Kásler Árpád nyilt levele

Tisztelt Országgyűlés!

 

Az Országházból nem látható és érzékelhető távolságból írok Önöknek, a Viharsarokból. Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Nem tudom, hogy mi vagyunk távol Önöktől, vagy Önök távolodtak el tőlünk, de akárhogy is legyen, a helyzeten nem változtat.

Levelem célja és szándéka megkísérelni a látszólag lehetetlent, megkísérelni azt, hogy az Önök érdekében olyan magatartásra ösztönözzem Önöket, amely magatartás következtében elkerülhetik azt a felelősségre vonást, amelyet egyébként, jó néhányan Önök közül nagy valószínűséggel, már semmilyen úton-módon nem kerülhetnek el.

Önök tisztelt képviselő úrhölgyek és urak! Letértek arról az útról, amely útról egy megválasztott országgyűlési képviselő nem térhet le anélkül, hogy előbb utóbb a következményeivel ne szembesülne. Itt természetesen hozzá kell tennem, hogy tisztelet a kivételnek, bár a kivételek felsorolására nem vállalkoznék.

Tisztában vagyok azzal, hogy jogköreik igen korlátozottak bizonyos tekintetben, azzal is tisztába vagyok, hogy Magyarországon nincs politikai felelősségre vonás, de itt nem politikai felelősségre vonásról van szó csupán. Itt arról van szó, hogy az Önök aktív közreműködésével Magyarország jogállamisága, a magyar állampolgárok jogai és létbiztonsága lábbal tiportatott. Oly mértékben lábbal tiporták Önök, az egyébként alapjaiban jó, és hasznos törvényekkel alátámasztott jogrendet, hogy ennek következtében több ezer honfitársunk a halált választotta és több ezer árva maradt utánuk. Százezernél is több magyar állampolgár az ország elhagyására kényszerült. Tisztelt képviselők! Ezt Önök felelősségre vonás nélkül nem fogják megúszni, úgy, ahogy a néhányukat irányító bankárok sem fogják elkerülni a felelősségre vonást, és a nekik falazó felügyeleti szervek sem. Majd a jogtudósok meg fogják állapítani, hogy minek is kell pontosan nevezni a halálba kényszerítés eme formáját és az ebben való közreműködését, illetve szó nélkül hagyását, de a cinkosság nagy valószínűséggel szerepelni fog szótárukban. Emlékezzenek majd vissza ezen soraimra, ha a vádlottak padján várnak majd ítéletükre.

Tisztelt Országgyűlési képviselők! Önök semmilyen konkrét lépéseket nem tettek, hogy a kilakoltatásokat és végrehajtásokat, az adófizető magyar emberek ellehetetlenítését és nyomorba döntését megakadályozzák, még azután sem, miután Önök helyett és a Pénzügyi Felügyeleti Szervek helyett a tényfeltáró munkánkat elvégeztük becsülettel, és nyilvánosságra hoztuk azokat.

Az úgynevezett „devizahitelek” mára már bizonyítottan a megtévesztésre, a családok összekuporgatott javainak megszerzésére lettek kitalálva és megalkuvó politikusok által meghozott rendeletekkel alátámasztva. Ez a része világosabb a napnál, de mivel nem érzelmi oldalról vizsgáljuk a dolgokat, így most ettől eltekintünk, úgy ahogy eltekintünk a megtévesztést szolgáló, alacsonyabb devizához köthető kamathirdetésektől is.

Viszont nem vagyunk hajlandóak eltekinteni a súlyos törvénytelenségektől. Itt – tisztelt engedelmükkel – a következőkről tájékoztatnám Önöket.

A kölcsönfelvevők tisztában voltak azzal, hogy forintban kapják meg a kölcsönösszegeket, még azt is elfogadták, hiszen nem volt választási lehetőségük, hogy devizában tartják nyilván a kölcsön összegét, ezt aláírták. De itt közbelép a T Ö R V É N Y, mert a törvény azért létezik, hogy élhető és jogállamisághoz méltó feltételrendszert teremtsen, megakadályozva a társadalom kiszipolyozását és alkotó munkanélküli élősködést. Nos, tisztelt képviselők, néhányan Önök közül fátylat igyekeztek vonni a törvény elé és ez részben sikerült is, legalábbis annyira, hogy a törvény mindez ideig nem akadályozta meg honfitársaink halálba menekülését.

A polgári törvénykönyv 523§ (1.) bekezdése szerint a szerződés alapján, a kölcsönösszeget rendelkezésre kell bocsájtani és azt a szerződés szerint vissza kell fizetni. Tehát tisztelt Országgyűlés, amikor egy kölcsönszerződésben le van az írva, hogy a kölcsön összege: 100.000 CHF, azaz egyszázezer svájci frank, majd a bank leírja azt, hogy a kölcsön folyósításának pénzneme: forint.

Ha ez így van, akkor a Ptk. 523§ (1.) figyelmen kívül hagyták abban az esetben, ha a bank nem utalta át a 100.000 CHF-et a hitelfelvevő által is hozzáférhető számlára, majd azt nem váltotta át forintra, mivel forintban kérte a kölcsönt az Adós, hiszen ezen átváltásra még kereskedelmi árrést is alkalmaz, mint elvégzett szolgáltatás után járó jogos üzleti hasznot, holott ezt sem tehetné meg a Hpt. szerint. Ha ez nem történt meg, akkor az érvényben lévő törvények, úgy a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, mint a számviteli és a polgári törvénykönyv, idevonatkozó törvényei is meg lettek kerülve, nem beszélve a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem megsértéséről.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Ennek függvényében minden hitelfelvevő esetében az adott hitelügylettel közvetlen kapcsolatba lévő devizamozgást bizonylattal tudnia kell alátámasztani a banknak, ellentétes esetben jogtalan a devizamegfelelő összeg követelése.

„A szerződés semmis, ha jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével kötötték, cselekvőképtelen személy jognyilatkozata, színlelt szerződés, kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés, képviseleti jogkör hiánya, lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, feltűnően aránytalan előnyt kikötő szerződés.

Időbeli korlátozás nélkül lehet vele élni, bárki hivatkozhat rá, a bíróságok és a hatóságok hivatalból kötelesek figyelembe venni.”

Ugyanis ha a hitelező nem tudja bizonylattal alátámasztani a törvényi előírásoknak megfelelően azt, hogy átutalta a devizaösszeget a hitelfelvevő számlájára, akkor nemcsak a bizonylati elv, és a bizonylati fegyelem ellen vétett, hanem a kölcsönszerződés ezáltal feltűnően aránytalan előnyt kikötő szerződéssé válik, vagyis semmis.

Tisztelt képviselők! Ha az adósoknak el kellett fogadniuk a Nemzeti Nyomozó Iroda azon határozatát, hogy „Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely kötelezővé tenné a kifolyósított kölcsönök mögé a valós fedezet meglétét” akkor ahhoz sincs közünk, hogy a bank éppen mit vált át forintra, devizát, aranyat vagy éppen platinát, egyébként is mindig banktitokra hivatkoznak mindenben. Rendben, elfogadjuk ezt is, legyen az ő titkuk, de az adósokon csakis azt követelhetik, amit a törvényi előírásoknak megfelelően teljesítettek, vagyis rendelkezésre bocsájtottak.

Eddig minden ez irányú kérésünk süket fülekre talált a bankok részéről és homályos mentegetőzés volt a válasz, hogy nem külön-külön váltják át a devizát. Ez nem mentség, ugyanis ha a deviza összeget bizonyítható módon nem utalta át az adós számlájára és a szerződés értelmében azt nem váltotta át forintra, akkor nincs jogalapja a követelésének, nem beszélve a fentebb felsorolt, de ide is bemásolt (165. § (1.) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).) törvény megsértését és figyelmen kívül hagyását, valamint a szolgáltatás nélküli kereskedelmi árrés használatát, és a nem létező árfolyam követelését.

Tisztelt képviselők! A történések alapján arra lehet következtetni, hogy a pénzügyi maffia beférkőzött az állami közigazgatásba.

A továbbiakban nem hivatkozhatnak arra, hogy nem értesültek a súlyos gazdasági és emberi áldozatokat előidéző visszaélésekről és törvényszegésekről. Kérem, biztosítsanak felszólalási lehetőséget számomra, hogy személyesen is tájékoztathassam Önöket erről a tragédiáról, de addig is állíttassák le a kilakoltatásokat és végrehajtásokat, mert azok jogtalan követelések alapján történnek. Ha mindezt nem teszik meg, akkor ez a rendszer Önöket is maga alá fogja temetni.

Tisztelettel, Kásler Árpád

Kelt: Gyulán, 2012. 06. 24-én.

_____________________________________________________________

Tibor bá’:  A nyilt levelet a véleményszabadság nevében, Árpi kérésére tettem fel a blogra.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

199 gondolat erről: „Kásler Árpád nyilt levele

  1. Annyira igaza van Árpádnak, hogy talán veszélyben van az élete… Az egész Orbán-kormány egy rakás szar, csak arra megy ki a dolog, hogy Simicska és társai hízzanak, az OV-közeli oligarchák birtokot építsenek, meg persze maga OV is. És közben hetente elereszt valami szép szónoklatot az agymosott hjveinek a szabadságharcról.
    Elképesztő világban élünk, ahol ilyen csalást ilyen méretben meg lehet csinálni.

  2. Gedeon!
    Az országot birtokolni akaró Maffiák háborúznak egymással, de háború költségeit a nép fizeti.

  3. 1 Arma

    Igaz, hogy az Orbán kormány nem tündököl, de a devizahitelek kifejezetten az előző kormány sara. Orbánék próbálkoztak a végtörlesztésel meg bankadóval, de ebben Brüsszel is meg az ellenzék is a bankok oldalára állt…

  4. 2: Az igaz, hogy Gyurcsányékat meg az MNB, PSZÁF akkori vezetését kellene először felelősségre vonni, de szerintem meg Orbánék megegyeztek a bankokkal, hogy a különadót tudomásul veszik a bankok, cserébe a devizahitelek jogszerűségét meg érdemben nem vizsgálják Orbánék. Nem is tették… Pedig láthatóan jogszabályi lehetőség lenne rá.
    Miközben a különadó 2-3 éves tétel, az adósok meg életfogytig adósok maradnak – a bankoknak ez nem rossz üzlet.
    Úgy tűnik, Árpád teljesen kétségbe van esve, ha azt hiszi, hogy ezzel a levéllel bármit elér. A kormány csak az első hozzászólásban említett dolgokkal foglalkozik, leszarják a ‘népet’. Legközelebb talán 2014-ben foglalkoznak velünk, de még az se biztos, ha így haladunk.

  5. 3: a végtörlesztés és a bankadó nem válasz arra, hogy a devizahitel a hatályos jogszabályok alapján egy hatalmas csalás. Természetesen a hitelpénzrendszer is az…

  6. Lássunk tisztán!
    A jóságos végtörlesztés csak az Orbán párti felső középosztály számára jelentett igen kedvező megoldást. Miközben Orbán veri a mellét, hogy milyen jót tett a rászedett néppel.

    Ami Árpit illeti, önkéntes hősök mindig voltak, akik saját vesztük mellett hatalmas jót tettek a népnek. Viszont, aki egy ilyen levelet megír, az nemigen van tisztában azzal, hogyan működik a politikai „elit”.

  7. 2,Attila!

    Régen szóltam hozzá Tibor bá blogjához időhiány miatt. Korábban Tibor bá kért egy cikket a harcommal kapcsolatban, amit nem teljesítettem és annak pótlására küldtem ezt a levelet, amit ezúton is köszönök,hogy közzétett.

    Kedves Attila, többek között azért is nem írtam meg a kért cikket, mert nem akartam magamat fölöslegesen bosszantani a hozzászólásokon, most sem teszem mindössze engedelmeddel felvilágosítanálak, mert nem árt tisztába lenni dolgokkal mielőtt véleményt ír az ember.

    A teljes „devizahitelezést” mindössze egy kormányrendelet alapján „überelik” a bankok. A 250/2000 kormányrendeletről van szó lényegében és tudod melyik kormány volt hatalmon kettőezerben? Nos barátom ezt a rendeletet december 24-én fogadták el , Karácson napján. Engedd szabadjára a fantáziádat, amikor az ország testben és lélekben az ünnepekre készült, Magyarország megkapta az ajándékcsomagot az Orbán kormánytól, ciklusa végén. Bennem ez sok kérdést felvet. Menjünk tovább. Jött a Gyurcsány két ciklusa, amikor az Orbáni rendelet alapján letarolták az országot, a családokat és önkormányzatokat egyaránt. Mi következett ezután? Az hogy a nép saját tehetetlenségének és önszerveződésének hiányában, ismét Orbánékat emelte hatalomba, nem is akármilyen arányban.Aki meghozott néhány látszatintézkedést, mint például a végtörlesztést és az árfolyamgátat,amelyek kifejezetten a bankok érdekét szolgálta, de hadd ne fejtsem ki azt is. Ami a bankadót illeti, az bagatel dolog, mert ha megnézed, a kölcsönszerződésekben benne van az, hogy amennyiben a banknak költségvetési tehernövekedése következik be akkor a bank kamatot emelhet és emel is folyamatosan. Ez Orbán mesteri fogása volt, ugyanis valójában az amúgy is nehéz helyzetben lévő adósok fizetik meg a bankadót,de egy orbáni svédcsavaron keresztül, úgy hogy még tapsolnak is neki, nem beszélve arról, hogy a bankadót levonhatják a társasági adójukból. De mindez nem elég, 2011 ben, ugyancsak decemberben, Matolcsi vezetésével megállapodott a kormány a bankszövetséggel az árfolyamgátról. Nos az erről szóló jegyzőkönyvben 18 alkalommal említik a devizában nyilvántartott hiteleket devizahiteleknek és mindössze egy alcímben devizában nyilvántartott hitelnek. Majd ez alapján meghozták a törvényt. Így aki él ezzel a „lehetőséggel” és szerződésmódosítást csinál, annak már devizakölcsöne lesz, úgy hogy sohasem vett fel devizát. Így lett röpke 12 év alatt a forinthitelből devizahitel és ehhez kellett mindkét alkalommal az Orbánkormány. Az a véleményem, hogy az egyik oldal meghozza a hamis jogalapot, mert az alacsonyabb rendű kormányrendelet szembe megy a felette álló törvényekkel és a másik oldal ezt felhasználva letarolja az országot, így biztosítva be maguknak, hogy ne legyen elszámoltatás és mint látjuk nincs és nem is lesz.Dióhéjban ennyit.
    Tisztelettel,Kásler Árpád.

  8. 4. Observer

    „de szerintem meg Orbánék megegyeztek a bankokkal, hogy a különadót tudomásul veszik a bankok, cserébe a devizahitelek jogszerűségét meg érdemben nem vizsgálják Orbánék.”

    Szerintem nem volt egyezség.
    Diktátum volt. Orbán rosszul mérte fel a helyzetet, és nem számított arra, hogy a baloldal kiáll a bankok mellett, amivel azt érték el, hogy Brüsszel és az IMF „jogosan” tudta lenyomni az ország torkán az egyre durvább megszorításokat. Izland azért tudta (részben) elhárítani a katasztófát, mert egységesen tudtak fellépni. Nálunk sajnos a baloldal újra „behívta a (t)bankokat”…

    Jó…Jó… lehet vitázni, hogy Orbán a saját haverjainak osztja a pénzt, de ha már ilyen választékból gazdálkodunk, még mindig jobb ha pénz benn marad mintha azonnal ki lenne talicskázva.

    Csak azt igyekszem világossá tenni, hogy nem kellene minden szituációt arra használni, hogy a valódi felelősök gazságait elmaszataoljuk,
    Ez nem feltétlem pártállás kérdése, de a kátyúból nem lehet lózungokkal kimászni.

  9. Amíg írtál, Árpád hozzászólt – meg is válaszolt helyettem.

  10. 7. Árpád

    Szerintem semmi baj a „devizahitelezésssel” úgy általában. Normális esetben a nép dönthet hogy miben veszi fel a kölcsönt.

    A probléma egy bizonyos időszakra korlátozható, amikor a környező országok megtették az óvintézkedéseket, hogy elkerüljék azt, amibe Magyarország került.
    Ez az időszak a Gyurcsány kormány idejére tehető, amikor a figyelmeztetése ellene sem tett a kormány léléseket a nyakló nélküli kölcsönkiadások fékezésére, elsősorban a legkiszolgáltatottabb réteg felé.
    EZért van az hogy a válság idején a magyarországi külföldi bankok kétszeresét-háromszorosát keresték az osztrák, lengyel, cseh és más szomszédos országokban… Ehhez asszisztált akkor a kormány.

    AZt pedig még mindig nem magyarázta meg senki, hogy Orbán kit akar becsapni a szabadságharcos trükkjeivel.
    Ha a 2/3-jával behódolna a globális pénzmafiának, ugyanúgy nem lehetne elmozdítani, és maga Cohn Bendit indítványozná a megkoronáztatását… és örökös Vezető lehetne…
    Az „oligahák” is jobban járnának…
    Miért terjeszt „veszélyes” filozófiát, amit már a francia kormánypárt is átvett (bankellenesség) ?

  11. 7: teljesen egyértelmű, de szerintem vannak szektahívek, akik képesek szíjat hasíttatni a hátukból és közben Orbánt fogják éltetni.

  12. 10: ahhoz, hogy stabilan legyen király, népszerűség kell, na nem az ország többségében, de szüksége van legalább egy fanatizált kuruc hitharcos kisebbségre, akik hiszik, hogy az ő uruk a Megváltó. Ehhez kell a szabadságharcos duma, mivel a hamis magyar nemzettudat központi elemévé tették olyan 150 évnyi propagandával, hog ymindig a szabadságharcosok voltak a legnagyobb hőseink. Thököly és mások idejében is pokolba kívánta az ország többsége a „szabadságharcot”, de a többség szervezetlen, a harcias, fanatikus kisebbség meg a dolog lényegénél fogva szervezett és motivált.
    Ha Kohnbandi koronázná OV-t, mint Rákosiékat Sztálin, akkor kéne félnie egy 56-tól. Csak a hazai zsidókra nem támaszkodhatna, mert a zsidó ÁVÓ is kevés volt 56-ban. Tehát neki magyar kuruc hívek kellenek, ezért kell magát hazafinak álcáznia.

  13. Kedves Árpád! Szomorú vagyok a hozzászólásodat olvasva.
    Az egészből az érződik ki, hogy Te közvetve véded az mszp-szdsz kormányokat.
    Mert valóban nagyon csúnya dolog volt 2000 karácsonyán az Orbán kormánynak hozni egy aljas rendeletet, de az még ennél is aljasabb dolog, hogy a következő kormányok 8 év alatt sem szüntették ezt meg (!!!!!) hanem éppen ők voltak azok, akik ezen aljas rendelet alapján rabszolga sorba hajtották a népet(!!!!)
    De Te, kedves Árpád csak Orbánt gyapálod, amiért nem oldja meg azt a nagy-nagy problémát, amit gyakorlatilag a Gyurcsány kormány csinált. Gyurcsányék ÉPPEN EZT AKARTÁK ELÉRNI!
    Te pedig bedőltél ennek a végtelenül aljas trükknek… :(((

  14. 10:
    Attila, nem kötekedésből, de te amúgy el szoktad olvasni (és értelmezni) azt, amit neked írnak? Az ilyen zsigeri reakciókat (tetszésindex jellegű véleménynyilvánításokat) látva nekem mindig olyan érzésem támad, mintha te nem akarnád zavartatni magad a külvilág zavaró hatásaitól, és fórumozás címen voltaképpen a „fülekre szorított kezekkel való lálálálá” felnőttes verzióját adod elő.

    De az érvelésed kétségkívül bájos. Tehát nem Orbán a hunyó, aki lehetővé tette az efféle maffiázást, hanem az a szemét Gyurcsány, aki nagy lenülettel élt is ezzel a lehetőséggel.
    Tehát ha mondjuk Tibor bá ideírja, hogy mostantól Attilával szemben semmi nem számít személyeskedésnek és ha neked ír, senkit nem fog moderálni, akkor nem vele lesz bajod, hanem aki esetleg ténylegesen beszól neked?

    Felvetéseidre a kézenfekvő magyarázatok:
    – Orbán a szabadságharcos trükkjeivel pár plusz százalékot remélt. Szinte hihetetlen, de valahol működött is a Nagy Terv: máig vannak olyanok, akik simán bekajálják ezt és cseppet sem zavarják a tények.
    – ami a veszélyes filozófiát illeti: ez is parasztvakítás ezerrel. Remek taktika úgy tenni, mintha ténylegesen is fellépne a bankok ellen, csak hát azok a fránya tények… de amilyen buta az átlagember, nekik elég néhány hívó szó. Éljen a bankok elleni szabadságharc, amit persze lelkesen szponzorál is. 🙂
    Ja, és hát az is egy tényező lehet, hogy ha valakinek ilyen nemes szándékai vannak, akkor nagyon eredményeket sem kell felmutatni. Amilyen nagy falatnak tűnik ugyanis ez az ellenfél, simán el lehet hitetni a hívőkkel azt is, hogy ez most épp ezért meg ezért nem jött össze. És ezt a végtelenségig el lehet húzni.

  15. 13: ezen alapul minden szélhámosság. A szélhámos jól tudja, hogy áldozata mit szeretne hallani és azt nyújtja neki.

  16. Az elmúlt 22 évben kormányon lévő politikusok mind felelőssé tehetők abban, hogy nem születtek meg a szükséges törvények, amik gazdasági és morális felemelkedést hoztak volna az országnak. Ezek az emberek szinte kivétel nélkül a saját érdekeitet helyezték előbbre, ahelyett, amire a választók felhatalmazták őket, vagyis, hogy az ő érdekeiket képviseljék. De mivel jogilag nem (vagy nem bizonyíthatóan) követtek el törvénysértést, így aligha fogják őket felelősségre vonni. És mivel remekül tudják manipulálni a népet, így az elkergetésükre sincs esély. Ellenben nekik, ha olvassák ezeket a blogokat, mindenféle eszközeik vannak, hogy megtalálják és megkeserítsék az itt hozzászólók életét. Magyarul: a nemzet árulói el tudják hallgattatni a nemzetért aggódókat a nemzet védelmére hivatkozva.

  17. 13. Raon

    „Remek taktika úgy tenni, mintha ténylegesen is fellépne a bankok ellen, csak hát azok a fránya tények…”

    Könyörgöm, de minek feltüzelni a népet egy ál-szabadságharcra ?
    A 2/3 megad minden hatalmat arra, hogy Brüsszelnek látványosan benyalva akár szemeket is kilövetve, nagymamákat leteperve betartsa a globalista szentháromság törvényeit, a deregulazációt, a privatizációt és a liberalizációt.
    Gondolod, hogy megbeszélték a dramaturgiát Brüsszelben, és Cohn Bendit tükör előtt gyakorolta kidagadt nyakierekkel való üvöltözést miután együtt szívták a hasist Orbánnal a kávézóban?
    Mert ha nem akkor Bogár, Drábik, Hollande, a spanyol meg a görög tömegek miért lázadoznak a bankok ellen?
    Az is csak azért, hogy a mélymagyarokat megtévesszék?

    Akkor ez most úgy van, hogy Orbán úgy csinál, mintha szabadságharcolna, Brüsszel meg az IMF úgy csinál, mintha haragudna miatta és még a hitelminősítők is be vaennak vonva ?
    ENNYIRE nehéz a magyarok pénzét lenyúlni? Mert se a görögöknél, se a többi PIGS országokban nem kellett ez a szabadságharc, hogy lecsereéljék IMF-es helytartókra a választott kormányt.

    Nem az a baj, hogy az Orbán kormányt szidjátok,, hanem az, hogy az ország legnagyobb ellenségeivel is szövetségre lépnétek, csa hogy megbukjon a kormány.

    Rendbe kellene már tenni ezt a szabadságharc dolgot.

  18. Rendben….

    Mielőtt véremet veszitek, légyszives tisztázzuk a következőket :

    1. Morálisan, jogilag, emberileg: Helyes-e a hogy a bankok nem vesznek részt a közteherviselésben ?
    2. Helyes-e elvárni azoktól a vállalatoktól, akik a legnagyobb profitot realizálják hogy nagyobb mértékben adózzanak ?
    3. Ha minden bankhitelesen nem lehet segíteni, akkor egyetlen csoport se kapjon segítséget ?

  19. 18: 1: Ezt honnan vetted? 2: Nem, mert kiszámíthatatlan gazdasági helyzete eredményez, a rendszernek egységesnek kell lennie. Azt lehet vizsgálni, hogy mitől kiugró a profit. 3: Ha nincs miből segítenie az államnak, akkor a ‘nem bankhitelesek’ pénzéből nem helyes kisegíteni a ‘bankhiteleseket’, mert milyen alapon kell nekem helytállni – már bocsánat – más hülyesége miatt?

  20. 18: ha csalás történt, akkor a bankokat és a felügyeletüket kell felelősségre vonni és a hitelesek csak annyival tartoznak, amit forintban felvettek. Ez esetben sokkal kevesebb dőlt volna be.
    Ez teljesen független kérdés attól, hogy sokan felelőtlenül vettek fel hitelt.

  21. Na már megint ez a devizahiteles téma. Az embereknek volt választási lehetőségük, hogy forint, vagy devizahitelt akarnak felvenni. A forinthitelek esetében kb. 30-40%-kal magasabb kezdeti havi törlesztőt kellett fizetni, viszont nem volt árfolyam kockázata. A kedves ügyfél mérlegelhetett, hogy ez megéri-e neki, vagy inkább arra SPEKULÁL, hogy a forint tartósan erős lesz, így inkább devizában adósodik el.
    A devizahitelezés első éveiben még tovább erősödött is a forint, így a törlesztő (és a tőketartozás) még lejjebb ment, de ekkor egyik mai „hitelkárosult” se érezte úgy, hogy az ezáltal megtakarított pénz nem az ő jogos jussa, hogy ő most éppen átverte a bankot. De még csak félre se tették ezt a pénzt, hogy ha a kockázat éppen előnytelen oldalát mutatja, akkor legyen mihez nyúlni.
    Aztán fordult a helyzet, és az árfolyam átlépte a folyósítási árfolyamot, és az eddig magát okosnak képzelő ügyfél hirtelen átvert hitelkárosulttá változott, akit meg kell menteni a gonosz bankok ármányaitól.
    Az senkit sem érdekel, hogy aki nem vállalta fel az árfolyamkockázatot, és forinthitelt vett fel, az ugyanakkora folyósított összeg esetén jóval többet fizetett már vissza, mint a devizahitelesek, hiszen a forint erősödésből se származott előnye.

    A devizahiteles sírókórusra hivatkozva a Fidesz gyorsan megszavazta magának, hogy nyomott áron végtörleszthessenek, így sok milliós buktát toltak át a bankokhoz, de valójában annak, akinek nehézséget okozott a törlesztés is nyilván nem volt pénze végtörleszteni, így rajtuk nem segítettek.
    A kuruckodással és az unortodoxiával viszont sikerült elérni, hogy az ország iránti nemzetközi bizalom teljesen eltűnjön, így a CDS árak és az árfolyamok jó régóta szárnyalnak, ami megint a devizahiteleseknek rossz, de a képviselő uraknak ilyen tartozásai immár nincsenek, hiszen végtörlesztették őket. Valahogy ők mindig képesek új forrásokat találni…

    Szóval az egésznek a konklúziója, hogy a játékban résztvevők mind arra törekedtek végig, hogy az előnyöket bezsebeljék, a veszteségeket meg áttolják másokra…

  22. 17:
    > Könyörgöm, de minek feltüzelni a népet egy ál-szabadságharcra ?

    Nem vagyok egy nagy manipulátor, de az még nekem is egyértelműnek tűnik, hogy_valamilyen_hivatkozási alap még Orbánnak is kell, ha működtetni akarja a rendszerét. Az agymosott hívőinek kell egy maszlag, mégha kicsit elcsócsált is. Az a tatika csak a gyurcsányos nyolc évben működött, hogy nem mondott, nem csinált semmit, és ezzel megkapta a 2/3-os teljhatalmat.
    Egyébként a magyar poltikai élet elmúlt húsz évét nézve az efféle húzás valódi oka még véletlenül sem a feltüzelés, sokkal inkább a közöny állapotának elérése lehet, amikor a témát hallva az átlag fogazstózombi már inkább legyint, csak ne kelljen ezerhatvankettedszer is ezt hallgatnia. Ebből a szempontból kimondottan zseniális húzás ezt erőltetni, mert minél többet forog a köztudatban, annál jobban kopik az értéke (ha reálisan visszagondolsz, Orbánák nevéhez fűződik az is, hogy 98 után bulvár szintre vitték a korrupciót, és kb. 2000 után az ember már fel sem kapta a fejét, ha azt hallotta, hogy xy politikus állítólag megint lenyúlt százötvenmilliót).

    > Gondolod, hogy megbeszélték a dramaturgiát Brüsszelben, és Cohn Bendit tükör előtt gyakorolta kidagadt nyakierekkel való üvöltözést miután együtt szívták a hasist Orbánnal a kávézóban?

    Szerintem ez meg a másik véglet. Ártatlannak sem érdemes hinni „ezeket”, de túl sok észt sem érdemes feltételezni róluk, ez is a tények tanulsága. Én arra tippelnék, hogy ha valaha is kiderülne az igazság, néhány stratégiai döntésnek nevezett lázálom mellett jobbára átláthatatlan káosz és pillanatnyi improvizációk jellemeznék a politikai életet. Valós gyógyításnak még a szándéka sem, maximum pár tüneti kezelés.
    Orbán esetében erre bőven elég bizonyíték az is, ha tetszőlegesen választott témában egymás mellé tesszük, amit mondjuk 98 óta nyilatkozott. Ez a faszi már a saját handabandázásaira sem emlékszik teljesen – így szerintem a világ legértelmetlenebb időtöltése lenne ebben bármi logikát, vagy háttérben húzódó tervet keresni.

    > Akkor ez most úgy van, hogy Orbán úgy csinál, mintha szabadságharcolna, Brüsszel meg az IMF úgy csinál, mintha haragudna miatta és még a hitelminősítők is be vaennak vonva ?

    Nagyjából igen. A demokráciáknak nevezett gazdasági diktatúrák világában ezzel kiválóan értelmezhető minden összeesküvés elmélet. Azaz igazából összeesküvés, csak profitimádat.

    > ENNYIRE nehéz a magyarok pénzét lenyúlni? Mert se a görögöknél, se a többi PIGS országokban nem kellett ez a szabadságharc, hogy lecsereéljék IMF-es helytartókra a választott kormányt.

    Értem a bújtatott csapdát. A válaszom: rendben, lehet, hogy Orbánnak vannak tiszta szándékai is, de ezesetben világbéna politikus/diplomata, nem zseniálisan lavírozó újbethlen fejedelem. Másképp megfogalmazva: a feladat nehézsége miatt a megoldáshoz a tesco gazdaságos képességek messze nem elegendőek.

    > Nem az a baj, hogy az Orbán kormányt szidjátok,, hanem az, hogy az ország legnagyobb ellenségeivel is szövetségre lépnétek, csa hogy megbukjon a kormány.

    Kíváncsi lennék, hogy egy NEKEM írt válaszodban hogy keveredett ide a királyi többes, de az imént említett „lálálálá” jelzésem tükrében ez is érthető lenne.
    De érteni vélem, miért írtad ezt ide – sok emberben megvan a késztetés, hogy az őket foglalkoztató dolgokra MINDENÁRON megpróbáljanak valamilyen választ találni.
    Nézd, nekem semmi jogom megmondani, hogy mit csinálj, de talán elfogadsz egy véleményt: ha te ezt itt komolyan gondoltad, akkor elég csúnyán becsapod magad.
    Pár éve már olvasom a blogot, és sok érdekességet láttam itt, de az általad említett „bármitcsakvesszenorbán” jelleget nem.

    De hogy kellő alternatívát is adjak: többször jeleztem már itt (igaz, soha senki sem reagált rá), hogy Volner János ezekben a dolgokban szerintem messze az egyik legfelkészültebb magyar politikus, és számtalan olyan, egyszerű józan ésszel nézve is logikusnak tűnő javaslata van, amellyel Orbán is előbbre juthatna, ha tényleg ez lenne a célja.

  23. 18:
    1 – szerintem jó dologról akarsz kérdezni, de rosszul teszed fel ezt a kérdést.
    2 – ez így szintén problémás: az ismert, vesszenek a gazdagok népi demagógiára hajaz.
    3 – érdekes, hogy ezt írod, mert éppen erről szól Árpád itteni levele. Ha az állam nem tenne keresztbe a magyar jog szerinti igazságszolgáltatásnak, úgy tudna segíteni rengeteg emberen, hogy egy fillért nem kellene elővarázsolnia hozzá.

  24. Minden tiszteletem Árpádnak,és le a kalappal előtte..Tényleg fantasztikus dolgokat visz véghez..
    Én Tibor bának adok igazat valahogy ebben a témában (is)..
    Sajnos vagy nem sajnos,mást nem tudok mondani..

  25. 13. sajnálattal állapítom meg elhamarkodott következtetéseidet, mielőtt minősítenél, vedd a fáradságot és nézz utána eddigi munkásságomnak. Így is nagyon hosszú lett a cikk, mindent nem lehet szájba rágni…..de a kedvedért gyurmáékról is írhatok egy litániát. K.Á.

  26. 26. Kedves Árpád!
    Nem minősítek, és nem vitatom a munkásságod.
    Csak azt szeretném, ha a teljes objektivitás vezérelne.

  27. Én összezárnám egy hétre az összes politikust Árpáddal. A Molnár F. Árpáddal. 🙂 Lenne aztán nemulass. 🙂

  28. 20 Observer

    „kkor a ‘nem bankhitelesek’ pénzéből nem helyes kisegíteni a ‘bankhiteleseket’, mert milyen alapon kell nekem helytállni – már bocsánat – más hülyesége miatt?”

    Aha… tehát a devizahitlesek kisegítése nem a te feladatod..
    Rendben.
    És a Fekete János Által felvett IMF hitel visszafizetése ami lassa 160 milliárd dollárra rúg azért miért kell fizetni… Akkor se kérdeztek meg másokat, és mégis húzzák a derékszíjat mindenkin.

    Bár én azt hiszem, a devizahitelesek megsegítése nem egyszerűen szívügy.
    többszázezer családról van szó, jó részük fiatal… ez rosz esetben majdnem egymillió ember aki az utcára kerül, hajléktalanná válva, és abbhagyja a legalapvetőbb fogyasztást is és nagy valószínűséggel felvenné „cigány életformát”… ezt bőven megsínylené az őket kiszolgáló szolgáltatóipar, kereskedelem és gyakorlatilag az egész gazdaság.
    Nem beszélve arról hogy többtízezer lakás/ingatlan kerülne a piacra egyszerre… az amúgy is nyomott ingatlanpiac azonnal megfeküdne.
    Az állam elesne a devizahitelesek adóitól is, amit aztán úgyis tőled hajtana be…
    Tehát szerintem a devizahitelesek „kisegítése” még a kissebbik rosz.

  29. 22. Ezt szépen levezetted, csak ott a hiba, hogy a deviza alapú hitelesek nem vehettek volna fel forint hitelt (mert nem voltak olyanok a bevételeik és ezért azt nem tudták volna törleszteni, néhány kivételtől eltekintve). És ezt a bankban nagyon jól tudták, és mégis adtak nekik hitelt!
    Pedig azt is tudták (mert tudniuk kellett), hogy a deviza árfolyam felfele fog mozdulni, és akkor a devizahitelesek megint csak nem tudnak fizetni. És mégis adtak nekik hitelt! Pedig ha csak a saját szabályaikat betartják, akkor nem adnak nekik, és megóvják a „hülyéket” a bedőléstől.
    Ezt a bankban csücsülő s*ggfejeknek kellett volna tudniuk, nem a betérő ügyfeleknek (hallgass csak meg néhány Róna Péter riportot az ügyben a bankok felelősségéről).
    Azért fizették nekik a prémiumokat. Vagy mégsem…?
    A többi törvénytelen húzásukat most ne is érintsük, mert azokért egyenként járna nekik a tarkón-lövés…
    (Nem vagyok deviza-hiteles, és semmilyen hitelem nincs, mégis törlesztik a bankok „veszteségét” az adómból…)

  30. Szerintem több szinten is hibát követtek el, és mind a jobb-, mind a baloldal sáros abban, hogy idáig fajultak a dolgok. Jelenleg épp a Fidesznek kellene helyreállítania a törvényes rendet, de a lényegi problémákkal nem hajlandóak foglalkozni, csak látszólagos intézkedéseket hoznak. Még szomorúbbnak tartom, hogy az alternatív ellenzék, mint pl. az LMP, vagy a Jobbik sem foglalkozik érdemben az üggyel. Azt hiszem ilyenkor kapnak szárnyra a mindenféle konteók…

    Kik tehetnek erről, és kit milyen felelősség terhel:

    1: MNB (Járai/Soros)
    2: PSZÁF – Bankok
    3: MSZP-SZDSZ-FIDESZ
    4: Az egyszeri hitelfelvevők

    Nálam ez a sorrend, az élen állnak a szakértők, a pénzügyi szereplők, valamint a törvényhozók, és legvégére tettem a hitelfelvevőket. Bár az első hármat nagyon nehéz egymástól elválasztani, mivel rengeteg a politikai, pénzügyi, gazdasági összefonódás.

  31. 29!
    Igen,neked is igazad van ebben ..

    A bankok veszteségét pedig én is fizetem,(mint pozitív adós)
    ugyanis a tőke és az árfolyam illetve a kamat különbözetet,már nem igazán úgy számolják el ahogyan hivatalosan kellene,de már ott tartok hogy nem is érdekel..
    Az autómnál a C. bank pontosan levezeti nekem hónapról hónapra precízen, a szabad felhasználásúmnál a R. bank viszont már újabban nem igazán pontosan számol,csak úgy nagyjából írja le a dolgokat a félévi elszámoló levélben..Minden precizitást nélkülözve..Elszámol 252 meg 254-el előre,de visszafelé nem igazán akar számolni..Pedig egy fél évig azért nem tartják ilyen magasan az árfolyamot,legfeljebb 1-2 hétig…

  32. Talán jó lenne levetkőzni azt a tündér mesét, hogy a kormány az állampolgáraiért van. Ha azért lenne, biztosan éreznéd…
    Hagyjuk a nyugdíj, egészségügy, utak építése szlogent, mert nincs nálam a szívgyógyszerem. Talán szervezni kellene egy békés ellenállást, de ez a nép erre még nem érett, vagy én nem tapasztalom, hogy képes lenne összefogni!

  33. 29:
    Ha a bank nem ad hitelt, akkor azért kell utálni, ha meg ad, akkor azért. A jelzálog hiteleknél a hitel fedezete nem elsősorban a jövedelem, hanem maga a jelzálog, a bank elég egyértelműen tájékoztat arról, hogy ha nem fizeted, bukod a kecót (ezért cserébe adják jóval alacsonyabb kamattal, mint a fedezet nélküli hitelt). Aki emellett elvállalta a devizahitel felvételt, az tudta mit kockáztat, nem a bank felelős azért, ha túl nagyot álmodott. (Ha 4000 ccm-es sportautót akarsz venni, akkor se utasít vissza az autókereskedő, ha 1 hónapos a jogsid van, és ezerkettesnél nagyobb motorú autót még nem vezettél. Felelős-e az eladó, ha másnap összetöröd a kocsit és még CASCO biztosításod se volt rá?)
    A deviza árfolyamok mozgásának iránya megjósolhatatlan, a devizahitelezés elindulása előtt sok éven át elég szűk sávban mozgott az euró és a frank is, indulás után ráadásul elég sokat erősödött is a forint. Sokan hitték, hogy az EU pénzek beáramlása olyan lökést ad a gazdaság fejlődésének, hogy ez tartósan így maradhat.
    Azt kéred számon a bankoktól, hogy miért nem láttak a jövőbe, hogy jön majd egy olyan válság, amire majd egy évszázada nem volt példa.

    Magyarországon az adófizetők pénzéből eddig egy fillért nem kaptak a bankok a válság kitörése óta, épp ellenkezőleg: a különadók formájában extra nagy sarcot vetettek ki rájuk, és még a jelzálog jog érvényesítés lehetőségét is felfüggesztették. Az emiatt keletkezett veszteségeiket a bankok részben lenyelték, másrészt viszont a továbbra is fizető ügyfeleikre hárították át, így nem az adófizetők, hanem a rendes ügyfelek szívnak. (pl én, mert nekem van jelzálog hitelem)
    Az adófizetők majd az árfolyamrögzítés nevű móka finanszírozásába fognak csak beszállni, de az még csak most van indulóban…

    30: Soros??? Nem Simorra gondoltál?

    31:
    Szerintem rendesen számolnak, banki szoftverekben nem szoktak trükközni, mert túl nagy a lebukás kockázata, hiszen minden ügyfélnek azzal számolnak el, biztos lenne köztük olyan, aki utánuk számol, reklamál és feljelent, ha valami nem stimmel.
    A (többnyire éves) kamatperiódus lejártakor megállapított új, magasabb kamatlábon keresztül szedik be a kiesett pénzeket, bár valóban elképzelhető az is, hogy azokra a napokra, amikor sok hitelnek van fordulónapja, akkor az indokoltnál picit feljebb lövik be a középárfolyamot.

  34. 34: De, Simorra gondoltam, köszönöm, hogy kijavítottál.

    Nem akarlak megbántani, de úgy látom, hogy te nem látod át a bankok hitelezési gyakorlatát.

  35. 34. Látom Te is meg tudod magyarázni, hogy a döglött ló alszik. Hogy ebben milyen érdeked van, nem tudom (nem is érdekel), de jobb lenne kicsit utánanézned az uzsorás átveréseknek, mert finoman fogalmazva csúsztatsz picit 😉

  36. Kedves Avatar!
    Te valami banki szócső lehetsz, mert úgy nyomod a hazug banki rizsát, hogy az már fáj!
    Nem akarok nagyon belemélyülni a dolgokba, de tudod, ha egy devizának felmegy az árfolyama, akkor mindig csökkenni szokott a kamata. Ez még a svájci franknál is így van . 🙂
    Amikor az emberek 140Ft/ CHF árfolyamnál felvették a hitelt, akkor a CHF-Libor több mint 3 % volt. Ez kb 6 % THM-et eredményezett .
    Most, amikor 240 forint egy frank, akkor a CHF-Libor már csak 0,2 % körül van. Ennek ellenére, az adósok számára a THM 11-12 % . ( Az árfolyam-emelkedés ebbe nem számítódik bele.) Ez hogy lehet???
    Erre a bankok nem tudnak magyarázatot adni, csak azt, hogy nekik ennyibe kerül a pénz. Ez persze nem igaz !!!

  37. Na ide figyeljetek. Aki ismer, annak nem lesz meglepő, ha közlöm, hogy Avatarral egyet értek. Az USA ingatlan buborékot Magyarországon csak kevesen látták előre, még a bank szakmában is. Hogy a bukta ekkora lesz, azt senki nem tudta. A bankoknak kedvezőbb volt a valuta alapú hitel felvétele. Én már többször megírtam Árpádnaka is. Szerintem két támadási felület van. 1) változtatható kamatláb. 2) „csalás” gyanúja, mert a forint hitel rádumálás szerűen indokolatlanul magas volt. Mindden más kitaláció az adósok részéről. Nagy részük tudta mit választ, szabadon döntött, volt egy kis rádumálás. Azt kell vizsgálni, hogy ez a rádumálás a máshol is megszokott mértékü volt-e vagy nagyon sokkal több. Na ez „csalás gyanús”.

  38. 29: Na Attila, már engem is sikerült felhúznod. Mi a faszom közöm van ahhoz, hogy mit művelt anno a Fekete János? És mi közöm van ahhoz, hogy mit műveltek a devizahitelesek? Egyik se kérdezett meg engem, hogy vegyen-e fel hitelt, vagy se.
    Feketének annyi mákja van, hogy amit ő vett fel, azt tutira nem neki kell visszafizetni.
    Te meg itt elegánsan csúsztatsz meg összemosol dolgokat.
    Vazze, ha előre megfontolt szándékkal leugrok egy toronyház tetejéről és kitöröm a nyakam, akkor nem én vagyok érte egyedül a felelős? Nem az építészmérnök meg a kőműves meg a liftszerelő – pedig a házhoz mindnek köze van.
    Sajnálom a devizahiteleseket, de van 3 gyerekem, akiket fel kéne nevelnem – és hó végén már elég szarul áll a büdzsénk amúgy is – az én pénzemből már ne akarj jótékonykodni!

  39. Observer ! Szép, amit írsz.
    Te természetesen nem vagy hibás, 3 gyereked van, stb. Teljesen igazad van.
    Ezért az adósok Tőled csak egy dolgot kérnek : Követeld te is Orbán Viktortól, hogy tartassa be az érvényes törvényeket !!!!
    Ha betartatja, akkor nem az adósok mennek csődbe, hanem a bankok. Na persze akkor szívni fognak az ártatlanok is, mert a bankbetétekért 100 ezer euróig kezességet vállal a kormány : A TE ADÓDBÓL IS !

  40. Kedves Tibor Bá ! Nincs azzal semmi baj, hogy Te Avatarral értesz egyet. De ettől még Avatarnak egyáltalán nincs igaza. 🙂

  41. 38. Observer.Legyél következetes, így vagy úgy közöd van még a Hawai Humuhumu-nukunuku-apua’a-hoz is. Ha most nem is érzed hogy közöd van hozzá , de a következmények rád is hatással lesznek.

  42. 13.
    „Mert valóban nagyon csúnya dolog volt 2000 karácsonyán az Orbán kormánynak hozni egy aljas rendeletet, de az még ennél is aljasabb dolog, hogy a következő kormányok 8 év alatt sem szüntették ezt meg (!!!!!) hanem éppen ők voltak azok, akik ezen aljas rendelet alapján rabszolga sorba hajtották a népet(!!!!)”

    Na akkor bontsuk ki az ok-okozat összefüggéseket kicsit jobban!

    Igaz, a devizahitelezést nem törölték el.
    Viszont eltörölték szintén az Orbán kormány alatt elindított lakáscélú támogatott forinthitelezést, ami az MSZP kormány idejében a költségvetésnek több száz milliárd kiadást okozott.
    Ha a devizahitelezést is eltörlik, akkor a magas forint kamatok miatt gyakakorlatilag nem lett volna hitelezés az osrszágban.
    Azt is lehetne boncolgatni, hogy pl. Járai jegybankelnöksége, szakértelme mennyire járult hozzá a magas forintkamatokhoz.
    Én még emlékszem, hogy a nagy héja magatartásával, előszőr az akkori sáv egyik oldalát támadták be a spekulánsok, ekkor észhez tért, egy nagyot rántott a kamatokon, mire ennek hatásra egy idő után a másikat támadták. A nagy szakértő.

    22.Esetleg arról is ejthetnél egy pár szót, a felelőtlen hitelezők ostorozásán túl-, hogy a bankok miért nem csökkentették a CHF hitelkamatokat, amikor az gyakorlatilag 0-ra csökkent. Korábban már írtam, ha azt a csökkentést végrehajtják, a devizahitelesek többségének gyakorlatilag NEM VÁLTOZOTT VOLNA A TÖRLESZTŐRSÉZLETE.
    Na aki akkor is bedőlt volna, azt lehet esetleg felelőtlen hitelesnek nevezni, bár a nem várt mélységű válság hatásait azért itt is figyelembe kéne venni.

    34:
    „Magyarországon az adófizetők pénzéből eddig egy fillért nem kaptak a bankok a válság kitörése óta”
    Ez tényszerűen NEM IGAZ!

    Összességében azon előttem szólókkal értek egyet, akik arról írtak, hogy HA A BANKOKKAL A 100%-OSAN VISSZAMENŐLEG BETARTATTÁK VOLNA A TÖRVÉNYEKET ( deviza alapú hitelezés, vételi/eladási árfolyamok alkalmazása, CHF hitelkamatok az SNB jegybanki kamattal összhangban való változtatása, forintban felmerülő költségek devizában történő elszámolása, egyoldalú szerződés módosítás )
    AZ NAGYOBB VESZTESSÉGET OKOZOTT VOLNA NEKIK, MINT A BANKADÓ ÉS A VÉGTÖRLESZTÉS.
    Ekkor semmi bankellenes dolog nem történt volna, csak a nyugaton már megszokott normák lettek volna bevezetve a magyar bankrendszerben.

    23.

  43. 37. Tibor bá’, akkor már csak azt kéne elmondanod, miért nem csődölhetnek be a bankok is (ahogy az adósok), és húznának haza az anyjukba? Miért kell a mi adónkból megmenteni őket, az elmaradt hasznukat kifizetni stb.
    Amikor qrmányunk jövőre kitalálja (véletlenül), hogy 30%-al csökkenti a nyugdíjakat, meg esetleg a fizetéseket is (mint pl. Görögországban), csak a bankoknak meglegyen a betevő és az IMF is jól érezze itt magát nálunk, akkor meglátjuk mennyire lesz elegendő a „nem tudhatták előre” magyarázat.
    „Aki hülye haljon meg.” Ha bank akkor is (nem csak a „hülye” adós)…
    Természetesen igazatok van, hogy túlnyújtózkodtak a takarón, hiszen valaki volt olyan ügyes, hogy elhitette velük, megtehetik. Nem lehet mindenki olyan okos, mint ti, hogy előre látja, hogy átverik éppen. Sok a funkcionális analfabéta is, aki nem, hogy 30 gépelt oldalt, de még egyet se tud elolvasni, nemhogy értelmezni. A magas szintű pénzügyi ismeretekről pedig nem is álmodnak, még az alapszintűről se. Túlvállalták magukat, ez tény. Bukták a történetet, de emellett alaposan át is vágták őket sorozatos törvénytelenségekkel. A bíróság is kimondta már…

  44. 41: Talán nem tudod, de bankok nélkül nem működik a pénzügyi rendszer. Pl. nem kapsz fizetést a jövő hónapban… vicces lesz 🙂
    Ez nem jelenti, hogy szeretném őket. Jó törvények kellenek, és azokat be kell tartatni. Csak sajna ez nem érdeke a politikusainknak – ezt a Postabank ügy óta illene tudni. A hivatalnokaink meg, akiknek ellenőrizni kellene a pénzügyi rendszert, vagy korruptak szintén, vagy csak balfaszok.

  45. 40.
    De érdekes módon Az Orbán kormány a populistább,igazságtalanabb, a felsőbb középosztálynak kedvező döntéseket hozta meg.
    Vajon miért???

    Az is megérne egy misét, hogy a bank adót miért nem a devizahitelesek megsegítésére fordították, mert ennek a forrása a törvénytelenségek miatt ez a múltban a Tőlük elszedett pénz volt.

    Az is érdekes, hogy a törlesztő részleteknél a középárfolyam alapú elszámolás miért csak a lakás célú hitelesekre vonatkozik.
    Csak ott jogszerűtlen, más hitel fajtáknál pl. szabad felhasználású, stb, nem?

  46. 41:
    A kapitalizmusban mindenki iparakodik mindenki mást átverni. Ennek persze van egy elfogadható határa. Na, ezt a határt kell a bíróságoknak vizsgálni ebben az esetben át lett-e lépve? Már ne haragudj, de nyisd ki a szemed. gyakorlatilag mindennek a fogyasztói ára 9-re végződik. 999 forint 1000 helyett. 14.990 forint 15.000 helyett. Ezt nem veszitek észre? Minden második polcra ki van írva, hogy AKCIÓ, de az ár pont annyi, mint előtte. Ezt nem veszitek észre? Nem veszed észre, hogy fehér köpenyes nők és férfiak fájdalomcsillapítot ajánlanak a képernyőn, éppen most fejlesztették ki, csak neked. A fenéket. Ebbe is paracetamol van, ami szétbassza a májadat (és az egészségügy miniszter hagyja). A fogkrémet fogorvosok ajánlják, a popsi kenőcsöt óvónénik. stb. Nincs itt semmi se eltitkolva. Nyiltan megy az átverés, csak tessék észrevenni és leszűrni a tanulságot. „Papapapa nem érdekel, hogy vissza tudod-e fizetni” Erre, akinél nem szólal meg a vészcsengő, az életképtelen a kapitalizmusban. És akkor ne az én adómból tartsák életben.

  47. 45:
    „Erre, akinél nem szólal meg a vészcsengő, az életképtelen a kapitalizmusban.”
    És mi azokkal, akik ezelőtt a reklám előtt vették fel a hitelt?

    Te adtad meg a pontos forrását annak a náci időszakban élt papnak, akik koncentrációs táborban végezte, és utólag a közönyösség ellen szólalt fel, mert nem lépett fel az ellen, hogy a társadalmat szalámi technika szerint hallgattatták el.

    Tegnap a magánnyugdíjpénztár tagok, ma a devizahitelesek, holnap a nyugdíjasok.

    Annak idején Te a vitánkban azt hoztad fel érvként, hogy Nektek megígérték a tisztességes nyugdíjat.
    A fenti gondolta menet mentén, ugye nem fogsz csodálkozni, ha Titeket is átvernek?

    Az magyar uralkodó elitnek csak addig érdekük a nyugdíjasokat jól tartani, amíg a szavazataikra számítanak.
    Gondolj bele, mekkora lenyúlási lehetőség, ha 10-20%-al csökkentik a nyugdíjakat.
    Nagyon érdekes a szavazás előtti regisztráció meglebegtetése.
    Lehet ez csak előjátéka annak, hogy egyes társadalmi csoportokat kizárjanak a szavazásból.
    Amint ez a nyugdíjasokra is kiterjesztik ( meg lehet ideologizálni azt is, ha csak a SZJA fizetők szavazhatnak), akkortól nem kell a nyugdíjasok érdekeire figyelni, ergo a nyugdíjuk emelésére, inflációkövető szinten tartására se.

    Félreértés ne essék, én ezt nem helyeslem, de abból a logikából, amire Te hivatkozol, ez következhet!

  48. 40: Nem hinném, hogy OV szóba állna velem 🙂
    A törvények betartatása szép gondolat, de nem fog menni – aki fizet, annak húzzák a nótát.

  49. 37: Részben igazad van, a bankok nem számítottak ekkora kilengésekre. Egy bizonyos árfolyamváltozáson túl pedig a saját létük kerül veszélybe. (Elméletileg, bár mivel nem látok át mindent, ezért nem vagyok biztos ebben.)

    Tény: a forint hitelek esetében is, valamint az euró hiteleknél is dupla akkora volt a kezelési költség, mint a svájci frank hitelek esetében. Ha 2004-ben az euró-hiteleknél 1,5% lett volna a kezelési költség, és mondjuk elengednek még 0,4% akciós kamatot, mint ahogy a CHF-alapúaknál megtették, akkor mindjárt ugyanannyi lett volna a kamat, mint a CHF-nél. A külföldi anyabankok euróval vannak feltankolva, ez is tény. Hogy ennek ellenére a CHF-t erőltették, és jóval kevesebb kamatmarzzsal adták a kezdetekkor az ilyen típusú hiteleket, egyértelműen azt jelzi, hogy spekuláltak. Ha nem is a válságot várták, ők egyértelműen tudták, hogy hosszútávon ők hogyan járnak a legjobban.

  50. 51: a 38-hoz akartam hozzászólni, bocsi…

    Az egyoldalú kamatváltoztatásokkal, és azok jogtalanságával egyetértek veled, Tibor Bá’.

  51. 47. Pzuj: A bíróság kimondta, hogy a középárfolyam is baromság: amiben az adósnak adták, abban kérhetik tőle. Ez lehet vételi, közép vagy eladási is, de nem lehet különböző. Így minden deviza (és alapú) hitelezésnél törvénytelen volt az ettől való eltérés. Ahogy a svájci alapkamattól elrugaszkodott kamat számítás is az: volt az -1,5% is 😉
    És van még pár pont, ami törvénytelen volt. Eddig is, csak mindenki tojt rá, mert nem ő fizette (hanem a „hülye” hitelesek). Ettől még az volt. És hiába próbálják a hitelesek háta mögötti egyezségekkel elsikálni a törvénytelenségeket (a kormány és a bankszövetség), attól azok még megmaradnak. És a felelősség bizony őket is terheli. Amit persze szeretnének elkerülni.

  52. 49:
    A szaláűmi taktikát sokan sokszor alkalmazták már. észre kell venni, ellen kell állni. De nyilván érintett vagy és ezért képtelen vagy belátni, hogy a magánnyugdíj elkopzás nem egyenlő a CHF hitelek feletti szemethunyással, pláne nem az igen tevőleges nyugdíj csökkentéssel.

    A korábbi rezsim nyugdíj „igérerte” pedig egy egészen más kategória. Akkor központi tervgazdálkodás volt. A dolgozó bevallottan kevesebb bért kapott, mint az általa előállított javak, amit sok mindennel kompenzáltak (anno felsoroltam) ezek egyike volt a beigért nyugdíj, amit ha nem adnak meg, akkor sima átverés.

  53. 49:
    „De nyilván érintett vagy ”
    Már nem vagyok.

    „hogy a magánnyugdíj elkopzás nem egyenlő a CHF hitelek feletti szemethunyással, pláne nem az igen tevőleges nyugdíj csökkentéssel.”

    Persze mindegyik más valahogyan, de ami bennük közös, az a tisztességtelen eljárás (átverés).

  54. 54:
    „A korábbi rezsim nyugdíj “igérerte” pedig egy egészen más kategória.”

    Az előző rendszer ígérte.

    Mi a garancia arra, hogy az új rendszer ezt az ígéretet be is tartja?
    Tudom, a jogfolytonosság.
    Hát én látva a történéseket ebben nem nagyon bíznék.

  55. 55:
    OK, OK, de a tisztességtelenségnek vannak fokozatai. Valamint egyértelműsége és kétségei. A CHF hitel ügy messze nem egyértelmű, komplikált.

  56. 23. Raon

    Számomra jelenlegi és az előző kormányok között az a lényegi különbség, hogy az előző kormány kritika és ellenállás nélkül szolgáltatta ki a nemzeti vagyont, túlteljesítve az elvárásokat, a mostani meg valamivel nagyobb ellenállást fejt ki.
    Számomra az ál-szabadságharc nem logikus, bár én is támogatok néhány összeesküvés elméletet.
    Szerintem Orbán simán elkalkulálta magát, azt hitte, (annakidején talán joggal), hogy az „occupy wall street” szerű mozgalmak az ő malmára hajtják a vizet.
    A mostani helyzetet a valós alternatívák fényében kellene látni.
    A liberál-szocialisták a görög utat tudták volna nyújtani, valószínűleg orrhosszal megelőzve őket. A Jobbik számomra is szimpatikusabb, de ha ők lennének kormányon, akkor már túl lennénk néhány NATO bombázáson. Látod…ezeknek még a Fidesz is túl unortodox.

    Meg el kellene gondolkodni azon, hogy mi vár az országra ha ez a kormány megbukik… Bajnai vezette IMF protektorátus? Demokratkus Koalíció ? Visszajön az SZDSZ ? Jobbik?

    Szeintem az lenne az ideális, ha úgy irányítaná a Jobbik a Fideszt, mint az SZDSZ a szocikat…

  57. 59!
    Semmi jó nem vár ránk,se így ,se úgy..
    A jobbik nincs kormányon..Honnan tudod mit tenne ha kormányon lenne?Mert nem azt amit most tesz az biztos..

  58. 46: Ott a pont! A helyzet az, hogy a magyar gazdaság jelenlegi szerkezete mellett a bankrendszer csődje egyet jelentene a gazdasági apokalipszissel. A helyzet sokkal-sokkal rosszabb lenne még annál is, mintha MINDEN devizahiteles csődbe menne.

    Megint nem leszek rövid, de a poszt elolvasása után futás közben végiggondoltam ezt a kérdést egy másik aspektusból is, és szerintem fontos, hogy ezt tisztázzuk. Konkrétan a magyar forint erősítése-gyengítése témakörben érdemes kutakodni egy kicsit, ha még bírjátok a grafomániámat cérnával.

    Na, szóval. Adott egy ország, annak adott ugye a saját pénzneme. Az, hogy az adott ország pénze mennyire erős vagy gyenge, dönti el, hogy milyen jegybanki politika kifizetődő az ország számára.

    Azok az országok, amelyek többet termelnek, mint amennyit fogyasztanak, illetve több (lényegesen több) az exportjuk, mint az importjuk, alapvetően abban érdekeltek, hogy a pénzük gyenge legyen (lásd németek – az euró a német márkához képest sokkal gyengébb pénz, de ennek köszönhetően meg is szaladt a német gazdaság rendesen – igaz, a lakosság fogyasztása ennek némi kárát látta, viszont a mai napig hihetetlenül jók a foglalkoztatási adatok, mára a fejlett világban gyakorlatilag szinte egyedülállóan). Ezekben az országokban az önálló jegybanki politika (ha még van, a németeknek már ugye nincs, mert Európai Központi Bank van) célja annyit kibocsátani a saját pénzből, amennyit csak lehet, így gyengén tartva a saját devizát. Fontos megértenünk, hogy mivel a jegybank KORLÁTLAN mennyiségű saját pénzt bocsáthat ki, ezért ennek a mechanizmusnak nincs felső korlátja. A jegybank addig gyengíti a pénzt, ameddig akarja.

    Azoknál az országoknál, ahol a belső fogyasztás erős, de a termelés gyenge, illetve az export-import szaldó erőteljesen az import irányába billen, a saját pénznem erősítése az érdek, hiszen minél többet ér a saját pénz a többi ország pénzéhez viszonyítva, annál több mindent lehet belőle venni. Korunk gazdasági monstruma, az USA tökéletes példa erre. Az USA mára ebben a mechanizmusban odáig jutott, hogy országokat bombáz szét, akik a dollár 1945-től kezdődő hegemóniáját vitatni akarják. Meg vagyok győződve róla, hogy az atomfegyverek bevetésétől sem riadnának vissza ennek a célnak az érdekében, és könnyen lehet, hogy Iránban erre (is) sor fog kerülni. Ne adja az ég, de nagyon úgy néz ki, hogy így lesz. Nagyon fontos látnunk itt, hogy a saját pénznem erősítésére tett erőfeszítésének VAN felső korlátja (még az USA esetében is). Hazánk sajnos jelen pillanatban ebbe a második kategóriába tartozik, és a forint erősítésére rendelkezésre álló eszközeink nagyon is végesek. Nincs világelső hadseregünk, nincsenek atomfegyvereink, egyedül a jegybanki tartalékunk van.

    Miért is kell jegybanki tartalék? Nos, azért, mert ha nincs egy jelentősebb mennyiségű devizatartalék a jegybank zsebében, akkor bármelyik spekuláns néhány milliárd dollárnyi összegből bedöntheti a forintot, és „viheti a kasszát”, vagyis irtózatos pénzügyi káoszt okozva hatalmasat kaszálhat. Tény, hogy a jegybank devizatartalékai ma kb. akkora összegre rúgnak, amiből csaknem a teljes államadósságot ki tudnánk fizetni. Viszont szükség van rá, mert ha ez nem lenne, a svájci frank már holnap 5000 forintot érne.

    Van ugye nekünk egy közgazdászunk, Róna Péter, aki több alkalommal kifejtette már, hogy az IMF hitelre alapvetően azért volt szükség, hogy a jegybanki tartalékot növelni tudjuk, ezzel kifizetve a spekulatív tőke okozta sarcot. A helyzet az, hogy Róna Péternek igaza is van, meg nem is. Tény, ha nem lenne spekulatív tőke, nem kellett volna megemelni a jegybanki devizatartalékot, és nem kellett volna IMF-hitel. Viszont az is igaz, hogy ha a magyar gazdaság szerkezete nem az amerikai, hanem a német modellt követné, akkor egyáltalán nem lenne szükségünk jegybanki tartalékra (vagy legalábbis messze nem ekkorára), hiszen az ország gazdaságának csak jót tehetne egy spekulatív forintgyengítés, az erősítésre tett kísérleteket pedig pofonegyszerűen ki lehetne védeni korlátlan mennyiségű forint kinyomtatásával. Kína voltaképpen szintén ezt csinálja, ráadásul Kína nem tagja semmilyen pénzuniónak, kapják is az osztást a nyugati országoktól rendesen, amiért nem hajlandóak erősíteni a jüant (vagy rimbimbit, ahogy hívják a saját pénzüket). Persze a nyugat pofázhat, amit akar, Kína bolond lenne levágni az arany tojást tojó tyúkot, és feladni a hihetetlenül kedvező jegybanki stratégiáját. Főleg, mivel gazdaságának belső szerkezete lehetővé teszi mindezt számára.

    Tehát összefoglalva: a jegybank korlátlan mértékben képes gyengíteni a saját pénzt, de csak korlátozott mértékben képes erősíteni azt. Nos, ha megnézzük az elmúlt 20 évet, az MNB ebből a szempontból valóban az ország gazdasági szerkezetének megfelelően járt el, és nem is végeztek rossz munkát. A forint az euróhoz képest relatíve stabil tudott maradni. A magam részéről azt tudom mondani, hogy ha minden pénzügyi szervezet hasonlóan jó munkát végzett volna, mint az MNB, jóval kisebb szarban lennénk, mint most. Persze az MNB lehetőségei korlátozottak, vagyis végig széllel szemben hugyoztak, aminek a vége tudjuk, hogy mi. A lehetőségek kimerültek, az IMF-hitelből megerősített devizatartalék ellenére is, és a forint az euróval, de főleg a svájci frankkal szemben sajnos elszállt, mint a győzelmi zászló.

    Hogy jön mindez a devizahitelekhez? Nos, úgy, hogy Magyarországon azért kellett devizában eladósodnunk, mivel a jegybanki politika a forint erősítése végett nagyon magasan tartotta a forint alapkamatát. Ha a magyar gazdaság szerkezete nem lenne olyan, amilyen, nem kellene széllel szembe hugyoznunk, és akkor ez az egész nem alakult volna ki. Sajnos ilyen szerkezetű gazdaság mellett jó megoldás és jó végkimenetel nincs, csak szar és még szarabb között lehet választani. Abban pedig – bár tudom, hogy ezzel nem leszek népszerű – maximálisan egyetértek Avatarral, hogy a gazdaságunk azért „amerikai típusú”, mert az emberek fogyasztási szokásai és pénzügyi ismeretei nem megfelelőek.

    Ennek az egésznek Magyarország számára csak akkor lesz pozitív végkimenetele, ha ezen változtatunk. Vagyis minél kevesebb külföldi árut fogyasztunk, minél többet takarítunk meg és minél nagyobb mértékben igyekszünk a saját gazdaságunkat finanszírozni. Ha többségében magyar tulajdonú bankok finanszíroznák a magyar gazdaságot, akkor már a számonkérés sem lenne probléma, hiszen a magyar tőkével kellene elszámolniuk ezeknek az intézeteknek. Jelen pillanatban a magyar bankokat külföldi (főleg német, osztrák és olasz) tőke működteti, vagyis ezek a bankok ELSŐSORBAN ezeknek az érdekeknek tartoznak elszámolással. A velük szembeni „keménykedés” csak oda vezet, hogy kivonják az utolsó fillért is a magyarországi érdekeltségeikből, akkor pedig tényleg összeomlunk, mivel a saját tőkénket az elmúlt 20 évben az utolsó fillérig feléltük (nagyságrendileg kb. 300.000 milliárd forintot, ahogy Tibor bá eddig összeszámolta, ezzel összehasonlítva a privatizációs állami vagyonveszteség kb. 30.000 milliárd volt, vagyis gyakorlatilag aprópénz ahhoz képest, amit a „jónép” elautókázott és elplazmatévézett – csak hogy érezzük a nagyságrendeket).

    Abban persze abszolút egyetértek a bankokat kritizálókkal, hogy a kamatok körül óriási szemétségek történtek, az sem kérdés, hogy a PSZÁF-nál már rég fejeknek kellett volna a porba hullani, amiért egyáltalán engedélyezték azokat a szerződéseket, amiket a bankok a „rally” idején megírtak. De a háttérben akkor is a magyar gazdaság irtózatos mértékű függősége áll, ami sajnos elsősorban annak köszönhető, hogy nemes egyszerűséggel elvertük azt a pénzt, amiből finanszírozni kellett volna a termelő gazdaságunkat. Ha ez nem lenne, ellen tudtunk volna állni a spekulatív tőke szemétségeinek.

  59. 61:
    Hadd írjak le egy történelmi analógiát. 1957-ben elég szép számban érkeztünk meg Ausztráliába, az egyértelmű jólétbe, amire annyira vágytunk a Rákosi által fémjelzett népi demokráciában. Az újonnan jött magyarokat ellepték a régiek azon tagjai, akik kereskedelmi ügynökök voltak. A jónép hatalmas hányada belevetette magát az „élvezz ma, fizess érte holnap” szemléletbe. Bérelt ház, részletre vett gépkocsi, bútor, hűtőgép, TV, magnó, stb. Még szerencséjük is volt, mert effektív hiány volt munkáskézben, tehát a munkanélküliségtől nem kellett tartani, de a családok semmire se vitték. Az a néhány család, akik a fogukhoz verték a garast, és 2-3 évvel később akármilyen vállalkozásba kezdtek, azok 20-30 évvel később dollár milliomosokká váltak. Aki kíváncsi egy igazi történetre, üsse be a keresőbe „Kozma Elemér”-t.

  60. 62!
    Itt is van pár család..Itt van a Fornettis hálózat felépítése pl..Mikor már látták hogy ez tényleg jól megy,rögtön puskát tettek a fejéhez hogy adja el..Azért a háttér dolgokat sem árt megnézni,mert nem olyan egyszerű ez a milliomossá válás dolog sem..Azt senki nem preferálja milyen dolgokkal, kikkel kell megküzdeni,és hogyan..Csak a nagy hangzatos beszéd,hogy dolgozzál,majd jó lesz neked..Van akinek bejön,de az ritka,és nem fogja elmesélni küzdésének történetét..

  61. 61: Érdekes eszmefuttatás, de szerintem nem teljesen tökéletes. Magyarország nem az USA, nincsen hatalmas hadseregünk, amely nyomást gyakorolhatna a világ másik részére, valamint a központi bankunk nem árasztotta el a fél világot a saját pénzével, mi nem tudunk sima papírért valódi értékeket venni. A többletfogyasztás számunkra csak addig lehetséges, amíg extra-magas kamatot tudunk nyújtani az ide beáramló tőkének. Ha a gazdaságban zavarok keletkeznének, akkor gyengíteni lehet a forintot, elinflálni az államadósság egy részét, felpörgetni az exportot, és a hazai termékek arányát a belső piacon, mivel az import megdrágulna. De már ezt sem tudjuk megtenni, mivel a lakosság egy részét gyakorlatilag bedöntenénk.

    Az MNB feladata ugye a forint folyamatos gyengítése, vagy erősítése, függően attól, hogy milyen gazdasági politikát is szeretnénk támogatni. De ha az MNB hagyja, hogy a piac/bankok is megjelenjen ezen a téren, akkor a mozgástere folyamatosan csökken. Egyszer ugye beáramlik egy hatalmas devizaállomány, amely felerősíti a forintot, növeli az inflációt, majd később megindul egy ezzel ellentétes folyamat. A túlzott, kontrolálatlan fogyasztás könnyedén vezethetett volna buborékok kialakulásához, pl. az ingatlanpiacon, csak a válság közbeszólt. Az MNB pedig egyre kevesebbé tudja befolyásolni a forint árfolyamát, és kialakítani egy olyan árfolyam-politikát, amely az épp aktuális céloknak megfelelne. Tudom, Surányi azt mondta, hogy az állam felszippantotta a bankoktól a megtakarításokat 2002-2008 között, hogy fedezni tudják a hiányt. A fogyasztói hiteleket pedig külföldi forrásokból fedezték. A rossz megtakarítási arányokat, valamint a túlköltekező fiskális politikát okolta a kialakult helyzetért. De én még mindig nem értem, hogy miért nem fordítva történt: az állam az állampolgárokkal szemben rendelkezik devizabevételekkel. Tehát az árfolyamváltozás az államot egy bizonyos mértékig sokkal kevésbé érinti érzékenyen, mint az egyszerű polgárokat. A túlfogyasztást is vissza lehet fogni, mint ahogyan azt meg is tették jó pár országban: megemelték a kötelező tartalékrátát a devizalapú hitelek esetében.

    Végül pedig ha a forint viszonylag stabil az euróhoz képest, de sokkal magasabb a kamatja, az előre vetíti, hogy gazdaságilag nehezebben tudunk versenyezni. Ha adott beruházásért arányaiban sokkal több kamatot kell kifizetned, akkor eleve hátránnyal indulsz a nyugathoz képest. Persze a másik gond a fizetőképes kereslet hiánya.

  62. Jancsika!
    Azt már elmondtam,hogy nem csak én,hanem rajtam kivül még több ezren nem azért vettünk fel deviza alapú hitelt mert a forintnak magas volt a kamata..Forint hitelt nem adtak,mert nem voltál hitelképes..És ekkor jöttek be a devizahitelek..
    Azt mondod a gazdaságot magyar bankoknak kellene finanszírozni.Hát mért nem finanszírozzák?Csányi meg Demján,puszilkózásba van Orbánnal állandóan..Épít neki stadiont,és még mittudomén mit..Egy cukorgyárat mért nem húz fel gyorsan?Ki akadályozza Demjánt meg Csányit hogy gyárakat építsen?És mért menne innen ki a külföldi tőke?Majd hülye lenne..Fenyegetőzni,meg sarokba tartani az embereket..Egy országba se tud annyit rabolni mint itt..
    Nem bántásból mondom ezeket,meg nem felháborodásból,csak azért nézzünk már a másik oldalára is a dolgoknak..
    Pénz arra van,amire akarom hogy legyen..Ezt akár Orbán is mondhatná nem?
    Vannak sokkal nagyobb GDP hiánnyal lévő országok is,ahol még sokkal nagyobb jólét van..Akkor mi újság a számokkal?
    Azzal a megállapításoddal egyetértek,és valóban úgy van,hogy képzetlenek az emberek itthon,mind pénzügyileg,és általában is..Ez így van..
    Globális világban élünk minden szinten..Egyszerűen amibe pénz van,azt nem engedik hogy magad működtesd..Nem tudom hogy van,de én ezt látom..

  63. Melike !
    Ez a kulcsmondatod : ” Egyszerűen amibe pénz van, azt nem engedik hogy magad működtesd.”
    Ez nem demokrácia.

  64. 65. Pont ezt írtam: ha forintban nem voltál hitelképes, akkor mitől lettél devizában az? Ha (tételezzük fel) volt 100 ezer jövedelmed, a 100 ezres törlesztőt nem tudtad volna fizetni, ezért elutasítottak, de a 48 ezres törlesztőre azt mondták, hogy azt majd tudod fizetni. Azonban már akkor is tudniuk kellett volna, hogy 10-20% emelkedés esetén ők majd 70 ezret fognak kérni tőled és azt már a 100 ezerből nem tudod fizetni. És itt még nem is kellett számolniuk a gazdasági világválsággal, mivel ekkora mozgások benne voltak akkor is a pakliban. Akkor miért is adták neked a deviza (alapú) hitelt? Simán átverésből.
    Ha tisztességesen akartak volna eljárni, finoman elhajtanak, és elmondják, hogy miért. Persze akkor az üzletkötő jutaléka nem jött volna, így inkább átvert.
    Akkor miért is kell ezeket a bankokat megmenteni? Miért kell az elmaradt hasznukat az adónkból kifizetni?
    Mert éppen ezt csinálják.

  65. 64: szerintem te meg én ugyanarról beszélünk, csak másképp fogalmazzuk meg.

    „Magyarország nem az USA, nincsen hatalmas hadseregünk, amely nyomást gyakorolhatna a világ másik részére, valamint a központi bankunk nem árasztotta el a fél világot a saját pénzével, mi nem tudunk sima papírért valódi értékeket venni.”

    =

    Nincs világelső hadseregünk, nincsenek atomfegyvereink, egyedül a jegybanki tartalékunk van.

    „A többletfogyasztás számunkra csak addig lehetséges, amíg extra-magas kamatot tudunk nyújtani az ide beáramló tőkének.”

    =

    Van ugye nekünk egy közgazdászunk, Róna Péter, aki több alkalommal kifejtette már, hogy az IMF hitelre alapvetően azért volt szükség, hogy a jegybanki tartalékot növelni tudjuk, ezzel kifizetve a spekulatív tőke okozta sarcot.

    „Az MNB feladata ugye a forint folyamatos gyengítése, vagy erősítése, függően attól, hogy milyen gazdasági politikát is szeretnénk támogatni. ”

    =

    Na, szóval. Adott egy ország, annak adott ugye a saját pénzneme. Az, hogy az adott ország pénze mennyire erős vagy gyenge, dönti el, hogy milyen jegybanki politika kifizetődő az ország számára.

    „Az MNB pedig egyre kevesebbé tudja befolyásolni a forint árfolyamát, és kialakítani egy olyan árfolyam-politikát, amely az épp aktuális céloknak megfelelne.”

    =

    Persze az MNB lehetőségei korlátozottak, vagyis végig széllel szemben hugyoztak, aminek a vége tudjuk, hogy mi. A lehetőségek kimerültek, az IMF-hitelből megerősített devizatartalék ellenére is, és a forint az euróval, de főleg a svájci frankkal szemben sajnos elszállt, mint a győzelmi zászló.

    És így tovább.

    Erre a mondatodra reagálnék még:

    „De már ezt sem tudjuk megtenni, mivel a lakosság egy részét gyakorlatilag bedöntenénk.”

    Pontosan erről van szó. Egy merkantilista gazdaságnak vannak opciói, egy importorientált, kiszolgáltatott gazdaságnak csak kényszerpályája van. Rossz és még rosszabb között lehet választani. Igen, rossz, ha bedőlnek a devizahitelesek, de ha nem lesz külföldi tőke, az Magyarországnak még rosszabb, mert akkor MINDENKI bedől. Amíg az alapvető fogyasztói magatartás meg nem változik, addig nem lesz érdemi változás.

    65: „Azt mondod a gazdaságot magyar bankoknak kellene finanszírozni.Hát mért nem finanszírozzák?”

    Mellike, gondold végig a következőket:

    Az OTP – mint megannyi más magyar cég – részvénytársaságként a tőzsdén forgó cég. Vagyis az aktuális tulajdonosi szerkezete azokból kerül ki, akik birtokolják a részvényeit. Nos, a magyar tőzsdén forgó papírok 80%-át külföldi befektetők birtokolják. Ezzel azt hiszem, mindent elmondtam. A külföldi befektetőknek nem az lesz a célja, hogy felfuttassák a magyar termelést, hanem, hogy a fogyasztást forszírozzák, konkrétan a saját vállalkozásaik által megtermelt javak fogyasztását. Tehát bár látszólag Csányi a vezér, gyakorlatilag külföldi befektetők mondják meg, hogy az OTP mibe fog pénzt tenni és mibe nem. Csányi cserébe élvezheti a milliárdosok csöppet sem előnytelen életét egy kelet-európai országban.

    Az OTP egyébként azért is fájó pont, mivel a rendszerváltáskor „megörökölte” az összes magyar folyószámlát, és a mai napig több, mint 60%-a a lakossági számláknak náluk van. Az OTP ráadásul pont emiatt relatíve jól meg tudta oldani a saját finanszírozását belföldi forrásokból (de azért ők is kaptak vagy 500 milliárdot az IMF hitelből anno, arra hivatkozva, hogy kevés a tőkéjük). Vagyis a külföldi tőke úgy irányítja még azt a kevéske belföldi tőkét is, hogy mindeközben nem belföldi érdekeket szolgál. Még ami pénzünk van, arról is mások döntenek. Igen, ez disznóság, összeesküvés, ha úgy tetszik, de erről szól a kapitalizmus.

    67:
    „Akkor miért is kell ezeket a bankokat megmenteni? Miért kell az elmaradt hasznukat az adónkból kifizetni?
    Mert éppen ezt csinálják.”

    Azért, mert ezek a bankok finanszírozzák a magyar gazdaságot. Ha nem mented meg őket, összeomlik a gazdaság, és MINDENKI munkanélküli lesz. A mentéssel azt éred el, hogy a külföldi tőkének még megérje itt maradni, és ne akarjon máshova menni – valójában az elmaradt hasznot fizeted ki, hitelből. A megoldás, hogy saját tőkéből kellene a gazdaságot működtetni, akkor nem lennénk kitéve ezeknek a spekulatív megmozdulásoknak.

  66. JR69!

    Elgondolkodtató ez a mondatod: „Azonban már akkor is tudniuk kellett volna, hogy 10-20% emelkedés esetén ők majd 70 ezret fognak kérni tőled és azt már a 100 ezerből nem tudod fizetni.”

    Ezek alapján – a te erkölcsi felfogásod szerint – egy üzleti tranzakciónál a feleknek nem csak azt kell vizsgálni, hogy megéri-e nekik, hanem azt is, hogy a másik félnek megéri-e? És, ha nekik kedvező, de a másik félnek nem, akkor le kell őt erről beszélni önös érdekük ellenébe. Nézzük ez hova vezetne!

    – Nekem nagyon tetszik ez a digitális fényképezőgép, és mennyi mindent tud. Mmennyi az ára 120.000? Bankkártyával fizethetek?
    – Uram, ne vegye meg. Ez a modell már több, mint egy éve kint van a piacon. A gyár készül egy újabb verzió piacradobására. Néhány hét, és ezt a gépet maga után fogják dobni 70.000-ért.

    – Kérek egy 50 dekás rozskenyeret, a férjem csak ezt hajlandó enni.
    – Kedves hölgyem, tud ön arról, hogy ebben a kenyérben egy csepp rozsliszt sincs. Azért hívják rozskenyérnek, mert így jobban veszik háromszoros áron. Különben azért barna, mert dagasztáskor a pék malátát önt a masszához?

    – Tetszik nekem ez a plazma, mennyi az ára?
    – 120.000, de megveheti részletre is. Például 20 hónapon keresztül, havi 9.990 törlesztés mellett.
    – Óriási, akkor megveszem, készítse el a hitelszerződést.
    – Úram, ön biztos ebben, megfontolta, hogy ily mnodon valójában 200.000 forintért veszi meg a készüléket?
    – Mi a francot törödik maga azzal? Maga csak töltse ki nekem a papírokat, amit majd aláírok. De ha tudni akarja, nekem megéri az extra 80.000 forint, hogy nem kell várnom majdnem 2 évet.
    – De úram, ha nem tudja majd fizetni a részleteket el fogják vinni a készüléket, és…
    – Pofa be, vagy átmegyek a másik hipermarketbe.

    Most törd a fejed, hogy mivel vágsz vissza, mert biztos vagyok benne, hogy nem fogadod ezt el. Csak akkor térj arra ki, hogy a bankkölcsönt nem lehet felfogni terméknek, a bank nem árulja a termékét, a bank egy jotékonysági intézmény és mint ilyen kutya kötelessége nem a saját, hanem az ügyfél érdekeit nézni, és ennek érdekében ha kell alakalmaznia kell detektíveket is, akik kinyomozzák, hogy az ügyfélnek a tényleges érdeke megegyezik-e azzal, amit ö maga gondol saját anyagi helyzetéről?

    Különben, a végtörlesztéskor kiderült, hogy jópáran nem igazán voltak rászórulva a kölcsönre, hanem gazdasági megfontolások alapján DÖNTÖTTEK mellette.

  67. 69: „Különben, a végtörlesztéskor kiderült, hogy jópáran nem igazán voltak rászórulva a kölcsönre, hanem gazdasági megfontolások alapján DÖNTÖTTEK mellette.”

    Kb. Az első hónapban 10% törlesztett, majd végül 20%. Erős a gyanúm, hogy ez a 10% csak azért vett fel hitelt, hogy elkerülje az adóhatóság figyelmét. Nekem is van olyan ismerősöm, aki hasonló okokból vett hitelre autót, de ő 2008 nyarán úgy döntött, hogy kifizeti egyben az egészet.

  68. 69. Azért sikerült kiforgatnod: ez nem erkölcsi kérdés, hanem gazdasági. Nem adok olyannak kölcsönt, aki nem alkalmas rá. Persze a piacon a többiek is nyomták ész nélkül a hiteleket, ezért miért pont ők maradtak volna le? Igazad van, át kell verni mindenkit gátlástalanul, ez a kapitalizmus erkölcsi mércéje. De a saját tőke ellen dolgozni?
    Írok egy példát: amikor a felügyeletem alatt dolgozó segédmunkás megjelent a 0 forintos új Suzukival, miközben tudtam, hogy max. minimálbéres lehet (ha egyáltalán be volt jelentve a vállalkozónál!), akkor már előre láttam, hogy ez az autó nem lesz sokáig nála (nem is érte meg a 4. hónapot, mert egyetlen részletet se fizetett).
    Akkor szerinted felelősen döntött a bank, mert az érdekei azt diktálták, hogy minden hajléktalan hülyének legyen új Suzukija (plazmatévéje, új lakása stb.)…

    És nem arra gondolok, hogy az én erkölcsi értékrendemet elfogadva döntsenek gazdasági kérdésben, hanem az eleve hülyeségbe nem kellett volna belemenni. Gondolod a visszavett Suzuki után pénzénél volt a bank? Lóf*szt. A segédmunkás sose fizette a részletet és azóta se fizet semmit, és nem is fog. Nem volt soha a nevén semmi, nem is lesz. Így behajtani se tudják az adósságát. Szóval ez a bank érdeke. Értem.
    A bankkölcsön termék. A bank nem jótékonysági intézmény, ezért, hogy védje az érdekeit (a pénzét), alaposan meg kell fontolnia kinek adja. Az nem az ügyfél érdeke, hogy a bank visszakapja a pénzét, és ha arra van esély, hogy valamilyen (bármilyen) oknál fogva nem fog fizetni az adós, akkor nem kötelező hitelt nyújtania a banknak sem. Lehetett volna azt mondani, hogy „sajnos nem alkalmas hitelfelvételre”.
    Így nem jogos a sírás a bankok részéről a megmentésért és az elmaradt haszon kifizettetéséért sem. Miért is kell nekem kártalanítani a felelőtlen hitelezéséért?
    Elbukta a hitelt, így járt. Írja le, rugdalja ki az üzletkötőit, nyelje be a veszteséget. Ne velem fizettesse meg, aki sosem járult a kasszájához.

  69. A cikkre a magyar nyelv csodálatosan kifejező jelzőjével, azt mondom ESZELŐS.Amikor a zavart elme önnön „eszétől” gondolataitól elragadtatva beszél beszél és beszél, azt hívén, hogy baromi fontos dolgokat mond, miközben zagy hagyja el torkát.
    Némi koncentrált figyelem és magabiztosság is szükséges, hogy az itt ott tetszetős felszín mögötti őrületet tudatosítsa a hallgató.

  70. 71:
    Ez egy egészen más aspektus. Egyetértek abban, hogy a bedölt bankot az állam ne tőkésítse fel adóforintokból. Elvégre a bank a vállalt kockázatot lepacsizza magasabb kamattal. Ha a kockázat következményeit nem hajlandó viselni, akkor indokolatlan a magasabb kamat.

    Örülök, hogy megértetted, ha te jó eséllyel látod valakinek a szomorő jövőjét, még nem jelenti azt, hogy beleszólhatsz az életébe, kivéve, ha gyerekkori jóbarátod vagy rokon. Ha előállsz egy olyan történettel (és biztos lenne jócskán), hogy egy bankban dolgozó jóbarát intézte a hitelfelvételedet és semmit se szólt, akkor az egy aljas, szemét emeber volt, megérdemli, hogy szemenköpd.

  71. JR69 !
    Nem értem, hogy miért nagy a szád?
    A bank kihelyezi a hitelt, és bedönti az adóst. Ha ilyenkor a banknak vesztessége van, akkor majd az állam megsegíti. 100 ezer euróig az állam minden egyes betétre kötelezettséget vállalt. Ha nagyon kell a pénz, az állam az olyanokat mint te vagy, szarrá adóztatja. A bank nem mehet tönkre, a bankra szükség van. Az olyan senkikre mint te vagy, nincs szükség!

  72. 68: Hasonlóan látjuk a helyzetet, csak más végkövetkeztetést vonunk le. Néhányszor találkoztam már én is Róna Péter nyilatkozataival, és őt tartom a magyar közélet egyik leghitelesebb figurájának.

    Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Te azt mondod, túl sokat fogyasztottunk, ezért szükség volt a magas kamatokra, valamint az erős forintra. Véleményem szerint jobban jártunk volna egy fokozatosan gyengülő forinttal, mivel csökkent volna az import, és nőhetett volna az export. Túl hamar álltunk át a fogyasztásra, a gazdaság még nem tudott lépést tartani az igényekkel, a külföldi tőke/pénzbőség viszont korlátlanul rendelkezésre állt.

    Persze a mai helyzet már sokkal bonyolultabb, mivel hiába gyengítenénk a forintot, ha az elmúlt években folyamatosan zártak be azok az üzemek, amelyek ebből profitálhatnának, és persze még ott vannak a devizahitelesek is.

    Szerintem elhibázott döntés volt a devizaalapú-hitelezés felfuttatása, mivel a lakosság nem rendelkezik ilyen jövedelmekkel, valamint makro szinten is egyensúlytalanságok jöhetnek létre: buborékok kialakulása, forint hintázása, pénzügyi rendszer sérülékenysége. Máshol jóval kisebbek a gondok, mivel időben észlelték, és kezelték a felmerülő problémákat.

    Mondok csúnyábbat is: az MNB is bizonyos érdekek mentén alakítja a monetáris politikáját, és meglátásom szerint ez elsősorban a multiknak, és a bankoknak teremt kedvező környezetet. Nincs semmi baj a független monetáris politikával, inkább csak a részrehajló, függetlennek mondott monetáris politikával.

    Nem vagyok a karvalytőke ellen, sőt bizonyos esetekben szükségét is látom a külföldi tőke bevonásának. De nem mindegy, hogy ezeket a pénzeket mire is költjük: fogyasztásra, vagy olyan dolgokra, amelyek később megtérülhetnek, mint pl. oktatás, infrastruktúra, termelés. És akkor megint csak ott tartunk, hogy elhibázott döntés volt a devizahitelezés.

    Ismerem azt az elképzelést, hogyha a magyar bankrendszer bedől, akkor az magával fogja rántani az egész magyar gazdaságot is. Szerintem ez előbb-utóbb be fog következni, már csak az a kérdés, hogy leszalámizzák-e előtte a deviza-hiteleseket. Mert ezt a hitelt a magyar lakosság nem fogja tudni visszafizetni.

    Ha te ma bemennél a bankba, hogy szeretnél átlátható kamatozást, akkor ha megbízható ügyfél vagy 9,5% kamatot kellene fizetned, ha megbízhatatlan vagy 10,5%-ot kellene fizetned. Mindezt úgy, hogy a CHF LIBOR 0,15% környékén van. És ez a fix kamatozás a CHF LIBOR-hoz van kötve, amely hosszútávon csak emelkedhet, mivel jelenleg majdnem 0-án áll.

    Nincs átlátható kamatárazás, olyan dolgok szerepelnek a szerződésekben, amelyek közgazdaságilag nem értelmezhetőek, vagy nem objektívak, vagy nem kapcsolódnak a CHF-hez: pl. fogyasztói árindex, magyar jegybanki alapkamat, lakossági kockázat növekedése, stb. Nem egyértelműek a mutatók, de azok alkalmazása, pillanatnyi állása, és alakulása pedig egyszerűen követhetetlen, egyszerűen nincs nyilvántartás róluk. A kezelési költség is egyoldalúan módosítható, de nincsenek felsorolva azok a tételek, amelyek a kezelési költségek kiszámításához szükségesek lennének.

    A bankok nem követik az annuitást, és egy részük nem hajlandó tételesen elszámolni, tehát a fogyasztó, ha akarná se tudná eldönteni, hogy a bank korrektül számol-e el.

    És abban is biztos vagyok, hogy a kezdetek kezdetén senki se vett forintért svájci frankot. Gondolj bele, kifizet a forintbetétek után 6-7% kamatot, majd ezt beváltja frankra, és továbbadja 2-3%-os kamattal? Ezzel csak akkor nyerhetne, ha hosszútávon gyengülne a forint. Valószínűbbnek tartom a CHF-kötvények kibocsátását, vagy még inkább azt, hogy euró-alapon futott az egész.

  73. 74. Kevered a tejszínt a kocsiszínnel: hol betét a hitel? XD
    A bankok is bukhatnak, kicsit nézz körül az USÁ-ban.

    Ez most gyengére sikerült. Leülhetsz. 1-es 😀

  74. 66!
    Hol élsz Te?Alice csodaországban.. 😮
    68!
    Jancsika imádlak mondtam már? .. 😉
    Szóval kiugrattam nálad a nyulat a bokorból,és valamilyen úton módon,ez is volt a célom..
    ” A külföldi befektetőknek nem az lesz a célja, hogy felfuttassák a magyar termelést, hanem, hogy a fogyasztást forszírozzák, konkrétan a saját vállalkozásaik által megtermelt javak fogyasztását.” És a többi válaszod is stimmel.. 😉
    És valóban,ez a kapitalizmus..
    Akkor miről beszélünk?

  75. JR69!
    Nem érted? Ha a bank által kihelyezett hitelek bedőlnek, akkor a bank nem tudja visszafizetni a betétesei pénzét. Akkor jön az állam és téged jól megadóztat. Az így befolyt pénzből pedig megmenti a bankot.
    Az, hogy az USA-ban pár kisbank tönkrement, nem jelent semmit. A betétesek azonban ott is megkapták a pénzüket, az államtól.
    Mikor fogod észre venni, hogy a bankok a törvények felett állnak? 🙂

  76. 74!
    Ejnye már!Meg lehetne mondani a mondókádat tisztességesen is nem?
    JR69 nem így beszélt veled szerintem..És senkivel nem beszélt így..
    75!
    Na már alakul a helyzet .. Ez a mondóka már egészen elfogadható.. 😉

  77. 78. Mivel látom te nem érted:
    Részletek az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
    IV. RÉSZ
    BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM
    XV. Fejezet
    Az Országos Betétbiztosítási Alap
    97. § (1) A hitelintézet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban:
    Alap) csatlakozni.
    98. § (1) Az Alap feladata
    b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott
    kártalanítási összeg kifizetése, illetve
    c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott
    biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,…

    Az Alap által fizetett kártalanítás

    101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.
    Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés
    időpontjától függetlenül – a kártalanítás 105.§-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

    Ha a továbbiak is érdekelnek az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) honlapján tájékozódhatsz a vonatkozó jogszabályokról.
    oba.hu/hu/oba/jogszabalyok

    A betétesek pénzét nem az állam garantálja, amennyiben tudod értelmezni a fentebb írottakat. Így a hitelek bedőlése nem érdekes, és nem is fog bedőlni az összes. Nem is kell, csak a törvények szerint el kell számolni. És el is fognak. Már, aki utánajár. Aki nem, az így járt, az csak fizessen.
    Egy magánbankot miért mentene már meg az állam, az én „halálra adóztatásommal” (ami nem fog neki sikerülni). A betétesek a pénzüknél lesznek a bank meg mehet a *csába. Ahogy az USÁ-ban is mentek.

  78. 75:
    „Nincs átlátható kamatárazás, olyan dolgok szerepelnek a szerződésekben, amelyek közgazdaságilag nem értelmezhetőek, vagy nem objektívak, vagy nem kapcsolódnak a CHF-hez: pl. fogyasztói árindex, magyar jegybanki alapkamat, lakossági kockázat növekedése, stb.”

    Megint csak egyetértünk minden lényeges kérdésben. Ha visszaolvasod Tibor bá első posztját a devizahitel kérdésben (aminek Az évszázad pénzügyi csalása a címe), már abban leírtam a kommentekben, hogy amit a bankrendszer a kamatokkal művelt, az egyszerűen vérlázító. És igen, technikailag ezt pontosan úgy érték el, ahogy magad is írod: egész egyszerűen olyan szerződéseket írtak, amibe bele lehetett magyarázni a 0-tól 25%-os THM-ig akármit. És az is tény, hogy attól, hogy egy körmönfont ügyvéddel jól megfogalmazott szerződéssel a kiskunfélegyházi lakásmaffia Pali bácsi 20 milliós kertes házát 10 forintért megveszi, ettől ez még bűncselekmény marad, ami ellen fel kell lépni. Nem lehet és nem szabad azt mondani, hogy ez csak Pali bácsi hibája, aki aláírta a szerződést – viszont azt sem szabad elhallgatni, hogy bizony-bizony, Pali bácsinak lehetett volna ennél egy kicsit több esze is. Vagy nem írom alá azt, amit nem értek, vagy vállalom a következményeket. Fifty-fifty. Ettől függetlenül a kiskunfélhegyházi lakásmaffiának természetesen kijár a seggbe rúgás – ahogy a bankrendszernek is. És igen, a PSZÁF-nak is, mert a LEGELSŐ ilyen szerződésnél olyan milliárdos bírságot kellett volna kinyomni, amitől a következő 20 bank is meggondolja, hogy milyen szerződést ír. Ez nem kérdés.

    77: Örülök, hogy így rokonszenvezünk, csak nem értem, mi ebben az újdonság.

    A kapitalizmus diszfunkcionális rendszer? Egyértelműen az, mert csak növekedési környezetben tud működni, stagnáló vagy negatív végösszegű környezetben a zenélő székek játékává silányul, amiben előbb vagy utóbb, de végül mindenki seggre esik. Mióta ide kommentelek, úgy gondolom, nem is mondtam mást. Talán csak annyit, hogy a kapitalizmus nem indult ELEVE csendes kibaszós játéknak. Valamikor működött, de mára beszart.

    Mind makró, mind mikró szinten egyértelműen kilóg a lóláb, ha a pozitív végösszegű játékokból átváltunk zéró vagy negatív végösszegű játékokba. Mikró szinten ismét érvényessé válik Marx elgondolása, miszerint a túltermelési válság törvényszerű, hiszen a tőkés eleve kevesebb bért fizet ki, mint amennyi a megtermelt javak összege. Amíg holnap a gazdaság teljesítménye garantáltan nagyobb lesz, mint ma, addig a különbséget be lehet fektetni, vagyis voltaképpen vissza lehet forgatni a gazdaságba, végső soron bérek formájában. Ha nincs növekedés, akkor ez nem működik, vagyis máris itt a túltermelési válság.

    Makró szinten is hasonló a helyzet. Ugyanis a klasszikus merkantilista gazdaságpolitika lényege, hogy többet exportálsz, mint amennyit importálsz. Csakhogy VALAKINEK el kell fogyasztania a megtermelt javakat, vagyis MINDENKI nem exportálhat többet, mint amennyit importál. Vagyis így vagy úgy, de valakinek végül szívni kell. Amíg egyre növekvő mennyiségű természetes erőforrást lehet kiszivattyúzni, addig ez nem probléma, mivel ezeknek az értékteremtő ereje pótolja a gazdaságilag deficites országok veszteségeit. Amint azonban elértük a természetes erőforrások maximumát, elhallgat a zene, és az első körben néhány játékos seggretottyan. Végül mindenki így jár, de hát ez már a jövő zenéje.

  79. 80: A bankbetéteket nem csak a Betétbiztosítási Alap biztosítja (ez amúgy is elég kis pénzt kezel). Még Gyurcsányék vállaltak garanciát a bankbetétekre, az EU-t követve (a kormányrendelet számát had ne keressem meg 🙂 ), EZ MÉG MINDIG ÉRVÉNYBEN VAN!

  80. 82. „A szóvivő azt mondta, a bankbetétek védettek és biztonságosak Magyarországon, amelyekért 100 ezer euróig a 2011 januárja óta a magyar jogrendben is élő uniós jogszabály értelmében garanciát vállal az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).

    A kormányszóvivő szerint a kormány nem avatkozik be a bankok és a magánszemélyek közötti szerződésekbe, és közölte: semmilyen ezzel ellentétes, titkos kormányrendelet nem létezik.” Origo
    Itt is az OBA van megnevezve: hvg.hu/gazdasag/20120106_bankbetet_kormanyszovivo

    Amíg a Gyurcsány féle jogszabály számát nem másolod ide, addig ez csak blöff, kamuzás. Ha valamit állítasz, akkor ne légy lusta megkeresni 😉
    Az OBA oldalán található 2007-es adat szerint 69 milliárdot kezelt. Hogy ez kevés, vagy sok nem akarom megsaccolni. Azóta a betétállományok esetleges növekedésének megfelelően ennek az összegnek is nőnie kellett.

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009. március 11-i 2009/14/EK IRÁNYELVE a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról szóló dokumentum itt elolvasható:
    oba.hu/images/stories/downloads/jogszabalyok/ek_iranyelv_modositasa.pdf
    Ez írja elő a 100k euróra emelést.

  81. 82!
    Éppen azt akartam írni neked Observer amit JR69..Ne slamposkodj,hanem akkor tényleg keresd elő..

  82. 83, 84: Keresse a fene 🙂
    http://www.origo.hu/gazdasag/bank-archivum/20081014-szerdatol-13-millio-forint-a-biztositott-betet-osszege.html

    „A hitelintézeti törvény eredetileg 6 millió forintban határozta meg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) helytállási kötelezettségét. A parlamenti módosítás ezt az összeget 13 millió forintra emelte. Egyúttal eltörölte azt a szabályt, amely szerint a kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100 százalék, a felett pedig 90 százalék, vagyis megszűnt az önrész. Ha a betét befagyását a módosítás hatálybalépése előtti körülmény okozta, akkor a korábbi – akkor hatályos – szabályokat kell alkalmazni.
    Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását, amely 6 millióról 13 millió forintra emeli a biztosított betétek felső határát. Az előterjesztést 369 igen szavazattal, 1 ellenében fogadták el, egyedül az MSZP-s Csákabonyi Balázs szavazott a kormány javaslata ellen.
    Követjük az uniós irányelvet
    A betétgarancia felső határának felemelését a kormány az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) keddi döntésének megfelelően kezdeményezte. A miniszterek akkor ugyanis úgy határoztak, hogy az unió tagállamaiban 50 ezer euróra emelik a garantált betétek összegének felső határát. A miniszterek körében felmerült a határ 100 ezer euróra történő emelésének ötlete is.
    Veres János pénzügyminiszter már múlt szerdán közölte, hogy a betétgarancia felső határának megemelése mellett a magyar kormány a némethez hasonlóan teljes körű garanciát vállal a lakossági betétekre. Ez azt jelenti, hogy az állam szavatolja a 13 millió forint feletti betéteket, és a pénzintézetek fizetésképtelensége esetén a betéteseknek a legfeljebb 500 ezer forintot kitevő önrészt sem kell állniuk.

    A szaktárca vezetője akkor hangsúlyozta: a kormánynak az a célja, hogy a lakosság ugyanolyan biztonságban érezhesse betétjeit, mint bármelyik másik uniós államban. Ezt a pénzügyi kormányzat azért tartja szükségesnek, mert több uniós tagállam – köztük Németország, Ausztria és Szlovákia is – teljes garanciát vállal az ország pénzintézeteiben elhelyezett betétekre. Ezért hasonló kötelezettségvállalás nélkül fennáll az esélye annak, hogy a magyarországi betétek egy részét – a nagyobb biztonság érdekében – ezekbe az országokba helyezik át.
    Részvényekre, befektetési jegyekre, vállalati kötvényekre nem érvényes az OBA garanciája. Azokat az OBA-hoz hasonlóan működő Befektetés-védelmi Alap (Beva) az OBA-tól függetlenül garantálja. Az Országos Betétbiztosítási Alapnak jelenleg mintegy 72 milliárd forintja van az esetleges kifizetésekre, és a korábban érvényes 6 millió forintos határ az átlagos betétnagyság hétszeresét tette ki.”

  83. 85. Úúú! Most meg ~28 millió (100 ezer euró). És akkor mi van? Az OBA biztosítja, pont erről irkálok már jó ideje. 2009 márciusától kellett felemelni ennyire, be is idéztem. Csak érteni kéne mi van leírva…
    Nehéz is ez a magyar nyelv 😀

  84. 81:

    Ha már Róna Péter, monetáris politika, és devizahitelezés, akkor ajánlom neked a következő videót:

    http://youtu.be/YkkGVeK7dxs?t=7m10s

    (A 14. perctől másról van szó, akkor még nagyban tervezték a magyar bankok kimentését.)

    Nincs benne semmi új, csak olyan gondolatok, amelyeket már eddig is érintettünk. Lényegében Róna Péter is azon a véleményen volt, hogy a devizahitelezés, valamint az ehhez kapcsolódó monetáris politika elhibázott volt. És már egy évvel korábban jelezte, hogyha rövidtávú hitelekből próbálják meg fedezni a devizahiteleket, az rendkívüli módon sérülékennyé teheti a magyar bankrendszert.

    Róna egyszerűen fogalmaz 2008-ban: az MNB nem a magyar gazdaság érdekeit tartotta szem előtt, hanem a bankokat szolgálta az elmúlt 6 évben.

    Az IMF mentőcsomag pedig egy elkerülhetetlen lépés volt ebben az esetben, mint ahogy azt már említetted.

    Minden másban egyetértünk.

  85. 86: „Csak érteni kéne mi van leírva…” Például ez: „a magyar kormány a némethez hasonlóan teljes körű garanciát vállal a lakossági betétekre” Tényleg nem könnyű a magyar. 🙂

  86. 87:

    „Róna egyszerűen fogalmaz 2008-ban: az MNB nem a magyar gazdaság érdekeit tartotta szem előtt, hanem a bankokat szolgálta az elmúlt 6 évben.”

    Ebben valóban nem értünk egyet. Az MNB célja a forint stabilan tartása volt, ehhez pedig elengedhetetlen volt a magas jegybanki alapkamat. Ha ugyanis a forint elszáll, azt a magyar gazdaság irtózatosan megsínylette volna (Ahogy meg is sínylette, bár szerintem a java még csak most jön). Ez egyszerűen a gazdaságunk belső szerkezete miatt van így, röviden azért, mert nem folytattunk merkantilista gazdaságpolitikát a fent kifejtett értelemben. Az MNB önmagában kevés ahhoz, hogy megváltoztassa az ország fogyasztási és megtakarítási szokásait, tehát tette, amit tennie kellett: stabilan tartotta a forintot, bármi áron. Az, hogy ennek a hosszú távú következményei azok lettek, amik, már nem az MNB sara.

  87. 90:

    „Az MNB önmagában kevés ahhoz, hogy megváltoztassa az ország fogyasztási és megtakarítási szokásait, tehát tette, amit tennie kellett: stabilan tartotta a forintot, bármi áron.”

    Meg volt rá a lehetősége, hogy emelje a kötelező jegybanki tartalékok mértékét, és így költségesebbé tehette volna a devizában történő hitelezést, mint ahogy azt a környező országok meg is tették. Ettől még nyugodtan maradhatott volna a jegybanki alapkamat magasan, de viszont sokkal kisebb rés tátongott volna a megtakarításaink valamint a fogyasztásunk között. Igaz így nem erősödött volna be 2008 nyarán a forint:)

    Nem csak az MNB sara a kialakult helyzet, hanem közösen hozták össze a bankokkal, a PSZÁF-fal, valamint a hitelfelvevőkkel együtt.

    A forintot pedig nem kell minden áron stabilan tartani, hanem el is lehet szép lassan, kiszámítható mértékben inflálni. Ez nem ugyanaz, mint amikor elszáll a forint, és rövid időn belül 10-20%-ban, (vagy akár ennél nagyobb mértékben is)kileng/gyengül az árfolyam.

    Ha a devizahitelezést nem teszi a válság helyre, akkor annyi lenne a különbség, hogy várni kellett volna néhány évet, arra hogy kipukkadjon a lufi.

  88. 86. JR69 !
    Mi tulajdonképpen miről is vitatkozunk?
    69 milliárd forint természetesen semmire sem elég, ha bekövetkezik a baj. Hiszen több ezer milliárd forintnyi devizaelszámolású hitel van.
    Persze Európában van jó pár példa, ahol a bankok vesztességeiből államadósság lett. A legfrissebb, amikor a spanyol bankokat csak a spanyol államon keresztül segíti ki az Unió, vagyis a banknak adott segítségből spanyol államadósság lesz.

  89. 90: „Meg volt rá a lehetősége, hogy emelje a kötelező jegybanki tartalékok mértékét, és így költségesebbé tehette volna a devizában történő hitelezést, mint ahogy azt a környező országok meg is tették. ”

    Igen ám, de ha emeled a kötelező jegybanki tartalékrátát, azzal fékezed a pénzmultiplikátor hatást, vagyis gyakorlatilag taccsra vágod a gazdaságot. Ne felejtsd el, hogy a bankrendszernek nem csak a fogyasztást kell hiteleznie, hanem a termelő gazdaságot is. Ha megnehezíted a hitelfelvételt, azzal a termelő gazdasággal is kitolsz.

    Persze lehetett volna olyan törvényeket hozni, amikkel nagyon megnehezíted a fogyasztási hitelezést, viszont megkönnyíted a KKV-k hitelezését – ezt azonban a mindenkori kormányok rendre elmulasztották. Az általad említett módszer kicsit túlságosan favágónak tűnik, és szerintem legalább annyi kárt csinált volna, mint hasznot. Egyfajta finomhangolás kellett volna, viszont ezt nem az MNB, hanem a pénzügyminisztérium kellett volna csinálja. A PM a PSZÁF-fal együtt egyértelműen szintén felelős egyébként.

    „A forintot pedig nem kell minden áron stabilan tartani, hanem el is lehet szép lassan, kiszámítható mértékben inflálni.”

    Egy erősen eladósodott országban az inflálás veszélyes játék. Egyetértek Tibor bával abban, hogy lehetőség lehetne az állam- és magánadósságok elinflálása – DE! Ez csak akkor működhetne, ha kőkeményen leállnánk mind az importtal, mind a külföldi hitelek további felvételével. Ha ugyanis úgy inflálod a forintot, hogy mindeközben továbbra is javarészt külföldi cikkeket fogyasztasz és külföldi hitelből finanszírozod a gazdaságot, akkor garantált, hogy a fizetendő kamatsarc MINIMUM a mindenkori infláció mértékével azonos lesz (de inkább jóval nagyobb, ugye CDS felár, kockázatok, stb. stb., ezt a szakzsargont nem kell sokat magyarázni, hallhattuk unásig az elmúlt pár évben). Tehát ahogy a kicsit vulgáris magyar mondás mondja, nem szartunk a kútba, csak a kávájára és belesöpörtük, a vége ennek garantáltan a hiperinfláció.

    Megint ott vagyunk, hogy amíg az általános fogyasztási és megtakarítási szokások nem változnak, addig nincs jó megoldás csak rossz vagy még rosszabb.

  90. 88. Belinkeltél egy origós cikket, amiben valamit beleadtak a Veres szájába. Hol van már az a kormány, és hol az a garancia? Ha ez ígéret volt (amit hallottunk eleget, meg azt is, h hazudtunk reggel, éjjel és este :D), hol a teljesítése?
    Amíg a vonatkozó törvényt nem rakod ide, kár feszítened 😉

    91 … Nem vitatkozunk, csak te okoskodsz, hogy majd én kifizetem a bankok veszteségét.
    Pedig dehogy fogom 😀 Senki se fogja, mert kifizethetetlen az az adóssághalmaz, amit generáltak. Ennyi. Hiába csinálnak belőle államadósságot, akkor se lesz kifizetve, mert lehetetlen.

    A bankokra sincs szükség, meg a pénzre se. De majd a megfelelő időben rájössz.

  91. JR69!
    Látom, elvicceled a vitát. Nem arról beszéltünk, hogy mi lesz majd ha már mi nem élünk, hanem arról, hogy most mi lesz.

  92. 92: Ezzel egyet is értek. Ha felfut a hitelezés, akkor nő a pénzmultiplikátor hatása. De a devizahitelezés ebben az esetben úgy működik, mint egy piramisjáték. Amíg megy a hitelezés, addig mindenki boldog, de ahogy leáll, minden mínuszba fordul.

    Makkos Albert állítása szerint a forint-megtakarításaink megegyeztek devizahitelek mértékével, és ez az arány csak akkor fordult meg, amikor 2008 végén elszálltak az árfolyamok.

    Surányi pedig azt nyilatkozta, hogy míg a magyar bankok hitelezték az államot, addig a külföldi bankok hitelezték a fogyasztásunkat. Én erre mondtam azt, hogy az állam velünk szemben rendelkezik devizabevételekkel, és ő tuti nem CHF államkötvényeket bocsátott volna ki, mivel neki elsősorban az euró-zónával vannak kapcsolatai.

    A pénzmultiplikátor hatás is csak részben tud érvényesülni, mivel növekszik az infláció, emelkednek az ingatlanárak,, és ha túl sok kocsit veszünk, az a pénz egyszerűen visszamegy külföldre. (Még a Suzuki is 90%-ban külföldi alkatrészekből áll.)

  93. 94:
    „De a devizahitelezés ebben az esetben úgy működik, mint egy piramisjáték.”

    „It’s not like Burnie Maddock is a pyramid scheme… THE WHOLE ECONOMY is a pyramid scheme!!!” (Michael Ruppert)

    Vagyis még hogy Burnie Maddock piramisjátékos… AZ EGÉSZ GAZDASÁG egy piramisjáték!

    És valóban így is van. A kapitalizmus jelen formájában már piramisjáték, feljebb ki is fejtettem, hogy miért. Voltaképpen egy alapjaiban működésképtelen rendszer részleteit taglalgatjuk – nem mintha ennek ne lenne értelme, mert így talán rájövünk, hogy pontosan miért is működésképtelen. Viszont sajnos jelen pillanatban nem ismert semmilyen más gazdasági rendszer, ami csak közelítőleg is helyettesíteni tudná a kapitalizmust. A 20. század összes nagy alternatívája csúfosan megbukott, a 21. század pedig eddig még csak maximum elméleti szinten tudott némi próbálkozásokat felmutatni.

    Nem baj, legalább már átlátjuk, hogy mi miért nem jó. Már előrébb járunk, mint az emberek 99%-a.

  94. 93: „amiben valamit beleadtak a Veres szájába” Sajnos nem azt, amit kellett volna… 🙂

    Legyen igazad, ebben a melegben semmi kedvem jogszabályokat keresgetni. A Gyurcsányék ígérethalmaza után amúgy lehet, hogy igazad van és jogszabály nem született róla. Nem lennék meglepve…

  95. jancsika: amit az MNB feladatairól irsz, az kissé tankönyvizű és vaskalapos, de nem áll távol a közgazdásszakmától. Igen, az MNB feladata elsősorban a forint értékének stabilan tartása, de közben a gazdaság egészét kell vizsgálni.
    Miért vágná taccsra a magyar gazdaságot a forint gyengülése? Nem azért, „mert ilyen a gazdaság szerkezete”, hanem pontosan azért, nagyon nagy arányú a devizaadósság. Ezt nem lett volna szabad elengedni, de többek között pont azért szaladt el, mert az MNB sokáig lehetetlenül magasan tartotta a kamatot.
    Ezért hibáztatja Róna az MNB-t és a többi magyar gazdaságpolitikai szereplőt.

  96. 98: Azt ne felejtsd el, hogy a hiteleket felvenni és a külföldi árukat két pofára habzsolni már a lakosság „feladata” volt, vagyis pontosan itt jön be az általános fogyasztói és megtakarítási magatartás, amiről beszéltem. Eleve nem lett volna szükség külföldi devizára, ha a magyar lakosság megtakarításai fedezték volna a teljes hiteligényt.

    Ezért gondolom azt, hogy a kialakult helyzetért a lakosság is felelős, csak ezt persze egyetlen politikai fórum sem taglalja érdemben, hiszen azonnal népszerűséget vesztene. Azt pedig a politikában tilos, ugyebár.

  97. 99: „a kialakult helyzetért a lakosság is felelős” Elviekben igazad van, de…
    50 évig ment a húzzuk meg a nadrágszíjat, és majd x év múlva jobb lesz … de nem lett (vagy nem eléggé). Miközben nem voltunk teljesen elzárva a nyugattól, láttuk, ott hogy élnek. Az vesse ránk az első követ, aki maga nem kezdett volna el habzsolni, amint lehetett. Hogy elbasztuk? Az tény…

  98. 100: Nézd, én évekig kaptam az „osztást” a barátaimtól, amiért már egyetemi hallgató, ill. rezidens koromban nem vettem autót. Biciklivel jártam, amiért rendszeresen kiröhögtek. Aztán végül „megörököltem” nagyapám 20 éves Fordját, mikor nagyapámnak már nem kellett, azt használtam egészen addig, amíg el nem költöztünk Magyarországról.

    Ugyanez az ingatlanokkal. Tiszta barom vagyok, mondták, hogy a rezidensi fizetésemből nem vállalok lakáshitelt. Ha csak kiadom albérletbe, már „kifizeti magát”. Persze ez már akkor sem volt igaz, főleg, ha az ingatlan amortizációs költségeit is figyelembe veszed, de azóta még többet romlott a helyzet, ugyanis Magyarországon Budapesten kívül minden városban 15 éve folyamatosan esnek az ingatlanárak, Szegeden konkrétan még 2000 körül 350.000 forint körül volt a belvárosi felújított polgári lakások négyzetmétere, ma jó, ha 150.000-et kapsz értük (és közben az infláció miatt a pénz kb. a negyedét éri). Tehát mért is vegyek fel hitelt valamire, ami folyamatosan elértéktelenedik?

    Ma az a helyzet, hogy a volt egyetemi diáktársaim túlnyomó többsége óriási hiteleket nyög, van, aki már BAR-listán is van közülük. Kinek a stratégiája jött be? Értem én, hogy nagy volt a kísértés, de kellő ésszel át lehetett volna látni, hogy milyen irányba mennek a dolgok. De aki megpróbálta ezt elmagyarázni, azt vagy lehülyézték vagy kiröhögték.

  99. 101!
    Én nem tudom Jancsika,mert én 2003-ban adtam el Miskolcon egy panel lakást 65 négyzetméter volt,öt millió háromszázezer forintért ,és most az majdnem 9 millió körül mozog,megnéztem..És csak nézek ki a fejemből.Mondjuk itt Sárospatakon,már nem mondanám el ezt az emelkedést,de annyira nem is csökkentek..Stagnálás van,inkább azt mondanám..

    Egyébként természetesen tiszteletben tartom a döntésedet,mert Te tudod a Te életedet..Mi mindig is hazárdíroztunk keményen ám,és hál Istennek eddig semmit nem vesztettünk el hogy úgy mondjam..De azért benne van a pakliban..De ha nem eröltetjük magunkat ,nem is lesz semmink..
    Nekem már természetesek az élet „veszély” helyzetei..Már unalmas lenne nélküle.. 🙂

  100. 101: OK, én se hitelből építkeztem, meg nem vettem nagyobb kocsit , mint amit megengedhetek magamnak stb. De ne felejtsük el, ez itt az értelmes emberek fóruma… 🙂

  101. 103!
    Hát honnan szedtél 15 millát?Spóroltad?.. 😀

  102. 104: ne felejtsük el, ez itt az értelmes emberek fóruma… 🙂

    Egyrészt akkor még nem volt 15M egy normál családi ház, másrészt röhej, de tényleg spóroltam, meg kötöttem magammal egy csomó kompromisszumot, hogy nem a legszebb legdrágább stb. kell mindenből. Meg még nem kellett eltartani 3 kölyköt, meg egy feleséget 🙂

  103. Jancsika, elmehetnél az ördög ügyvédjének!

    Ha szarul megy a gazdaság, akkor az nem megoldás, hogy felfuttatjuk a fogyasztást egy olyan országban, ahol elég jelentős a behozatal. Ez egy ideig-óráig működhet, de később többe kerül a hús, mint a leves. A kínaiak is külföldről vontak be tőkét, de ők azt infrastruktúrára, és termelésre költötték, és nem BMW-t, meg lakást vettek belőle. Tudom, a fránya fogyasztói, és megtakarítási szokások. A megtakarítási szokásokkal nem lehet mit kezdeni, de a fogyasztást lehet befolyásolni több eszközzel is. A pénzügyi szereplőknek meg nincs más lehetőségük, mint hogy a meglévő megtakarításokkal számoljanak, és kalkuláljanak.

    Az számomra is egyértelmű, hogy a hitelfelvevőkkel is gond volt, ezt szerintem nem is kérdőjelezi meg senki, a másik oldal felelősségéről csak néhány alternatív oldalon lehet olvasni.

    Volt olyan ember, aki belekalkulálta a 15%-os kilengést (mert a bankban ezt mondták neki, és a forint egy 15%-os sávhoz volt kötve), és belekalkulálta azt is, hogy az egyikük elveszíti pár hónapra a munkájukat. Azóta küszködnek is rendesen, mert elszámolták magukat. Olyannal is találkoztam, aki meglátta a szomszéd új Fordját, és amikor kiderült, hogy ő is csak egy húszat fizet havonta, mint ő, akkor vitte a kétéves Suzukiját, becserélte, bukott másfél milliót, és jó pár évvel kitolta a törlesztők fizetését.
    De olyannal is találkoztam, hogy kisebbségi barátunk megvette 0% önrésszel a Suzukit, kivitte Ukrajnába, és eladta ott. Amikor le akarták foglalni az ingóságait, egy viskót találtak csak a cigánytelep közepén. Bukta a bank? A tárgyaláson a bankár csak annyit mondott a barátomnak: „Ha tízből két kocsi bebukik, majd kifizeti a maradék nyolc. A bankok sosem buknak!”

    Mára bedőlt 150 ezer ház, van 800-900 ezer BAR listás, és bizonyos számítások szerint az ország 1/3-a érintett a devizahitelezésben. Ezek a számok idővel csak romlanak majd. A gazdaság lassul, mivel nem veszünk semmit, a multik még tovább termelnek, így szufficites a gazdaság. És van egy bankrendszerünk, ami a hiteleinek 1/3-t rövidtávú kölcsönökből fedezi, ami rendkívül sérülékennyé teszi az egész rendszert. A legjobb az egészben az, hogy olyan konstrukciót hoztak létre, amely öt éven belül őket is be fogja dönteni.

    Máshol is volt devizahitelezés, de ez csak nálunk okoz ilyen jelentős problémát: mivel az MNB nem volt helyén, mivel a PSZÁF nem volt a helyén, mivel a bankok túl mohóak voltak. Ezek tények.

  104. 105!
    Tudom Observer,csak vicceltem.. 🙂 De nem hagyhattam ki.. 😉

  105. 106!
    Majszó eszme futtatása se rossz..Tetszik..

  106. 106: Az MNB-t illetően nem értünk egyet, de egyébként igazad van.

    Ismét kifejteném: TÉNY, hogy a kapitalizmus szar rendszer, és egyre szarabb lesz. TÉNY, hogy a bankok szemetek, és egyre szemetebbek lesznek. Egy működésképtelen rendszer működésképtelen intézményei, amik ma már több kárt csinálnak, mint hasznot. Sose állítottam mást. Egyébként a bankokat ideig-óráig lehet menteni, de végül össze fog dőlni az egész pénzügyi rendszer, ahogy minden piramisjáték csúnya véget ér egyszer. Márpedig az egész gazdaság mára piramisjáték. Amikor ez bekövetkezik, akkor a bankok is elszállnak majd.

    Hogy ezek után mért vagyok az ördög ügyvédje, az számomra nem teljesen világos, de mindegy is. Én csupán annyira szeretném felhívni kedves mindannyiótok figyelmét, hogy ezt a rendszert az általános hozzáállás változtatása nélkül nem fogjuk tudni megváltoztatni. Mert az emberek általános gondolkodásával is óriási bajok vannak, higgyétek el. Ha ettől az ördög ügyvédje vagyok, akkor legyen.

  107. 108:
    melike00!
    Ez egy vita fórum, ahol véleményeket cserélünk, vitatkozunk, és csak nagyon ritkán dícsérünk vagy éppen cikizünk valakit. Te ezt az opciót egy kicsit túl gyakran gyakorlod, azt a látszatott keltve, hogy hozzád kell igazodni. 😉

  108. 109:

    jancsika!
    Az emberek általános gondolkodását mindíg is irányították. Ahol és amikor a protestáns etika volt a vezérvonal, a kapitalizmus áldásos, hasznos, előre mutató rendszer volt. de hol van már a protestáms etika, és mellesleg, nálunk sose volt.

  109. 108: Véleménycsere: bemész Tibor bához a véleményeddel és kijösz az övével. 😉

  110. 110!
    Elnézést Tibor bá..Nem volt szándékos..
    De Majszó biztos nem azért írta hogy nekem tetszen..De nekem tetszett.. 🙂
    De ígérem vissza fogom magam a dícséretektől..

  111. 112:
    Meglepő, hogy a nőknek is van ilyen kifinomult humorérzéke. Persze lehet, hogy keveset vagyok nők társaságában. Minden esetre hatalmasat röhögtem rajta, ami már Évának se tetszett. Nyilván ő is gyakran cserélgeti a véleményét. 😀

  112. Lehet meglepő, hisz tudod, a nő csak keret a pina körül. Imádok nevetni, anekdotázni. Néha túlságosan is.
    De az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez egy vicc, és nem az én találmányom. Ha nem vallanám be, tutira akad majd itt egy jó arc, aki beárul.
    Azonban annak örülök, hogy sikerült jól megnevettesselek, egy jó nevetés +5perc az életednek és sokáig szeretném még olvasni a blogodat. 😉

  113. Árpi, szerintem hívd be az MNB tanúnak, aki majd elmondja, hogy:

    „FX-swap ügyleteket azért köt a hazai bankrendszer egésze, mert mérlegen belül a devizaeszközök állománya meghaladja devizaforrások állományát (mérlegen belül nyitott pozíció keletkezik), emiatt a devizakihelyezések egy részét FORINTFORRÁSBÓL FINANSZÍROZZÁK.”

    http://forum.portfolio.hu/topic.php?t=11226

    Nekem még mindig nem világos a swap-ügylet, mert miért lenne jó üzlet az, ha magasabb kamatú forintot cserélnék el rövidtávra alacsonyabb kamatú frankra? Mindezt egy olyan időszakban, amikor a forint árfolyama meglehetősen stabil volt, tehát a forint sokkal nagyobb hasznot hozott!

    Ha pedig csak a könyvelésen belül megoldották az egészet, akkor is ugyanaz a helyzet, hiszen túl alacsony kamattal adták a hiteleket. A mérleg egyik oldalán ott van a forinteszköz, a másik oldalán a devizakövetelés a hitelfelvevővel szemben.

    Ennek az egésznek matematikailag nincs értelme, nem érte meg swapolni. De akkor meg miért beszél az MNB swap ügyletekről?
    Max kötvényekről beszélhetnénk, de annak meg a mérlegben kéne jelentkeznie, és ebben az esetben nem lehetne 20%-os a devizaeszközök aránya.

    A swap max arra jó, hogy papíron veszteségessé tegye a bankokat, és a leány a nyeresége egy részét áttolja az anyjának, és így kevesebbet kelljen adózni.

  114. 116. A devizahitelesek nagy része alkalmatlan volt forinthitel felvételére (mert a részlet nem fért volna bele a havi bevételébe), és mivel mindenképp ki kellett neki valamilyen hitelt adni (hogy ne menjen a konkurenciához, és az üzletkötő jutaléka is ezen múlott), ezért adtak neki devizahitelt (deviza-alapú hitelt). Tudták, hogy az árfolyam úgyis felfele fog mozdulni (csak a vörös transzba esett birkák hitték el, hogy dübörög a Pannon-puma, komolyabb helyeken azért tisztában voltak a valós helyzettel) és akkor majd bejön az elsőre veszteségesnek látszó üzlet nyeresége. A rekordnyereségeket a média nagy szenzációként tálalta folyamatosan.
    És hogy a hitelesek tényleg alkalmatlanok voltak a hitelfelvételre, az mutatja, hogy a mostani törlesztőket (amik már (majdnem) megfelelnek az akkori forinthitelek törlesztőinek) nem tudják fizetni. De legalább a lakásokat el lehet venni.

  115. 118: Érdemes megnézni a további Róna interjúkat a bal oldalon.

  116. 118: Az adás elején az ECHO TV-es műsorvezetőtől(!!!) kiderül az, hogy a bankok egyoldalú szerződés módosítását az első Orbán kormány alatt hagyták jóvá!!!
    A Boros is érdekes megjegyzést tett arról(mint volt képviselő), hogy a képviselőknek anno ( és most is az én megjegyzésem)
    lövésük se volt, hogy miről szavaznak, és általában különböző lobbicsoportok törvénytervezeteit fogadták el.

  117. 118: kb. 20 perctől a hitelbírálati díj és a kiajánlott hitel és a hibás termék kapcsolata. Érdekes…

  118. Boros egészen értelmes volt, érdekes, hogy más adásokban egészen más szokott lenni.

  119. 121!
    Én azért azt kérdezném,hogy ahogyan ezt most a nagy közönségnek elmondja,hol volt 2005-ben,vagy 2003-ban,vagy mittudom én 2000-ben? Akkor mért nem állt így ki a nagy közönség elé elmondani a mondókáját?És a többi közgazdász is..Akkor mintha nem hallottam volna ilyen hangokat minden felöl.. 😮

  120. 124: Jogos, gondolom akkor kicsi volt a devizahitel arány, még nem jelenthetett ekkora veszélyt.
    125-ben a videoban már hivatkozik egy 2009 vagy 2010-es cikkére, ahol leírta ezeket a dolgokat.

  121. 128: A cikk kommentjeiből az derül ki, hogy ez még nem Árpád beadványának az ítélete.

  122. „A magyar gazdaság és társadalom vergődésének okairól sokat lehetne írni és mondani – írtam és mondtam is – de van egy, amelyik nézetem szerint az összes többit maga mögé utasítja, ez pedig a devizahitelezés. Életek százezrei mentek helyrehozhatatlanul tönkre, a fizetőképes kereslet nagyon hosszú időre megroppant, maga a bankrendszer működésképtelenné vált, kis- és középvállalatok tízezrei dőltek be, munkahelyek százezrei szűntek meg, és a Magyar Nemzeti Bank elvesztette a monetáris folyamatokra gyakorolható hatását egy hazug, csalárd „termék” bevezetése miatt. Mert a devizahitel egyáltalán nem hitel, hanem egy olyan befektetés a „hitelfelvevő” részéről, aminek az a lényege, hogy az összes, kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kockázat pedig a hitelfelvevőé. Nem hitel azért az egyszerű okért, mert a hitel egy fix összegben felvett kölcsön, amit azonos fix összegben kell visszafizetni, a szerződésben kijelölt és annak alapján mindkét fél számára kiszámítható kamattal együtt. De a devizaadós nem tudhatja, hogy mennyit kell visszafizetni, mert a törlesztés egy olyan ténytől, az árfolyam mozgástól függ, amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet.”

  123. 130!
    Igen,éppen tegnap meg ma nézegettem olvasgattam ezt a fészen..
    132!
    A probléma ott kezdődött,mikor az árfolyam sávot eltörölték..

  124. Akinek van devizahitele, annak jelzem, hogy év végééig még megkötheti az árfolyam rögzítési szerződés módosítást. Így legalább pár évvel későbbre tolhatja a törlesztendő összeg egy részének kifizetését, és ennek a résznek a kamatköltségeit arra az időre az állam és a bank közösen átvállalja, azaz ingyen hitelt kap az igénylő.

  125. 134!
    Kaptam papírt a banktól én is,55 ezer helyett 39 lenne 5 évig,aztán 265 ezer maradna a tőkébe a külön számlán..Ennyit osztanak szét a maradék időre pluszba..De 5 évig semmit nem tudok moccanni..Még ki sem fizethetem ha tudom egybe..
    Elveszíthetem pozitív adós besorolásomat is..
    Én nem merem megcsinálni.Ezek adót vetnek ki most a kölcsönre is.. 🙁
    Nem bízom én a bankban ,meg az államban..Már nem…

  126. 135:
    „55 ezer helyett 39 lenne 5 évig,aztán 265 ezer maradna a tőkébe a külön számlán..”
    Az elég fura… 55-39=16 5*12=60 60*16=960, azaz ha tényleg 5 évig havonta 16eFt-tal kevesebbet kell MOST befizetned, akkor a gyűjtőszámlán 960 eFt-nek kéne összegyűlni nem 265-nek.

    „De 5 évig semmit nem tudok moccanni..Még ki sem fizethetem ha tudom egybe..”

    Én úgy tudom, hogy ez a szerződésmódosítás nem befolyásolja az előtörlesztési lehetőségeket.

  127. 136
    Elfelejtettem hogy Te nagy számoló vagy,wall streeti krupié.. 😀
    Szóval ennyi gyűlik össze,de a tőke csak annyi lesz amennyit én írtam..Ennyit kell visszafizetni.. 🙂

    „Én úgy tudom, hogy ez a szerződésmódosítás nem befolyásolja az előtörlesztési lehetőségeket.”

    Ezt bankja válogatja..

  128. Nem tudom, hogy az elején Kásler Árpád a 7.hsz-ben említett
    „A teljes “devizahitelezést” mindössze egy kormányrendelet alapján “überelik” a bankok. A 250/2000 kormányrendeletről van szó lényegében és tudod melyik kormány volt hatalmon kettőezerben? Nos barátom ezt a rendeletet december 24-én fogadták el , Karácson napján.”
    kormányrendeletet elolvastátok-e egyáltalán? ( Árpádot leszámítva, mert ő gondolom igen)

    Tény, hogy 2000-ben karácsony előestéjének napján az Orbán kormány hozott egy kormányrendeletet, amiben szabályozta a hitel és püi vállalkozások beszámolási kötelezettségét, a beszámoló adatainak értékelési szabályaival. Ez a rendelet 2001. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kellett alkalmazni.
    Ezért, bár a lépés elég kései, de volt szokatlan abban az időben ( mondjuk az ünnepek között is lehetett volna tárgyalni!) indokolt volt. A 2000.évi C.tv. a számvitelről, szintén 2001.január elsején lépett hatályba, ezért maga az időpont indokolt volt, főleg arra való tekintettel, hogy a nemzetközi számviteli elvek és az eu-s jogharmonizáció meg is követelte. (piacgazdaság)

    Szomorú tény azonban, hogy a bankok szemtelen magatartására az igazán alapot adó korm.rend. módosítások 2003-2009-es időszakban keletkeztek.

    Átfutottam a jogszabályt, kiskapu, nagykapu, látványosan nincs benne, de ami mégis érzékenyen érinti a devizaadósokat, az az értékelési szabály és a jelzálog érvényesítése.
    Értékelési szabály persze van az alaprendeletben is, ez teljesen természetes, amit tovább hímezgetett a köv kormány:

    „9.§. 2007-es módosítás:
    „(19)111 A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §-ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.
    (20)112 A hitelintézet a különleges bankkockázatra tekintettel, a Hpt. 87. §-át alapul véve, egyes kintlévőségeinek, befektetéseinek, követelés fejében kapott és készletként nyilvántartott eszközeinek, valamint mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenően a 7. számú melléklet előírásait alkalmazza.”

  129. 138!
    Én biztosan a vesztes oldalon leszek..
    Az élet törvénye:
    -Nyerni nem nyerhetsz,
    -Döntetlen nincs.
    -A játékból kiszállni nem lehet.
    Akkor érthető??? 😀

  130. melike00

    A gyűjtőszámla csak arra jó, hogy ne most fizessen valaki sokat, hanem amíg csak él mindörökké fizessen.
    Nekem nincs ilyen gondom, de őszintén sajnálom az érintetteket. Mondjuk nem mennek vele semmire.
    Én naponta nyüstölném a bankot, amíg nem korrigálná a hibáit. Mert, hát azért követtek el hibákat, legalábbis amiket olvasok róla. És így lehetne talán kiszállni is a játékból valahogy.
    Avatarnak igaza lehet, hogy előtörlesztéssel érdemes próbálkozni, ha van miből.

  131. 139 Melike

    „-Nyerni nem nyerhetsz”

    Nyolc éve miután elváltam előző páromtól, és nekiindultam a világnak egy szál bőrönddel, kényszerből beszüntettem mindenféle adófizetést. Nem túl erkölcsös dolog, mert ezzel tulajdonképpen minden magyar polgártól elloptam 1 Ft.-ot (Aki kéri annak visszautalom! Címen Tiborbá-nál. 🙂 )
    Összegyűlt 8MFt. tartozás, de mivel minimum évente egyszer változott a lakhelyem, a hivatal nem győzte a papírjaimat utánam küldözgetni. Egyszer aztán, mivel nem voltak eléggé résen, a tartozás elévült. Maradt 68eFt késedelmi kamat, amit gyorsan letiltottak a fizetésemből. Gondolom ez amolyan önvédelem volt az ügyintéző részéről, hogy le ne vágják a fejét.

    Szóval nyertem, de legalább döntetlen a meccs !

    „A játékból kiszállni nem lehet.”

    Mivel nulla forintból kellett új vállalkozásba/életbe kezdenem, lízingeltem egy lakást. Az akkori árfolyamon a lakás törlesztője egy normál albérlet díja volt, de nem kellett a házinénivel bajlódnom. Persze mikor a törlesztőrész duplájára nőtt, ez már nem is hangzott olyan jól. A lakást azóta visszavette a bank, de legalább volt hol élnem 3 évig. Felvettem annyi CHF hitelt amennyit csak adtak. Az alap törlesztésekre a jövedelmem biztonságosan elég volt. A duplájára persze már nem. Mikor láttam, hogy gáz lesz, tudatosan elindultam a „kiszállás” irányába. Jelenleg nincs semmim ami elvehető. Mindenem vagy üzembentartói jog (autó), vagy haszonélvezeti jog (tanya, föld). Ezek nem végrehajtható vagyonrészek. Egyetlen dolog ahol megfogható vagyok az a fizetésem. Megbarátkoztam a gondolattal, hogy viszik a felét életem végéig, és pont!. (Kamatra sem elég). Megtanultam megélni annyiból ami marad.

    Nyilván egy ilyen megoldáshoz, erős idegrendszer, és többéves előregondolkodás kell -tömegesen nem is kivitelezhető- de nem lehetetlen „kiszállni”. Még azt is elfogadom, hogy ez így nem túl etikus, de az sem etikus, hogy a felvett 6MFt kölcsönből a visszafizetett 6MFt után, még 9MFt. van hátra. Hát…én anyukám nem hernyótalpas !

  132. 141.: „beszüntettem mindenféle adófizetést. Nem túl erkölcsös dolog, mert ezzel tulajdonképpen minden magyar polgártól elloptam 1 Ft.-ot (Aki kéri annak visszautalom! Címen Tiborbá-nál. 🙂 )
    Összegyűlt 8MFt. tartozás”

    – Mindenféle adófizetést nem tudsz beszüntetni, mert ÁFÁ-t minden vásárlásnál fizetsz!:)

    – Ez a 8M mind SZJA volt? (Valamit akkor nem értek. Én bruttóban nem kerestem 8 év alatt ennyit – kis túlzással..:), nemhogy SZJA-t! És akkor abból az összegből, aminek az elcsalt SZJA-ja 8M Ft, hogyhogy nem tudtál lakást venni?)

    – Mennyi idő alatt évül az el?…

  133. 140!
    Mondjuk annyiból jobb lenne nekem,hogy 5 évig 80 ezret tennék be,úgy mint most,aztán ami 5 év alatt pluszba össze gyűlik,akkor talán teljesen ki tudnám fizetni.Előtörleszteni nem törlesztek,mert nekem az úgy nem jó.Inkább maradjon így .Majd elkopik valahogy..Nem problémázok rajta.Nekem nem is ez a probléma,hanem az autó 72 ezerrel már..Ez az ami sok.Még ez is 5 év..De majd elkopik ez is..Plusz a gáz számlám,meg a gyerek menőkéje..Az is vagy 120 ezer havi szinten,szóval ez összesen sok..Mindig várom mikor fog a fejemre ömleni egyszer csak az egész..Akkor végleg megoldódna a problémám.. 😀

  134. Már többször megírtam, de mindig vannak újak. – Ha nekem lenne CHF tartozásom én azzal támadnám meg a bankot – természetesen bíróság előtt – hogy tisztességtelen eszközökkel vett rá a kölcsön felvételére, mert üzletileg nem tudja megindokolni, miért volt a forint hitel kamata háromszor nagyobb a CHF hitel kamatjánál.

  135. 144.: És azóta már megtalálták azt az EU-passzust, mely szerint lakásra felvett hitelszerződés EGYOLDALÚAN NEM MÓDOSÍTHATÓ – evvel is lehet perelni.

  136. 141!
    Technomuzsik,ahány ember annyi féle élet.Ki hogy tudja megoldani.Te így tudtad..
    144!
    Ezt mondja a férj uram is..De most már itt is 7.7 százalék a kamat..Simán beemelték duplájára..
    145!
    Szabad felhasználásúm van.3 milla..

  137. 142 Brillant

    Kicsit félrevezető volt az adó meghatározás. Egyéni vállalkozó voltam. Szja. TB. (saját és alkalmazotti) ÁFA stb. kb az átlagos bevétel 70-80%-a. Ráadásul, ha nem fizetsz bírságolnak, orrba-szájba. Így nézve már nem olyan nehéz összekalapálni azt a 8MFt-ot.

    ” Mennyi idő alatt évül az el?” Adóbevallás beadási határidejét követő ötödik év vége. Gyakorlatilag a bevétel keletkezésétől számítva 7 év. ( Érdekes ez a 7 év, mintha már máshol is olvastam volna róla ! )

  138. Naptári év? Tehát mondjuk 2005. május 20-án bevallott SZJA 2011. dec. 31-én évül el?

    Hopp, és hogy volt 8M-ra mindössze 68E a késedelmi kamat 5 év után? 😀 😀

  139. 148. Brillant

    A kamat az egy puruttya jószág. Minden évben újraszámolják, ezért ugyan nem kamatozik, de nem is évül el. Viszont mikor az alaptartozás elévül a kamata is megy a levesbe.

  140. 137: Hát nekem az általad megadott konstrukció túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, vagy valamit nem jól értek.
    Ha így van, ahogy írtad, és tudsz akár havi 55 eFt-t is törleszteni, akkor helyedben árfolyam-rögzítenék, és egy külön számlára rakosgatnám a különbözet 16 eFt-ket, aztán 5 év múlva a 960 eFt (+kamat) összegből simán visszafizetném a 265-öt, és még maradna is kb 700. 🙂

  141. 149.: Köszi!
    150.: Ha megy a levesbe, akkor hogy maradt 68E?:-o

  142. „Rókás” ismerős szerint érdemes lakástakarékpénztárba rakni a különbözetet, aztán beforgatni előtörlesztésbe (max 72000 Ft állami támogatás/év + viszonylag kedvezményes hitelt is adnak, kisebb összeget akár jelzálog nélkül is)

  143. Valóban érdemes. Amíg még létezik a pénz. Csakhogy nekem születésem óta az a vízióm van, hogy ez egy idejét múlt, barbár dolog, és másnaptól vizionálom mindig a pénz megszűnését….:) És ahogy halad előre az idő, egyre biztosabbnak és magától értetődőbbnek látom. Konkrétan semmiféle virtuálisan számontartott pénzem nincsen már évek óta. És nem megy a fejembe, hogyhogy létezhet még.

  144. Amíg rajtad kívül az emberek többsége azt gondolja, hogy van értéke, addig van is, lehet érte olyasmit kapni, aminek önmagában is van értéke. Például egy ház, ahol lakhatsz. Ezért én virtuális pénzért vettem házat, virtuális pénzért veszek ruhát, ennivalót, stb.

  145. 155: Így van! AZ nem megy a fejembe, hogy lehet, hogy még ennyien ezt gondolják! Sőt valójában azt gondolom, hogy nem ezt gondolja már a többség. És ezért hiszem mindig azt, hogy már most vasárnapról hétfőre megszűnik. És ezért nem merem bankban tartani a pénzt – meg lassan már bankjegyben se.:)

  146. 157.: Valóban!
    Nekem erre sem kellett rájönni, épp ellenkezőleg, én nem tudtam megtanulni, hogy értékes, azt meg pláne nem tudom elképzelni, hogy vajon miért értékes.
    Azután tavaly olvastam néhány cikket arról, hogy az annunakik azért gyarmatosították a Földet, mert kell nekik az arany, az valami erőforrás, vagy adalékanyag a gépeikhez, és EZÉRT értékes az arany.
    Még más logikus magyarázatot nem hallottam, ezért ha van, örömmel veszem.

  147. „A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is. ”

    http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2465

  148. 140!
    „A gyűjtőszámla csak arra jó, hogy ne most fizessen valaki sokat, hanem amíg csak él mindörökké fizessen.”

    Pontosan így van.Itt van a kezemben a Gyüjtőszámla hitel szerződés,amit 2013.jan .03-án kellene megkötnöm véglegesen a közjegyzőnél.Ma egész nap ezt olvasgattuk itthon,(mert hogy a bankba erről semmit nem mondanak,és oda sem adják elolvasni még alá nem írod)és úgy értékeltem hogy ez tényleg valóban felér egy halálos ítélettel..

    Annyit lehet leírnom a saját szavaimmal róla hogy szinte semmit,ugyanis az utolsó sorban le van fektetve benne hogy ez a megállapodás üzleti titoknak minősül..
    De a lényegét tekintve létrehoznak egy al számlát gyüjtőszámlahitel néven..Na és ezzel el is vágtad magad..ugyanis ennek a kamata három havonta tőkésedik 5 éven keresztül..Majd ezután teszik rá neked a kamatot az egészre plusszba 5 év után….
    5 év után sem szüntetik meg ezt a gyüjtőszámlát,hanem ami ezen össze gyülik majd ,azt tulajdonképpen mint egy forint hitelt adják majd neked oda,és forint hitel kamatot is raknak hozzá..
    Tehát lesz egy devizahiteled,meg egy összegyült forint hiteled is.És ha nem tudod úgy fizetni,hát a futamidőt természetesen meg hosszabítják neked..
    Na az Állam..Szóval mivel az Állam a központi költségvetésből fizeti neked a segítséget,adós leszel az Állammal szemben,és behatják rajtad mint Adót..
    Reklamálni sehova nem mehetsz,mert ezt is köti a Bank hogy ő biza nem pereskedik senkivel.Nem veti alá magát ilyen dolgoknak..

  149. 161:

    „mert hogy a bankba erről semmit nem mondanak,és oda sem adják elolvasni még alá nem írod”
    Még most is ez a stílus?

  150. Még januárban benyújtják a javaslatot a magáncsődről

    „Az államtitkár ismertette: a magáncsőd azoknak az embereknek kínál szabadulást az adósságtehertől, akik rendelkeznek vagyonnal, végzettséggel, munkával, de a felhalmozott adósságuk messze felülmúlja vagyonuk mértékét. Számukra az lesz a segítség, hogy bizonyos feltételek mellett a mínusz helyett nulláról indulhatnak – fogalmazott Rétvári Bence.”

    http://hvg.hu/gazdasag/20121227_Meg_januarban_benyujtjak_a_javaslatot_a_m

  151. 162!
    Ez persze…Úgyhogy az ember tulajdonképpen a közjegyzőnél döbben rá a valóságra..A teljes kiszámíthatatlanságra és a teljes kiszolgáltatottságra..Szóval nem írom alá..
    5 év alatt az ember egész szép összeget tud törleszteni,ha minden a régiben marad,így meg 5 évig 13 ezerrel fizetnék kevesebbet ugyan,az idő elmegy de a tartozásom még nőni is fog..( a ki nem fizetett kamatot tőkésítik)..

  152. „A Kúria felfüggesztette a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. A döntést Vezekényi Ursula, az ügyet tárgyaló tanács elnöke jelentette be, miután a perbeszédek elhangzása után eljárásjogi problémák megtárgyalására hivatkozva szünetet rendeltek el. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

    A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem az EU Bírósága eljárási szabályzatának 105. cikk 1. bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.”

    http://index.hu/gazdasag/2013/01/15/az_eu_vizsgalja_az_otp_peret/

  153. 170:
    Tudjuk, mert benne volt a napi hírekben.

  154. ” Azt hiszem, nagyon sokakat meglepett, hogy négy évvel a mi pénzügyi rendszerünk volt az, amely kudarcot vallott, most pedig újra talpra állunk, gazdaságunk erősödik, és nagyon alacsony a munkanélküliség.Olafur Ragnar
    Azt hiszem, ennek az a fő oka, hogy elég bölcsek voltunk, és rájöttünk, ez egy alapvető társadalmi és politikai válság is volt, de mégsem követtük a nyugati világ utolsó 30 évében uralkodó hagyományos vaskalaposságot.
    Bevezettük a deviza-ellenőrzést, hagytuk csődbe menni a bankokat, segítséget nyújtottunk a szegényeknek, nem vezettünk be megszorító intézkedéseket az Európában most tapasztalt mértékben. Négy évvel később ennek az lett az eredménye, hogy Izland a pénzügyi válságtól szenvedő többi európai országtól teljesen eltérő módon fejlődést és haladást élvezhet.

    – Az a politika, hogy hagyták a bankokat tönkremenni, működött volna Európa többi részében is?

    – Azt hiszem, igen. Sokszor kérdeztem meg embereket, hogy miért tekintik a bankokat a modern gazdaság szent egyházának. Miért nem hagyják a magánbankokat ugyanúgy tönkremenni, ahogyan a légitársaságokat és a távközlési cégeket, ha azokat felelőtlen módon irányították?”

    http://komlomedia.wordpress.com/2013/02/12/hagyni-kell-a-bankokat-csodbe-menni/

  155. 171:
    OK, de legyen a kapcsolódó információ egy kupacban
    és ennek legyen nyoma.
    Drukkolok Árpádéknak.

  156. 173:
    Én is drukkolok neki, amit ő maga is tud, de nem hiszem, hogy ő fog győzni, ennek ellenére helyeslem a küzdelmét, és ezt is közöltem vele.

  157. 174:
    Felkerült a politikai térképre, foglalkozni kell vele.
    Jobbik ismét felhozta az izlandi példát a deviza hitelesek kapcsán.
    Fidesz megint ismétli, hogy ők már mennyit tettek a devizahitelesekért.
    Lehet, hogy az adott helyzetben még tenniük kell megint valamit.
    Jó meglovagolható téma a választások előtt.

  158. Az izlandi példa nem lekopírozható, mert különleges helyzetben vannak/voltak.

  159. Nem hiszem, ha nem is 100%-ban, de ne lehetne jó néhány elemet átvenni az intézkedés csomagjukból.
    Ha már az unortodoxia olyan jól megy nekünk.

  160. 174Tibor bá
    Kásler Árpád lehet, hogy nem tud győzni de Kásler Árpádék már igen.Ő van olyan okos,hogy ezt tudja.Ha a TÖBBIEK is megértik,
    -és tesznek érte-akkor minden esélyük meg van rá.Voltam kinn
    a téren,kezdésnek biztató.

  161. 175!
    A devizahitel 180 forinton történő törlesztésével,most elodázták a problémát.Tudod mikor lesz nagy baj?Majd 5 év múlva,azoknak akik most meg kötötték ezt a szerződést..5 év múlva egybe fog a sz@r mindenki fejére borulni.Írtam,hogy olvastam a szerződést,de aludtam rá egyet,és nem csináltam.Mert 5 év alatt azért szépen lemegy a tőkémből,de ha ezt megkötöm,még kapok a nyakamba másfél milla forint hitelt ,személyi kölcsön gyanánt,(a maradék svájci frankos hitelem mellé,)amit majd 5 év múlva kell elkezdeni törleszteni,és akkor kaphatok év hosszabítást…Na itt a soha le nem járó hitel.És én csak 3 millió forint kölcsönt vettem fel.Képzeld azt ,aki 10 meg 15-20 millát vett fel.Soha ki nem fizetni ha most belemegy a 180 forintos törlesztésbe..

  162. Most mondom,hogy aki aláírta az árfolyam gátat,nem állhat be Árpád mögé,sőt,semmilyen perben nem vehet részt a bankokkal szemben.Ez benne volt a szerződésben,amit aláírt..
    Még mielőtt ugye ezt is elfelejtenénk..

  163. A HAZA NEM ELADÓ (video) (DivX és DVD formátumban is)

    http://kaslerarpad.hu/?p=3302


    Április 21.

    A mai napon befejeztük a toborzó és ismeretterjesztő filmünk forgatását. Előreláthatólag egy héten belül közzétesszük. A cikkek írására az elkövetkezendő időben egyre kevesebb időt tudok fordítani, amíg az országjárás tart.

    Arra kérek mindenkit, hogy kezdjék meg időben az április 21-i rendezvény ismertetését. Nyomtassanak szórólapokat és terjesszék azokat, valamint ne hagyják utolsó pillanatra a buszok szervezését sem. Nagyon sokan kell lennünk a Hősök terén!”

    http://kaslerarpad.hu/?p=3228

  164. Meghallgattam (néztem) a videót, utolsó percéig. Igen. Ez az út. Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb meglesz a kritikus tömeg.

  165. Érdekes dologra bukkantak..

    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700141.TV#lbj33param

    „-AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997.ÉVI CXLI. TÖRVÉNY ÚJ MEGFOGALMAZÁSA SZERINT(16/A.§(1) BEKEZDÉS) NEM LEHET JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN KAPOTT HITELT. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV 261.§(4) BEKEZDÉSE ALAPJÁN, TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, VAGY NYÚJTOTT (DEVIZAALAPÚ) KÖLCSÖNSZERZŐDÉSÉBŐL KELETKEZŐ HITELEZŐI KÖVETELÉS BIZTOSÍTÁSÁRA, TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ INGATLANRA JELZÁLOG NEM ALAPÍTHATÓ, A FELEK ETTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE SEMMIS.”TEHÁT AZ ÖSSZES EDDIG VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS JOGTALAN ÉS AZ ÍGY MEGKÁROSÍTOTT ÜGYFELEKNEK KÁRTÉRÍTÉS JÁR ! ! !

    EZT A PARAGRAFUST A BANKOK ÉRDEKÉBEN TÖRÖLTÉK DE CSAK 2011-ben TEHÁT ADDIG HATÁLYOS VOLT, ÍGY SZINTE MINDENKIRE ÉRVÉNYES !!! ”

    Ne ezt én is megnéztem,és valóban.Na ilyenkor mi van?.. 😮

  166. „Az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, svájci frankban nyilvántartott hitelt. A jogerős ítéletet kimondó Pécsi Ítélőtábla szerint teljes egészében érvénytelen a kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint „a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni” – olvasható lapban, amelynek az ügyvéd azt mondta: ügyfelei e döntés nyomán mindösszesen olyan összegű törlesztőrészletet kötelesek fizetni, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek.

    A megyei napilap – idézve a bíróság határozatából – azt írja: „a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői…) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük”. ”

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/jogerosen_nyert_pert_egy_devizahiteles_az_otp-vel_szemben.5.190174.html

  167. „A bíróság szerint „a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői…) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük.

    Ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít. Azok a feltételrészletek hiányoznak, melyek a módosítási lehetőség kereteit ténylegessé, a fogyasztó számára közérthetővé, a módosítások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék.”
    Rendezetlen állapot

    A Pécsi Ítélőtábla megállapítja azt is: „E hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét.” Az ítélőtábla azt is kimondja (Európai Bírósági döntésre is hivatkozva): nincs lehetősége arra, amit Léhmann ügyvéd kereseteiben szorgalmaz, hogy e tisztességtelen szerződési pontot kiiktassa és a szerződést e nélkül helyreállítsa.

    A szerződést akkor lehet helyreállítani, ha a bank lép, addig viszont a rendezetlen állapot marad fenn és az adós fizeti a szerződéskori részletet – mondta Léhmann a Somogyi Hírlapnak.”

    http://index.hu/gazdasag/2013/10/07/pert_nyert_lehmann_gyorgy/

  168. Végre egy normális ítélet a devizának hazudott rablóhitel ügyben, ami már tükrözi, illetve kimondja az igazságot.

    Talán nem csak egy-egy ítélet erejéig, hanem teljesen és végérvényesen kiborul már a bizonyos bili, kiömlik a sok szar és nyílvánvalóvá válik, hogy mit is művelt a pénzvilág(a politikai elit segédletével) Magyarországon!

    Magyar elit erkölcsi szintjéről, magyar viszonyokról és egyebekről Róna Péterrel egy hosszú beszélgetés. Szerintem megéri rászánni az időt! https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=56uBDHTRTjo

  169. 179.

    Ha valakitől megkérdezik :

    – Uram mit szeretne, ha a szar öt év múlva dől magára vagy már holnap kívánja ?

    Gondolom nem kérdés, hogy mi a válasz.

  170. 188
    Ebbe bizonyára nem fognak belenyugodni a bankok. Legfeljebb az tűnik reális optimális végkimenetelnek, hogy megállapítják, hogy kockázatot közösen viselték az adósokkal, és annak megosztása alku kérdése lesz.
    Viszont ez annyit jelent, hogy ha valaki ezután csak az eredeti törlesztőrészletet fizeti, akkor a különbözet további adósságként halmozódik a végső ítélet kimondásáig. Igaz, ennek már van egy csomó fedezete az eddigi többletbefizetésekből, és annak kamataiból.

  171. 190!
    Mindenki azt csinál amit akar..Én azt mondom hogy ezekhez a szerződésekhez nem szabad hozzá nyúlni,mert ez csak rosszabb lesz..
    A forint árfolyam sávját nem szabad lett volna eltörölni,és meg lebegtetni a forintot.Azt várták tőle hogy meg fog erősödni a forint,és pont az ellenkezője lett.Teljesen ki lettünk szolgáltatva vele a „piacoknak”..Pedig hány évet egyeztettek,gondolkoztak…Azt gondolták,hogy hamarabb be lehet vezetni az eurót..Akkor ezek milyen közgazdászok?Kérdezem én.. 😮
    Azért (is) vették fel az emberek ezt a fajta hitelt,mert akkor úgy volt hogy ebbe a 15 százalékos árfolyam sávból nem mehet ki a forint..Max 15%-al nőhet a törlesztő részlet..
    De a mostani kormányok sem mondják hogy kérem ,no akkor vissza állítjuk az eredeti felállást,és vissza állítjuk az árfolyam sávot..

  172. 188: A pongyolaság jellemző az indexre, meg úgy tűnik Léhmann is kicsit félretájékoztatta a Somogyi Hírlapot, ugyanis nem az eredeti törlesztőt kell tovább fizetnie, hanem az eredeti kamattal kalkulált törlesztőt az épp aktuális árfolyamon. Vagy ha úgy érti, hogy az eredeti CHF-ben kifejezett törlesztőt, akkor igaz az állítása. Viszont az árfolyamváltozás továbbhárítását nem kifogásolta a bíróság, csak a kamatláb és kezelési költség egyoldalú változtatását.
    Nagyon nem mindegy ám ez…
    http://www.penzcentrum.hu/hitel/oriasit_nyert_egy_devizahiteles_az_otp_ellen_mutatjuk_mennyit_kap.1037898.html

  173. Szerintem a devizahitelesek megmentésének a legfontosabb lépése a Fidesz számára a végtörlesztés volt, amikor Kósa Lali cirka 14 millióval olcsóbban lezárhatta a devizahiteleit, mint ami azok aktuális értéke volt, és jó néhány párttársa, képviselőtársa is bőven millió feletti megtakarítást ért el.
    Lásd: http://m.cdn.blog.hu/va/vastagbor/image/2011/10/image00111.jpg

  174. 193!
    Elolvastam.És azt az egy hozzá szólót is alól,aki kommentelt…És annak van igaza..
    Hogy a fenébe lehet gondolni az embereknek azt hogy 20 évig állandó lesz a kamat,meg minden ebben a kapitalista nyitott rendszerű globális világban?!Ez már nem kiszámítható szocializmus könyörgöm!
    Kijelentem hogy én nem vagyok hajlandó 20 évig csak azt fizetni,ami a mindenkori megállapodásban volt..Kijelenteni egy ilyet egy nyitott globális világban!
    Minden tőzsdén van,mindenki csihi-puhizza a másikat ahol éri…
    Leírtam a 192-ben hogy az árfolyam sáv eltörlése volt a legnagyobb probléma..A kamat emelés emellett kis nyúl.Eltörpül..Semmi nem volt..
    194!
    Ezt meg már átbeszéltük húsz ezerszer..Ezzel m i nem együnk semmire.Mit tudsz vele csinálni?Csamcsogni rajta..

  175. 195:
    A kamatlábat lehet változtatni menet közben, de előre meg kell határozni a változtatás módját és okát. Például 8% + a mindenkori éves infláció.

  176. 195: „Ezzel m i nem együnk semmire.”

    Az nem is volt a célja a Fidesznek… 🙂
    Ami a cél volt, az már kipipálva. Innentől kormányzati szinten már nem érdekes az ügy nekik, csak húzni, halasztani kell a dolgot, meg néha fikázni a bankokat.
    Persze a bankok nem hülyék, és minden nemzetközi jogi lehetőséget meg fognak ragadni, hogy a végtörlesztést lehetővé tevő törvényt a magántulajdont sértő intézkedésnek nyilváníttassák és a végtörlesztés miatt elszenvedett veszteségeikért kártérítést szerezzenek. Persze nem a volt adósoktól egyenként hajtják majd be a pénzt, hanem a magyar államtól, aki ezt a végtörlesztési törvényt elfogadta. Így vándorol Kósa Lali devizaspekulációs vesztesége előbb a bankhoz, majd az államhoz, és végül az adófizetők fogják kifizetni.

    90 napon túli késedelemben lévő devizahitel kb 35000 van az országban. „Ez a 4,39 milliós teljes magyar lakásállomány igen combos 0,8%-a, vagyis minden 125. lakás érintett a dologban.” http://kiszamolo.blog.hu/2013/10/07/devizahitelek_mit_mutatnak_a_szamok
    Ez nem egy akkora tömeg, hogy rajtuk múljon a Fidesz választási eredménye, nem érdemes megerőltetniük magukat, hogy valami eredmény is legyen, pláne, hogy a beszédekben prímán lehet mondani (a többieknek), hogy már megmentették a devizahiteleseket a végtörlesztéssel. Aki nem érintett a kérdésben, az meg talán még el is hiszi…

  177. 197:
    Hát a cikk jó pár részét illethetném kritikával. de akkor csak párat.

    Ha már ilyen szépen az egész lakás állományhoz viszonyítottuk a devizahitelesek létszámát, akkor gondolkodjunk el csak a számokon.

    1.) Ha a lakás állomány 4,39 millió és a lakosság 10 millió, akkor egy lakásban 2.27-en laknak. Ergo ezzel azért illene beszorozni a a hitelek számát, ha már az értelmi fogyatékosokkal létszámával stb. példálózzunk és hasonlítgatunk.

    2.) Szép, szép , hogy a szabad felhasználású hiteleket a cikkíró nem vette számításba, de azok jelentős részének a fedezete ingatlan és így az is elúszhat az emelkedő törlesztő részletek miatt.

    3.) Szép, szép, hogy az átstruktúrált hitelekről megfeledkezik a cikkíró, de ezek jelentős része ismét nemfizető lesz egyes kutatások szerint.

    Összességében „kissé” nagyobb számú embert érint a dolog, mint akikről a cikk beszámol.

    Az meg csak bónusz a tortán, hogy egyre több bírósági ítéletből derül ki, ami korábban csak vitákban hangzott el, hogy a bankok visszaélve a helyzettel, lényegében becsapták a devizahitelt felvevőket.

    Az igazság néhány szeletére már fény derült, de az összesre még nem.

    Akár hogy is próbálják még egyesek még mindig mosdatni a bankokat…

    Érdekes módon a forinthiteleknél perekről nem lehet hallani. Vajon miért?
    Ha már megemlítettük a forinthiteleket, akkor a cikkíró igazán megemlíthette volna, hogy ezen hitelek mekkora része támogatott lakáshitel.

    Ja, hogy azokat a Jóisten támogatta, nem az állam.
    Akkor minden OK.

  178. „Ismét semmissé nyilvánította az elsőfokú bíróság azt a devizahitel-szerződést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette – írja az Azénpénzem.hu. A várakozással szemben nem arról döntött a bíróság, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolni a feleknek. Az adóst Lázár Dénes, a PITEE vezetője képviselte. Az OTP Bank fellebbez.”

    http://index.hu/gazdasag/2013/10/11/megint_semmisek_a_devizahitel-szerzodesek/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük