(2986) Fukushimai baleset 2.0

Tibor bá’ online

 

Guy McPherson beszámolóiban említést tesz a világ 400+ atom reaktoráról, amelyek a civilizációnk lerobbanásakor le fognak olvadni, mert a kezelő személyzetnek fontosabb lesz a családja, mint a munkahelye. Hogy az atomreaktorok potenciális veszélyforrások arra jó példa Fukushima második balesete.

A múlt héten 1958-óta a legrosszabb tájfun sújtotta Japánt és pont a fukushimai körzetet, ahol az elmúlt 8 évben iparkodtak összegyűjteni a radioaktív hulladékot, és radioaktivitással szennyezett talajt. Ezt ideiglenesen (mert nem tudták kitalálni mit csináljanak vele) gigantikus méretű plasztik zsákokban tárolták, darabonként 1 tonnás tömegben. Összességében több mint 2600 plasztik zsákot gyűjtöttek össze.

A 900 mm esővel és 240 km/ó széllel érkező, Hagibis nevű trópusi ciklon szétcsapott a zsákok között. Hogy a zsákok közül hány végezte a Csendes-óceánban azt egyelőre nem lehet tudni. Különben a plasztik zsákok becsült élettartama 5 év. Hogy ennyi idő után mit terveztek tenni a zsákokkal és azok radioaktív tartalmával, azt nem lehet tudni.

Probléma bőven akad, megoldás csak ritkán.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

19 gondolat erről: „(2986) Fukushimai baleset 2.0

  1. Gondolom „nagyon sajnálják” hogy belemosódott a zsákok egy része az óceánba.
    Egy gonddal kevesebb (nekik). Lehet hogy valami ilyesmit terveztek a zsákokkal?
    ” jöjjön már egy rohadt tájfun, mielőtt széteszi a nap a zsákokat….”
    Bár ilyet eddig csak az oroszokról tudtam elképzelni.

  2. Legendás japán precizitás addig érvényes, míg egy szép ács munkáról, vagy egy szép bútorról van szó, de amint beüt a gebasz, előveszik ők is a „szarnak bajnak nincs gazdája” neosintoista filozófiát, és fütyülve oldalra néznek.
    Dolgoztam együtt japánokkal.
    Millió dollár értékű gyártási hulladéknak külön raktára volt, és mikor jöttek az anyacégtől ellenőrizni, utolsó csavarig el lett tüntetve minden.

  3. igazából mindegy, hiszen már eddig is évek óta az óceánba engedték a vizet – ahogy már írtam néhányszor.
    Ez a zsákos/tartályos dolog pár hónapig müködött csak, utána egyszerüen nem volt hova tenni.
    Ki lehet számolni: a baleset 2011-ben volt, és idén tavasszal jutottak el odáig, hogy egy kamerát be tudtak küldeni oda, ahol az olvadt üzemanyag van. Közben folyamatosan hüteni kell…
    A Tepco 35-40 évre becsüli a munkálatokat, de én ebben nem hiszek. Csernobilban 33 év alatt odáig jutott az emberiség, hogy van egy sebtében felhúzott betonszarkofág, meg egy hatalmas mozgatható pléhesernyö ( aka szarkofág 2 ). És nem elfogult szakvélemények alapján ott sokkal jobban és határozottabban cselekedtek ( most nem a kommunikációra, kitelepítésre gondolok )

  4. 1, 2 tényleg elég nektek a felületes bűnbak keresés? „A japánok”, persze. „Az amerikaiak, oroszok vagy magyarok” (vagy mondjak inkább kipcsakot?) jobban csinálták volna? És azt vajon ki tudja, ki volt Masao Joshida és hogy mit köszönhetünk neki?

    Széllel szemben nekik sem sikerül. Egy atomerőmű baleset definíció szerint globális, évszázadokon keresztül fennálló és kezelendő probléma amelynek a pár éven belüli megoldása nem várható el az építő ország egészétől sem, nemhogy egy piaci keretek között üzemelő (pár százalékos nyereségen egyensúlyozó, a tények elismerésével egy nap alatt csődbe vihető) vállalattól. Tekinthető a globális helyzet zárt modelljének, amelyben legalább a paraméterek ismertek, az emberi/üzleti motivációk jobban láthatók. Bárhol üt be, pontosan ugyanolyan szerencsétlenkedés a vége, és óriási szerencsénk, hogy náluk történt, például Gujaratban (Kakrapar 2016) meg valahogy megfogta a Jóisten…

    Nem ez a kérdés, hanem az, hogy semmit nem tettünk a tanulságok levonására és a következő megelőzésére – de röhögünk a németeken, akik legalább felfogták a méreteket, bár nyilván rosszul reagálnak. Legközelebb lehet hogy nem lesz akkora mázlink és valódi hőseink, akik pont ott és pont akkor az életük kockáztatásával is helyesen döntenek. És „érvelgetünk” azzal, hogy a fenntarthatóság nem működik mert nem tudunk lemondani a képzelt energiabőségre épített álomvilágról (hubab). Mert azt felfogni, hogy épp a megteremtésébe halunk bele, olyan… ciki (ezért uralkodnak a főzelékkel dobálózó óvodások). Na ennek a feloldása az érdekes kérdés. Vagy hogy klasszikust idézzek (benne pedig a Church-Turing tézist):

    Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája volt, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges, akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie; de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell.
    Yossariant mélységesen megrendítette a 22-es zárótételének abszolút egyszerűsége, és tisztelettel füttyentett. – Ez ám a csapda, ez a 22-es – jegyezte meg.

    (Joseph Heller, A 22-es csapdája)

  5. Környezetvédelmi bírság mennyi lesz ezért kiszabva?
    Illetve a folyamatos tengeri szennyezés miatt is fizetnek valami bírságot?

  6. 5. A bírságnak ott van értelme, ahol visszatartó ereje van.

    Egy atommérnököt sem az fog jobban motiválni arra, hogy biztonságosabb erőművet tervezzen vagy működtessen, hogy Fukishima kapcsán ki mennyi bírságot fizet.

    Éa a fukushimaiak se attól fogják tudni megoldani a problémát, ha jól megbírságolják őket.

  7. ?
    6 Ábel

    „Egy atommérnököt sem az fog jobban…”
    Vannak atommérnökök?
    Az emberiség belenyúlt a nukleárisba, de nem tudja mi az.
    El is cseszik rendesen.

    „Te nagy konyhádba helyzéd embered,
    S elnézed néki, hogy kontárkodik,
    Kotyvaszt s magát istennek képzeli.
    De hogyha elfecsérli s rontja majd
    A főztet, akkor gyúlsz késő haragra.”

    Játszunk a gondolattal. Mi történik Pakssal, ha kiapad a Duna.
    http://www.hydroinfo.hu/graf/elore/442030.jpg

  8. 7: Szóval ha a fukushimaiakat szarrá bírságolják, akkor majd a magyar atomfizikusok összeszedik magukat végre, és kitalálják, mit kezdjenek egy kiapadt Dunával?

    Vagy hogy jön ez ide mégis?

    Ja, és igen, képzeld, vannak atomifizkusok és atommérnökök is.
    És de, egész pontosan értik, hogy mi történik a reaktorban.

    Egy probléma van: az összes lehetséges hibával képtelenség számolni, felkészülni rá.
    Ezért szükségszerű, hogy időnként előfordulnak balesetek.
    Ami az igazi baj, hogy az utolsó takarítóig mindenki, aki az atomra tette fel a karrierjét, abban érdekelt, hogy fusson a szekér, ezért (öntudatlanul is) letagadják a tagadhatatlan, végzetes, egzisztenciális veszélyt, amit az atomerőművek jelentenek. És mivel elég nagytudásúak és intelligensek, elég meggyőzően is tudnak érvelni.

  9. 8 Ábel
    Idealista felfogásod van, ezért nem vitakozok. Csak mondom:

    „…összeszedik magukat végre…”
    Fukushimai bírság nem hat a magyarokra.

    „…értik, hogy mi történik a reaktorban…”
    Nem tudják, nem értik. Te sem érted.
    Korábban vitatkoztál dajtás-sal az anyag-energia átalakulásról.
    Einstein világosan leírta e=mc^2, vagyis az energia és anyag ugyanaz a valami.
    Nem alakul semmi sehova. Az igazság messzebb van.

    Einsteinnek a hülyeségben is igazat adok.
    A Duna kiszárad, Paks leolvad, de Paks2 mégis meg fog épülni.

  10. 8 – Ábel:
    Az atom reaktorok gyenge pontja a hűtés. Ezt minden szakember tudja, de bíznak a technológia szentségében. Ha a Duna elapad, Paksnak annyi, mert irgalmatlan mennyiségű vízre van szükség. Kutak fúrásával nem megoldható a dolog. A múlt nyáron a Duna vízének hőmérséklete Paksnál majdnem elérte a határértéket (egyesek szerint el is érte). Nyugodj meg, ha túllépi vidáman fogják tovább vételezni a vizet, mert nem tehetnek mást. Legfeljebb kidöglenek a halak, az még mindig nem túl nagy ár. De ha majd nem lesz víz, ami könnyen előfordulhat, akkor jön a leolvadás. És előbb vagy utóbb be fog következni, de az emberiség hozzászokott a bőséges energiához, nem tud meglenni nélküle, nem hajlandó feladni addig, amíg a természet nem dönt helyette.

  11. Nagyon sok dolgot nem értünk. A megoldás biztos nem a mi emberi léptékünkben van. Egy apró kis „győzelem” a mikróbák világából, remélem, hogy igaz:)

    https://youtu.be/bZelpOgn64w

  12. A híres e=mc^2 képletről annyit, hogy a négyesimpulzus vektor nulladik komponense az E, az abszolút értéke pedig az m, vagyis a képlet legfeljebb abban a speciális esetben igaz, amikor az összes többi komponens értéke 0, vagyis az impulzus 0, vagyis az anyagdarab áll. Semmilyen más esetben nem érvényes. De mindenki nagyon szeret hivatkozni rá, és messzemenő következtetéseket levonni belőle, miközben elemi szinten sem értenek semmit az egészből.

    A magukat összeszedő mérnökökkel kapcsolatos megjegyzésem ironikus volt.

    Nem vagyok az atomenergia pártolója, különösen a várható civilizációs összeomlás fényében. Csak annyi, hogy a butaságokat, tévedéseket szeretem helyretenni – talán már kényszeresen néha.

  13. 15 – Ábel:
    Írj be a Nobel-bizottságnak, hogy a következő fizikai Nobel-díjat neked ítéljék oda. 😀

  14. 13: Egy olyan trivialitásért, amit minden fizikushallgató harmadévben megtanul 80 éve? Ne röhögtess!

  15. 13- 14:

    Jesszusatya-mérnök- úristen!

    Helyesen:
    (delta)E=(delta)m X C2

    ahol dE: a kisugárzott energia
    dm: a fisszió/ vagy fúzió során létrejövő tömegveszteség
    c: pedig egy állandó, ami épp a fénysebesség

  16. Látom rákaptatok a témára.

    Ábel
    Úgy látom, a gondolataink nem találkoztak.
    Érteni vélem a szavaidat, de hogy mások is értsék,
    itt emészthető formában az „okosságod”: https://books.google.hu/books?id=9KfpAy3zEZkC&pg=PA169#v=onepage&q&f=false

    Vissza a poszthoz.
    11 J9
    „Egy apró kis “győzelem” a mikróbák világából, remélem, hogy igaz:)”
    Ha abból a térségből származó élelmiszert eszel(ennél), ajánlom ellenőrizni egy érzékeny sugárzásmérővel.
    Ez már szinte mindenre igaz, és a mikroműanyagokról nem is beszéltem.

  17. Idetartozik az energiapocsékolás is!
    15 éves Indezit mosógépem elektronikája bedöglött és nem javithatóvá vált…gondolom 1 panekcsere lehetett volna a programokhoz de akkor nem vennék ujjat és megy. Ujjat kellett vennem.Na kitalálták ezt a tapogatós beállitást amihez nekem pl elemlámpa kell vénségemre nem látom…beállitom nagy nehezen 3.5 órát megy egy 40 fokos pamut mosás. A régi ezt 40 perc alatt letudta.
    Mennyivel megy tovább akkor?
    És ez csak nálam a mosógép, sok bizbaxt nem használok direkt.
    Pl a mikrót is kidobtam a hozzám költözött lányom vásárolt ujjat magának..hozzászoktatták a jónépet az ilyen faxságokhoz. Nálam 1 hét alatt 1 kis mua szatyor szemét volt most 2 naponta van ennyi mert a fiatalok a sparban elörecsomagolt azaz müanyag gázbizbaxba csomagolt szalámikat vesznek.

    Ez mind energia és pazarlás!

  18. 17: Igazad van. Hozzáteszem, a modern mosásprogram pont azért megy 40 perc helyett órákig, mert így tud spórolni a vízzel és az árammal is. Kevesebb meleg víz mellett hosszabb idő kell ahhoz, hogy a ruha tiszta legyen.

  19. 0-ponti energiát meg nem engedik mert nincs biznic benne -pedig megoldás lehetne.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük