(3001) Tudomány és technológia kockázattal jár, de szükségünk van rájuk az emberiség megmentése érdekében

Az eredeti cikk teljes fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek.

Én természetesen aggódom olyan témákért, mint például a genetikai módosítások, ahol nagyon gyors előlépések vannak. Viszont mindig is arra használtuk fel ismereteinket, hogy világunk megváltoztatása érdekében kifejlesszünk technológiákat.

___________________________________________________________________________

Science & tech bring risks, but we need them to save humanity – physicist to RT

Amid breakthroughs in science and tech, we should focus on how best to ensure their benefits without allowing fears of a Terminator-style-apocalypse stifle efforts to improve lives, theoretical physicist Jim Al-Khalili told RT.

Al-Khalili, Professor of Theoretical Physics and Distinguished Chair in Physics at the University of Surrey in England, spoke to RT’s Sophie Shevardnadze about the pace of scientific development, including the danger of such tools ending up in the wrong hands.

The risks of something like artificial intelligence having a bad impact on humanity can, and should, be mitigated by ensuring that regulation and ethical considerations are married with scientific progress, according to the scientist.

“I certainly am concerned about issues such as genetic engineering, where we’re moving very fast,” he admitted. “But we’ve always used our knowledge to develop technologies that change our world.”

“Enlightenment is always better than ignorance: It’s how we put that knowledge into use [that’s important].”

Al-Khalili said that though we face huge challenges in the coming decades, we ultimately need science “to save humanity.”

“Despite all the problems and the issues facing humanity in the 21st century, now is still the best time to be alive because of the advances in medicine and technology our lives are easier, richer.”

Asked about the communication gap between researchers and the public, Al-Khalili said it would be hugely beneficial if more scientists stepped out of their labs and offices and engaged with the wider social sphere about their work and its potential applications. However, he also pointed out that it’s not fair to expect someone who has dedicated many years to intricate, detailed research to be able to condense it all into a simple soundbite.

Al-Khalili also discussed issues which have long fascinated science fiction writers and fans: teleportation and time travel. However, he says he’s not convinced either is possible in practice – or at least not within his lifetime.

Watch the full interview here:

https://youtu.be/A1k_LH3vwJI via @YouTube

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

18 thoughts on “(3001) Tudomány és technológia kockázattal jár, de szükségünk van rájuk az emberiség megmentése érdekében

  1. Ez mind nagyon szép, de a tapasztalat és a logika azt mutatja, hogy mindig lesz olyan ember, aki a tudomány eredményét rosszra használja. Vagy azért, hogy minél nagyobb hatalomra tegyen szert, vagy pusztán a profitért, nem törődve a károkkal.

    Ha egy technológia rosszra is használható, akkor fogják rosszra is használni.

    Teljesen függetlenül attól, hogy mennyire ügyesen kommunikál a néppel az adott kutató.

  2. 1 – Ábel:
    Ez igaz. Ezért tartunk itt. Tudományos eredmények nélkül ma is élhetnénk a gyűjtögető szinten, de nem ezt választottuk. Most viszont már csak a tudomány tud kihúzni minket szarból, és persze nem fog. Természetesen csak ezt tudjuk megjátszani, bármilyen kicsi is a siker esélye.

  3. A feltaláló küszködései

    A feltaláló tudós vagy valami más?
    Most nem ezt fogom megvizsgálni. Nem tudom, hogy tudós-e, de azt tudom, hogy egy feltaláló mit érez a társadalom felé.
    Számomra a feltaláló először is egy hős, másodszor az a személy, aki olyan problémákat lát, ahol mások nem látják, és megoldást ad.
    Miért hős ő?
    A feltaláló önmagában küzd az ismeretlen ellen, tapasztalatai alapján megkísérli felkutatni az általa azonosított probléma megoldását.
    Sokszor a probléma azonosítása sokkal nehezebb, mint maga a megoldás. A feltaláló szellemi fáradtsága állandó és mindennapi, mivel gondolkodása folyamatosan arra a problémára koncentrálódik, amelyet megoldani igyekszik. Ez egy olyan elmemunka, amely elszigetel téged a körödtől, magányos típusú emberré tesz és mindezt fizetés nélkül.
    Miután megtalálta a problémát és a probléma megoldását, a feltalálónak meg kell birkóznia a fárasztó és időigényes feladattal, amellyel a nemzeti és a nemzetközi szabadalom bejelentésével jár. Ez a munka sok évig tart (két év a nemzeti szabadalom, és k.b. tíz év a világ szabadalom).
    Az ára a nemzeti szabadalmi diplomának 6000 EUR -ba kerülhet és a nemzetközi 30-től -400.000 euró-ig. Természetesen ezt a pénzt a feltaláló fizeti. És mindez csak annyit jelent, hogy szabadalma van. (Ahhoz, hogy sokan gúnyolódjanak vele.)
    De nem elég mindez, el kell végezni az alkalmazott kutatást is, amelynek a befejezéséhez a hozzá szükséges néhány év mellett még legalább annyi pénzt igényel, a nemzetközi bejegyzésektől függően.
    De itt még nem fejeztük be … a feltalálónak engedélyekkel kell foglalkoznia, gyárakat kell keresnie, tudományos folyóiratokban írásokat kell közzé tennie, üzleti terveket kell készítenie, kísérleti projekteket kell készítenie, és végül a terméket előállítania.
    A feltaláló elsősorban az emberiség javára és csekély eséllyel a sikerre (2%) vállalja ezt a kockázatot számunkra, nélkülünk.
    Úgy gondolja, hogy ezek a feltaláló összes problémái?
    …. nem … A feltaláló legnagyobb problémája a világ
    hálátlansága.
    Ismersz legalább egy feltalálót, akire nem tekintenek úgy mint a falú bolondjára?
    Ismersz legalább egy feltalálot akit nem gúnyolódtak, lejárattak, meggyalázták, megsértették?
    Valóban, a feltalálónak hogyan kellett éreznie magát, aki mindent megtett minden nyereség nélkül és végül szegényen meghalt a mi javunkra?
    Mit mondana rólunk, ha életben lenne?
    Szinte az összes nagy feltalálónak a történelemben ez volt a sorsa és ilyen a vége.

    Η Οδύσσεια του εφευρέτη
    http://www.emichanikos.gr/showthread.php?

  4. 4 L.S. … A feltaláló legnagyobb problémája a világ hálátlansága. …

    Juttasd ezt eszembe, amikor megtalálom az első embert, aki felfogja amit csinálok… 😀

    Ugyan már. A felsorolt jelenségek természetes részei a dolognak, kábé annyira érdemes haragudni érte, mint a gravitáció miatt. Ahhoz hogy a mai szintről még “felfelé” haladjunk, évtizedek kellenek, amik a felsorolt panaszokat kiégetik. Ugyanis a kortárs tömeggel szemben te az előtted élt hozzád hasonlókkal “élsz együtt”, az ő közdelükhöz sem lenne méltó az üres puffogás (ez egyébként ugyanaz a mechanizmus, ahogy a hívő “Jézusnak ajánlja fel szenvedését”). És ha egyáltalán lesznek, az utánad jövőknek is elődeidhez méltó példát szeretnél mutatni.

    Ha érdekel és elkéred az email címemet Tibor bától, küldök anyagot arról, az én tapasztalataim szerint ez hogy megy. Ide saját linket még egyszer nem teszek (leírtad, hogy miért). 😉

    Ha már lejátszott parti érdekel, Szilárd Leó történetét ajánlom figyelmedbe. Ma viszont az általa szolgálni vágyott bamba tömeg orra előtt halálba kergetik. Lásd: Aaron Swartz https://youtu.be/3Q6Fzbgs_Lg

  5. 4 L. S. – ez saját élmény, vagy idéztél valakitől?
    Én úgy látom, a feltalálók többsége ma csapatban dolgozik. Nem annyira magányosak.

    Egyébként a probléma megoldásából deszkamoddellt, prototípust csinálni még a legtöbb feltalálónak megy. A szabadalommal se szokott nagy probléma lenni, csak pénz és idő kérdése.

    De hogy abból legyen valami, ahhoz a dologból terméket kell csinálni, ahhoz egy céget, ami marketingeli, gyártja, eladja a terméket. A céget vezetni, stb. Na, itt szokott elbukni a dolog, még ha csapatban dobták össze a dolgot. Nem mintha ne lennének elég értelmesek hozzá, de ezek egy rakás olyan készséget igényelnek, ami a feltalálóknak jellemzően nincs meg. Egyrészt nem tanulták, másrészt más a személyiségük.

    Másik lehetőség, hogy eladják a szabadalmat egy cégnek, aminek mindez megvan. Aki aztán 99%-ban besüllyeszti azt egy fiókba, és soha nem viszi gyártásba.

  6. 6 – Ábel:
    Vagy 10 évvel ezelőtt elegem lett a kátyúkból. Csináltam egy szabadalmat a kátyúk végleges eltüntetésére. bejegyeztettem, majd elmentem az Útkarbantartó Vállalathoz, ahol az igazgató és a főmérnök meghallgattak, majd diszkréten kiröhögtek. Azóta is vannak kátyúk.

  7. 7: Mégis mire számítottál? Sajnos ez a papírforma.

    Egyébként mi volt az alapötlet a kátyúkkal? Csak kíváncsiságból.

  8. Re:
    Aszfaltba bele kell keverni 1% vízüveget, és fagyálló lesz a keverék. 🙂
    Nem hiszem hogy ez volt Tibor bá’ ötlete, de a kátyúk mindig télen keletkeznek.

    Nyilván nem éri meg az út karbantartó cégnek, mert minden lyuk plusz pénz neki, ergo ellenérdekeltek abban, hogy véglegesen megszűnjön a kátyú.

  9. 8 – Ábel:
    Arra, hogy 1-2 éven belül nem lesz kátyú Magyarországon.

  10. 10: Oké, de mi lett volna megoldás? Gondolom, valami technológiai jellegű javaslatod volt?

    Nekem egyébként az a gyanúm, hogy már rég létezik az az útburkolótechnológia, amit nem kell javítani, mert évtizedekig nem kátyúsodik, csak olyan a finanszírozási rendszer, hogy az útépítőknek nem éri meg azt használni.

    Ha mindig az útjavításért fizetünk, akkor olyan utat érdemes csinálni, amit gyakran kell javítani.

    Ha azért fizetnénk, hogy az utak használhatóak legyenek, és nem fizetnénk addig, míg kátyú van rajtuk, illetve javítják őket, akkor mindent megcsinálnának olyan gyorsan, hatékonyan és tartósan, ahogy csak lehetséges.

  11. Re:11
    Fagyálló betonból kell csinálni, ahogy az M0-ást, és 20-30 évig sok dolgod nem lesz vele.
    Nem véletlenül nem aszfalt burkolatot kapott ez az autópálya, illetve nem véletlenül van az összes repülőtér leszálló pálya betonból.
    Hosszú távon csak ez tartós, más nem bírja ezt a terhelést.

  12. 11 – Ábel:
    “Régen” nem voltak kátyúk, régen november 20-án 0°C aláment a hőmérséklet és csak február 28-án ment 0°C fölé. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi hőingadozás a hunyó. A kátyú betömésekor a kátyú peremén találkozik a régi bitumen az újjal, de közöttük lesz egy igen vékony rés, amibe beszivárog a víz és ott megfagy- kiolvad – megfagy, stb. Ez a folyamat mindent feltör. Lesz egy új és nagyobb kátyú tavaszra. Ezt a rést kell megszüntetni úgy, hogy a találkozási vonal mentén a régi bitument megolvasztjuk, hogy össze tudjon forrni az újjal. Ez az elv, a megolvasztást különbözőképpen lehet elérni.

  13. 5. Kedves Loránd
    “Juttasd ezt eszembe, amikor megtalálom az első embert, aki felfogja amit csinálok…”

    Tisztelt Kedves Loránd
    Azt hiszem, hogy az ilyen cikkely közlése ezt segíti elő.

    6. Ábel
    “ez saját élmény, vagy idéztél valakitől?”

    Tisztelt Ábel
    Az írást a görög mérnökök blogjábol másoltam és fordítottam magyarra:

    Fel kell hatalmaznunk a feltalálókat és a tudományt oly módon, hogy a találmányokat a társadalmi igényekhez kapcsoljuk, nem pedig a multinacionális óriások zsebeihez.
    Ez a kérdés a politikai döntést kíván, mert a találmányok léteznek.

    http://www.emichanikos.gr/showthread.php?16117-%CE%97-%CE%9F%CE%B4%CF%8D%CF%83%CF%83%CE%B5%CE%B9%CE%B1-%CF%84%CE%BF%CF%85-%CE%B5%CF%86%CE%B5%CF%85%CF%81%CE%AD%CF%84%CE%B7

  14. ha jól emlékszem, a keresztapában volt az, hogy az egyik fönököt nagyon tisztelték a sok esze miatt. Útépítö cége volt, ami bomba üzlet volt, sok megrendelés, valamint volt neki fuvarozó cége is, ahol rendszeresen túlterhelték a teherautókat, így téve tönkre az utakat.

  15. 14: Felhatalmazásuk már most is van, csak módjuk nem mindig.
    Egy politikai döntést nem olyan nehéz meghozni, de ez messze nem elég. Egy olyan rendszerre volna szükség, ami támogatja a feltalálókat abban, hogy start-up-okat hozzanak létre. És ez messze nem csak pénzkérdés, hanem tudás, megfelelő emberek és környzet kérdése is.

  16. 16. Ábel

    A találmányok léteznek !!!
    Egyszerűen el vannak ásva, le vannak tiltva.
    Ez a téma politikai akaratot és döntést kíván.
    A kérdés:
    az igazi becsületes, hazaszerető politikusok hol vannak? Léteznek?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..