(2933) Jó hír

Tibor bá’ online

 

Úgy tűnik, hogy az Arktisz jégvesztése 2012-hez képest lelassult. Egyáltalán nem valószínű, hogy szeptember közepére egy új rekord minimum keletkezik. Az alábbi ábrán ez világosan látható.

Elképzelhető, hogy negatív visszacsatolások éreztetik hatásukat. Minél vékonyabb és összetörtebb a jég, annál jobban szétterjed, lehűti a vízfelülettel érintkező levegőt. Több felhő a nyílt víz felett növeli az albedót, aminek hűtő hatása van.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

23 thoughts on “(2933) Jó hír

  1. Negatív visszacsatolás az is, hogy a hőségben kigyulladt (felgyújtott) erdők füstje is soha nem látott mértékben borít területeket. Minden rosszban van valami (pillanatnyi) jó is, csak egy idő után elfogynak az erdők…

  2. Pont ennyit számít, hogy 3 hónapig mélyen alatta voltak a mért értékek, 3-4 hónapig meg pontosan együtt haladt a rekord évvel.

    Most meg beáll a sorba és most meg várható egy 2015-2018 évek körül mérthez hasonló minimumérték, de ha a 2012 után a második legkisebb lesz akkor sincs igazából semmi.
    Még akár a legkisebb is lehetne, és akkor se lenne semmi.

    Gyorsulhat a folyamat, de ez földtani értelemben vett gyorsulás, ember léptékben még így is évek-évtizedek alatt bekövetkező valami lesz.

    Majd lassan készül a 2020-as trendvonal valahol a 2012-es évi chart vonalában, de az sem idén lesz hanem majd jövőre.

  3. 3 gmarko

    “az amazonasi erdőtüzek kiterjedése megegyezik az elmúlt 15 év átlagával. ”

    Mindenki mást mond.
    https://alfahir.hu/2019/08/24/amazonas_medence_langolo_esoerdo_dzsungel_brazilia
    “Január óta 78 383 erdőtüzet jegyeztek fel szerte az országban, ami önmagában is több éves rekord…”
    Ha rekord, akkor nem átlagos!

    Viszont ugyanebben a cikkben:
    “Jair Bolsonaro brazil elnök azzal vádolta meg az INPE vezetőjét, hogy hazudik.”
    Vagyis jó eséllyel valaki (mindenki) hazudik.

    Nem tudom ellenőrizni, nincs műholdam.

  4. 4 – n/a:
    De műhold képek vannak, és azokon elképesztő mennyiségű tűz látható.

  5. gmarko,

    Lényegre törő a kérdésed.
    Ha igaz a linkedben az infó, akkor az elit elérkezettnek látta, hogy a világsajtó, ha ál hír is, beleüvöltse a világba /ébresztési (ezt nem tartom valószínűnek)/, pánikkeltési szándékkal az Amazonas megállíthatatlan pusztulását.
    Fenntartom. Több, a világrendünket működtető rendszert egyszerre akarnak összeomlasztani.
    Arra is fogadnék, hogy a világ legerősebb számítógépeinek jelentős és folyamatos kapacitását foglalják le a föld az emberiség sorsának megismerésére egyre alkalmasabb MI programokkal.
    Római Klub. A világmodell elkészítésekor rendelkezésre álló információ mennyisége, minősége, programok hatékonysága , számítási sebesség /51 éve/ napjainkban nagyságrendekkel nagyobb, mint a modell kidolgozásakor.
    Így valószínűsíthető, egyre pontosabb modell áll rendelkezésükre, milyen jövő vár technológiai világunkra. Ez határozza meg azok lépéseit akik tőkeerejüknél fogva irányítani képesek a világsajtót.

    gmarko,
    kérdése. “miért kapta fel a média és egyes politikusok.” az amazonasi erdőtüzekről szóló hírt?

  6. 3:gmarko
    “az amazonasi erdőtüzek kiterjedése megegyezik az elmúlt 15 év átlagával. Még csak nem is kiugró érték. Az a kérdés, hogy miért kapta fel a média és egyes politikusok.”

    Az amazonasi csak egy az idei tűzesetek közül – gondolok itt a szibériai, alaszkai erdőtüzekre, de ott van Kanári szigetek, Kanada, Grönland….

    No innentől kezd érdekes lenni HOGY MI AZ IGAZSÁG?? nekem mást mutatnak a forrásaim: https://www.ecmwf.int/en/about/media-centre/news/2019/unusual-arctic-wildfire-activity-continues-august

    A politika és a média meg egy külön történet, hogy mit miért és miért most…

    Megjegyzés: közben jöttek-mentek itt kommentek amik nálam eddig nem jelentek meg??

  7. 5 Tibor bá’

    “De műhold képek vannak…”
    Még nem nőttél ki a mesekorból? Hiszel a szemednek?

    Csak példának. Google műholdkép. Felhők vannak a “bizalmas” területek felett.
    Máshol nem esik az eső? Máshol nincs felhőképződés?
    Photoshop

    Sam Carana feltesz egy grafikont, húz rá egy egyenes vonalat és jósolja a szeptemberi leolvdást:
    https://1.bp.blogspot.com/-JqwGj7mlQHI/XUDlzGAj7wI/AAAAAAAAalk/5u7Dur-qmckOOQcPITQ0MdaWaeyyWvSZwCLcBGAs/s1600/July-28-2019-extended.png

    Tudja ez az ember hogy mit beszél?
    (Korábbi posztban ezt fejtegettem.)
    Az olvadás görbéje színuszhoz hasonló, ill. torzított színusz.
    Az előrejelzéshez előbb ezt a görbét kell(ene) leírni közelítően, majd ennek alapján az időben előretekinteni.

    A középkorban megégettek volna…

  8. Erdőtüzekhez:

    Amazónia: Összességében nagyjából minimálisan van több erdőtűz, viszont abban a kettő-három régióban, ahol az agrártérség közvetlenül határos az őserdővel, ott hatványozottan megugrott az ember által gyújtott tüzek száma.
    https://earthobservatory.nasa.gov/images/145498/uptick-in-amazon-fire-activity-in-2019

    Ugye kell az újabb terület a kisebb részben olajpálma, nagyobb részben szója ültetvényeknek. Ugye az ott lévő vörös talaj tápanyagtartalma a gyakori esőzések miatti kilúgozódás okán alacsony. Az égetéssel keletkező hamuval pótolják, de az intenzív művelés miatt kb. 10 év alatt kimerülnek az új területek; továbbá a fejlett világ élelmiszer-, és takarmányiparának ezen alapanyagok iránti évről évre növekvő igénye is fokozza a kimerülésen túl az új területek iránti igényeket. A talaj kimerülése következtébeni elhagyás után veszik birtokba a szarvasmarha tenyésztők a területeket.

    Afrika: Na erről nem nagyon beszélünk, de itt sokkal nagyobb ember által gyújtott tüzek tombolnak, pl. a Kongó-medencében, stb.!
    https://neo.sci.gsfc.nasa.gov/view.php?datasetId=MOD14A1_M_FIRE&date=2019-07-01

    A levegőből előbb utóbb ez a bődületes korom mennyiség kihullik majd az oroszországi, kanadai, grönlandi tüzek esetében az Arktiszon. A brazíliai, afrikai, ausztráliai tüzek esetében pedig az Antarktiszon. Így majd csökken a jég albedója, ami miatt eltérő mértékben, de tovább fog növekedni a melegedés mértéke a sarki területeken, így a jégmezők olvadási üteme is tovább fog gyorsulni. Ez is egy pozitív visszacsatolás, ami eléggé negatív folyamatokat erősít tovább. Csak úgy mondom…!

  9. 8 – n/a:
    “Sam Carana feltesz egy grafikont, húz rá egy egyenes vonalat és jósolja a szeptemberi leolvadást:”
    Nem jósolt semmit, Megkérdezte, mit gondolsz. – Tudod, ahogy csillag megy az égen.

    “Google műholdkép” Hát igen, a Google kép egy pillanat expozícióval késül. A NASA kép több napos exponálás összevetése, ezért nincs rajta felhő. Python belinkeléséből: “NASA’s primary tool for fire detections since 2002 has been the Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) instruments on the Terra and Aqua satellites.”

  10. 10 Tibor bá’
    Sam Carana már tudja mit gondolok.

    ““Google műholdkép” Hát igen, a Google kép egy pillanat expozícióval késül. ”
    Ezt honnan tudod?

    A NASA kép több napos exponálás összevetése, ezért nincs rajta felhő. Python belinkeléséből: “NASA’s primary tool for fire detections since 2002 has been the Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) instruments on the Terra and Aqua satellites.”
    “A NASA elsődleges eszköze a tüzek észlelésére 2002 óta a Mérsékelt Felbontású Kép Spektrorádióméter eszköze volt a Terra és Aqua műholdakon.”

    Ebből hogyan szűröd le a többnapos exponálások összevetését?

    Beszéljünk magyarul!

  11. Itt egy nagyon jó cikk az (amazonasi) esőerdők és a légköri oxigén közötti összefüggésről.
    A szerző oxfordi ökológia professzor, Amazonas-medence kutató.

    http://www.yadvindermalhi.org/blog/does-the-amazon-provide-20-of-our-oxygen

    Röviden a lényeg: Az esőerdő, mint ökoszisztéma a megtermelt O2-t azonnal fel is használja a lebontási folyamatok során. Olyan gyors a körforgás, hogy nem tud szén felhalmozódni. Az esőerdők fotoszintézisének gyakorlatilag semmi hatása nincs a légköri oxigén mennyiségére.

  12. 15: gmarko
    ” Az esőerdők fotoszintézisének gyakorlatilag semmi hatása nincs a légköri oxigén mennyiségére.”

    Nos ha oxfordi tudósunknak igaza van, akkor az erdőégetés egyenesen üdvös: ha az erdőfelület a O2/CO2 mérlegben nem oszt nem szororoz, akkor a szálló pernye és részecskék tömege ingyen áldás az üvegházhatásra!?

    Azért nekem mindig gyanús ez, hogy valamit még nem értünk a földi ökoszisztémából…

  13. Vaszil, az esőerdő égetéses mezőgazdaság természetesen nem üdvözlendő.
    Nyilván nem ez a véleménye egy Amazonas-kutatónak.

    Olvasd el a cikket, nem túl hosszú, közérthetően leírja a folyamatokat.

    Ami zavarja, az az, hogy hirtelen tele lett az összes média ezzel az “Amazonasi esőerdők állítják elő az oxigén 20 %-át” hülyeséggel.

  14. 17. Én ez egyszer nem bánom, hogy beragadt a köztudatba ez “föld zöld tüdeje” hülyeség, mert legalább tényleg tesznek valamit, hogy megvédjék a föld legfajgazdagabb, szinte érintetlen élőhelyeit.

  15. 17:gmarko
    Köszi ezt a cikket, végigolvastam. Egyre inkább úgy látom, hogy tudósaink közti vita az ökoszisztéma modelljéről most a nagyobb nyilvánosság elé kikerülve egy veszélyes szakaszba került (mert hogy még nincs kész), ezért amikor politikusok-influenszerek “csipegetnek a termésből” csak fokozzák a káoszt az agyakban…

    A kommentelők között megy is a vita hogy Macron mit mondott? jó szándékkal és kevés kiragadott tudással hova jutunk? stb

    A gond az, hogy az idő szorít és rengeteg az ismeretlen még az egyenletben…

    Ez “Az Amazonas a föld tüdeje” szlogen meg már évek óta megy, Macron csak belecsapott a… xarba http://www.ma.hu/tudomany/174237/Az_Amazonas_valoban_a_Fold_tudeje

    (egy hozzászóló már akkor helyre is tette:Majer József)

    Fentiekből kiderül, hogy a mérsékelt-égövi erdők valóban lehetnek a föld tüdeje, de ez pont a trópusi erdőre nem áll… Ha Macron nem csap bele… akkor most (velem együtt) sokan nem tudnánk 🙂

  16. 19 Vaszil
    Ez megvilágítja, hogy az őserdő nem fogja megtermelni a föld egyéb pontjain elfogyasztott oxigén utánpótlását, hiszen csak annyit termel, amennyit maga el is fogyaszt.
    Viszont az élő növénytömegben tárolt szén a légkörből származik, és ha az őserdőt kiirtják, akkor ez is mind a légkörbe kerül, tovább növelve a CO2 mennyiségét.
    Igaz, ettől nem lesz számottevően kevesebb az oxigéntartalom, viszont a CO2 tartalomra nagyságrendekkel nagyobb hatást gyakorol…
    Kimondható, hogy a légkörben csak olyan régiók képesek pótolni az elhasznált oxigént, ahol eltárolódik a növények anyaga, vagy fosszilizálódás, vagy a talajban átmenetileg tárolt, lassú lebomlású szerves anyag mennyiségének növekedése révén.
    Ez meg az óceánok aljzatán, a mocsaras területeken, és a hideg éghajlatú zónákban találhatók, ahol a hideg miatt lebomlás nélkül halmozódik a talajban a szerves anyag.
    Míg ezt az utóbbit egy klímaváltozás ki nem robbantja a talajból, lásd metán felszabadulás…

  17. 20: hubab
    Most találtam egy anyagot, ami elég jónak tűnik,de nem egyszerű ez az egész, mert mint már írtam, senkinek sincs kezében a bölcsek köve:

    “Fontos megemlíteni, hogy a földi légkörben és az azzal kapcsolatos más szférákban (óceánok, bioszféra, talaj) lezajló fizikai és kémiai folyamatok természete, a folyamatok (anyag- és energiacserék) mértéke, valamint térben és időben jelentős változásai nehezen mérhetők, és még nincsenek teljes mértékben tisztázva. Emiatt aztán a velük kapcsolatos tudományos, ill. más megállapítások és következtetések egy-egy konkrét számadat kapcsán meglehetősen bizonytalanok. Ugyanakkor bizonyossággal állítható, hogy a klímaváltozás és a szén-dioxid szerepe stb. minden jel szerint tény és ezért elemzésekre, ill. cselekvésre kell, hogy ösztönözzön. Ehhez viszont először azt kell megértenünk, hogy mi, hogyan és miért vezetett a mai viszonyok kialakulásához.”

    (Somogyi Zoltán tanulmányhttp://scientia.hu/fubenfabankarbon/ )

    Még nem értem a végére, de az látszik hogy ő is csak az erdőkre koncentrál – az óceánokban meglévő szervesanyag-körforgás legalább ilyen izgalmas és kérdésekkel teli!:https://bit.ly/2Zr47Mb

    Van téma…

  18. 16. Vaszil
    “Azért nekem mindig gyanús ez, hogy valamit még nem értünk a földi ökoszisztémából…”

    Még, hogy mennyire gyanus?!?

    Hányan tudják,
    ” hogy míg az esőerdők talaja általában kilúgzott és tápanyagban szegény, addig az Amazonas-medence egyes részeinek földfelszínét vastag, akár 1 m vastag fekete föld is alkothatja.
    Sokáig csak találgattak, mitől jöhetett létre ez a termékeny réteg, aztán mindenki nagy meglepetésére kiderült: az amazóniai fekete föld emberi eredetű.
    Úgy tűnik, ezek az indiánok valami olyat tudtak, amit mi nem: Nem csak hogy nem használták el a talajt, de ismerték életét, keletkezésének és pusztulásának titkát. És az a tény, hogy ma a becslések szerint az Amasonas-medence talajának 10%-át alkotja ilyen átalakított “fekete föld”, azt mutatja, hogy a tudásukat alkalmazták is.
    Az alapelvek ma már egyértelműek. Mégis meglepő, hogy azokon a területeken, ahol ma a meggondolatlan égetés egyenesen az esőerdő létét veszélyezteti, a történelmi korok előtti lakosok ismertek egy módszert, amellyel a savanyú, tápanyaghiányos őserdei talajból termékeny, önmagát megújító fekete földet hozhattak létre.
    A ma ismert és alkalmazott talajjavító eljárások nagy része csak az akut tápanyaghiányt orvosolja. Legyen szó trágyázásról, meszezésről, mélyszántásról, nagyon nehéz a megfelelő adagokat pontosan beállítani, hogy ne legyen se túl sok, se túl kevés, ráadásul a kezeléseket eljárástól függő időszakonként ismételni kell. Egy ponton azonban a talajjavítást fel kell adnunk, és a természetre bízni a terület regenerációját – ha éppen a túlzott használattal nem ítéltük végleges pusztulásra. A terra preta viszont kiállta az idő próbáját: az ezredéves utakhoz és piramisokhoz hasonlóan a mai napig dicséri alkotóinak tudását. ”

    http://gaiagondolatai.blogspot.com/2010/07/terra-preta-egy-hetezer-eves.html

  19. Ezzel a pozitív hírrel nehogy úgy járjunk, mint sokan a cunami hatásaként visszahúzódó tengerrel.
    Boldogan rohantak be a szabaddá vált tengerfenéken. Majd jött a hidegzuhany.
    Sokkal több víz jött vissza, mint amennyi visszahúzódott.

    Nézegetve az nsidc.org/arcticseaicenews oldalán a jég lefedettségről közzétett grafikont azt látni, hogy 1979 óta csak most volt háromszori visszafagyás az olvadási időszak kezdete után, majd ismét intenzív olvadás.
    Most pedig az látszik, hogy augusztus közepén elkezdődött az olvadás ütemének csökkenése, ami eddig szeptember elejére esett.
    Ami szintén nem fordult elő 1979 óta, hogy ebben az időszakban, igaz csak kis mértékben, de negyedszerre is visszafagyás történt.
    Nem biztos, hogy jó hasonlat, de az olyan autó jutott eszembe amiből kifogyóban van az üzemanyag. Megtorpan, meglódul, majd megint megtorpan, és így tovább.
    Az északi sark jégkiterjedése most pont így viselkedik.
    Ebből a megközelítésből nem olyan biztató a gyerek fekvése.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..