(2920) Emlékeim a vörös hadseregről

Tibor bá’ online

 

Ez év június. 6-án volt a normadiai partraszállás 75. Évfordulója, ami megpecsételte a háború és a hitleri Németország sorsát. Az csak természetes, hogy hatalmas ünneplést rendeztek a Szövetségesek, ahova Putyint, vagyis az oroszokat nem hívták meg, ami azért elég nagy pofátlanság volt, lévén, hogy a harcokból alaposan kivették a részüket. Lényegében a Szovjetunió embervesztessége, 26 millió fő volt, amivel szemben Anglia és az USA együttes vesztessége nem érte el az egy milliót. Eléggé beszédes, ha megemlítjük, hogy a Wermacht 90 százaléka a keleti fronton harcolt. A nyugati fronton szinte csalogatták az ellenséget, hogy minél több terület az ő fennhatóságuk alá tartozzon majd a háború elvesztése után.

Végül is megállapítható, hogy eléggé kicsinyes magatartás az oroszok kirekesztése a megemlékezésből, így nem csoda, hogy az orosz propaganda visszaütött. Széltében-hosszában lehet találkozni korabeli fényképekkel, ahol az orosz katonák csodálatos emberszeretete van dokumentálva. Engem mind a két oldal történelem hamisítása bosszant, ezért leírom, mint szemtanú, mire emlékszem személyesen.

A június hatodikai partraszállás nagy szenzáció volt, apámék megállás nélkül erről tárgyaltak. Az már az elmebetegek számára is nyilvánvalóvá vált, hogy Hitler elvesztette a háborút, és legfőbb ideje lenne kiszállni belőle. Erre, a hívők azzal válaszoltak, hogy Hitler be fogja vetni a csodafegyverét. Akkor még senki nem tudta, de valószínűleg atombombáról volt szó, de a nyugatiak a nyakukat törték, hogy ez ne készüljön el. Hitler okosabban tette volna, hogy előbb elkészítik az atombombát, és csak utána támadják meg az oroszokat. 1944-ben Hitlernek tehát nem volt atombombája, de volt V-1 (ejtsd: fau-egy) és V-2 rakétája, amikkel Londont lőtte. A korabeli pesti vicc ezt így reagálta le: Hallotta? A németek bevetették a fau-ötöt, csak az a baj, hogy nem hat.

1944 nyarán az amerikaiak kihasználva fantasztikus légi fölényüket, bombázgatták hazánkat is, amik aztán elmaradtak miután a Vörös hadsereg elérkezett a határainkhoz. Így őszre elkezdtünk felkészülni az oroszok bevonulására. Karácsonyra megkezdődött Budapest ostroma. Három héttel később a mik utcánk is elesett, „bejöttek az oroszok”. Ezt én úgy éltem meg, hogy egyszer csak a légópince ajtajában megjelent néhány orosz katona és elüvöltötték magukat „Németcki da?” Amire az egész pince kórusban kiabált, hogy „németcki nyet”. Ezt követve a katonák lépésről-lépésre mindenkit szemrevételeztek. Eközben megálltak az asztmás házmesternél, aki másfél mázsát nyomott, és zilálva lélegzett, ő volt a ház legszegényebb lakója, de mivel kövér volt az oroszok azt kiabálták, hogy burzsuj, és követelték az aranyait. Ezekről a nem létező aranyakról csak nehezen mondtak le, de mivel az I. világháború nem volt olyan nagyon régen, a lakók között volt hajdani orosz hadifogoly, akik meggyőzték a katonákat, hogy a házmester nem burzsuj.

Mindjárt másnap jött egy rakás katona zabrálni (lopás, konfiskálás). Ennek ok az volt, hogy a Vilmos császár út 19/c alatt laktunk, amit ma Bajcsy Zsilinszkynek  hívnak, és itt volt Budapest (akkor) legmodernebb öt háza, ami talán még ma is megállja a helyét. Feltételezhető volt tehát, hogy gazdagok lakják, ami meg is felelt a valóságnak. A katonák felmentek a lakásokba, feltörték a szekrényeket, és amit ott találtak, azt kidobálták az ablakokon, az utcán várakozó proletároknak, akik a külső kerületekből jöttek be segíteni az oroszoknak zabrálni.

Két nappal később azt láttam, hogy civil ruhába öltözött férfiak egy csoportját hajtják davaj gitáros (dobtáras géppisztoly) orosz katonák, akik mindenkit betereltek a csoportba, aki férfi volt és szerencsétlenségére kimerészkedett az utcára. A Vörös hadsereg tehát hadifoglyokat gyűjtött, mert a tervgazdálkodás előírta, hogy Budapest ostrománál hány hadifoglyot kell ejteni. A tervet pedig tűzön-vízen át teljesíteni kell. Ezen szerencsétlen emberek nagy része odaveszett, kisebb része évekkel később szabadult, amit a kommunista propaganda szerint Rákosi Mátyásnak köszönhettünk.

Állítólag az orosz katonáknak 3 nap zabrálás volt megengedve, amit egyes esetekben hetekkel túlléptek. Ez ellen úgy védekeztünk, hogy a ház vaskapuja éjjel-nappal zárva volt, és egy lakó belülről állandóan vigyázott.

Ekkorra, már megjelentek az utcai plakátok, amin az látszott, hogy teherautókról orosz katonák kenyeret osztanak a népnek, vagy kisgyerekeket csókolgatnak, idős nőkre mosolyognak. A valóságban, akit lehetett megerőszakoltak. Személyesen ilyet nem láttam, de a leendő nevelőanyám mondta, hogy náluk (5 házzal arrébb lakott) az első emeleten két hivatásos kurvát alkalmaztak, akiket tejbe-vajba fürösztöttek, és ezért ők fogadták az arra téved orosz katonákat, hogy megelőzzék a megerőszakolásokat.

Néhány héttel később az orosz katonák nem voltak rászorulva se a zabrálásra se a davaj peznára (ide a pinát), mert Moszkvában nyomtattak magyar pengőt és azzal bármit megvettek, mindent megfizetek. Nyugaton annyival volt jobb a helyzet, hogy ott az amerikai katonák a pináért csokoládéval, cukorral fizettek. Kihasználták a nyomort, nem volt szükség az erőszakoskodásra.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

6 thoughts on “(2920) Emlékeim a vörös hadseregről

  1. 1 – attila:
    Nem ismerem, de akkoriban ez így ment. A német katonák ugyanezt tették a megszállt Hollandiában, Svédországban. De azért hatamas különbség van az erőszak és az önként vállal megfizettetés között. Különben az 1950-es évek elején (amikor nem volt háború), az Alföldön a kiskatonák havi vételezése után a paraszt asszonyok mosószappanért basztak a tüzér alakulat lőállásaiban.

  2. Sűrűn látogatom a második világháborús oldalakat, fórumokat.Ott olvastam, azóta kiderítették,hogy a fotón levő hölgy nem német hanem magyar volt.

  3. Volt egy kedves munkatársam Pista bácsi ,1933-as születésű volt ,Kispesten élte át az ostromot.Kérdeztem tőle mi volt a legrosszabb az egészben, németek,nyilasok oroszok?Az öreg határozottan mondta, a bombázások,a bombariadók.Oroszokkal akkor találkozott először amikor kirendelték ásni.Nem messze tőlük volt egy állás amit volksbundisták védtek.Vidám, fiatal fiúk voltak ,ettek, ittak, énekeltek egész este.Hajnalban jött egy orosz támadás reggelre mind halott volt a kollégám meg mehetett temetni őket többedmagával.Nagy rajongója volt Tabányinak. Vetetett a szüleivel hitelre egy szép harmonikát.Éppen a házuk kertjében gyakorolt lelkesen mikor belovagolt egy kozáktiszt.Mutogatott neki ,hogy játsszon csak tovább.Persze Pista bácsi sokat nem tudott hiszen csak az első pár alapleckén volt túl. A tiszt aztán elkérte a hangszert .Ő is játszott valamit. A kollégám szerint elég jól.Aztán bezárta a hangszert ,feldobta a nyeregkápára a méltatlankodó Pista bácsit meg jól seggberúgta és ellovagolt. -Elvitte, mi meg fizettük érte tovább a részletet, panaszolta az öreg.

  4. Hitler szuperfegyverei atomtengeralattjárók lennének?
    Talán igen.
    Mostanában kezdik feleleveníteni azokat, amin Hitlerék dolgoztak és ezek a csészealjak voltak ahogy ma visszaemlékeznek.
    Haunebu néven ma is gyártja ezt a Rewell játékgyártó.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Nazi_UFOs
    Ma is felmerül, hogy ilyennel ijesztenének az emberekre, ha a muszlimok hergelése kudarcot vallana (a muszlimokat szemelték ki eredetileg a kötvénybuborék kidurranásának okozójaként).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..