(2458) Termogeddon

Tibor bá’ online

 

Az Emberiség túlélésével kapcsolatban alapvető, de nem ismert témáról van szó. Ugyanis az általános elképzeléssel ellentétben, az emberi szervezet nem bír ki bármilyen meleget, még a megfelelő hűtés mellet sem, egyszerű fizikai törvények miatt.

Ez nem fantázia, a termogeddon már elkezdődött. A tények feltárása előtt, azonban szükségét érzem néhány fizikai és biofizikai tény tisztázásának. Az emberi test 36 °C hőmérsékleten működik. Ez az optimum, ezért a szervezet iparkodik fenntartani. Az emberi anyagcsere következtében óránként mintegy 100 kalória hőt termel. Ha tehát a test 100 kalória hőt ad le óránként, akkor marad a 36 °C testhőmérséklet. Ha a magunkhoz vett ételek és a távozó széklet és vizelet hőmérsékleteit nem vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy hőt a leheletünkkel adunk át (hiszen 36 °C-nál hidegebb levegőt szívunk be, de 36 °C levegőt fújunk ki), és a bőrfelületen adunk át. Egyfelől a bőrön lévő verejték párolog(hat), másfelől a levegővel való érintkezés vezet el hőt. Ha fázunk, akkor felveszünk egy pulóvert, ami hőszigetelő, tehát kevesebb hőt ad át a bőrfelület. Ha erről nem gondoskodunk, akkor vacogni kezd a fogunk, didergünk. Ez extra munkát jelent, ami izomműködést igényel, ez pedig cukorégetést jelent, vagyis extra hőt termelünk. Ha ez nem elég, akkor szép lassan csökkenni kezd testünk hőmérséklete, ami egy idő után kihűléses halált okoz. Ha  viszont melegünk van, akkor levetünk valamit magunkról, ha ez nem elég, akkor izzadni kezdünk. Ez pedig a termogeddon szempontjából fontos tétel. Ugyanis fizikai tény, hogy a párolgás hőelvonással jár. Ráadásul a víz elpárolgásánál a hőelvonás jelentős. Mert, amíg 1 liter víz melegítéséhez 0 °C – ról forráspontig, tehát 100 °C – ig 100 kalóriára van szükség, az 1 liter víz elpárologtatásához 530 kalória kell. Ebből azt szűrhetjük le, hogy izzadással igen komoly hűtőhatás érhető el. Természetesen, azzal a feltétellel, hogy az izzadság el is párolog.

Most át kell térnünk egy másik területre, a légnedvességre. Tapasztalati tény az, hogy egy bizonyos hőfokon a levegő páramegtartó képessége adott. Példának okáért. 20 °C-on 1 m3 levegő maximum 17,3 g vizet képes megtartani. Ha ennél több van benne, akkor az kicsapódik. Éppen ezért a levegő nedvessége relatív, amit százalékban adnak meg. A relatív páratartalom (vagy légnedvesség) azt jelenti, hogy egy adott hőfokhoz tartozó maximális párának (ez a telítettség állapota) hány százaléka az aktuális páratartalom, amit abszolút páratartalomnak nevezünk. Az alábbi táblázatban megtalálhattok néhány hőfokhoz tartozó maximális páratartalmat.

 

Léghőmérséklet (Celsius fok)

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Víztartalom (g/m3)

0,4

0,7

1,1

1,6

2,4

3,4

4,8

6,8

9,4

12,8

17,3

23,1

30,4

39,6

51,2

Szemezgessünk ebből egy példát! Tegyük fel, hogy most a külső hőmérséklet 20 °C, és a levegőben 10 g/m3 vízpára van. Ebben az esetben a levegő relatív páratartalma 10:17,3 = 58 %, ami normálisnak mondható. Ha naplemente után a levegő hőmérséklete hajnalra 10 °C – ra esik, ahol a telítettség 9,4 g/m3, akkor 0,6 g/m3 vízpárának ki kell csapódni, és ki is csapódik. Ezt nevezzük harmatnak.

Most térjünk át a párolgásra. A vízben a vízmolekulák ide-oda mozognak. Ez a mozgás a víz hőmérsékletével arányos mértékben növekszik vagy csökken. A víz felületén lévő molekulák egy-egy koccanás után kirepülhetnek a folyadékhalmazból. Ezt nevezzük párolgásnak. Minél melegebb a víz, annál jobban párolog. Azonban a párolgást befolyásolja egy másik tényező is, nevezetesen a víz felett lévő levegő relatív páratartalma. Ha  a relatív páratartalom alacsony, akkor bőven van hely újabb vízmolekulák számára, tehát az elpárolgás mennyiség  viszonylag nagy. Ha viszont a relatív páratartalom magas, akkor az elpárolgás lassú. Telített levegő esetében a párolgás leáll, hiszen további vízmolekula számára nincs hely a levegőben.

Most pedig a légmozgás hatásait kell még vizsgálnunk. Fentebb már írtam, hogy az emberi test hőt ad át a bőrén keresztül. Ez a hőátadás fokozódik akkor, amikor a bőrünk felületén légmozgás tapasztalható, például szélben, vagy ventilátor előtt. Ez az oka annak, hogy szélben a levegőt hidegebbnek érezzük, mert több hőt ad át a bőrünk, és ez az oka annak, hogy amikor melegünk van (és kissé nedves a bőrfelületünk) a ventilátor kellemes hűvösséget kölcsönöz testünknek. És akkor most térjünk a tárgyra.

A globális felmelegedés következtében eljön az az idő, amikor a trópusokon , sőt, egy idő után még azon túl is, mondjuk az északi és a déli szélesség 30 °-ig, később pedig a teljes Földön az ember nem lesz képes életben maradni. Ezt nevezzük „Termogeddonnak”.  Az előbbiekből világosan következik, hogy a relatív páratartalom növekedésével az izzadás egyre kevésbé hűt, hiszen a légnedvesség a párolgás ellen hat. Vagyis magas légnedvesség esetén alacsonyabb hőmérsékletet vagyunk csak képesek elviselni. Jelenleg a Földön nincs olyan hely, ahol az ember ne lenne képes élni a hőmérséklet miatt, amit annak köszönhetünk, hogy amikor a magas páratartalommal bíró levegő felmelegszik, akkor felszáll a magasabb rétegekbe, vihar keletkezik, ami lehűléssel jár. Ez a természet csodálatos termosztátja. Van azonban egy apró bibi. Az a hőmérséklet, ahol a levegő felemelkedése elindul – stabilitási küszöbérték – attól függ, hogy a környezet levegője milyen meleg és mennyire nedves. Modellszámítások azt mutatják, hogyha a teljes trópusi vidék melegebb lesz, ez a küszöbérték emelkedni fog.

A Hawaii Egyetem két professzora: Nathaniel Johnson és Shang-Ping Xie műhold adatokat és esőméréseket néztek át az elmúlt 30 évről, és azt állapították meg, hogy jelenleg 0,3 °C – al magasabb hőmérsékletre van szükség, mint 30 évvel ezelőtt ahhoz, hogy esőt eredményező felszálló légáramlat keletkezzen. (Nature Geoscience, DOI: 10.1038/ngeo1008). Ez azt jelenti, hogy a stabilitási küszöbérték 3 tized Celsius fokkal már megemelkedett. A folyamat súlyos következményeire Steven Sherwood (University of NSW – Ausztrália) mutatott rá. (pointed out the serious implications for humans). Az előforduló hőhullámok, máris évente több tízezer ember halálát okozzák, de a hőmérséklet emelkedésével ez meredeken fog emelkedni. Bekövetkezhet az az állapot, a mikor a trópusokon olyan meleg és nedves lesz a levegő, hogy  árnyékban, egy ventilátor előtt álló meztelen ember is hőgutát fog kapni. Később pedig ez a helyzet a teljes Földre igaz lesz. És akkor szájbarágósan, hogy mindenki megértse. Ha 36 °C hőmérséklet felett a levegő páratartalma TELÍTETT, a meztelen ember egy ventilátor előtt is igen hamar hőgutát kap.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2458) Termogeddon” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Megint első hozzászóló leszek? 🙂

    Ma nincs olyan terület a földön ahol a nyári melegben (36° C felett) telített lenne a páratartalom. Annak ellenére sem, hogy vannak részek ahol 50°C-nál nagyobb hőmérséklet is akad.
    Ráadásul ez a hőmérséklet napon belül is ingadozik és a páratartalom is ugyanígy tesz.

    A hőmérséklet ingadozás azért is érdekes, mert ha eléri a telített állapotot a levegő és véletlenül hűl egy kicsit az azonnali kicsapódáshoz vezet és ha visszamelegszik akkor rögtön nem telített a levegő.
    Ezzel az is jár, hogy még ha van is olyan időszak amikor telített lenne, egy kis légmozgás és hopp máris kicsapódik a pára egy része.

    Ha a fentieket végiggondoljuk akkor tulajdonképpen az a nagy kérdés hogy hány fokot kell a klímának melegednie ahhoz, hogy az elég legyen az ember közvetlen fizikális elpusztításához.
    Szerintem a teljes földre nézve még a +10° C sem lenne elég, de még a mérsékelt égövnél is megkérdőjelezem hogy elég lenne.

    Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy sehol nem lesz termogeddon a földön +10° C-nál, de messze nem mindenhol.

    Másik vonulat pedig az, hogy ez ellen az állapot ellen hogyan tud az ember védekezni, mert ha egy évben 1-2 hétről beszélünk akkor az egészen egyszerű technikai eszközökkel túlélhető (pincék, klímák, páralecsapó eszközök, hideg víz akár a kútból, stb).

    Összességében azt gondolom, hogy a mezőgazdaság összeomlása sokkal előbb bekövetkezik, mint hogy ez a cikkbeli veszély egyáltalán megérintené az emberiséget.

    Tudom, hogy ez is egy nünükéje Tibor bá’-nak, de ez nagyon nem reális, hiába van szépen fizikailag levezetve.

  2. Szerintem a mezőgazdaság is köszöni szépen jól van, egyelőre a realitás az, hogy soha nem volt még olyan olcsó az élelmiszer, mint most. Egy beszédes chart:

    http://pricedingold.com/charts/wheat-1910.pdf

    A mezőgazdasági termelés ráadásul most nem is pusztán élelmiszertermelésre van beállva, a jó termőföldek jelentős részén úri huncutságok teremnek, bio bizbaszok, gyógynövények, ipari és kozmetikai alapanyagokat adó növények, dísznövények, vagy éppen semmi, mert nem éri meg. Ahogy az olajnál is újraindították a 100 dolláros olajárnál az addig nem rentábilis kutakat, úgy ha lesz valami klimatikus kényszer, és valóban megugranak az árak, akkor nő a kínálat is (pl a magyar faluban is elkezd vetni a paraszt) Ezen a fórumon rendre elbagatelizálják az emberiség alkalmazkodóképességét, de szerintem ez hibás megközelítés.

  3. 01:
    A poszt célja a tény megismertetése.
    A múlt évben mértek 45 °C-ot Sydney-ben, és 52 °C-ot Indiában. És ez a jövőben még sokkal rosszabb lesz. Ilyen meleg levegőben nem könnyű 36 °C-on tartani az emberi szervezetet. Főleg, ha meggondoljuk, hogy 80-90 százalékos relatív légnedvesség nem sokkal jobb, mint a 100 %. Szerinted mi történne Budapesten, ha egy hatalmas trópusi felhőszakadás után fél napra 40 °C mellett 90 % relatív légnedvesség lenne.

  4. 03:
    A tény megismertetése rendben van, de azért jól rá van játszva hogy juj kipusztulunk.
    Nem véletlen hogy a fejtegetésemre nincs érdemi hozzászólásod.

    Kérdésedre is válaszolva:
    Nyilván ahogy hőhullám esetén is, megnő az emberi halálozás. A betegek, idősek ilyenkor könnyebben hagyják itt e világot, és bizony még a fiatalabbak is letehetik a kanalat, főleg akinek valamilyen rejtett fejlődési rendellenessége van.
    Viszont semmiképpen nem mondanám hogy Budapest kihal, meg hogy rakásra döglik az egész város. Megnyitják a közintézményeket ahol lehet hűsölni meg páramentes helyen lenni, a város bent hűsöl majd a plázákban is, nappal mindenki próbál túlélni és este-éjszaka lehűlését várja, stb.

    Visszakérdezek:
    Szerinted a nyári kánikulában mit tesz a panellakó már legalább 10 éve amikor a nap felhevíti az otthonát 50°C fölé és közben az utcán 40°C van az aszfalton?
    Egy egy zápor eddig is volt nyáron, az jól fel is nyomja a páratartalmat az aszfaltdzsungelben.

  5. “Szerinted a nyári kánikulában mit tesz a panellakó már legalább 10 éve amikor a nap felhevíti az otthonát 50°C fölé és közben az utcán 40°C van az aszfalton?”

    Bekapcsolja a klimät? 😀

  6. 04:
    Egyre többen szereltetnek fel klimatizálót. És persze szó sincs 100 %-os relatív légnedvességről.

  7. 02:

    Legyen neked igazad.
    Én azért attól tartok, hogy az élelmezésünk alapját jelentő gabonák bizonyos klimatikus változásokat nem viselnek jól.
    A +4°C körül gondok lehetnek ezekkel.

    Ha a világ 4 nagy gabonatermelő vidékéből kettőn becsődöl a termés, akkor a világ nagyobbik fele éhen hal.

    Ezen nem segít hogy vannak más területek ahol lehetne vetni valamit, mert mire az betakarítható addigra éhenhalás van.
    Majd a maradék másik fele esetleg majd felszántja az általad említett földeket és nagyobb ráhagyással termeli az élelmiszert, de ez csak egy katasztrófa után lesz így.

  8. 05:

    Én laktam ilyen helyen.
    A klíma nem segít.

    Ugyanis a beton falak át vannak hevülve és nyomja a hőt, mellette párhuzamosan fúj a klíma és keveri a meleg levegőt és nyomja bele a hideget is.
    Tartósan hűsen tartani a lakást meg iszonyat pénz.
    Közben meg úgy megfázol a klímádtól hogy csak úgy füstöl. 🙂

    Szóval, maradnak a hagyományos megoldások.
    Redőny le, este kereszthuzat és kb 1-2 óra felé az ember hazajön lefeküdni…

  9. 04 –
    A posztban be van linkelve:
    pointed out the serious implications for humans, ami azt fejti ki világosan, amit írtam. Ha ezen ti átugrotok mert nem értitek, vagy mert lusták vagytok, arról én nem tehetek. Szerintem ésszerű fejtegetés, és én elfogadom. Nem ti vagytok az egyetlenek, akik nem fogadják el. De akkor védd meg az álláspontodat azzal szemben amit belinkeltem.

  10. 09:
    Sokan vitatkoznak ott is amire mutatsz.
    Viszont én itt csak az itteniekkel tudok beszélgetni, annyira meg nem tudok angolul, hogy ott vitázzak pl a közelgő jégkorszakról 🙂

    Az előadásod (posztod) olyan hangvételű mint aki teljesen azonosul azzal a véleménnyel, dolgozattal amit közöl.
    Erre egy kicsit komolyabb ellenvéleményre azt válaszolni, hogy ott van, ő mondta nem én.
    Hát, kicsit érdekes, kicsit bulváros, meg kicsikét hatásvadász.

    Én személy szerint várnám, hogy az öt perc alatt bepötyögött gondolatomra ne kitérő válaszokat kapjak, már ha valóban értelmes emberekkel beszélgetek.
    Biztos van hiba abban amit írtam, mert én öt perc alatt nem cáfolhatom meg egy kutató team eredményeit. Vagy mégis?

  11. Tibor bá’: A jelenlegi elfogadott modellek szerint a trópusokon a hőmérséklet nőni fog, míg a csapadékmennyiségben nem lesz érdemi változás, így nem látom mitől is nőne meg ennyire a páratartalom.

  12. A rendszer nagyon komplex, túl sok a változó. Az posztban leírt gondolatmenettel egy része elég egyszerűen magyarázható.
    Vegyünk egy példát a túlzottan optimista gondolkodóknak, akik arra gondolnak, hogy elektromos eszközökkel fogják hűteni magukat. Azok villamos energiával működnek. Amik termelik a villamos energiát, vagyis a legtöbb (pl:Paks) erőmű, vízhűtéses. Elég egy melegebb, száraz nyár és ha pl. még Paks2 is bejön, akkor jaj nekünk :(. Nem lesz áram, nem lesz klíma. Bár ez egy kicsit le van sarkítva.
    Nem tudom mi lesz a kiút, de az biztos, hogy az ember szép lassan tönkretette az életterét.
    Z.

  13. 10:
    Ezt írtam (többek között): “Szerintem ésszerű fejtegetés, és én elfogadom.
    Erre te ezt válaszoltad: “Erre egy kicsit komolyabb ellenvéleményre azt válaszolni, hogy ott van, ő mondta nem én…..”
    Ezzel nálam sikerült magad kiírni a megválaszolandó listáról.

  14. “Én azért attól tartok, hogy az élelmezésünk alapját jelentő gabonák bizonyos klimatikus változásokat nem viselnek jól. A +4°C körül gondok lehetnek ezekkel.
    Ha a világ 4 nagy gabonatermelő vidékéből kettőn becsődöl a termés, akkor a világ nagyobbik fele éhen hal.”

    Ugye te sem gondolod, hogy a változás úgy jön majd, hogy tavasszal elvetek, nyáron meg az egész elszárad, mert hirtelen 4 fokkal melegebb van? Az átmenet, még ha az extrém scenario is jön be, akkor is lesz néhány év. Ha nyitott szemmel jársz, láthatsz olyan mondjuk kukoricatáblákat, ahol kis parcellákon különféle fajták vannak ültetve, és tesztelik azt, hogy a helyi viszonyokat mennyire tűrik, melyik terem többet stb. A rendszer ezer éve működik, teljesen más fajtákat termesztünk most, mint 10-20 éve, a termelők áttérnek a jobban adaptálható fajtákra, és ahogy változik a klíma, úgy veszik majd át a jelenleg termesztettek helyét a megváltozott viszonyok között jobban szereplő fajták. Most is ez megy, egyre szárazságtűrőbb fajtáink vannak, kukoricában is a hőstressz és szárazságtűrő hibridek a slágerek. De ha véletlenül bejön a párás meleg jóslat, a kukorica a trópusi klímán is remekül megél 🙂

  15. 04. Rakdtugyin

    “Szerinted a nyári kánikulában mit tesz a panellakó már legalább 10 éve amikor a nap felhevíti az otthonát 50°C fölé és közben az utcán 40°C van az aszfalton?”

    Azért ez erős túlzás, hogy “felhevíti az otthonát 50°C fölé”. Én egy 2 szobás panelben lakom a 2. emeleten, K-Ny-i tájolású a lakás, és amikor délután a kinti 40-45 fokos napsütés éri a nyugati oldalt, akkor sem megy fel a nagyszobában (ez néz nyugatra erkéllyel) a hőmérő 30 °C fölé. (persze ilyenkor a redőnyök az erkélyen le vannak engedve, de alul a zöld üvegen átsüt a nap). (Reggel/délelőtt meg a két keletre néző ablakon van leengedve a redőny). Egy kb. 4 hetes kánikula alatt a hőmérséklet 26-30 °C között váltakozik a lakásban. Már jó párszor “túléltem”, pedig nincs klímám, és a jövőben se tervezek beszereltetni.
    Az igazsághoz hozzátartozik, hogy elég kellemetlen elviselni ezt a hőmérsékletet 2-3-4 hétig, de túl lehet élni. (Pl. van hogy este 21-22 óra között ülök a laptop előtt tök meztelenül, és a hátamon folyik le az izzadtság). Éjszaka is nehezebb aludni (tök meztelenül 🙂 takaró nélkül). Valószínűleg idén nyáron is lesz minimum 2-3 ilyen “szauna” időszak, de naponta 2-3 langyos/hideg tussolással túl lehet vészelni.
    Hét közben meg a munkahelyen (4 órás állásom van), van légkondi, ott kellemes 22-23 °C-os hőmérséklet van.

  16. Amikor a legutóbbi tavasszal 200 ezer tatárantilop, a faj teljes populációjának a 60 százaléka pusztult el a kazah pusztákon látszólag rejtélyes módon, az esetet többnyire egyediként kezelték. A helyzet ennél rosszabb: a „tömeges kihalási események” egyre gyakoribbak a világon, egyre több fajt érintenek, és egyre több egyed pusztul el ezekben. A fő felelős itt is a klímaváltozás lehet.
    A tatárantilopok az év nagy részében nagy területet bejárva – 60 km/h feletti sebességükkel ők a leggyorsabb patás állatok – vándorolnak, borjúzni azonban a nedves évszak után bőven termő pusztákon gyűlnek össze. Itt azonban idén 37 fok feletti meleg és szokatlanul nagy páratartalom volt. Ezek a körülmények kedvezhettek a tatárantilopokban amúgy normális esetben egészségkárosító hatás nélkül élő Pasteurella multocida baktériumok kóros elszaporodásának. A baktériumok aztán a véráramba kerülve lényegében vérmérgezést okoztak.
    https://index.hu/tudomany/2018/02/26/a_tatarantilop_csak_az_egyik_aldozat_egyre_tobb_tomeges_kihalas_lesz_a_jovoben/

  17. 15 – Szása:
    Ez mit jelent: “délután a kinti 40-45 fokos napsütés éri a nyugati oldalt” ???

  18. 17. Tibor bá’

    Hát azt, hogy délután nyugat felől süt a nap. A hőmérséklet (amit írtam) az csak olyan “sacc-per-kábé”, kint az erkélyen nincs hőmérő, de ha délután ilyenkor (nyáron kánikulában) néha kimegyek egy kis időre az erkélyre, hát irtóra megcsap a hőség (28-30 °C-os szobából megyek ki), pedig (ahogy írtam) a redőnyök az erkélyen le vannak eresztve, de érzetre akár 45-50 °C is megrekedhet az erkélyen ilyenkor.
    Szóval, ha a hőmérsékletek miatt kérdezted (amiket írtam), azok (a kintiek) csak saccolások (a szoba hőmérsékletét kivéve, mert ott van hőmérő).
    Valószínűleg ezért kérdezhetted: “40-45 fokos napsütés”, hát ez így valóban nem egzakt (nem korrekt).

  19. “Szerinted a nyári kánikulában mit tesz a panellakó már legalább 10 éve amikor a nap felhevíti az otthonát 50°C fölé és közben az utcán 40°C van az aszfalton?”
    Nem nekem lett címezve a kérdés, de azért reagálnék rá, mint volt panel lakó.
    Olyan sokszor hallottam azt a tanácsot orvos szájából, hogy kánikulában, ha jót akarunk magunknak, akkor ne jéghideg italt fogyasszunk, hanem langyosat.
    Próba szerencse alapon én leteszteltem magamon az elméletet.
    Működik. Addig kellemetlen míg issza az ember a löttyöt, de kap cserébe izzadásmentes testet, lazán elviselhető kánikulai órákat és pihentető alvást.

  20. 14. Ir

    Oh, ha ez ilyen egyszerű volna. Mondom majd a kiskecskéknek (akiket tavaszi elletésre terveztem), hogy ne fagyjatok már meg újszülöttként kicsi butuskák, hisz elvileg tavasz van. Igaz, hogy kicsit késett a szibéria hideg(olyan másfél hónapot), de rázzátok meg magatokat, – 15 fok ide vagy oda.

  21. Látom burjánzik a tájékozatlanság. 😀 Nem csodálom, hogy a tájékozottak elmaradnak.

  22. A klímaváltozás nem úgy történik, hogy egy kicsit melegebb lesz (vagy kicsit jobban).
    Szélsőséges jelenségek lesznek erősebbek, gyakoribbak.
    Ilyenek, mint ez a február végi fagyhalál (ami előtt egész meleg január volt, több növény is elkezdett rügyezni. Na, azoknak vége)
    Nyári hőhullámok, aszályok. Átlagban csak picit lesz melegebb, talán még az évi csapadék sem lesz kevesebb. Csak lesz egy hónap, amikor majd kiég a vetés

  23. 23:
    Így igaz, de majd lesznek itt okosak, akik kikísérletezik az olyan gabonát, ami a forró aszfalton is terem. 😀

  24. 19: -21:
    Hősokk “kezelése”

    Valóban kipróbált és bevált recept:
    provanszi ismerősünk ajánlotta (39-40 fokos időben), hogy igyunk forró mentateát reggel adag mézzel vagy cukorral – mielőtt nekiindulunk (több órás városnézések az aszfalton) – és ezután NE igyunk semmit! Tényleg MŰKÖDIK, alig kellett párologtani – a menta belülről hűt! Napokon át csak ennyit ittunk egészen estig.
    Az is igaz azért, hogy 3-4 nap után már untam a mentateát (meg a városnézést) és irány a tenger…

  25. 24: Mellément a lenéző “poén”. A hősokktűrő fajták épp ezeket a hőhullámokat tűrik amire Asidotus hivatkozik, így majdnem ráhibáztál, terem majd az aszfalton.

    Egyébként meg évek óta ez van, hogy február végén, március elején jön egy hidegbetörés, nem meglepetés ez a hideg. Emlékeztem még az SMS-es ügyre, hogy maradjanak az autóikban a hóban elakadva? Az is márciusban volt.

  26. 13:
    Szerintem inkább ez lehet az oka a besértődésnek: “már ha valóban értelmes emberekkel beszélgetek.”.

    Egyébként így a legegyszerűbb.
    Kényes kérdések kezelve, és még a méltóság is megmarad látszólag.

  27. 08.
    Panelben lakom a 10.-ken, nyugati fekvès. Gyakorlatilag semmi màs nem segít csak a klíma. Redőny, kereszthuzat max tüneti kezelès de hűvösebb nem lesz tőle. Klíma ellenben gyönyörűen 26 fokot csinàl 35 helyett ami ilyenkor van nàlunk a lakàsban. A költsège havi 5-6e ft és akkor napi kb 15 óràt megy kb, termèszetesen inverteres klìmàròl beszèlek, ez nekem megèri. Ès akkor mèg nem beszèltem arrol h a 35 fokot semmi nem birja, se a szamitogep, se a tv, de még a gyógyszerek is megolvadnak a fiókban. Azon a kereszthuzat nem segít. Max a forró levegőt egyik oldalon beengeded a màsikon meg ki. A klíma meg mèg a pàratartalmat is csökkenti rögtön. Aludni lehet, èlni lehet.

  28. 28:
    Hogy mit keresek itt? Értelmes embereket. Na hiszen, sziszifuszi küzdelem. 😀

  29. 30:

    Tudod a hasonló hasonlónak örül.
    Nem sok esélyed van. 🙂

  30. Azt nem tudom hogy a termogeddon a gyakorlatban mikor fog bekövetkezni.Én mellete az állatokot sajnálom majd akiknek el kell viselni majd a agy meleget.
    A tremogeddon másik vonatkozása pedig az lesz ha (mert a telek azért hidegek maradnak) nem lesz mivel tüzelni mert felmegy a tüzelő ára.
    Régen 20 éve teljesen természetes volt hogy rendelünk feketeszenet , ma már nem sokan tehetik meg.
    Ott van a gáz ami szintén megfizethetetlen egy átlagembernek,és ha elvileg kiépül az orosz gázvezeték kína felé akkor még nagyobb baj lesz.

    Ott van a lignit , amit lehet hamarosan betiltonak,így marad a fa.De a fa is megdrágul majd ezek miatt mert csak ez marad .
    Múltkor láttam egy kaloda fa 40 x ezer forint és az árak csak emelkedni fognak. Ehhez hozzájöhet ha a melegedés következtében még több fa pusztul ki akár Mo-on vagy erdélyben(jó lenne egy erdész véleménye)
    Így majd még többen betegszenek/halnak meg a hideg miatt a jövőben.Volt erről egy statisztika hoyg már most x háztartás nem tud rendesen fűteni(pontos számra nem emlékszem).
    Szerintem nem is olyan soká ugyanolyan megfizethetetlen lesz minden tüzelőanyag mint a feketeszén vagy gáz,és majd jó lesz ha egy család be tud fűteni egy szobát.

  31. Felüdülés olvasni ezt a sok hozzáértő hozzászólást- nem figyelembe véve a tudósok modelljeit, számításait- miszerint csak annyit kell majd tenni, hogy forró teát iszogatunk és minden fajin lesz :DDD

    De hogy, a földgáz honnan lesz majd, ha a Szibériai Permafroszt felolvad és a gázvezetékek szépen összetörnek, megsüllyednek, felrobbannak, stb nincs válasz.

    De arra se, hogy egy összeomlott világgazdaságban honnan jön majd a teafű- milyen óceánjárók fogják hozni a hurrikánokkal, 18 méteres hullámokkal és kontinens- méretű viharokkal szabdalt óceánokon keresztül.

    Ilyen apróságok. Az élővilág egyéb adaptációs problémáiról nem is beszélve a naponta jelentkező szélsőségekhez.


  32. 29 – Thunder:
    33 – Ouse M.D.:
    Nem az a baj, hogy buták. Az a baj, hogy olvasás helyett írnak.

  33. Arról volt szó, hogy bekapcsolják a klímát ,mert döglesztö a höség a panelban. Erre reagáltam saját tapasztalatomat megosztva, hogy a langyos lötty /és nem forró tea/, segített elviselni a höséget. A múltról írtam és nem arról, milyen lesz az élet az összeomlott világgazdaságban.

  34. Őrültnek nevezte az idei telet a NASA Washington Postnak nyilatkozó klímakutatója. A szenzációhajhászást rendes körülmények között kerülő természettudósok közül mások is hasonló jelzőket használva kommentálták a lapnak a legújabban megfigyelt extrém jelenségeket.
    Az Egyesült Államok Globális Időjáráselőrejelző Rendszerének adatai szerint az Északi-sarkon az elmúlt napokban többször is fagypont fölé emelkedett a képzeletbeli higanyszál, vagyis 30-45 Celsius fokkal van melegebb a szokásosnál. „Az 1980 és 2010 közötti időszakban mindössze négyszer fordult elő, hogy nullához közelítő értékeket mértünk, de az elmúlt öt télből négy már ilyen volt” – idézi a norvég Polar Institute kutatóját a lap.
    https://qubit.hu/2018/02/28/melegebb-van-az-eszaki-sarkon-mint-magyarorszagon

  35. Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg .

    Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma – mely hózáporokat okozott Európában – lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, amely valamikor izolálta a fagyos északot.
    Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 Celsius-fokkal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.
    Ez még az anomáliák között is anomáliának számít, annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai” – mondja Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.
    Most mintha Európában történne az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie. A világ legészakibb meteorológiai állomásán, a Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Közép-Európában, az állomástól több ezer kilométerre délre.
    Bár a vasárnapi 6,1 fokos csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amit 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek. Az elmúlt 50 évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben.
    https://index.hu/tudomany/2018/02/28/kifordult_a_vilag_europaban_tortenik_az_aminek_a_sarkvideken_kellene/

  36. 35 – Károly:
    A langyos lötty mindössze a vízhiányt pótolja a testedben, de másra nem jó. Nálad a placebo hatás érvényesült. A forró tea természetesen hülyeség. A jéghideg víz hőtechnikailag egy keveset segít, hiszen a hideg víz hőt vesz át a testedből. Az értelmes ember a placebo hatást kivédi, és visszamegy a fizikához. Hogy te vagy bárki más milyen tapasztalatokat gyűjt össze, annak semmi értéke, ha a tényekkel szembe megy.

  37. 38:

    Azon azért el lehetne gondolkodni, hogy a sivatagban miért forró teát (tűzforrót) isznak az ottani elmebeteg népek.
    Ez magyarázd meg a fizikáddal.

  38. 39: a forró ital segít beindítani az izzadást egy már felmelegedett testen ami hűsítő hatást kelt. De effektíve nem hatásosabb nem gazdaságosabb a testnek csak jobb érzés. Nem én mondom hanem ő: Professor Peter McNaughton, a neuroscientist at the University of Cambridge.
    A csípős kaja is beindítja, DE!

    “Cool drinks only cool you momentarily,” says McNaughton, “because the volume of the cold drink is relatively small when compared to your body, so the cooling effect gets diluted quite quickly.”

    Szóval csak tüneti kezelés meg jó érzés de hosszú távon nem ér sokat.

    Innen ollóztgattam, bocsánat: http://m.dw.com/en/does-drinking-hot-drinks-on-a-scorching-summers-day-really-cool-you-down/a-16974502

  39. 39 – Rakdtugyin:
    Pontosan azt írtam, amit Freeetaster (angolul) belinkelt: “A hideg ital csak pillanatokra hűt le, mert a hideg ital mennyisége viszonylag kevés a test tömegéhez képest, tehát a hűtés gyorsan eltűnik.” Arról nem beszélve, hogy állításodat nem látom bizonyítottnak, vagyis, hogy tűz forró teát isznak. De ha így lenne is, hogy egyes emberek miben hisznek az nem bizonyíték. Pl. a magyarok úgy tudják, hogy ha fáznak, akkor 1-2 kupica pálinka felmelegít. Miközben az alkohol hatására az erek kitágulnak, és nagyobb a hővesztesség. De tudod mit? Hirdesd a hülyeséget, amíg meg nem unom. Nekem az a dolgom, hogy ügyeljek a valós információ – nem pedig a téves információ – terjesztésére.

  40. 38. , 41. Tibor bá’

    Károlynak, Rakdtugyinnak, freeetoasternek igenis igaza van, neked viszont ABSZOLÚT NINCS IGAZAD ebben a kérdésben. Ez nem fizika, hanem ÉLETTAN !! És semmi köze nincs a placebo hatáshoz, ez baromság, amit a 38.-ban írtál !
    Tudod van egy mondás: “Ki mihez nem ért, ne szóljon hozzá.” Hát te ehhez egyáltalán nem értesz. 😛
    A meleg/langyos tea/ital(alkoholmentes) igenis sokkal jobb meleg/forró időben, mint a jeges italok, ez utóbbiak kimondottan ártalmasak melegben.
    És ez a dolog nem új keletű, hanem már vagy 40 (vagy több) éve ismert. Amikor a tűző napon címereztünk kukoricát a ’80-as évek elején több nyáron is, nagy kannákban meleg teát hoztak ki a földre nekünk és azt ittuk. És nem izzadtunk annyira!!
    Bár valószínűleg nem fogod elolvasni, mert nagyon makacs vagy, azért belinkelek egy a témához kapcsolódó cikket (talán másoknak hasznos lesz nyáron, nagy melegben):
    http://www.dailymail.co.uk/health/article-3709011/Why-ditch-ice-cream-cup-tea-Hot-drinks-really-cool-summer-experts-reveal.html

  41. 42: “Ez nem fizika, hanem ÉLETTAN !!”
    Hiába van igazad, ezzel Tibor bá’-t nem győzöd meg… 🙂
    /Ő fizikában profi, és ami azzal nem megmagyarázható, az nincs is. 😉 /

  42. 42 Szása:
    Az élettanban a fizika törvényei uralkodnak, csakúgy mint minden másban. Observer ritkán téved. Most van egy ilyen ritka alkalom. Például koszorúér szűkületben jelentkezik az anginás fájdalom. A páciens befúj a szájába egy kis nitrogént, aminek hatására kitágulnak az ere (élettan), a tágabb erek belső átmérője megnövekszik. A szűkület megszűnésével megnő a vér áramlása(fizika), és mindjárt több vért kapnak a szívizmok. Megszűnik a fájdalom (élettan).

    Amit te belinkeltél és amit Freeetoaster belinkelt az nagy vonalakban ugyanaz. Mind a kettőt elolvastam. Ami érdekes, hogy a te (kissé primitívebb) belinkelésedhez tartozik egy hozzászólás:
    “If you’re “pouring sweat” that means it’s not evaporating. Having spent years in both hot-dry climates (American Southwest, Iraq) and hot-humid climates (American South) this theory is rubbish. Your body sweats because it’s hot. If you’re already hot you’ll already be sweating — more sweat doesn’t help if it’s not evaporating fast enough to remove the heat you’re producing. Adding more heat to your core is just a way to speed up your collapse and death from heat stress. Gondolom ha értetted a belinkelést, akkor ezt is érteni fogod. Mert ennek a pasinak igaza van. Én is éltem olyan helyen, ahol éjjel 40°C volt. Sőt 3000 km-t tettem meg sivatagban (egy VW mikró buszon) Amikor megérkeztem az első városban 10 db fél literes jéghideg narancs szörpöt ittam meg fél órán belül. Teljesen dehidrált voltam (és nem tudtam róla) Az úton forró teát ittam, mert a vizet fel kellett forrani, de a tea hőfokának nem volt semmi jelentősége. Ugyanis eleve folyt rólam a víz. Normál körülmények között a forró tea hatására hirtelen elfog a belső meleg, de ha egészséges vagy, akkor forró tea nélkül is izzadsz(élettan). Viszont ha magas a légnedvesség, lassan párolog az izzadságod(fizika), akkor a forró tea kifejezetten káros. Ehhez viszont kell tudni némi hőtant, ami ugyebár fizika.

    Különben, amikor olvastam a hozzászólásodat eszembe jutott egy ismerős házaspár, akik adoptáltak egy 6 éves kislányt. Az első hetekben sok problémájuk volt a gyerekkel, aki alaposan hozzászokott az állami intézményhez. Néhány hónappal később összefutottunk, és rákérdeztem, mi van as kis Zsuzsikával? Az új mama képe hirtelen felvidult: Jaj képzeld el, olyan boldogok vagyunk, a Zsuzsika már szemtelen.

    43 – Observer:
    Ami fizikával nem magyarázható az placebo. 😀

  43. 44. Tibor bá

    Makacs, hülye, bekövesedett agyú emberekkel (akik akkor is kötik az ebet a karóhoz, amikor nincs igazuk) nem vitatkozom. Különben Observer ezt írta nekem:
    Hiába van igazad, ezzel Tibor bá’-t nem győzöd meg… ”
    Erre te írod, hogy: “Observer ritkán téved. ”

    “a Zsuzsika már szemtelen”, én nem szemtelen vagyok, hanem leírom/leírtam ide amit gondolok, és ha nem értek egyet veled, azt igenis megmondom (megmondtam, mert többet nem írok), és a stílust tőled vettem át, kezdesz nagyon rossz (bunkó) stílusban válaszolgatni azoknak, akik nincsenek egy véleményen veled. Szóval a stílust, ahogy írok most, azt tőled vettem át. 😛

    Egy szó, mint száz, te egy erőszakos, makacs, meggyőzhetetlen, bekövesedett, változni már nem tudó és nem is akaró, stb. ember vagy, veled többet nem vitatkozom, az oldalt nem igazán fogom látogatni, mert ami itt megy néhány posztban, az a mese/tök felesleges riogatások tömkelege/sci-fi/kitalációk/tudománytalanságok/baromságok/hülyeségek határát súrolja, a valósághoz sok köze nincs.
    Megnyugodhatsz, többet nem írok ide, rájöttem, hogy NEM ÉRDEMES, SEMMI ÉRTELME SINCS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  44. Érdekes tévhit, forróságban fogyasztott jeges italok hatásossága. A gyomorba juttatott jéghidegség vészhelyzetet idéz elő. Fagysérülés. A szervezet kétségbeesetten próbálja felmelegíteni. Hőt termel.
    Pszichológiai hatása van.
    Trópusi országok természeti népei, természetes életvitel esetén sohasem isznak jeges italokat, a forróság ellen.

    Személyes tapasztalat, hűvős vízben eltöltött 40-50 perc leviszi a test maghőmérsékletét. Utána 2-3 óra hosszat nem bánt a forróság, mert a test visszamelegszik

  45. Arab országokban a forró tea a nemzeti ital, olyan forró hogy európai azt nem issza meg.
    Vezetnek is a száj és torokrák halálozásban.

    Maga a forró vagy meleg ital ugyan hőháztartásilag valóban baromságnak tűnik fizikai oldalról, mert ugye amúgy is hűtendő testünket tovább melegítjük vele.
    De ez sem jelentős a testtömegünkhöz képest, ezért ez a melegítés nem jelentős.

    Élettanilag viszont bekapcsolja a test hűtési folyamatait, és ezt korábban teszi, mert a testen belülre kerülő meleget a test jobban érzékeli.
    Ennek következtében a korábban beinduló hűtési folyamatok már akkor hűtik a testet amikor az még “csak” felmelegedő állapotban van.

    Kicsit olyan ez mint a ki-be kapcsoló klíma és az inverteres klíma közötti különbség.

    Az élettani energia megtakarítás több, mint amennyit a forró ital lehűtésére elhasználunk.

    Ezt persze Tibor bá’ sosem fogja belátni, mert akkor összedőlne a világ. 🙂

  46. 47. Rakdtugyin 2018-03-01 – 13:57
    “Arab országokban a forró tea a nemzeti ital, olyan forró hogy európai azt nem issza meg.”

    Ehhez csupán annyit füznék hozzá, hogy forró és erős mint az erős piros paprika.


  47. Néhány hónapja volt hír, hogy egy magyar gyerekorvos Angliában dolgozott, amikor hoztak egy allergiás reakciót kiváltóval összefutott gyereket. A főnök megkérdezte a magyar orvosnőt, hogy mit tenne? Az orvosnő természetesen azonnal rávágta, kalcium injekciót, hiszen ez Magyarországon köztudott. Ott mindenki elájult. Szó se lehet róla. Végzetes lehet!
    Néhány napja írtam, hogy Magyarországon még mindig a legfontosabb pszichológiai tesz a Szondy (örülteket tartalmazó) kártyák, amit több évtizede sehol a világon nem alkalmaznak.
    Nagyon jól tudom, hogy meleg ellen a legjobb magyar orvosság a forró tea. Engem is öntött már el a verejték a túl forró ital hirtelen megivása után. Már írtam, hogy a hideg, illetve a meleg ital hűtő vagy melegítő hatása elhanyagolható a tömeg viszonyok miatt, de csak akkor, ha a légnedvesség alacsony tehát az izzadság könnyedén lepárolog a testről. Ha nem, akkor sajnos a forró tea még végzetes is lehet. Erre világosan rámutatott az a hozzászóló (angol szöveg belinkeltem), aki pont úgy volt már trópusi országban, ahogy én is. Sivatagban nem okoz gondot, bár feleslegesen izgatja a szervezetet, de trópuson már más a helyzet. — A helyzet az, hogy ami felé tartunk az éppen hogy trópus lesz. Ha valaki itt most megtanulja, hogy én egy hülye, makacs öregember vagyok, akkor lehet hogy ez a “tudás” fogja egy kicsit megrövidíteni az léletét.

  48. 45: “az oldalt nem igazán fogom látogatni”

    Nyugi, higgadj le. Tibor bá’-nak van egy stílusa, nem megharagudni kell miatta, hanem hozzászokni.
    Azt nem szereti, ha érvelés helyett belinkelnek dolgokat, amit neki, csak úgy, el kellene fogadni, mert aki belinkeli, az meg van győződve annak igazságáról.
    Érvelj, bizonyíts, védd meg az igazadat. 😉

    49: “ami felé tartunk az éppen hogy trópus lesz”
    A Kárpát-medencére eddig még mindenki mediterrán éghajlatot “jósol” a közeljövőre /legalábbis akiket olvastam/. A “medence”-jelleg miatt lehetnek hosszabb ideig megülő párás légtömegek, párosulva a nagy nyári meleggel, de első körben a száraz tavasz és nyár, illetve a csapadékos ősz és tél, amit én ‘várok’. Persze hosszútávon bármi lehet.

  49. 50 – Observer:
    Ami egyértelműen látszik az a hosszú szárazság, majd hatalmas vízözön. És ez bizony trópusi körülményeket jelent. Ez ma már nagyon sok helyen látszik. Szerencsére a Kárpát-medence minket sok mindentől megvéd (egyenlőre) Így nincs tapasztalatunk arról mi minden történik.
    Ami Szását illeti 45 alatt az egy hisztériás ember düh kirohanását bizonyítja. Ehhez még hozzáadhatok 4 olyan hozzászólást, amiket más neveken (de azonos IP-vel) rakott fel, csak nem ment át.

  50. Harminc fokot ugrik a hőmérséklet

    A múlt héten több hidegrekord is megdőlt, csütörtökön negatív csúccsal indult a tavasz: a Kékestetőn mért -11,7 Celsius-fokkal megdőlt március 1-je legalacsonyabb csúcshőmérsékletének rekordja, ami -10,2 fok volt 1963-ban ugyancsak Kékestetőn. Most csütörtöktől pedig olyan markáns változás veszi kezdetét, amivel a melegrekordok kerülnek veszélybe.
    Hétvégére plusz 15-16 foknak ígérkezik az országos átlag, de helyenként akár 20 fokot is mutathatnak a hőmérők.
    A klímaváltozás számlájára írható, hogy idén látványosan eltűnt az átmenet, a szemünk láttára válnak valóra az extrém időjárási helyzetek, szélsőségek megsokasodását felvázoló forgatókönyvek. Ahogy Molnár László fogalmaz:
    Március elején 7-8, a hónap végén 15 fok körüli maximális hőmérsékleteket vehetünk »átlagosnak«. Ehhez képest március elsején 10 fokkal voltunk ez alatt, alig egy héttel később pedig 10 fokkal járunk majd fölötte.
    Sőt, mivel helyenként 20 fok is lehet, pozitív rekordok dőlhetnek alig 7-10 nappal a hidegrekordok után. Ilyen a klímaváltozás, hosszabb távon semmi okunk örömre.
    https://24.hu/belfold/2018/03/05/harminc-fokot-ugrik-a-homerseklet/

  51. 52:
    Molnár László, meteorológus létére ismerhetné a régi adatokat is, és akkor nem nyilatkozna ilyet, hogy ez a klímaváltozás számlájára írható.
    Íme egy pár hasonló adat (több mint 20 fok különbség, kevesebb, mint egy hét alatt) az 1900-as évek elejéről, amikor a “klímaváltozás” még csak gyerekcipőben járt:
    Csak Budapest, és csak március:
    1902: 14.-én -7.4 fok, 22.-én 18.2
    1913: 3.-án -7.8 fok, 7.-én 18.1
    1918: 24.-én 19.5 fok, 28.-án -6.5
    1921: 10.-én -5.3 fok, 20.-án 20.6
    1925: 20.-án -5.1 fok, 27.-én 19.4
    1926: 24.-én -3.8 fok, 30.-án 24.1
    1928: 2.-án -7.8 fok, 6.-án 12.5
    1928: 20.-án -5.6 fok, 27.-én 19.3
    forrás: http://met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_adatsorok/Budapest/adatok/napi_adatok/index.php

  52. 55:
    Vagyis Mo.-n egyértelmű a melegedés (fenti forrás diagrammjai elég megyőzőek)

    A sarkon “az idén úgy 2000 km3-rel több jég van, mint tavaly ilyenkor…”
    OK, de az is jól látszik hogy 10 éve ezzel együtt is MINDIG az átlag alatt van – amitől ugye a csúszóátlag (és a trendje) megy szépen lefelé…

  53. 56:
    Ez így van, a hozzászólásom azt jelentette, hogy egyelőre nem minden paraméter jelzi azt, hogy idén, vagy a közeljövőben elkezdődne a megfutás. Vannak aggasztó jelek, de a fontosabb paraméterek (mint pl. térfogat vs. kiterjedés) nem aggasztóak, sőt emiatt a jégkiterjedés is nagyobb lesz a min. rekordnál. (természetesen az én becslésem alapján)

  54. 57:
    Az persze egy teljesen más történet, hogy mi okozza pontosan ezeket a jelenségeket? Sem az emberi sem a természeti hatások messze nincsenek még feltárva… 🙁
    Nyilván egy-két megfutás ‘után’ okosabbak leszünk – ha túléltük 🙂

  55. 57, “Vannak aggasztó jelek…..”

    Mszilard
    mire gondolsz pontosan?

  56. 60:
    Hát mindaz, amit itt is sokan belinkelnek, Tibor bá állandóan emleget, stb., hogy konkrétabb legyek, a hosszútávú trendek még egy bizonyos irányba tartanak. (jég csökken, hőmérséklet emelkedik, üvegház hatású gázak szintje emelkedik- az más kérdés, hogy mekkora a hatásuk).
    Én sose állítottam, hogy itt mindenki hülyeséget beszél. Az általam nyilvánvalóan túlzásoknak tartott adatértelmezésre hívom fel a figyelmet a kezdetektől fogva. Nem magamat akarom ezzel fényezni, de eddig szinte minden rövidtávú jóslatom bevált, végig lehet olvasni, miről vitatkoztunk ezelőtt 3-4 évvel, vagy mikről írtam a blogomban.
    Továbbra is kitartok amellett, hogy szó sincs még megfutásról, és az ismeretek hiánya miatt, még az is benn van a pakliban, hogy hamarosan lehűlés, vagy hosszútávú stagnálás kezdődik. Egyszerűen nem tudunk, annyit, hogy hosszútávra megbízhatóan lehessen jósolni.
    Rövid távra igen, tessék (számon lehet majd rajtam kérni): a jégkiterjedés szeptemberben nem lesz negatív rekord (4 millió km2 fölött is lehet – ezt már óvatosabban mondom) és 2018 hidegebb lesz globálisan, mint 2017.

  57. 61 – M.Szilárd:
    2018 természetesen hidegebb lesz, mint 2017, mert ez utóbbi El Ninó volt. Pillanatnyilag La Ninából megyünk a semlegesbe, de ősszel megint jöhet egy El Ninó. Na, azt nézzétek majd meg.
    Különben régebben nem voltál annyira visszafogott, mint most. És én se álltam McPherson mögé. Én azt állítom, hogy 2019 őszén lehet a megfutásról nyilatkozni. Illetve egy kicsit érdekes pillanatnyilag az északi jégmező helyzete. Egy kicsit mintha korán kezdene olvadni, persze ez még bőven “korrigálódhat”.

  58. 62:
    Bob Tisdale szerint a La -Nina nem az azt megelöző El-Nino-ra a válasz, hanem fordítva.
    Tehát, ha most a La-Nina gyengélkedik (néha át is megy semlegesbe, sőt 2017-ben volt egy időszak, amikor az ENSO pozitívba fordult, létrehozva egy nagyon gyenge és rövid El-Nino-t) az azt jelenti, hogy nincsenek meg a feltételek egy erős El-Ninóra. Egy erős, vagy sokáig tartó La-Nina szokott megágyazni egy megfelelő erősségű El-Ninó-nak.
    Meglátjuk…
    Márciusra elég hideget mutatnak az időjárás-előrejelző modellek a Sarkon, hosszú idő óta negatív anomáliák is lehetnek, és ez, kombinálva egy megfelelő irányú széljárással, kitolhatja az idei maximumot elég sokáig. Meglátjuk… (ezt is)

  59. 64 – fret:
    Az igazi gond nem annyira a 31 °C, hanem a 80 % relatív légnedvesség. Amikor erről posztoltam, többeknek hatalmas ellenvéleménye volt. Én meg kötöm az ebet a karóhoz, 37 °C plusz 90 % légnedvesség egyenlő ember halál. Japán nem áll ettől messze per pillanat.

  60. “Az igazi gond nem annyira a 31 °C, hanem a 80 % relatív légnedvesség”
    Nyilván csak elírtad 41fok helyett. Valóban (köszi), 41°C a helyes érték

  61. 10 éves korom körül (70-es évek eleje) emlékszem, hogy először foglalkoztam a hőmérséklettel és megállapítottam, hogy a 30-31 fok már tényleg kellemetlenül meleg. Az ilyen napokat a rádió, TV nyári kánikulaként emlegette.

  62. A szakértő szerint nem egyszeri jelenség, hanem maga az éghajlatváltozás az idei nyár brutális hőhulláma, amely nemcsak Európát sújtja. Japánban például hetek óta 40 Celsius-fok közelében jár a hőmérséklet.
    A szokatlanul nagy hőség pusztító erdőtüzeket támaszt Európa-szerte, még a kontinens északi részén is. Svédországban legalább tízszer akkora területen lángol az erdő, mint ahogy ez ilyenkor megszokott, miközben Görögországban hetvennél is többen haltak meg pár nap alatt a főváros közelében tomboló tűzvészben. És a viharok is sokkal hevesebbek, sokkal nagyobb károkat okoznak, mint korábban. Kérdés, hogy ez átmeneti állapot vagy maga az éghajlatváltozás. Az Euronews riportere, Giorgia Orlandi Gianmaria Sannino klímakutatót kérdezte erről.

  63. Még az a szerencse hogy idén minket elkerült a nagy hőhullám, és augusztusban már nem tud igazán megmarni:D.

    Japánban már kitaláltak valami hűtőkabátot , pontosan nem tudom milyen feleépítésű , de valamelyest segíthet:D.

    Mindez ott is meg a svédeknél tovább növeli a villamosenergia fogyasztást ami további felmelegedést okoz.

    Vajon hogy alakulnak a metánkipárolgások?

  64. Görögországban folyatódnak az erdőtüzek, autók égtek szét , volt ahol emberek égtek az autókban.
    Tiborbá ha 20 évvel fiatalabb lennél szerintem ide szerveznél geddon túrákat 😀

    Régen 31 fok számított kánikulának, most 41 van japánban, ez még pár száz ( a világ legfejlettebb országában) halálos áldozatnál és 10-20 ezer gutaütésnél nem jelent többet.
    Majd akkor lesz érdekes ha 50-60 fokig melegszenek ezek a nagyvárosok x év múlva és több tízezres áldozatokat szed országonként.
    Mondjuk Japánban ahol nagyon szar a levegő érdekes lehet a 41 fok amikor a kipufogógázok nem tudnak elmenni, na de a tüdőmegbetegedések a szar levegő miatt ma világszinten még mindig több áldozatot szednek(talán több millió évente)

  65. Mai Vészhelyzet a Holt-Tengeri Ein- Boqek part szállodáiban.
    A mai napon mérték minden idők legmagasabb , közel 48 fokos hőségét,.
    A szállodák vendégei már a délelött folyamán behúzódtak a léghűtött hallokba, mert egyszerúen nem volt tanácsos kint a szbad ég alatt tartózkodni.
    Ugyanakkor a déli óráktól kezdődően, az Ein-Boqec-Ein -Gedi tengerparti országuti szakaszon az egyre forróbb napsütés miatt jónéhány gépkocsivezető számolt be gumidefektekről, illetve motortúlmelegedésről az elviselhetetlenül forró aszfalt miatt.
    A bajbajutott sofőrők a közeli szállodákban leltek menedéket az esti órákig, mig egyáltalán lehetővé vált a kerékcsere.
    Semmi baj, a hétvégére további felmelegedés várható.
    Mi lesz veled, világ?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..