(2453) Szondi Lipót tesztje

Tibor bá’ igazság keresése online

A magyar Wikipédia szerint: (egy kicsit összevonva). „Szondi Lipót magyar pszichiáter volt. Ma leginkább csak az általa alkotott és a nevét viselő pszichológiai  vizsgálati eszközről, a Szondi-tesztről ismerik. A Szondi elmélet ma már leginkább csak „tudományos műemlék”, azonban az elmélet hozadékaként született Szondi-teszt ma is elterjedt eszköz a magyar klinikai pszichológiai gyakorlatban.” Tehát a mai magyar pszichológusok által szerkesztett Wikipédia szerint Szondi műve „ma csak tudományos műemlék.” Viszont a Szondi teszt (mint műemlék) „ma is elterjedt Magyarországon”. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején kialakult egészségügyi rendszer egyetlen cseppet se változott, megtartotta hierarchikus felépítését, aminek legfőbb pillére a tekintély elvűség. A főorvosok megcsontosodott kara nem enged be semmi friss szelet a rendszerbe. Semmelweis Ignác óta az attitűd jóformán semmit se változott. Ez azért átgondolandó, mert ha valami családi problémád akad, könnyen egy klinikai pszichológusnál köthetsz ki, aki az elavult, semmit se érő Szondi-tesztnek fog alávetni, a kiértékelés ő fogja elvégezni úgy, hogy abba senki bele nem szólhat, sehova se fellebbezhetsz, gyakorlatilag az élet-halál urát játsszák, egy már születésekor is alkalmatlan teszttel.

Most lássuk az angol Vikit! „The Szondi test consists of a series of 48 different photographs of the faces of mental patients. The subject is instructed to choose the two most appealing and unappealing photos. The photos the subject chooses will supposedly reflect his or her own pathology. Szondi believed that people are inherently attracted to people similar to them. His theory of genotropism states that there are specific genes that regulate mate selection, and that similarly-gened individuals would seek each other out.” Gyors fordításban: „Elmebetegek arcairól 48 különböző fénykép. A vizsgált személyt arra utasítják, hogy válassza ki a két legrokonszenvesebb és két legkevésbé rokonszenves fényképet. A vizsgált személy. által kiválasztott fényképek a (Szondi) feltételezése szerint, visszatükrözik a vizsgált személy saját betegségét. (közbeszúrva: vagyis elmebetegeket vizsgálnak) Szondi hitt  abban, hogy az embereknek belső késztetésük van vonzódni hozzájuk hasonlókhoz. Szondi elmélete szerint léteznek specifikus gének, melyek szabályozzák a párválasztást. A hasonló génállománnyal rendelkező egyedek megkeresik egymást.” Nézzünk  néhány véleményt!

Ökrös Tamás, aki matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott és húsz éve foglalkozik pszichológiával. Ezen belül 10 éve a személyészlelést, és a pszichológiai teszteket tanulmányozza. Jelenleg személyiség lélektant és szociálpszichológiát tanít. Némi ízelítő az ő tanulmányából:

1) Szondinak támadt egy kitűnő ötlete, fél évszázadon át ennek élt. Fölépített belőle egy csodálatos képzeletbeli palotát, amelynek minden egyes téglája merész ötlet, érdekes és bizonyíthatatlan feltevés, titokzatos álomkép. A gének világa éppoly rejtelmes, mint tudattalan, és bármily szép hipotézis a tropizmusok tana, semmi bizonyítékunk nincs a latens recesszív ösztöngének létezésére. A rendszer oly bonyolult, hogy mindent és mindennek az ellenkezőjét meg lehet magyarázni vele.

2) Szondi gondolatmenetei egyébként néha kifejezetten abszurdak, a teória érvényessége kedvéért hajlandó a fejük tetejére állítani a dolgokat.

3) Az elmélettel valóban mindent és annak ellenkezőjét is be lehet bizonyítani.

4)A Szondi teszt alkalmazása során rendszeresen elő jön az a probléma, hogy a vizsgált személy az eléje rakott 8 kép között nem talál két rokonszenveset, pláne nem négyet! A teszt egyik hibája, hogy a vizsgált személy választási szándékai adott esetben nem tudnak érvényesülni. A teszt tehát eleve úgy van megszerkesztve, hogy a mögöttes elméletet igazolja.

5) Szondi szerint, a teszt nem használható önálló diagnosztikus eszközként. A kérdés azonban az, hogy akkor mi az értelme? Hiszen a teszteknek éppen az a lényege, hogy a más úton szerzett információktól függetlenül mérjenek valamit.

6) Szondi a teszt matematikai-statisztikai invaliditására gyakorlatilag úgy reagált, hogy „kikéri magának”. Hogy jön a matematika ahhoz…. Szerinte a matematikai statisztikai módszerek a pszichológia halálához vezetnek (A Szondi-teszt, 429. oldal) Szondi ezzel az állításával a mélylélektant egyszerűen kivonja a matematika illetékességi köréből, illetve azt állítja, hogy a teszt szükségszerűen instabil, mert valami olyat mér, ami nem stabil.

7) A tesztet Magyarországon továbbra is úgy használják, mintha misem történt volna, azaz mintha nem bizonyosodott volna be a teszttel kapcsolatos kétségek jogossága.

8/ A Szondi teszt a nemzetközi szakirodalomból, minden valószínűség szerint gyenge validitása miatt mára teljesen eltűnt. 1986 után Szondi teszttel kapcsolatban egyetlen egy cikk jelent meg, az se angolszász folyóiratban.

Neked melyik személy a szimpatikusabb?

Csak azért kérdezem, mert Dr. Rónaszéky Éva tőlem nem fogadta el, hogy “legfeljebb azt tudom megmondani, hogy melyik antipatikusabb, mint a másik.” Úgy tűnik nem találtam a sajátoméval egyező gént. 😀

 

Varga András: 1994-ben elvégezte a Szondi-teszt modern pszichometriai vizsgálatát úgy, hogy górcső alá fogta a Szondi-teszt rokonszenvi választásait homogenitásra szempontjából. Ő a következő végkövetkeztetésre jutott a teszt reprezentatív mintán történő felvétele után: A Szondi-teszt nem állja ki a pszichometriai megbízhatósági kritériumok számos próbáját. A fő baj az, hogy a faktorok, amelyek a teszt alappillérei, nem tűnnek egységes konstrukcióknak. A nyolc közül négy (h, s, p és m) még úgy-ahogy elfogadható, de a többi annyira heterogén, hogy e faktorok egy-egy képére vonatkozó rokonszenvi választás teljesen független a faktor többi képéhez való viszonyulástól, így a faktor kép-együttese közös értelmezése lehetetlen.

A magyar klinikai pszichológusok ezek ellenére nem hagyják magukat, ha már egyszer megtanulták Szondi lehetetlenül bonyolult tesztjének a kiértékelését. Volt szerencsém végig élvezni Dr. Rónaszéki Éva küszködését a táblázatokkal, és hiába tiltakoztam, hogy ez a sok örült nekem mind kurvára antipatikus, kötötte az ebet a karóhoz, hogy igenis válasszak, mert az akkor már régen halott Szondi Lipót így kívánja. És mit ad isten? Számos klinikai pszichológus személyes benyomására hagyatkozva, ennek ellenére úgy gondolja, hogy a teszt működik, és hatékony segítségnek tartja a diagnózis felállításában, a pályaválasztási tanácsadásban és a pszichoterápiás munka tervezésében. Éljen a szent érdekérvényesítés!

Kimutatott tény, hogy az utóbbi időben a Szondi-teszt a nemzetközi gyakorlatból eltűnt. A Magyarországon végzett felmérések szerint ennek ellenére a Szondi-tesz statisztikai hitele, használhatósága jelentősen javult. A gyakorló pszichológusok azt állítják (de csak nálunk), hogy bár a teszt alapján nozológiai besorolás nem végezhető, sem az egészség–betegség kérdése nem dönthető el, mégis jól használható eljárás, mivel segítségével alapvető tünetképzési mechanizmusok azonosíthatók A magyar csőlátás elképesztő. Emlékezzetek a Móri tömegmészárlásra, ahol a végig tagadó Kaiser Edét minden kétséget kizáró bizonyítékok nélkül életfogytiglanra ítélték (ha lehetett volna fel is akasztják). Az elkövetés után 5 évvel a rendőrség teljesen véletlenül elkapta Nagy Lászlót, aki 2007. Februárjában bevallotta a Móri gyilkosságot, vagyis Kaiser nem követhette el. Ennek ellenére további 2 év és 9 hónapra volt szükség, hogy a bíróság visszavonja korábbi ítéletét. Egy ilyen országban nem csoda, hogy a klinikai pszichológusok (szerintem kinevezett sarlatánok) még mindig egy nem csak elavult, de teljesen félrecsúszott tesztet alkalmazzanak. És vajon miért hozom ezt fel, azért mert ma Magyarországon a Szondi tesztet hatósági vizsgálatban alkalmazzák, és az vizsgált személy cselekvőképességét is megvonhatják az eredményei alapján, illetve megállapíthatják róla, hogy cselekedeteiért nem képes felelősséget vállalni, és gyámság alá helyezhető. És ne ess tévedésbe, ez a személy te magad is lehetsz, és ha odakerülsz az égvilágon semmit se tehetsz,  mert az ilyen Dr. Rónaszéki Évák élet-halál urai, és egymás kezét fogva kurvára összetartanak.

Akkor most hadd foglaljam össze a Szondi-teszt lényegét. Szondi, családi tapasztalatokra támaszkodva, abból indult ki, hogy minden elmebeteg vonzódik ahhoz a típusú elmebetegségben szenvedőhöz, amiben ő maga is szenved, mert ezekért a betegségekért bizonyos gének felelnek, és ezek valami titkos úton-módon jeleznek egymásnak. Az erre épült elméletet sorsanalízisnek nevezte el. Tehát készített mindenféle szellemileg nem beszámíthatóról fényképeket, összesen 48-at, amiből a vizsgált személynek választani kell. A többit a fantáziátokra bízom.

Ha eddig eljutottál az olvasásban, akkor valószínűleg több kérdés is felvetődik benned. Ezek közül a legelső talán az, hogy ki az ördög volt ez a Szondi (itt balra látható), aki Sonnenschein néven a Felvidéken született 1893.03.11.-én és 1986.01.24-án  halt meg Svájcban. Nem kell kutatni, és nem kell mások által összeszedett adatokra támaszkodni, maga a „magyar származású” svájci pszichológus írja le, érdekes módon, magyarul. Íme:

A saját családomban már egész fiatalon láttam, hogy a választást gyakran a család, vagyis az öröklődés irányítja, és ez a választás alakítja a sorsot. Korán tudatosodott bennem, hogy minden élőlény közül egyedül az ember képes a család által előírt sorsát tudatossá tenni. Éppen ebben áll az emberi méltóság. Ám az emberi lét nagy terhét cipeljük azáltal, hogy magunkra kell vennünk azt a feladatot, hogy a lehetséges, családtól és öröklődéstől függő sorslehetőségek közül válasszunk, és ezzel áthidaljuk, esetleg megoldjuk a sorsban lévő szabadság és kényszer közötti ellentéteket. Hol lehetett volna könnyebben egy ilyen gondolatra jutni, mint olyan családban, ahol tizenkét testvér szerencsés és szerencsétlen életének sorsát, pályaválasztását, betegségeit és halálát lehetett átélni? [Hadd szúrjam közbe, hogy ez kísértetiesen emlékeztet engem Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanságára.] Apám tizenkettedik és anyám nyolcadik gyermekként  született. Apám zsidó volt, foglalkozására nézve cipész, ám főként zsidó írások tanulmányozásának szentelte életét. A családot a felnőtt fiú- és lánygyermekek tartották el, miközben az apám napról napra hajnali öt órai kezdettel olvasta héber könyveit, vagy, mint autodidakta segéd-rabbi istentiszteleteket vezetett. Ebben a környezetben apám vallásos emberré nevelt. Mégis, más tényezőknek is szerepet kellett játszaniuk, mivel a hét fiúgyermekből egyedül én voltam az, aki haláláig mindig elkísérte őt a templomba. Mikor apám meghalt, tizennyolc éves voltam, épp az érettségi előtt. A zsidó szokások szerint egy teljes évig mondtam a kaddisnak nevezett halotti imát hajnalban és este, hangosan, a közösség előtt. Ebben az évben „kebelezte be” az énem az apámat. Ezek a mély nyomok irányítottak később tudományos munkáimban, még akkor is, amikor a zsidó vallás dogmatikus szokásait már feladtam. Továbbra is zsidó és hívő maradtam. A hitfunkció szerepe a sorsanalízisben valószínűleg szorosan összefügg az apai neveltetéssel.

Nem kell lélekbúvárnak lennetek ahhoz, hogy megállapítsátok, ez a pasas 18 éves kora óta nem volt teljesen normális. Saját bevallása szerint a csak gyerekeket csinálni tudó, de eltartásuk helyett imádkozó apjával, annak halála után azonosult. Persze ebbe nincs semmi új. Az utca embere már rég tudja, hogy a pszichológusok elsősorban önmagukat kellene, hogy gyógyítsák.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2453) Szondi Lipót tesztje” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nèhàny hónapja csinàltattàk meg velem pàlyaalkalmassàgi vizsgàlat keretèben ezt a Szondi fèle arcmutogatós marhasàgot. Ez az egèsz egy nagy marhasàg a legtöbb szemèly antipatikus csak vannak nagyon gonosz pofàjú emberek a csoportokba rejtve. A nő aki elèm dugta a lapokat valszeg ezt csinàlja 50x egy nap hosszù èvek óta mert megfàsult tekintettel rakta le a kàrtyàkat ès oda se nèzve hogy mit vàlasztottam rakta le a következő arccsoportot. Kb ennyit is èr az egèsz.

  2. Sajnos amig a hatalom eszkozkent hasznalhatja az ilyesfajta áltudományos elmeleteket,modszereket nehez lesz megszabadulni toluk..a magyar tudomanyos elit amugy sem arrol hires hogy lepest tartana a nemzetkozi tudomanyos vilagban tapasztalhato fejlodessel.

  3. Épp tegnap vesztem össze valakivel, akinek a kedvenc pszichológusa Feldmár András. A Magyarországon istenként tisztel pszichológus írt egy rakat könyvet, népszerű, populáris stílusban, és falják a nők, ismerősömet is beleértve, akinek a hatására én is beleolvastam egybe, és persze benyögtem, hogy ez a pasi a pszichológia coelhója, és a könyvei szellemesek, olvasmányosak, de szakmailag semmi extrák, ráadásul erősen ezoterikusak is néhol, ami azért egy komoly kutatónál már gáz, még ha “csak” pszichiáter is. Erre nekem esett a kollegina, hogy hogy jövök én ahhoz, hogy Feldmárra rosszat mondja, amikor a világ 25 legjobb pszihológusa között tartják számon, és mindenhol ismerik a nevét. Na ezt nem kellett volna mondania, mert ez volt a pillanat amikor fel kellett vennem a kesztyűt. A lényeg, a fickó bár kanadába kivándorolt magyar, és van egy magánpraxisa, de semmi több, sehol nem ismerik, csak nálunk. Angolul nem írt semmit, magyarul írogatja a halandzsakönyveit, és itt tett szert akkora népszerűségre, hogy ronggyá keresi magát, és követői még intézetet is (Feldmár intézet, érdemes rákeresni) alapítottak a nevével.

  4. nem akarok megbántani senkit, de ez a pálya nagyon gyakran pont olyanokat vonz, akik inkább alanyai lehetnének ennek a tudománynak. Labilis idegzetű, szorongásos egyének, akik elsősorban saját problémáik megoldását várják el, persze később kialakul bennük a hamis magabiztosság, ami nem tűri az ellentmondást, és inkább saját igaza bizonyításakánt látja.

    Vannak olyan mesterségek, munkák, stb. ki hogy szeretné, ahol igazából egy embernek be kell “érnie” , hogy jól végezze a dolgát. Kell egy bizonyos életkor – tapasztalat kombináció, hogy helyesen értékeld a helyzetet. Jó példa az agresszió, amit nem kell zsigerből automatikusan elnyomni, hanem többet ér megfelelő mederbe terelni, akkor még hasznos is lehet. Sőt, ezt mindenki saját magán is alkalmazhatja, ha megtanulja megfelelő módon kiereszteni a gőzt.

    Persze nem mindenki szerzi meg a szükséges tudást és tapasztalatot még a korral sem, és vannak istenadta tehetségek, akik meg nagyon korán, de nem vagyok biztos, hogy pont ezekből lesznek mindig a pszichológusok, pszichiáterek. Tisztelet a kivételnek.

    Az én tanácsom, hogy el kell kerülni őket, ki kell térni előlük, amíg csak lehet …
    ha valami negatív belekerül a jellemzésedbe, onnan sohase tudod eltüntetni

  5. Egy kérdés:

    nem ismerem a tesztet, de ha mindegyik unszimpatikus, ill. magyarul: nem szimpatikus egyik sem, nem lehet egy kifogással megtámadni?

    Ha jól értettem két alaptétel van:
    1) elmebetegek (különböző szintű) vizsgálatára készült
    2) mindegyik arc valamilyen szinten ijesztő, vagy nem szimpatikus

    Ebben az esetben a bizonyyítási eljárás nem korrekt, mivel előre feltételezi a deviancia bizonyos szintjét, és csakis elmarasztaló eredmény születhet, esélye sincs annak , hogy valaki egészségesnek nyiváníttasson.

    Tényleg nincsenek kedvesen mosolygó arcok a sorozatban?

  6. Az én tapasztalatom az, hogy a menő (és hatóságilag gyakran felkért) pszichológusoknak a számítógépében van néhány tucat bővített mondat a szakmai jellemzés témával kapcsolatban. Aztán amikor jellemezni kell, akkor ezekből összekutyul néhányat, és már marhatja is fel a 100 rongyot.

  7. 05 – sleeper:
    Valamennyi arc abszolút antipatikus. A pszichológus nem fogadja el, hogy nem tudsz, nem vagy hajlandó választani. Ha tovább erősködsz, hogy NEM. Akkor máris bajban vagy, mert AGRESSZÍV benyomást keltesz, és ez kerül be a jellemzésedbe. 22-es csapdája!

  8. A svédországi lundi egyetem Psichologia szak egyik nem nyílvános összefoglalása szerint a hallgatók több, mint 60%-a azért iratkozik be, mert tudatában van, hogy valami saját problémája van, s házilagosan, maga akarja gyógyítani. Ezért bevezették, hogy mindenkinek a kezdéskor egy pár hónapos terápián kell átesnie, de olyan tragikus lett az eredménye, hogy szép csöndesen abbahagyták.

  9. Egy psicholog jópofiskodott, s velem is végig akarta csinálni, kirakta a 32 képet, s várt. (Fele kivégzett gyilkos, fele zárt osztályos…) Én is. Mikor nem bírta tovább, rákérdezett, hogy mit gondolok, mondtam, hogy lényegében sok van szimpatikus köztük, próbálom megszámolni, hány lehet a pszichologus …

  10. Októberben infuzió kezelésre jártam naponta (10 x) ezt ingyen a neurólógiai klinán lehetett igénybe venni maszek alapon 1 adag 5000Ft.

    Namost a napi bejárás ellenére egyfajta vizsgálódás is kellett CT labor stb..amik jók voltak az infuzió inkább az ereknek a tisztitásához regenerálásához kellettek.
    A rezidensek vizsgálat alatt folyton azt kérdezték hallok e hangokat, van e öngyilkossági gondolatom és ilyenek. Nagyon komolyak voltak mosoly sehol.

    Az alakult ki bennem ezek már az elején csak beteg emberben gondolkodnak.

    Lelki problémái mindenkinek vannak a családi munkahelyi szituációkból eredően akár egészséges akár nem az számit hogy hogyan kezeli le a kialakult problémát külsöleg és bensőleg. Ha viszonylag hamar rendezi az emberi kapcsolatait vagy végképpen kilép belőlük vagy mintha nem történt volna semmi, belül mégis jóval több idő szükséges.
    De ez se jelenti még a lelki betegséget ha nem tudja lerázni mint a kutya a vizet.

    A Szondi teszt párja a tintapacni..na az is megér egy misét. 🙂

    Valójában ezek az emberek a saját lelki problémájuktól szenvedve(sokat gondolnak rá ) tanulják végig az éveket megoldást keresve, és kialakul bennük az hogy orvosok miközben csak a “beteg” meghallgatása arra való hogy másnál az ugyan olyan problémák hogyan merülnek fel és hogyan oldható meg…..slusz passz.

  11. 11 – Kékavian:
    Minek kellett neked infúzió? Mert az erek tisztítása, regenerálása egy oltári nagy marhaság. Általában akkor alkalmazzák, amikor nem tudják mit tegyenek, de a “beteget” meg kell nyugtatni, illetve a pénzéért kell adni valamit. Ugyan ilyen a B-12 kúra. Ehhez hasonló a másik nagy marhaság as “méregtelenítés”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.