Dr. Zafír Terézia, címkével jelölt bejegyzések

(2673) A kardiológusok nem gyógyítani akarnak

Tibor bá” online

~q400hanem kiszedni a pénzt a páciens és a Társadalombiztosítás zsebéből. Ne hökkenj meg, Szendi Gábor pszichológus szerint a pszichiáterek se gyógyítani akarnak, hanem gyógyszerforgalmat kreálni a Big Pharma számára. Mefisztó szerint a pénz körül forog az egész világ, nincs ebben semmi meglepő. Ami – némileg meglepő – hogy nem veszik jó néven, ha a fejükre olvassák. Nekem 16 évvel ezelőtt a szívem néha „feldobogott” (extraszisztolé), ezért a háziorvos elküldött Budagyöngyére, ahol Dr. Zafír Terézia fogadott. A doktornő átvette a PR pszichológiában tanított viselkedést, ami engem a taxisokra emlékeztetett.

[Ifjú koromban a Sváb-hegyen lakott a család. Ha lekéstem az utolsó Fogaskerekű szerelvényt, akkor taxival kellett felmennem a hegyre. A Fogas előtt volt egy taxi-droszt, ahol mindig állt 4-5 kocsi. Beszálltam az elsőbe, és bemondtam a címet. A taxis bólintott, majd elkezdett barátkozni, ami egészen az Istenhegyi út lábáig tartott, ahol elkomorult. A Gyöngyvirág útnál kezdődött a sopánkodás. „Jaj uram, ha tudtam volna, hogy ilyen meredek – tudja szűkítő van berakva a karburátorba – el se vállaltam volna a fuvart.” – Majd 2 perccel később – „Lehet, hogy fel se tudok odáig menni.” Természetesen felvitt, az egész csak arra volt jó, hogy extra „erőfeszítéséért” extra borravalót kapjon.]

Szóval Zafír Terézia doktornő is kedélyeskedett: EKG – ennél nem lehetne jobb. Ultrahang – száz évig fog élni. Végül terheléses ÉKG, azaz ergometria. Az addig vidám Zafír Terézia hirtelen elkomorodott. „Sajnos komoly bajok vannak.” Én természetesen összefostam magam, mert a „komoly bajok” úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. „Készüljön fel, 2-3 héten belül meg kell katéterezni.” Ezt követve néhány röpke szóval elintézte a katéterezést, ami 2-3 nap befekvést jelent, nem jár fájdalommal, érfestés, csak egy kis melegséget fogok érezni. Katéterezés után majd döntünk a további teendőkről, addig is felír nekem gyógyszert, amiből naponta vegyek be egy szemet, és majd telefonáljak, mikor tudok befeküdni.

Kiváltottam a gyógyszert (Betaloc 50 mg) és elkezdtem szedni. Minden bizonnyal hipochonder vagyok, mert egyre szarabbul éreztem magam. A szívem napról-napra rohamosan romlott. Gyakorlatilag nem tudtam éjszaka aludni, mert állandóan össze-vissza kalapált. Már majdnem befeküdtem katéterezésre, de előbb szétnéztem a világhálón, majd megvettem Szauder Ipoly akkor megjelent könyvét a „Kardiológiai – hypertonologiai manuálét”. Ez utóbbiból megtudtam, hogy a Betaloc a „Béta blokkolók” családjába tartozó gyógyszer (ott viszont csak első generációs) és csodálatos eredményeket értek el vele (véletlenül jöttek rá), de a szedését a fenntartó dózis egy tizedével kell kezdeni és szép fokozatosan kell hetek alatt emelni. Dr. Zafír Terézia ezt elfelejtette velem közölni. A szándékos feledékenysége okozta rosszullét nagy mértékbe segített rábeszélni, hogy vessem magam alá a katéterezésnek, de szerencsére, nem álltam egyből kötélnek.

De mi ez a katéterezés? Az ágyékban átszúrják az artériát és egy szondát felnyomnak egészen a szív koszorúerekig. Ekkor a röntgenen árnyékot adó anyagot fecskendeznek be (amit megtévesztő módon „festésnek” neveznek), aminek segítségével láthatóvá válik az érszűkület (sztenózis). Ekkor döntenek, hogy a katéterbe beépített ballont 5 légköri nyomással felfújják-e, ami az eret kitágítja, vagy egy rácsos fémcsövecskét (sztent) beültessenek-e, ami kifeszítve tartja az elszűkült eret, végül pedig, akár by-pass műtétre is sor kerülhet. Esetleg ne csináljanak semmit, mert az ergometriai lelet (mondjuk 2 mm-es ST-depresszió) téves volt. Itt merül fel a kérdés, hogy elkerülhető-e a katéterezés? A válasz egyértelműen, IGEN. Ugyanis, ha nincs anginás panasz (mint ahogy nekem nem volt), vagyis a feltételezett szűkület (sztenózis) még elégséges vért ereszt át a mindennapi tevékenységhez, akkor a sima gyógyszeres kezelés tökéletesen kielégítő. Sőt, adott esetben jobb. Csakhogy gyógyszer felírásért senki se ad hálapénzt, míg a 3 napos befekvésért igen. Ami érvényes a TB-re is. A gyógyszerhez ugyan hozzájárul támogatással (viszont a katéterezés a gyógyszerfogyasztást nem akadályozza meg), de az angioplasztikához (a szerintem elkerülendő katéterezéshez) jóval nagyobb támogatás jár, természetesen a kórház részére. De miért lenne elkerülendő?

Az artériák elmeszesedését az úgynevezett plakk lerakódás előzi meg. A plakk maga egy zsíros anyag, aminek lerakódását elsősorban az érbelhártya (endotel) sérülése, gyulladás és magas koleszterin szint okozza. A katéter felnyomásakor az érbelhártya megsértése gyakorlatilag garantált. Tehát a szűkület megjavítása közben beindítják a következő szűkülés folyamatát. A tortára a hab még annyi, hogy az esetek 2 százalékában leáll a szív, és 4 leállás közül csak 3-nál sikerül az újraindítás, amit úgy intéznek el, hogy „van egy kis rizikó, amit vállalni kell” – természetesen aláírással. Az elpatkolásom esélye 1:200-hoz. Aztán veszek egy lottószelvényt, ahol a nyerési esélyem 1:43.000.000-hoz és bizakodom, hogy nyerek.

Semmi cicizés, irány az Országos Kardiológiai intézet, ahol Dr. Szőke Sándor kezei alá kerültem, aki a Betaloc-ot felcserélte Betaloc Zok-ra, mert a modernebb, és nem is értette miért ezt írták fel nekem. Valamint kiegészítette a gyógyszereimet vérhígítóval (Aspirin protect), hogy a kisebb lyukon is átférjen, és néhány vérnyomás csökkentővel, amit Dr. Zafír Terézia kartársnő  is megtehetett volna, de neki csak a katéterezés volt a fontos. Viszont kiderült, hogy Szőke doktornak is. Ekkor már volt vérnyomásmérőm, koleszterinmérőm, és kívülről fújtam az összes vérnyomás csökkentő gyógyszercsalád nevét, és tulajdonságait. 3 hónap múlva kellett volna befeküdnöm, de nem tettem. Helyette kinyomoztam Dr. Szauder Ipoly munkahelyét, majd egy szép napon megleptem. A kórháza éppen átalakítás, illetve megszűnés alatt állt, de lelkesen foglalkozott velem, amikor elmondtam, hogy szökésben vagyok az angioplasztika elől. Dr. Szauder ugyanis nem híve ennek az invazív (testbehatoló) vizsgálati módszernek. Kérdésemre, hogy miért akar minden kardiológus katéterezni, azt válaszolta, mert van nekik hozzá berendezésük. Ez logikusnak tűnt. Ő viszont megállapította (helyesen), hogy az extraszisztoléim valódi oka „ideg eredetű” és felírt Xanax-ot. Tíz hónap után először aludtam éjszaka. Különben – állította – extraszisztolékban még senki se halt bele. Aztán a doktor urat áthelyezték egy másik kórházba, ahol volt berendezés angioplasztikához, és akkor nagy hirtelen kiderült, hogy mégiscsak szükségem van rá. De akkor már egy dörzsölt szívbeteg voltam, és meghunyászkodás helyett közöltem vele, hogy NEM. Erre az európai hírnévnek örvendő kardiológus azt mondta, hogy „tudom, hogy most jól érzi magát, de ez egy-két hónapon belül meg fog változni.” Erről csak annyi, hogy kardiológusnak egészen biztos jobb, mint jósnak, mert közben eltelt 10 év, és még mindig nagyon jól érzem magam angioplasztika nélkül.

A vérnyomáscsökkentőket én állítottam be, és én vittem le a koleszterinemet is 6,0-ról 2,8-ra. Viszont ezek a gyógyszerek igen drágák támogatás nélkül. Támogatást pedig csak akkor adnak, ha évente elmegyek felülvizsgálatra. Így esett, hogy visszamentem Budagyöngyére (oda tartoztam), de közben a jó öreg Dr. Zafír Terézia már csak a múlté volt. Volt helyette Dr. Papp András, akinél az ST-deperesszióm 3 mm volt, és természetesen felajánlotta az oly jól ismert angioplasztikát. Elutasításomat személyes sértésnek vette, de túltette magát rajta, mert valami kísérletet végzett és kellettem volna neki kísérleti alanynak. Elképesztően hülye öreg fasznak nézhetett, mert az volt a dumája, hogy ezzel mennyire hasznos lehetek az utánam következő szívbetegek részére. Amikor nem álltam kötélnek, akkor olyan mérges lett, hogy a gyógyszer javaslatot nem írta alá, kirohant és otthagyott. A nővérek pecsételték le és firkantottak oda valamit aláírás helyett.

Közben megint átszervezték az egészségügyet. Egy év lejárta után a János Kórházba kellett mennem, amely kórház időközben újra felvette a „szent” előnevet. Ott futottam össze Dr. Győrfi Melinda doktornővel, aki egy földre szállt angyal. Itt, most, megjósolom, hogy soha a büdös életben nem lesz főorvos asszony. Ő volt az első, aki (néhány év késéssel – ami nem az ő hibája) elmondta mind azt, amit már rég tudtam, de amit Dr. Zafír Teréziának kellett volna elmondani, azért a 20 rongyért, amit begyűrtem a zsebébe.

Ez a poszt eredetileg 2010 márciusában jelent meg. Érdekes módon most már több mint 14 éve, hogy Teréz anya be akart hatolni a szívemben, és mert nem hagytam már rég el kellett volna patkolnom infarktusban, de legalább is illene anginás rohamokkal küszködnöm, de SEMMI. — Talán ennél is fontosabb, hogy akkor még nem tudtam (mert jól el van titkolva) hogy a koleszterinnek semmi köze a koszorúér szűkülethez, és a telített zsírsav hatása pont az ellenkező. Statisztikailag  idős korban véd az infarktus ellen.

Természetesen azt lehet válaszolni, hogy én egy ritka kivétel vagyok (és ezt is fogják válaszolni) de én magamnak nem vagyok statisztika, és minden jogom meg van ahhoz, hogy meg legyen a lesújtó véleményem a kardiológus társaságról, ha az “életmentő” beavatkozás elhagyása után 10 évvel még mindig gondot okozok a Nyugdíj Igazgatóságnak. 😀

Szakmailag pedig: Az esetem elég világosan demonstrálja, hogy a 2 mm-es ST depresszió észlelése nem nyújt abszolút bizonyosságot a koszorúér elmeszesedésének detektálásánál. Magán klinikán, 3 D, színes ultrahangos vizsgálat kimutatta, hogy a mitrális billentyűmnél visszaáramlás tapasztalható. Az pedig már tiszta fizika, hogy nagyobb teljesítménynél a visszaáramlás növekszik. Talán errefelé kellene keresgélni az ST depresszió okait illetően.

Hadd tegyem egészen világossá! A EKG görbének az egyik szakaszát ST-nek nevezik. Ha terhelésnél ez a szakasz lesüllyed, az azt jelenti, hogy a szív vérellátása csökken. A csökkenés oka a koszorúér szűkülete. Hogy ebben biztosak legyenek, érfestéssel katétereznek. Ha valóban szűk, akkor tesznek valamit. Ha nem szűk, akkor nem kérnek elnézést, hanem kidumálják a dolgokat. Az én esetemben a vérellátás csökkenésének az oka a visszaáramlás volt.  

___________________________________________________________________________

“doki” nicknév alatti hozzászólást ide kivetítem a benne szereplő igen értékes információk miatt:

Dr. Papp stílusa kritikán aluli. A betegnek a váróban nem is köszön. A Rehabon van a Rókusban. Murad doktor volt a kisinas, bár ő már a gasztrón van. Papp dokit csak a tükör tudja elviselni, de ha jobb érzésű, az is bereped. Tiszta összefonódás van az osztályon. Úgy kapod meg a papírt, hogy azt hiszed, valami letépett könyvjelző. Egy jó orvos volt ott, Osgyán Tibor. Meghalt. Ő volt az egyetlen lelkis doki, aki nem a lóvét várta. És az asszisztense, az Évi. – Zafír “dokinő” alapból bolond, de ez már így is marad. Bemész egy UH-ra és pillanatok alatt Gadó dokinő fizetős részlegén találod magad ! Mert életmentő, a Kórháznak! Naná, hogy az ágyszám meglegyen. Na ott megdögölhetsz. Ha este meghalsz, talán csak ebédosztásnál veszik észre. A CT-n a lányok előtt le a kalappal, és Hajós dokinő előtt szintén. Tündér!! Isten tartsa meg vagy száz évig még. Csak a kardiológiára ne kerülj, mert hülyére vesznek. A Domján, Búza, Ruby, Gadó és a Papp ! Na meg az ékkő, a Zafír. Győrfi a BLESZ-nél van, jó orvosként ismert, bár miként került be, az rejtély. hagy ne részletezzem miért. A BLESZ-nél a gárda jó, jók az orvosok. Reméljük, nem túrják ki. Nekem is katétert nyomtak volna fel elsőnek, és láss csodát, én sem engedtem. és ismertem Őket! Marozsán doktornő még a leveli békát is katéterezné, mert ócccsóóó! Bár ő a határőr utcában van. Na ott meg a CT leletezőitől mentsen meg a jó isten. Maurovics doktor stílusa egyenlő a béka fenekével, minden, csak nem Érted van. de miért is lenne. Széplaki doktor bunkó, mást nem tudok rá írni. Szuper dokik a Győrfi, Szigeti, Nádasdy, Kocsis Győző, Greshlik és a csajok. Pécsett Gaszner Balázs. A Mávban Asbót is lelkiismeretes. A Halleren Borbolát is kerülni kell, csak pacemaker ellenőrzésre jó már..! Sajnos erre az írásra szükség van. Csak minél többen vennék a fáradtságot és közzé tennék az információkat. Kell, mert inkább felteszik 4 – szer a holter, ami durván 2600 Ft,- a kórháznak, nem inkább egy esemény rekordert vennének, ami rajta lehet a betegen akár 2 hétig is , és ha gond van, egy gombnyomi és +/- 30 mp-et rögzíti. Ja, hogy nem támogatja senki…pedig 400.000,-Ft. Egy holter meg 900 környéke. De itt nem a betegek gyógyulása a fontos, tisztelet a kivételnek, hanem egyéb más prioritások. Tibor bá, ha nem is értesz velem mindenben egyet, én teljesen megértem a kálváriád. További Zafír nélküli éveket kívánok, és egészséget. Bocsánat, hogy kissé elkanyarodtam, de hátha tudtam valakinek segíteni. doki.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!