(2448) A bájos gyilkos

Tibor bá’ online

 

Szörnyű igazság a macskákkal kapcsolatban: Ezt a bundás ragadozót az egész világon szeretik, miközben a világ egyik legkegyetlenebb gyilkosa, a kihalásig üldöz ritka madár és gyíkfajtákat, mert az emberek védelmezik őket – vajon helyesen teszik-e?

Házam környékén gyakran találok megölt, de különben egy darabban hagyott énekes madarakat és gyíkokat, ami a szomszédban tanyázó macskák műve. Az ok egyszerű, a felis catus, vagyis a közönséges házi macska egy hidegvérű gyilkos, az áldozatok száma pedig világszerte sok százmillió. Ugyanis házon belül az édesen doromboló cicus egy szeretni való szőrös kedvenc, de ha kiteszi a szabadba a lábát, előjön igazi természete, és veszedelmes gyilkossá válik, aki nem ismer megértést és irgalmat, gyilkol a gyilkolás kedvéért, mert áldozatát esze ágában sincs megenni.

Nem csoda, hogy az 59 éves, új zélandi Gareth Morgam zászlójára kiírta: „A macskáknak menniük kell.” Nem arra gondol, hogy meg kell ölni őket, de ezt az opciót se írta le. Mindössze felkérte új zélandi honfitársait, hogy a természet megóvása érdekében, amikor macskájuk természetes halállal elhunyt, ne szerezzenek be másikat. Morgan meg van róla győződve, hogy az Új zélandi vadon jobban járna házi macska nélkül. Macskák nélkül a városok teli lennének énekes madarakkal, a városi parkokban macskák helyett kiwik sétálnának. A helyzet az, hogy macska a szigetországban a fehér ember megjelenéséig nem létezett, és az állatvilág nincs hozzászokva a házi macskák ámokfutásához. De a probléma nem szűkül le Új Zélandra.

A múltkoriban egy amerikai tanulmány feltárta, hogy a macskavész mennyire komoly. Kiderült, hogy a macskák sokkal több madarat pusztítanak el, mint az korábban feltételezték. Az USA területén évente sok millió madár esik a macskák áldozatául, de az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy sok közülük szélkerékbe ütközéskor, üvegablakokba repüléskor, vagy rovarirtó szerek miatt leli halálát. És akkor most a számok. Becslések szerint az USA területén 84 millió házi macska és 30 millió kóbor macska van. Ezek összességében évente minimum 1,4 milliárd, maximum 3,7 milliárd madarat pusztítanak el.  Korábban a biológusok úgy tudták, hogy az éves madár vesztesség néhány száz millió.

Angliában a macska „sűrűség”, lakott területen négyzetkilométerenként ezer. nem csoda, hogy az angol tudósok is aggódnak, elsősorban két trend miatt: 1965-óta az angol macskák száma megduplázódott, miközben az énekesmadarak populációja csökken. Aki a két trend közötti összefüggésre merészel rámutatni, annak a macska lobbi nekimegy.

A leginkább kétségbeejtő az, amit az angol tudósok tapasztaltak. A macskáknak nem kell feltétlenül megfogni egy madarat ahhoz, hogy kárt okozzanak. A puszta jelenlétük is káros. A madarak el vannak foglalva a veszély figyelésével, ezért nyugtalanok, idegesek, nem törődnek a kicsinyeikkel, mert állandó stressz alatt állnak. Egyes helyeket a madár populáció 95 százalékkal esett vissza.

Jaj - de cuki! A kis édes.
Jaj – de cuki! A kis édes.

Végül, hadd toldjam meg a saját tapasztalatommal, ami egybeesik a nemzetközi helyzettel. Mi nem tartunk macskákat, de a szomszéd macskái átjárnak hozzánk vadászni, mert rengeteg cinke jár hozzánk az etetés miatt, a sok kő pedig kedvez a gyíkok elterjedésének. Ez igen hasznos, mert a nagyszámú gyík miatt nincs nálunk házi légy annak ellenére, hogy a nyitott kompasztoló területe 4 m2.  Mi tehát egy macska paradicsom lennénk, de szerencsére a kutyáink tesznek róla, hogy se a cinkék, se a gyíkok ne pusztuljanak ki.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2448) A bájos gyilkos” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Most mar legaläbb tudomanyos vizsgalatok is alatamasztjak azt, amire eddig nem talältam tul sok magyaräzatot:
    utälom a macskäkat.

  2. Tavaly tavasszal annak a füstifecske-családnak amelyik rendszeresen visszajárt hozzánk, eddig a sosem tapasztalthoz képest öt fiókája lett. Szépen cseperedtek és mind az öt megmaradt. Ahogy a repülést kezdték gyakorolni megjelent két macska a környékünkön, hiába zavartam el enyhébb vagy durvább módszerekkel, mindig visszatértek. Egyik reggel már csak egy fióka és egy szülő maradt, a fészek meg szétbarmolva, másnapra ők is eltűntek. Remélem csak új fészekaljat néztek ki maguknak. Mai napig nem értem, hogy jutottak fel a fészekig a macskák, mert egy zárt kapubejáró sarkában volt, vakolt-simított fallal, 4,5 – 5 m magasban. Azóta is fáj a szívem ha rájuk gondolok… Idén szülinapomra meglepem magam egy airsoft puskával…

  3. “Ezek összességében évente minimum 1,4 milliárd, maximum 3,7 milliárd madarat pusztítanak el. Korábban a biológusok úgy tudták, hogy az éves madár vesztesség néhány száz millió.”

    Saját tapasztalatom alapján, egy-egy ügyesebb házi macska (legtöbb nem az) megfog évente 3-4 madarat. Ezek a madarak jó eséllyel nem teljesen egészségesek, vagy szerencsétlen helyre fészkelnek.

    Tehát ezek a milliárdos számok sántítanak, ezért is olvastam kicsit utána. A tanulmánynak amely előállt ezekkel a számokkal, itt olvasható egy közvetlen kritikája:

    https://philosophyofanimalrights.wordpress.com/2017/04/08/in-defense-of-cats-why-cuddly-killers-arent-really-devastating-ecosystems/

    “Even the position of the Royal Society for the Protection of Birds (2016) is that cats usually only kill weak or sickly birds, thus “most of the birds killed by cats would have died anyway from other causes before the next breeding season.” Indeed, studies indicate just this, such as Møller and Erritzøe’s (2000) article, which reports that birds who die from cat predation have weak immune systems or poor health status, unlike those birds who die from other causes, such as window or car collisions. Likewise, a study conducted by Baker et al. (2008, 86) found that “cat-killed birds were in significantly poorer condition than those killed following collisions.” The researchers thus predict that cat predation is compensatory to natural mortality and not additive. Indeed, there is reason to suspect that the predation of cats merely replaces other forms of mortality and thus just compensates for wildlife mortality that is inevitable.”

    Röviden:

    Elfogadott álláspont (madárvédők álláspontja), hogy azok a madarak, amelyek macskák áldozatául esnek, valószínűsíthetően egyébként is korai halált haltak volna (gyenge immun rendszer, betegség), ellentétben az ember okozta pusztítással (pl. szélturbinák) ami egészséges madarakat veszélyeztet.

  4. 03. krampusz

    “… Saját tapasztalatom alapján, egy-egy ügyesebb házi macska (legtöbb nem az) megfog évente 3-4 madarat. …”

    saját tapasztalat – akár hetente 3-4 madarat

  5. 03 – krampusz:
    Ugyan a krampusz semmit se árul el, de ez a határtalan macska szeretet bizonyítja, hogy csak nőnemű lehetsz. Egészséges férfi ilyet nem linkel be. Szóval, amelyik madár nem elég egészséges, nem elég fürge, nem elég figyelmes, az dögöljön meg. – Mi legyen azzal a nővel, aki már nem fiatal, nem elég kemények a mellei, és a léptei se elég rugalmasak, esetleg visszeres a bokája?

  6. Tibor’bá, nincs itt valami féle értékrend zavar? Ok aggódjunk a madarak miatt, de ha már ezt tesszük, nem előbbrevaló lenne saját családtagjaink biztonsága? Én úgy látom, hogy ebben az országban az emberek biztonsága a kutyatámadások miatt talán mégis csak fontosabbnak kellene hogy legyen a madárpopuláció macskák általi megtizedelésénél. Egy kis ízelítő, pár eset a teljesség igénye nélkül:
    /Persze nyílvánvalóan, a kutyabarátok többsége, ebben a kérdésben jól demonstrálja majd a “KOGNITÍV DISSZONANCIÁT”./
    1993. április 17. Egy kecskeméti tanyán négy dog támad egy kisfiúra, aki belehal sérüléseibe.
    1993. május 17. A szegedi egyetemi sportpályán három német juhászkutya támad egy egyetemista lányra, több mint nyolcvanszor harapják meg.
    1994. október 5. Egy piliscsabai tenyésztőtől elszabadul egy rottweiler és egy pitbull. Maradandó sérüléseket okoznak egy 65 éves nőnek.
    1994. október 6. A leghírhedtebb magyarországi kutyatámadás: három pitbull Gödöllőn az utcán öl meg egy 72 éves nőt.
    1996. március 5. Budapesten, a VII. kerületben pitbull okoz 8 napon túl gyógyuló sérüléseket egy kisfiúnak.
    1996. április 4. A Bimbó utcában, Budapest II. kerületében egy élelmiszerbolt előtt gazdátlan pitbull támad az emberekre. Bár nem harap meg senkit, altatólövedékekkel ártalmatlanítják.
    1996. május 2. Zalaudvarnokon kuvaszok támadnak egy 69 éves nőre, lerántják a bicikliről, és halálra marcangolják.
    1996. május 16. Budapesten, a VIII. kerületi Népszínház utcában egy nő kiskutyáját sétáltatja. Egy pitbull a kutyára támad, a nő felveszi, erre a pitbull őt harapja meg.
    1996. május 29. Budapest XVI. kerületében egy hároméves kislányt sebesít meg életveszélyesen egy pitbull és egy német juhászkutya.
    1996. május 31. A budapesti VII. kerületben gyerekek labdáznak. A labda egy addig békés pitbull terrier elé gurul. Az egyik gyerek a labdáért szalad, a kutya ekkor mar a felkarjába. A kórházban 40 öltéssel varrják össze.
    1996. június 26. Szerecsenyben (Győs-Sopron-Moson megye) egy farkaskutya-keverék a kerítésen átugorva az utcán harapja át egy tízéves fiú torkát, aki életveszélyes sérülésekkel kerül kórházba.
    1996. augusztus 5. Budapesten, a Bécsi úton egy szájkosár és póráz nélkül sétáltatott pitbull egy az óvodából édesanyjával együtt kilépő hatéves gyerekre támad. A közelben tartózkodó rendőr lelövi a gyerek nadrágját szaggató kutyát; személyi sérülés nem történt.
    1996. szeptember 18. Egerszalókon (Heves megye) egy hétéves kisfiúra rottweiler támad, a gyereket súlyos sérülésekkel szállítják kórházba.
    1996. november 20. Gönyüben egy elszabadult pitbull megtámad egy kislányt, majd a segítségére siető szomszédokat.
    1997. március 27. Táton hétéves gyerekre támad egy pitbull.
    1997. április 29. Polgáron (Hajdú-Bihar megye) egy német juhászkutya nyolcéves lányt marcangol halálra. A vizsgálat szerint az állat az Agrokémia telephelyét őrizte, de az eset a kerítéstől 300 méternyire történt.
    1997. július 16. Mőzs községben (Tolna megye) egy hároméves kisfiút a család kutyái ölnek meg.
    1997. július 22. Csepelen német juhászkutya támad egy 74 éves nőre és lányára.
    1997. július 25. Csepelen egy kétéves kisfiút támad meg dobermann, a gyereket életveszélyes sérülésekkel szállítják kórházba.
    1997. november 4. Lábod községben egy 65 éves nőre támad két kaukázusi juhászkutya. Az áldozat belehal sérüléseibe.
    1998. január 2. Budapest XIV. kerületében egy kutyát sétáltató házaspárt, majd egy arra bicikliző kislányt támad meg egy kertből kiugró német juhászkutya.
    1998. február 7. Magyarbánhegyes határában egy mozgássérült férfit marcangol halálra egy német juhászkutya és egy újfundlandi.
    1998. február 28. Budapesten, Zuglóban hétéves kisfiút harap meg rottweiler.
    1998. április (?) Verőcén egy pitbull lovakra támad. Először a kiscsikót, aztán a segítségére siető kancát is összeharapdálta, a lovas szerencsésen megmenekült.
    1998. július 4. Szirmabesenyőn (BAZ megye) két utcára szabadult “harci kutya” támad meg egy 60 éves férfit, súlyos sérüléseket okozva.
    1998. október 4. Mátrafüred közelében, az erdőben két kisgyerekre és az őket kísérő felnőttre támad két német dog.
    1998. november 24. Budapesten, Zuglóban két pitbull harap meg egy kutyasétáltató nőt és a segítségére siető férfit.
    1998. november 25. Két rottweiler egy gödöllői asszonyra támad, súlyos sérüléseket okozva.
    1999. február 9. A Makó közeli tanyavilágban német juhászkutyák támadnak egy 76 éves férfira. Az egyes hírek szerint “felismerhetetlenségig összemarcangolt” embert életveszélyes állapotban szállítják kórházba.
    1999. február 26. Egy rottweiler nyolcéves kisfiúnak okoz életveszélyes sérüléseket Budapesten, a IX. kerületben.
    1999. március 24. A Tolna megyei Kurdon két boxer-staffordshire terrier keverék (más források szerint bullterrier) marcangol halálra egy 85 éves nőt saját udvarában. A kutyák a rossz kerítésen át a szomszédból jutottak be, letépték az áldozat két lábát és egyik karját.
    1999. március 29. Két rottweiler támad egy bicikliző kisfiúra, súlyos sérüléseket okozva. A kutyák nem voltak beoltva veszettség ellen.
    1999. április 7. Pécsett két pitbull támad egy járókelőre. A férfi saját autója tetejére menekül, így megússza kisebb lábsérülésekkel.
    A Vitalzone gyűjtése alapján jelentős támadások 2000 után, erősen hiányos listával:
    2005. augusztus 3. – Életét vesztette egy 84 éves asszony, akit egy kaukázusi juhászkutya támadott meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szabolcsveresmart községben; az idős nő a kórházba szállítást követően hunyt el.
    2005. augusztus 26. – A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fényeslitkén saját kutyája támadott meg egy 74 éves asszonyt, aki olyan súlyosan megsérült, hogy 31-én belehalt sérüléseibe.
    2005. december 23. – Feltehetően saját rottweiler kutyája marta halálra azt a férfit, akinek holttestére másnap találtak rá a Csongrád megyei Magyarcsanád egyik lakóházában.
    2006. szeptember 6. – Tragikus baleset történt az Albertirsa és Ceglédbercel közötti egyik tanyán, ahol egy elszabadult rottweiler halálra mart egy féléves csecsemőt.
    2007. március 11. – Kiskunfélegyházán otthonában megtámadta gazdáját egy rottweiler kutya. Az idős nő a kórházban belehalt sérüléseibe.
    2008. február 16. – Kutyák marcangoltak halálra egy férfit Egerben, akit egy hétvégi ház udvarán találták meg holtan az Eger határában lévő almári üdülőkörzetben.
    Nem ér véget a lista, de úgy tűnik, ezekről az esetekről nem vezetnek nyilvántartást, nem összesítik őket egyetlen adatbázisba. Mindössze statisztika létezik: évente 5000 támadás, ebből átlagosan 4 halálos kimenetelű…

  7. A macskák valóban nagy kárt tudnak tenni. Nálunk tavaly két zöldike fészket pusztítottak el. Amint a kismadarak kikeltek, hangjukkal elárulták magukat. Mi macska helyett inkább kis termetű kutyát tartunk. Egyrészt a portát is őrzi, másrészt pedig a nem kívánatos férgeket is távol tartja, /patkány, görény stb /. Érdekes együttműködés alakult ki a pulykánk és a kutyánk között. Ha a pulyka pittyent, a kutya már szalad oda megnézni mi történt.

  8. 06 – Zee:
    Véleményem szerint összekevered a dolgokat. A madarat (és gyíkokat) levadászó macskákat kevered össze az embert megmaró kutyákkal. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Majd, ha az emberre támadó kutya gazdáját több év börtönre és hatalmas pénzbeli kártérítésre elítélik, akkor mindenki jobban fog vigyázni a kutyájára. Egy kutya harapás mögött mindig egy ember felelőtlensége áll. Ezzel szemben a macskák nagy százalékának nincs gazdája. Él egy környéken, itt-ott etetik, de a macskának nem lehet se parancsolni, se nevelni. A macskát akkor háziasították, amikkor az egereket csak macskával lehetett sakkban tartani. Ma már nincs szükség a macskákra. Ki kellene őket irtani. Kifejezetten károsak.

  9. Tibor’bá. Véleményem szerint jól demonstrálod azt gondolkodás módot ami miatt az emberiség végső soron ki fog halni. Kiirtjuk az elefántokat, mert kell az agyaruk, a bálnákat, mert kell a bálnaolaj, a nagyragadozókat mert…őő..kedvtelésből, kiírtottunk már több ezer fajt. Most meg irtsuk ki a macskákat is, mert már nincs rájuk szükség? Mert te személyesen utálod őket? Először negatív emberi személyiség jegyeket aggatunk rájuk mint a “kegyetlen gyilkos” meg a “lusta dög”. Aztán kell még valami ok amire hivatkozva ki lehetne irtani őket. Madarakra vadásznak, ez nem is rossz. Az ember képtelen együtt élni az állatokkal a természettel. Neki uralkodni kell a természeten és kihasználni azt a végsőkig. Valljuk be ebbe a képbe a kutya tökéletesen beleillik. A macskának viszont valahogy sikerült megőriznie valamit az önállóságból. Ők velünk élnek. Na ez az ami valójában irritál sok embert, főleg a kutyásokat. Van egy állat ami napig nem hódolt be teljesen? Akkor pusztuljon!

  10. 09 – Zee:
    Sajnos én pragmatikus vagyok. Nem vagyok hajlandó követni a sémákat. Igen, az ember beavatkozás a a természetbe elkerülendő rossz. Egyetértek. De ezen az alapon mindent elkerülni ami praktikus, jó, hát az már nem az én világom. Miért ne lenne szabad kiirtani a patkányokat, mérges pókokat, mérges kígyókat, stb? Mi szükség az egerekre? Miért kell az énekesmadár gyilkos macskákat kímélni?

  11. 09. Zee
    A macskát az ember háziasította és gondolom a macskautálóknak a domesztikált macskákkal van bajuk, nem a vadmacskákkal. Tehát elsősorban magunkat kéne kiirtanunk.

  12. 06. Zee

    kevered a témát. Attól függetlenül, hogy igaz-e vagy sem amit irtál, most a macskákról volt szó. Ennyi erővel kampányolhatnál a világbékéért is.

    Majd ha lesz ilyen téma, beirom, hogy szerintem az ilyen kutyák gazdáját kell fejbelőni. A macskának meg nincs gazdája. Teljesen független, és csak addig marad veled, amig neki jólesik.

  13. “Miért kell az énekesmadár gyilkos macskákat kímélni”
    Kb 20 éve vannak macskáink. Általában kettő. Igen találtam már madártetemet az udvaron, de csak ritkán. Bár nem számoltam, éves szinten lehetett kettő három /talán a mi macskáink ügyetlenebbek voltak/. Persze volt néha egér, gyík, sőt patkány is.
    Szerintem ez a probléma itt jócskán el van túlozva érzelmi alapon.
    Különben meg Tibor’bá, te szerinted ez a statisztika szavahihető? “Ezek összességében évente minimum 1,4 milliárd, maximum 3,7 milliárd madarat pusztítanak el.” Mégis ezt hogy számolták ki? Hány macskát figyeltek meg? Hány tudós? Mennyi ideig ? 🙂
    Bocs, de ezt valahogy nem tudom komolyan venni. Szerintem is könnyebb a macskáknak a beteg, gyenge egyedeket levadászni, így működik a természetben a szelekció és mivel a macska megtartotta a természethez közelebbi oldalát is, az mellett hogy velünk él, ez a “vadászata” is természetes. Az sehol sem vezetett jóra, mikor az ember “beleokoskodott” a természet rendjébe. Pláne a statisztikáival.
    Végeredményben az embernek szerintem nincs oka “aggódni” a macskák miatt. Nem konkurencia, esélyük sincs. Ezen a bolygón az embernél kíméletlenebb ragadozó még nem született….

  14. 12. Sleeper “A macskának meg nincs gazdája”
    A macskának az a gazdája akinél lakik, aki eteti, ivartalanítja, akihez odafekszik dorombolva tévé nézés közben… Ha a szeretetedet kimutatod felé, viszonozza. A macska tükör. Mindig az aktuális hangulatodat tükrözi a viselkedése. Nekem kifejezetten tetszik, hogy megőrizte, a kutyához képest, az önállóságát. De megértem, hogy különbözőek vagyunk és azt is, hogy ezt egy kutyabarát, aki sosem tartott macskát, soha nem fogja megérteni. Szerintem, aki macskát tart, az egyben elfogadja azt is, hogy együtt lehet élni a természet egy kis darabkájával anélkül, hogy azt mindenáron, a saját szája íze szerint akarná megváltoztatni. Hogy a körülöttünk levő világból, csak annak legyen létjogosultsága, amelyik számunkra hasznot hajt, egy olyan önző gondolkodás, ami már jól látható, hogy hová vezet.

  15. Tibor bá!
    A „bájos gyilkos” című írásoddal rendesen megtaláltad a “gyöngémet” bevallom őszintén!
    Sokaknak nem fog tetszeni bizonyára amit írok, de összes macskát egyesével kellene a kőfalhoz csapni, mert akkora károkat okoznak szerte az országban, – s nálam is – hogy valami elképesztő! Semmirekellő egy négylábú!
    Évtizedek óta etetem a madarakat, csinálom az etetőket, s teszem ki ahová csak tudom. Évente átlag ötven kiló az a magmennyiség, amit veszek, s teszek ki nekik, többsége napraforgómag. Természetesen ez a mennyiség időjárástól függő, vagy több, vagy kevesebb.
    A hátsó udvaromban is van egy oszlopon álló etető, s nagyon sok kismadaram van a cinegétől kezdve a tengelicén, és gerlén át, a meggyvágóig. Körbe van kerítve e hátsó rész kétméteres palával, s előtte ötméteres tuják vannak, szinte még a szél sem fúj be.
    Mégis ez a szörnyszülött elkényeztetett hulladék négylábú bemászik még ezen keresztül is, s csak azt látom, hogy egykupacban vannak a gerletollak, természetesen gerle nélkül!
    Nagyon sok madárnak mentettem/mentem meg az életét. Van helyzet, amikor segítségre van szükség, mert “elfogy a tudás” sok esetben . Így ismerkedtem meg Dr. Déri János állatorvossal, aki a sérült madarak gyógykezelésével foglakozik, s aki a Hortobágyi Madárkórház vezetője. Rengeteg tanáccsal látott el, nem kímélve sem az idejét, sem a telefonszámláját.
    Rajta keresztül, egy nagyon nagy tudású madármentő munkatársa is önzetlenül a segítségemre volt, akitől nagyon sok dolgot tanultam, s aki megkérdezte tőlem egyszer, hogy tudom-e melyik az az állat, amely a legnagyobb károkat okozza a hazai madárpopulációban. A válasz gondolom egyértelmű, viszont a válasza, amely az általuk elpusztított madarak százezres nagyságáról szólt, elképesztett.
    A körülöttem élő elkényelmesedett szomszédaimat is agyon kellene csapni egy babkaróval, mert van olyan, amelyiknek öt tohonya macskája is van egyszerre, s a beleiket szerényen a virágtartóimban ürítik ki! Nem náluk, hanem nálunk! Vagy tízet „elajándékoztam” már másoknak a messzeségben, de mindig van utánpótlás! Kezdek belefáradni!
    Ide tennék a sok kapott közül egy felvételt, amely linket az említett doktor úr madármentő barátjától kaptam, s amelyben a felesége éppen egy megmentett, és felnevelt gerlét etet. Ezt még nem ette meg a macska mint az enyéimet!…

    https://www.dailymotion.com/video/x2zwxe2

  16. én hidegvérűbb vagyok mint a macskák, amelyik tudja, az már nem fog nyilatkozni róla… 🙂

  17. Ada,

    Egy darabig ettetem én is a madarakat, de épp ezért már nem etetem, nem teszek ki madáretetőt, mivel rájöttem, hogy ezzel csak többet ártok és a környéken kóborló macskáknak csinálok madárcsalit.

    Ha rekkenő hideg van és vastag hótakaró, az más, mert akkor a madarak nehezen találnak élelmet, de mivel ilyesmi manapság már ritkán fordul elő, így megélnek a madarak télen is simán, közben a macskáknak kevesebb az esélyük arra, hogy elkapják őket.

    Alapvetően szeretem a macskákat is meg a madarakat is, szerintem mindkettőnek megvan a helye a teremtésben, de a városban valóban nem sok keresnivalója van a sok macseknak. És nem tartok és nem is fogok. Ha egyszer tanyára költözök, ott azért meggondolandó és el is fér 1-2 macska.

  18. Pugacsov elvtárs,

    De ez a macskák természetére nem megoldás. A macska lesi és elkapja a madarat akkor is, ha nem akarja megenni.

  19. 15 – Ada:
    Mi havonta kb. 5.000 forintot etetünk meg madarakkal. Madár golyókkal nem bírnánk, aminek 80 Ft. körül van darabja. A mi megoldásunk (amit neked is ajánlunk) közönséges sertészsírt összekeverünk liszttel, amennyit a zsír felvesz, miközben alma nagyságú golyókat gyúrunk össze. Ezt hálóba tesszük (pl, amiben a citromot árulják) és a megfelelő helyre kiakasztjuk. Két helyen etetünk 3-3 golyóval. Nálunk nincs probléma, mert a madár etetők alatt ülnek a kutyák, oda macska el nem megy.Illetve a teraszon másfél méter magasan, Ez szintén macskabiztos.
    Aki védi a macskákat annak fogalma sincs micsoda pusztítást képesek okozni.
    1) a veteményes kertben csinál egy lyukat (naná, mert ott porhanyós a föld) a lyukba beleszarik, majd rákaparja a földet, közben kikaparja a palántákat. Lehet újra ültetni.
    2) Elfogja a gyíkokat, megöli, de nem eszi meg. Ott hagyja a maradványt. Szórakozásból gyilkol nem szükségből. Ez természetbarát? Ráadásul a gyík fogja meg a legyeket. Ha nincs gyík, akkor nyáron teli legyekkel a lakás.
    3) Megfogja az énekes madarakat, de nem eszi meg, mert a sok toll ezt nem teszi lehetővé. Maga mögött hagyja a madár hullát. Ezek a madarak a hernyókat szedik össze a kertben. Nekik köszönhető, hogy akad kukac nélküli bioalma is.

    A szomszéd eteti a macskát, az meg hozzánk jár át rombolni.

  20. A macska egy nagyon sikeres vadász és nagyon aranyos állat. Csak azt csinálja amit mindenki, megszerzi ami kell neki.
    Nálam a bambuszbokorban laknak a madarak, mert oda nem tud felmászni a macskám.
    Ráadásul a másik madáretetőm magasan van és egy lefele fordított tölcsérforma” gallér” védi a helyüket a felmászó ellenségüktől, na kitől?!

    Aki utálja őket az utálja, és régen én is utáltam, de mára már az egeret jobban:-)

    A madarakat is szeretem és a macskákat is. És egész jól el van mindkettő.
    A madarak nagyon szeretik a búzát, meg az olajos magvakat, nálam a baromfiólban szoktak garázdálkodni, de az macskaveszélyes hely nekik. Én egy macskámmal vesztem össze mert feltörte a tojásokat és így rászoktatta a a szintén madár tyúkokat, hogy azt zabálják. Így mennie kellett, isteni pörkölt van belőle. Kicsit édes, de szép fehér a húsa, kinézetre és állagra a nyúlra hasonlít.
    Néha jó lenne falhoz csapkodni dolgokat,állatokat, …embereket… nem vitás! Mégse tesszük.

  21. Itt most nyilvàn aki macska buzi az nem fogja elfogadni a Tibor bà àltal leirtakat. Én szemèly szerint utàlom a macskàkat pedig kettő is volt èletem soràn. Ha lekéne írni akkor oldalakon àt tudnàm sorolni hogy mièrt van túlmisztikàlva ez a macskàk irànti műszeretet de senkit se akarok untatni olyan dolgokkal amiket ő maga is tud vagy hallott màr.

  22. Tibor bá’!
    Ezeket a golyókat mi is csináljuk mindannyian itthon, szinte ugyan úgy, ahogyan leírtad, a magokat hozzákeverve a hántolt maggal bezárólag. A sok év alatt összegyűjtött madárgolyó hálókba tesszük bele az újat, – a saját gyártottat – mikor kifogy a régi. Viszont az a tapasztalatunk, hogy szinte csak a cinege “dolgozik” rajta megfeszülve, a többiek az etetőből esznek.
    Sajnos nekem nincsen kutyám az épület szerencsétlen elhelyezkedése miatt. Irigylem azokat akiknek van.
    Gyarmathy!
    Ha egyszer elkezded az etetésüket, már nem hagyhatod abba, mert inkább belepusztulnak, de nem mennek el onnan egyes fajok, főleg ha mindent belep a hó!
    Mindig nincsen idő rá, ezért az emeletes etetőmet megpakolom, és akkor esznek, amikor jólesik, vagy amikor nem találnak élelmet máshol. Természetesen most, hogy itt nálunk is ebben a homokfészekben leesett a hó, ide koncentrálódnak tömegével.

    A macska valóban tanyára való! Ha lesz tanyád szólj, ígérem segítek! Egyébként a nagy nehezen primitív barkácsolással megépített, és általa kifogott tápzabáló négylábúak mind oda kerültek, vagy tizenöt kilométerre, ahol sok ól van azzal a felkiáltással hogy: „fogj egeret b..dmeg ne a tápot, és a madaraimat zabáld”!. Sok parasztgazda gondolom azt sem tudta hirtelenjében a halántékát vakargatva kisakkozni, hogy hogy a fészkes fenébe lett rövid időn belül annyi plusz macskája a régiek mellett….

  23. Ada,

    Kilakoltattad a macsekokat a városi kényelemből? 😀

    Köszi, hogy segítenél macskaügyben, de inkább ne, mert nem menhelyet vagy macskaparadicsomot akarok, hanem egy tanyát/farmot. 🙂

    Ahol élek hosszabb ideje (a szigetország) itt egyszer láttam havat, ami pár napig meg is maradt, macska viszont annyi van, mint a fene, akik idejük nagy részét a szabadban töltik. Ez egy néhány tízezres kisváros, sok fával, bokorral, sok madárral, de macska is biztosan él és járkál itt vagy 20-30 ezer kb. 20 km²-en. A kertek kicsik, a macska sok, hó és túl hideg nincs = a madáretetés, illetve etetőhöz való szoktatás káros, azaz veszélyes a madarakra. Pedig szivesen látnám őket a kertben.

  24. Anno kuvaszunk és a snauzer keverékünk két oldalról egyszerre megtámadtak egy varjút, amit sikerült elkapniuk, és szépen megfelezték. A kertbe betévedt őzet (ez egyszeri alkalom volt), sündisznót, egeret, gyíkot és idegen macskákat is aprították.
    Sőt, az idegen macskát, volt, hogy a miénk pofozta le nekik a fárol, idegestítette, hogy már fél órája ugatnak, és ő nem tud nyugodtan sziesztázni.
    A macska nálunk évi 2-3 gyíkot fogott, és madárból se sokkal többet. Ez szerintem még belefér a dologba. Viszont hozott haza bőséggel egeret és néha vakondot is.

  25. Ha jól emlékszem volt már itt poszt a rovar populáció drasztikus visszaeséséről is… Nem lehet esetleg, hogy ennek az élelemforrásnak a kiesése is hozzájárul a madár populáció hanyatlásához?
    Ha a macskák lennének a fő ok, akkor a madarak alatti szint a táplálékláncban túlszaporodna, de ennek semmi jele…
    Persze Új-Zélandon más a helyzet, ott a macska viszonylag új jövevény, nincs meg az egyensúlyi helye a táplálékláncban.

  26. 14. Zee

    A külsö alapján ítélsz (mármint a macskákat 🙂 ), és fogalmad sincs mi lakozik bennük.

    Nekem van macskám, kedvelem, és sokakkal ellentétben nem akarom zsigerbör irtani öket. Hasznos is, irtja az egereket, idetévedö patkányokat, télen ha a kutyám az ajtó elött alszik, a macska rajta :-).

    De ettöl hatékonyabb, hidegvérübb, és kegyetlenebb gyilkost nem sokat hordott hátán a föld.

  27. Elég ostoba ez a post és jó pár komment pedig kifejezetten primitív!

    Csak nézzétek meg, hogy mit művel az ember ezen a bolygón. A vadászatairól nem is beszélve… Tudom “vadgazdálkodás” de ez csak alibi az ostoba vérengzésre!

    Az emberiség nem csak a madarakat és gyíkokat teszi taccsra…

    És ti komolyan a macskákat akarjátok kiirtani?

    Egyébként a macska megenné az elfogott madarat, gyíkot, ha a gazdája nem tömné folyton tele wiskas-al.

  28. Tudomásom szerint élvezetből gyilkol az ember, a macska és a vidra. A vidra védett állat és nincs sok belőle, a macska meg túlszaporodott, mert sok ostoba gazda nem ivartalanítja őket, bezárni meg nem lehet, mint a kutyát (kivéve szobamacska). Én élvezem, hogy a macskának önálló akarata van, és aki valaha tartott, tudja, hogy kötődik a gazdájához, keresi a társaságát, és némelyik macska nagyon okos is. Kutyám is volt, egy kutya nyilván egész más, másért, másként szeretjük. Ha az idézett számok valósak is, nyilván nem kell kiirtani a macskákat, meg lehet próbálni korlátozni a számukat, ha valahol túl sok van (kötelező ivartalanítás, macska szám korlátozás/lakás, kóbor állatok összegyűjtése).

  29. 28 – na:
    Kedves nemdevizahitel!
    A szándékos sértés még kevés, de az értelmetlenséggel, semmit mondással, értéktelenséggel elfoglalni a helyet, pusztítani mások drága idejét az már elégséges ahhoz, hogy moderáljalak.

  30. 05.

    “Szóval, amelyik madár nem elég egészséges, nem elég fürge, nem elég figyelmes, az dögöljön meg.”

    Ma reggel a cinkék csicsergésében és a havas tájban pihentettem az elmém, és elárasztott a boldogság érzése. Aztán ha hiszitek ha nem, a bokorból előosont egy macska, felugrott a 3m magasan lógó madáretetőhöz…, a cinkék próbáltak ugyan elszaladni, de túl rövidek és csúszósak voltak az ágak, esélyük sem volt. Most láttam ilyet először. 🙁

  31. Vascsöre magasan a macska nem tud felmászni..tehát magasra kell tenni az etetőket 1x. Nálam is etetve vannak a madarak télen, nyáron meg a fenyőrigók befészkelnek a kaspóba és nem bántom, de azt se éri el a macska mert nem tud falramászni. A Madaraknak olyan helyre kell tenni az etetőt odut hogy a macsek ne férjen hozzá.

    A kutya dolog meg nevelési de lehet tenyésztési probléma is. Ma sok helyen szaporitás történik és nem tenyésztés.
    Kutyás voltam 30 éven át törpesnaci szálkás tacsi meg 1-2 vadgalamb foxi keverék is befogadva és látom kutyafronton is a profithajsza van. 2 kutyám is menekült állat volt, látom.

    Az emberek jódolgukban azaz csak nekik legyen jó aztán mindenki más lexarva élnek – kutya kell de a taposóaknát már nem szedi össze kis fekete zacsiba. Macsek kell de a szomszédok madáretetöjére is bejár…(macska mindenre vadászik ami mozog ez a beleépitett gyári elem) Pont ezért magasra de hogy lássam, elérjem a magszoráshoz teszem vasra az etetőt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.