen voltak együtt, de persze a munkahelyet nem egészen erre a célra találták ki.

Annyira nem, hogy egy idő után felmerül szerencsés-e egy irodában dolgozniuk. A helyzetet Etelka oldotta meg, egyszerűen munkahelyet változtatott, mivel az alacsony fizetésű adminisztrátorokat bárhová felvettek „áthelyezéssel”. Sanyi nem tett róla említést, de hatalmas kő esett le a szívéről. Minden esetre az leszögezhető volt, hogy a kapcsolat normalizálása Etelka vállaink nyugodott, aki tett is erőtlen lépéseket például színházjegyek beszerzésével (és finanszírozásával), amik úgy-ahogy voltak beilleszthetők az állandó tanulásokkal magyarázott örökös elfoglaltságok közé.

Közben persze szépen teltek a hónapok és az évek, amik alatt Etelka egyre jobban úgy érezte, hogy valaki diploma megszerzésének mindössze egyik ki szerves része, amennyiben egy férfinek munkája és a tanulás mellett nemi szükségletei is vannak. Vetkőzés és öltözés ideje alatt Etelka számtalan beszélgetést kezdeményezett közös jövőjüket illetően, de ez mindig azzal végződött, hogy Sanyi a diploma megszerzéséig formálisan nem kötelezi el magát, ami alatt mindenki azt értett, amit akart.

Időközben Sanyi az utolsó évet kezdte, miközben Etelkában egyre erősödött az érzete, hogy ez a nagymértékben csak a szexre korlátozott kapcsolat legfeljebb a diplomaosztásig tart. Megalázónak és kihasználtnak érezte magát elsősorban azért, mert egyéb lehetőségeket sorra elszalasztott. Éppen ezért úgy döntött, hogy Sanyi monopolhelyzetét felszámolja. Így esett, hogy néhány találkozással később, öltözködés közben, megemlítette, hogy az utóbbi időben főnöke feltűnő érdeklődést tanúsít irányába. A várt hatás azonban elmaradt, mert Etelka zöldfülű volt. Fogalma se volt arról, hogy pénzt, bundát és minden egyebeket a férfitől az aktus előtt kell kérni, nem utána. Ugyanis ennek az apró trükknek biológiai okai vannak.

Ennek ellenére a következő alkalommal Sanyi azzal kezdte, hogy visszatért a múltkori megjegyzésre és pontosítást követelt.

  • Figyelj Etus! Hogy is van ez a dolog a főnököddel? Mit értesz az alatt, hogy feltűnő érdeklődést mutat a főnököd?
  • Ezt nehéz megmondani – válaszolta Etelka – mert lényegében nem történt semmi. Ez csak olyan női megérzés.
  • Jó-jó – értetlenkedett Sanyi – de mégis mire alapozod?
  • Például délben meghív, hogy menjek le vele az üzemi étkezdébe ebédelni. Nincs ebben semmi, de korábban erre nem volt példa.
  • Ketten együtt ebédeltek?
  • Nem, négyen ülünk az asztalnál, de mindig hozzám beszél.
  • És miket mond?
  • Semmi különöset, irodai dolgokat, de valahogy beszédesebb, mint régen.
  • Beszédesebb? Hmm. Különben hány éves?
  • Látod, ezt nem tudom, talán úgy 35 körüli.
  • És van felesége?
  • Fogalmam sincs, de ha érdekel a dolog, akkor szívesen megtudakolom.

Ezzel a beszélgetés be is fejeződött, de az együttlét eltért a korábbiaktól, Sanyi hevesebbnek mutatkozott és kevésbé volt rutinszerű. Etelka úgy érezte kezd nyeregbe kerülni.

A következő találkozásukat, egy idős kolléganő tanácsára,  Etelka az utolsó pillanatban telefonon lemondta, vagyis bejelentette, hogy ma este nem megy fel Sanyihoz, mert hó végi zárás van, és fogalma sincs, mikor végez. A következő estét azzal hárította el, hogy előző nap nagyon késő feküdt le, ma szeretné kipihenni magát. A rákövetkező nap viszont boldogan ráért.

A hó végi zárás óriási sikerrel járt, Sanyi a kezdeti idők hevességével rohamozta meg Etelkát, aki az aktus végén (úgy látszik erről nem tudott leszokni) megemlítette, hogy a főnöke színházba invitálta, de nemet mondott. Sanyi erre azt válaszolta, – nyugodtan elmehetsz, elvégre én nem érek rá veled színházba mászkálni.

Ez a kijelentés azonban mindössze 12 órán át volt érvényes, amint Sanyi tesztoszteron szintje elérte az átlagot, vagyis másnap délelőtt a telefonban visszavonta és ígérte, hogy a következő zárthelyi után elmennek együtt színházba, de a főnököt egyszer és mindenkorra felejtse el.

A beígért színház természetesen elmaradt, de az éveken át folytatott rutin töretlenül üzemelt, mígnem egy nap Etelka meglepő bejelentéssel állt elő ez alkalommal a vetkőzés közben:

  • Lehet, hogy utoljára jöttem fel hozzád! – aztán a néhány másodperces néma szünet után folytatta – a főnököm tegnap megkérte a kezem.
  • Mi történt köztetek? – kérdezte nem kis indulattal Sanyi – csak úgy, minden előzmény nélkül még senkinek se kérték meg a kezét.
  • Egy szóval se mondtam, hogy előzmény nélkül – válaszolta Etelka a tőle telhető legalacsonyabb hanghordozással.
  • Igen? – kezdte Sanyi nem kis gúnnyal a hangjában – és mégis mi az előzmény, ha szabadna kérdeznem?
  • Nézd Sanyi – kezdett Etelka egy hosszabb magyarázatba, miközben a vetkőzésben megállt – bennem már hónapok óta az a meggyőződés alakult ki, hogy te a testi kapcsolaton túl semmi mást nem tartasz fontosnak.
  • Mért, mit akarsz még?
  • Azt hiszem most már semmit – válaszolta Etelka és szép lassan kezdte felvenni az addigra levetett ruhadarabokat.
  • Most mit csinálsz? – kiáltott rá Sanyi.
  • Látod, nem? Felöltözöm. Különben a főnökömtől két nap gondolkodást kértem, de azt hiszem egy nap is elég lesz.
  • Ezt nem csinálhatod velem! – fakad ki Sanyi – egyszerűen itt hagysz (miközben kurvára állt a farka)? Mégis hogy gondolod?
  • Nincs min gondolkodni. Egy gépírónőnek férjhez kell menni. Perceken belül 22 éves leszek. – és ezzel becsukta maga mögött az ajtót, magára hagyva Sanyit élete legnagyobb meglepetésével.

Sanyi másnap reggel telefonált Etelkának és kérte, hogy délután találkozzanak a munkahelyével szemben lévő presszóban. A találkozónak egyetlen témája volt, Etelka várja meg a diplomaosztást, ami után Sanyi elveszi feleségül, és most menjenek fel Sanyi lakásába. Az ötletet Etelka kereken elutasította. Ekkor Sanyi alkudozásba kezdett, jó elveszi most, de menjenek fel a lakásba. Etelka ebbe se ment bele, de megígérte, hogy ha holnap bejelentik összeházasodási szándékukat a Tanácsnál, akkor a főnökének nemet mond.

Ezt követve az események gyorsan követték egymást. Hamarosan kitűzték a házassági ceremónia napját és megegyeztek abban, hogy csak néhány közvetlen rokont hívnak meg. Azt is megbeszélték, hogy eddigi életükön a diplomázásig nem változtatnak, Sanyi új beosztásáig marad minden a régiben.

A ceremónián mindössze kéttucatnyi meghívott vett részt. A boldogító igenek kimondása után mindenki gratulált, köztük egy szokatlanul elegáns középkorú hölgy is, akit Sanyi még életében nem látott. Az első adandó alkalommal az újdonsült férj meg is kérdezte hitvesétől:

  • Ki ez a matróna?
  • Melyik matróna?
  • Hát abban a mély lila kosztümben, fehér kalappal.
  • Ja, azt kérdezed? Ő a főnököm – válaszolta Sándor hites felesége.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
____________________________________________

6 gondolat erről: „(ACs-28) Azok a csodálatos nők – Ki hogy kapja be a horgot I.

  1. 1:
    Időközben Etus 70 éves lett, mert a történet régi. Sokat volt az én társaságomban, mert a pasija sose ért rá (a dugáson kívül). Rengeteg lehetősége volt, de sose csalta meg a pasiját.

  2. 2:
    Azért is írtam, hogy tetszett! Ismerek ilyen nőt én is, igaz ott én voltam a fönti történetben a „főnök” titulusban, miközben nem hogy kollégák, nem voltunk, hanem több 100 km választott el bennünket. Igaz ebből a történetből hál ég nem nem lett házasság…! 😛 🙂

  3. Tibor bá, egy gyors keresés megerősített, jól tudtam: „bekapja a legyet” azt jelenti, hogy egy nő terhes lesz. A történetben erről nem esik szó, ezért értetlenül állok a cím előtt.

    Ez az Etelka nekem egész rokonszenves, csak azt nem értem mért akarta pont egy ilyen flegma, csak szexre utazó férfi nyakába varrni magát. Szó is esik róla, hogy több lehetőséget elszalaszott – ha a főnök csak kamu volt is, lehet hogy találhatott volna jobbat is.

  4. 4.

    Szerinten azert mert Etelka no volt… 😀

  5. 4:
    Általában teherbeesés, de a kételyek elkerülése végett javítok.
    Etus túl sokáig húzta. Aztán meg elterjedt róla, hogy „foglalt”. Ugye akkoriban pasira legfőképpen munkahelyen lehetett szert tenni. Ott meg már megette a fene, senki se nézett rá, mert olyan sok próbálkozást utasított vissza.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük