(901) Szokj hozzá az új időjáráshoz

Tibor bá’ online

 

Mert mást úgyse tehetsz. – Az elmúlt napokban végigélveztük az Északi-sark jegének rekord zsugorodását. Ilyen kevés jég nyár végén még sohase volt, és a rekordjavítás nem egykét századmásodperc volt, hanem (az én feljegyzéseim szerint) durván 700.000 km^2, ami Magyarország területének a jó hétszerese. A mostani nyárvégi jégterület mindössze fele az 1979-es értéknek, amit „szokásosnak” nevezhetünk. Ez a tény a laikusokban azt az érzetet kelti, hogy az idei tél enyhe lehet. Valójában pont az ellenkezője következik, aminek pontos oka a passzát szelek északabbra húzódása a globális felmelegedés következtében. Amit valójában tapasztalhatunk az a szélsőségek fokozódása, ahogy ezt már évekkel ezelőtt jelezték a klimatológusok. De tekintsünk vissza!

Rekord hőség volt Kelet Európában és az USA területének nagy részén. Minden idők legnedvesebb nyara volt a Brit Szigeteken. Folyamatos felhőszakadások voltak Indiában és a Fülöp-szigeteken, míg Kelet Afrikában és az USA területén soha nem látott szárazság.

Röviden, a korábban beharangozott klímaváltozás nem a jövő zenéje, már megérkezett. A nagyritkán korábban bekövetkező időjárási szélsőségek mára mindennapossá váltak. Az egyre melegebb Földön hőhullámok, áradások, szárazság és erdőtüzek a mindennapok eseménye. És akit ez meglep, az éveken át nem figyelt rám, vagy éppen hogy vitába keveredett. Pedig ami elkerülhetetlenül felénk tart, az egyáltalán nem lesz kellemes. Persze, hőhullámok korábban is voltak, nem minden évben, de voltak, viszont a mostani hőhullámok sokkal tovább tartanak és a csúcshőmérséklet magasabb. Mostanra már a vízhiány is jelentkezik Európa egyes részein, míg máshol annyi csapadék hull alá, hogy áradást okoz, ami tovább csökkenti a mezőgazdasági hozamot.

_____________________________________________________________

Váltsunk néhány szót a kivédésről. Az igazság az, hogy hideg ellen könnyebb védekezni, mint a makacs hőhullámmal szembe. Egy légkondicionáló felszerelése nem csak költséges beruházás, de az üzemelése is az, ráadásul nagy kérdés, meddig garantált a zavartalan áramellátás. Ha leáll, várhatóan az legnagyobb igénybevétel esetén fog, vagyis a hőhullám közepén. Akinek családi háza van, inkább fontolja meg a ház alápincézését, ha nincs, vagy a ház északi oldalán egy verem megépítését, ahová legalább alvás céljára le lehet huzódni. Ami a téli fűtést illeti, én igen nyugtalan lennék, ha a gázszolgáltatás lenne az egyetlen megoldásom. Gondolkozz el a fafűtés bevezetéséről, és jelentős tűzifa felhalmozáson. A harmadik téma az élelmiszer árak várható (nem a távoli jövőben) jelentős áremelkedése. Erre is fel kell készülnöd. Tippeket nem adok, mert mindenkinek más a helyzete, különben is rengeteget időztünk ennél a témánál.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

100 gondolat erről: „(901) Szokj hozzá az új időjáráshoz

  1. Szervusztok,

    4 éve költöztünk falura, caládi házba. Akkor még nem láttam ennyire tisztán a változásokat, de most már tudom, hogy jól választottunk.

    Van cserépkályhánk, vegyestüzelésű kazánunk és gázkazánunk.
    Sőt, van kútklímánk is, azaz nyáron, a kútba helyezett hőcserélővel lehűtött vizet tudom keringetni a radiátorokban.
    Fával fűtünk, tavaly csak egyszer kapcsoltam be a gázkazánt.
    Van ásott kút, pince, nagy veteményes, ami idén már teljes mértékben ellátta a családot zöldséggel. Tavasszal tyúkólat építettem, van 40 tyúkunk.
    Mindezt tudjuk működtetni napi munka mellet, nem szakadunk meg a rengeteg kerti és házkörüli munkában.

    És szerintem az sem utolsó, hogy kicsi, 500 fős faluban lakunk, ahol befogadtak minket, és szükség esetén sok baráti segítségre számíthatunk.

    Hetesi jelentés csak egy évvel azután jutott el hozzám, hogy falura költöztünk. Mit mondjak, nagy meglepetés volt, de felnyitotta a szememet, azóta tudatosan készülök az összeomlásra.
    „Legrosszabb” esetben nem történik semmi, csak elvesztegettem egy kis időt és energiát, amit a felkészülésbe öltem.

    TomApó

  2. 1. TomApó

    „Sőt, van kútklímánk is, azaz nyáron, a kútba helyezett hőcserélővel lehűtött vizet tudom keringetni a radiátorokban.”

    Ezen már én is agyaltam egy sort, de a meleg levegőből a radiátorra kicsapódó pára miatt letettem róla. Nálad ez hogy oldódik meg ? Vannak-e már gyakorlati tapasztalataid, esetleg mérési eredményeid a hatékonyságáról ?

  3. A Déli-sark jegének területe is rekordokat döntöget, csak ellenkező irányban, most például 311.000 km^2-el nagyobb mint az 1979-2011 közötti átlag. Ez vajon mit jelent? Globális felmelegedés van, vagy csak Globális zavar?

  4. 2. Technomuzsik

    De, gyakorlatilag folyik le rajta a kicsapódó vízpára.
    Ezért csak a konyhában használtam, máshol elzártam a radiátorokat. A konyhában kő van, illetve raktam a radiátor alá egy hosszúkás alakú ventillátort, így nem volt gond a lecsapódó párával és kellemesen lehűtötte a levegőt.

    A megoldás a fancoil lesz, használtan 10 ezerért lehet venni.
    A radiátornál kell majd egy T elagázás az előre és a visszamenő ágba, és mehet a hűvös víz a fancoilba.
    Persze, ha nincs áram, akkor ez se fog menni..

    Mikor rakattuk a cserépkályhát, a kályhás rá akart beszélni a vízteres megoldásra, de szerintem az nem jó, mert keringető szivattyú nélkül nem lehet megcsinálni, azaz, ha nincs áram, hiába van cserépkályhád.
    Szóval lett egy hagyományos, szép cserépkálhyánk, ami a konyhát és a nappalit fűti.
    Ha nincs nagy hideg, elég is. Nagy hidegben pedig csak este gyújtok be a vegyestüzelésű kazánba, ami a radiátorokon keresztül minden helyiséget melegít.

    TomApó

  5. Szalmaház, idei tapasztalat: soha nem emelkedett 24°C fölé a belső hőmérséklet nyáron. Pedig voltak napok, amikor éjszaka sem süllyedt 24°C alá kint. A páratartalom is 40% RH alatt. Nem pince, nem verem, nem földház. Rendes házikó.

  6. 3:
    A Déli sarokról vármegye nagyságú jégtáblák szakadnak le. Kérünk az állításra bizonyítékot.

  7. A Déli sark jege is olvad:

    forrás: ftp://sidads.colorado.edu/DATASETS/NOAA/G02135/south/daily/data/
    Minimum értékek:

    1979 2 15 2.91896
    1980 2 20 2.59096
    1981 2 20 2.69524
    1982 2 17 2.91326
    1983 2 24 2.84656
    1984 2 15 2.57966
    1985 2 17 2.69034
    1986 2 16 3.05129
    1987 2 15 3.08733
    1988 2 4 3.08087
    1989 2 17 2.72353
    1990 2 22 2.78435
    1991 2 27 2.55355
    1992 2 26 2.52200
    1993 2 19 2.28078
    1994 2 12 3.08286
    1995 2 24 3.32988
    1996 2 25 2.59733
    1997 2 27 2.26415
    1998 2 25 2.77150
    1999 2 24 2.71726
    2000 2 16 2.68163
    2001 2 19 3.44094
    2002 2 20 2.69691
    2003 2 19 3.63074
    2004 2 20 3.25927
    2005 2 18 2.80387
    2006 2 20 2.48660
    2007 2 19 2.72270
    2008 2 14 3.74414
    2009 2 22 2.67096
    2010 2 16 2.84220
    2011 2 18 2.34038
    2012 2 23 3.11615

    Általában a különbség ugyanitt: SH_seaice_extent_climatology_1979-2000.csv

  8. 6: Szalmabéla
    van esetleg fent valamilyen kép a házadról? vagy alaprajz esetleg egyéb infó, mekkora, milyen tájolás stb? pár infót szeretnék kérdezni. Címem Tibor bánál. Vagy ha publikus akkor itt is kitárgyalhatjuk.

  9. Tavaly szigeteltettem. Sima 10 centis habszivacs szigeteléssel sem ment fel a meleg 24 c fölé + új nyílászárók. A pincében pedig lakjon a a krumpli meg a hagyma! 🙂
    Nem ÚJ szalmaház ellenes vagyok, csak akinek már van háza, az inkább korszerűsítse, amíg olcsó a hozzávaló.

    Amúgy itt a nyóckerben az albérletemben még gáz sincs, mert szivárognak a csövek, le van zárva. Majd fűt nekem a szomszéd!

    Igy legalább heti 4 nap geddongyakorlatot tartok. Már haverkodok a helyi csövesekkel, mert – lássuk be – a jelenkori túlélő technikáknak őt az igazi tudósai. 🙂

  10. 8: Ezt a számsort hogyan kell értelmezni? Az évszám utáni 2 számjegy a szám eleje? A . az tizedespont? Mi a mértékegység? Mért van annyi jegy a tizedes után?

    Egyébként sejtésem szerint a Déli sark most az évi maximum környékén lehet, ott most van vége a télnek.

  11. 9: GErgő
    A ház hosszúkás, parasztház szerű. Tájolása teljesen déli, egy déli „napégette” domboldalon. Ez télen passzív hőnyereség. Nyáron a tornác árnyékol. Többit priviben, ne terheljük a fórumot off-topic. Cím a kiadónál.

  12. 11-re:
    Az ftp helyen nyisd meg a SH_seaice_extent_nrt.csv-t.

  13. Déli sark:

    http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=313158#null

    Össze-vissza beszélnek a tudósok.

    A klímaváltozás tény. Lehet erre felkészülni? Egyénileg talán, de nemzeti, ill globális szinten nagyjából semmi nem történik.

    „Az igazság az, hogy hideg ellen könnyebb védekezni, mint a makacs hőhullámmal szembe.”

    Ez így nagyon nem igaz. Feltekerem a termosztátot, had hízzon az EON, igen így könnyű. Mi fával fűtünk, évi 240 ezer forint!

    Makacs hőhullám mindig volt, a keringéses, szives betegeket viseli meg, de lakásban, pihenve ventilátorral, vizes borogatással ki lehet bírni azt a pár napot, hetet, gyakorlatilag nulla anyagi ráfordítással, míg a tél sokkal tovább tart.

    Klímát felszereltetni és működtetni csak a kritikus időre (38-40 fok) nem drága, mert itt megint évi 2-4 hét üzemelésről beszélünk.
    Kinti 30-35 fokban nem kell klíma, régen sem volt, ez most lett baromi divatos.

    Egyébként az idei viszonylag meleg nyár ellenére kevesebb elektromos energia fogyott, mint tavaly.

    Sok mindennek az árát nem indokolja a kereslet-kínálat. Mesterségesen nyomják fel, persze ettől még nem jobb a helyzet.

  14. Valóban nem drága a klíma,úgy ahogyan Curix is írja..Nekem a felső lakásban van,3.7-es,és tényleg a nyáron max 3 hetet megy éjjel nappal,és nem vettem észre a villany számlán hogy emelkedett volna..pedig még csak nem is inverteres,egy sima kis kínai cucc.És 7 éve semmi gondom vele,csak évente mosom a szűrőjét..Lecseréltem 2 tévét,hűtőt,mosógépet,és a számlám havi 8 ezerrel lett kevesebb.Ami azt jelenti hogy egy régebbi tévé,vagy régebbi hűtő többet fogyaszt mint a klíma..Persze ez is csak zavartalan áramellátásig használható.

  15. 4.

    Vigasztaljatok meg, ugye a Guardian csak Észak-Európát és az Egyesült Királyságot említi, amikor kemény télről beszél…? Hetesi Zsolt az előadásában azt mondta annak idején, hogy nekünk itt a Kárpátmedencében inkább a szárazságtól, vízhiánytól kell tartanunk. Persze tudom, hogy ő sem látott a jövőben, de én legjobban a hidegtől tartok.

  16. 15.

    Én is így vélekedem Curix. Nekem a tavasz mindig rémálom, amikor a következő évi fát beszerzem.

    Egyébként is, arról van szó, hogy nem számíthatunk arra, hogy határtalan mennyiségű villamosenergia fog a rendelkezésünkre állni túl sokáig. Mivel lehet akkor a klímát üzemeltetni? Alagsorba, pincében be lehet rendezkedni néhány napra-hétre, anélkül, hogy a villanyóra kiakadjon, meg mi is, amikor megkapjuk a számlát.

    Persze, tudom ez nem kívánság műsor. Lesz, ami lesz…

  17. Én nem hiszem, hogy a most megszokott nagy házakat a jövőben energiaválság esetén az egyszerű ember fenn bír tartani. Szigetelés ide vagy oda. Az energiabőség előtt az egyszerű paraszt család minimális tüzelővel kis fűtött szobában húzta ki a telet. A jövő is ez.

  18. 17:
    Ha a bűnös a Golf-áramlat lenne, akkor valóban elsősorban a Brit szigeteket és Európa nyugati részét érintené a változás, de a passzát szélről van szó, ami északabbra csúszott, és egész Eurázsiára vonatkozik. Tehát a jóslat (és tényletg csak az) Magyarországra is kemény telet jelent.

  19. Nem a lakhatás a legnagyobb gond mert házakból már most is sok van hanem az alapvető élelmiszer lesz egyre kevesebb ha folytatódik az ilyen időjárás mert locsolni is csak addig lehet amíg van miből.

  20. 5:

    TomApó nem igazán értem a logikádat. Hozzászólásaidban azon aggódsz, hogy ha nem lesz áram… ennek ellenére kiépítesz egy olyan bonyolult rendszert nem kevés pénzből, amivel teljesen ki vagy szolgáltatva az áramnak.

    Csak néhány kérdés? A vegyes tüzelésű kazánodnak nincs keringető szivattyúja?

    Végeztél gazdaságossági számítást, hogy mennyivel olcsóbb működtetni egy kútklímás fan-coil rendszert, mint egy split klímát?
    Kútklímát üzemeltetők tapasztalatai szerint a kútba helyezett hőcserélő jelentősen rontja az egész rendszer hatásfokát, mert a visszaengedett melegvíz egy aszályos forró nyáron a kútvizet is felmelegíti. Ez a probléma nálad nem jelentkezett?

    20:

    Várjuk a kemény telet. Fa már van 🙂
    Bár szeptember végére még 30 fokot is mondanak. Én azt jobban szeretem pluszban, mint minuszban.

  21. 19. Nippur

    „Az energiabőség előtt az egyszerű paraszt család minimális tüzelővel kis fűtött szobában húzta ki a telet. A jövő is ez.”

    Igaz én „bonyolult paraszt” vagyok, de nálunk ez már a jelen. A házat két részre osztottuk, és csak az egyik oldalon fűtünk. Ősszel a konyha/nappali két hónapig elvan a sparhelt főzéshez egyébként is működtetett melegével, utána indul a fatüzelésű kazán, ami már egy kicsit a hálószobát is fűti. Így 60-80 eFt. körül megúszok egy fűtési szezont.

  22. 22:
    Lehet áramoltatni a melegvizet gravitációs módszerrel is, csaka nagyobb csőátmérőre van szükség. Én ezt választanám.

  23. 24:

    Tibor bá, csak azért kérdeztem TomApót a keringető szivattyúról, mert a cserépkályha esetében a központi fűtés meghajtását a keringető szivattyú szükségessége miatt vetette el, de lefogadom, hogy a vegyestüzelésű kazánon is van neki.

    Ha jól megépítik az un. patkós cserépkályhát, akkor az ma a legtakarékosabb fűtési rendszerek közé tartozik.

    Régen szinte csak gravitációs rendszerű központi fűtést építettek vascsővel, hegesztve. Ott megvolt a keresztmetszet is. Viszont ha így akarsz megépíttetni egy rendszert, kiröhög a fűtésszerelő.
    Ma már réz, és műanyag. Egyik sem működik szivattyú nélkül, hiába van lejjebb a kazán, kicsi a cső keresztmetszet. Előző horror áron kapható, utóbbiért szét kell bombázni a padozatot, vagy a falat mert kívül nem esztétikus.

    Egyébként a vascsöves rendszer sem esztétikus, de ha jók a hegesztések garantált a 30-40 éves gondnélküli üzemelés.
    Az olcsó jól bevállt dolgokat mindig lecseréljük drága de szar minőségű dolgokra, csak mert egyszerűbb vele dolgozni.

    Persze utólagos kiépítésről beszélek.

  24. 25:
    Fűtésszerelő?
    Én a házam (4-színtes volt) központi fűtését magam szereltem (80-as évek vége) és mert a hegesztésben nem jeleskedem, végíg vágtam a meneteket, csak az isten tudja hány század, és a rendszer (kétcsőves) ragyogóan működött. {a ház leégése után – 1997 – már csak két szintes + tetőtér házat építettem és cserépkályhákat állítottam be (plusz két kandalló), mert szerintem a cserépkályhánál nincs jobb a világon. A kandalló csak készenléti a gyors hőnérséklet változás esetére.

  25. Az én gondolatom nagyon bevált.
    Padlásszobás épület,,nappali nyilván a földszinten,fölötte hálószoba.
    A nappaliban lévő kandalló csöve függőlegesen átvezetve a mennyezeten,fel a hálószobába,majd 1,2m magasságban be a kéménybe
    .s a ,,füstnek” nevezett hő csak ezek után távozhat,addig munkát végez.
    Hálószoba ajtó nyitva ,emeleti hőmérséklet kiváló,mindez köszönhető annak a darab füstcsőnek.
    Lépcsőház,nappali egy tér az tény,de azóta nincs gázszámla!
    Esztétika?
    Szalmaház?
    Miről beszél Tiborbá!!!???

  26. 26:

    Igen a menetvágás is megoldás, de többnyire hegeszteni szokták, legalább is amiket én láttam mindegyik hegesztett volt. Ehhez mondjuk tényleg gyakorlott hegesztő kell, mert sokszor lehetetlen helyzetben kell biztos varratokat húzni.

    Nekünk is cserépkályhánk van, és valóban ennél nincs jobb, de sajnos nem fűti be az egész házat, így van egy kandalló is. Ez utóbbi több fát fogyaszt kevesebb légköbméterre, mint a cserépkályha. Komoly átépítések nélkül pedig a kandalló nem kiváltható cserépkályhával. Max hordozhatóval, és nem rakottal, de az nem az igazi, bár a kandallónál még az is jobb.

    A gond ott kezdődik Tibor bá, hogy spórolni csak az tud, akinek van hozzá pénze. Nagyon drága lett minden.

  27. 27-re:
    „A gond ott kezdődik Tibor bá, hogy spórolni csak az tud, akinek van hozzá pénze.”
    Hát, …építs kemencét. Vesszőfonatból kialkítod a formát, agyagból betapasztod, száradás után begyujtasz, vagyis kiégeted és kész a szupi tűzhelyed.
    Mennyibe kerül a fűzfavessző, mennyibe kerül az agyag?

  28. RJ

    A probléma ott kezdődik, hogy nem ismered a ház adottságait. Ez nem úgy működik, hogy csak sitty-sutty építek egy kemencét a konyhába.
    Lehetetlenül szar helyen van a kéménynyílás, 80 cm-es belső válaszfal, fekvőkémény, kevés hely stb… Már a kandallónak sem jó ez a hely, mert 3 oldalról a falat fűti. Szóval egy ilyen régi háznál pénz nélkül csak tákolgatni lehet.
    Őszintén? Legszívesebben eldózeroltatnám az egészet, mert ebből sehogy nem lehet normális energiatakarékos házat kihozni.

    Ezért költöttem a meglévő pénzemet inkább 3 nyílászáró cserére, mert azzal biztosan nem nyúlok mellé.

  29. Én 13 éve építkeztem/ felújítottam először és lehet, hogy utoljára mivel nálunk a házak gyakorlatilag eladhatatlanok. Túlságosan nem merültem bele témába, de az akkor legoptimálisabb tűnő megoldásokat alkalmaztam. Azóta szinte évente van valami kisebb nagyobb átalakítás alkalmazkodva a jelenhez. Én azt erősen kétlem, hogy valaki hatékonyan fel tud készülni a 10 év múlva bekövetkező eseményekre, mikor a jövő ennyire bizonytalan. Lehet, hogy nem tökéletes a taktikám, de én a régi dolgokat csak komoly megfontolás után cserélem egy új, korszerűbb megoldásra, mivel a megtérülési idők a leggyakrabban évtizedesek.

  30. A keringtető szivattyút mindenki elektromosan működteti mechanikait mindenki elfelejti,mert azt fel kell húzni.Tehát ha nem vagy rest keresel mechanikusan működöt.Ez utóbbi egész egyszerűnek tűnő feladat,de nem az.A baj a rendszerekkel az ,hogy mikor elterjedt az elektromos hálózat a mechanikát elfelejtették az emberek.Élő példa ma keresni kell egy órást aki nem elemet akar cserélni az órában hanem érti és tudja a mechanikai működését és nem a múzeumba akar elküldeni az óráddal együtt.
    Egy lakást lakik az ember ezért folyamatosan állnak elő a problémák vetődnek fel funkcionális problémák és megoldások.
    Nem a problémát kell keresni hanem a megoldást.Mivel a gond adott a megoldást pedig szintén létezik a problémára.Akár több is.Legalább is annak aki nem,csak sírni szeret és a fejecskéjét nem ,csak a párnához használja.Ha őseink is így tettek volna még mindig a fákon lógicsálnánk.
    A pénzt vetjük fel örök problémának,de itt ismételten a fontossági sorrendek maradnak alul.Nem mások zsebében akarok turkálni félreértés ne legyen.De mondjuk ki nyíltan a nem akarásnak nyögés a vége.Megoldások vannak mindenre a tett marad el mert a fotelból vitézkedni azt mindenki tud.Tipikus mondata a tehetetlen,lusta embernek neked könny volt szlogen.Mert arra gyáva,hogy tettekkel bizonyítson ilyen a tanulás is például.Egyszerűbb azt mondani nem tudom mint leülni és megérteni egy feladatot.Pedig gyakorlatilag aki önmagába fektet be az a jövőjébe és innen egyenes folyamatok következménye történik.
    A kifogások óceánját hallom sokszor itt a blogon is.Nem lehet ,mert…Mindent lehetséges,a kérdés az CSAK akarom vagy nem akarom puha f vagyok vagy humán csúcs.Az első az várja a sült galambot a másik pedig elmegy,meglövi,megsüti és megpróbálja elfogyasztani az első ekkor megjelenik és rí nekem is nekem is.
    Okos átlátható tervezéssel megoldható minden.Igaz ezért tenni kell lemondásokkal jár tipikusan néha spártai megoldásokkal is.De azt hiszem kérés itt is az, akarunk valamit vagy csak az érdektelenség lustaság a motiváció.Izomláz nélkül még senki nem lett kiváló sportoló,fejfájás nélkül álmatlanság nélkül még nem tudok olyan tudósról akinek sikerült volna bármit is csak úgy elérni az életben.

  31. 31:

    Nod sok igazság van abban, amit írsz, de szarból várat akkor sem lehet építeni. Illetve lehet, de az eredmény magáért beszél (bűzlik).

    Tudod mennyit agyaltam már, hogy tudnám kiiktatni a fűtési rendszerből a kandallót?
    Gondolkodtam, hogy a cserépkályhától elvonok hőt, és azt befúvatom abba a helyiségbe, ahová kell.

    Probléma 1: ha nem szigetelek előbb, nincs mit elvonni a cserépkályhától, mert a nagyobbik szobát így is nehezen fűti be.
    Probléma 2: nem tudom kiszámolni, hogy az elvont hő elegendő lenne e a másik két helyiség fűtésére. Képleteket nem tudok, de gyakorlatban azt mondanám, hogy nem elég. Legalább 4-5 kW energia szükséges, ennyi tartalék ilyen légbefúvásos rendszerrel gyanítom nincs a cserépkályhában.

    Nod. Cserélj nyílászárókat pénz nélkül. Cserélj födémet pénz nélkül, vagy csak készíts állmennyezetet pénz nélkül, hogy a fa gerendás, felül döngölt földes födémen ne áramoljon ki a meleg 20-40%-a.

    Értem azt is, amit te mondasz, de a régi világ elmúlt, az mikor a szociban ha megfelelő helyen dolgoztál a fizud mellé össze lehetett lopkodni egy fél házravaló anyagot. Ma már semmi nincs ingyen, ne hasonlítsd össze a kettőt.

    Mellesleg spártai megoldások most is vannak, pont ezeket szeretném megszüntetni, és nem valamit akarok, hanem azt, hogy már a következő évben kevesebb fából kelljen fűteni. Nagyon jól hangzik, amit leírtál, de pénz nélkül akkor is cseszheted.

  32. Jelentem, az egész nyarat légkondi nélkül éltem végig, sőt, kedvenc sportomnak hódolva, meglehetősen sokat voltam a szabadban, és bátran kijelenthetem, hogy SIMÁN bírtam a meleget. Ha légkondis helyre kellett mennem, inkább bosszantott, mint hűsített. 40 fokból bemenni a 20-ba finoman szóval nem emberi. Így én védekezés helyett inkább javasolnám az ALKALMAZKODÁST. 🙂 Peace! 🙂
    u.i: Úgy tűnik a bőröm is csodákra képes, mert kifejezetten fehér bőrű VOLTAM, most pedig kifejezetten barna voltam a nyáron. Mutálódom is, sejj!!!:D

  33. Ja, télre új taktika, hogy lezárom a lakás egy részét, így azt nem kell fűteni. 🙂 Majd nyárok kergetem magam nagy lakásban, 5 hónapot pedig vígan kibírok magamat összehúzva egy kicsit.

  34. Curix: üveggyapotot, vagy akár szalmabálát nem lehet a födémre lefektetni? (akár 30-40centi vastagon is érdemes, ha be tud szerezni az ember ennyit, önerősen fel tudja rakni ha van hely neki, és onnantól a födémen nem sok meleg fog lelépni, részletekben is meg lehet venni, leteríteni, pl. első évben csak a nappali fölé, stb.)

    Itt van pár kép a szalmabálás verzióról:

    http://koos.hu/2011/11/04/szalmabala-epites-kihivasok-ketelyek-kitoresi-pontok-simor-arpad-1/

    (maga a cikk is érdekes, talán már volt róla szó itt…)

  35. 33:
    Gondoltál már arra, hogy a meglévő cserépkályhádat „átrakatod”, természetesen nagyobbra. Vagy a akandalló helyére felépítesz egy másik cserépkályhát. De ezeket tavasszal, mert akkor a kályhásnak nincs munkája és olcsóbb.

  36. A szalma nagyon jól szigetel a födémen, de -ne ‘adj isten- jól is ég!
    Persze be lehet, kell, fújni vízüveggel, de máris a pénznél vagyunk, megint.
    Ha már kályha építés, akkor téglakályha!
    Curix és többiek, nézegessétek a kemencebence pont hu -t is, az én kályhám is fenn van!

  37. 36:

    Satyi a megoldás valószínűleg üveggyapot lesz, de ezt a telet már ki fogjuk így fűteni. Az előrejelzések folyton csődöt mondtak, én nem hiszek a nagy hidegben.

    A belső álmennyezetnek azonban további haszna is van, így a kettő közt döntök majd, egyik sem megfizethetetlen. Egyelőre.
    Szalmával nem akarom megpakolni a padlásteret. Az üveggyapot sokkal jobb ötlet.

    37:

    Tibor bá a nagy cserépkályhánkat nem szükséges átrakni, és ezt a méretet szerintem már növelni sem. Ha jól tudom ennél csak egy sorral tudnak nagyobbat rakni, még további növelés új tűzteret igényel. Ez a cserépkályha 3 szobát fűt kevés fával. A fent említett szigeteletlen szoba azonban télen 18 fok fölé nem megy, míg a már szigetelt szobában 23 fok van. Ezt a helyzetet akarom megszüntetni.

    A megoldás a második felvetésed lesz. A kandalló helyett egy hasonló teljesítményű cserépkályha, akár hordozható kivitelben is.

    38: Megnézem. Köszi.

  38. 38. Gergo55:”A szalma nagyon jól szigetel a födémen, de -ne ‘adj isten- jól is ég!”
    Vesd össze a 36-ban belinkelt cikk vége felé: „végül csöndben kibökik, hogy a szalmabála nem hogy nem tűzveszélyes, de tűzben, ha nincs éppen a közelben “hivatalos” oltóanyag, bizony, a szalmabálát a tűzoltó fojtásra használja”
    Mondod: „Persze be lehet, kell, fújni vízüveggel” Kell a rossebet. A sokkal olcsóbb sárral kell betapasztani, ahogy a fenti cikkben is tették és teszik leggyakrabban.

    Szalmabála födémszigetelés tűztesztje: http://surl.hu/50IFh4

    Szóval ne tessék dezinformálni. Nincs szmájli, ne vegyed tréfának.

  39. 40:

    Csont ezek részletkérdések, és kár vitatkozni rajta. Szalma vs üveggyapot esetén egyértelműen az üveggyapot felé billen a mérleg.
    amit belinkeltél az egyébként nem régi fafödémes szerkezetek utólagos szigetelésére valóak.

    Azt se felejtsétek el, hogy egy régi fa födémszerkezetet nem szerencsés dolog statikusan jól megterhelni, mert azért ezek a bálák, plusz a sártapasz jelentős súly, valószínűleg bírná, de úgy járna, mint a régi tetők, folyamatosan hajlanának be a gerendák.

  40. 41: OK, Curix, nem is neked szólt javaslatként, természetesen mindenki ízlése szerint válogat a lehetőségeiből. Meg sem szólaltam volna, csak nem tudok elmenni mellette, mikor valaki ismerethiányból fakadó szkepticizmusát másoknak is át akarja adni. Olyan ez mintha valaki a Pick szalámira mondaná, hogy egy ilyen szar penészes hús mérgező lehet ám! Mindent lehet rosszul csinálni, de hát nem úgy kell. Szóval szalmában (meg vályogban, fában stb.) nem ismerek tréfát! 🙂

  41. ÜVEGGYAPOT

    Az isten szerelmére, felejtsétek el az üveggyapotot, mert életveszélyes. Apró darabkákra töredezik, száll a levegőbe, belégzed, és tönkreteszi a tüdőt.

    NAGY HIDEG
    Pedig hihetnél benne. A passzát szél gyengül, és északra húzódik, aminek közvetlen hatása a keményebb európai tél és sokkal több hó. Erre van kilátás, mert az ideig jég minimum az északi sarkon abszolút rekord, aminek a hatásával számolni kell. Minden jel szerint a fekete karácsonyoknak annyi. Tanuljatok meg havat lapátolni. 😀

  42. Egy megoldás lesz hosszú távon: a jelenlegi lakóházakat el kell hagyni télire és átvonulni a téli szálláshelyre.
    A téli szálláshely: konyha és szoba – természetesen egy különálló épületben. Ahol főzünk – ott melegszünk jelleggel.
    Lehet hőszigetelni, meg ablakot cserélni…ez egy 4-5 éves autó árába kerül. Annyi pénzből tető alá lehet hozni egy szobát és egy konyhát.
    Lehet barkácsolni, kísérletezgetni, ez megint kidobott pénz lesz.
    Vissza kell jutni a téli-nyári szálláshely életvitelre !

    Gravitációs fűtési rendszert még napjainkban is szerelnek (!), ez a beruházás egy életre szól, az ára is igen magas, különösen, ha tudjuk, hogy az öntöttvas tagos radiátor egy tagja csupán csak 6-8000 ft !
    A műanyagcsöves rendszerrel mi is a bajotok ? Olcsó !?

    A nyári meleg ellen lehet külső árnyékolással védekezni, pl. helyesen megszerkesztett tető, terasz, lombhullató fa, hővisszaverő redőny, hővisszaverő fólia…

    Cserépkályha, kandalló esetében a fokozott légzárású ablakokat el kell felejteni, ha úgy marad, az életveszély biztosított !

    A nagy hideg ellen megfelelő ruházattal, jó erőnléttel, zsíros magyar ételekkel, legalább 2 évig levegőn száradt tüzifával, és alacsony fűtési hőszükséglettel lehet védekezni.

    A nagy hideg biztosan garantált, mert úgy néz ki, hogy olyan az időjárásunk, mint Mongóliának…

    Curix, a Meditherm winwatt majd segít hőszükségletet számolni…

  43. 43:

    Tibor bá az üveggyapotot csak egyszer kell lerakni, közben maszkot viselve, aztán egy olcsó takarófóliával le lehet a kész szigetelést borítani, és nem száll a veszélyes üvegszál.

    De mint mondtam gondolkodom még az álmennyezeten is, mert ami már 2 szobában bizonyosan bevállt, az nem lehet melléfogás.

    Több előnye is van:

    – csökken a belmagasság (kb. 230-ra), kevesebb fűtött légköbméter
    – megszűnik a döngölt föld potyogása a deszkák közül
    – belül is könnyebb tisztán tartani a mennyezetet, mint a régi gerendákat
    – a régi födém és az álmennyezet közti légrés is szigetel.

    Szumma: ez már bevállt.

    Ami a hideget illeti. Úgy csináltok, mintha Magyarországon még nem esett volna hó. Emlékszem a 80-as évekre, volt, mikor napokig csak traktorok tudtak közlekedni a falu és a külvilág között, sok esetben az akkor még létező honvédségünket is bevetették.
    Arra is emlékszem, hogy ahol véget ért a házunk tetőcserepe, onnan kezdődött a hófal.
    A kaput kint nem használtuk, mert sokkal könnyebb volt átlépni felette.
    Abban az időben minden télen volt jópár nap, hogy busz nem tudott bejönni és nem kellett iskolába menni.
    Szinte minden karácsony fehér volt, és ha az utat ki is tolták, az udvarból még lehetett a 1,5 méteres havat kilapátolni, ha autózni is akartunk, akkor még téli gumi nélkül!

    Most akkor ti miről beszéltek? Úgy csináltok, mintha valami különleges időjárás jönne, amit még sosem láttunk.
    Ez lehet igaz a 2000 után születettekre, mert azóta tényleg nincsenek komoly havazások, de nem a 60-as, 70-es születésüekre.
    A hónak meg egyébként is csak örülni kell, nagyon nagy szükség van rá! Én a száraz hidegtől jobban tartok, mert ha idén sem lesz hó, és úgy indulunk neki egy esetleges aszályos nyárnak, akkor már kezdhetünk aggódni…

    44:

    „A műanyagcsöves rendszerrel mi is a bajotok ? Olcsó !?”

    Nekem az, hogy vagy falba, vagy padozatba be kell építeni, mert falon kívül még sehol nem láttam. Ergo szét kell verni a fél lakást hozzá. Mellesleg én nem szeretem a lebetonozott befalazott műanyag dolgokat.

  44. 45:
    Akármilyen óvatos vagy az üveggyapottal, jóbb ha elekerülöd nagyívben.

  45. Curix: emlékszem az valamikor 84 táján volt az a mesetél, amire gondolsz!:)) Akkor voltam alsóban másodikas talán, vagy elsős, és nem volt kaja, száraz kenyeret ettünk az ebédlőben.:)))) Egyébként érdekes, hogy eljutottunk a suliig, igaz csak 4 percre volt, de ezekszerint Fehérváron nem volt olyan nagy a hó mégsem.
    Ekkora havak tényleg nem voltak mostanában, csak nagyon-nagyon hideg tavaly.

  46. 45!
    A műanyag fűtési rendszer építése akkor ajánlott,mikor natúrba vagy,még építkezel és úgy alakítod ki legelsőnek,még burkolás előtt..
    Már kész házba központi fűtést mi annak idején réz csővel csináltuk..A lenti lakásban nekem is az van,fent meg műanyag csővel..A szerelő betont egy kicsit meg vésegettük,lefektettük a csövet,egy kicsit rábetonoztunk,(csak lájtosan)és nekem laminált padló van rajta,amit 5 évente cserélgetek,mert annyit is bír ki..Mindig festés,+ lamináltozás..Akármilyen kopásállóságú,meg bla bla..

  47. 45, 47: Az 1984-es tél nekem is megmaradt, valóban elég rendkívüli volt, de nem drámai. Akkor megélve sem, utólag viszont talán hasznos összegezni az akkori tapasztalatokat:

    Akkor fiatal házasként és mezőgazdászként egy olyan kis faluba költöztünk feleségemmel, ahonnan egy jó távcsővel már látni lehetett a világvégét. A jelentős mennyiségű havat nem tudták időben letakarítani, lejárni azonban sikerült, ami kb. 10cm-es jégpáncélt eredményezett az utakon, ami aztán több mint egy hónapig is megmaradt azon a környéken. Az lapos vidék volt, el lehetett óvatoskodni rajta járművel, de hegyes helyen eléggé lekorlátozta volna a közlekedést. Rögtön átérezhető volt a teli spájz jelentősége.

    Nagy probléma volt, hogy sok háznál elfagyott a vízvezeték. Egyszer csak nem folyt víz a csapból. Aztán hetek múlva jöttek a tulajért a munkahelyére, gyorsan mennyen haza, mert megjelent a házfalán egy nagy vízfolt. Akkor olvadt ki a szétfagyott vezeték, mivel hetekig éjjel nappal erős mínuszok voltak. Persze ez csak ott jelentkezett, ahol nem volt elég mélyen vagy a falban belül a bekötés, de ez addig évtizedekig nem okozott problémát! Egy este nálunk a szolgálati lakásban is csak csöpögött a csap, de szerencsére ahogy nyitottam, a csepegés lassan begyorsult, és kiolvadt a kritikus hely. Ezután éjszakára folyamatosan vékonyan csurgóra kellett hagyni a vizet, hogy ne tudjon befagyni. Sokan tették így a faluban. Azóta tudom, milyen fontos a bekötés fagymentességére ügyelni!

    További: A tehenészeti telepen, ahol dolgoztam, a fejőházban központi fűtés volt. Amint egyszer elromlott a keringető szivattyú, egy éjjel szétfagyott az egész, kazán, csövek, radiátorok. Tavaszig egy hirtelen, falbontással beállított hőlégbefúvó pótolta, a további károkat megelőzendő. Azóta a keringető szivattyúkat sem szeretem, áramszünet, üzemzavar esetén vízfelforrás, lefagyás lehetősége miatt. Későbbi házunkban is szerencsére lehetséges volt a gravitációs fűtés kiépítése, most meg a cserépkályha melegét a szintén gravitációsan keringő levegő viszi szét a házba.

  48. 47:

    Igen Kápill arra gondoltam, én is annyi idős lehettem akkor mint te, és egyáltalán nem tragédiának éltük meg, sőt éppen ellenkezőleg! Élveztük gyerek fejjel 🙂

  49. Ha egyszer majd valaki eljut hozzám valami okból…jót fog röhögni egy-két megoldáson. Nálam pl. a műanyagburkolatú alu fűtéscső lazán fut a lavegőben a radiátorig. A radiátorok két betontéglán állnak és eldőlés ellen a falból kijövő cső tartja őket. Öt éve így van és még semmi gond nem volt vele. Ha valamit át kell rendezni, megy sitty-sutty mert nem kell semmit vésegetni, vakolgatni. Ha valahol folyna rögtön látnám. Biztos van ennél szebb megoldás is, de én önnön megnyugtatásomra, mindenre – ami nem igazán szép, vagy esetleg egyértelműen elbaxtam – azt mondom, hogy ez „rusztikus”. És a szó jelentését alaposabban megnézve, így is van !

  50. 49. Csont
    „Azóta a keringető szivattyúkat sem szeretem, áramszünet, üzemzavar esetén vízfelforrás, lefagyás lehetősége miatt.”

    Egy kis szösszenet, hogy megerősítsem, mennyire igazad van :

    Tavaly valamikor év elején bebólintott a -20 körüli fagy a tanyára. Tudni kell, hogy van 6 kutyám Bolognesével kezdve, Kaukázusival zárva. Láttam , igencsak vacognak, ezért éjszakára beengedtem őkelméket a kazánházba. A kazánházajtót nyitva hagytam, hogy dolgukat azért lehetőleg kívül intézzék. Nem szeretünk melegben aludni, ezért este már nem szoktam a tűzre tenni. Reggel viszont kubaszov hideg volt már a lakásban. Nosza !..vegyünk egy kis gyorsan égő nyárfát! Teleraktam a radiátorokhoz egyébként is túlméretezett kétaknás felülpakolós kazánomat és begyújtottam. A kazán szolídan elkezdett üvöltözni, de a 40 C-ra állított keringető csak nem akart beindulni. Fejvakargatás…keringető konnektorának mérése…ütögetés kalapáccsal…hőmérő nézegetése egyre nagyobb aggodalommal. Aztán a kazánhőfok átlépi a bűvös 100 C fokot. Na itt vert ki a víz !. Szerencse, hogy van valami fogalmam a fizikáról. Ilyen pánikot még életemben nem éreztem. Tudtam, percről-percre fogy az idő. A kazán felső táplálású, ezért a tüzelőt nem lehet kivenni belőle. Rájöttem a keringető lefagyott, és kiolvasztani már kevés az idő.

    És a tágulási tartály miért nem bugyborog ? Ekkor ugrott be, hogy mivel az is a kazánházban van, az is elfagyott. Itt már folyt a víz a hátamon és remegett a gyomrom. Aztán jött a mentőötlet….vasfűrésszel levágtam a kazán melegvízcsövét. Tudtam, ha a nyomás túl nagy akkor akár mentőhelikopter is lehet a dologból, de nem volt más választásom… mások is veszélyben voltak. Nos, a kiáramló gőz három órán keresztül dühöngött, az egész kazánházat, és udvart betakarva, de megúsztuk.

    Másnap reggel olvastam a hírekben, hogy Szentesen valaki a szomszédnál akart szívességből befűteni az elfagyott kazánba. Sajnos Ő rosszkor lépett a kazánházba és ez az életébe került.

    Azóta már van egy biztonsági szelep a kazánon.

  51. 52: Ahogy a történeted olvastam, „bőrzött” a hátam. Nekem is eszembe jutott a szentesi szomszéd…

  52. 52:

    Hát ez a probléma a „rusztikus” dolgokkal!

    Mondhatni, hogy van még egy születésnapod.
    Nem költségnövelő tényezők miatt építenek ma már többszörös biztonsági rendszereket a vízteres kandallókba sem.

  53. 52:
    Izgi lehetett.
    Általános iskoláskoromban jártunk vándortáborozni az osztállyal, és egyszer a szálláshoz olyan vizesblokk tartozott, ahol fafűtéssel kellett vizet melegíteni… Nekem van némi piromániám, és egy-két haverral nekiálltunk aprítani a fát és pakolni a kazánt. Aztán egyszer csak láttuk, hogy a melegvíz hőmérő már 100 fok felett jár… kiszedtük a kazánból, amit tudtunk, megnyitottuk a melegvíz csapokat és fröcsögve dőlt belőlük a túlnyomásos gőz… aztán szóltunk a lányoknak, hogy mehetnek zuhanyozni, mert csináltunk nekik melegvizet, de vigyázzanak, mert jól felmelegítettük. 🙂 Mire a 15 lány túl volt a fürdésen, már csak 80 fokos volt a víz. 🙂

  54. 52:
    Hogy a fenében lehet úgy összreállítasni egy fütés rendszert, hogy a kazánnál nincs biztonsági szelep? de tényleg. Nekeme eszembe se jutott volna, hogy ne építsek be egyet.

  55. Ha már ez a csőelfagyás ilyen népszerű téma lett, én is leírok egy történetet.
    Ifjú házas koromban albérletben kezdtünk, a házikónk független kis épület volt a tulajétól. A víz odavezetését egy kissé elszúrták annakidején, mert nem túl mélyen vezették a betonjárda alatt. Persze az átlagosnál hidegebb télen egy reggel arra ébredtünk, hogy a csapból nem folyik a víz. Rögtön sejtettem miről van szó, félő volt, hogy amíg ilyen hideg van, semmit sem tudunk tenni, itt állunk víz nélkül. Végül egy olyan ötletem támadt, amire a nejem egyszer kiröhögött, aztán lehülyézett, de miután sok gyorsbeavatozási ötlet nem merült fel tudomásul vette.
    Szüleimtől elhoztam a szekrény aljában dekkoló kis tartályt, amit beöntéshez rendszeresítettek, ezt összehoztam egy jó hosszú üzemanyagvezetékkel, amit akkor vásároltam lóhalálában. Mindezt persze szuper gyorsan, bízva, hogy az elfagyás még nem nagymértékű, de minden perc rontja az esélyeimet. Majd az endoszkópot óvatosan bevezettem a nyitott csapon át, és lassan tapogatózva, forgatva jobbra-balra letoltam addig, amíg végleg el nem akadt valahol olyan távolságban, ahol a járda volt. Közben nejem forralt egy csomó vizet, és a tartályon keresztül szépen leküldtem a feltételezett dugóhoz.
    Persze műszaki ember lévén tudatában voltam, hogy a dolog többesélyes. Előfordulhat, hogy a leküldött forró vizet a műanyagvezetéken kívül szembe áramló hideg víz mintegy hőcserélőben szépen lehűti, és mire a célterületre ér, már alig lesz hatása. Az is lehet, hogy a teljesen tömör jégdugó olvadásakor szétnyomja a csövet, és nem leszek előrébb, még ha sikerül is a kiolvasztás. Szerencsére nem ez volt a helyzet, és néhány órai küszködés után sikerült áttörni a jégdugót. Közben végig bármilyen forró is volt a leküldött víz, mire szembe áramolva visszaért a csaphoz már teljesen lehűlt. Aztán egyszercsak szép lassan elkezdett erősödni a vízfolyás a csapnál, és gyorsan kihúztuk a csövet.
    Nyilván szerencsém volt, az elfagyás nem lehetett nagymértékű, és feltehetőleg közvetlenül az észlelés előtt következhetett be, valamint a dugó helye is közel volt a vízcsaphoz.
    Az ügy felért egy komoly orvosi beavatkozásra, de szerencsére a műtét sikerült, és a beteg is életben maradt. 🙂

  56. 22 Curix:

    Szervusz,

    számítást nem végeztem; mikor ment a frissen vásárolt ház felújítáa ( új víz-, villany- és fűtésrendszer ) jött az ötlet, hogy próbáljuk ki a kútklímát. Miután úgyis szét volt szedve minden, kb 20 eFt-be került a 200 m kpm cső beszerzése és bekötése.
    A pára lecsapódásra akkor nem gondoltunk.

    Amúgy igazad van, egy sima split klíma jobb megoldás lenne.

    A vegyestüzelésű kazán keringető szivattyúval működik, ezért akartam egy sima, hagyományos cserépkályhát is, amivel akkor is tudunk fűteni, ha nincs áram.

    TomApó

  57. 56 Tibor bá
    Ma már annyi mindennek van kötelező hatósági felügyelete, amit veszélyesnek ítélnek.
    A háztartási kazánok beépítésére nincs ilyen engedélyeztetési kötelezettség?

  58. Az „áramtalan időkre” nem pont azért kell gondolni, mert Geddon lesz és megkrepálunk. Elég egy sima vezeték eljegesedés, és máris 3 napig nincs áram – mint néhol a közelmúlt mutatta. Erős télben pedig két nap alatt szétfagyhat sokminden a kihűlő lakásban. Ezt kell megelőzni. A mezei tulajdonosban fel sem merül, hogy áram nélkül a monern gázkazán sem indul be.

  59. Akinek a fütése függ az el. hálózattól, növelheti a biztonságát:
    1. Szünetmentes tápegység, UPS beszerzése, fütéskört nem kell megbontani.
    2. Egyenáramú, 24 voltos keringetőszivattyú, (fütéskört meg kell bontani), beszerelése+akkumlátor+hálózati töltő és/vagy napelem

  60. 56 Tibor’bá

    „Hogy a fenében lehet úgy összreállítasni egy fütés rendszert, hogy a kazánnál nincs biztonsági szelep?”

    Egyszerű !

    A tágulási tartály a kazánhoz 1 m. csővel csatlakozik és nyitott. Ez kvázi biztonsági szelepként működött. Túlnyomásnál a víz egy túlfolyón a szabadba tudott távozni. Mindaddig amíg meg nem szántam a kutyáimat, addig ez a tartály fagymentes helyen volt a kazán felett 1 m. magasságban. Átlag műszaki ésszel ez egy biztonságos megoldásnak tűnt. Csak annyi történt, hogy lágyszívűségemben, nem gondoltam át, a kutyák beengedésével, és az ajtó nyitva hagyásával milyen változást okozok ebben a biztonságos fizikai környezetben. Mellesleg a régi, általad is emlegetett gravitációs rendszerű fűtéseknél sem volt szokás biztonsági szelepet beépíteni, mert nyitott a rendszer…….amíg el nem fagy mint nálam !!!!

  61. 56 Tibor’bá

    Egyébként, ha azt hiszed ettől megjött az eszem…tévedsz!
    A biztonsági szelep jelenleg így néz ki : Van a kazán kijövő meleg ágán egy „T” csatlakozó. Egyik iránya a radiátorokat táplálja, a másikba egy parafadugó van kézzel beszorítva. Ez a rész nem tud elfagyni amíg a kazán meleg. A dugó pedig tutira előbb repül ki minthogy a kazán felrobbanna.

  62. 59 Hubab

    „A háztartási kazánok beépítésére nincs ilyen engedélyeztetési kötelezettség?”

    Van, de akinél már most geddon van a bőven xarik erre. Megnézem én azt az ellenőrt, aki ide a tanyára bejön a kétkörös kerítésen és a hat kutyán át akaratom ellenére! Esetleg a TEK, de ahhoz azért kis pont vagyok én ezen a mai palettán.

  63. 63, Az a parafadugó hány légkör túlnyomásra van kalibrálvaaaa?

  64. 65. Gergo

    Nemtom, de kipróbáltam, mert szeretek játszani. Nem érte még el a hőmérő a százat amikor elpukkant. Nem is igazán kell szorulnia, mert a szívott ágban van. Egy darab műanyagborítású fűtéscsőbe van beszorítva. Az alu hőtágulása nagyobb mint a parafáé, ezért betapadni túlzottan biztosan nem tud . Józan paraszti ésszel nézve, ez a rendszer leggyengébb része. Ez nekem elég garancia. Ha meg mégsem, majd mesélek !

  65. 64 Technomuzsik

    Azért a kétkörös kerítés meg a hat kutya lehet hogy akkor is felkelti az érdeklődést ha kis pont vagy.

  66. 67 Attila PV

    A jövőre nézve vsz. igazad van, de ez nem is arra épült. A jelenben jól működik. Még a villanyórás is inkább kintről kér meg, hogy diktáljam be az óraállást. Néha (öntözési szezon) ez határozottan jól jön. Mióta ez van a vasgyűjtő „válallkozók” is csak a kapuig gurulnak aztán nem is kérdeznek, csak rükvertz nagy gáz.

  67. Mielőtt még valami erődítményben lakó drogbárónak gondolnátok, elmesélem hogyan működik ez a dupla (igazából tripla) kerítés. Semmi különös. Olyan mint ami régen is volt a tanyai portákon. Van egyszer a telek ami kb. 10.000 m2. és körbe van kerítve. Ez a szimpatikus Ördög névre hallgató kaukázusi juhász, és a 7 kecske játszótere. Aztán van a tanya ami L alakú és az L szárait ahol a bejáratok és az ablakok vannak egy másik belső kerítés védi. Itt lakik Picike a tősgyökeres tanyasi loncsos puli, Dollár a bolognese nemzetség nemzőapja, és Bruti a kígyómozgású dobermann-vizsla keverék lapaj. Aztán ezen belül van a tanyát körbeölelő fedett terasz, ahol a két Bolognese anyuka lakik ( jelenleg három iszonyat rossz kölökkel akik rendszeresen szétrágják a papucsaimat ). Utána jönnek az ajtók. Na kulcs az nincs. Aki idáig eljut az már biztos be is megy !

    Szóval ez az egész nem egy erőd, hanem csak egy logikusan felépített bejutást nehezítő rendszer. Egy ismerősnek nem okoz gondot, egy idegen viszont nem tud vele mit kezdeni.

    Jó..jó..tudom…az én nyakamat majd egy ismerős fogja elvágni! 🙂

  68. Ez így kevés. Hol fut a vizesárok? 🙂

  69. 70 Sakkmatyi

    A kerítéstől keletre köztem és a nyárfaerdő között valóban van egy árok. Sajnos víz nincs benne, ezért az emésztő tartalmát szoktam oda kinyomatni amolyan vegyifegyverként, ha a komposzt már nem fogadja be.

  70. Technomuzsik, már ne is haragudj, hogyan fogod győzni hat kutya etetését a gedeonban ?
    Ha tanyán laksz, akkor miért nincs pottyantós budid ? Mert az addig tiszta, hogy a mosdóvizet kiöntözzük a paprikára, de hogy tiszta szart kiengeded a földre, az úgy elég meredek ! A pottyantósba lehet keverni növényi cellulózt és 2 év alatt kiválóan morzsalékos komposztod lehetne.
    Végül is azt fogjátok inni a gedeonban, amit a jóléti évtizedek alatt gondatlanul kiöntöztél…még a következő nemzedékek is emlegetni fognak.

  71. 73. János.

    Ott volt a végén : „ha a komposzt már nem fogadja be”.

    Pottyantós ez csak többlépcsős. Pottyantok, kimegy a szigetelt aknába. Ülepszik. Onnan a sűreje 2-3 havonta átkerül a komposztra. Megkapja a maga cellulóz adagját a nyulak alól kihordott szénás trágya, formájában. Kap utána egy friss réteg földet. Ide kerül egyébként minden ami le tud bomlani. Csirkebél, nyúlszőr, gizgaz, baromfitrágya, konyhai hulladék. Amit írtam az inkább poénkodás volt a „várárok” felvetésre, semmint gyakorlat. Ha néha megy is ki az árokba az többnyire a nagy esők utáni felhígulás gyenge anyaga. Nem tudom különben azok az állatok akiknek nem ember a neve ott az erdőben, azok ezt hogyan oldják meg ? Csak nem megállnak és nyomnak egy vastagot? Vagy az őzeknek is van komposztklotyójuk?

  72. Tibor !
    Az eddigi cikkeidből érthető, hogy sokára fog beállni az új egyensúly az időjárásban és akkor jajj az élővilágnak…
    A Golf-áramlat lelassult, a tengerek hőtartó képessége a csökkenő sókoncentráció miatt kevesebb, ezáltal az Áramlat szerepe csökken.
    Az északi jégtakaró – részleges vagy teljes eltűnése miatt – ebből kifolyólag a tenger hővesztesége (nincs felette jégtakaró) növekszik. Ez is érthető. Számomra viszont az nem világos, hogy a többlet csapadék miért télen fog jönni ? Talán azért, mert a hideg levegő kevesebb vizet tud felvenni, mint a meleg száraz ?
    A Kárpát-medencébe is fog majd vajon jutni a téli sok csapadékból ? Ha nem jut, akkor oda jutunk, mint most Colorado !

  73. http://youtu.be/MyIeBCPdxzc

    Tibor bá, vagy bárki!

    Tudományos magyarázat? Még mindig úgy kerülgetitek a témát, mint macska a forró kását, holott ma már hivatalosan elismert, és bizonyított jelenség.

    Már max csak azon lehetne vitatkozni, hogy miért?
    Nem azon, hogy létezik e.

    Jó reggelt!

  74. 76:
    Kerülgeti a fene. Szégyen més gyalázat, hogy nem tudjátok mi a kondenzcsík. Életemben először 70 éve láttam (nem új jelenség), és már 65 évvel ezelőtt is tudtam, hogy miért keletkezik. Persze manapság tombol a butaság, és ezen vidáman megélnek a rémhírterjesztők. A magyarázat egyszerű, de ehhez kell tudni némi fizikát. A levegő pára (vízgőz) hordozó készsége a hömérséklettel arányosan nő illetve csökken. Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb párát képes tartani magában. Amikor már több párát képtelen tarrtan8i, akkor „telitettnek” nevezzük (ez a harmatpont). Ha a levegő tovább hűl, akkor túltelítetté válik. Ebben az állapotban meg akar szabadulni a benne lévő párától, de ahhoz, hogy kiváljon a víz, kicsapodási mag kell. Ezt szolgáltatja a repülők kipufogó gáza, amiben igen apró szemcsék vannakl, amire a párakicsapódik és „felhőt” képez. teljesen normális jelenség.

  75. 76. Ez sima kondenzcsík szerintem is. Az Usa- ban egyébként a nagyszámú chemtrail jelenség után aluminiumport mutattak ki önjelölt kutatók a levegőben,talajban Ha igazi csíkot látsz-/ és nem vagy bedrogozva/- ,ne vegyél levegőt mert az alu ,felhalmozódik az agyban és Alzheimer kórt okoz.

  76. 76: Ha jól értem a video feltöltőjének kommentjét, akkor ő azon csodálkozott, hogy az egyik repülőnek kb 20 mp-en keresztül nem volt kondenzcsíkja, pedig ugyanazon a légrétegen haladt át, mint a másik. De erre is elég hihető magyarázat az, hogy kikapcsolta/üresbe rakta a hajtóműveket, hiszen szemmel is látható, ahogy lassan lemarad a másiktól, ahogy a légellenállás lelassítja, míg újra terhelést nem rak a hajtóművekre.

  77. Tibor bá’!

    A kondenzcsík magyarázatod korrekt, csak annyival egészíteném ki, hogy a láthatóan kicsapódó párát is főleg az elégett üzemanyag csóvája szolgáltatja, mivel az égéstermék főleg széndioxidból és vízgőzből áll, az égés tökéletlensége miatt lehetnek koromszemcsék is. A kiáramló csóva igen magas hőmérsékletű, ezért közvetlenül a gép mögött, a kiáramlás helyén még nem is látszik a kondenzcsík, csak valamivel hátrább, ahol a környezet hideg levegője már kicsapja a gőzt.

  78. Curix 76

    Ha a videóhoz tartozó kommentárokat is elolvastad volna, akkor már tudnád, miről van szó.
    Idézem:

    „Jól látod! A hajtóműveket azonban nem kapcsolják ki teljesen, csak visszaveszik üresjáratba, hogy elszakadjon az üzemanyagszállító repülőtől. Nem mást látunk itt, mint egy légi tankolást. Egyértelműen felismerhető, ahogy az AWACS lemarad az üzemanyagszállítótól (kondenzcsíkok nélkül). Ezután az AWACS pilótája gázt ad, és másik útvonalra áll, távolabb a tankertől.”

    Majd egy válasz erre:

    „Hé, köszi, igen, most utólag megnézve ez egy tankolási művelet, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Ez egész új fényt vet az egészre.”

  79. 81: Na de mit tankoltak bele? Biztos mérgező permetet! 😉 (Biztos az űrgyíkok parancsára! Ne hagyjátok becsippelni magatokat!)

  80. 82. Avatar
    Nem egyszerűen mérgező, hanem genetikailag módosított vírusokat permeteznek a Bill & Melinda alapítvány jóvoltából. 🙂

  81. 80:

    Hubab a kondenz csík valóban nem látható a hajtómű mögött jó pár 10 méterig, mert iszonyat forró a levegő. A hátsó vezérsík mögött jelenik meg.

    http://youtu.be/strGrEDfnDU

    Jöhet a következő sor „hülyézés”, gondolom ez is normál jelenség.

    Tibor bá, gyerek korodba is ilyen volt az égbolt, tudsz képet mutatni esetleg róla?

    http://youtu.be/K8Bg6ioGU0Q

    Mindegy is.

  82. Egy érdekes adalék a sarki jég alakulásához.
    Amíg az északi féltekén drasztikusan csökken a jéggel borítottság, a délin éppen ellentétes rekordot mértek. Állítólag a 70-es évek végétől mért szatellit adatok alapján ebben az évszakban még nem mértek ilyen magas jégborítottságot, mintegy kilenced résszel magasabb, mint a szokásos. Mondjuk az Arktiszon a csökkenés mértéke ennél drasztikusabb.
    A tudósok csak találgatnak, hogy a föld növekvő átlaghőmérséklete mellett mi okozhatja ezt a jelenséget. A megváltozott szél és tengeri áramlatokra gyanakszanak.

    http://www.spiegel.de/wissenschaft/natur/meereis-vor-antarktis-erreicht-rekord-skandal-um-erdbebenforscher-a-856213-2.html

  83. 84 Curix

    Ugyan kérdésedet Tibor’bá-nak címezted, de én is válaszolok. Nem. Mert akkoriban csak K Janibá MIG21 gépei és pár Malév járat szelték csak az eget. Ma esténként- mert szeretek belebambulni a csillagos égbe – akármikor is megyek ki, legalább 5-6 gépet látok villogni az esti égbolton. Ha a légköri viszonyok megfelelőek (Nincs nagy szél ami eloszlassa)akkor a videón látható kondenzcsíkháló simán kialakulhat. Nincs ebben semmi misztikus, félelemre okot adó.

  84. 86: Igen, a chemtrail „hívők” elfelejtik, hogy a mennyiségbeli nagyságrendi változások itt is könnyen átcsaphatnak minőségbeli változásokba. Vagyis a légiforgalom növekedésével a kondenzcsíkok akár valós, időjárást befolyásoló tényezővé is válhatnak (pl. elősegíthetik a felhőképződést, amivel megváltoztathatják a csapadék területi eloszlását).

    Körülbelül ahhoz tudnám hasonlítani a helyzetet, amikor a 60-as években a kísérleti atomrobbantások miatt érezhetően hűlt az időjárás – később kimutatták, hogy a robbantások miatt a levegőbe került koromrészecskék fényvisszaverő hatása miatt. Ez egy olyan hatás volt, amivel senki nem számolt, mégis jelentősnek bizonyult. Fogadok, hogy abban az időben is keringett jó pár összeesküvés-elmélet, amik szerint a zsidók egy jégkorszakkal akarják kiirtani a világot. Lássuk be: a földi klíma egy hihetetlenül bonyolult és sajnos törékeny rendszer, amiben relatíve kicsi hatások is nagy változásokat okozhatnak.

  85. 84:
    Gyerekkoromban azt se tudták mi az a MIG. Repülőgép az égen olyan ritka volt, mint a fehér holló, az emberek megálltak az utcán és mutogattak rá. Különben éroplánnak hívták. Repülőgép elnevezés csak később, a világháború alatt történt. Az első kondenzcsíkokat 43-ban láttam, amikor az amerikai liberátorok falkákban szelték át a magyar légteret 6000 méter magasan.

    87:
    A fogadást elveszítenéd. A népet kizárólag a belpolitika érdekelte. Jobban mondva a megélhetés és az életszínvonal. 40 év alatt azt a szó, hogy „zsidó” egyszer nem olvastam és nem hallottam. A zsidók rendkívül visszafogottak voltak, csendben ünnepeltek maguk között. A széles társadalom nem törődött a témával. Sztálin halálakor felreppentek olyan rémhírek, hogy a zsidó orvosok nyirták ki, de ezért akkoriban megbecsülés járt.

  86. 85.hubab

    Nem értek hozzá, csak mostanában sokat foglalkoznak a föld pólusváltozásával,az is tolódik, elképzelhető, hogy több is lesz a bolygón….nem lehet ezzel összefüggésben?

    Nekem még ezt a pólusváltást is meg kell értenem, csak kérdeztem. 🙂

  87. jancsika-87.

    „Fogadok, hogy abban az időben is keringett jó pár összeesküvés-elmélet, amik szerint a zsidók egy jégkorszakkal akarják kiirtani a világot.”

    Hát nem? Végül is Teller is egy eszkimó volt.?

    Aki nemes cselekedetéért:
    „1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet . 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Első Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc-birtokosok egyike lett.”

  88. Kiemelném a magyarság hírnevéért szóösszetételt.

  89. 91:Egyszer majd mondjuk menj el Los Alamosba vagy a környék valamelyik fizikai kutató intézetébe. Talán megérted az általad kiragadott félmondatot.

  90. Most olvastam egy cikket olyan tudományos elképzelésről a klíma szabályzása kapcsán, ami biztos felhördülést kelt a chemtrail hívők körében, hogy „na ugye, megmondtam!”
    Egy ausztrál kutatónak van ilyen elképzelése, hogy olyan technológiát fejlesszen ki, amely segítségével a sztratoszférába nagymennyiségű anyagot porlasszon, amelyek a napsugárzás egy részét visszavernék. Mindehhez viszont nem repülőt, hanem óriási léghajót használna, amely akár 20 km magasságig emelne egy tömlőt, melyből az anyag porlasztása folyamatosan történne.
    A szakember szerint a jelen technika ehhez még nem elég fejlett, ekkora ballont, ilyen teljesítményű szivattyút, tömlőt (3000-5000 bar) még nem tudunk építeni, de ő szeretné elkezdeni a fejlesztést, és tapasztalatokat gyűjtene.
    Akkora volt a felháborodás, hogy egyenlőre nem merték még az első kísérleti projektet sem elindítani, amelynél tiszta vizet porlasztottak volna egy kilométeres magasságban, pusztán a technológia kifejlesztése céljából.
    Egy hasonlatával a kemoterápiához hasonlítja az eljárást, mint majdani esetleg végső megoldást, ami nem egy szerencsés megközelítés volt, hogy az emberek a szívükbe fogadják, ezt itt a blogon is láttuk már. 🙂

  91. Elég régóta tőzsdézem, de utoljára 2001-ben emlékszem, hogy egy rendkívüli esemény miatt bezárták a New York-i tőzsdét.
    Most megint.

    Akkor a terrortámadás miatt, ma és esetleg holnap az „évszázad hurrikánja” miatt.
    http://index.hu/kulfold/2012/10/29/usa_new_york_szupervihar_sandy_hurrikan/

    A hurrikán az globális internetszolgáltatásra is kihathat (oldalak tűnhetnek el ideiglenesen a hálóról), az ottani mobilszolgáltatás mellett.

    Vajon a klímaváltozás állhat a háttérben a felfokozódó hurrikántevékenység mögött?
    Én pro és kontra cikkeket is olvastam erről, nem tudom eldönteni, hogy melyiknek van igaza.

  92. 95:
    Már több éve nem is vitatott, hogy a globális felmelegedés legnyilvánvalóbb ismérve a szélsőségek fokozódása.

  93. 95. Pzuj
    Én úgy tudom, hogy a legalább 27 fokos vízfelszínen szokott létrejönni egy hurrikán általában. Ha a világtenger felületének nagyobb része, hosszabb ideig 27 fok feletti, akkor nagyobb eséllyel keletkeznek a hurrikánok, tájfunok.

  94. 96,97. Ezt a részét ismerem az elméletnek, de mondom ezt cáfolo cikket is olvastam, aki azzal érvelt, hogy pl. a hurricanok gyakorisága nem változott lényegesen.
    Nem emlékszem pontosan a cikkre, nem is tudom idézni, de azt maradt meg bennem, hogy a hurrikán rész még vitatott .

  95. Azért ez is érdekes:

    „Az elmúlt pár napban egyre nagyobb publicitást kap az amerikai meteorológiai műholdak helyzete. Egyes jelentések szerint az elöregedő műholdak cseréjére nincs megfelelő pénzügyi helyzet, így könnyen lehet, hogy pár év múlva már nem lesz mivel elkészíteni a mostanihoz hasonló, csodálatos űrfotókat a kavargó felhőrendszerekről. Az amerikai kongresszus épp tavasszal nyirbálta meg a kieső műholdak pótlására szánt keretösszeget, így komoly veszélybe került a pontos meteorológiai előrejelzést lehetővé tevő rendszer működése.

    A hivatalos verzió szerint az általános gazdasági helyzet kényszeríti a döntéshozókat, a valóság azonban ennél bonyolultabb (vagy éppen sokkal egyszerűbb). A most tervezett időjárási műholdak ugyanis csak mellékesen foglalkoznak az előrejelzéssel, a projektek fő feladata a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek megfigyelése lenne, és egyes szakemberek szerint ez nem olyan dolog, amire manapság könnyű pénzt szerezni. Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) vezetője, Jane Lubchenco úgy fogalmazott, hogy az ügynökség műholdprogramja a létezés határán mozog. Tavaly még úgy volt, hogy a NOAA a NASA-val és az amerikai Védelmi Minisztérium közös projektben bocsát fel egy poláris pályán mozgó műholdat, azonban végül kiderült, hogy a civil és katonai célok nem férnek meg jól egy szatelliten, a Kongresszus pedig végül nem támogatta az előbbi fél egymilliárd dolláros pályázatát. A NOAA most úgy próbál pénzt szerezni, hogy a műholddal elvégezhető időjárás-előrejelzési kapacitással házal különböző szervezeteknél.”

    http://index.hu/tech/2012/10/30/sandy_az_internetet_sem_kimelte/

  96. És akkor feltehetjük a kérdést, vajon miért olvad rekord sebességgel az északi sark jege?
    Mit keres ott 30 fokos levegő ilyenkor, és miért havazik Ausztriában.

    http://www.hirado.hu/Hirek/2013/05/31/20/Megfordult_az_id_jaras_ilyet_meg_soha_nem_tapasztaltak.aspx

    Persze első válasz az lesz, mert a globális felmelegedés ezzel jár, szélsőséges lesz minden. Ok, ez elég semmitmondó magyarázat, de biztos így van.
    De mit keres itt a hideg, és ott a meleg? Miért cserélődött fel?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük