(2737) Mérgező szépségipar

Tibor bá’ online

Kapcsold be  a  TV-t,  ülj  le  eléje,  és   várd  meg   a   következő hirdetés blokkot, számold meg, hogy hány hirdetés szól olyan termékekről,    amelyek       gyógyszertárban      beszerezhetők. Gyakorlatilag 10-ből 10. Miért? Ezen el  lehet  gondolkodni, de tény az, hogy rettenetes nagy pénz van benne.

Ólom az ajakrúzsban? 1,4 dioxane a babaszappanban? Kátrány a samponban? Ez hogy történhet meg? Egyszerű, a kozmetikumipar éves forgalma 35 milliárd dollár, annyira tőkeerősek, hogy sikeresen harcolhattak évtizedeken át a működési szabályozásaik ellen.

Az USA-ban, néhány éve számtalan újszülött csecsemő vérében rovarölő vegyszereket mutattak ki. Egy évvel később kutatók észlelték, hogy egyes anyatejekben perklorát található, ami a repülőgépmotorok hajtóanyagának egyik adaléka. Ma már az emberekben megszámlálhatatlan fajta vegyi anyag lelhető fel a tűzálló bevonattól kezdve a közönséges ólomig bármi. Ez sarkalhatta Stacy Malkant arra, hogy megírja Not Just a Pretty Face: The Ugly Side of the Beauty Industry című könyvét (Nem csak egy szép arc: A szépségipar rondaságai). A könyvben a szerző lehúzza a leplet azokról a vegyi anyago~at474król, amelyek megtalálhatók a nők és gyermekek által használt termékekben.

A kérdésre, hogy a szerző miért pont a szépségipar termékeit választotta, azt válaszolta „A szépségipar termékeivel nap, mint nap kerülünk intim kapcsolatba. Nem árt megismerni, mit kenünk magunkra, kik gyártják ezeket, mit kapunk a pénzünkért?”

Az írónő szerint a kozmetikumok gyártói hirdetéseikben azt állítják, hogy termékeik tiszták, kíméletesek, egészségesek, stb. Miközben a valóság elég messze van ettől az ideálisnak festett állapottól. Nem rég derült ki, hogy ólom található az ajakrúzsokban. A különböző krémekben pedig ftalátok vannak, ami már számtalan nő testében is megjelent, pedig ezek a vegyületek kihatnak a hormonképzésre. A nők lassú mérgezése azért lehetséges, mert a gyártóknak nem kötelező feltüntetni termékeik összetevőit. A különböző kozmetikumokban számtalan rákkeltő vegyi anyag van elrejtve, mint például az 1,4 dioxán.

A fogyasztók természetesen el szeretnék kerülni a káros anyagokkal való intim találkozást, de ennek nincs meg a jogi háttere. Ezért fordulhat elő egy immáron komikus helyzet, miszerint mérgeket tartalmazó termékre ráírják, hogy „természetes”. Például a természetes körömerősítő, amiben formaldehid van.

A „megengedett mennyiség” azt sugallja, hogy a hatóság pontosan tudja, egy adott vegyi anyagból mennyit tolerál az emberi szervezet. Erre aztán fel van építve egy adott vegyület veszélyességi foka, figyelembe véve a vegyülettel történő kontaktus lehetőségét. Csakhogy számtalan információ hiányzik a képből. Például van-e esélye annak, hogy a megengedett mennyiség egy adott időben több helyről érkezve jusson be a szervezetünkbe, ami miatt jóval a megengedett mennyiséget meghaladó dózist kapunk. Arról sincs szó, mi milyen mértékben hat ki a nők méhében fejlődő főtúszokra.

A női kozmetikumokban jelenlévő mérgek a férfiakra is kihathatnak, annak ellenére, hogy személy szerint ők nem alkalmazzák őket. Például egy női arcra kent ránctalanító krém könnyen egy férfi szervezetébe juthat egyetlen arcra adott csók útján. A ftalátokról az is köztudott, hogy akadályozzák a tesztoszteron termelést, ami a „férfiasság” elvesztéséhez, alacsonyabb spermaszámhoz, vagy akár hererákhoz vezethet.

Sok nő fordul a nőgyógyászhoz különböző panaszokkal, mint például jóindulatú emlődaganattal, pajzsmirigy duzzanattal, terméketlenséggel, ami napjainkban egyre gyakrabban fordul elő. Ezekre az orvosok azt mondják, fogalmuk sincs, mik váltják ki őket. A probléma abból adódik, hogy az orvosok a betegségek gyógyítására vannak kiképezve, miközben a betegségek megelőzésére senki se figyel. Végül is a helyzet az, hogy sose tudhatjuk mit miért kapunk meg. Éppen ezért Stacy Malkant úgy gondolja, hogy meg kell szabadulni a krémekben, rúzsokban, samponokban található mérgektől, mert nincs nekik semmi helyük ezekben a termékekben.

Erre a kozmetikai cégek azt válaszolják, hogy az ő termékeik biztonságosak, ha azokat az utasításnak megfelelően alkalmazzák, és még senki se bizonyította az ellenkezőjét. Ráadásul ez az állítás meg is felel a valóságnak, mert nem mondhatjuk bizonyosra, hogy az X termék okozta az Y betegséget. Az orvosok képtelenek megmondani, hogy mi okozott egy rákos megbetegedést, mert több múltbéli tényező jöhet számításba.

Az minden esetre tény, hogy az átlagos amerikai nő naponta 12 kozmetikai terméket alkalmaz magán, amikben körülbelül 180 vegyület van jelen. Ez lehet az oka annak, hogy a kozmetikumokat gyártó ipar mindent megtett a gyártási előírások szabályzásának a bevezetése ellen. Jelenleg tehát itt tartunk.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..