Tibor bá’ online
Eddig 33 klíma poszt volt, amelyek mindenről szóltak, csak arról nem, ami a legjobban érdekel minket, mi várható a Kárpát-medencében? Ilyenkor az amerikai stílust követve el kellene olvasni vagy tíz oldalt, mire kiderül a válasz. Nos, én a válasszal kezdem, és utána jön a magyarázat. Hátha érdekel valakit 😀 .
2-3 °C globális hőmérsékletemelkedés következménye (jelenleg nagyon közel vagyunk az 1 °C emelkedéshez) a globális vízciklus 16-24 százalékos felgyorsulása, amire vissza fogok térni. A vízciklus alatt a párolgás-felhőképződés-kicsapódás-elfolyást értjük. Ennek lesz közvetlen következménye nagyobb fokú áradások, és hosszabb ideig tartó szárazságok. Általánosságban a száraz területek szárazabbá fognak válni, míg a nedves területek nedvesebbé. Ez alól nem lesz kivétel a Kárpát-medence se. Melegebb, hosszabban tartó, száraz nyarak lesznek. Ehhez fog párosodni az egyre nagyobb szabású felhőszakadás és áradás. Erre kellene tehát felkészülni.
Az eredményeket a fizikai törvények alkalmazásával az óceán modellekből kapták, ahol szerepelnek az óceánáramlatok, víztömegek, a folyamatok kihatása a tengervíz sótartalmára. Végül a legfontosabb tényezők a szélerő, párolgás és az esőzés. A leglényegesebb adat az óceánok felszínvizének sótartalma, amit visszamenőleg 50 évre kigyűjtve pontos összefüggéseket találtak a sótartalom változása és a vízciklus 8 százalékos felgyorsulása között.
Az alábbi ábra a világ óceánjainak felszíni só koncentrációját mutatja be. A számok 1 ppt (rész/ezer) vagyis ezreléket jelentenek. Az ábra csak egy röpke áttekintésre alkalmas, de ha rákattintatok a következő URL-re: http://serc.carleton.edu/eslabs/corals/4c.html akkor ugyanez a kép megjelenik, amire rákattintva a kép nagyított és jól olvasható formája nyílik ki.
Amikor az óceán felett esik az eső, a tengervíz felhígul. Olyan területeken, ahol nagy a párolgás és kevés eső esik, a tengervíz besűrűsödik. Ha ez a folyamat szisztematikusan folytatódik, akkor annak megvan a következménye, amit a mérések pontosan igazolnak. Amiből aztán levonhatók a releváns következmények.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
__________________________________________
Tibor bá’!
Ezt a cikket feltehetném a permafórumra? Persze forrás megjelöléssel.
A ppt nem rész/ezer, hanem rész/trillió (10^-12)
Hájj, a főcím még jó volt, de mikor megláttam a klíma szót… 😀
1:
Fel, de le kell ellenőrizni a ppt-t
Ellenőrizve! Marad a ppt.
The units of salinity on the map are given in PSS from the „Practical Salinity Scale”. These units are typically used to measure electrical conductivity. In terms of salt concentration, 1 PSS unit = 1 g sea salt/kg seawater = one part per thousand (ppt).
4: A tengervíz sótartalma esetén következetlenek az angol ajkú tudósok. 🙂 Tudom, nem szereted a wikipédiát, de ezt bevágom.
„One part per thousand should generally spelled out in full and not as “ppt” (which is usually understood to represent “parts per trillion”). It may also be denoted by the permille (‰) symbol. Note however, that specific disciplines such as the analysis of ocean water salt concentration and educational exercises occasionally use the “ppt” abbreviation. “One part per thousand” denotes one part per 1000 parts, one part in 103, and a value of 1 × 10−3. This is equivalent to one drop of water diluted into 50 milliliters (ten spoon-fulls), or about one and a half minutes out of one day.”
Tibor bá’: Az angol anyanyelvű tudósok tőlem vitázhatnak napaestig, nem szólok bele, nem leszek döntőbíró. Engem az érdekel, hogy a forrás anyagban ppt szerepelt, nem lőttem mellé. — Azonban baj van a trillióval is, mert más a magyar trillió (10^18) és más az angol (10^12). vagyis, ha a trilliót 10^12-re fordítod, akkor hibázol 6 nagyságrendet.
Jó lenne látni hosszútávú történelmi térképeket az európai klímáról.
Több helyen találkoztam azzal hogy a Kárpát-medencében a változások kevésbé dinamikusak mint a medencén kívül.
Azzal is találkoztam, hogy az utolsó jég-korszakban a Kárpát-medencében nem volt jég. Ezt alátámasztani látszik ez a link:
http://www.diercke.com/kartenansicht.xtp?artId=978-3-14-100790-9&stichwort=modern%20man&fs=1
Gondolom, a múlt tanulmányozásával talán a jövőre is lehetne következtetni.
Abban úgy látszik, van logika, hogy a Kárpátok megfogják a szibériai hideg szeleket az Alpok az óceáni nedvességet, a Balkán pedig az Afrikából jövő meleg áramlatokat.
Igazad van.
6
Nem hiába lesz itt az új izrael, miután Orbán az őslakosokat kiírtotta.
6:
Csak a benyomúló idegen csapatokat nem, és ez már így megy 1100 éve. 😉
9. Tiborbá
Inkább csak 500… Az előző 600 évben egész jól ellenállt… talán csak a Tatárjárás volt kivétel.
8. Cruix
Azért a népességcsökkenés jóval előbb kezdődött…
Az új izrael pletyka már Fekete János regnálása idején igen elterjedt volt…
De van elég hasonló poszt…
Maradjunk a klímánál…
Tényleg szeretnék sokezer éves hőmérsékleti térképeket látni…
11!
„Tényleg szeretnék sokezer éves hőmérsékleti térképeket látni…”
Ezt komolyan gondoltad?Legfeljebb a sarki jég alatt kutakodhatsz..De ezt gondolom tudod..
1) a Kárpát-medence a hőmérsékleti változásokra most már sokkal érzékenyebben reagál, mint a környezete. A felmelegedés itt erősebb lesz. Ezt csak az ellensúlyozhatja, ha tényleg leáll a Golf-áramlat és ez lehűti Észak-Európát. A rossz hír az, hogy ez (főleg eleinte) időjárási szélsőértékek váltakozásában fog jelentkezni, ami a legrosszabb, mert nem lehet rá fölkészülni.
2) a történelmi előképek ma már nem érvényesek, mert kiirtották a Kárpát-medence ősi növényborítását. Valaha például az Alföld 85%-a erdő volt. De régen szinte az egész Kárpát-medencét kiterjedt, összefüggő erdőség borította.
Ennek éghajlat módosító hatása óriási. a ez ma meg lenne, egyedi mikroklíma uralkodna a Kárpát-medencében és (egy ideig legalábbis) nem különösebben kellene izgasson a globális felmelegedés.
3) a fentieket és azt a tényt figyelembe véve, hogy a Kárpát-medence energiaforrásokban szegénynek tekinthető, valaki magyarázza el, miért lenne olyan vonzó célpont, mondjuk közel-keleti „tengerészgyalogosok” számára?
Egyre inkább az energia határozza meg a hatalmi viszonyokat, ide viszont minden csövön jön. A cső nélkül nincs ipari mezőgazdaság sem és ipari módszerek nélkül a kizsigerelt földek a mostani népesség töredékét sem tudják eltartani (a becslések fölső határa ~10%!).
Tehát minek jönnének pont ide, ha bárhova mehetnek?
„A MAHOSZ elnöke elmondta, hogy az Al-Duna most még jól járható, de a német szakaszon egyre rosszabb a helyzet, és elképzelhető, hogy két hét múlva már nem tudnak a hajók onnan elindulni, így leállhat a vízi szállítás.
A leállás veszélyezteti a magyar külkereskedelmet is, különösen a most induló gabonaexportot – tette hozzá.
Szalma Botond úgy vélte, hogy ha továbbra is tartós lesz a meleg, és nem esik eső a vízgyűjtő területeken – Ausztriában, Németországban – akkor veszélybe kerülhet a turista hajók közlekedése is. Ezek merülése azonban alacsonyabb, mint a teherszállító uszályoké, így egyelőre biztonsággal közlekednek.
”
http://www.portfolio.hu/vallalatok/agrar/a_duna_alacsony_vizallasa_veszelyezteti_a_gabonaexportot.171516.html