(2438) Esernyő

Tibor bá’ az igazság keresése online

 

Nem az első eset, és nem is a második, se nem az utolsó, amikor egy frappáns ötletemet mások átveszik, és kimondatlanul sajátjuknak tüntetik fel. Évekkel ezelőtt, hónapokon át húzódó vitám volt Arma Gedeonnal, akinek vesszőparipája volt az évszázadokon át tartó összeesküvés, amihez számtalan bizonyítékkal állt elő. A bizonyítékokra támaszkodva Arma állította az „összebeszélés” tényének a fennállását. Ennek cáfolására találtam ki az analógiát, miszerint, ha elered az eső, az emberek összebeszélés nélkül egyszerre kezdik kinyitni az ernyőiket. Tehát azonos körülmények hatására az emberek összebeszélés nélkül azonosan reagálnak. Az azonos reakció nem feltétlen jelent összeesküvést, simán csak azonosak az érdekeik.

A múltkori Népszavában megemlítették, hogy Gabler Gergely az egyik bank elemzője a bankolási témával kapcsolatban „úgy fogalmazott: az nem kartellezés, ha esik az eső és mindenki kinyitja az esernyőjét.” És persze nem is plagizálás, hiszen az emberiség elég régen nyitogatja az esernyőjét. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

12 gondolat erről: „(2438) Esernyő

  1. Egy másik aspektusa a problémának, hogy tudom hogy esni fog az esö. Akkor úgy intézem a dolgaimat, hogy akkorra minden összeálljon. Ehhez az esö pontos idejét sem kell tudnom, hiszen elöször beborul az ég, ami figyelmeztetni fog hogy itt az idö.

    Ha elörelátó vagyok, még az olyan tölem független természeti eseményeket is ki tudok használni, amiket befolyásolni lehetetlen ( felvásárolom az esernyöket, a gyártásához szükséges licenceket szárazság idején).

    És ha valaki majd azt fogja terjeszteni rólam, hogy esöcsináló vagyok, csak sejtelmesen mosolygok, és nem fogok tiltakozni…

    ( Minden egyes ilyen sikeres akcióval egyre nagyobb gazdasági hatalmam lesz ahhoz, hogy az ilyen elörelátható, de kevéssé valószínü események beköveztéig pozícióba helyezzem magam )

  2. Lopnak bizony!

    Ilyen példa, a „konteo” is s konteo blogon, ott jutalom volt kitűzve annak, aki bizonyítékot hoz egy adott időnél korábbi „konteo” kifejezésre.

    Tibor bá’, melyik jobb? Ha „lopnak tőled”vagy ha elfelejtenek? (Lásd a „folyékony kristályt” ami ma folyadék kristály?)

    A poszthoz: Arma Gedeonnal nem, az a baj, hogy hisz az összeesküvésekben, mert abban sokan hisznek. Van is benne némi igazság. Vele az a baj, hogy a helyzetet rosszabbnak akarja láttatni, mint amilyen. Mintha amikor nyakig benne vagy valami bajban, szerinte pedig már rég elmerültünk. Ezzel szemben mintha csak a siránkozást erőltetné, konstruktív javaslat nem nagyon van. (Ami van, az meg semmire sem jó. Bár, ha csak 3 évünk van hátra, akkor akár igaza is lehet.)

    „azonos reakció nem feltétlen jelent összeesküvést”
    Bizony, de kizárni sem lehet, ennélfogva tenyésznek is a konteó-k bőségesen.

  3. 02 – Aminektégöd:
    Őszintén szólva, se a lopás, se az elfelejtés nem érdekel. Ezeken én már rég túl vagyok. Mindössze érdekes epizódjai az életemnek.

  4. Anno, kb 15 éve, mikor még nem volt jellemző a nagy integráltságú, és nagy teljesítményű processzorok, nem volt ismert magyarul a heat pipe-al, mint mozgó alkatrész nélküli hatékony hőszállító eszközzel épített hűtők fogalma.
    Írtam is belőle egy TDK dolgozatot, építettem belőle pár protót, és el is neveztem hővezető csőnek, röviden hőcsőnek az eszközt.
    Annyira ragadós lett ez a fogalom, hogy jól át is vették a szakmai fórumok, és onnan átszivárgott a „hétköznapi” életbe is.

    Jellemző ez a jelenség, ha valaki az adott trend úttörője, és elsők között publikálja magyarul a fogalmat.

  5. Kellér Dezső konferanszié alkotta a maszek (magán szektor), és a priszek (privát szektor) szavakat.

    A maszek elterjedt, a priszek szóra a blog helyesírás ellenőrzője is hibát jelez.

    Ha már itt tartunk némi off:
    „exceptio probat regulam” amit helytelenül ma így ismételgetünk, „a kivétel erősíti a szabályt”, ami némiképp marhaság, csak mindenki ezt ismételgeti.
    Inkább úgy kell értelmezni, hogy egy kivétel feltételez egy szabályt is.

    Szóval nem csak a „szerencsés” szavak, gondolatok, hanem a hülyeségek is ragadnak olykor.
    (Ha ezt Tibor bá’ már említette régebben, akkor bocsi.)

  6. 05 – Aminektégő:
    Hát, én inkább azt mondanám, hogy „a szabály alól kilógó a szabály felülvizsgálatát kéri.” Persze ez hosszú és messze nem frappáns, de szöveghű, és merőben más az értelme, mint a „hivatalos” verziónak.

  7. Semmi plágium – így keletkeznek az úgynevezett aranyköpések.
    A priszekkel ellentétben a tiéd használhatósága miatt épp most megy át a köztudatba.

    05.: “exceptio probat regulam” Én így értelmezem: a kivétel megkérdőjelezi a szabályt – szó szerint: a kivétel a szabály próbája.
    Vajon hány ilyen félreértelmezett: “a kivétel erősíti a szabályt” volt hatással az utóbbi évszázadok közgondolkodására?

  8. Bionyára nem tudjátok, hogy az oszlopokra kiragasztott hirdetések telefonszámmal felszecskázott alja az én találmányom. 1964-ben csónakot akartam venni. Csináltam 4-5 hirdetést, rajta a telefonszámmal, amiket a Római parton kirajzszegeztem fákra. Semmi jelentkezés. Amikor legközelebb kimentem, meglepődve láttam, hogy a hirdetéseim le vannak tépve. Ha valaki utál, akkor se találja meg az összes hirdetést. Mi a fene lehet az oka? Megvan. A pasinál nincs toll, hogy felírja a számot, tehát letépi, aztán elfelejt felhívni mert nem olyan fontos a dolog. Új hirdetést írtam, az alját felvágtam a telefonszámokkal. Két nap múlva vettem egy kielboat-ot 2000 forintért. Aztán elkezdtek terjedni a hasonló hirdetések.

  9. Tudjuk, egyszer már említetted.
    A jelenségnek lehet némi köze az evolúciós elmélethez, hiszen ami működik az életképes, és ami életképes, az hamar az mindennapok részévé válik.

  10. 09 – papirus:
    Ismétlés a tudás atyja. (egy újszülötnek minden vicc új). 😀

  11. No a pontosság kedvéért :

    Axiomatikussá vált hamis összefüggések
    Eddig írásainkban többnyire a természetnek a tudomány által félreértett jelenségeiről volt szó. Ebben az írásban egy kicsit tovább megyünk, és bemutatjuk, hogy nem csak félreértésről van sok esetben szó, ami megakadályozza, hogy a valóságot lássuk, hanem félrevezetésről is. Ennek bemutatására elsőként két ismert, latin eredetűnek tartott közmondást fogunk elemezni.

    Az első ilyen közismert, axiomatikussá vált mondás: Az ismétlés a tudás anyja. Latinul: Repetitio est mater studiorum. Hogy mindjárt a közepébe ugorjunk a problémának, szögezzük le: A LATIN EREDETI NEM EZT JELENTI! A lefordított mondásban szereplő állítás hamis! A fordítás során valaki pongyola volt, vagy ha mégsem, akkor a mondást utólag idézi mindenki helytelenül. A mondás ugyanis helyesen: AZ ISMÉTLÉS A TANULÁS ANYJA, ami tökéletesen rendben is van, mert ez az állítás igaz.

    Ezt minden iskolás gyerek tudja, mert ez a magolás. Magolni viszont csak azt kell, amit nem vagyunk képesek magunk megérteni, elsajátítani. Nem tudnak nekünk másként megtanítani, mint sokszori ismételgetéssel. Az ilyet tényleg addig kell ismételgetni, amíg meg nem tanuljuk. Az az állítás, hogy a tudás anyja az ismétlés éppen azért helytelen, mert hamis dolgot, hamis összefüggést is meg lehet így tanítani, tanulni. Az azonban nem lesz tudás, mert a helytelen ismeret éppenséggel a NEM TUDÁS. Erre a legjobb példa éppen ez a közmondás, amelyet mára már mindenki ROSSZUL TUD. Ha azt tanítják nekünk, hogy a barlangok úgy keletkeznek, hogy a medvék ássák őket, ezt akármeddig ismétlik is, legfeljebb megtanuljuk, de mivel nem igaz, nem lesz TUDÁS, hanem téves ismeret, azaz NEM TUDÁS marad.

    Rögzítsük le tehát helyesen: AZ ISMÉTLÉS A TANULÁS ANYJA. Ez viszont annyira triviális kijelentés, hogy igazán nehezen érthető, hogy miért kellett ekkora feneket keríteni neki. Bárkinek eszébe juthat, bárki megfogalmazhatja. És itt jutunk el oda, hogy feltegyük a helyes kérdést: Kik azok, akik a közmondásokat elferdítik? Tévedés-e vagy szándékos a dolog? Ezt egyelőre még nem tudjuk, ezért nézzük meg a második példánkat.

    A második közmondás eredetileg így szólt: Exceptio probat regulam, azaz a kivétel a szabály próbája, a kivétel teszi próbára a szabályt, vagy ahogyan szélesebb körben elterjedt: a kivétel lerontja a szabályt. Ezt azonban rendszeresen ellentétes értelemben használják: A kivétel erősíti a szabályt, amely állítás hamis. Nemcsak azért, mert nem helyes fordítása az eredetinek, hanem azért is, mert nem ez a valóság. A valóság az, hogy ha egy szabály alól van kivétel, akkor az nem szabály, nem valós az összefüggés. A természetben ez nem is fordul elő, csak a természet leképezése során az ember „ismer fel” (tévesen) szabályokat, amelyek utóbb, amikor a kivétel megjelenik, tévedésnek bizonyulnak. A közmondás tehát éppen azoknak szól, akik a kivétel megjelenése után is makacsul ragaszkodni akarnak ahhoz, hogy az általuk felismert „szabály” igenis létezik, valós. A tudományban ez eléggé általános.

    Itt nem kívánunk belemenni a mondás eredetébe, és a mögé feltételezett filozófiai gondolatokba, csupán azt szeretnénk bemutatni, hogy az axiomatikus gondolkodás ilyen, sokszor tévesen ismert alapigazságokon nyugszik. Ilyen alapokkal a valóság nem tárható fel, nem ismerhető fel, mert a valós összefüggések felismerését gátolják a beidegződött, a sok ismétléssel bevésett tévképzetek. Ugyanis azt látni kell: Akárhány és akármilyen nagy szaktekintély, akármilyen nagy más szaktekintélyre hivatkozva, akárhányszor ismételget is téves ismereteket, azok ettől NEM VÁLNAK VALÓSÁGGÁ. Mi pedig a valóságot kutatjuk.

    Remélem segithettem …Zsidany

  12. Az bitangul jól esik, hogy itt sokan, kvázi az összes hozzászóló rámutatott az ostoba „kivétel erősíti a szabályt” mondás eredendő hibájára, ami amúgy jókora marhaság is lenne. Azontúl, hogy képzavar, még bosszantó, mert „egyfajta népi bölcsességnek” hangzik, amelyek közül nagyon sok igaz, de ez nem, viszont a sok „okos” ezzel takaródzik, mert mással nem tud.

    Amennyiben az itt leírt történet igaz, akkor akkor megkapjuk az eredetét is, ami abban a (nem is igazán fontos) kérdésben segít eligazodni, hogy miért is lett megfogalmazva. Eddig nem tartottam fontosnak, hogy miből lett, bizonyítani sem tudom, de ha már többeket „felizgatott” a téma, akkor elmondok itt egy lehetséges magyarázatot.

    A mondás eredeti értelme az volt, hogy a kivételes esetek ismeretében lehet a szabályra következtetni és a szabályt alkalmazni lehet a kivételként fel nem sorolt esetekben. Ez egy régi jogi elv, amit Cicero vezetett be Lucius Cornelius Balbus védőbeszédében (noha nem ezt a megfogalmazást használta). A gadesi születésű Balbust azzal vádolták, hogy bitorolja a római állampolgárságot; a vádló azzal érvelt, hogy egyes népekkel Róma olyan egyezményt kötött, amely kizárja, hogy római állampolgárok lehessenek. Cicero válaszában arra hivatkozott, hogy ha az egyezményekben szerepelt ez a kivétel, akkor az általános szabály az ellenkezője kell, hogy legyen, vagyis Balbus – akire egyik ilyen egyezmény sem vonatkozott – kaphat állampolgárságot.

    Amennyiben törvénybe van foglalva egy kivétel egy szabály alól, az bizonyítja, hogy létezik maga a szabály is, és nem kivételes esetekben az az irányadó, a jogi szövegekben exceptio probat regulam in casibus non exceptis (a kivétel bizonyítja a szabályt a nem kivételes esetekben) néven hivatkoztak, ennek lerövidült változata lett félrefordítva.

    Tehát pontosan megfogalmazva: a kivétel léte bizonyítja a szabály létezését a nem kivételes esetekre. Ami a vicces, hogy már a wikin is ez a történet szerepel, noha régebben még nem ez volt.

    Amennyiben megengeditek, még egy cseppet ideillő mondásra hívnám fel a figyelmet: „a cél szentesíti az eszközt”. Ez is elterjedt, és ez is kárt okoz, utálom is kellőképpen. Sok kárt okozott, vért, szenvedést, miegyebet. Vallom, hogy ennek mentén talán több gazemberséget mentettek fel a történelemben, mint azt valaha is el tudnánk képzelni. Ha ezt rajtam kívül más is utálja, akkor rajta, boncolgassuk ezt is.

    Ha mást nem zavar, akkor hagyjuk a fenébe!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük