(2278) A Tudomány halála

Tibor bá’ online

A szép új világnak számtalan hozadéka van, ezek egyike a ’tudományok”, különösen a klimatológia régi szép fényének az elvesztése, sőt egyesek kifejezett ellenfordulása. A globális felmelegedéssel kapcsolatos nyilvános viták a szakértők két táborra szakadását eredményezte, még a legalapvetőbb tények tekintetében is, ami a laikus nagyközönséget a kételkedés, sőt vallásos hitek felé sodorta. A zűrzavart elsősorban az anyagi érdekek mentén kialakított szándékos ferdítés okozta, de most ezen lépjünk át, mert vajmi keveset lehet tenni ellene. Helyette felsorakoztatom a vitatott főtételeket:

1) Dominálnak-e az Ember által kibocsátott üvegházhatású gázok?

2) Az extra széndioxid változtat-e a Föld hőkisugárzásának a mennyiségén?

3) Emelkedik-e a globális hőmérséklet?

Azt természetesen valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy a globális hőmérséklet folyamatosan emelkedik, ennek ellenére az amerikai lakosság (ott végeztek felmérést, itt nem) több mint 50 százaléka a globális hőmérséklet emelkedését csalásnak minősíti. Vagyis a pontos és lelkiismeretes mérési adatok alapján összeállított táblázatoknak nem adnak semmi hitelt, de még saját bőrükön érezhető változást se fogadják el. Mi több, nem egy honlaplátogató belinkelt nekem amerikai propaganda videót a „klíma csalásról”.  Az emberben felmerül a kérdés, hogy a fenében juthattunk el ide? Ennyire primitívvé vált az emberiség? Nem az emberiség nem változott, a folyamatok mindig hasonlóképpen zajlottak le. Az emberiség egyenesen utálja az kellemetlen igazságot (inconvenient truth). Emlékezzünk! Tudományos újdonságokat nem először fogad az emberiség ellenségesen. Kopernikusz felfedezése a kor felfogása szerint nem csak szentségtörő volt, de egyben abszurd is. Az első időben az égitestek mozgásával foglalkozó csillagászokon kívül, a tanult emberek viharos vitákba bonyolódtak, mielőtt elfogadták volna, de még ezt követve is erős kétkedés maradt fenn. Kétszáz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az 1543-ban publikált heliocentrikus világképet az emberiség egy az egyben elfogadja. Pedig mai szemmel Tolemánusz naprendszere meglehetősen mesterkélt, sőt nevetséges volt. De a tudósoknak is szükségük volt időre – bár nem 200 évre – hogy felfigyeljenek a heliocentrikus modell értékeire. A csillagászok szép csendben és azonnal elfogadták Kopernikusz számításait, de nem fogadták el azonnal a heliocentrikus premisszát, amire az egész épült, azonban ahogy a fiatal, újdonságokra nyitott csillagászok elfoglalták az idősek helyét, megindult a paradigmaváltás. Nem egész 60 évvel később, amikor Kepler előállt az elliptikus pályákkal (1609) és egy évvel később pedig Galileo Galilei a megfigyeléseivel, a csillagászok egyöntetűen elfogadták Kopernikusz tanait, de még mindig maradt az ellenállásból. Tychon Brahe csillagász például elfogadta a nap centrikus világképet, de keresett egy kibúvót, azt állította, hogy a Föld nem bolygó, tehát nem kering a Nap körül.

A globális felmelegedés elfogadása hasonló utat jár be. Hogy az atmoszférában található üvegházhatású gázok koncentrációja jelentős klímaváltozást okozhat – megfogtok lepődni – 1864-ben merült fel John Tyndall nyomán, amikor felfedezte, hogy a CO2 gáz az infravörös sugárzást abszorbeálja. Harminckét évvel később, 1896-ban Svante Arrhenius Nobel-díjas tudós, mennyiségileg kimutatta, hogy a szénégetés mellékterméke, a széndioxid felmelegedést okoz. A számításokat Guy Callender a múlt század harmincas éveiben ellenőrizte, és széles körben publikálta. Az első időben abszurdnak tűnt, hogy az Ember befolyásolhatja az egész Föld időjárását, és csak nagyon kevés tudós fogadta el. Azonban további számítások, és elméleti megfontolások után a felmelegedés bekövetkezésének tagadása egyre nehezebbé vált, annak ellenére, hogy logikus ellenérveket találtak. A CO2 gáznak a 15 mikrométeres hullámok abszorpciója elhanyagolható, hiszen a számba vehető infravörös sugárzást már mind elnyelték. Vagyis a további széndioxidnak már nincs mit elnyelni. Ráadásul ott volt az óceánok elképesztő mennyiségű CO2 elnyelő képessége. Tehát az ember által kibocsátott széndioxidot könnyedén elnyelik az óceánok. Azonban ezeket az ellenvetések az 1970-es években a megfigyelések megcáfolták, és egyre több tudományos publikáció jelezte a felmelegedés bekövetkezhetőségét. De még mindig szép számmal maradtak, akik Tychon nyomdokait követve azt vallják, hogy bár a CO2-nek van valami szerepe a klíma kialakításában, de a fontossága messze túl van becsülve.  Csakhogy, ha elfogadjuk a nem nulla melegítési hatást, akkor sikamlós talajra tévedünk. Ezzel ugyanis elfogadjuk a hatás kvantifikálását, aminek elvégzése közben – bármily módszert is alkalmazunk – jelentős értéket ad. Miközben a bizonyítások pozitív eredménnyel járnak, az elv szép lassan bejut az emberek tudatába. Mindkét esetben – Kopernikusz-izmus és melegedés-izmus – a bejelentést követően durván 100 év telt el a témával foglalkozó tudósok széleskörű elfogadásig. Valószínűleg azzal is várni kell (további 100 évet?), hogy a társadalom teljes keresztmetszete konszenzusra jusson az üvegházhatású gázok globális melegítésével.

Ha jól megfigyeljük, akkor kiderül, hogy a poszt elejétől húzott párhuzam más aspektusban is létezik. Nézzük a politizálódást! Évtizedekkel Galilei lelkes Kopernikusz-izmus terjesztése előtt a Vatikán dicsérendő álláspontot foglalt el. De még 1615-ben is Robert Bellarmine bíboros szavai így hangzottak: „Be kell vallanunk, hogy nem értettünk, de tagadtunk olyan véleményt, amiről bebizonyosodott, hogy igaz.” Ugyanakkor egy évvel később hivatalosan ő maga deklarálta, hogy a Kopernikusz-izmus hamis, mert nincs bizonyíték arra, hogy valós lenne. Mondotta ezt  Galilei megfigyeléseinek, és Kepler számításainak ellenére. Valláspolitikai megfontolásból tagadták a Kopernikusz-izmus valódiságát, ami éppen azért vált veszélyessé, mert bizonyítottan valós volt.

Ugyanez történt a relativitással is. Se a tudósok, se a köznép nem fogadta el, még az 1919-es napfogyatkozáskor nyert bizonyítékok után se, mert a térről és az időről alkotott ismereteinkkel ellenkezett. Lénárd Fülöp, aki maga is tolta Einstein szekerét, egyszer csak a relativitás ellen fordult és ott is maradt élete végéig. Ernest Rutherford elfogadta a tényeket, de félt a tudományos felfordulástól. Gondolom, ha pápa lett volna, betiltja, és nem alaptalanul. Einstein maga mondta: „Hülye egy világ, pincérek, kalauzok vitatják, hogy a relativitás érvényes lenne.” A legvérmesebb tagadók a tudósok soraiban voltak (mind a mai napig) többnyire, mert vagy nem értik az elméletet, vagy nagyon is értik.

Ezzel könnyen párhuzamba hozhatjuk a jelenlegi klímavitával. Amint a bizonyítékok gyűlnek a klíma szkeptikusok olyan mértékben szaporodnak ahelyett, hogy felszívódnának.  Mi lehet ennek az oka? A választ Thomas Khun (The Structure of Scientific Revolutions) adta meg: az olyan tények, mint Heliocentrikus világkép, relativitás, üvegházhatású melegedés összerombolja a gondolatmenetünket, ami biztonságérzetünk elvesztéséhez vezet. Ez az embereket elfordítja a racionalitástól az érzelmek felé. Tudom lassan már a vesszőparipám lesz, de csak azért, mert nem vagytok hajlandók engem megérteni. Mit írt nekem  egyik hozzászóló nem olyan rég: „Neked van egy jéghideg, merev,  realista szemléleted a kapitalizmusról.” Vagyis a reális szemlélet szitok szóvá változott. Na így nem lehet szemlélni a világot. Illetve lehet, de a következtetéseitek mindig hibásak lesznek. A hibás következtetés hibás döntést szül, a hibás döntés pedig bizonyos esetekben életveszélyes. Most éppen ilyen „bizonyos eset” van.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

72 gondolat erről: „(2278) A Tudomány halála

  1. Lehet a valóságot hibásan értelmezve cselekedni a jelenben, de a hibás értelmezés nem mentesít minket a cselekedetek jövőben bekövetkező káros következményeitől.

  2. Príma poszt Tibor bá’!

    Annyit hozzátennék,hogy a héliocentrikus modell se jó,mert a Nap,és a bolygók sem egy elszeparált pályán mozognak,hanem a Tejút központi fekete lyukak körül,és a Tejút sem áll önmagában,hanem a metagalaxisban forog,igaz Mrd év nagyságrendű léptékben.
    Azt azért megegyezném,hogy tombol a tudományos idiotizmus,utóbbi időben nagyon propagálják a sík Föld elméletet!, ami minő véletlen Amerikából jön,ahogy az anti melegedés propaganda is. Azért ez elég abszurd,bolond lyukból csak bolond szél tud fújni…
    Ide vezet,ha nullára redukálják a természettudományos oktatást,és idióták nevelnek az iskolákban. Most már bele kell hogy értsem a hazai oktatást is.

  3. „„Neked van egy jéghideg, merev, realista szemléleted a kapitalizmusról.” Vagyis a reális szemlélet szitok szóvá változott. Na így nem lehet szemlélni a világot. Illetve lehet, de a következtetéseitek mindig hibásak lesznek. A hibás következtetés hibás döntést szül, a hibás döntés pedig bizonyos esetekben életveszélyes. Most éppen ilyen „bizonyos eset” van.”

    Vagy, egy másik oldalról szemlélve a dolgok állását:
    „Gyümölcséről a fát”, az az a jelen, a múlt gondolkodásának következménye.
    Úgy is feltehetjük a kérdést: A merev racionalista szemléletű ember, mikor veszi végre észre, hogy szemléletének a mai helyzet az eredménye?
    Mikor jut el a csak aggyal élő, hogy a szív erőssebb?
    Vagy legalább is arra, hogy van nála egy nagyob, egy felette lévő?

  4. 2 – dajtás:
    Teljes mértékben egyetértek veled ebben: „Ide vezet,ha nullára redukálják a természettudományos oktatást,és idióták nevelnek az iskolákban. Most már bele kell hogy értsem a hazai oktatást is.”
    De legalább csendben maradnának, de teli pofával hirdetik a tudatlanságukat, a hülyeségeiket. Mint például az erek belső faláról ecettel leszedett lerakódás. amit abszolút magabiztossággal MINT JÓ TANÁCSOT beírt a hozzászólásába. Az embernek tényleg megáll az esze.

  5. 2 Dajtás
    Minek kevered ebbe bele a nap tejútrendszeren belüli mozgását?
    Ez nem sok vizet zavar a naprendszer belső relatív mozgásai szempontjából, a mi „vidékünkön” egyértelműen a nap a meghatározó elem, a naprendszer bolygóinak mozgása a naphoz képest jól leírható a galaxis hatása nélkül is.
    A nap pályája a galaxisban már más tészta…

  6. 3 – Bodor Attila:
    Ha ennél okosabbat nem tudsz kitalálni, akkor simán maradj csendben. Bizony-bizony ez neked is szól: A hibás következtetés hibás döntést szül, a hibás döntés pedig bizonyos esetekben életveszélyes. Most éppen ilyen „bizonyos eset” van. Mi a fene bizonyítja, hogy a mai helyzetet „a merev racionalista szemléletű ember” okozta. A múltban benne volt a teljes emberiség, azaz a szívvel élők is. Sőt azt állítod, hogy a szív erősebb, mint az agy, akkor miért nem az ő véleményük győzött? Miért nem ment az emberiség a szívük által vezérelt emberek véleménye, életfelfogása után?

    Megmondom neked miért. Mert a racionálisan gondolkodok kitalálták a plazma tévét, az okos telefont, a gépkocsit, a szívükre hallgatók pedig használják ezeket.

  7. 3. Az ember nem változott, mióta gondolkodni képes.
    Ugyanaz a racionalitás a mozgatórugója az első kőszerszámnak, tűzgyújtásnak, mint a mai számítógépeknek, az, hogy az életünket könnyebbé, biztonságosabbá tegye.
    Ha a szív lett volna az erősebb, még ma is ott lennénk, ahol kezdtük, igaz, az fenntarthatóbb lenne…

  8. 7 – huban:
    Ki akarhatja fenntartani a nyomort?

  9. Jó poszt! Köszönöm. 🙂

    2: dajtás ott az a bizonyos bingó, vagy nagy piros pont a meglátásaid mellet. 🙂 Teljes egészében osztom a konklúzióid. 🙁

  10. Beérett a mérgezett vetés. És sajnos újra ebből fognak vetni. Azert talán maradt még itt ott egy kevés a régiből is amivel újra lehet majd kezdeni.

  11. 11 – Curix
    A nagy többség már eltemette, de minimum ellene fordult.

  12. 8. Tibor bá’
    Hát én is ezt mondom…
    Tulajdonképpen mindenki csak arra törekszik, hogy a holnap egy kicsit jobb legyen, mint a ma.
    De ez a sok kicsi akarat összeadódva mégis katasztrófába sodor, amit senki nem akar…

  13. Tibor bá szerinted miért került be az érzelmi intelligencia a kutatás kereszttüzébe?
    Talán fontosabb, mint a racionalitás?

    Mi emberek nem racionális lények vagyunk, az érzelmeink összességében sokkal nagyobb szerepet játszanak életünkben, mint a racionalitás.
    Aztán hogy egy egy ember racionalitásának mennyi köze van a tényleges valosághoz, az megint egy nagyon messzire mutato témakör.

  14. Tibor-bá!

    „Ha ennél okosabbat nem tudsz kitalálni, akkor simán maradj csendben. Bizony-bizony ez neked is szól: A hibás következtetés hibás döntést szül, a hibás döntés pedig bizonyos esetekben életveszélyes. Most éppen ilyen „bizonyos eset” van.”

    Bizony-bizony, ezért van ma itt az emberiség , mert a vezetői és tudósai is így gondolkodnak.
    Ha nem értenek, vagy az eszükkel nem tudnak magyarázni valamit és főleg, ha valaki nem ismeri el a mindenhatóságuakt, akkor a válaszuk: „Ha ennél okosabbat nem tudsz kitalálni, akkor simán maradj csendben.”
    Hát a bölcsek csendben maradtak, és az ember a saját dugájába dől.

  15. 14 – Curix
    A válasz itt lapul ezekben az állításokban:
    1) Középiskolában az osztály létszáma 30 volt. Ebből 29 vasárnap foci meccsekre járt (akkor még nem volt TV közvetítés) én otthon az Élet és Tudomány heti folyóiratot olvastam és a benne található rejtvényeket fejtettem.
    2) A honvédségnél eltávozáskor 10 honvéd közül 9 leitta magát, én nem.
    3) Magyarországon majd minden férfi vedeli a sört, én meg se kóstoltam.
    4) Napjainkban majd mindenki ül a TV előtt és valóság show-kat bámul, én be se kapcsolom a T/V-t.

    Tapasztalataim szerint akik rosszul szerepelnek az IQ teszteken, kitalálták az érzelmi intelligenciát (ami valójában semmit se jelent) amit mérni természetesen lehetetlen, de lehet rá hivatkozni. „Hülye vagyok mint a segg, de vannak érzéseim, ami sokkal fontosabb, mint az értelem.”

  16. 15 – Bodor Attila:
    A „simán maradj csendben” egy baráti tanács volt. Nem tartottad be, szültél még egy hülyeséget. Az Emberiség vezetőinek megítélésével egyetértek, de a tudósokéval NEM. Ugyanis kizárólag a tudósok és gondolkodók vitték előre a világot, nélkülük ma is kőbaltával szaladgálna az Emberiség a mamutok után.

  17. Tibor-bá!

    Ki alkotta a kardot, a puskát, az ágyút, az atombombát, a DDT-t stb. ?
    És ki az aki csendben maradt, amikor azokat használni kezdte az emberiség?
    Az emberiség vezetői, vagy a tudósok?
    Minden amit teremtesz, azért felelős vagy!
    Még akkor is, ha ezt nem akaja az ember tudomásul venni.
    A tudósok csak ezt az egy bölcs szabályt hagyták és hagyják figyelmen kívül.

  18. Tibor bá ez semmire nem bizonyiték 🙂
    Csak annyit jelent hogy más vagy mint a többség. És?
    Én is. Ettöl még nincs automatikusan igazam. Neked se.

    • az összetartozás vágya;
    • szokások;
    • a történetek hatalma;
    • jutalmak és büntetések;
    • ösztönök;
    • tudásvágy;
    • érzékcsalódások.

    Ezek az emberi létezés motiválo tényezöi. Tudományosan bizonyitott hogy ezek együttese alakitja egy-egy ember cselekveseit.
    Meséld már el nekem Tibor bá, hogy ezek közül melyik racionális és melyik érzelmi!? Szerinted ez mind racionális? Azt gondolod te kivétel vagy? Azt gondolod mert te rejtvényt fejtettél foci helyett ez jogositványt ad bármihez is?

    Tudod te sokszor pont olyan vagy ám, mint az aki a klimaváltozást tagadja. Csak pepitában.
    Észre sem veszed, hogy bizonyos dolgok nyilvánvaloságát te pont olyan makacsul tagadod, mint mások a klimaváltozást.
    Ezek után hogy tudod elvárni az embertársaidtol, hogy minden szavadat elhigyjék? Hisz te sem vagy hajlando nyitni meglévö létezö dolgokra. Végülis te is csak gyarlo ember vagy….. ennyi a történet lényege.

  19. 19 – Curix:
    Te feltettél nekem egy kérdést: „Tibor bá szerinted miért került be az érzelmi intelligencia a kutatás kereszttüzébe?” Ezt én megválaszoltam legjobb tudásom és ismereteim szerint. Ha jól tudom, nem bizonyítékot kértél tőlem. Ja, és nem állítottam, hogy igazam van. Azt sem, hogy bárkivel szemben, bármilyen elvárásom lenne. Én teszem a dolgom, aki akarja merít belőle, aki nem akarja az csendben ignorálja.

    Ugye nem haragszol, ha személem, személyiségem boncolgatásába nem megyek bele.

  20. 18
    Curix
    „Ezek az emberi létezés motiválo tényezöi
    • az összetartozás vágya;
    • szokások;
    • a történetek hatalma;
    • jutalmak és büntetések;
    • ösztönök;
    • tudásvágy;
    • érzékcsalódások.”

    Egyedül a túlélés és a szaporodás motivál , a többi csak ennek lényegtelen mellékterméke,idealista mese habbal, vándorcigány-buzivigasz. 🙂

  21. Hát egyszerü egy lélek vagy Kalotaszegi. Eszel szarsz meg a farkaddal vagy elfoglalva. Ennyi a te világod ezek szerint.
    Tényleg sajnálom, hogy egy fajba sorolnak minket. Ezekre itt fent egy ostoros moszat is képes.
    Itt emberek probálnak értelmesen beszélgetni, te meg jössz a magad faragatlan modján es kapásbol másokat sértegetsz.
    Engem tényleg nem érdekel ha téged csak ez motivál, csak tartsd meg az otromba megjegyzéseidet magadnak.

  22. 22 – Curix:
    Kalotaszegi tényleg nyers stílusban fejezi ki magát, de a mondanivalója tökéletesen ül.
    Az Embert valóban csak a fajfenntartás és élet ösztöne motiválja. Amiket te ide másoltál azok nem elsődleges motivációk. Aki ezt kitalálta (nyilván ezen 7 tételnek az eredeti szerzője) szépítgeti a dolgokat. Különben nincs ebben semmi csodálkozni való. Minden lényt ez a két dolog motivál. Az evolúciónak nincs másra szüksége. Csupán az ember nyavalyog és magyarázkodik, miközben se a nyavalygásra, se a magyarázkodásra nincs szüksége, de jól aláfesti felsőbbrendűségét. Van, akinek ez utóbbira nincs szüksége. Nyilván Kalotaszegi is ehhez a csoporthoz tartozik.

  23. „vándorcigány buzivigasz”

    Szerintem ez annyira nem ül.
    Én is mondhatnám, hogy határontúli majdnem magyar. …
    Egyezzünk meg abban, hogy titeket csak ennyi motivál, engem ennél sokkal több dolog. Én elhiszem, hogy nektek ennyi elég.

  24. A szív bőségéből szól a száj!

    „Hát egyszerü egy lélek vagy Kalotaszegi. Eszel szarsz meg a farkaddal vagy elfoglalva. Ennyi a te világod ezek szerint.”

    Curix,
    Az evoluciós létrának, csak nem vagytok egy ugyanazon fokán. Csupán ennyi.
    Édesapám szoktam mondani, hogy mindenki olyan kalappal tud köszönni, amilyen van neki.

  25. 21.Curix
    Na,igen. Te is eszel, szarsz, a farkaddal 🙂 ) vagy elfoglalva, de te szimfóniát is adsz hozzá, hogy ne tűnjön ilyen végtelenül egyszerűnek az az életszekvencia, amiben szorongsz – amiben nem volt semmi tervezettség, hanem véletlenek végtelen sokaságán keresztül keletkezett, aminek a megléte vagy nem léte se nem oszt se nem szoroz a világ sorsán. 🙂 De ez is az önhülyítésnek az egyik formája, higgy a magasabbrendűségben, az értelem csillogásában, de a valóság és a pillanatok megismételhetetlensége egyből bedarál 🙂

  26. „A szív bőségéből szól a száj!”

    Ez mennyire igaz, de nyilván egy ilyen megállapitás nem tulságosan tudományos, igy nincs helye ezen a forumon.

    Tibor bá.
    ez a poszt nem a tudomány halála, hanem az értelmes beszélgetés halála. Amikor egy magát intelligensnek és értelmesnek valló ember engem megprobál meggyözödni, hogy az élet motivácioi csak a fajfenntartás és az életben maradás. Ha ez tényleg ülne Tibor bá, akkor te nem ülnél most a computered elött.

    – lélegzetvétel

    itt kezdödik minden, ha ez a szükségletünk nincs kielégitve, akkor a többi nem keletkezik. Max 10 perc mulva vége az életnek.

    – éhség, szomjuság

    következö szintje a szükségleteinknek. Ha nem történik meg a kielégités akkor max 1 honap és vége az életnek.

    – szaporodás

    itt már lehetne egy vonalat huzni mert az egyed életét ez a szükséglet már nem hosszabitja meg csak a fajét, de nyilván fontos ez is.

    és akkor itt jön a törzsfejlödésben Tibor bá és Kalotaszegi. Nekik ennyi elég.

    és akkor lássuk az emberiség hogyan fejlödött tovább.
    A közösség vágya. Igen ez volt az a motivácios tényezö, ami létrehozta a férfi nö kapcsolatot, késöbb a kis közösségeket, falukat majd városokat.
    És ezért olyan sikeres napjainkban a Facebook.

    Szokások. Kalotaszegi erröl is lemaradt. Fura mert az ember egy szokáslény. Tele vagyunk szokásokkal, akár több ezer is van belöle. (kivéve Kalotaszegit és Tibor bát)
    Életünk irányitoi anélkül hogy észrevennénk.

    Történetek hatalma, avagy messziröl jött ember azt mond amit akar.
    Mindenkinek van énképe, mindenkinek megvan a saját története: honnan jött merre halad. Kivéve persze Kalotaszegit. Ö épp az asszonyt gyurja, mert ha kihal a Kalotaszegi vérvonal…..hu a betyárját….

    Jutalmak es büntetések: kell e magyaráznom mik a motivácios tenyezök ezekben?
    Talán már a barlangrajzok is erröl tanuskodnak?

    Ösztönök: na igen Kalotaszegi itt érzi otthon magát. Nem ragozom tovább.

    Tudásvágy: az egyik legerösebb motivácioja az embernek. Azért nem gyüjtögetünk már, és azért nem barlangokban élünk és azért van Révai nagylexikonunk, mert az ember meg akar érteni mindent. Tudni akarja mi miért történik. Zene, festészet, szobrászat…. az az müvészet, mind mind az emberi élethez tartozik szorosan. Ha az ember az érzelmeit nem tudja kifejezésre juttatni akkor abba belehal, de minimum nagyon erös psziches zavarokkal fog küzdeni.

    Itt megjegyzem, hogy pont egy ilyen „igazságkeresö” forum, mint ez, tagadja azt a nyilvánvalot, hogy az emberi tudásvágy az élet egyik legnagyobb motivácios hajtoereje.

    És végül: érzéki csalodások
    amikor a szem és az agy nem a valoságot észleli. Nem megyek bele tulzottan, pedig nagyon fontos ez is. Az elöitéleteket is ide lehet sorolni.

    Régi mitoszokban az akkor élö emberek azt gondolták, hogy a Földet 6 elefánt cipeli, és ezek egy oriás teknösbéka hátán állnak.

    Az akkor élö embereknek ez volt a VALOSÁGUK! Vajon miért érezték szükségét megérteni, hogy hogy néz ki a Föld? Nem elég lett volna enni szarni meg szexelni?

    A Föld még a középkorban is lapos volt, csak pár száz éve tudjuk, hogy gömbölyü.
    Miért akarjuk azt gondolni, hogy az emberiség megérkezett az abszolut tudás korába?
    HA valaki 200 év mulva elolvassa Tibor bá jegyzeteit, lehet hogy jot mosolyog rajt?

  27. curix,borzalmasan nagy téveszmékben élsz 🙂
    „A közösség vágya. Igen ez volt az a motivácios tényezö, ami létrehozta a férfi nö kapcsolatot, késöbb a kis közösségeket, falukat majd városokat.”

    A közösséget nem a vágy kovácsolta össze ,hanem a megkerülhetetlen kényszer az őskorban a hatékony vadászat és túlélés miatt.Ezekből lettek aztán a falvak, és falvakból elzavart csalókbol,naplópokbol,tolvajokbol a városok ”ősalapitói” .
    A férfit és a nőt a nemi illatuk hozta össze , a mérhetetlen szaporodási vágy,a biologia alapparancs, nem az entelektuális társalgás vágya,sem a szereteté ,hiszen még beszélni sem tudtak,amikor az egész el kezdödött.

  28. 27 – Curix:
    Megint felületesen olvastál. Ezen simán átlépsz: „Amiket te ide másoltál azok nem elsődleges motivációk” majd írsz egy litániát, amiben teljes gázzal személyeskedsz. amiből az derül ki, hogy milyen fennkölt ember vagy.

  29. Én meg most (fennkölt) mosolygok rajtatok 🙂

    Tibor bá nincsenek elsödleges motiváciok. Vannak (élet)ösztönök (levegövétel, evés, ivás, szaporodas) ez csak egy pontja a 7-nek. Az embernek mind a 7 kell, illetve az ember mind a 7-el rendelkezik és nem elválaszthato az embertöl. Sajnálom ha ez nem érthetö.

    „A férfit és a nőt a nemi illatuk hozta össze , a mérhetetlen szaporodási vágy,a biologia alapparancs, nem az entelektuális társalgás vágya,sem a szereteté ,hiszen még beszélni sem tudtak,amikor az egész el kezdödött.”

    És akkor még én élek téveszmében. Ne haragudj de te nálad megállt az evolucio 2 millio évvel ezelött? Nincs több kérdésem.

  30. Megáll a tudomány… Szabadalmi ügyvivőtől hallottam nem régen, hogy elektromérnök be akart adni szabadalomnak egy olyat hogy az elektromos autókra szélkereket szerel amivel tölti az akkukat menet közben.
    Mukkanni nem tudok, hol kéne kezdeni… 🙁

  31. Re:5
    Miért keverem ezt ide, nagyon egyszerű, mert nem jó a heliocentrikus világkép.
    Nem a naprendszer körül forog minden, ez ma már triviális, de az oktatásban még arra sem vették a fáradtságot, hogy ezt elmagyarázzák, és leragadtak a heliocentrikus világképnél, ami definitíve nem igaz. Ha korrektek akarunk lenni, akkor a galaxis központú világkép se jó, de ez ad már egy akkora „pontosságot”, hogy szódával elmegy.

    Csak halkan jegyzem meg, hogy mostanában sokat pedzegetik, hogy van egy testvérnapja(barna törpe)/külső óriás gázbolygója a Napnak, ami elég változatos pályán mozoghat, akár merőleges is lehet az ekliptikára. Önmagában ez a felvetés is belekakkant a heliocentrikus világkép közepébe, bizonyítva azt, hogy rossz ez a világkép.

  32. 30 – Curix:
    Nekem címzed a mondókádat azzal kapcsolatban, amit Kalotaszegitől idézel. Ezt természetesen ki tudnám értékelni, de nem teszem. Ami az alaptémát illeti, érezd magad kielégülten az elképzeléseidben. Én egy kulturálatlan barom vagyok, te pedig kifinomult érzésekkel megáldott humán.

  33. 32 – dajtás:
    Teljesen OK, hogy a heliocentrikus világképet kiegészítetted (amit szerintem elég sokan ismernek itt), de praktikusan a heliocentrikus világkép ismerete tökéletesen elég azon jelenségek megértéséhez, amivel az életben találkozhatunk. Amivel kiegészítetted az mindössze érdekesség, semmit több.

  34. Re:16

    Nem blöff az érzelmi intelligencia, nagyon is valós. Saját életemben találkoztam már intelligens, de érzelmi fejlettségben gyerek színvonalán mozgóval, és vica versaval is.
    Jellemzően a nők jobban teljesítenek érzelmi intelligencia terén, de ez se mindig van így, mert volt már olyan barátnőm 18 évesen, aki bő 5 évvel idősebb volt nálam, és én tanítottam meg párkapcsolatban viselkedni…

    Nem csak racionalitás van a világon, te el tudnád képzelni egy olyan világot, amit tisztán mérnöki szemlélet hozott létre? Mikor egy konyak mellett elszív az ember egy rendes kubait, tojik az ember a racionalitásra… 😉

  35. „Tudom lassan már a vesszőparipám lesz,”

    Tiborbá lassan 7 napból 7 nap klímaposzt lesz. Vasárnaponként majd elmarad a pina és a vissza a múltba 😀 😀
    Na de nekem bejön a 7 ből 6 nap a klíma és összeomlás téma.

  36. 29 Curix
    Ma is pont ugyanez az alapja a normális emberi kapcsolatoknak,semmi nem változott semmit kétmillió éve . Egyszerű szövetség.A külömbség annyi, hogy azóta megtanultunk beszélni és egyben hazudni, és igy immáron szövetség helyett profitálás és kihasználás lett belőle . Ez lenne az értelem evólúciója ?!

  37. Tibor bá nem érdekel kinek van igaza. A lényeg az, hogy ezt a beszélgetést én már nem élvezem. Te végtelenül leegyszerűsíted az emberi létet. Felfogásodban semmi különbség nincs az állati és emberi létezés között.
    Pont attol fosztod meg az embert, ami azt emberré teszi. Elkezded rola lehuzni a külsö burkokat, mondván ez sem kell, ez sem kell, ez sem kell….és addig huzkodod le, mig az formát veszt. Lehet hogy igy a viselkedése, hajtoereje, ösztöne, motivácioja sokkal érthetöbb és racionálisabb, de a fürdövizzel kiöntöd a gyereket is.
    Én egy ilyen beszélgetéshez nem leszek partner. Ha elismerném, hogy igazad van, azzal saját magamat, emberi létemet köpném le, plusz 2 millio év evoluciot és fejlödést. Ezt pedig nem fogom megtenni, még érted sem.
    Inkább csendben maradok.

  38. Mark Twain idézet :
    „Úgy gondolom, mennyei atyánk azért teremtette az embert, mert nem volt megelégedve a majommal.”

  39. 32. Őszinte tisztelettel, de ellentmondva (ahogy Tibor bá is megjegyezte Neked): nem kell behozni a Tejútrendszer középpontja körüli keringést… a Naprendszer-beli pályák kiszámításához bőségesen elegendő a Newton-törvény, illetve a bolygók tömegének ismerete. A galaxis-beli mozgásunk olyan nagyon közel van egy inerciarendszer-beli mozgáshoz (hisz a pálya sugara kb. 30 000 fényév), hogy teljességgel el lehet hanyagolni. A heliocentrikus világkép tökéletesen elegendő minden égi mechanikai számításhoz.

    Amivel annak idején nem tudott elszámolni a newtoni mechanika, az a Merkúr perihéliumának (a Merkúr ellipszispályáján a Napközelpont) a newtoni mechanikával nem magyarázható többlet vándorlása volt. Ezt magyarázta meg szépen az áltrel.

  40. 41. Hetesi Zsolt

    „Nem kell behozni a Tejútrendszer középpontja körüli keringést”
    Mondod.

    Szerintem pedig éppenhogy figyelembe kellene venni a naprendszer útját a galaxisban, amely részben magyarázatot is adhat, az óriási mérvű klíma változásokra. Jégkorszakok, hosszú trópusi korszakokra. Hiszen az óriási olaj és kőszéntelepek nem alakulhattak ki pár száz évecskék alatt. Ahhoz millió évek kellettek.

    Ezek az erők a csillagközi utazásunk során, sokkal hatalmasabbak, mint bármiféle emberi tevékenység, beleértve az atom fegyvereink egyidejű felrobbantását.

  41. 43 bogozy
    Erről azért nem egy asztrofizikust kellene oktatni…

  42. 43. Megint tisztelettel, de ellent kell mondanom. Nem vonom kétségbe, hogy 1-1 spirálkart a keringés során megközelítve nem történnek érdekes dolgok, de az igazság az, hogy a környezetünk is velünk együtt kering a Tejút középpontja körül, kicsit eltérő sebességekkel, de nagyjából mégis csak egyformán, az ilyen spirálkaron áthaladás ritka dolog.

    De összességében én nem is erről beszéltem… Hanem a Naprendszer-beli mozgások magyarázatáról volt szó, hogy milyen paradigma alkalmas rá. És elég rá a newtoni gravitáció, meg a Nap. Nem kell a galaxis hozzá.

    Azt is érdemes még tudni, hogy a csillagközi tér olyan ritka egy galaxison belül csillagok szempontjából, hogy a csillag-csillag szoros megközelítés (ami a pályákat durván megváltoztatja) nagyon nagyon ritka. A galaxisokkal pakolt tér viszont sűrű, galaxisok gyakran ütköznek.

  43. 43 – bogozy:
    Nem akartam Zsolt előtt nyilatkozni. Most viszont megteszem. Engem roppant érdekelne miként befolyásolja a földi klímát a Naprendszer helyzete a galaxisban. Szerintem ugyanis az óriási mérvű klíma változásokat, jégkorszakok, és jégkorszak közötti (interglaciális) melegebb korszakokat elsősorban a Milanković ciklusok szabályozzák.

  44. 46. Úgy, ahogy írod.

    Még nagyobb skálán a kontinensvándorlás és a vele járó albedóváltozás. És valahol, már nem tudom, hol olvastam arról, hogy valami hatása van a galaxis központja körüli keringésnek is, ha meglelem, írok róla.

  45. Maximális tiszteletem a jártasabbak előtt, de azért tovább kérdezném, a holdon milliónyi meteor kráter van. Igaz nincs légköre, minden becsapódás látszik rajta. A föld légköre viszont a kisebb meteoritokat elégeti. Mi van akkor, ha a Naprendszer galaxison belüli pályáján, időnként, rendszeresen belefut egy-egy szétrobbant objektum igen sűrű törmelék felhőjébe, és sok-sok becsapódás éri a felszínt, illetve a mikro részecskék milliárdjai felmelegítik a légkört. Elképzelhetetlen? Nem augusztusi kis csillaghullásra gondolok.

  46. 47 Hetesi Zsolt
    Azért nekem is merültek fel gondolataim a galaxis mozgások esetleges hatásaival kapcsolatban.
    Első megközelítésben úgy gondoltam a galaxisokra, hogy azok szinte merev rendszerként forognak központjuk körül. De már a kinézetük is sugallja, hogy egyes részei nem azonos szögsebességgel forognak, tehát a csillagok relatív helyzete változik az időben. De még ekkor is úgy gondoltam, hogy egy lassan torzuló alakzatról van szó, amelyik úgy torzul, mintha gumiba lenne ágyazva, tehát a szomszéd mindig szomszéd marad, csak egy kissé változnak a bezárt szögek.
    Még bonyolultabb a helyzet, ha figyelembe vesszük a korábbi elnyelt galaxisokat, hiszen ezek anyaga olyan mozgásparaméterekkel is bír, ami nincs összhangban a befogadó galaxiséval, ezek akár át is haladhatnak a befogadó galaxis objektumai között.
    Itt azért bennem is felmerült, hogy lehetséges-e, hogy egy napunkkal nem szinkronban mozgó porfelhő áthaladhat-e naprendszerünkön úgy, hogy annak hatása legyen a bolygókat elérő napsugárzás intenzitására?
    Vagy ezek a porfelhők olyan ritka anyageloszlásúak, hogy hatásuk a napsugárzás intenzitására gyakorlatilag érzékelhetetlenek lennének?
    Mert ha elég sűrű ez a felhő, akkor azért el tudnám képzelni, hogy a naprendszer ilyen szempontból változó közegen halad át, és ennek a klímára is lehetne hatása…

  47. 49. Hubab

    Továbbgondolva, a csillagközi úton haladva, változó erősségű gravitációs és mágneses mezőkön haladhatunk át, amelyek befolyásolják a napunk tevékenységét, (gerjesztés, vagy csillapítás) illetve a földre is hatással lehet.

  48. bogozy & hubab:

    Mi a fenének kell nektek erőlködni? A csendes visszavonulás eszetekbe se jut?

  49. 51.
    Na de Tibor bá’!
    Az előbb még te is azt jelezted, hogy kíváncsi vagy a galaxisbeli helyzetünk kihatására a földön.
    Ezzel én is úgy vagyok, de nem tudom a fantáziámat megfékezni, tippelek azért én is!
    Nehogy utólag valaki azzal vádoljon, ha beigazolódna a sejtésem, hogy utólag már könnyű azt állítani, hogy „isten bizony, én is pont erre gondoltam!” 🙂
    Persze én is várom, hogy Hetesi Zsolt talál-e valami erre vonatkozó anyagot…

  50. 52 – hubab:
    Az a mondatom szarkasztikus volt, csak nem vetted észre.

  51. 48: és 49: Már találtam egy cikket, de át kell olvasnom jobban mert nagyon feltételes (hisz honnan lehetne tudni ezeket visszamenőleg pontosan)?

    A meteorok gyakoriságát valószínűleg befolyásolja hogy az átlagos gravitációs tér (ami azért alig változik a galaxison átszáguldva, hisz a távolságok nagyok, akármilyen struktúra mellett haladunk is el) néha perturbálódik egy-egy kissé szorosabb megközelítés esetén. Az viszont biztos, hogy ilyen nem lehetett nagyon sok és nagyon erős, mert a Naprendszer egyben maradt.

    hubab nagyon jól leírta, hogyan forog a galaxis. A spirálszerkezet egy önfenntartó sűrűséghullám, ami más sebességgel jár körbe, mint a csillagok. A A belső csillagok előresietnek hozzá képest, a külsők lemaradnak. Ha egy csillag át is megy különben egy spirálkaron, annak a klímára nem lesz semmilyen hatása az elnyelt napsugárzás szempontjából. A Napból felénk áramló plazma sűrűbb, mint a spirálkarok anyaga.

  52. Nos, a cikk lényege, hogy a spirálkarok által okozott pályaváltozásokat nem lehet tökéletes pontosan megbecsülni, így a pálya múltbeli spirálkar-metszései is valamelyest bizonytalanok, de összességében – ez tudományos szóhasználat, szándékos óvatos fogalmazás, senki ne úgy vigye tovább, mint bizonyítékot – nem zárható ki, hogy a spirálkarokon történő áthaladás során megugró kozmikus sugárzás az oka négy jégkorszaknak a Földön. Azonban egy komoly bizonytalanságot jelent, hogy ehhez azt kell föltenni, hogy a spirális szerkezet lassabban forog, mint a jelenlegi modellek alapján várt érték, az eltérés 14-17 km/s/kpc (ennyinek kéne lenni a jégkorszakkal való egybeeséshez időben) vs 20 +- 5 km/s/kpc (ennyi a jelenlegi legjobb modellek szerint).

  53. 54. Hetesi Zsolt

    Nagyon korrekt, szimpatikus hozzá állás. Köszönöm szépen. Kalapom emelem.

  54. Re:Hetesi Zsolt,Tibor bá’
    Külön kell választani a fizikai és matematikai modellt, és a fogalmat,mint héliocentrikus világkép. Első esetben elfogadható a modell,második esetben viszont teljességgel rossz,mert a világ nem a Nap körül forog.
    Ezért mondom azt hogy nem jó a héliocentrikus világkép,mert ez egyszerűen nem igaz.
    Hülyeség! Tibor bá’

  55. 58 – dajtás:
    Senki se állította, hogy a Nap körül forog a Világ. Amit állítunk, hogy praktikus oldalról nézve a Naprendszer untig elég.

    A heliocentrikus világkép több száz éves kifejezés. Egyszerűen azt jelenti, hogy Naprendszer és nem érinti a Világmindenséget, a Tejút rendszert, melyekről messze nem tudunk mindent, ami különösen az előzőre érvényes.

  56. 59: Tibor bá
    ez utóbbi állítással óvatosan bánnék, mert van annak irodalma, hogy a tejútrendszerben történő dinamikus mozgások hatással vannak a földi időjárásra. Pl. Hegedüs Tibor jó pár éve publikál erről a csillagászati fórumokon. Egy 2011-es cikkéből rövid idézet:

    „Napunk és a Naprendszer mozgása és annak következményei

    A Gaia (14) előtti idők legelfogadottabb eredményei szerint Napunk jelenleg kissé (legfeljebb 100 fényévvel) a fősík fölött található, és a fősíkra merőleges sebességkomponense 7 km/s. Mozgásirányunk fősíkba eső vetülete a centrum irányával körülbelül 60 fokos szöget zár be. Jelenlegi apexünk (a Nap-rendszer tömegközéppontjának mozgási iránya a környező térséghez képest) a Hercules csillagkép Vega irányába eső határa közelében van (9. kép a színes melléklet XIII. oldalán).(15)
    Még jó ideig távolodunk a fősíktól. Körülbelül 14 millió év múlva égészen nagy szögből tudunk majd rálátni a centrumra, kiemelkedve legalábbis a legsűrűbb porfelhők kilátást akadályozó tömegéből. Utána újra belemerülünk. Egy centrum körüli keringés során 2,5-3 ilyen hullámot ír le Napunk, mindeközben a centrumtól mért távolságunk is változik, bár eltérő (körülbelül 170 millió éves) periódusidővel.
    Ennek különös jelentősége lehet a földi élet tekintetében – csakúgy, mint magának a térbeli elhelyezkedésünknek. A korotációs zóna közelében van Napunk, így nagyon ritkán fordul elő, hogy spirálkarbeli sűrű porfelhőkbe merülne bele a Naprendszer. Ilyenkor lecsökken a Nap és a Föld közötti térrész átlátszósága, aminek következtében drasztikusan lecsökken a Földet elérő energiaáram, amiből az élet táplálkozik. Ennek hatására az átlaghőmérséklet több fokot is képes csökkenni, egyfajta jégkorszakot és fajok sorának kihalási hullámát elindítva – egészen addig, amíg ki nem kerül a Naprendszer a sűrű porrétegből. Kiemelkedve a fősíkból viszont más veszéllyel jár: a kozmikus sugárzások akadálytalanabbul érhetik el Földünket, ami a felhőképződésre is hatással van, és így szintén befolyásolja a felszíni hőmérsékletet. Ha minden fősík-átmetszéskor sűrű porba merülnénk, akkor 36-46 millió évenként következne be a kozmikus eredetű jégkorszak. A geológusok és zoológusok által feltárt nagy kihalási időszakok eléggé egybeesnek az említett hatások kombinálásából csillagászok által számolt időszakokkal

    (14) Igazán komoly áttörés a Gaia ürszondától várható, ami a tervek szerint a tejútrendszer csillagainak kb. 10%-ának asztrometriai jellemzőit fogja fogja bemérni. A tervek szerint a 450 millió EUR költségű projekt során a szonda mv = 20 magnitúdóig 0,2 ezred ívmásodperc, 15 magnitúdóig 0,02 ezred ívmisodperc pontosságú pozícióméréseket fog végezni.
    (15) Ekvatoriális koordinátákban: RA 18h 28″ 0S, DEC +30° (galaktikus koordinátákban 1 = 56,24°, b = 22,54°) a vizuális megfigyelések alapján. Sebességünk az apex irányába 16,5 km/s. Ez nem keverendő össze a Napnak a Tejútrendszer centruma körüli keringésének sebességével! Naprendszerünk apex irányú relatív mozgását a Napunk kozmikus környezete által (véletlenszerű mozgásaik kiátlagolásával) kijelölhető helyi nyugalmi rendszerhez (LSR, Local Standard of Rest) viszonyítjuk.”

    Forrás: Hegedüs Tíbor: A Tejútrendszer napjainkban MCSE-2011, 266-267.o.
    (sajnos E-változatot nem találtam-pedig a majd 40 oldalas cikk igen érdekes – akit érdekel beszkennelem)

  57. Találtam a neten egy egyszerű, áttekinthető leírást, ahol érintik ezt a problémát:
    http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/8_Galaktikus_csillagaszat/gal_morf0.html
    A leírás szerint a korotációs zóna, ahol a mi napunk is van, az a része a galaxisnak, ahol a csillagok szinkronban, együtt keringenek a galaxis karjaival.
    Tehát, ha ezt szó szerint vesszük, akkor a napunk pályája nem metszi a karokat, csak bukdácsol fel-le a pályasíkhoz képest.
    Persze kérdés, hogy ezen szinkronitás mértéke milyen, ha nem teljes, akkor igen nagy időközönként azért előfordulhat…

  58. 59 Vaszil

    Rendkívül hálásan köszönöm a hozzászólásodat.

  59. 60 – Vaszil:
    Irodalom mindenre van. Komoly időket élünk. Elvont, elméleti fejtegetésnek nincs itt az ideje, ami csak arra jó, hogy a szkeptikusok tovább tolják a propagandájukat.

  60. 61: hubab
    Ez valóban jó összefoglaló „Persze kérdés, hogy ezen szinkronitás mértéke milyen, ha nem teljes, akkor igen nagy időközönként azért előfordulhat…” nyitott kérdés.
    64: Tibor bá
    OK. Csak úgy értettem színvonalra vágysz 🙂 A jelenlegi világképünk kedvez a szkeptikusoknak – ez még persze nem jelenti a tudomány halálát – csak változását…

  61. 61: A korotációs zóna szélén vagyunk, és a spirálszerkezet egy korotáló koordinátarendszerben nézve nagyjából stabil állóhullám, de csak nagyjából, így többször is előfordul, hogy megközelítünk-1-1 kart, maguk a karok ui. csak kvázistacionárius képződmények és lassan csavarodnak fel.

    Ez az egész hosszúra nyúlt fejtegetés nem érte meg a ráfordított időt különben (szerintem).

  62. 66
    Mindenesetre nagyon érdekes volt a téma, függetlenül a poszthoz való kapcsolódásához, és magamtól biztos nem lett volna motivációm, hogy utánaolvassak.
    De így, a fejemben lévő modell talán közelebb került a valósághoz, mint eddig volt. 🙂

  63. Re:63
    Igaz,vagy nem a heliocentrikus világkép, mint kifejezés:
    Nem, mert a világ, beleértve minden égi objektumot, még a kvazárokat is, nem a Nap körül forognak.
    Megközelítően jó a heliocentrikus világkép fizikai modellje:
    igen, mert jól leírja a bolygók pályáit a naprendszerben, de ezen túl nem ír le semmit.

    Kapaszkodunk egy olyan kifejezésben, ami nem igaz, de arra már nem vettük a fáradságot, hogy átnevezzük valami másra, pl galaktikus/metagalaktikus világképre. Én arról nem tehetek, hogy nekem a világ nem merül ki a naprendszerrel. Nálam a világkép nem a naprendszert, hanem a teljes univerzumot jelenti, ez van… 😉

  64. 69 – dajtás:
    Ha nehezen is megy, próbáld ezt megérteni:

    „A heliocentrikus világkép több száz éves kifejezés. Egyszerűen azt jelenti, hogy Naprendszer és nem érinti a Világmindenséget, a Tejút rendszert, melyekről messze nem tudunk mindent, ami különösen az előzőre érvényes.”

    Az anyanyelv funkciója a kommunikáció azonos anyanyelvűek között. Persze nyugodtan kijelentheted, hogy egy adott kifejezésnek te más tartalmat tulajdonítasz, de ezzel magadat zárod ki a kommunikációból. A nyelvet nem egy-egy ember, hanem a teljes közösség formálja. A „heliocentrikus világkép” alatt ma mindenki a Naprendszert érti, mert korábban az egész emberiség úgy vélte, hogy a Föld lapos. Amikor kiderült, hogy nem, az hatalmas áttörés volt olyannyira, hogy a kifejezés mindörökre megmaradt.

  65. Re:Tibor bá’
    Utolsó hsz-edben korrektül kifejtetted az álláspontodat, azonban én nem tudom elfogadni ezt a rossz kifejezést,akármilyen régi szokásjoggal is használják.
    Ha az ember minimum galaktikus léptékben nézi a helyzetét a világban az alpha szektorból,annak ez a kifejezés nagyon zavaró… 😉

  66. 71 – dajtás:
    Akkor ne használd, de értsd meg, ha más használja, és ne vitasd a többség szóhasználatzát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük