Tibor bá’ online
A babonák világában ifjú lányok vérében fürdenek a megöregedni nem akaró boszorkányok, ami ha igaz lenne, akkor se működne a biológiai szabályok szerint, még akkor se, ha fürdés helyet vérátömlesztést alkalmaznának. A vér lényegét jelentő vörös és fehérvérsejtek ugyanis folyamatosan elhalnak és folyamatosan születnek. A legöregebb ember vére se öregebb néhány hónapnál. Ennek ellenére tudományosan sikerült bizonyítani, hogy fiatal állat vérének transzfúziójával csodával határos fiatalodást értek el. A kutatók úgy gondolják, hogy ez ember esetében is így lehet. Tessék csodálkozni, mert a jelentés nem kamu.
A kutatást a Stanfordi Egyetem laboratóriumában végezték, és az eredményekről a New Orleansban megtartott konferencián számoltak be, amit a Society for Neuroscience rendezett a múlt héten. A leírás szerint 18 hónapos egerek (egérben ez öregnek számít) nyolc alkalommal kaptak fiatal egerekből származó vért. Ezek a kezelt egerek a kísérleti labirintusban sokkal jobb eredményeket értek el, mint a velük egyidős, de traszfúzióban nem részesült egerek. A kísérletben résztvevő egerek ugyan 18 hónaposak voltak, de a kezelés után 6 hónaposokra jellemző módon viselkedtek – állította Dr. Villeda a kutatók vezetője. Boncolás után kiderült, hogy a transzfúzióban részesült egerek agyában új szinopszisok fejlődtek ki, amik olyan kapcsolódások, amire szükség van a memória szinten tartásához.
A kutatók szerint ez az eredmény reményt nyújt ahhoz, hogy az emberi agy elöregedését megakadályozzák, amennyiben sikerül megtalálni azt az ágenst, ami a fiatal vérben van, és azt sikerül mesterségesen előállítani.
A kísérleti eredmény szakemberek számára nem lehet túl meglepő, mert a múltban az már bizonyítást nyert, hogy fiatal állatok mentális visszaesésen estek át idős állatok vérének átültetése után.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
Mostantól Kínában nem csak konkrét szervekkel, hanem vérrel is fognak kereskedni. Sötét sikátorokban késelők befőttesüveggel szaladnak majd az átvevőponthoz, hogy még minőségét megőrizve adják el. Modern vámpírizmus ez, mint ahogy modern kannibalizmus a szervátültetés, vagy a magzati őssejt-kezelés.
1. Jani
Alábecsülöd kínai barátainkat! Simán kikeverik valami laborban. Állítólag megtévesztésig valósághű tojást is tudnak gyártani. Persze nyilván a szegényebb vidékeken ez általad leírt „őstermelői” módszer is működni fog. 🙂
Az hires vérvádnál is vérátömlesztésröl volt szo mikkor megölték esztert-egy zsido orvos igaz nem áldozatgyanánt hanem egy öreg vérbajos magyar föurt kellett igy megmenteni-sajna magyar föurak féltek botránytol mit zsidok kihasználva lassan de biztosan totál hatalmat szereztek rajtunk
3:
Gratulálok, elnyerted az év legbunkóbb hozzászólójának címét. A cím elnyerésének oka, hogy mind a tartalom, mind a kivitelezés béka segge alatt van, de a helyesírás se kutya.
Én ebben semmi újat nem látok,mert hallottam ezt már régebben is.. (Elnézést Tibor bá)
Azt is, hogy idős orvosok,egymást így tartják sokáig életben,még Magyarországon is..(Persze ezt csak hallomásból fél füllel hallottam,de ezek szerint van,vagyis volt alapja a hallomásomnak)
Nem tudom Jancsika mit szól ehhez..
Akkor a rendszeres véradással megújjuló vér nem az örök ifjúság útja?!¿
Én azt olvastam a sci-fi nyúzban, hogy ha 80 év fölötti középkorú urak 17 éves szűzlányvérátömlesztést kapnak, puncijuk nől.
De minimum úgy elvékonyodik a hangjuk mint egy jó tökönrúgás után. 🙂
Tibor Bá írta: „a múltban az már bizonyítást nyert, hogy fiatal állatok mentális visszaesésen estek át idős állatok vérének átültetése után.”
No, akkor az öregek vérét vizsgálva megtalálják majd a hülye ágenst. 🙂
5: Mellike:
A helyzet az, hogy a vérszegénység kialakulása az idősödéssel egyre valószínűbb. Először is egy sor betegség van, ami így vagy úgy de vérszegénységhez vezet (pl. krónikus veseelégtelenség, mozgásszegény életmód akár mozgásszervi bántalmak miatt, stb. stb.), másodszor a vérképzés még egészséges idős emberekben is renyhébb, mint a fiatalokban.
Emiatt nemcsak az idős orvosokra, de általában az idősek nagyon nagy részére elmondható, hogy sok esetben a fiatalok vére tartja őket életben, vagyis hogy valamikor vérátömlesztésre szorulnak. Az általad leírt mendemondáról én nem hallottam, de azt el tudom képzelni, hogy orvos orvosnak akkor is ad vérátömlesztést, amikor annak nem állnak fenn az abszolút orvosi indikációi („vastagabban fog a ceruza”, ha szabad így fogalmazni).
jancsika:
Ha már bizonyos szerveket lehet növeszteni (klónozás) a vér miért ennyire bonyolult? Tudom a vér eléggé összetett, de maguk a vörösvértestek nem lennének elegendők?
9: csókacsalád:
„Ha már bizonyos szerveket lehet növeszteni (klónozás) a vér miért ennyire bonyolult?”
Na, most belekérdeztél… A transzfuziológia egy önálló szakterület, nem hiába oktatják végzett orvosoknak két hétig intenzíven a rezidensképzés keretein belül.
No, de röviden.
Először is, még ROHADT messze vagyunk attól, hogy komplett szerveket klónozzunk. Vannak ilyen kísérletek, valóban, de még ha nem lenne geddon, akkor is jó 30-40 év lenne még, mire az első ilyen szervátültetéseket el lehetne végezni. Állatokat lehet klónozni, és biztosan léteznek már emberek is, akiknek mesterségesen belepiszkáltak a DNS-ébe még fogantatásuk előtt, de pl. figyelemreméltó az is, hogy mesterséges méhtankot még senkinek se sikerült kifejleszteni (emlősállatokra se), vagyis bár a zigótát össze lehet hozni klónozással is, de a kihordáshoz kell egy anya.
Másodszor, a szervátültetés eleve csak akkor jön szóba, ha irtózatos mennyiségű pénzed van (vagy találsz olyan társadalombiztosítást, aki hajlandó rád ennyit költeni), tipikusan 100.000 euró fölött kezdődnek az ilyen műtétek. A transzfúzióra viszont nem lehet ennyit költeni, mivel jóval gyakrabban kell alkalmazni, vagyis eleve olyan megoldások jönnek csak szóba, amik olcsóbbak kell legyenek. Pl. már a vietnami háború alatt állt rendelkezésre mesterséges művér, de ha jól tudom, pont a költségfaktor miatt soha nem került át a polgári alkalmazásba.
Harmadszor a vérellátás egy relatíve jól megoldott probléma, az önkéntes véradó rendszer a legtöbb országban, ahol működik, meg tudja oldani, hogy ne legyen túl nagy vérhiány. Persze átmeneti gondok adódhatnak, plusz Európában ha jól tudom, szinte sehol nem fizetnek a véradásért, kapsz egy kis uzsit meg szörpöt, aztán mehetsz haza. Ha fizetős lenne, nyilván többen adnának vért, plusz ha még az is kevés lenne, a fizetség növelésével több lenne a véradó is.
Negyedszer a vércsoportok meg egyebek miatt nem mindegy, hogy kinek milyen vért adsz. Az őssejtkutatásnál is a legjobbak a saját őssejtek, csak ugye bizonyos számú őssejtet szinte bármilyen korban lehet nyerni (persze sokkal többet lehet nyerni közvetlenül a születés után, a köldökzsinór véréből), vagyis itt nincs gond a beültetett őssejtek elleni immunitással.
„Tudom a vér eléggé összetett, de maguk a vörösvértestek nem lennének elegendők?”
A „klasszikus” transzfúzió pontosan a vörösvértestek beadását jelenti, ill. sokfajta transzfúzió van. A leggyakrabban vörösvérsejt-koncentrátumot adunk be, de lehet adni véralvadási faktorokat is, plazmát is, sőt, bizonyos esetekben még fehérvérsejteket is (bár itt az a leggyakoribb módszer, hogy mondjuk leukémiás betegtől leveszik a saját fehérvérsejtjeit, majd kemoterápiás szerrel leirtják a teljes csontvelőt, majd a saját fehérvérsejtjeiből kinyerik azokat a sejteket, amik képesek újraépíteni az immunrendszert – ezzel „resetelik” az immunrendszert, ha úgy tetszik).
Jancsika:
„No, de röviden.” 😀 pont azért vagy az egyik kedvenc hozzászólóm mert soha nem röviden inkább tömören válaszolsz a kérdésekre. köszönöm 🙂 Egyébként mint 30+ os véradó mondom, hogy egy kis TB támogatás azért nem esne rosszul.
Nekünk egyetemista korunkban az ingyen sörért (meg a jó érzésért) is megérte
Minden tiszteletem a rendszeres véradóké!
Nem is olyan nagyon régen én is kaptam pár zacskóval, és nem tudom fiatalok vére volt e, de asszem okosabb nem lettem tőle 🙂
Viszont élek.
És én is fogok adni. Ha nem is rendszeresen, de amikor itt ott szervezik ahol ismerős vagyok, vagy amikor hír van róla hogy kell.