M Szilárd vendégposztja
Az utóbbi időkben a média minden hónapban nagy hangon kürtöli szét, hogy az aktuális hónap az eddigi legmelegebb volt a globális hőmérsékletek alapján. Járjunk egy kicsit utána, hogy honnan származnak ezek az információk, kik és hogyan mérik a globális hőmérsékletet.
Pontokba összefoglalva, be fogom mutatni:
- azt a 2 módszert és 2-2 intézményt, amelyek globális hőmérséklet adatok mérésével/számolásával és közzétételével foglalkozik
- a módszerek különböző eredményeit
- a mérőállomásos módszer hátrányait a műholdas méréssekkel szemben
- a GISTEMP tudományosnak mondott módosításait és az ebből adodó zűrzavart és ellentmondásokat a saját hivatalos adatain belül is.
A globális hőmérsékletet megállapítására két fajta módszer létezik:
- a földi meteorológiai állomások adatait összegyűjtik, ebből számolnak igen bonyolult módszerekkel egy átlagot
Ezt a fajta mérési/számolási módszert a következő intézmények részesítik előnyben:
- NASA:GISTEMPprojekt, 3 adatforrással dolgozik: NOAA GHCN v3 (meteorológiai mérőállomások), ERSST v4 (óceáni adatok), és SCAR (antarktiszi mérőállomások)
- University of East Anglia’s Climatic Research Unit:HadCRUT4 adatbázis ( CRUTEM4 – meteorológiai mérőállomások + SST – vízfelületek hőmérséklete)
- Több nemzeti meteorológiai intézmény tesz még közzé globális adatokat, mint pl. a japán JMA (Japan Meteorological Agency) de ők szintén a GHCN adatbázist használják.
- műholdas szenzorokkal mért adatokból számolják ki a troposzféra alsó részének a hőmérsékletét.
Ezt a módszert a következő intézmények használják:
Érdekesség, hogy ezek az intézmények épp a NASA műholdjait használják, viszont a NASA nem számol illetve nem publikál ilyen jelegű adatokat. (http://fabiusmaximus.com/2015/06/15/missing-satellites-global-temperature-85912/).
A műholdak azAMSU (Advanced Microwave Sounding Unit) segítségével a mikrohullámú sugárzás különböző sávjainak vizsgálatával állapítják meg a hőmérsékletet, gyakorlatilag a Föld bármelyik pontja fölött.
Mindkét módszerrel kapott hőmérsékleteket még egy-egy sor korrekción viszik keresztül, amíg a végső adatbázis publikálásra kerül.
Mielőtt elemezném a mérési/számolási módszereket figyeljük mega négy intézmény által publikált adatokat az általam készített grafikonokon. Ezeken 1979-től napjainkig ábrázoltam a havi globális hőmérsékleteket a 4 adatbázis adataival. A kiindulási pont azért let 1979, mert attól a dátumtól állnak rendelkezésünkre műholdas mérési adatok. Megjelenítettem 3 lineáris trendet is: pirossal a teljes időszakra, kékkel az 1979-1998 és zölddel az 1998-2015 vége időszakra. Azért választottam az 1998-as évet a töréspontnak, mert egyrészt az ábrázolt periódust így nagyjából 2 részre osztottam: egy 19 éves és egy majdnem 18 éves szakaszra, másrészt, mert az AGW-pártiak és az AGW-szkeptikusok közötti vitában ez az év szerepel, mint a globális melegedés leállásának vagy lelassulásának időpontja.
A grafikonon feltüntettem a lineáris trend évszázadra kiszámolt értékét is. A grafikonokés a lineáris trendek helyes ábrázolását leellenőriztem a Woodfortrees.org interaktív grafikon készítő weblapon is, ugyanazt az eredményt érve el:
Mind a négy grafikonon az adatbázisok legfrissebb verzióját vettem figyelembe és a grafikon alatt feltüntettem a pontos forrást. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert sajnos mind a négy adatforrás elég jelentősen változik visszamenőleg is és egyik napról a másikra, annyira is, hogy trendeket változtatnak vagy akár fordítanak meg. Pl. A GISTEMP júniusi áttérése egy újabb verzióra (a vitában az ún. Pause-busting verzió), amellyel az általuk is mért lassulást visszagyorsítottak a régebbi szintre, eltüntetve a melegedés lassulását, illetve az UAH áprilisi áttérése a 6-os verzióra, amely szintén jelentős különbséget mutat az előzőhöz képest és így jobban közelít az RSS eredményeihez. Na de nézzük a grafikonokat:
 |
| GISTEMP 1979-2015 szeptember, havonkénti adatokkal |
| Adatforrás: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/tabledata_v3/GLB.Ts+dSST.txt |
| Megj.: az értékek nem abszolút hőmérsékletben, hanem az 1951-1980 periódus átlagához viszonyított eltérésben (anomália) vannak megadva |
Az adatok egyértelműek, jól látható és kiszámolható a hosszútávú lineáris trend, ami 1,58 °C/század az 1979-2016 időszakaszra, 1,21 °C/század az 1979-1998 időszakaszra és 1,19 °C/század az1998-2016 intervallumra.
 |
| HADCRUT4 1979-2015 szeptember , havonkénti adatokkal |
| Adatforrás: http://www.metoffice.gov.uk/hadobs/hadcrut4/data/current/time_series/HadCRUT.4.4.0.0.monthly_ns_avg.txt |
| Megj.: az értékek nem abszolút hőmérsékletben, hanem az 1961-1990 periódus átlagához viszonyított eltérésben (anomália) vannak megadva |
A HADCRUT többségében ugyanazokat a meteorológiai állomások adatait használja mint a GISTEMP, ami különbözik az a feldolgozási algoritmus, amivel a végső, kiszámolt értékeket megkapják, így nem meglepő, hogy a grafikon szinte teljesen megegyezik a GISTEMP grafikonjával, ahol különbség van az az 1998-2016 időszakra kiszámolt trend, ez 0,88 °C/század (A GISTEMP 1,19 °C/századához képest az utóbbi 18 évre). Ez a különbség a már említett GISTEMP-es pause-busting korrekciónak is köszönhető.
Ezt a tényt szokták felhozni az AGW (Anthropogenic global warming – Ember okozta globális felmelegedés) pártiak (John Cook: http://www.skepticalscience.com/print.php?r=255), hogy több intézmény, több algoritmussal ugyanazt az eredményt kapja, tehát az adatok helyesek. Ne felejtsük: az alapadatok ugyanazok, a GHCN adatai, amelyek már eleve módosított adatok (a cikk második felében bemutatom ezt is) és ezeket módosítja tovább minden független intézmény hasonló végeredményt kapva.
Nézzük most két független intézmény műholdas méréseit:
 |
| RSS 1979-2015 szeptember , havonkénti adatokkal |
| Adatforrás: ftp://ftp.ssmi.com/msu/monthly_time_series/rss_monthly_msu_amsu_channel_tlt_anomalies_land_and_ocean_v03_3.txt |
| Megj.: az értékek nem abszolút hőmérsékletben, hanem az 1979-1998 periódus átlagához viszonyított eltérésben (anomália) vannak megadva |
 |
| UAH 1979-2015 szeptember , havonkénti adatokkal |
| Adatforrás: http://vortex.nsstc.uah.edu/data/msu/v6.0beta/tlt/tltglhmam_6.0beta3.txt |
| Megj.: az értékek nem abszolút hőmérsékletben, hanem az 1981-2010 periódus átlagához viszonyított eltérésben (anomália) vannak megadva |
Jól látható, hogy 1979-től napjainkig egyértelmű melegedés tapasztalható ezeken az adatsorokon is, igaz a trend valamivel kisebb mint a meteorológiai állomások adataiból számolt trend: 1,21°C/század az RSS és 1,12°C/századaz UAH adatainál.
Viszont 1998 óta ezeken az adatsorokon a melegedés leállt, sőt az adatok lehűlést mutatnak (RSS: -0,8°C/század és UAH:-0,13°C/század). Jól látható még az utóbbi 3 év folytonos melegedése is de ezt ellensúlyozza a két kiugró El-Nino (1997-1998 és 2009-2010 ). Ami még megfigyelhető (és ezt sok klimatológus is hangsúlyozza), hogy a nagy El-Nino-k lépcsőzetesen emelik a hőmérsékletet. Jól látszik itt is, hogy a 2000-es évek hőmérsékletei még ha a trend stagnálás vagy enyhe csökkenés is, magas szinten vannak az előző évekhez képest. Ezért lehet igaz egyszerre az a két látszólagosan egymásnak ellentmondó kijelentés is miszerint a legmelegebb évek mind az utóbbi években fordulnak elő és az, hogy a 2000-es évek trendje negatív.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy mind a négy adatforrás jelentős melegedést mért/számolt 1979 óta (1,1 és 1,6 °C között), 1998 óta viszont megoszlanak az eredmények, a GISTEMP 1,19°C-a kisebb de továbbra is 1°C/század feletti melegedést mutat ki, a HADCRUT szerint a melegedési ütem a felére esett (0,8 °C), míg a műholdas RSS és UAH egyenesen csökkenést mutat 1998 óta.
Ezek alapján ki lehet jelenteni, hogy az 1998-as évektől a melegedés nem gyorsul, hanem lassult (GISTEMP), jelentősen lelassult(HADCRUT) illetve csökkenés állt be (RSS és UAH)és a mért/kiszámolt értékek beleesnek abba a tartományba, amelyeket a korábbi, emberi tényező nélküli klímaváltozások alkalmával már sokszor megtapasztaltunk a múltban.
Látható, hogy a 4 intézmény/módszer más eredményeket adott, felmerül a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak a mérési/számítási módszereik, mennyire tükrözik a valóságot?
Ezért vizsgáljuk meg a továbbiakban egy kicsit közelebbről a GISTEMP módszereit, illetve a GHCN meteorológiai mérőállomások által szolgáltatott adatok pontosságát.
A GHCN többezer, a világot területileg lefedő állomásból áll.Az alábbi ábrán látható elhelyezkedésük és élettartalmuk.
 |
| Forrás: Wikipédia |
Látható, hogy a legtöbb és legrégebben működő állomások az Egyesült Államok területén helyezkednek el. Az innen származó adatbázis az USHCN. Noha az Egyesült Államok területe csak 6,62 %-a szárazföldi területnek a globális GHCN-ben az USHCN aránya jelentős (jelenleg 30% fölött) és az évek folyamán állandóan változott, volt időszak még a közelmúltban is, amikor 50% fölött volt, tehát azok az adatoknak, ami alapján a globális hőmérsékletet kiszámolják, több mint fele az E.Á. területén helyezkedett el. Ez felveti azt a problémát, hogy mennyire kezeli helyesen a globális hőmérsékletet számító algoritmus ezt a folyamatosan változó arányt.
 |
| Az EÁ mérőállomásainak aránya a globális mérőállomásokhoz viszonyítva .
Forrás: http://wattsupwiththat.com/2015/09/27/approximately-92-or-99-of-ushcn-surface-temperature-data-consists-of-estimated-values/ |
1999-ben létrehoztak egy U.S. National Research Council bizottságot, azzal a céllal , hogy vizsgálja meg milyen állapotban van az amerikai meteorológiai mérőállomások hálózata. A bizottság (amelynek tagja volt többek között James Hansen is a NASA igazgatója, akinek a nevéhez a GISTEMP fűződik) kiadott egy jelentést “Adequacy of Climate Observing Systems. National Academy Press” címen (http://www.nap.edu/read/6424/chapter/1), amelynek egyik konklúziója az volt, hogy azonnali intézkedéseket kell hozni az állomásokon uralkodó állapotok javítására, mert a következő évek tudományos eredményei súlyosan kompromitálódhatnak ezen intézkedések elhalasztása nélkül. (“Without immediate action to prevent the deterioration of some essential observing systems, the ability of the climate research community to provide over the next decade the objective scientific information required for informed decision making will be seriously compromised.”).
10 év elteltével a bizottság ajánlása ellenére sem javult a helyzet, ezért meteorológusok egy csoportja létrehozta 2009-ben a Surfacestations.org egyesületet, azzal a céllal, hogy feltérképezzék milyen állapotban vannak valójában ezek a mérőállomások. A 3 évig tartó dokumentálódás eredménye lesújtó lett. Az1221 hivatalos USHCN állomásból 1007-et vizsgáltak meg és a NOAA minősítési rendszere szerint 5 osztályba sorolták őket.
 |
| A mérőállomások osztályozásának eredménye. Forrás: http://surfacestations.org/ |
A fenti grafikon magáért beszél: az első két osztályba, amellyel 1°C alatti pontosággal lehet mérni, az állomások csak 7,9%-a került (1,2% az első osztályba és 6,7% a másodikba). Az osztályozást független meteorológusok végezték el, a dokumentumok, leírások és fényképek elérhetők a http://surfacestations.org/ címen.
A teljesség igénye nélkül néhány kép ezekből:
 |
|
| Forrás: http://surfacestations.org/ | |
A fenti képeken látható, hogy az állomások nem teljesítik azt a minimális követelményt se, hogy min. 100 m-s távolságra helyezkedjenek el mesterséges hőforrásoktól, látható, hogy közelükben parkoló, repülőtér, épületek, mobiltorony, forgalmas utak stb.helyezkednek el.
A két utolsó képen látható egy rossz körülmények között működő illetve egy megfelelő állapotban levő állomás mellékelve az általuk mért hőmérsékleti adatsorokkal. Felvetődik a kérdés, hogy, ha az amerikai állomások több mint 90%-a 1°C fölötti pontossággal mér és a globális hőmérsékleti adatok több mint 30%-át ezek az állomások adják, mennyire tekinthető pontosnak az ezen adatok alapján meghatározott globális hőmérséklet? Erre válaszolják az AGW-pártiak, hogy jó, de ezeket a nyers adatokat megfelelően módosítják/adjusztálják. Hogy hogyan és mennyire korrektül, ebbe most nem megyek bele, itt van egy pár cikk, ami ezzel foglakozik:
http://judithcurry.com/2014/06/28/skeptical-of-skeptics-is-steve-goddard-right/
http://wattsupwiththat.com/2014/08/23/ushcn-monthly-temperature-adjustments/
Folytassuk a nyers mérési adatok és a végső, elénk tart adatok közötti hosszú utat: nézzük hogyan jön létre a GISTEMP adatbázis. Az UHSCN adatokat a globális GHCN-be integrálják, ehhez hozzáadják az antarktiszi mérőállomások eredményeit (SCAR) illetve az óceáni adatokat (a ERSST v4).
Ez utóbbi 2 adatforrás kiértékelését is elvégzem egy következő posztban, most csak röviden annyit, hogy megbízható óceáni adatokkal csak 1999-től az ARGO indulásától lehet számolni, ez viszont nem akadályozza meg a “tudósokat”, hogy 0.1 °C pontossággal megmondják mennyivel volt melegebb most, mint pl. 1880-ban.
Eljutottunk odáig, hogy a GISTEMP rendelkezésére állnak, a Földet többé kevésbé lefedő hőmérséklet értékek. A továbbiakban lefedik a Föld felületét 2.5×3.5 fokos grid-el (ez egy kb. 300*400 km-es téglalap felület, rács, cella az Egyenlítő közelében, a sarkak felé csökken a területe) és minden cellának kiszámolják az értékét az általa lefedett mérőállomások adataiból. Ez egy elég bonyolult módszer, a nyers adatok rengeteg módosításon mennek keresztül, egy sor matematikai modell módosítja őket, hogy egy olyan hőmérsékletet kapjanak, amelyek megfelelnek egy megállapított körülmény halmaznak. Csak egy példa: ha az adat reggel 7-kor volt mérve, akkorstatisztikai adatokat figyelembe véve, bonyolult algoritmusokkal kiszámolják, hogy mennyi LEHETETT éjfélkor és mennyi délben. Ez csak egya sok módosítás közül, összesen 6 ilyen korrekciót végeznek az adatokon, mire megkapják a végleges cellaértéket. Mivel az állomások nem fedik le egyenletesen a Föld felületét, nagyon sok cella lesz, ahol csak 1-2 állomás adataival számolnak és szintén rengeteg olyan cella van, ahol semmilyen adat nem áll rendelkezésre, sőt még a szomszédos cellákban sem. Ilyenkor interpolálással állapítják meg a cellák értékét. Ezt 1200 km-re is elvégzik, vagyis egy olyan cella is értéket kap, amelyiktől a legközelebbi (megbízható) mért adat 1199 km-re van. Így is lesznek üres cellák, mint ahogy az alábbi térképek mutatják:
 |
|
| GISTEMP cellák, 2015 szeptember 1200 km-es illetve 250 km-es interpolálással | |
| Forrás: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/maps/ | |
Az így kapott cellaértékeket átlagolják és ez az eredmény jelenti a globális átlaghőmérsékletet, amit naponta kiszámolnak és havonként átlagolva közölnek.
Ezt a módszert részesíti előnyben valami tisztázatlan OK miatt a NASA/NOAA páros a műholdas mérésekkel ellentétben, amelyek számos előnyökkel rendelkeznek, mint pl. a teljesebb lefedettség és a homogén adat-minőség.
Hogy mennyire változik a GISTEMP adatbázis a múltra visszamenően is, azt többen is észrevették, ezekből szemezgetek egy pár érdekes adatot:
Peter O’Neill 2011-től lementette a hivatalos GHCN és GISTEMP adatokat (https://oneillp.wordpress.com/2015/06/23/marseille-jan-1978/) és ezek 4 év alatti változásait dokumentálta egy grafikonon.
Pl. a Marseiile/Marignane-i állomás 1978 januárjában mért átlaghőmérséklet 6.5 °C volt. Ez a nyers adat, ami kékkel jelenik meg a grafikonon és értelemszerűen nem változik az idővel. Nem úgy az adjusztált GHCNM adat (piros) és annak cellának a GISTEMP értéke, amelybe az állomás tartozik (fekete pont):
 |
| Az 1978-as januári átlaghőmérséklet változásai 2011 és 2015 között a GHCNM és GISTEMP adatbázisokban |
| Forrás: https://oneillp.wordpress.com/2015/06/23/marseille-jan-1978/ |
Mit olvashatunk le a grafikonról?Azt, hogy nagyon gyakran és nagyon drasztikusan változik a múlt hőmérséklete. Pl. a GISTEMP-nél láthatunk 5.2-es értéket (2014 végén) és 6.8-ast is (2014 közepén). Ez 1.4 °C fok különbség!Mi folyik itt?Joggal tevődik fel a kérdés, hogy tudományos korrekciók történnek vagy közönséges adathamisítás?
O’Neill blogán több mérőállomás adata fenn van, ezekből még 2 példa (Budapest és Prága, előbbinél kevesebb, de utóbbinál megint rengeteg maszatolás van):
 |
 |
Annyit még a témáról, hogy ez csak egy hónap adata, ez jellemző bármelyik, a múltból kiragadott hónapra.
Ezek után nem csodálkozunk Steven Goddard (https://stevengoddard.wordpress.com/) grafikonjain sem, ezek közül csak egy pár, kommentár nélkül:
 |
 |
| GISTEMP 2001, 1880-2000: 0.6°C különbség |
 |
| GISTEMP 2015, 1880-2000: különbség majdnem 1.2°C ra nőtt. |
 |
| A két grafikon egymásra téve. A módosítás jóval meghaladja a (zölddel és kékkel jelzett errorbar) hibát. |
| Forrás: https://stevengoddard.wordpress.com/2015/11/09/97-of-climate-scientists-base-their-research-on-fraudulent-data-from-nasa-and-noaa/ |
Végezetül vizsgáljuk meg azt a hónapról hónapra nagy nyilvánosságot kapó bejelentést, hogy “ez a hónap volt a legmelegebb…”. Ezt a NOAA/NASA páros szokta bejelenteni az általuk kiszámolt GISTEMP adatok alapján.
A fentebb közölt grafikonon (GISTEMP) és a hivatalos letölthető adataik alapján is látszik, hogy 2015 augusztusa se volt a legmelegebb augusztus és szeptembere se a legmelegebb szeptember (figyeljük meg a GLB.Ts+dSST.txtállományban, hogy 2015 szeptembernél 81-es érték szerepel (0.81 °C), míg 2014 szeptembernél 90, 2015 augusztus:81 és 2014 augusztus:82, 2015 május:79 és 2014 május:86, vagy 2015 március:90 és 2010 március:93).
 |
| GISTEMP adatbázis – 2015 november, forrás: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/tabledata_v3/GLB.Ts+dSST.txt |
A bekarikázott 2015-ös hónapokról (Januárt kivéve) a NOAA Global analisys-ben kijelentették, hogy azok voltak a legmelegebb hónapok, pedig a saját, letölthető adatbázisuk alapján ez nincs így.
Sajnos a GISTEMP adatbázis visszamenőleg is nagyon gyakran változik, így megtörténhet, hogy a bejelentések időpontjában az adatok megegyeztek a bejelentett értékekkel, utólag viszont már nem.
Link: NOAA Global analisys – https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201509 , tetszés szerint kiválasztható az év és a hónap. Mind a Global analisys, mind a GISTEMP letölthető adatbázis a következő forrást adja meg: “global land (GHCN-M version 3.3.0) and ocean (ERSST version 4.0.0) dataset”
Számoljunk egy kicsit:
Global Analisys 2015 szeptemberről: “The combined average temperature over global land and ocean surfaces for September 2015was the highest for September in the 136-year period of record, at 0.90°C(1.62°F) above the 20th century average of 15.0°C(59.0°F), surpassing the previous record set last year in 2014 by 0.12°C(0.19°F).”
Tehát a 2015 szeptemberi anomália az 0.9 °C, 0.12°C-al meghaladva a korábbi 2014 szeptemberi rekordot. Ezek szerint 2014 szeptemberi anomáliája 0.9°C -0.12°C = 0.78°C. Nézzük mit ír a Global analisys 2014 szeptemberéről:
“The combined average temperature over global land and ocean surfaces for September 2014was the highest on record for September, at 0.72°C(1.30°F) above the 20th century average of 15.0°C(59.0°F).”
De hát egy évvel később nem 0.72-ről, hanem 0.78-ról írtak. OK, nézzük mi van az adatbázisban: 0.9°C anomália.
Tehát a NOAA szerint: 2015 szeptember melegebb volt mint 2014 szeptember, ami 0.78-al volt melegebb az átlagnál, NEM, 0.72-vel volt melegebb az átlagnál, NEM, 2015 szeptembere nem is volt melegebb 2014 szeptemberénél.
Táblázatba foglalva ezek a többszörös ellentmondások:
| 2015 szeptember értékei | 2014 szeptember értékei | ||||
| Kijelentés dátuma/forrása | Absz. érték | Anomália | Kijelentés dátuma/forrása | Absz. érték | Anomália |
| 2015 okt./NOAA Global Analisys | 15.9 | 0.9 | 2015 okt./NOAA Global Analisys | 15.78 | 0.78 |
| 2014 okt./NOAA Global Analisys | 15.72 | 0.72 | |||
| 2015 nov./GHCN adatbázis | 15.9 | 0.81 | 2015 nov./GHCN adatbázis | 15.99 | 0.9 |
A Global analisys a 20. század átlagához viszonyítja az anomáliát és megnevezi ezt az értéket, az adatbázis az 1951-1980 átlagához és nem nevezi meg ezt az értéket, ezért nem lehet kiszámolni az abszolút értéket. Ezért az adatbázis anomáliája nem összehasonlítható a Global analisysben közölt anomáliákkal, viszont azt az ellentmondást jelzi, hogy az egyik közlés szerint az egyik, míg a másik közlés szerint a másik év a melegebb. Tegyük fel, hogy a 2015-ös adatok valósak, így akkor legyen helyes (zölddel a táblázatban) az 15.9 abszolút érték 2015 szeptemberre és így az adatbázisban található anomáliákkal kiszámolható az előző rekord év anomáliája (pirossal a táblázatban, 15.9+0.9-0.81).
Láthatjuk, hogy egy év elteltével 2014 szeptemberéről csak a NOAA hivatalosan közölt adataiban is 3 érték szerepel: 15.78, 15.72 és 15.99. Melyik a helyes?
Ugyanez lejátszható augusztusra, májusra és aki akarja, folytathatja, az adatok nyilvánosak.
| 2015augusztus értékei | 2014 augusztus értékei | ||||
| Kijelentés dátuma/forrása | Absz. érték | Anomália | Kijelentés dátuma/forrása | Absz. érték | Anomália |
| 2015 szept./NOAA Global Analisys | 16.48 | 0.88 | 2015 szept./NOAA Global Analisys | 16.39 | 0.79 |
| 2014 szept./NOAA Global Analisys | 16.35 | 0.75 | |||
| 2015 nov./GHCN adatbázis | 16.48 | 0.81 | 2015 nov./GHCN adatbázis | 16.49 | 0.82 |
| 2015május értékei | 2014 május értékei | ||||
| Kijelentés dátuma/forrása | Absz. érték | Anomália | Kijelentés dátuma/forrása | Absz. érték | Anomália |
| 2015 jún./NOAA Global Analisys | 15.67 | 0.87 | 2015 szept./NOAA Global Analisys | 15.59 | 0.79 |
| 2014 szept./NOAA Global Analisys | 15.54 | 0.74 | |||
| 2015 nov./GHCN adatbázis | 15.67 | 0.79 | 2015 nov./GHCN adatbázis | 15.74 | 0.86 |
Végezetül egy még hatalmasabb hiba/ellentmondás a NOAA Global Analisys részéről:
2014 a legmelegebb év: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201413
”The year 2014 was the warmest year across global land and ocean surfaces since records began in 1880. The annually-averaged temperature was 0.69°C (1.24°F)above the 20th century average of 13.9°C (57.0°F)”. Vagyis 2014 globális átlaghőmérséklete 0.69°C+13.9°C = 14.59°C. (58.24°F)
Nézzük mint mondanak ugyanők az 1997-es évről: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/199713 ”The global average temperature of 62.45 degrees Fahrenheit for 1997 was the warmest year on record” [ami 16,92 °C].
 |
Mennyi??? 62.45 °F (16.92°C ). Hiszen 2014-ben, a “legmelegebb” évben 58.24°F (14,58°C) az átlaghőmérséklet!!!
Mondjuk a műholdas mérések grafikonjain látszik, hogy 1997-1998 környéke volt a legmelegebb és íme került egy adat a NOAA/NASA részéről is, amit ezt igazolja. Mi történt viszont a NOAA/NASA grafikonjaival, adatbázisával és kijelentéseivel? A választ a kommentelőkre bízom.
___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________________________________
Csodalom kitartasodat, Szilard de szerintem nem fogod oket meggyozni, hogy legalabb probaljanak egy kicsit gyanakvobbak lenni, ez a tema mar reg a vallas szintjere sulyedt: ha ketelkedni mereszelsz, akkor enyhebb esetben hulye, tanulatlan paraszt, rosszabb esetben lefizetett vagy conteo hivo vagy. Erdekes, hogy a minden mas temaban kritikus Tibor ba mennyire elvakult ebben az ugyben, pedig rengeteg kozos angol forrast olvasunk es nagyjabol egyet is ertek a velemenyevel szinte minden masban.
Udv es sok sikert Kanadabol.
1:
Nem nevezném magam „elvakultnak”, inkább megértőnek. Szilárd által feltárt mérési anomáliák valósak, de én ezeket másképp értékelem. A NOAA viselkedését én tisztességesnek tartom, aminek számtalan jele van. Például az 1997-es adatokat fent hagyják az Interneten, pedig bele lehet kötni (amit Szilárd meg is tesz)> Ez egy nagyon fiatal tudományág, a feladat pedig rendkívül embert igénylő. Időnként rájönnek, hogy korábbi adatok javításra szorulnak. Például az 1997-es adatok végén ezt írják: „NOAA National Centers for Environmental Information, State of the Climate: Global Analysis for Annual 1997, published online January 1998, retrieved on November 16, 2015 from http://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/199713.” (amivel Szilárd nem foglalkozott) —
Álláspontom és viselkedésem: Az utca embere, aki nem jártas a tudományos munkák, eredmények publikálása, és általában a tudományos légkörrel az Szilárd észrevételeiből rossz, káros következtetéseket von le. Szilárd hiába hirdeti, hogy ő elfogadja a globális felmelegedést, csak az adatokba köt bele. A szkeptikusságra hajlamos emberi természet ebből csak azt hallja meg, hogy a tudomány csal.
Nincs meggyőződésem a témában, mint sok másban sem, de én is keresem az igazságot. Becsülöm Mszilárd eltökéltségét, szorgalmát, hogy ezt így elénk tárta.
Ennek ellenére ő is bűvészkedik a számokkal. Ha két évvel korábbra, vagy későbbre teszi a grafikonokon a megosztást, akkor egész más irányba mutatnának a piros és kék vonalak. Miért pont egy kiugróan magas érték a viszonyítási pont? Lehetne egy kiugróan alacsony is.
Ha az eddigi felmelegedés csak töredéke a hivatalosan elfogadottnak, akkor az riasztó, hogy ilyen kis globális melegedés is milyen sok lokális anomáliát okozott. Itt nem arra utalok, hogy gyakoribbak a szélsőségek, mert ezt esetleg a hírközlők is felfújhatják, hanem a nálunk egyre hosszabb meleg periódusok, a mezőgazdaság egyre inkább kiszámíthatatlansága, vagy a sarkvidék környéki permafroszt olvadás, rénszarvasokat támadó szúnyogok, és pusztuló fenyvesek, mert nem elég hosszú és hideg a tél, hogy a kártevőik megtizelődjenek, vagy a világ több pontján jelentkező vízhiány.
2 Tibor bá’ +1 különösen az utolsó bekezdés miatt.
2:
Így van, idéztem a NOAA honlapjáról és nem tettem hozzá a lap alján levő hivatkozási szöveget („Citing This Report”), ami nélkül nem szabadna közölni. Mivel nem tudományos folyóiratban jelent meg ez a cikk, nem hiszem, hogy ennek súlyos következményei lennének. A lényegen ez nem változtat: a NOAA 1998-ban sokkal nagyobb hőmérsékletet mért 1997-re, mint amiket mostanában mér.
Visszatérve az egész posztra: olyan nehéz elképzelni, hogy a tudomány is csalhat politikai nyomásra? Elismerem cikkem nem bizonyíték erre de kibővíti azt az információhalmazt amivel bombáznak minket nap mint nap. Hányszor lehet hallani a mainstream médiában a globális hőmérsékletek műholdas méréséről?
Vagy közölték-e ezt a beszédes grafikont, ami azt mutatja meg, hogy 2008-2015 között, mekkorára nőtt a különbség az 1910 és 2000 évek mért adatai között:
http://www.climate4you.com/GlobalTemperatures.htm#GISS%20Aug1935%20and%20Aug2006
A grafikonon nagyon jól látszik, hogy csak 2008 óta az 1910-es érték 0,16 C-al csökkent, míg a 2000-es érték 0,1 C-al növekedett. Miért hűtik a múltat és melegítik a jelent?
És főleg olyan mértékben, hogy szinte csak „papíron” létezik a melegedés?
Amíg az ilyen kérdésekre nincs megnyugtató válasz, engedjétek meg, hogy fenntartásaim legyenek bizonyos tudományos körökkel kapcsolatban és azt is, hogy ezt ne hallgassam el!
A mai nap folyamán felmerülő kérdésekre csak az esti órákban fogok tudni válaszolni, addig sajnos nem leszek „internetközelben”.
Bele lett kötve a hőmérsékleti adatok mérésének módjába, miközben minden más ignorálva van.
Olyan ez, mint amikor egy orvos egy darab laborértéket akar kezelni, a beteg teljes egészségi állapotának figyelembe vétele nélkül.
Olyan mérnöki hozzáállás.
A mérnökök csak egy problémára tudnak koncentrálni- de az ő megoldásaikból adódó problémákat meghagyják másnak.
Ez teljesen eklatáns:
-az atomreaktorok esetén
-szél/naperőművek
de lehetne még sorolni
És mi a helyzet
1) a metánnal
2) az északi sarki jég térfogatának alakulásával
mindkettő exponenciális trendet mutat
És minő véletlen- az emberiség létszáma és energiafogyasztása is exponenciálisan alakul.
Valami kapcsolat csak van a kettő közt?
Mégha csak a tudósok 97- 98%- a is mondja ezt.
A mérnöki kukacoskodás itt nem segít-
ez BIOLÓGIA, FIZIKA, FÖLDRAJZ- az összképet kell értékelni.
Dehát ez nyilván nehéz, főleg, miután Kanadában átmosták át az ember @gyát.
2:
Na most ha elolvasod az 5-6. hozzászólásokat, melyikből jön le az, hogy az utca embere, aki nem jártas a tudományos légkörben?
Számomra egyértelmű, és persze tudom, hogy nem a legszélsőségesebb véleményeket kell figyelembe venni, de mégis itt jellemzően ez utóbbi szélsőséges véleményhez áll közelebb az általános vélemény.
7:
Háromszor olvastam el a hozzászólásodat, de még mindig nem tudom, mit akarsz közölni velem.
8:
Azt írtad, hogy:
„Az utca embere, aki nem jártas a tudományos munkák, eredmények publikálása, és általában a tudományos légkörrel az Szilárd észrevételeiből rossz, káros következtetéseket von le”.
Erre reagáltam. Mert szerintem inkább Ouse-ra ül az, hogy rossz következtetéseket von le valamilyen tudományos adatokból, aminek ékes példája a hozzászólása.
Ennyit akartam, semmi mélyet.
OFF:
Putyin leleplezi a Nyugatot
https://www.rt.com/news/322305-isis-financed-40-countries/
Először is ami nyilvánvaló: Nincs az évszakok közt jól, időben behatárolható átmenet. A tél nem három, a tavasz nem három, a nyár nem három, és a tél nem három hónap. Most a plusz mínusz egy héttel ne törődjünk. Jelenleg a kontinentális éghajlaton a tél enyhe, a nyár forró. Ez semmiképp sem normális. Vegyük a nyarat. Nálunk nyáron idén a legmelegebb órákban 45-48 fok volt, ami négy hőségriadót eredményezett, viszont a tél tavaly, tavaly előtt, meg azelőtt kifejezetten enyhe volt. Ez úgyszintén igaz ott is , ahol gleccserek vannak, csak némileg más hőmérsékletekkel. Mi lenne, ha éghajlatonként összegeznénk az adatokat, és az alapján számolnánk a globális értéket? Lehet akkor döbbennénk rá, hogy tényleg baj van?
11- re:
http://cci-reanalyzer.org/DailySummary/
+0,49- et kell adni a Világhoz, a többit is megtalálod a leírásban
6
„A mérnöki kukacoskodás itt nem segít-
ez BIOLÓGIA, FIZIKA, FÖLDRAJZ- az összképet kell értékelni.”
Egy kis adalék a biológiai oldalhoz:
„ … növények kártevőinek kutatása során felfigyeltünk arra, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több mediterrán eredetű, hazánkban új kártevő jelet meg a kertészeti növényeken. … „
„ A 90-es évektől kezdődően számos melegkedvelő kártevő rovarfaj jelent meg a szabadföldön termesztett kertészeti növényeken. Közülük a kertészeti növényeken kiemelkedő gazdasági kárt okozott a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hübner). Ez a kártevő 1994-ben az Alföld délkeleti részén, … tűnt fel, majd ezt követően napjainkig az egyik legjelentősebb kertészeti és szántóföldi kártevővé vált (Pénzes et al. 1995).”
„ A mandula-magdarázs (Eurytoma amygdali Enderlein), mint hazai faunára nézve új kártevő 1997-től ismert Magyarországon (Haltrich, Markó, 1998, Haltrich et al 1999). Mediterrán faj, …”
„Az újonnan megtalált kártevő fajok közé tartozik a hagyma-levélbolha (Trioza (Bactericera) nigricornis Förster) a szántóföldön termesztett hagymafélék új kártevője (Hudák, Pénzes, 2004) … ”
„ A Frankliniella tenuicornis Uzel tripsz faj új kártevőként jelentkezett 2000-ben a kukoricán (Jenser et al. 2001), illetve zöldségfélék közül a vöröshagymán, fejes káposztán, a zöldbabon, és még számos gyomnövényen jelentős pupulációit figyeltük meg (Fail és Pénzes, 2004). ”
„A Cercis siliquastrum és a Cercis canadensis mediterrán eredetű növényeken a júdásfa-levélbolha (Cacopsylla pulchella Löw) 2003. tavaszán tömegesen jelent meg (Ripka, 2003, Pénzes, 2004a). A kártevő korábbi előfordulásáról nem volt tudomásunk … Tehát egy újabb mediterrán eredetű faj, amelyik sikeresen áttelelt és a károsít … ”
„ Az Észak- Amerikából behurcolt melegkedvelő kártevő fajok közül az utóbbi időszakban a lepényfa-gubacsszúnyog (Dasineura gleditchiae Osten) (Ripka, 2004), és az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) (Pénzes, 2004) jelent meg. ”
„Ismereteink szerint a legújabb melegkedvelő fitofág rovarfaj, az ázsiai eredetű selyemakáclevélbolha (Acizzia jamatonica Kuwayama) megjelenését és kártételét 2005 júliusában selyemakácon észleltük (Pénzes et al. 2005). ”
„ … kétségtelen, hogy az elmúlt nyarakon, több olyan mediterrán eredetű rovarfaj kártételével találkozhattunk, amelyek korábban idehaza ismeretlenek, vagy jelentéktelenek voltak. …”
Az évszámokhoz csak annyit, hogy egy 2006-os tanulmányból mazsoláztam.
13:
+1
Sajnos, az Ecology Lettersben megjelent egy peer- reviewed cikk, mi szerint is az evolúció 10.000 léptékkel- azaz négy, 4 nagyságrenddel van lemaradva a mai- még nem is megfutott- klímaváltozáshoz képest.
Az északi Permafrosztból most épp millió évekig fagyott baktérium és egysejtű törzsek olvadnak ki spóra és egyéb letokolt állapotból.
A fene se tudja mit szabadítunk magunkra.
A mai antibiotikumokat valszeg mind el lehet felejteni…
Noss, ha a nyári 45-48 fok mellé hozzáadódik az átlagnál jóval magasabb relatív páratartalom (mediterrán ciklon), a „kontinentális éghajlati anomália” máris hullahegyeket eredményez. Ezek nem számok, hanem tények. Hiszen a tengerek vize is melegszik, jóval több a párolgás.
9:
„Mert szerintem inkább…”
Tiszteletben tartom a véleményszabadságot a te esetedben is. 🙁
Kicsit másképpen közelíteném meg ezt a vitát. Gleccser fényképezés…..
Sok sok éghajlat változással foglalkozó filmben hivatkoznak a magasságukból több tíz métert vesztett gleccserekre. Ezeket főleg a 90 es években kezdték tudatosan alkalmazni. De ha előkerül egy régi fénykép akkor megkeresik a készítés pontos helyét. Látványos az apadás.
3:
„Ha két évvel korábbra, vagy későbbre teszi a grafikonokon a megosztást, akkor egész más irányba mutatnának a piros és kék vonalak. Miért pont egy kiugróan magas érték a viszonyítási pont? Lehetne egy kiugróan alacsony is.”
Igazad van, lehetne bárhová tenni, lehet játszadozni a posztban is említett woodfortrees honlapon, hogy hogy néznek ki a trendek. Viszont, hogy én miért ide tettem, a válasz ott van a posztban:
„Azért választottam az 1998-as évet a töréspontnak, mert egyrészt az ábrázolt periódust így nagyjából 2 részre osztottam: egy 19 éves és egy majdnem 18 éves szakaszra, másrészt, mert az AGW-pártiak és az AGW-szkeptikusok közötti vitában ez az év szerepel, mint a globális melegedés leállásának vagy lelassulásának időpontja.”
A szkeptikusok viszont nem kiválasztják az évet, hanem visszamennek, arra az időpontra, ahonnan a trend zéró és ez 1997 +- 1-2 évre esik, mert a jelenlegi értékek befolyásolják ezt.
Az anomáliák növekedése annak tudható be, hogy a viszonylag kis melegedés is jár drasztikus változásokkal, főleg, hogy nem egyenletes a melegedés, sőt a vannak olyan részek, ahol igen is hűlt a klíma, míg máshol a melegedés akár háromszoros is az átlaghoz képest.
Ami a permafrosztot illeti, az az általános hisztéria része.
Olvasd el itt, hogy mi a helyzet a vele:
http://www.climate4you.com/PermafrostMain.htm#List%20of%20contents
A grafikonok azt mutatják, hogy van még mit melegedjen, ahhoz, hogy nagy mennyiségű kibocsátást hozzon létre az olvadás.
6:
„És mi a helyzet
1) a metánnal
2) az északi sarki jég térfogatának alakulásával
mindkettő exponenciális trendet mutat”
Legalább a poszt címét olvasd el! Most nem a metánról meg az északi sarokról írtam, de fogok arról is.
A poszt témájához szólj hozzá légy szíves! Ha van mit hozzátenned. De ezek szerint nincs.
10:
azt olvastad-e, hogy Putin még mit leplezett le? (és ez nem OFF):
http://dailycaller.com/2015/10/29/russias-putin-says-global-warming-is-a-fraud/
11:
„Nálunk nyáron idén a legmelegebb órákban 45-48 fok volt”
Egyiptomban laksz?
13:
Hosszú és fontos lista. Azt bizonyítja, hogy melegedett a klíma. Bizonyítja, hogy mennyit és mi által?
17:
ajánlom figyelmedbe Tibor bá klímaposztjainál írt hozzászólásaimat a gleccserekről, de hamarosan összefoglalom gleccser témában is a véleményem egy posztban is.
Kedves Ouse M.D. : nem ismerlek igy nem is minositlek es ugyanezt talan elvarhatom toled is. Nem jartam Kanadaban iskolaba, igy itt nem is moshattak ki az agyam. Megismetelnem: csak egy kis kritikus hozzaallast varnek el a temaban, mint Szilard osszefoglalta, a szamok folyamatosan valtoznak, hogy a megfelelo eredmeny valahogy kijojjon. De az internet koraban ez mar nem egy konnyu mutatvany, szerencsere. Es remelem nem folytatjuk a 98% (ujabban 99%) egyeterto tudost: amikor a megelhetes forog kockan, akkor a nagy tobbseg nem fog szellel szemben, sajnos, hanem sodrodik az arral, jo esetben nem mond semmmit (en is befogom ebben az itteni „nagy” szolasszabadsagban minden „controversial” temaban). A legnagyobbakrol mar reg kiderult (Mann, Jones, Hansen et al) hogy nem riadnak vissza egy „kis” csalastol a „jo ugy” erdekeben. Egy enyire nem exakt (tudomanyban) joslasban ez a nagy „egyetertes” mar tobb mint gyanus, elvegre nem 2+2 szintu problemarol van szo.
Es minden „controversial” teruleten: elelem, gyogyszer stb ugyanaz a technika: ha nem haladsz az arral, ellehetetlenitnek (lasd koleszterin, so etc).
Ha tenyleg a CO2 a nagy baj, azt nem CO2 borzek alapitasaval lehet megoldani, szo szerint a „semmit” arulva, amibol erdekes modon pont Al Gore es tarsai zsebelik be a hasznot. Mindekozben az utakon nem lehet kozlekedni, mert kamion kamiont er, a vonat szallitas meg szinte nem letezik. 2 percenkent szallnak fel a kibocsatasok jelentos reszeert felelos repulok. Mindenki vegyen 10$ LED egot de az autopalyak, varosok, irodak fenyarban usznak, sokszor ejjel nappal. Megallapodasok: a legnagyobb kibocsajtok benne sincsenek (pl US Army) vagy tojnak a egeszre? Hol itt a logika?
Nem vitazni akarok, hiszen en sem vagyok szakerto, ugy mint ti sem, olvasok mindenfelet, ahogy gondolom ti is, amit jolesne minositgetesek es lehulyezes nelkul megvitatni. En inkabb Goddard, WUWT velemeny fele hajlok, sokan (innen is) meg a Skepticalscience etc. fele.
Ugyanez megfigyelheto a politikaban is: ha nem szajkozod a napi szelkakas MSM hireket, hulye, conteo stb vagy, masnapra mar elfeljtik mit is mondtak tegnap. Es meg ne probald megemliteni WTC7-t, azt sem tudjak mi az, eletukben nem jartak 50km tavolabb a lakhelyuktol, de mindent tudnak a vilagrol.
Van egy jol bevalt tobb ezer eves mondas: Cui bono? Ha valaki profital valamibol, akkor azt erdemes nagyito ala tenni.
Wow, ez a utolso 15 evem leghosszabb hozzaszolasa 🙂
18. Mszilárd
Nyilván a szkeptikusok ezt az időpontot választják, mert így lehet trükközni a statisztikával, így erről folyik a vita. Erre hívtam fel a figyelmet. Ha 1975, vagy 1983 lenne a kezdő év, akkor 1996, vagy 2000 lehetne a (nagyjából) felezőpont, és mindkét esetben a zöld vonal inkább emelkedő lenne. Ezt szerintem te is látod, hiszen olyan éles szemmel szúrod ki a csalóka statisztikákat, grafikonokat. Egyszerűen azért használod fel kritika nélkül, mert ez illeszkedik a mondanivalódba, a másik lehetőségnek a kognitív disszonanciát tudom feltételezni.
Ajánlom figyelmetekbe az OTTHONUNK c. dokfilm rendezőjétől a következő filmet:
Mediterráneum: Több, mint tenger
Csak a végét láttam , érdekes a melegedésről és a vízhiányról.Aki tud valahol letöltési linket szóljon
Sarkosan fogalmazva: A mérnökök juttatak minket eddig is bajba:
gøzgép, robbanómotor, atomreaktor- beismernék, hogy elqrták- nem kicsit, nagyon?
De a klímatudósokon vernék el a port saját felelőtlenségükért és tudatlamságukért.
A fosszilis biznisz évi 13.000 MILLIÁRD $ üzlet. Vajon ki hazudik?
A pármilliárdos klímakutatás 98% egyetértéssel vagy a 13.000 milliárd $-os olajlobby….
El lehet végezni a CO2- kísérleteket. Utána osztani az észt.
21: László, 🙂
22: Jani:
Te erre a Tibor bá által (nem szó szerint) megfogalmazott kérdésre: „leállt-e vagy lelassult-e a melegedés 1998 óta?” (még poszt is volt róla) hogy válaszolnál? Egy olyan grafikonnal, amelyen a trend 2000-nél kezdődik? Hagyjuk a kognitív disszonanciát! Elismertem, hogy a trend változik a kezdőpont kiválasztásával, de a trend az trend marad. Az AGW-pártiak is számtalanszor alkalmazzák a cherry-picking-et és ugyanúgy fel vannak háborodva, ha a szkeptikusok is merik alkalmazni. Csak nekik lehet? De ha egy konkrét kérdésre (…1998 óta?) adsz meg egy választ, akkor ez nem cherry-picking.
24: „mérnökök juttatak minket eddig is bajba”
Ez sok mindent elárul rólad! 🙂
19:
Putyin egy politikus, aki szembe helyezkedik az amerikai törekvésekkel, amihez pénz kell, rengeteg pénz, amit ő az orosz nyersolaj eladásából nyer ki. Vajon mi lehet az ő érdeke klíma témában?
A mérnökök- nagy többsége- semmit nem ért az élő rendszerekhez. Ezt nap, mint nap tapasztaltam a szakmámban.
A Bolygó pedig, igenis élő rendszer; nem gőzgép vagy elektromos motor.
26: Igen, sajnos az orosz érdek torpedózni fog Párizsban. De mivel klíma szempontjából már úgyis mindegy- ezzel a 3. Vh’t késlelteti
26:
Nem is tulajdonítok neki olyan nagy dolgot, mint ahogy annak sem, hogy Obama vagy a pápa is hol helyezkedik el klímaügyben.
Csak Ouse írta (egy klíma posztnál!), hogy hogy leplezi le Putin a gonosz nyugatot. Akkor gondoltam, megemlítem neki…
27: Ok, Ouse, a mérnökök menjenek a pi…ba, éljenek a klíma-szakértő orvosok!
25. Mszilárd
Ez a poszt-cím valóban felhívás volt erre. Tibor bá’-nak valószínűleg nem tűnt fel ez a beugratás, ezért a szkeptikusok által kiválasztott dátumhoz viszonyít ő is.
Ennek ellenére, ha én a másik oldalt cherry picking-gel gyanúsítom, akkor kínosan vigyázok rá, hogy én el ne kövessem ugyanazt. Nem az lenne a hozzáállásom, hogy ha ezek a szemetek ezt teszik, akkor én is megtehetem. Direkt felhívnám a figyelmet a csalóka grafikonra. Nem alkalmaznék olyan grafikont, ahol az egymást követő trendvonalak nem találkoznak, hanem görbét simítanék az adatokhoz.
29: igazad van,
de cherry-pickingről beszéhetünk-e nálam, ha
1. egy konkrét kérdésre válaszoltam
2. adok egy más időpontot, legyen 2001:
http://www.woodfortrees.org/plot/rss/from:1979/plot/rss/from:2001/plot/rss/from:2001/trend
és így is csökkenő a trend.
Akkor lehetne cherry pickingről szó, ha csak is egyetlenegy kiinduló évvel lehetne negatív trendet felmutatni és én abba kapaszkodnék. De íme: 2001. És negatív a trend. És 2002 és 2003 kiinduló évvel is negatív.
2000 -et választva a trend pozitív, de akkor, ha te ehhez az évszámhoz ragaszkodnál, akkor én megvádolhatnálak-e cherry pickinggel, mivel ennyi negatív trendes év közül kiválasztasz egyet, amivel pozitív jön ki? Lásd be, hogy ez szőrszál-hasogatás.
„hanem görbét simítanék az adatokhoz”
– csináld meg, mutasd be, beszéljünk róla!
„szkeptikusok által kiválasztott dátumhoz”
a szkeptikusok azzal verik vissza a cherry-picking vádat, hogy ők nem kiválasztják az évszámot, hanem visszafele mennek, mindaddig, amíg találnak zéró trendet! – ez azért lényeges különbség
29:
Még egy adalék az 1998-as évvel kapcsolatban:
97-98-ban volt egy hatalmas El-Nino jelenség. (Az El-Nino-t kimutatták évezredekre visszamenőleg is, az óceán egy természetes ciklusáról van szó). Látszik, hogy ez a természetes jelenség az, ami megváltoztatta a mintát: az azt követő évek mind melegek (melegebbek mint a 98 előtti évek), de a gyorsuló melegedés az leállt.
Tehát, ha megakarjuk vizsgálni, hogy mi történt 98-ban és azóta, akkor korántsem cherry-picking trendeket vizsgálgatni ezen évszám környékén.
30. Mszilárd
1995, 1996, 1997 (épphogy), 1999, 2000, 2004, 2005, 2006 kezdőévektől számítva emelkedő. Megint módszeresen azokat az éveket választottad, amelyek a te álláspontodat támasztják alá. Én ellenpéldának hoztam a 2000-es dátumot, hogy érzékeltessem az önkényes időpont-választást. Jelenleg te írtál posztot, a te állításaidat vesszük górcső alá. Most te kerültél Tibor bá’ szerepébe, neked kell bizonyítanod, és hitelt érdemlően cáfolnod az ellenvetéseket.
„a szkeptikusok azzal verik vissza a cherry-picking vádat, hogy ők nem kiválasztják az évszámot, hanem visszafele mennek, mindaddig, amíg találnak zéró trendet!”
Tehát addig keresgélnek, amíg egy adat az ő igazukat alá nem támasztja. Egyébként nekem nincs álláspontom, csak rámutatok az érvelésedben a hibákra. Ahogy azt te tetted eddig Tibor bá’-val.
31. Mszilárd
El nino évet és környékét az előző, vagy a következő (még nem volt) el nino-hoz kéne viszonyítani. Pont az a cherry picking, hogy az el nino-tól számítva állítasz fel trendet utána következő nem el nino évekhez képest.
32:
Igen, egy sor évtől számítva emelkedő a trend és egy sor (igaz kevesebb) évtől pedig csökkenő. Legyen igazad: cherry-picking. De ezzel a logikával, bármelyik év cherry-picking. Egy sor érvet felhoztam, hogy miért választottam az 1998-as évet,tehát egyáltalán nem önkényes választás volt, ebben nincs igazad.
A te logikádat alkalmazva, akkor ugyanúgy kijelenthetjük, hogy mit számít az a 40 év melegedés, hiszen ha kiinduló pontnak az MWP-t (középkori meleg periódust) tekintjük, akkor éppen lehűlés van.
Tehát cherry-picking vagy sem, ez a kijelentés, hogy a melegedés nem mutat folytonosan emelkedő trendet, igaz. A többi csak szőrszálhasogatás. Mivel engem is sokan ezzel vádolnak, most tartottál elém egy tükröt. OK, belenéztem, elérted a célod.
31:
2010 is El-Nino volt és 2015 is az (azért is vannak nagyobb hőmérsékletek idén). Tehát ebben sincs igazad.
33:
” Pont az a cherry picking, hogy az el nino-tól számítva állítasz fel trendet utána következő nem el nino évekhez képest.”
– az eredeti trendem is El-Nino-tól El-Ninoig tartott (1998-2015)
– és itt van egy másik El-Nino-tól El-Ninoig tartó (1998-2010), a trend még egyértelműbb:
http://www.woodfortrees.org/plot/rss/from:1979/plot/rss/from:1998/to:2010/trend
Mindettől függetlenül a hosszútávú trend az melegedés és ezt nem is vitattam soha. Ha a grafikonra ránézel, világosan látszik, hogy 1997 óta léptünk felfelé egy lépcsőfokot. És pont ez a fajta melegedés az, ami nem a CO2 okozta folyamatos melegedésre (a modellek ezt mutatják) jellemző, hanem a természetes ciklusok okozta lépcsőzetes melegedésre.
13: Ezt ellensúlyozhatja, hogy a klíma melegedésével elkezdhetünk olyan haszonnövényeket termeszteni lassan, amik eddig csak nálund délebbre voltak sikeresek.
14: Azokra a millió évvel ezelőtti baktériumokra valószínűleg már millió évekkel ezelőtt kialakult a rezisztenciánk. Jobban meg lennék ijedve, ha tízezer évvel ezutánról, a jövőből jönnének baktériumspórák, de szerencsére ez lehetetlen.
15: Eddig nem nagyon tapasztaltam 45-48 fok mellett magas páratartalmat. Olyankor inkább légköri aszály szokott lenni. Egyébként úgyis azt mondjátok, túl vagyunk népesedve, legalább hullik a férgese…
22: Jani, szerintem logikus egy függvény értelmezése esetén oda tenni az illesztésben a váltást, ahol a trend megtörik. Mért illesztene egynél többet egy olyan szakaszon, ahol a trend nem változik? Az egyébként nekem is fura, hogy úgy illeszt a két szakaszra, hogy az illesztések nem találkoznak.
35. Mszilárd
Elnézést, megfontolatlanul hülyeséget írtam az el nino-val kapcsolatban.
36:
14: Azokra a millió évvel ezelőtti baktériumokra valószínűleg már millió évekkel ezelőtt kialakult a rezisztenciánk. Jobban meg lennék ijedve, ha tízezer évvel ezutánról, a jövőből jönnének baktériumspórák, de szerencsére ez lehetetlen.
Meséld már el légyszíves 3 millió éve hol volt a homo sapiens…
38: Valahol afrikában, szőrös volt, alacsony, és nagy szemöldöke volt. És nem hívták még homo sapiensnek, de az immunrendszere már nagyjából ugyanúgy működött, mint most. És azok az egyedei lettek az őseink, akik rezisztenssé váltak az akkori kórokozókra.
Én magyarázzam az evolúciót és a természetes kiválasztódást? 🙂
OFF
2015. december 7-ig lehet leadni a következő 5 évre vonatkozó ökológiai gazdálkodási támogatásra a pályázatot.
A beadáshoz szükséges dokumentáció összeállítása időigényes, ezért most van az utolsó pillanat a döntés meghozatalához.
Az ökológiai gazdálkodásra kapható támogatás jelentős mértékű, és nincs arra garancia, hogy lesz még hasonló pályázat.
https://www.palyazat.gov.hu/doc/4525
39:
Igen, Afrikában. De még rééég nem homo sapiens.
A permafroszt meg az Északi és a Déli- sarkon.
Földrajzból hányasod volt?
41.
Szerintem egy régebbi baci jó eséllyel nem találkozott a mostani antibiotikumokkal, így nemigen lesz rá rezisztens. A sejtfala viszont valószínűleg ugyanazokból az anyagokból épül fel, mint a mostaniaké, tehát vélhetőleg remekül fognak rá hatni pl. a sejtfalszintézist gátló antibiotikumok. Ezen kívül nem biztos, hogy patogének, vannak „jó” bacik is, sőt ők vannak többségben. Én inkább tartanék egy pestises temető feltárásától, mint a fagyasztott szörnyektől, biztos kevés ilyen témájú hollywood-i produkcióhoz volt szerencsém 🙂
Ez most kapóra jött: http://www.realclimate.org/index.php?p=18851
A mérnökökről, és feltalálókról….Egy adott találmány mérnöki megvalósítása egy bizonyos befektetői közösség felkérésére történik meg. Ezek a befektetők csak akkor foglalkoznak a dologgal, ha abban hasznot látnak. Ki ne ismerné a Ford történetének kezdetét? Vagy Tesla és Edison párharcát? Mivel minden megmozgatásához valamilyen energiára van szükség, és akkor a kőolaj és a szén volt a legkézenfekvőbb, ezért azt használtuk. Napelemet, vagy lítium ion akkumulátorokat nehéz lett volna akkoriban használni, mivel még fel sem találták. Sőt az akkumulátor technológia még mindig nagyon gyerekcipőben jár. És persze mindent le is kell gyártani, a szerszámgépeket is amivel a napelemeket gyártják, na meg a szélkereket,gőzturbinát, és még sorolhatnám….. Nem a mérnökök tehetnek a klímaváltozásról, hanem az emberi technológia ha úgy tetszik evolúciója. A jelenlegi világ sem tud meglenni fosszilis energia nélkül, és leginkább azért mert még mindig nem elég fejlett. Viszont a mérnökgyűlölőknek ajánlom a pattintott kőszerszámokat, és az azokkal elejtett állatok bőrét, használják egészséggel nincs megtiltva.
37:
Értékelem a beismerést, erre nem képesek sokan itt, pedig írtak ennél nagyságrendekkel nagyobb hülyeséget is.
Nem kell ostorozd magad, a vita hevében megesik, hogy van egy-két megfontolatlan beírás.
43:
Érdekes cikk, két észrevétel:
– ha a GISTEMP helyett az RSS grafikonjához hasonlították volna, akkor nem tévedtek volna akkorát az előrejelzők
– ha a grafikonon feltüntették volna Hansen előrejelzéseit is, akkor lehetne látni hogy az nagyobb különbséggel veri, felfelé a valóságot.
Az előrejelzések már csak ilyenek. Ebből is látszik, hogy fogalmuk sincs, mindkét fél a sötétségben tapogatózik. Úgy a lehűlést jóslók, mint az exponenciális melegedést vizionálók. A természet pedig csendben követi megszokott útját.
Klassz poszt, gratulálok Szilárd!
Várjuk a továbbiakat.
46: Köszönöm!
Egyúttal köszönöm Tibor bá-nak is a vendégposzt lehetőségét, ugyanakkor nem akarom posztokkal bombázni őt és olvasóit, el fogom én is indítani a saját blogomat és az arra érdemes posztokat Tibor bá bármikor átveheti, közölheti.
A NOAA „pause busting” tanulmányával az amerikai szenátus is kezdett foglalkozni:
https://www.washingtonpost.com/news/federal-eye/wp/2015/11/18/congressional-climate-change-skeptic-threatens-to-subpoena-commerce-secretary-to-get-noaa-documents/
– érdemes lesz követni ezt, érdekes dolgok kerülhetnek napvilágra
47:
Rajtam természetesen nem fog múlni, de ez sokkal göröngyösebb út, mint gondolnád.
49:
Én csak egy olyan felületre gondoltam, amin jobban közölhetem (ábrákkal, grafikonokkal, térképekkel alátámasztva) mondanivalómat, mint amennyire megtehetem egy-egy hozzászólásban. Nem vágyok és nem is tudnék kezelni még tizedannyi „forgalmat” sem, mint amennyi itt van. Elképesztő energiára van szükség arra, amit itt véghezviszel nap mint nap: új témák, hozzászólás-áradat figyelése és a megfelelő válasz rájuk. És ez csak az, ami innen látszik, ennél a háttérben még sokkal több is van. Szóval: Tiszteletem!
Nagyon szép adatáradat, egyetlen dolog nem látszik, hogy szerinted hogyan van ez.
Megtudjuk azt is? 🙂
51: Te szerintem nem 🙂 (vagy inkább: 🙁 )
52:
Lehet, hogy valami elkezdett történni a sarki jéggel: http://nsidc.org/arcticseaicenews/
53:
itt is lehet követni egy szép térképen:
http://mastermaps.com/arctic/seaice/daily/
Egyelőre csak annyi látszik, amiről már írtam, jelenleg az utóbbi 10 év legnagyobb kiterjedése (extent) van, de nem kell ennek nagy jelentőséget tulajdonítani, képes napok alatt hatalmasat változni.
53- 54:
Kiterjedés semmit nem jelent.
Térfogat.
http://ocean.dmi.dk/arctic/icethickness/thk.uk.php
Érdemes megnézi a cci- reanalyzer hőtérképeit is.
A hűtőbe áramlik befelé a forró levegő…
Vagy: metán- kitörés.
Mszilárd és tsai mehetnek az Exxon- hoz a honoráriumot felvenni.
Amíg még lehet mire költeni a pénzt…
Ha most nem a mérési adatokat nézzük,akkor elmondható, hogy
idén még nem igazán volt hideg vagy fagy.
Már lassan decembert írunk. Munkába robogóval járok dolgozni,így megérzem a csípős hideget ami kb. 0°C alatt van.De idén nem volt több 5 napnál amikor fáztam volna. Illetve csak esténként kell begújtani, mert napközben sincs hideg.
Valami biztos van vagy lesz.
56:
http://cci-reanalyzer.org/DailySummary/
Temperature Anomaly
55:
„Kiterjedés semmit nem jelent.
Térfogat.”
Ha véletlenül alacsony, akkor erre hivatkoznak a vészmadarak, ha magas, akkor nem jelent semmit. Ez nevetséges.
Nem éppen semmit, egy paraméter az is, és így van -de ezt már én is írtam- hogy többet jelent a térfogat, jobban jellemzi a jég állapotát.
És a térfogat alapján az 5. legalacsonyabb értéknél járunk, miután 2014 és 2015 „rekord meleg” volt. Mi az oka, hogy van 4 év, amikor kisebb jégtérfogat jellemezte az északi félteket? Ja vagy az idén a hűtő ajtaja mégsem volt annyira nyitva?!
cci- reanalyzer hőtérképei:
időjárásról halottál-e? Képzeld néha van melegebb és néha van hűvösebb. És vannak zónák, ahol az átlagnál melegebb van és vannak zónák, ahol az átlagnál hidegebb. Gondolom tudsz mutatni a múltból egy olyan hő-anomália térképet, ahol minden fehér.
De tessék nyugodtan rettegni, mert a hűtő ajtó nyitva van!
Ouse! Legalább egy dolgot mondj, ami még nem fordult elő és bizonyítottan a CO2 növekedés okozza!
58:
Itt elég jól össze van foglalva a CO2: http://www.agu.org/meetings/fm09/lectures/lecture_videos/A23A.shtml , csak nehogy magadra találj úgy 4 perc környékén. 😀
54
„Egyelőre csak annyi látszik, amiről már írtam, jelenleg az utóbbi 10 év legnagyobb kiterjedése (extent) van,”
Én úgy számolom, csak a 7. legnagyobb kiterjedés
2012. 11. 18. 7.96958
2009. 11. 18. 8.15978
2007. 11. 18. 8.40595
2006. 11. 18. 8.44894
2013. 11. 18. 8.46754
2010. 11. 18. 8.50876
2015. 11. 18. 8.52842
2011. 11. 18. 8.53419
2014. 11. 18. 8.58443
2008. 11. 18. 8.90503
Nem tudom, miért ragaszkodsz ahhoz, hogy az utóbbi tíz év legnagyobb kiterjedése van, mikor egy héten belül már másodszor nem jön össze.
58.
„Mi az oka, hogy van 4 év, amikor kisebb jégtérfogat jellemezte az északi félteket? Ja vagy az idén a hűtő ajtaja mégsem volt annyira nyitva?!”
2010. 11. 18. 8.50876
2015. 11. 18. 8.52842
2000. 11. 18. 8.85176
2005. 11. 18. 9.04962
1995. 11. 18. 9.19471
1985. 11. 18. 9.34476
1980. 11. 18. 9.3953
1990. 11. 18. 9.91064
Mi az oka, hogy 5 évente megvizsgálva a november 18-i kiterjedéseket („egy paraméter az is”), nem lineáris egyenest kapunk? Talán a hűtő ajtaja nem mindig egyformán van nyitva, mindössze csak annyi látszik, hogy egyre jobban nyílik?
Kedves Nyék!
Jeget több intézmény mér. Megadtam 2 forrást is amelyikben az utolsó 10 év kiterjedése mind kisebb mint az idei. Ezek a DMI (Dán Meteorológiai Intézet) a másik a fent említett MASIE (amibe a NOAA is benne van + NSIDC). Jeget mér még a japán JAXA és érdekes módon a NSIDC külön a NOAA-tól (és más eredményekkel mint a MASIE) és még sokan mások. Mivel a sok intézmény értékei között óriási különbségeket találtam, elkezdtem tanulmányozni, hogy melyik lehet hitelesebb. Érdekes dolgokra bukkantam, ami megér egy külön posztot. Most csak röviden 3 példa, hogy miért hitelesebb számomra a DMI és a MASIE a többihez képest:
– a nyáron jégbe szorult hajó, amelyet ki kellet menteni, olyan helyen hajózott ahol csak a DMI ill. MASIE térképein volt jég, a többi intézmény szerint nyílt víz volt.
– jegesmedvékre szerelt nyomkövető szerint egy pár jegesmedve több hetet nyílt vízben „úszva” töltött, míg a DMI és MASIE ott 15%-os jeget jelentett (és helyesen, mert a jegesmedvék nem úszkálnak hetekig a nyílt, jégmentes tengeren)
– egyre több intézmény szerel kamerával ellátott bójákat és be tudok mutatni olyan képeket dátummal ellátva, ahol a felvételen jég van és meglepetés: ott jeget megint csak a DMI és a MASIE jelez.
E 3 meggyőző tény után engedd meg, hogy a DMI és a MASIE által jelentett jégállapotban bízzak. De te hivatkozzál, amelyikre akarsz, mert a szándékod csak egyértelműen a kötekedés.
Nem légből kapott adatokat mutattam be, hanem hiteles mérési eredményeket, így a következő kijelentésed miszerint „egy héten belül már másodszor nem jön össze” egy marhaság.
Neked nem jön össze egy héten belül másodszorra sem, hogy megcáfolj. Ha nem alapos tájékozódás utáni cáfolás, hanem rosszindulatú, lejáratási vágy vezérrel, akkor nem is fog összejönni.
60:
és továbbra is almát hasonlítasz a körtéhez, mert vagy nem tudsz angolul, vagy ennyire felületes vagy, hogy kevered az AREA-t az EXTENT-el, mert írsz a kiterjedésről (ami az extent) és beírod a területet (Area) jelző számokat. Pedig nem egyszer, és még külön neked is elmagyaráztam a kettő közti különbséget.
Vagy a harmadik lehetőség, hogy fogalmad sincs az egészről, de próbálod osztani az észt.
Bármelyik is áll fenn, többet nem tekintelek vitapartnernek.
59:
Megnézem (idő kell hozzá, a 4. percig már eljutottam 🙂 )
61
„Neked nem jön össze egy héten belül másodszorra sem, hogy megcáfolj. Ha nem alapos tájékozódás utáni cáfolás, hanem rosszindulatú, lejáratási vágy vezérrel, akkor nem is fog összejönni.”
Nem érzem úgy, hogy rosszindulatú, lejáratási vágy vezérelne, bár valóban van némi gúny a hozzászólásomban, de mentségemre legyen mondva, hogy alkalmanként a te szavaidat használtam.
„De te hivatkozzál, amelyikre akarsz,”
Az adatokat egy olyan oldalról vettem, amit te kedveltettél meg velem. Nem is olyan rég még te citáltad elő, mint állításaid bizonyítékát. Ezért nem teheted meg, hogy pillanatnyi érdeked szerint kétségbe vonod hitelességét, mert akkor a saját bizonyítékodat dobod sutba, következésképp egyetlen további állításodat, adatodat sem lehet elfogadni hitelesnek.
Amit megfigyeltem, hogy ha valamire nem tudsz elfogadható ellenérvet felhozni, megpróbálod elterelni a vitapartnert (lásd: vitád Janival), vagy hiteltelennek, kötekedőnek könyveled el (lásd: én).
Hozzáteszem, valóban van némi kötekedés a beírásaimban. Zavar, hogy ontod a számokat és az érveket, állítasz, vagy cáfolsz, de szerintem nem adsz logikus válaszokat, mindössze harcolsz, hogy elfogadtasd kétségeidet az ember okozta klímaváltozással kapcsolatban.
Mindazonáltal nem szeretnélek megbántani, remélem nem vagy sértődős.
62
Vagy miközben ide írkálok, tv-t nézek.
„többet nem tekintelek vitapartnernek.”
Elég egyszerű megoldás, de kétség kívül működik.
63: „pillanatnyi érdeked szerint kétségbe vonod hitelességét”
Az északi jég állapotát illetően hitelesebbnek tartom a dánokat illetve a MASIE-t, de ők nem közölnek déli adatokat. Így a délinél arra lehet hivatkozni, ami van és ezért hivatkoztam rájuk. Azt nem írtam, hogy teljesen hiteltelenek. Amúgy is szinte mindegy, hogy 7. vagy 10. helyen van a jégtakaró, az számít, hogy nem az elsők között és ez egy elgondolkoztató adat.
„nem tudsz elfogadható ellenérvet felhozni, megpróbálod elterelni a vitapartnert (lásd: vitád Janival)”
Jani őszintén bevallotta, hogy hülyeséget írt, Te még most sem ismerted be, hogy ICE AREA-val akarod cáfolni az ICE EXTENT adatokat. Ezért írtam, hogy nem tekintelek vitapartnernek, mert nem akarsz megérteni egyszerű dolgokat, fújod a magadét. Ezért feltételeztem rosszindulatot is, ha nem így van elnézést kérek.
65:
Szilárd! Megköszönném, ha a többi olvasó kedvéért definiálnád az extent és az area fogalmakat jégtakaró esetén.
66:
valamelyik posztnál már említettem, de akkor most egy részletesebb leírás:
Extent (kiterjedés): annak a zónának a területe, amelyet bizonyos meghatározott százalékban (általában 15%, de szokták használni a 30%-ot is) jég fed.
Area (terület): a jég által lefedett effektív terület.
Egy példán keresztül érthetőbb lesz:
Minden intézmény műholdas mérésekkel végzi el a számításokat, a következő elvek alapján:
– felbontják a területet cellákra (pl. 10×10 km)
– minden cellán belül meghatározzák, hogy hány százalékban fedi jég a cellát.
Legyen 3 cellánk a következő értékekkel: 27%, 13%, 95% jég.
Extent kiszámítása: amelyik cellában 15% fölött van a jég, azt a teljes felülettel jégnek tekintik. Tehát a fenti példa esetén lesz 200 km2 jégkiterjedésünk (2 cellát jéggel fedettnek, egyet, a 13%-ost, nem tekintenek annak)
Area kiszámítása: ahány százalék jeget mértek, annyival szorozzák a cella területét és ezeket összeadják. A példában: 27% x 100 km2 + 13% x 100 km2 + 95% x 100 km2 = 27+13+95 = 135 km2.
Az area számítások nem pontosak, mert főleg az olvadási szezonban sokszor víz jelenik meg a jégfelületen (melting ponds), amit a műhold szenzorai nyílt víznek mérnek, még akkor is, ha alatta többméteres jég van, ezért inkább az extent értékeit tekintik mérvadóbbnak a jég állapotát illetően.
E két paraméter arányát használják a jég kompaktságának a mérésére, minél jobban közelít az egyhez, annál kompaktabb (lyuk-mentes) a jég. Nyári viharok alkalmával történik meg, hogy habár a jég térfogata nem csökken, a kiterjedése akár jelentősen is csökkenhet, mert a jég kompaktálódik, azaz az önálló jégtáblák a szél hatására összetorlódnak és egységes, hézagmentes (kompakt) jégfelületet képeznek.
67:
Köszönöm. A többiek pedig szíveskedjenek ezt megérteni és megtanulni.
– egy érdekes cikk és kép a világ első (1767) és azóta is működő meteorológiai állomásáról:
https://suddenoaklifeorg.wordpress.com/2015/11/21/global-warming-in-oxford/
– jég: az utóbbi napokban az NSIDC által mért jég-kiterjedés és jég-terület is az ezen a napon mért legkisebb érték közelébe esett, míg a DMI és MASIE által mért értékek kitartanak az utóbbi 10 év legnagyobb értékei között.
Tehát forrástól függően, Nyék-nek is gaza van, de nekem is 🙂
Itt is, akárcsak a hőmérsékletek esetében lassan eljutunk oda, hogy egyes intézmények teljesen eltérő adatokat mérnek (a legnagyobb „örömünkre”, mert akkor most kezdhetjük kutatni, hogy melyik a hitelesebb).
69:
Az NSIDC kitűzése szerint a jégképződés az elmúlt két nap szinte leállt.
70:
igen, ahogy írtam az 54-es hozzászólásomban is, képes napok alatt hatalmasat változni (az időjárási viszonyoktól függ, és igen, az Ouse által említett hűtő ajtónak is van szerepe) és ezért nincs is sok értelme pár napos trendek, irányok alapján messzemenő következtetést levonni.
Viszont ki lehet számolni az éves átlagkiterjedést. Ez már beszédesebb adat, mert nem a napi értéket mutatja, hanem az egész év „teljesítményét”. Hogy ez hogyan alakult az elmúlt években, egy cikk az érdeklődőknek:
https://rclutz.wordpress.com/2015/11/19/arctic-ice-recovery-confirmed/
Megjelent a friss NOAA évértékelő:
http://www.ncdc.noaa.gov/sotc/briefings/201601.pdf
Természetesen 2015 a legeslegesleg melegebb év volt valaha.
A műholdas mérések alapján „csak” a harmadik.
A NOAA „komoly tudományos eredményeiről” csak annyit, hogy érdemes összehasonlítani a belinkelt dokumentumban a 8. és 9. oldalt: A 8. oldalon azt harangozzák be, hogy a 2015-ös év 10 hónapja rekord meleg volt. A 9. oldalon szintén a havi adatokat ábrázolják egy szép grafikonon, érdekes módon itt már csak 4 havi rekord van.
Hazugság, hanyagság, dilettantizmus?
Szerintetek?