(1907) Hirtelen halál

Tibor bá’ online

~p001Az utóbbi időben, főleg sportolók körében, “divattá vált” a hirtelen halál. Ezzel kapcsolatban szörnyülködve hallom, hogy a megkérdezett „szakemberek” hülyeségeket nyilatkoznak a televízióban, mert a szereplésvágyuk nem engedi, hogy befogják a pofájukat, viszont „hivatástudatuk” el akarja kendőzni a valóságot. A valóság az, hogy az áldozatokat a sportorvosok vagy nem figyelmeztetik, vagy maguk se tudják a lényeget, a hirtelen halál lehetőségét. Mi a hirtelen halál. Egyszerű, a szív minden figyelmeztetés nélkül megáll. Ismert jelenség, egészen fiatal korban is, de az okok markánsan különböznek.

Kezdjük a szívvel. A szív egy hatalmas izomköteg, aminek az a funkciója, hogy születésünk pillanatától kezdve (sőt jóval korábban) életünk utolsó pillanatáig folyamatosan működjön egyetlen apró pihenés, vagy leállás nélkül. Aki már evett szívpörköltet az tudja, hogy a szívizom valami egészen más, mint a sertés combja vagy bármely más izomzata, mely utóbbiak vagy simaizomszövetek vagy harántcsíkolt izomszövetek. A szívizomszövet ezektől eltér. Legfontosabb eltérés abban mutatkozik meg, hogy egységei nem rostok, hanem térhálózatot alkotó sejtek. Ennek hozadéka, hogy míg a közönséges izmaink időnként elfáradnak, a szívizom soha nem fárad el, folyamatosan működik, akár 80-90 éven át. A szív működése akaratunktól független, az úgynevezett szinuszcsomóból kiinduló jelek irányítják, de pontos működését számtalan más dolog is befolyásolja (például a nyaki ütőér vérnyomás érzékelője). Minden esetre azt tudnunk kell, hogy a szív minden időpillanatban a feladatának maradéktalan ellátására törekszik. Ha erőt fejtünk ki, az izmainknak több vérre van szüksége, ezért a szív több vért pumpál (perctérfogat növekedés).

Most váltsunk témát. A mozgó tárgyakat feloszthatjuk élőkre és élettelenre. Az élettelen mozgó tárgy, például egy gépkocsi a működése közben folyamatosan kopik, amíg teljesen el nem kopik, vagyis használhatatlanná válik. Az élő mozgó „tárgy” például az ember működése közben nem csak kophat, de „edződhet” is. Vagyis a természet az erősen használt testrészt megerősítheti. Ez az alapja a sportedzésnek. Fokozott igénybevétel esetén még a szív is megerősödhet, amit „sport szívnek” nevezünk. Természetesen sportolni inkább csak fiatalon szoktunk, ezért a sportszív nem nevezhető kórosnak. Az időskori szívmegerősödés viszont káros (hipertrófia), amit például a nem kezelt magas vérnyomás vált ki, hiszen a szívnek napi 24 órán keresztül felfokozott tempóban kell működnie. Ez előbb vagy utóbb szívelégtelenséghez vezet.

Most már lehet sejteni, hogy hova fogok kilyukadni. A fiatal szív edzhető, az idősebb szív nem. Nagyon nagy tévedés azt hinni, hogy „sportosnak” maradni életünk végéig egy egészséges dolog. A hirtelen halál bekövetkezésének oka minden esetben a szív ritmusában fellépő zavar. Ez nem azt jelenti, hogy minden ritmuszavar halált vált ki! Azonban kiválthat. Fiatal korban az erőltetett igénybevétellel a pulzusszámot fel lehet engedni 180-ra is. Ezekben az esetekben a teljesítmény tovább fokozásának nem a szívműködése szab határt, hanem a tüdő oxigén felvétele, illetve az izmok teljesítőképessége. Miközben a szívben semmiféle ritmuszavar nem jelentkezik, vidáman ver akár 200-at is. Idős korban sokkal alacsonyabb frekvencián is bekövetkezhet a ritmuszavar. És igen, bizonyos esetekben az agyonhajszolás már akár 30 éves korban is végzetes lehet.

Mit lehet tenni? Ma már lehet kapni csuklóra szerelhető pulzus mérőt. Erős fizikai igénybevételnél (pl.  hegymászás) egy ilyet felkötsz a csuklódra és figyeled a pulzusodat. Ha eléred a kritikus határt, le kell állnod. Mi a kritikus érték. 220-ból le kell vonnod az életkorodat, az így kapott szám a megengedett maximális érték, amit a biztonság kedvéért meg szokás szorozni 0,85-el, vagyis venni az érték 85 százalékát. Az én esetemben 220 – 83=137 x 0,85 = 116. Nekem ezt az értéket semmi körülmények között nem szabad átlépnem.

Lesznek akik nem értenek velem egyet, és találhatsz az Interneten mindenféle magyarázatot a hirtelen szívleállásra. Ezek mind igazak, de csak olyan értelemben, hogy kiváltják a ritmuszavart, ami aztán a szív leállását eredményezi. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egész nap a fotelban ülve nem terheled a szívedet, akkor jót teszel vele. Nem, még egészen idős korban is a szívet időnként, rövid időre (mondjuk fél óra) kellő (de nem eltúlzott) terhelésnek kell kitenni. Mert az „élő mozgó tárgy” használaton kívül helyezése elsorvadáshoz vezet.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1907) Hirtelen halál” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Érdekes témafelvetés. Az időskori sporttal kapcsolatban nekem is volt egy népi megfigyelésem. Szerintem van egy sport, ami mindennél jobb hatással van, ami csak a hetvenes években lett tömegsport, vagyis most fog kijönni a statisztikailag mérhető hatása. Eretnek leszek, de ez a testépítés! Nézzétek meg, hogy Sly Stallone milyen formában van 70 évesen, vagy nézzetek meg egy senior testépítő versenyt, ahol sokszor szintén 70-es fiatalemberek állnak ki a színpadra. Épp most halt meg 104 éves korában az egyik első profi testépítő, a korabeli Mr. Universe cím nyertese, aki élete végéig edzett (Manohar Aich, érdemes rákeresni milyen formában volt még 90 évesen is). Hány korabeli bajnokról tudtok akármilyen sportágban aki eddig élt??

    Nem tudom mi lehet az ok, amiért ilyen egészséges ez a sport, hiszen nem aerób edzés, de talán az hogy az egész testet átmozgatja, és az izomzatot idős korban is fenntartja több előnnyel jár, mint ha csak a keringési rendszert edzenénk.
    (egyébként nem vagyok testépítő, csak kocogni járok, még mielőtt megkapom, :))

  2. 1:
    Nem a testépítés prezervál, hanem a mérsékelt fizikai munka. A testépítés is ilyen.

  3. Lehet, de azért könnyű fizikai munkát viszonylag sokan űznek öregkorukban (kertészkedés pl.) nekem mégse volt ennyire feltűnő az élethossz növekedés.

    A focistáknál ez a sok hirtelen szívhalál szerintem abból is eredhet, hogy a foci mint mozgásforma nem egyenletes. Hirtelen nagy iramfutások vannak, majd ugyanolyan hirtelen fék, a szívnek az érrendszernek ezek a nagy terhelésváltozások kihívást jelentenek. Egy lufi is előbb pukkan ki, ha hirtelen lökésekkel zúdítom bele a levegőt, mintha egyenletesen fújom, gondolom ez érvényes bármilyen más zárt rendszerre.

  4. 3. A kertészkedés éppen hogy nehéz fizikai munka. Gyomláltál már egész nap tűző napon? Ráadásul sokan a folyadékutánpótlást sörrel intézik. Ezen kívül a bevételi oldalon sem olyan számokkal dolgoznak a lakosok, mint a sportolók. Vajon miért nem tűnt fel az élethossz növekedés?

  5. Sly Stallone pont rossz példa, ő egy elég komoly szívbetegséget szedett össze a gyúrással és a hozzátartozó kokxolással. Én megkockáztatnám, hogy nagyrészt genetika, ki meddig húzza.

  6. 5:
    A genetika talán a legfontosabb tényező, de az életforma is nagyon fontos.

  7. 5: Egyelőre csak egy teória, nekem ez tűnt fel, semmiféle tudományos alapja nincs, csak hátha más is lát összefüggést.

    Stallone szívbetegségéről én nem hallottam, szerintem kevered Swarzeneggerrel, aki rossz példa, mert abban az évtizedben marokszám szedték a szteroidokat a versenyzők, és rendesen tönkretették magukat, ráadásul miután visszavonult buzgón szivarozott.

    Egyébként most rákerestem a neten, hátha nem csak én vettem észre összefüggést, és íme egy 95 éves ürge, még TED előadást is tart róla:

    http://www.bodybuilding.com/fun/lessons-from-a-95-year-old-bodybuilder.html

  8. 7:
    Ezekkel a dolgokkal óvatosan kell bánni, mert az a testépítő, aki agyvérzést kapott 45 éves korában, nyilvánvalóan nem tarthat előadást 95 évesen. Annak idején, amikor a dohányzás és a tüdőrák volt a téma, egyesek előálltak a nagypapával, aki 60 éven keresztül napi két dobozzal szívott el és 92 évesen még vígan pöfékelt. Persze az a néhány százezer, aki 60 évesen elment tüdőrákban, nyilván nem pöfékelt.

  9. Megpróbálok egy “más oldalról” hozzátenni, bár bizonyára meg leszek kövezve meggyőződésem. További rész törölve

  10. 9:
    “Sodium, a major component of salt, can raise blood pressure by causing the body to retain fluid, which leads to a greater burden on the heart. The American Heart Association recommends eating less than 1,500 milligrams of sodium per day. You’ll need to check food labels and menus carefully. Processed foods makes up the majority of our sodium intake. Canned soups and lunch meats are prime suspects.”

  11. Jézusom, má’ megin’ egy megszállott térítő az ezer felkiáltójelével, meg a semmi érvet figyelembe nem vételével.
    Minek kap mindenki jogot a billentyűzet használatához?

  12. 11. Az ilyen Tejfalussyk terjesztik a hülyeséget. Olvasgasd egy kicsit a ködpiszkáló blogot. Bár tudom, szinte reménytelen az ilyen marhaságoknak bedölőket meggyőzni!
    Jót kacagtam a “Magyar Nemzetbiztonsági” pecséten!Lehet, hogy Tejfalussyk úr titkosszolga?

  13. 54 évesen, kerékpározva, hegymenetben 180 feletti pulzussal tekerek.
    Az asztali sót azok ellenjavalják, akik mindenáron érdekeltek a koleszterincsökkentőkben és a CH alapú táplálkozást favorizálják, még a dedikált cukorbetegeknek is…

    szerintem nincs biztos diagnózis a hirtelen szívhalálra de ez is szimplán egy a civilizációs betegségek közül… táplálkozás, életmód, stressz, mozgáshiány.

  14. 11:
    Számomra az American Heart Association egy kicsit megbízhatóbb hírforrás, mint ez a Terjfalussy, aki átcsomagolva 1 kg sót 40 Ft helyett 400 forintért árul.

  15. http://www.mnsza.hu/elhizas/sok_so.php
    Ha a szervezetem sot kivan, (qvazi-jelzi) akkor egykis kupakba kikeszitettbol ujbeggyel par mikrogrammot beviszek…
    A./ Jodozott so inkabb kell,mert MO-on kb. 80% an jodhianyos az ivo- viz.
    Lakhelyileg celszeru megnezni…attol fuggoen..
    BP ok !
    B./ NATRIUM KALIUM arany a laborleleten fontos…
    130 felett ha eml. nem csal…!?

  16. A szív akkor működik normálisan, ha a vérben levő nátrium/kálium aránya egy igen szűk intervallumban marad. Ha a káliumot “túladagoljuk” és hirtelen nagy nátrium-vesztés következik be (extrém sportolás, izzadás), akkor az arány a kálium felé billen és a szív hirtelen leállással válaszol.
    Nem hiába tartalmaz káliumot a kivégzési injekció Amerikában.

    Ha a nátriumot adagoljuk túl, és az arány a másik irányba billen, az hosszútávon károsítja a szívet.

    Szóval, mértékkel mindent, és nem bedőlni, és túladagolni, mint csodaszert, egyiket sem.

  17. 9:

    A nátrium-klorid sárgára színezi a (gáz)lángot, a kálium-klorid kékesre. – Mindenképpen jól megkülönböztethető.
    http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/szervetlen-kemia/a-natrium-es-a-kalium/langfestes

    Érdemes a bolti sóból egy kicsit a gázlángba dobni, és az ember a saját szemével látja, hogy nátrium-kloridod árulnak konyhasó címén – és igazuk is van, mert a kálium-kloridot műtrágyaként sokkal nagyobb haszonnal lehet értékesíteni.

    Amiben viszont valóban vannak kálium-sók, azok a húskészítmények, és mivel a sportolóknak rendszeres fehérjebevitelre van szüksége, valószínűleg a szalámikkal, egyéb húskészítménnyel visznek be a szervezetükbe túl sok káliumot – gondolom én.

  18. 17 & 18:
    Ésszerű következtetések. — Ha olyan sót szórunk a lángba, amiben a nátrium mellett kálium is van, akkor a színképben a nátrium narancssárga mellett (lásd nátriumgőz lámpák a közvilágításban) észlelhető a kék is.

  19. Szerintem ez a kálium/nátrium marhaság, máshol is ugyanez a helyzet a sókkal, mégis töredék szívprobléma van mint nálunk.

    Engem az érdekel, hogy mi az a speciálisan magyar sajátosság, ami miatt ennyire magas nálunk a szívkatasztrófák száma, nem találom a neten, de olvastam néhány hete egy statisztikát, hogy átvettük a vezetést Európában (akárcsak tüdőrákban, de mondjuk abban már jó ideje vezetünk sajnos). Pedig pl. a görögöknél szinte minden férfi bagózik, az EU-ból ott dohányoznak a legtöbben, ennek ellenére fent sincsenek az európai első tíz között tüdőrákban, vagy szívbetegségekben. Biztosan van jó pár összeadódó faktor ami kell, de számomra az egyetlen biztos, megoldás, a legnagyobb jó amit tehet magával az ember ha meg akarja előzni a szívbetegségeket, tüdőrákot, idős kori mentális betegségeket, akkor az, hogy fogja magát és elköltözik egy mediterrán vidékre.

  20. A vérben, vagy az infúzióban lévő sók aránya nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy mennyit eszünk meg belőlük, mert a felesleg kiürül. Nem extrém körülmények között, az egészséges szervezet számára szükséges szintet/arányt a vesék jól beszabályozzák.
    Ha számítana a fokozott káliumbevitel, akkor egy zacskó mandula elfogyasztásába bele lehetne halni (közel 1% káliumtartalom).

  21. 21: “egy zacskó mandula” Ha az mondjuk 10 deka, akkor a wikipédia szerint /nem magamtól vagyok ilyen okos 🙂 / az még csak az ajánlott (RDA-USDA) napi kálium beviteli szint 15%-a.

  22. 20,21:

    A wiki ezt írja erről:

    “Túlzottan nagy mennyiségű kálium elfogyasztása halálos lehet. Szájon át a szervezetbe kerülve az LD50 értéke 2,6 g/testsúly-kg patkányban, 2,5 g/testsúly-kg tengerimalacban és 1,5 g/testsúly-kg egérben. Ez azt jelenti, hogy az egyedek felénél ez a mennyiség halált okoz. Intravénásan ez az érték jóval alacsonyabb, már 30 mg/testsúly-kg[1] mennyiség is kamrafibrillációt okozva szívmegálláshoz vezet. A halál beállta után a kálium túladagolás nem kimutatható, mert a sejtekből szövetszétesés kapcsán felszabaduló nagy mennyiségű kálium mellett elhanyagolható az a mennyiség, ami a szívmegállást okozta.”

    Ha megvan a megfelelő mennyiségű nátriumbevételed, akkor megehetsz bármennyi mandulát, nem fog a szíved leállni, az arány nehezen bomlik fel.
    Ellenben, ha az extrém sporttól, extrém mennyiségű nátriumot veszítesz hirtelen (és a fokozott izzadással ez történik, a nátrium ürül, a kálium kevésbé), akkor probléma lehet.

    Persze ez is csak egy elmélet, laikusként nem lehet ebbe jobban belelátni, viszont az én logikai szűrőmön átmegy.

  23. 20.
    “a legnagyobb jó amit tehet magával az ember ha meg akarja előzni a szívbetegségeket, tüdőrákot, idős kori mentális betegségeket, akkor az, hogy fogja magát és elköltözik egy mediterrán vidékre.”

    Elég Budapestről, vagy nagyvárosból vidékre költözni, a szervezetet érő káros környezeti hatás a töredékére csökken – főleg a közlekedés miatti porterhelés. Az EU végzett egy vizsgálatot, ami kimutatta, hogy Európában évi 300.000(!) ember halálát okozza közvetlenül, a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskék belégzése (szálló por, szmog), amit főleg a dízel autóknak köszönhetünk.

    http://ec.europa.eu/environment/archives/cafe/pdf/ia_report_en050921_final.pdf

    23.
    Amit megeszel (kálium), nem kerül be közvetlenül a keringésbe, mert pl. a vesék szabályozni tudják az opt. sószintet.

  24. Elborzadva olvasom, mennyi tévedhetetlen tudós szakértő nyomja itt, hogy a sok kálium nem káros.
    Mellesleg a sportolók általánosan kokszolnak.

    11. Ada
    Teljesen egyetértek. Félrevezetik az embereket,

    17 Mszilárd
    álláspontja teljesen mérvadó

  25. 24:
    OK, nem kerül közvetlen egyből a keringésbe, de azt ne mond, hogy egyáltalán semmi jelentősége nincs, mert a vese mindent kiszűr.
    Abban lehet valami, hogy akinek jól működik a veséje, az nem hal meg így. De itt pont erről van szó, hogy egyeseknél megjelenik a hirtelen szívleállás. Megtörténhet, hogy az ő veséje nem tudja hatékonyan fenntartani a helyes arányt, míg a társa pont emiatt menekül meg.
    Így kiváltó okként megmarad a túlzott kálium arány, amit egy kevésbé hatékony vese nem tud ellensúlyozni.
    25: köszönöm!

  26. 27.
    Ha intenzív izzadás miatt túl gyorsan kiürül a Na, akkor felborulhat az optimális elektrolit arány, mert a szervezet csak kívülről tudja pótolni a Na-t. A vese csak a felesleget tudja kiszűrni, de a lecsökkent szintet nem képes pótolni.
    Az extrém terhelés miatt szedett teljesítményfokozóknak még véletlenül sem lehet köze a hirtelen szívmegálláshoz.

  27. 23: “Amit megeszel (kálium), nem kerül be közvetlenül a keringésbe, mert pl. a vesék szabályozni tudják az opt. sószintet.”

    Drága bogaram, és a vesédbe hogyan jut el, ha nem a véredben?

    Először bekerül a vérkeringésbe, aztán majd a vese kiszűri egy részét…

  28. 27:
    “Az extrém terhelés miatt szedett teljesítményfokozóknak még véletlenül sem lehet köze a hirtelen szívmegálláshoz.”

    Dehogynem, sőt, ezeknek még inkább!

    Nekem csak logikusnak tűnik a káliumos dolog is, de nem vagyok szakértő, ezért nincs amiért ezt tovább vitatni, fokozni.

    29:
    gondolom ezt 24. – Mvm9-nek címezted, ő írta ezt.

  29. 29.
    Furcsán képzeled el a szervezet működését, a kálium felszívódásához időre van szükség, közben a szervezet kompenzálni kezd; az emelkedő káliumszint egy részét felveszik a szövetek, a vese meg folyamatosan kiüríti a felesleget. Jelentős káliumbeviteltől, például káliummal mérgezett sótól, 2 kiló banántól, 20 deka mandulától nem lehet meghalni; ha nem hiszed, próbáld ki.

    30.
    “Az extrém terhelés miatt szedett teljesítményfokozóknak még véletlenül sem lehet köze a hirtelen szívmegálláshoz.”

    Költői kijelentés volt részemről; pont az ellenkezője a valószínű.

    31.
    “A kóser tanúsítványos BONSALT kálisót (lásd internet) peddig korlátozás nélküli fogyasztásra ajánlják a zsidók!”

    Ez csak elírás? Mert ha nem, akkor nem egészen világos az összefüggés.

  30. 31-hez. Tibor bá, kérlek szépen, távolítsd el ennek a Tejfalussynak a hazugságait, mégis milyen alapon állítja, hogy kvázi emberkísérleteket végeztetne az OÉTI???

  31. 34:
    Tejfalussy hozzászólása parkolón volt, átengedtem, mert érdekesnek találtam (a hülyeséget) viszont egyértelmű, hogy nem ide való. Teszek róla.

  32. 32: “a kálium felszívódásához időre van szükség”

    Mondta valaki, hogy nem?
    Erre válaszoltam: “(kálium), nem kerül be közvetlenül a keringésbe” Ami hülyeség. A vér szállítja…, persze abban az ütemben, ahogy az emésztőrendszerből belekerül.

  33. 36.
    Senki sem állította, hogy nem a vér szállítja a veséhez.
    Azért nem kerül be a keringésbe, mert ahogy megemelkedne a szintje, a szervezet rögtön kompenzálni kezd, és kivonja a vérből.

  34. 37: Jó, akkor kezdjük az alapoknál. Te mit értesz a “keringés” alatt? 🙂

    Mert én a vér- és nyirok-keringést. /Bár szerintem ne rugózzunk ezen tovább./

  35. 38.
    A vér- és a nyirokkeringést, de szerintem is hagyjuk. 🙂

  36. A hirtelen halal gyakori oka az aortabillenytyu hibaja….
    Aorta = foveroer,(fonyomovezetek:-) 🙂 )a bal kamrabol.
    Hiba: szuletesi deformacio, meszesedes, szukulet,
    Mercedes emblema (3elemu) kinezetu/szeru.
    Berlusconinak most volt ilyen mutetje.<3 <3

  37. Tibor bá’

    Számodra az Amerikai Szív Társaság állásfoglalása hiteles.

    Pontosan ennek a szervezetnek volt az elnöke a hamis koleszterinteória kiagyalója aki abszolút szakmaiatlan kísérleteivel igazolta a koleszterin káros hatását a szívre.
    Évtizedekre vakvágányra vitte a mögé felsorakozó orvosok testülete a szívbetegségek megelőzését célzó étkezési ajánlásokat, világszerte. Még akkor is folytatták a káros igehirdetést, amikor már köztudott lett a koleszterin ártatlansága. Százezrek életét rövidítették meg. Igaz a gyógyszeriparnak nagy hasznot hoztak a sztatinok felírásával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.