(3002) Mentsük meg a Földet (illetve magunkat)

Tibor bá’ online

 

Az emberiség végre felébredt természetesen a fogyasztás hóbortja segítségével. Irány az ökobarát termékek megszerzése felé. Vagyis amiről belehetett adni a tömegeknek, hogy ökobarát, megmenti a Földet. Miközben nagy részük nem javít, hanem ront a helyzeten, és persze egyeseket segít a meggazdagodásban. Becslések szerint a következő 10-15 évben a világ 90.000 milliárd dollárt fog költeni a klímaválság kezelésére, állítja a Global Commission on the Economy and Climate. Ebbe az összegbe beleférnek olyan új „zöld” termékek, amelyek rosszabbak, mint amik helyett belépnek a piacra, derül ki a Unilever megállapításából. Nézzük!

Organikus mezőgazdaság azt jelenti, hogy se műtrágyázás, se pedig rovarölő permetezést nem alkalmaznak. A Nature Communicationban megjelent tanulmány szerint az organikusan termelt bab, krumpli, zab(pehely) fogyasztásának széles körű elterjedése katasztrofális eredményhez vezetne. Ugyanis az organikus gazdálkodáshoz ötször nagyobb földterületre van szükség, azonos mennyiségű betakarítás mellett. A teljes emberiséget organikus termékekkel etetni egyszerűen lehetetlen.

A Nap energia szerepe a fossziliák égetésének a beszüntetése lenne, mivel energiatermelés mellett nem bocsátanak ki széndioxidot. Üzemelés közben nem, de a gyártásnál? Rákkeltő kadmiumra és hihetetlen mennyiségű vízre van szükség.

Az elektromos gépkocsik a közhiedelem szerint hatalmas előrelépést jelentenek a CO2 kibocsátás csökkentésénél. A valóság az, hogy az elektromos gépkocsik gyártásánál több energiát használnak fel, és egy 2011-es tanulmány szerint a CO2 lábnyoma a benzinmotoros és az elektromos autónak körülbelül azonos. Az elektromos autó menet közben nem bocsát ki széndioxidot, de a feltöltéséhez használt elektromosság termelése már igen. És akkor ott van még az akkumulátor, ami teli van toxikus fémekkel, mint lítium, réz, és kobalt.

Papírzacskók alkalmazása plasztik helyett nem annyira környezetbarát, mint azt gondolnánk. A helyzet az, hogy a papírzacskók előállításához jóval több lég- és vízszennyezést okoz, mint a plasztik, és az újrahasznosításához több energia kell. Az a fogyasztó, aki azt hiszi, hogy papírcsomagolás kikövetelésével hozzájárul a Föld megmentéséhez, erősen félre van vezetve.

Valamennyien féltjük közös lakhelyünket, a Földet, éppen ezért könnyen rávehetők vagyunk, olyan termékek fogyasztására, amiről úgy tudjuk, hogy környezetbarát. A valóság pedig az, hogy az igazi megoldás a kevesebb fogyasztás, a „zöld” termékek fogyasztása helyett. De erre nem vagyunk hajlandók. Ki van ez jól találva, mert ki az, aki hajlandó önként csökkenteni az életszínvonalát?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

39 thoughts on “(3002) Mentsük meg a Földet (illetve magunkat)

  1. Az emberiséget fokozatosan 2-3 milliárd fő alá kellene szorítani és ha kell, akár erőszakkal is, de azon a szinten tartani.

  2. Elég tisztességes az Unilever részéről, hogy a saját neve alatt adja ki a közleményt, és nem tesz úgy, mintha az általa finanszírozott kutatás független lenne. Így világos, hogy a közlemény alapvetően az ő érdekeiket erősíti, akik a klasszikus élelmiszertermelés óriásai.

    Nem igaz, hogy a napelemhez kadmium kell. Létezik kadmium-tellurid alapú vékonyréteg napelem, 10-15 éve úgy is nézett ki, hogy övé a jövő, de azóta szilíciumalapú kristályos napelem visszafoglalta a piaci túlsúlyt. Ahhoz pedig nem kell semmi méreg. Alumínium, szilícium, ezüst. Lehet mondani, hogy az alumínium mérgező, ha a sóit megesszük, de akkor már az alu evőeszköz és lábos miatt jobban aggódnék, és azokba sem pusztultunk bele.

    Vicces a félelmetes elektromos akkumulátor is, ami tele van olyan toxikus fémekkel, mint pl. a réz, amit például ivóvízcsőnek is használunk. Minden egyéb elektronika mellett, amivel tele a lakásunk és az életünk.

    Az organikus kajához is lesz még hozzáfűznivalóm, de előbb elolvasom a forrást.

  3. 1 akela70
    Na, ez egy igazi, emberes feladat!
    Ez tömegek halála nélkül lehetetlen feladat belátható időn belül.
    Csak kell csinálni egy kis próbaszámítást, mi lenne, ha mostantól minden családban csak egyetlen gyerek születne.
    Sokáig meg sem rezdülne rá a föld népessége, mert egyenlőre a kieső gyerekek számát nyugodtan ellensúlyozza az átlagéletkor növekedése miatt tovább élő idősek száma, és csak nagyon hosszú idő után lassan kezdene el csökkenni a népesség, de ahhoz, hogy ilyen mértékben lecsökkenjen, ahhoz évszázadok kellenének, nem is kevés.
    Annyi ideje meg már nincs a világnak, ahogy ma ismerjük.
    Persze jöhet más világ, ami megoldja a létszámproblémát, de az fájni fog mindenkinek…

  4. Jönni fog egy másik, fájdalmas világ, ami megoldja a létszámproblémát.

    De akármilyen kicsi is lehet a létszám, ha ész nélkül pazarlunk, az túlhasználja az erőforrásokat.

    A létszámtól függetlenül meg kell találni azokat a technológiákat, amik a lehető legkevésbé károsak.

  5. Egyébként fontosnak tartom ezeket a vitákat lefolytatni, és felmérni, hogy minek mi a teljes, valóságos ára. Hogy jól tájékozott döntést tudjunk hozni arról, hogy mit választunk, melyik legyen a legkisebb rossz.

  6. Ennek a cikknek az első részét (A globális felmelegedésre a válasz Afrikában van) másfél éve írtam. Megírtam, négyszázezren (!) olvasták, majd többségünk nem csinált semmit – én sem. Azóta is csak a sodródás megy. Ebben a cikkben arról írok, mi az, ami felé sodródunk. (Kedves trolljaim! Nem fogjátok tudni rámfogni, hogy Greta Thunberg vette el az eszemet. Az első részt 2018 márciusában írtam, Greta pedig fél évvel később, 2018. augusztusában aktivizálódott. Tehát már előtte is hülye voltam �)

    Na lássuk: mitől kell félnünk igazán a klímaválzotás kapcsán? Valamifajta ismeretlen láncreakciótól. Ezt honnan tudom? Klímakutatóktól.
    Van egy pár biológus ismerősöm, akik manapság riadt tekintettel járnak a világban, és armageddonra készülve erőltetett tempóban önellátásra rendezkednek be. Mint anno nagyanyám, aki televette a padlást mosóporral. Vagy Hofi Géza, aki televette a fürdőkádat benzinnel (4:13-nál). Egyelőre albán betonbunkert nem építenek, de… Mondtam nekik, stukkert is vegyenek, mondták, meglesz az is. Na de mitől rettegnek konkrétan? Hát megkérdeztem.
    Nos, nem az 1,5-2 Celsius fokos melegedéstől, hanem valami olyan láncreakciótól, ami beláthatatlan változásokat okoz az időjárásban. Mert ha csak annyi történne, hogy 1,5 Celsius fokkal felmegy az átlaghőmérséklet, vidáman termelnék a narancsot a kiskertben, oszt jónapot. De mi van, ha nem csak ennyi történik? Hanem még mi?

    Klímarettegők
    https://fotimarcell.blog.hu/2019/11/05/klimarettegok

  7. “Mentsük meg a Földet”

    Tibor bá’ már megint provokálsz.
    Ezerszer leírtad, nem lehet meg, menteni.
    Hozzászólók ezt nem értik, és/vagy nem emlékeznek a korábbi nyilatkozataidra.
    Ennyire romlik az emberiség minősége?

    Amikor fenntartható volt az élet, akkor néhányszor száz millió ember élt a Földön, és akkor még jó volt minden.
    Azóta a termőföldet elhasználtuk, a folyókat-tengereket megmérgeztük, a légkört elcsesztük…
    A Föld megmentéséhez (ha ennek van értelme egyáltalán) a fogyasztást és az emberiség létszámát csökkenteni kellene.
    Nem csak néhányszor száz millióra, hanem jobban, mert a Föld már nem tud eltartani annyit mint korábban.
    Mondjuk néhányszor száz ezerre.
    Sok embernek kellene lemondania az életéről,
    úgy 7 000 000 000 – 300 000 = 6999700 000 embernek, vagyis a jelenlegi létszámnak csak 0,004 %-a maradhatna.
    Persze Ők is csak úgy élhetnének, mint az őseink, az éhhalálhoz közeli állapotban.

    Most optimista voltam.

  8. Épp tegnap vola a spektrumon egy dokufilm a klímaváltozásról(2019-es). Említették, hogy a föld lakossága 2050-re megfeleződhet.Még mindig növekszik azaz felszálló ágban vagyunk így egyre szorul a hurok.
    Azért az is érdekes hogy lassan november közepe lesz és szinte elég csak esténként fűteni.Így haladunk:
    1.30-30 éve kemény fagyok hóval
    2.kb. 15 éve a hó eltűnése (gyermekkorom végén éppen akkor már nem tudtam mindig szankózni) és a téli éjjeli fagyok eltűnése
    Most
    3.Mostmár nemhogy hó sincs, hanem fagy sem nagyon fordul elő telenként, napközben átlag felett van a hmérséklet.Idén pl. eddig csípős hideg nem volt. 15-20 fokok voltak.
    4.A negyedik fázis lehet az lesz pár éven belül hogy november, decemberben is 15-20 fokok lesznek napközben.Fagy elvétve lesz.

  9. 7.phyton
    A leírásban nekem kicsit laz sántít hogy az akkori nép kőbaltával nekiállt erdőt irtani és egy fél afrikányi erdtő kivágott (jó égetni is lehet) . Még a mai technikával is nagy kihívás
    pl. a brazil őserdőt irtani nemhogy kézzel.És ha leégették is akkor hogy ásták ki a gyökeret kézzel egy afrikányi területen? Még a mai markolókkal is rohadt nehéz dolog 1 hektáron.Aki már irtott erdőt tudja miről beszélek.

  10. Aki ki akar halni, az vonuljon ki a Parlament elé egy táblával, és gyújtsa fel magát egy kanna benzinnel. Nyilván nem ő, hanem a szomszéd Marika nénivel kezdjék, mert már úgy is öreg, csak a levegőt szívja, és az adófizetők pénzét viszi el.
    Ja még sem akar kihalni, akkor ne picsogjon senki sem, hogy milyen jó lenne, ha az emberiség 99%-s kihalna…

    Én nem mernék nagyobb összegben fogadni abban, hogy jajmindmeghalunkkihalunkklímaarmageddon lesz.
    Félinformációkból nagyon könnyű hibás döntéseket hozni, erre ékes példa a peak-oil hiszti volt még 2010 előtt. Magam is nyakig benne voltam, mert a publikus információk alapján valóban gáz lett volna, és ma már rég egymást ennénk azon projekciók alapján, de valahogy még is másként lett…

  11. 11: Én már akkor is azt mondtam, hogy az lett volna az utolsó mentsvárunk, hogy elviselhető áldozatokkal vészeljük át az összeomlást. Olaj nélkül lehet élni, de sivatagban nemigen.

    Sajnos túl sok az olaj és a szén a földben.

  12. Robotok kellenek. Ha lesznek robotok, el tudják tartani a milliárdosokat, akkor nem lesz szükség a többi emberre. Marad 100 ezer ember a Földön. Egyszerűen csak fogamzásgátlót kell szétszórni, a többit max 100 év alatt megoldja a természet.

  13. 11 dajtás

    “Aki ki akar halni…”
    Ez zavaros.
    Senki sem akar kihalni, mindenkiben működik az életösztön, de…
    Ha értelmesek vagyunk, akkor beláthatjuk, hogy ez így nem mehet a végtelenségig,
    beláthatjuk azt is, hogy nincs erőnk megállítani a folyamatot.
    Persze tévedhetünk is, mert emberek vagyunk. Mindez nem igaz, és nincs klíma gond.

    Talán igaza van Donald Trumpnak?
    https://magyarnemzet.hu/kulfold/az-egyesult-allamok-megkezdte-a-parizsi-klimaegyezmenybol-valo-kilepeset-7462610/

    “…erre ékes példa a peak-oil hiszti…”
    Emlékeztetlek, hogy itt már Te is elismerted, az olajcsúcson túl vagyunk.

  14. n/a “Ezerszer leírtad, nem lehet meg, menteni.
    Hozzászólók ezt nem értik, és/vagy nem emlékeznek a korábbi nyilatkozataidra.
    Ennyire romlik az emberiség minősége?”

    Mi meg mind az ezerszer megcáfoltuk minden érvét. Nem mindenki fogad el mindent amit olvas, még hogyha azt a Nagy Guru írta is.

  15. 14 Ábel

    Értem a gondolkodásodat, ismerem ezt a beszédstílust.

    Ha egy véges mennyiségből folyamatosan elveszünk, az akkor BIZTOSAN elfogy.
    Érted?
    Ennek megértéséhez nem kell egyetem.
    A termőtalaj, illetve a humusz fogy.
    Minden fogy, és senki em tudja megállítani!

    Nem cáfoltatok meg semmit.
    Ha visszaollóznám a hozzászólásokat, akkor abban részletekben benne van az összeomlás elismerése,
    ugyanakkor minden mondatotokból csöpög a félelem.

  16. Re:13
    Peak oil hiszti alatt azt értem, hogy mindmeghalunk és felfaljuk egymást az olajhiány miatt. Nem ez lett, és túl is vagyunk a peak oilon.
    Ez egy best case scenario, szemben az akkor gondolt worst case scenarióval szemben.

    Klímával ezért vagyok ennyire óvatos, mert a hülye nem látja a klímaváltozást, de közel sem vagyok abban biztos, hogy egy kihalásos megfutás lesz a vége, mint itt sokan gondolják.

    Én már kiszálltam a rettegés körhintából, teljesen másként élem meg a napjaimat, de ez nem jelenti azt, hogy a homokba dugnám a fejemet. Most is olyan projekten dolgozom, ami pont a CO2 emisszió ellen dolgozik, szóval azt se lehet mondani, hogy a számat jártatom, hanem aktívan dolgozok ellene.

  17. 15: 5000 éve használjuk a termőtalajt, de csak azóta fogy, amióta műtrágyázunk és permetezünk.

    Lokálisan néhány helyen persze már korábban is sikerült tönkretenni, de ahol elég eső esik, és a folyók elárasztották, ott nem fogy a talaj biogazálkodás mellett.

    Az ipari forradalomig semmi gond nem volt a fenntarthatósággal.

  18. 19 SZJ

    A linkelésed jó, a videó pontos.
    Viszont ezt Ábel nem fogja neked elismerni, megkockáztatom, talán megérteni sem fogja.
    Itt többször leírtuk, többen is, hogy az összeomlás már akkor elkezdődött, amikor az első kapa/eke belevágott a földbe.
    Hiába írtuk le, Ő csak mondja-mondja…

  19. 19: Kiváló filmecske, köszi! 80-90%-ával eddig is tisztában voltam, de jó így összeszedve látni, meg a maradék 20 % is fontos volt. Erről beszélek én is.

  20. 7.
    Érdekes cikk!

    “Thomas Crowther, a svájci Federal Institute of Technology Zurich professzora kiszámította, hány dekarbonizáló automatát (=fát) kellene ültetni ahhoz, hogy érdemi mennyiségű CO2-t vonjunk ki a levegőből. Nos, alig 1 trilliót, amivel az ipari forradalom óta kibocsátott széndioxid 2/3-át lehetne kivonni a legevőből.

    Hová lehet elültetni ennyi fát? Thomas nem a levegőbe beszél, tanulmányában műholdfelvételek alapján meghatározta, hol vannak azok az elhagyatott, senkiföldje területek, amiket be kellene erdősíteni. Az a durva Thomas javaslatában, hogy nulla négyzetméter ember által jelenleg is használt területet kellene feladni az 1 trillió fa érdekében!”

    Ez különösen érdekes!

  21. 18 Abel

    Az is egy téves tudás, hogy a bio gazdálkodás
    nem fogyasztja a talajt. A szántás mellett a mechanikus gyomírtás miatt sokkal jobban pusztitja a talajt mint a konvencionális.
    A termés beltartalma pedig ugyanolyan katasztrófális.

  22. 23 Gergo55

    A nem (feltétlenül) bio minimal vagy no tillage viszont nem rontja, sőt javítja a talaj minőségét. A neten rengeteg anyag van róla “regenerative agriculture” kulcsszóra keresve.

  23. “A teljes emberiséget organikus termékekkel etetni egyszerűen lehetetlen.”

    Ez le is leplezi, hogy a fő probléma a túlnépesedés.

    “hihetetlen mennyiségű vízre van szükség”

    Nem tudom, hogy összességében a teljes élettartamra nézve megéri-e a napelemek használata a jelenlegi hatásfok mellett, de a vízen mindig ki tudok akadni. Mi lesz a gyártásnál felhasznált vízzel? Eltűnik? Kiesik a körforgásból? Nem, “csak” szennyeződik. A szennyeződés azonban független attól, hogy mennyi vízbe kerül bele, teljesen mindegy, hogy 1 literbe, vagy 1 m3-be, a szennyező ott lesz, a víz meg megy tovább a maga útján. Ugyanúgy, ahogy (majdnem) mindegy, hogy 5, vagy 15 liter vízzel öblítem-e le a WC-t.

    “a papírzacskók előállításához jóval több lég- és vízszennyezést okoz, mint a plasztik”

    Lehet, viszont a felhasználás után a papírzacskó semmilyen problémát nem okoz, ellenben a műanyagzacskóval.

  24. 25: A vízszennyezéssel kapcsolatban fordítva ülsz a lovon. Pont hogy az számít, hogy mennyi vizet szennyezünk össze, az kevésbé, hogy mennyi szennyezővel.

    Egy vödör ivóvízbe egy csepp szennyvíz, az egy vödör szennyvizet eredményez.

    Na persze az már egyáltalán nem mindegy, hogy mivel is szennyezünk, és hová kerül az a szennyvíz. Elvileg minden szennyvizet ki lehet tiszítani, csak van, hogy nagyon drága, ezért inkább tárolják, ami akkor különösen veszélyes, ha közben mérgező is. Mint pl. a vörösiszap vagy a ciántó.

    Én alapvetően tisztában vagyok a napelemgyártás folyamatával, de nem nagyon van benne víz. Amikor a tömböt szeletelik, akkor ott a drótfűrész kap némi vizet, hogy jól vágjon, de ezt szerintem visszaforgatják, és egyáltalán nem irgalmatlan mennyiség. Csak egy kis szilíciumpor kerül bele, ülepítés után gyakorlatilag tiszta, akármire felhasználható vagy akár természetes vízbe engedhető. Fogalmam sincs, mire gondolt itt a szerző, de szerintem egyszerűen egy nagy blöff.

  25. Ugye a kérdés itt az volt, hogy létezik-e olyan mezőgazdasági technológia, ami a talaj pusztítása nélkül táplálni képes az emberiséget. A kisfilm egyértelműen bemutatta, hogy létezik. Még csak nem is kisebb terméshozammal.

    A kutató, aki egy könyvtárban beszélt benne, azt is szépen levezette, hogy tízmilliárd embert is lehetne etetni, ha értelmesen szerveznénk a mezőgazdaságot és az élelmiszerelosztást. Vagyis még az se igaz, hogy a fél emberiségnek ki kell pusztulni ahhoz, hogy valamit kezdeni lehessen a helyzettel.

    A poszthoz: “Ugyanis az organikus gazdálkodáshoz ötször nagyobb földterületre van szükség, azonos mennyiségű betakarítás mellett.” – ez egy oltári nagy tévedés (? hazugság?) A publikációk különböző módszerek 5-50%-al nagyobb területről beszélnek. Egy nagyságrend az eltérés a legpesszimistább becsléshez képest is.

  26. 27 – Ábel:
    Egy nagyságrend tízszerest jelent. Csak úgy mondom.

  27. 28: Igen. Az, hogy 50%-al nagyobb föld kell, vagy 5-ször akkora (azaz 400 %-al több), majdnem pont tízszeres különbség.

  28. A poszt csúsztatásokat és féligazságokat tartalmaz a forrásnak megfelelően. Csodálom, hogy ez Tibor bá’ szűrőjén átment.

    Organikus gazdálkodás:
    A beidézett cikk ezzel kezdi:
    “Past studies of the potential of organic farming to mitigate GHG emissions have produced mixed results”

    Tibor bá’:
    “Ugyanis az organikus gazdálkodáshoz ötször nagyobb földterületre van szükség, azonos mennyiségű betakarítás mellett.”
    Be tudnád idézni, hogy a hivatkozott tanulmány mely része tartalmazza ezt az állítást?
    Mert az ábrákon elég nagy szórást látok.

    Az organikus gazdálkodás egy részéről (no-till talajművelés) szeretnék pár idézetet hozni, ami kapcsolódhat a cikk állításaihoz a földhasználatot illetően.

    “A kutatók arra jutottak, hogy egy-két évvel a szántást nélkülöző technológia alkalmazása után minden terménynél csökkentek a hozamok az olajos magvakat és a gyapotot leszámítva. Három-tíz éves távlatban viszont már hasonló eredményeket produkáltak, mint a hagyományos művelés, leszámítva a búzát és a kukoricát, amelyek viszont a legfontosabb terményei a magyar mezőgazdaságnak. ”

    A cikkben szintén van hivatkozás Kökény Attilára, ahogyan a korábban beidézett videóban. Ő korában ide is írt.

    “Erre jó példa a Mátra környéki korábbi külszíni fejtésű szénbányászatnál történt rekultivációs folyamat, azaz a terméketlen földterület művelésbe vonása. A bányászat során felszínre kerülő, nulla százalékos humusztartalmú”

    “Állati trágyák és komposztok formájában rendszeresen szervesanyagokat vittek a dombokra, és így is legalább 8-15 év kellett ahhoz, hogy 0,6 százalékos humusztartalmat érjenek el.”

    https://g7.hu/tech/20180102/a-mezogazdasag-jelkepevel-szamolna-le-a-barnaforradalom/

    És bizony növeli a talaj humusztartalmát, regenerálja a talajt.

    Csak megjegyezném, hogy a mostani hatékony mezőgazdasági termelés (zöld forradalom) nem máról holnapra alakul ki.
    Az organikusnak is idő kell a kifutáshoz és a fejlődéshez.

    Az nagy tévedés, hogy minden rovarirtó és növényvédő szer be van tiltva. Csak meg kell nézni, pl. az ökogazdálkodást ellenőrző szerveknél, hogy mi engedélyezett.

    A génmódosított növényeknél azok tiltásánál is jogos szerintem a különbségtétel.
    Egészen más kategória egy Bt-kukorica, gyapot stb, mint pl. egy természetes szárazságtűrő gén többszörözése a növényen belül.

    Az organikus termesztés is úgy van beállítva, mintha a nélkül nem lehetne környezet kímélő módon gazdálkodni.
    Hasonlóan mint az alternatív energiánál.

    Pedig az átmeneti állapotban, ami már csökkenti a C02 kibocsátást még a régi és az új egymás mellett létezik, fokozatosan eltolódó arányokkal.

    A no-till művelés mindenképpen terjedni fog, hiszem a talajdegradációt mindenképpen meg kell állítani. Lassú folyamat lesz és nem látszik más megoldás.

    Napelem:

    A napelem-kadmium kapcsolatot Ábel már véleményezte. Korábban ez jó párszor előjött a komment szekcióban, jó páran cáfolták, de érdekes módon megint előjött.

  29. Elektromos autó:

    A cikk hivatkozik egy 2011-es tanulmányra.
    “A valóság az, hogy az elektromos gépkocsik gyártásánál több energiát használnak fel, és egy 2011-es tanulmány szerint a CO2 lábnyoma a benzinmotoros és az elektromos autónak körülbelül azonos. ”

    Egy újabb tanulmány (2019) szerint:
    Az IEA számításai szerint mindössze 25%-kal kisebb CO2 kibocsátás történik a teljes élettartam alatt egy tisztán elektromos jármű esetében, főleg azért, mert az elektromos áram tárolására szolgáló Li-ion akkumulátorok előállítása magas CO2 kibocsátással járó folyamat és messze meghaladja a belső égésű motorokkal felszerelt járművek gyártása során keletkezett szennyezést.

    “Az összehasonlítás egyébként olyan elektromos áram felhasználási mixet feltételez, ami megegyezik a világátlaggal. Ebben jelenleg 38% kőszén, 3% kőolaj, 23% földgáz szerepel, míg a CO2 kibocsátás szempontjából kedvezőbb nukleáris részarány 10%, megújuló 7%, víz és biomassza pedig 19%. Az IEA úgy kalkulál, hogy ilyen forrásból származó árammal hajtjuk meg elektromos autónkat.”

    A kutya meg itt van elásva.
    Milyen elektromos áram mixel számolunk?

    A tendencia egyértelmű, a megújulók részarányának a növekedése.
    Elég csak az utóbbi 8 évben Nagy -Britannia, Németország, Dánia, USA, Kína szerepére gondolni, a változó energia mixre
    gondolni.

    Az általam beidézett tanulmányhoz még annyit, hogy az IEA adta ki az alaptanulmányt. Azt tudni kell, hogy az IEA trendszerűen jó pár évet áttekintve alábecsli az alternatív energia elterjedését.
    Valószínűleg nem függetlenül a szén, olaj, gáz, atom lobbiérdekektől.

    https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/10/17/miert_nem_megoldas_az_elektromos_auto_a_klimavaltozasra/

    Papírzacskók:
    Mint Kispista is említette, azért a műanyag kisebb kontinenseket alkot már az óceánokban, nem beszélve az élővilágra való káros hatásáról. A papírral ilyen gond nincs, mert természetes úton lebomlik.

  30. no-till még:
    “A nagy porviharok kialakulása után az Egyesült Államokban, majd az egész amerikai kontinensen egyre inkább elterjedt szántást nélkülöző talajművelés. Az ENSZ mezőgazdasági szervezte, a FAO adatai szerint az USA-ban az összes mezőgazdasági terület 23 százalékát ezzel a technológiával művelik, Dél-Amerikában pedig még ennél is nagyobb ezeknek a földeknek az aránya. Argentínában húsz éve a mezőgazdasági földek mindössze két százalékán nem szántottak, ehhez képest most már 74 százalékán, Brazíliában pedig a felén mellőzik az ekét. Európában viszont még nem terjedt el széleskörben a szántás nélküli módszer, az EU mezőgazdasági területeinek földjeinek mindössze néhány százalékát művelik szántás nélkül (Finnország jár az élen 9 százalékos részaránnyal). Magyarországon mindössze néhány ezer hektárt művelnek szántás nélkül.”

    “A talajok romlása a világszinten problémát jelent. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint a Föld összes talajának 33 százaléka szenvedett el valamilyen fokú károsodást, bár ennek a helytelen szántási technológiákon kívül számos oka van. Mindenesetre miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till technológia, a termőföld eróziója közel negyven százalékkal csökkent 1982 és 1997 között. ”

    “Bár az első években a talajszerkezet helyreállításának vannak többletköltségei, néhány év után jelentősen alacsonyabb fenntartási költségei vannak az így művelt földeknek. Kökény Attila szerint a talajmegújító technológia (tehát a szántás nélküli művelés és a takarónövények alkalmazásának) költségei hosszútávon akár fele-harmada is lehet a hagyományos szántásénak, mivel a javuló talajokon egyre kevesebbet kell költeni talajmunkákra, tápanyagra és és növényvédelmi kezelésre. Az USA mezőgazdasági hivatala szerint a szántás nélkül művelt földeken harmadannyi üzemanyagot használnak, mint a hagyományos módszerrel művelteken.”

  31. 7.python:
    Az első rész sem piskóta!

    “Talán a legmeggyőzőbb az a fénykép, ahol Allan Savory a sivatag egyik felét zöldbe borította, de nem ám öntözéssel, hanem annak a módszernek az ellenkezőjével, amit a szaharai népek csináltak”

    “A kerítéstől balra – elakad a damilos fűkasza. A kerítéstől jobbra – menthetetlen sivatag. És ez így megy többszáz kilométeren át, a kerítés egyik és másik felén. Nincs különbség az öntözésben (nincs öntözés), nincs különbség az esőzésben. A kerítéstől balra több milliárd tonna CO2 “szilárdult meg” a felszínen fű formájában. Nincs mégegy módszer, amivel hatékonyabban ki lehet vonni a CO2-t a légkörből, mint az élőlénnyé alakítás.”

    “Miután a fenti fényképet láttátok, belemehetünk a részletekbe. Nem, nem öntöz. Nem, nem szór ki semmiféle vegyianyagot vagy talajképzőt vagy csodaszert. Nem csinál semmi mást, mint – rengeteg növényevő állatot pakol a visszafordítani kívánt területre! Ennyi.

    Miért működik ez? Mert ha van fű, és azt az állatok letapossák, talajtakarást valósítanak meg, így az a kevés eső, ami esik, nem párolog el fél órán belül, hanem hetekig (hónapokig?) tartja a nedvességet. Allan Savory vezette be a sima “eső” helyett a “hatékony eső” fogalmát. A hatékony eső a talajban marad. Ezen túlmenően az állatok trágyázzák is a talajt. Ökoszisztéma van ottan, kérem szépen! Amíg meg nem bolygatják. Ha leszeded az állatokat a fűről, ilyen száraz környezetben pár éven belül megdöglik a fű, és szép lassan eltűnik a talaj.”

    “Mit tettek tehát a szaharai népek, amivel felborították a neolitikum klímáját? Kiirtották az állatokat a szaharából. Nem az a lényeg, hogy állatokat háziasítottak, hanem az, hogy az óriási csordákat levadászták. ”

    “A Szaharában közel ezer óriási, csak légifelvételről kivehető, papírsárkánynak nevezett “rajz” található, amiknek látszólag semmi értelmük sincs, mert nincs ott semmi. Pont, mint a Nacza-vonalak!”

    “Allan Savory azonban rávilágított, hogy ezek óriási csordakivégzőhelyek, több kilométeres beterelőfallal, a végén mészárszékkel, ahol naponta akár több tízezer állatot lehetett lemészárolni – amíg volt állat.

    És amíg volt állat, ezek a mega-mészárszékek egyáltalán nem a sivagatban voltak.”

    Hát ez nekem új volt.

    Kadhafi öntözéses erdősávjáról hallottam, node ez!

    https://www.linkedin.com/pulse/glob%C3%A1lis-felmeleged%C3%A9sre-v%C3%A1lasz-afrik%C3%A1ban-van-marcell-f%C3%B3ti/

  32. Re:32
    Nehéz lesz az európai fejeket meggyőzni arról, hogy nem kell szántani…
    Sok száz éves hiedelemet kell megváltoztatni, amit csak a fiatal gazdák fognak bevállalni, mert az öregek garantáltan hülyének nézik őket emiatt.
    Itt is, mint sok minden másban, paradigmaváltás szükséges.
    Izgalmas kor elé nézünk, az egyszer biztos. 🙂

  33. Ugye itt van ez is:
    https://index.hu/tudomany/til/2019/09/22/afrika_nagy_zold_fal_szahara_sivatag_elsivagasodas_szahil_ov_foldmuveles_kornyezetvedelem_klimavaltozas/

    Mibe kerülne pl. az EU-nal pár milliárd eurót belenyomni ebbe és a fent említett hasonló projectekbe?

    Természetesen a pénz nagy részét nem a korrupt kormányzatokon keresztül kifizetve.
    A kis rész szükséges lehet a helyi elit olajozására.

    a.) Klímaváltozás elleni harc pipa
    b.) Migráció ellenes harc, a lakosság helyben tartása pipa
    c.) Afrikai országok magunkhoz édesgetése erős kínai, USA, kezdődő Orosz befolyással szemben pipa

  34. 34: Elég lenne azokat meggyőzni, akik az európai agrárpolitikát csinálják.
    Akkor át kell alakítani a támogatási rendszert olyanra, hogy a no-till technológia kétszeres támogatást kapjon.
    A gazdák pedig tolongani fognak az átképző tanfolyamokon.

  35. 35 Ábel

    Ma már elég sokan csinálják a no-till-t Magyarországon is. Két éve volt egy ilyen tárgyú konferencia, elég sokan voltak rajta. Az Agroinform fórumán is van témája, sok ottani kommentelő csinálja. Rendszeresen vannak tanfolyamok (helyesebben egynapos “workshop”-ok is) Például a korábbi hozzászólásokban említett Kökény Attila szervez ilyeneket (a no-till konferenciát is ő szervezte, meghívott amerikai előadókkal, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a témában.)

  36. 1. Igaz, ezt kellene tenni.
    2. Peak oil, valós dolog, nem megújúló, előbb-utóbb elfogy.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..