(2918) Környezetvédelem

Tibor bá’ online

 

Manapság divattá vált, zöldnek lenni. Szidni mindenkit, aki szemetel, aki húst zabál, aki repülőgépre ül, stb. stb., mert tegyünk valamit a Földünkért. Ez rendben lenne, csak nem csinálják ésszel.

Napjainkban Magyarországon rengeteg szó esik az elektromos rollerről, mert hogy veszélyes, mert hogy szabályozni kellene, stb. Miközben a járdán 35 km/ó sebességgel cikázók állítják, hogy ez környezetbarát. Környezetbarát, olyan értelemben, hogy nem pöfög ki fekete füstöt. A helyzet az, hogy pontos utánjárásra kiderült, hogy az E-roller egy kilométer megtett útra számítva, több káros gázkibocsátással jár, mint az autóbusz, bicikli, vagy akár a moped, ha beszámítjuk az akkumulátorgyártást, annak állandó töltését, és a fémváz legyártását is.

Újra hasznosított alumínium és rozsdamentes acél kulacsok

Újabban divattá vált magunkkal hordozni üdítő italokat. Villamoson, autóbuszon utazva azt tapasztalom, hogy egyik-másik utas időnként belenyúl a magával cipelt hátizsákba,kivesz egy palackot, iszik belőle, majd visszapakolja. Egy órás busz utazás alatt, akár háromszor is iszik. Az én időmben, amikor a városban mászkáltam és megszomjaztam, mondjuk évente egyszer- vagy kétszer, betértem egy söntésbe, és kértem a csapostól egy pohár tiszta vizet – ingyen. Hát ennek vége, jön az állandó iszogatás, illetve PET palack termelés, ha nem vagy környezettudatos, de ha vagy, akkor viszel magaddal egy fém kulacsot, ami újra és újra használható.

Sajnos az alumínium gyártás roppant környezetpusztító. Egyfelől a bauxit bányászat káros, mert környezetszennyező, másfelől rettenetesen sok energia kell a fém kinyeréséhez.

A rozsdamentes acél előállításához nyílt színi nikkel bányára van szükség. A rozsdamentes acél előállításához is sok energia kell. Ráadásul a gyártók nem hajlandók acélhulladékot használni.

Napelemek

Ne tagadjuk, a napelem a köztudatban egyenlő a „tiszta energiával”. Elméletben briliáns megoldás a víz és az otthon melegítésére. Azonban, a valóságban a gyártása jelentős környezetrombolással jár.

A panelok gyártása 2000 °C-on történik. Ezen hő eléréséhez jelentős mennyiségű fosszilia égetése szükséges. Ráadásul, ritka földfémekre is szükség van, amiből a Föld készlete igen sovány. A napelemek élettartama természetesen nem végtelen. A kiszolgált napelem újrahasznosítása rendkívül bonyolult. Ezért rendszerint a szemétdombon végzi.

Papírszatyrok

Plasztik ellenes mozgalomban jelentős szerepet játszanak a papírszatyrok. Sajnos a papírszatyrok gyártása jelentős hátránnyal jár. Elsősorban a fák kivágására kell gondolni. Azoknak a fáknak a kivágására, amelyek a klímaváltozás ellen „dolgoznak”.

A lényeg az, hogy négyszer több energiára van szükség egy papírszatyor legyártásához, mint egy plasztik szatyorhoz. Ráadásul a műanyag szatyrokat többször lehet újrahasználni, mint a papírt. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a hulladéklerakókban a papír, fény és oxigén hiányában, semmivel se bomlik le gyorsabban, mint a műanyag. Ráadásul a papír több helyet foglal el, az amúgy is túlzsúfolt hulladéklerakókban.

Igaz, hogy a papír újrahasznosítható, de ha egyszer elázik, akkor kidobják. Különben is a papír újrahasznosításhoz sok energia kell, valamint rengeteg vegyi anyag.

Biozöldségek

Mi lehetne kedvezőbb, mint a biofarmról származó zöldség. Sajnos a valóság árnyaltabb, mint a témával kapcsolatos vélemény.

Az utóbbi időben több mítosz is született a biotermékekkel kapcsolatban. Olyannyira, hogy tudományos kutatásokat végeztek, hogy igazak-e, amiket a bioételek hírnökei oly lelkesen hirdetnek. Az eredmény nem túl jó.

Először is a hagyományos farmok környezetbarátabbak, mint a biofarmok, mivel jobb hatásfokkal működnek, 20 százalékkal több termék, azonos területre vetítve. A jobb hatásfok miatt kevesebb szennyezés, kevesebb a talaj vesztesség és kevesebb vizet használnak fel.

Két intézmény a Stanford University valamint az  Oxford Academics, semmi bizonyítékot nem talált arra nézve, hogy a bio zöldségek táplálóbbak lennének, vagy jobban biztosítanák az egészséget.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

55 thoughts on “(2918) Környezetvédelem

  1. Tibor bá’!
    Nem kötözködésképen, de ne keverjük a napelemet a napkollektorral!
    A napelem áramot termel, a napkollektor pedig vizet melegít közvetlenül.
    Persze a napelemmel is lehet vizet melegíteni, ha a megtermelt árammal villanybojlert
    táplálunk. De az össz hatásfok igen rossz lesz!
    Máskülönben egyetértek azzal, hogy rettenetesen rosszul közelítik meg a környezetvédelem kérdését a világon.
    Pl.: én betiltanám az összes petpalackot, helyette a hagyományos (visszaváltható) üvegeket engedném. Ugyan úgy az összes joghurttal és tejföllel is.
    Az egyszerűbb logisztika végett, termék típusonként 4-5 fajta üveg létezhetne csak.
    A különbség csak a címkében lehetne.
    A visszaváltott üvegek szállítása, és mosása sokkal kevesebb környezeti terhelést jelentene mint az egyszer használatos petpalackok gyártása, és használat után megsemmisítése, és kis részben újra hasznosítása. Az természetbe kikerülő üvegnek minimális környezet károsító hatása van. Ráadásul, ha visszaváltható, akkor összeszedik. A betét díjakat úgy kellene megállapítani, hogy azt mindenképpen megérje visszavinni!
    Ehelyett az EU azzal foglakozik, és verik a mellüket, hogy betiltják a műanyag szívószálakat. Hű ha, ez aztán nagy eredmény!
    Más… Múltkor nálunk a piacon vicces beszélgetésnek voltam fültanúja.:
    Tíz év körüli kislány odafordul az apjához, és megkérdezi.
    -Apa, mitől bio a bio?
    -Attól kislányom, hogy azt éjszaka permetezik!
    Hát, nem bírtam ki röhögés nélkül! Mondom: -Ott a pont, jogos…
    Nekem senki ne próbálja beadni, hogy pl. őszibarackot lehet permetezés ( hatékony gombaölő szer) nélkül termeszteni! Esetleg csak Harry Potter…. 🙂

  2. Csak a saját példámból indulok ki. Sajtokat nehéz környezettudatosan csomagolni és értékesíteni.
    De igények azért vannak ugyebár. Minden tiszta és nett legyen, hát kéremszépen ennek meg van az ára.
    Egy krémsajtot mibe csomagoljak, amiben jól is néz ki? Marad a műanyagdobozka.
    Saját és baráti körben elmossuk és újrahasználjuk(max.4-szer, 5-ször) de nagy tételben higiéniai és egyéb okokból kivitelezhetetlen.
    Régi nagy piacok kellenének, minden kimérve és egyszerűen csomagolva.

    Biót lehet termelni, de pl.őszibarackot nem. Jelentős kínálatvisszaesés lenne. Sőt, fajták tűnnének el termeszthetetlenség címén.
    A kondíciók egyoldalú-, szűklátókörű javításának és az optimalizálási kényszerűnknek köszönhetően visszafordíthatatlan folyamatokat idéztünk elő.

    A ” pedig jó ötletnek tűnt” hozzállás a zöld agybajban is megjelent egy ideje és kitart a mai napig.
    Csapkodnak ide-oda, meg verik a mellüket a zöldek, de zöldségeket beszélnek.

    Régi módon nincs új módszer!

    Többnyire csak a környezetüket meg az egészségüket féltik a kis beszarik.
    Nagyon gondolkodom, hogy ezt a tanyaprojektet is abba kéne hagyni. Netto szívás minden nap. Egyszerűen vért izzadsz, hogy a felszínen maradj és nem tudsz versenyképes lenni. Maradnak a parasztromantikát istenítő,meg zöld pótcselekvést gyakorló, szájkaratés “tudatos-vásárlók”. Tele illúzióval és félreértésekkel.

    Ráadásul engem nem elégít ki, ha nekem jól megy, de a körülöttem lévők nyomorognak.
    Ha nem lennének gyermekeim bele se fogtam volna.

  3. 1-2: Ne bántsátok a tudatos vásárlókat, meg a sötétebb zöldeket, a szándékuk nem rossz, arról nem tehetnek, hogy benyelve a propagandát valójában semmit nem tesznek. Nem rajtuk múlik, sőt ők lennének az elsők akik ha valóban hathatós intézkedések születnének, annak is az élére állnának. Az egész elbaszott rendszer mögött a döntéshozók állnak, közülük kéne néhányat szó szerint felkötni – és szerintem nincs már messze, hogy radikalizálódjanak a vehemensebb zöldek – hogy változás legyen. És ezzel meg is fogalmaztam a véleményem, amíg tömeg nem megy az utcára, nem tör és zúz, nem érzi magát fizikailag is fenyegetve a piacok és haszon bűvkörében élő döntéshozó, addig mindig haszonelvű döntések fognak születni, és háttérbe szorul a környezetvédelem, vagy egyéb anyagilag értelmezhetetlen, haszonnal nem járó, vagy épp a szent GDP növekedésre káros döntés.

  4. Őszibarack: Virágzás előtt többször kell permetzzni tafrina ellen. Aztán semmi. A gyümölcs beérik és nem lesz rajta permet. Biotojást termelünk, semmi probléma, egy tojás költsége 20 Ft körül van. Piaci értéke 70 Ft. És nem kell belegebedni.

  5. Rögtön az elején az volt a benyomásom, hogy az anti-zöld lobbi jól csomagolt hazugságaival van dolgunk, de a napelemnél, és a bionál írtak teljesen beigazolták ezt.

    A napelemhez szükséges szilíciumot tényleg meg kell olvasztani, de ez nem olyan szörnyű nagy energia ahhoz képest, amit a napelem teljes életciklusa alatt termel. Az se természeti törvény, hogy ezt fosszilisból kell fedezni, a kemencék többnyire elektromosak, ha olyan országban gyártják, ahol nagy a zöld áram aránya a mixben, akkor az tiszta. Rákeresve solar cell eroei-re az első cikk rögtön azt írja, hogy nagyon jó az energiamegtérülése.

    Ez meg nettó hazugság:
    “Először is a hagyományos farmok környezetbarátabbak, mint a biofarmok, mivel jobb hatásfokkal működnek, 20 százalékkal több termék, azonos területre vetítve. A jobb hatásfok miatt kevesebb szennyezés, kevesebb a talaj vesztesség és kevesebb vizet használnak fel.” – Annyi igaz belőle, hogy területegységre mindössze 20%-al gyengébb a biogazdaság hozama, ami tolerálható.
    Na de micsoda légbőlkapott hülyeség a “környezetbarátság” szintjét hozamban mérni? A hagyományos, vegyszeres mezőgazdaság mindent megmérgez, ökológiai sivataggá változtatja a monokultúrákat, amiket termel, csak arra figyel, hogy a termékben határérték alatt legyen a méreg szintje. A talaj halott, a talajvíz mérgezett, a levegőben száll a méreg, aki a közelben él, rákot kap. Micsoda környezetbarátság ez?

    Jobb hatásfok miatt kevesebb szennyezés? Könyörgöm, a bio-ban 0, NULLA szennyezés van! A brutális talajerózió és talajhalál (talajveszteség) is a hagyományos gazdálkodásra jellemző, a biogazdaságra nem!

    A humusz és az élőlények milliárdjai a vízmegkötésben is segítenek, tehát az sem igaz, hogy kevesebb vízre van szükség.

    És nagyon nem mindegy, hogy egy terület egy kis ökológiai paradicsom, növények, állatok és mikroorganizmusok millióinak egészséges élőhelye, ami emellett 80% emberi élelmet is termel, vagy monokultúrás, mérgező sivatag.

    Valószínűleg a többi is ugyanilyen hazugság, ferdítés.

    Kit érdekel, hogy a papír megmarad a hulladéklerakóban? Meg hogy mennyi energiába kerül, juj, egy picit többe, mint a plasztik! Az a lényeg, hogy amikor az élőláncba kerül: talajba, élővízbe, lebomlik! Humusszá, táplálékká, életté lesz, nem ezerévig gyilkol!

    Az is baromság, hogy ne használnák újra az acélt. Az ócskavas mindig is fontos alapanyagkiegészítése volt a kohászatnak. Alumínium dettó.

  6. 4. Tibor’bá

    A biotojás 70 ft? Aha. Csak éppen hiába bio ha ezt nem tudod igazolni. Honnan van a szemes amit feletetsz velük? Igazoltan bio? Akkor már nem is 20as ba fáj az a tojás. A zöld amit kapnak bizonyítottan bio?

    A lidlbe 40 ft a tojás. A bemondásra biot nem adod el 70ért.
    Az őszibarack a virágjából lesz ugyebár. A nem felszívódó szerek nem sokat érnek. És hát a virágzás előtti permet is permet.
    Bizonyos esetekben nagyon nehéz, szinte lehetetlen bio módon termelni, ráadásul mennyiséget.
    A biová minősítése egy területnek 5 év. Ellenben vannak biológiai védekezési módszerek.

    A szabályozással van a gond. Nem lehet 7.5milliárd embert bio módon ellátni.
    El lehetne, de nem így. Állítólag 12-14 milliárd ember eltartására elegendő a föld.
    Ezek a jelenlegi megoldások olyan lukas lábos foltozgatásokkal típikus esete.

    Egyszerűen máshogy kéne csinálni. Ez csak szűk réteg bevonásával lehetne.
    A rendszer méretéből fakadó tehetetlensége miatt lehetetlen az átállás globális szinten.

    Egyetértek Ir01-el vagy Lebával.
    A vezetők hibája az egész. Ostobák. Az emberek megcsinálnák amit utasításba kapnának. Kényszerből? Némelyek igen.
    Aztán a megfelelő oktatás hatására az átlagpolgárnak több sütnivalója lenne mint ma egynémely vezetőnek.
    Az már más kérdés, hogy kikből nőnek ki a vezetők? Fejétől bűzlik a hal, kár, hogy a feje is halból van.

  7. Lebá +1
    Igen lehangoló írás. A környezetbarát technológiák, termékek megjelenése egy irány. Változtatásra való pozitív törekvés. Összességükben inkább környezetbarátok mint azok amiket kiváltani igyekeznek. Elemeikre szedve ellenük fellépni max akkor lenne jogos, ha a szerző minimum ajánlana jobbat, tökéletesebbet. Így csak értelmetlen gáncsoskodás íze van az egésznek, ami annál inkább furcsa, mivel éppen a hagyományos energiahordozók, technológiák miatt jutottunk a kihalás szélére. Nyílván a napelemeket nem csettintéssel teremtik, de ha mondjuk Ausztrália 60%-át, meg a szaharát lefednék velük és az így megtermelt éves energiamennyiség környezetre gyakorolt hatását összevetnénk a hagyományos, mondjuk szénerőművek által megtermelt energia előállítása álltal okozott környezeti károkkal, akkor kapna igazán értelmet a “környezetbarát” kifejezés.

  8. Elnézést a suta fogalmazásért, helyesen így hangzana: …és az így megtermelt éves energiamennyiség előállítása során okozott környezeti hatásokat összevetnénk a ….

  9. +1 mindenkinek

    Es egy felvetes, ha mar annyira rettegunk a co2-tol: mi a feneert nincsennek co2-t hasznosito eromuvek?
    Ha joltudom nagysagrendekkel nagyobb energia van benne mint a vizgozben.
    Angol nyelvu anyagok talalhatoak a temaban.
    Kivancsi lennek szakerto(bbe)k velemenyere.

    (Az en konkluziom az egesz foldi let nyomorusagara es valsagaira: a vegletekig meno KONTROLL MINDENKI ES MINDENEK FELETT.
    A tobbszintu es tobbrendbeli paradigmavaltasok sorozata es igy a megvaltas(unk) csak tavoli illuzio jelenleg.

    (Az ejszakai permetezes a biora pedig igaz! Szemtanuja voltam…
    A mg.vallalkozo kiskiralyok majdnem ugyanolyan kapzsi (es sulyosan korlatolt gondolkodasu) alakok mint az a sopredek amely tudasat arra haszanlja hogy gatlastalanul kiaknazza az emberi gyarlosagok megannyi fajtajat es ezaltal kereszeletu es ^mihaszna^ elonyokhoz jusson.
    (Szinten tapasztalatbol.)

    Balazs: ha van ra modod szukitsd le annyira a teendoket hogy ne zabalja fel a lelked/eleted. Nyilvan piszok nehez feladat lenne. Kitartast neked!

  10. A jelenlegi fosszilis tüzelésű erőművet hasonlítja a jelenlegi napelemhez.
    Ez így erős csúsztatás.
    Majd, ha a napelemet is már 140 éve tökéletesítik, akkor hasonlítgassa össze a kettő technológia környezetterhelő hatását.
    az első működőképes atmoszférikus gőzgép (1712)
    James Watt (1736-1819): a gőzgép kifejlesztése
    1878, Bajorország: a világ első erőműve Ettal településen, II. Lajos bajor
    király, Lindenhof Kastély kertjében
    1882. szeptember, New York: A Pearl Street Station erőművet Edison
    építette alsó Mannhattan sziget megvilágítására. A gőzgépek
    egyenáramú generátorokat hajtottak meg.

    Az 1900-ban épített fosszilis tüzelésű erőművet vese össze a 20 éves múltra tekintő napelemmel.

  11. Károly
    Nem a napelemet hasonlítottam össze a fosszilis tüzelésű erőművekkel, hanem azok környezetre gyakorolt hatását.

  12. 9: “mi a feneert nincsennek co2-t hasznosito eromuvek?
    Ha joltudom nagysagrendekkel nagyobb energia van benne mint a vizgozben.” – azért, mert rosszul tudod: egyáltalán nincs benne energia, legalábbis szabad, használható energia.

    Az éjszakai permetezés egy rosszindulatú vicceskedés a méreglobbi részéről.
    1. Vannak ökológiai gazdálkodásban engedélyezett, veszélytelen permetszerek. Ezeket bármelyik biogazda használhatja, akár nappal, akár éjjel.
    2. A Biokontroll és társai azért vannak, hogy kiszűrjék a vegyszerhasználatot. Ha valaki éjjel permetez, ugyanúgy kimutatják az anyagmaradványt, és röpül az engedély. Ezért van kitalálva a rendszer.
    3. Biogazdálkodni nem olyan piszkosul jó üzlet, hogy minden hiéna rárepüljön. A legtöbben azért csinálják, mert fontos nekik, hogy egészséges környezetben egészséges élelmiszert tudjanak termeszteni. Persze előfordulnak itt is lelkiismeretlen, pénzhajhász csalók, én egyet ismerek kb. 50-ből. De ugye erre van 2-es pont.

    Visszatérve a posztra: nyilván semmi sem tökéletes, mindennek van ára. Igaz az is, hogy nem minden olyan jó ötlet, mint aminek első pillantásra látszik, és hiba a különböző megoldásokat csak egyetlen szempont szerint értékelni. Na, ebből a szempontból ez az “elemzés” se jobb a legsötétett zöldnél se, mert kimazsolázza minden megoldásnak a gyengeségét, aztán azt úgy állítja be, mintha az valami mindennél súlyosabb szörnyűség lenne.

    Mindazonáltal köszönet, Tibor bá, hogy leközölted, mert ezek fontos témák, amiket hasznos átbeszélni.

  13. Senki ne vegye magára! De bárkinek köze lenne itt a valódi vidéki élethez nem irnátok ennyi butaságot. A biogazdálkodás szép és jó, csak mínuszos szórakozása pár támogatás vadásznak. Amellett hogy a biogazdálkodásban sok olyan gombabetegség keletkezik ami az ott engedélyezett szerekkel nem kivédhető! Pl a fuzárium sokezerszer mérgezőbb a vegyszereknél. Az vizgazdálkodásban is hátrányosabb hiszen a kultúr növény mellett a gyomok sok értékes vizet használnak el. Kapás napászmost meg nincs már sehol. A 20% külömbség inkább negyven, ha átnézzük a termés átlagokat. A konvencionális növénytermesztőket meg kiskirálynak nevezni ostobaság, primitív irigységre vall. Azt persze nem látja az irigykedő hogy mennyi befektetés kell egy ha föld meműveléséhez, és mekkora benne a rizikó faktor. Persze értem, hogy vannak akik mindenhez is értenek, de környezet legnagyobb elleségei a tudatlan zöldek akik azt hiszek olvastak egy cikket és már tudják mi jó a világnak, de közben azt hiszi a tarhonyát tavasszal vetik..

  14. Nincs jó megoldás szerintem. Vagy kevés energiával ontjuk a műanyag csomagolóanyagot, és a nyakunkon marad, vagy még nagyobb energiával üvegbe, fémbe, textilbe stb. rakjuk a dolgokat. Akkor meg a co2 szintnek adunk még nagyobb pofont…

    Belemásztam az elektromos autózásba fórumok, youtube szintjén, ott is megy amúgy, hogy környezet barát vagyok, mert elektromos autóval közlekedek. Csak közben bejárják egész európát évente, mert olcsó 🙂
    Igaz, lokálisan a városokban jobb lenne a levegő elektromos autókkal, de télen a fűtés is ekkora ha nem nagyobb gond, hőszigetelni, hőszigetelni, hőszigetelni kéne…

    “Kiszámoltam” hozzávetőlegesen a múltkor, a mai magyar átlag ház éves fűtési energiájából (170-250kWh/m2 év, 100m2-el számolva az 17.000kWh) egy elektromos autó elmegy 100.000km-t.

    Egy passzív ház meg kéri ennek a tizedét, 15kWh/m2 év. (más kérdés hogy annak az árból meg fűtesz 20 évig egy fele olyan jól szigetelt házat 😀 )

    Szóval ha valaki óvni akarja a földet, akkor minimalizálja a közlekedés, és fűtés/hűtési energiaigényét. A többi a következő lépcsőfok.

    Napelem elvileg a keletkezésekor elhasznált energia nyolcszorosát termeli meg élete során, vannak 40+ éves napelemek is németeknél, és köszönik egész jól vannak, lassabban degradálódtak, mint sejtették. (de olvastam olyan no-name kínai panelről is, ami az első pici jégesőnél megrepedt, és csak a 20%-át adja le azóta a max teljesítményének)

    Viszont minél nagyobb az aránya a hálózati termelésben a napnak, annál több tartalék erőmű (általában gázturbinást szoktak) fog kelleni, ami jelenleg rendelkezésre áll, így szerintem nem gond, de később ha ezek elöregedtek, ugyanúgy kell újat építeni tartalékba. Vagy meglátjuk mi lesz, Tesla nyomatja az akkumulátor telepeket, de iszonyat nyersanyag igénye van…
    Vagy ott van a sóoldatot nappal melegítő erőmű is (gondolom ezek drágák, de tudnak éjjel is áramot termelni)

    Alu-ról én is úgy tudom, hogy döntő hányadát újrahasznosítják, sokkal kevesebb energia újrahasznosítani, mint újat bányászni. (persze ez nem minden fémmel van így…)

  15. 14 – Satyi:
    Ha acélgyártással foglalkoznék én se tennék hozzá ócskavasat. Volt már rá példa, hogy az ócskavas között háborús akna volt. A vasércben és a szénben ez ritkábban fordul elő. 😀

  16. Zee,
    Ez most komoly?
    Ha száz év múlva 1 m2 napelem, amit talán génmódosított algák állítanak majd elő és az ablaküvegek a házak, autók festékei is napelemek lesznek és a jelenleginél nagyságrenddel jobb hatásfokkal működnek, majd pedig 20-40 év üzemidő után szerves trágyaként végezik, szerinted tényleg ugyan az lesz akkor is a környezeti terhelése a napelemnek, mint ma? Ugye nem? Hibátlan volt a felvetésem.
    Ugyan annyi fejlesztési utat bejárt termékeket hasonlítsanak össze. Különben értelmetlen az összevetés.
    Ilyen alapon összehasonlíthatná a fúziós erőművet a fosszilis erőművel és nyerne a fosszilis erőmű. Mekkora energiát állít elő jelenleg a fúziós erőmű és mekkora a környezeti terhelése? Sokkal nagyobb, mint bármelyik elavult fosszilis erőműé. Így kijelenthetjük, hogy a fúziós erőmű környezetszennyezőbb, mint a fosszilis?

  17. Ha zöldek akarunk lenni – akár egyénileg, akár társadalmilag, akkor két dolgot is kell tenni:
    1. Kevesebbet fogyasztani
    2. A kevésbé szennyező technikákat, megoldásokat választani

    Mindkettő szükséges, egyik sem elhagyható. Olyan technológia nem lesz, amit ész nélkül, akármilyen mennyiségben használhatunk, és semmi káros hatása nem lesz. De élni mégiscsak kell, bizonyos dolgokat mégis használni kell.

    Na, ebben a második pontban van szükség értelmes, elfogulatlan, körültekintő elemzésre, hogy mi az, ami tényleg jó, vagy legalábbis jobb, mint az alternatívák, minek milyen környezeti terhelés az ára, mi az, amit még el lehet viselni.

    Én annak lennék a híve, hogy minden technológiát adóztassunk meg az általa okozott környezeti terhelés szerint, a teljes életciklusra vetítve. Ezen a módon maguktól kiszelektálódnának a legjobb megoldások. Itt már csak az lesz a kérdés, hogy ki és milyen alapon dönti el, mi mennyit árt, sajnos ebben is lesz tere a korrupciónak.

  18. 16. Igazad van, csak nem úgy: 100 év múlva tényleg mindenhol biodegradáló napelemek lesznek: a növények, amik elfoglalják az életteret, amit a kihalásunkkal szabaddá teszünk.

  19. Ötödik éve vegyszermentes a konyhakertem. Eddig legelő volt.
    Megtehetem, hogy hagyom tönkremenni azt a termést, amelyik valami betegség okán sorra kerül. Nem ebből élünk.
    De, aki a mikró gazdaságának hozamából fedezi a család megélhetését, a termése meg biogazdaságban tiltott permet nélkül menthetetlen, az csak nézi ölbe tett kézzel, ahogy lenullázódik a család? Ne felejtsük el, Magyarországon élünk. Az EU harmadik legkorruptabb országában, az uram bátyám őshazájában. Pont a bio minősítést ne lehetne megbundázni?

    Lebá
    +1

  20. 19: A biogazdálkodás nem azt jelenti, hogy az ember teljesen lemond a növényvédelemről, hanem hogy sokkal jobban kell értenie a növényvédelemhez, és sokkal több gondolatot, munkát kell áldoznia rá.

    Egyébként ez igaz, hogy mellékes kiskertben belefér akár a teljes terméskiesés is, aki ebből él, annak már nem. Ők azt csinálják, hogy párhuzamosan futtatnak sokféle kultúrát. Amelyik évben az egyik gyengébben (vagy sehogy) teljesít, akkor kiegészíti a másik, ami jobban. Az nem működik, hogy mindent felteszel egy lapra, és ha bukik, éhenhalsz.

  21. Möbiusz

    Köszönöm!

    Zukajev
    Hát azért a konvencionális földművelést védeni kicsit ördög ügyvédje feladat.
    Itt senkinek nincs köze a vidéki élethez csak neked.
    A zöldek egy része valóban veszélyes, de már magában az, hogy változást akarnak eggyel a tömeg felé emeli őket.
    Az én problémám ezzel csak annyi, hogy ennél lényegesen több kell.

    Azonban a monokultúrás növényművelés maga a szintiszta termőföld-pusztítás.
    Mi is szántunk-vetünk “hagyományosan”. Miért? Azért mert így tudunk hatékonyan és azért is mert máshogy ( ahogy említetted is) nem nagyon lehet. Ez akkor is egy kényszerpálya.

    Azonban elég megnézni a 50-es években kezdődött mezőgazdálkodási forradalom mit is tett a földekkel valójában.
    Már bőven láthatjuk, hogy az egy rossz irány.
    A legtöbb pár tízhektáros gazda valóban nem kiskirály.
    De majd mindenhol van egy-két kiöregedett téeszelnök aki a kárpotlási jegyekből elég jól jött ki. Meg ment az embere a temetésre a friss özvegyasszonyoknak ajánlatott tenni arra a kis értéktelen darabka földre.
    Talán őket joggal hívhatjuk így.
    Errefele Zrt. igazgató a neve és 3000ha felett diszponál. Szigete van Horvátországban és egy igazi egoista szörnyszülött.

  22. 3000 négyzetméter fűtött növényházakban termelünk az év 365 napján.
    Csak biológiai növényvédelmet folytatunk magunk és a dolgozóink érdekében.
    Mivel dísznövényeket termesztünk nem lenne muszáj a biológiai védelem mivel emberi fogyasztásra nem kerül.
    A kártevők és kórokozók kártételének megelőzésére 100%-os védelmet nyújt ez a technológia.
    Háztáji zöldségtermesztést is folytatunk saját részre.
    Természetesen ott is működik a biológiai védekezés.
    Néhány biológiai növényvédő szer a teljesség igénye nélkül.
    Boundary,Hunter,Cladus.NeemAzal. Ezek a termékek levéltetvek,atkák,tripszek,hernyók,üvegházi molytetvek kordában tartásában segítenek. Élelmezési várakozási idejük 0 nap.
    Gombaölőként egy patogén baktériumot használunk (bacillus subtilis).
    Általános tapasztalat hogy jobban működnek mint a kemikáliák mivel nem alakul ki a kártevőkben rezisztencia,összességében pedig költséghatékonyabb a biológiai védekezés ezen formája.

  23. 12 Kedves Leba,
    Nagyhirtelen erre tudok hivatkozni:
    https://www.wired.com/2017/05/want-efficient-energy-try-carbon-dioxide-powered-turbines/

    Ha hiheto akkor ^csak^ a pokolian nagy hoterhelest kellene megoldani a turbinalapatokon.

    Tovabbra is az az erzesem hogy valamifele szandekos visszafogasa, szabott hatara mindig is volt a technologianak a kutatasok melysegenek. Es ez elkeserito.
    (Hiaba epitettem 8kWnyi napelem mezot, ultettem komplett erdot, es hasznositok mindent amit lehet, egyatalan nemerzem azt hogy zold lennek vagy hogy erre akarcsak buszkenek kene lennem. Csak a csalodottsag erzese van meg hogy a vilag egyhelyben toporog es nincs igazi hatekony fejlodes csak harsany szemfenyvesztes)

    13 Kedves Zukajev
    Az elso mondatoddal egyetertek. Sokan kizarolag a tamogatasokkal zsonglorkodnek. (De ez a rendszer sulyos hibaja is)
    A konvencionalis novenytermesztes ellen en szemelyszerint nem agalltam. Sot, valojaban enelkul igencsak uresek lennenek az elelmiszerboltok polcai.
    A kiskiraly ^megtisztelo^ cim azert jar ki sok ilyen vallalkozonak mert gatlastalan haracsolok. Szerencsere csak ugyfelkent ismerem egynemelyiket, de van a tagabb barati korben akik dolgoznak ilyennel. Amilyen elete ezeknek van hat arra epeszu ember meg nemlenne irigy.
    Nemveletlenul hatalmas a fluktuacio ezekben a munkakorokben (is).
    Maradjunk annyiban hogy nem rosszabbak es nemkevesbe kapzsik ok se mint akarmelyik felkapaszkodott.
    De meg igy is hasznosabbak a tarsadalomban mint barmelyik random politikus 🙂

  24. 24: Aha, már értem. Nem arról van szó, hogy a CO2 lenne az energiaforrás, hanem arról, hogy ha a hőt elektromossággá akarjuk alakítani, akkor gőzturbinák helyett jobb lenne széndioxidturbinákat használni.

    Ha sikerülne megcsinálni, kétségkívül javulna az ilyen erőművek hatásfoka, de azért csodát ettől se kell várni: nem lesz ingyenenergia, nem fog csökkenni a légköri CO2 szint.

  25. 24.
    Pontosan, ahogy Lebá írta, a CO2 nem energiaforrás, csak közvetítő közeg a körfolyamatban.
    Ugyanúgy, ahogy a gőz sem energiaforrás a gőzturbinás erőművek esetében.
    Itt sem lehetne megúszni azt, hogy kellene egy energiaforrás, fosszilis, atom vagy egyéb, csak kevesebb lenne a körfolyamat vesztesége, amivel a környezetet fűtjük…

  26. Leba, Hubab,
    Koszonom a valaszaitokat.

    Rengeteg teruleten lehetnenk hatekonyabbak. Am a nagy helyzet az, hogy nem a technologianal kene kezdeni a vilagmegvaltast hanem onmagunknal, az emberi fajnal. (es annak hullo-agyanal…)

  27. Tibor bá!
    Kérlek írd meg, melyik az a posztod, ahol pontokban felsorolod, hogyan készüljünk fel a geddonra. Nem találom sajnos és készülni szeretnék 🙂

  28. Gondolkoztam ezen a villanyrolleren is. Az egy dolog, hogy hogyan közlekednek vele, most ezzel nem akarok foglalkozni, csak a környezetbarát voltával.

    A biciklit, vagy bármilyen izomhajtású járművet nyilván soha nem fog megközelíteni kibocsátásban semmi, amit motorral hajtunk, ehhez felesleges is hasonlítani. Én ugyan városi közlekedésre egyértelműen a biciklit pártolom, de vannak akik motoros segítséget igényelnek, mert nem akarnak leizzadni, vagy betegek, vagy csak lusták, mindegy.

    A másik mindenki számára elérhető alternatíva a tömegközlekedés. Vegyük a buszt, ami a példában is szerepelt. Egy tipikus busz 10 tonnás, és kb. 100-an férnek el rajta. Közel sincs mindig tele, sokszor szinte üres. Mondjuk, hogy átlag 2/3-os kihasználtsággal megy. Ebben az esetben egy ember utaztatásához 150 kg vasat kell mozgatni. Ezzel szemben egy tipikus villanyroller 12,5 kg. Kevesebb, mint tizedannyi.

    Lehet, hogy az alumíniumhoz több energia kell, lehet, hogy az akkumulátor előállítása többe kerül, mint a dízelmotoré, lehet, hogy a teljes hatásfoka rosszabb, de ezzel a tizes faktorral a súlyban nem fog tudni versenyezni a busz. Nem létezik, hogy ne legyen sokkal kisebb a kibocsátása egy rollernek.

  29. 28 – lebá:
    Ha elektromos buszokat állítjuk szembe a rollerral, akkor a dolog megváltozik, mert a mozgatott tömeg lényeggelen, feltéve, hogy a busz motorját úgy tervezik, hogy rekuperálható legyen.

  30. 29: Trolira gondolsz, vagy akkumulátoros buszra? Az utóbbinak minden hátránya meglesz, ami a rollernek.

  31. Pár gondolat a napelemek “veszélyéről”.

    Egy átlag kristályos Si alapú napelem ~150mikron vastag, ebből átlag 60db van egy táblán.
    Egy elemi cellán némi ezüst(felső áramgyűjtő vezetékek), és alumínium van a hátlapján.
    Mindkettő pár mikron vastag, elég kevés anyag kell hozzá.
    Egy elemi cellához finomított Si kell, és némi szennyező pl foszfor, de ritkaföldfémek egyáltalán nem kellenek(forrás itt csúsztat leginkább).
    Magához a napelem táblához kell még 2-3mm vastag edzett síküveg, lamináló anyagok, alukeret, és egy kevés félvezető(junction-box), és réz a cellák összekötéséhez, és a kábelezéshez. Hogy érzékeljük ezeket a “bődületes” anyagpazarlást, egy 280Wp napelem önsúlya 18kg tokkal-vonóval, ami a mi éghajlatunkon évi 300kWh kényelmesen megtermel.
    Maga a gyártási folyamat energia igényes, azonban a teljes vertikum gyártása villamos energiával megoldható, ergo elvben, és ma már gyakorlatban is jellemzően olcsón termelő erőművek mellé telepítik a gyárakat, ami nagyrészt atom és vízi erőműveket jelent, Kína esetén részben a szén erőműveket.
    Hogy a kifogjam a szelet az antinapelem pártolók vitorlájából, 5 éve egy poliSi napelem 8-12EROEI-vel rendelkezett, ami mára a technológiai finomodásával 12-15 körül mozoghat. Ezt akárhogy is csűrjük csavarjuk nettő CO2 megtakarító technológia már, és évi >100GWp! gyártanak belőle.
    Ez az EROEI szám már olyan magas, hogy önfenntartó, és reproduktív rendszer is építhető vele, igaz nem egy exponenciálisan gyorsuló gazdaságot szolgálna ki…

    Élettartamról. Ha nem dzsunkasolar napelemről van szó, akkor reális a 25 év/80%-os teljesítmény garancia, de a kristályos napelemeknél ez a valóságban jobb is lehet, mert ma már kialakult a napelemek másodlagos piaca, és a német “régi” 10 éves napelemeket meg lehet venni töredék áron…
    Élő példa erre, aki nem csak szájkaratézik:
    https://www.kemma.hu/kozelet/helyi-kozelet/falta-az-aszfaltot-a-napcsiga-1123646/

    Egy jó elemzés minden tekintetben a napelemekről:
    https://www.ise.fraunhofer.de/content/dam/ise/de/documents/publications/studies/Photovoltaics-Report.pdf

    Adatlap/szerelési útmutató:
    https://www.q-cells.eu/uploads/tx_abdownloads/files/Hanwha_Q_CELLS_Solar_solution_2017-05_Rev01_EN.pdf
    http://www.yinglisolar.com/static/assets/uploads/manual/downloads/InstallationManual_UL_EN_20170810_V03%20.pdf

    Összegezve, a napelem igen is jó, és ami a legfontosabb a Si alapú napelemek felskálázhatóak, hogy a jövő energia mixében az egyik fő láb legyen. Amennyiben megoldódik az ipari energia tárolás, és erre igen nagy esély van, akkor tisztán fosszilis mentesen is lehet egy gazdaságot üzemeltetni, hovatovább olyan energia tárolási formákat is üzemben tarthatunk, ami a légköri CO2-t köti meg. Ez se elrugaszkodott futurista elképzelés, kidolgozott technológiák vannak arra, hogy metanolt gyártsunk CO2-ből(nyilván energia befektetés árán, és nem a semmiből)

  32. 32: Ez igaz, de tegyük hozzá, hogy a vékonyréteg napelemek között van, ami tényleg tartalmaz ritkaföldfémeket. Na bumm, ha elfogy, majd másfajtát gyártunk. Úgyis csökken a piaci részesedésük.

  33. Re:33
    Ami problémás szerintem a CdTe napelem és a CIGS, de ezek ma már marginális piaci részesedéssel bírnak.
    Ami viszont nagyon érdekes, hogy a kínaiak elkezdtek nagyon olcsón egykristály Si gyártani egy új eljárással, és majdnem ugyan annyiért adják, mint a poli Si cellákat.
    Egy mezei poli Si napelem ~275Wp, egy mono Si napelem ~320Wp.
    Ennyit számít, ha kicsit ráfeküdnek a megújulók fejlesztésére.

  34. Még 1 fontos dolog:Most olvastam hogy elvileg a tesla e autó is veszteséges vagy nem profitos, nincs rajta haszon.Csak jó a marketingje.De pl. írták hogy olyan hegesztési gányolások vannak rejta, illetve usa fórumokon írnak horrorsztorikat hogy pótalkatrészre sokszor hónapokat kell várni.DE a lényeg hogy elvileg nem éri meg a gyártása csak a kormány kötelezi agyárakat x % arányú eautóra, illetve ad rá támogatást. Kérdés hogy ki tud e jönni vagy kijött e már olyan e autó ami migfizethető és profitot is termel a cégnek.Mert ha az egész mínuszos dolog, akkor nem igazán tudja leváltani majd a fossziliset.Persze a tesla mellett feltalálnak majd valami olcsó népautót ami olcsó napelemmel tölthető lesz?:D
    Konkrétan én már nem tudom.

  35. Re:37
    Ez is egy közkedvelt hoax a villanyautók ellen, hogy nem gazdaságos gyártani, ezzel szemben a Leafet biztos hogy nyereséggel gyártja a Nissan, és a Modell S/X is nyereségesen gyártott modell, sokkal kisebb marginnal a Modell 3-is, de mivel Musk egy pénzügyi zsonglőr, és iszonyat sokat költ gyárépítésre, akkugyárra, töltőhálózatra stb,stb ezért maga a cég veszteséges. Az hogy gányolt az autó nem lepődik meg az ember, egyik végszerelde konkrétan egy sátor. Ezt hozták össze a fiúk az erőltetett darabszám elérése érdekében…

  36. Egy ilyen “gányolt verda” azért nekem megfelelne, a mostani tragacsom helyett

    “A Tesla Model 3 kiválóan vizsgázott az Euro NCAP Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal töréstesztjén. Mindhárom főkategóriát, a frontális ütközést, az oldalütközést oszloppal és az oldalütközést fallal, a maximálisan adható öt csillaggal teljesítette. Ráadásul az alkategóriák értékelésekor sem találtak fogást az új modellen. A törésteszt eredménye egyben azt is jelentette, hogy Elon Musk vállalata az egyetlen olyan autógyártó a világon, amelynek minden egyes gyártott modellje a lehető legjobb értékelést kapta az amerikai hatóság töréstesztjén.”

    https://www.portfolio.hu/vallalatok/cegauto/peldatlan-torestesztet-produkalt-a-tesla-model-3-europaban.329979.html

  37. 38. djts
    Tetszőleges autó gyártható nyereséggel, a kérdés az, hogy mekkora rá a fizetőképes kereslet. A Tesla és a hozzá hasonlók emiatt nem tudják leváltani a hagyományosakat, megmaradnak rétegmodellnek.

  38. Egy érdekes ember kezdetben optimista, a végén kissé érdekesen pesszimista véleménye az elektromos autózásról. Kicsit hosszú, de érdemes végignézni….ha mégsem akkor az utolsó 10 percet szánjátok rá!

  39. 41. Technomuzsik
    Az az “átszámítva tízmillió” nálunk most éppen 16. Biztos ennyibe kerül egy tömegmodell?

  40. A Tesla nyilvánvalóan nem annak a rétegnek szól, aki 10 évente le tudja cserélni a 25 éves Astráját egy 15 évesre. Ettől még van rá kereslet, és el tudják érte kérni azt az árat, amiért megéri gyártani.

    Az is egy érdekes jelenség, hogy a részvényeseknek osztalékot nem fizet, kérdés, hogy valaha fog-e, és mikor, mégis veszik. Ettől még maga a gyártás lehet nyereséges folyamat.

  41. 44 – Lebá:
    Duguljatok már el. A Tesla nem volt topik, se as gravitron.

  42. @Technomuzsik (42):
    Örülök, hogy Karotta videóját hoztad fel példának, igazi gépörült, és tudja mit beszél

    Lehet, neked tetszene egy zümmögö, én viszont maradok egy geddonkompatibilis öreg dízelnél, ami bármilyen növényi olajjal elketyeg (klíma, légzsák abban is van)

  43. Leba 5.

    Jobb hatásfok miatt kevesebb szennyezés? Könyörgöm, a bio-ban 0, NULLA szennyezés van! A brutális talajerózió és talajhalál (talajveszteség) is a hagyományos gazdálkodásra jellemző, a biogazdaságra nem! ”

    Sajna, de pont forditva van.
    A “bio”- ban a nem vegyszeres gyomirtás ( mechanikus, lángszórós) miatt sokkal intenzívebben gyötri, pusztitja a talajt és a több gépi menet miatt szennyez, mint a konvencionális! A halott talajban sínylődő, legyengült védekezőképessegű növények biológiai védelme már nem sokat segít. Így nem csak a hozam – ezt kompenzálná a magas ár – lesz gyengébb de a beltartalmi értékek, az a termény egészségessége is.
    A “bio” jelző egy jól működő szómagia, marketing fogás.
    A kiút, a megoldás a szántás, forgatás nélküli, mulcshagyó, biológiailag oltott, takarónövényezős, direkvetős gazdálkodás.
    Kiskertben, nagytáblán, szőlőben gyümölcsösben egyaránt.

  44. 49: Én tapasztalatból a zöldség- és gyümölcstermesztést ismerem. Ezekben 0 vegyszert és 0 üzemanyagot használok el, a talajművelés is izomerővel megy.

    Tudom, hogy a talajforgatás visszaveti valamelyest a talajéletet, de azt, hogy évente egyszer megtörténik, gond nélkül kiheveri. A felszíni gyomhúzgálás, kapálás, kereblyézés, talajlazítás, kultiválás stb. pedig nemhogy nem gyötri és pusztítja, de kifejezetten segíti a talajéletet.

    A szántóföldi biogazdálkodásról Ácsnéék tudnának részletesebben beszámolni. Az lehet, hogy többször mennek rá a traktorral, és emiatt valamivel több dízelt pöfögnek el, de a talajéletet ez egyáltalán nem zavarja. Valószínű, hogy szántás nélkül egy fokkal még jobb lenne, de a tapasztalat egyértelműen bizonyítja, hogy a bioművelés mellett a talajélet gazdagodik, míg a konvencionálissal pusztul. Ez nem ideológiai kérdés, hanem tény.

    Az a kis plusz CO2 eltörpül a teljes kibocsátás mellett, és valószínű, hogy azáltal, hogy a talaj minden évben újabb szerves anyagot fogad be és köt meg, ez kompenzálódik is.

    Viszont az, hogy nincs mérgezve a környezet sokkal többet számít. Embernek, állatnak, növénynek, mikrobiomnak egyaránt.

    “A halott talajban sínylődő, legyengült védekezőképessegű növények biológiai védelme már nem sokat segít.” – Hát igen, pont erről szól a történet. Nem szabad megölni a talajt, ha mások megtették, újra fel kell támasztani. Ez az egész bio-nak az alapja. Innentől kezdve a mondat második fele okafogyott.

  45. 49: Nagyon furcsa az az ellentmondás, hogy először a bio-t a konvencionálissal szembeállítva azt mondod, hogy a konvencionális jobb, azután a biónak a legbióbb, hardcore ágát hozod fel, mint megoldást:

    “A kiút, a megoldás a szántás, forgatás nélküli, mulcshagyó, biológiailag oltott, takarónövényezős, direkvetős gazdálkodás.
    Kiskertben, nagytáblán, szőlőben gyümölcsösben egyaránt.”

    Hát igen, de ezek ugyebár bio módszerek. A konvencionális meg a skála másik vége.

  46. 50. Lebá

    ” Tudom, hogy a talajforgatás visszaveti valamelyest a talajéletet, de azt, hogy évente egyszer megtörténik, gond nélkül kiheveri. A felszíni gyomhúzgálás, kapálás, kereblyézés, talajlazítás, kultiválás stb. pedig nemhogy nem gyötri és pusztítja, de kifejezetten segíti a talajéletet.”

    A talajforgatás, nemhogy visszaveti, hanem pusztítja a talajéletet, nem heveri ki az évi egyszerit sem!

    Gyomkihúzgálás – ezzel eltávolítod az elsősorban az élő gyökerek közvetlen közelébe koncentrálódó mikróbákat, gombákat, szegényítve a talajt. Nem szabad kihúzni, vágd el, sarabold le!

    A kapálás, stb, – mind további talajélet pusztító művelet, mert meztelen talajon lehet ezeket elvégezni, és akkor ott nagy talajéletről nem beszélhetünk, tehát nagy tévedés ezeket talajélet segítőknek beállítani!

    ” 49: Nagyon furcsa az az ellentmondás, hogy először a bio-t a konvencionálissal szembeállítva azt mondod, hogy a konvencionális jobb, azután a biónak a legbióbb, hardcore ágát hozod fel, mint megoldást:”
    Nem mondtam, hogy jobb a konvencionális, azt mondtam kevésbé gyötri talajt, mint a “bio”, viszont kémiával égeti a humuszt, a szenet, a mikrobiológiát.

    ““A kiút, a megoldás a szántás, forgatás nélküli, mulcshagyó, biológiailag oltott, takarónövényezős, direkvetős gazdálkodás.
    Kiskertben, nagytáblán, szőlőben gyümölcsösben egyaránt.”

    Hát igen, de ezek ugyebár bio módszerek. A konvencionális meg a skála másik vége.

    Nem “bio” módszerek, sokkal több azoknál. Egy mondatban próbáltam a Talajmegújító mezőgazdaság (regenerativ agriculture) keretrendszerét összefoglalni.
    Mutass légyszíves minősített biogazdaságot Magyarországon, ahol NEM SZÁNTANAK!

    Tehát:
    Azzal, hogy a “bio”-nak nevezett gazdálkodás kiveszi a szintetikus kemikáliák egy részét, azzal még nem lesz sem környezetkímélőbb, sem magasabb értékű táplálékot nem állít elő. A “bio”-nak nevezett növényvédelem ugyanolyan csapda, mint a szintetikus. Az egyensúly felbomlását ugyanúgy tüneti kezeléssel próbálja, -nem sok sikerrel- helyreállítani, mint a konvencionális növényvédelem.
    A dolgot szó szerint, és átvitt értelemben is a gyökerénél fogva kell megoldani, az ÉLŐ talajjal!
    Amíg nem ÉLŐ egészséges a talajod, addig nincs egészséges -ellenálló- növény, és a termény -a táplálékod – sem lehet egészséges, így te sem.

    ÉLJEN A TALAJ! 🙂

  47. 52: A bio egy gyűjtőfogalom, amibe sokféle módszer tartozik. A szántásos-kultivátoros és a talajmegújító is, még száz mószerrel és irányzattal egyetemben.

    Mindenesetre elég egyértelmű, hogy szántóföldi kultúráról beszélve:
    konvencionális << talaforgató bio << talajregeneratív

    Mármint a talajéletet és hatásait tekintve.

    A talaj felső rétegének aprózása lezárja a talajfelszínt, elvágja a kapillárisokat és árnyékot biztosít az alsóbb rétegeknek, ezzel lehetőséget ad az alsóbb rétegek talajéletének a virágzására. Ha rendszeresen beforgatnak szerves anyagot, zöldtrágyát, érett komposztot, akkor van miből táplálkoznia, és ha nem mérgezik meg, akkor gyarapszik és virágzik a talajélet.

    Elhiszem, hogy forgatás nélküli mulcsozós módszer még jobb, de elég egyértelmű, hogy már ez is minőségileg jobb, mint a konvencionális, és nem értem, miért kell hitelteleníteni – jórészt dezinformációkkal.

  48. 53.
    Lebá

    “A talaj felső rétegének aprózása lezárja a talajfelszínt, elvágja a kapillárisokat és árnyékot biztosít az alsóbb rétegeknek, ezzel lehetőséget ad az alsóbb rétegek talajéletének a virágzására. Ha rendszeresen beforgatnak szerves anyagot, zöldtrágyát, érett komposztot, akkor van miből táplálkoznia, és ha nem mérgezik meg, akkor gyarapszik és virágzik a talajélet. ”
    Hát nem. Mégegyszer: mindennemű talajbolygatás a talajélet ellen dolgozik. Tudsz humusztartalom növekedést mutatni szántott, forgatott földeken? Nincs ebben semmi dezinformáció. Oda kell menni, és meg kell mérni.
    A szervesanyag beforgatás, akár zöldtrágya, vagy szervestrágya, egy idejétmúlt régi beidegződés.
    A talajélet serkentése érdekében abbahagyott szántással, forgatással egyidejűleg a szervesanyagok beforgatását is abba kell hagyni. A mulcshagyó művelés azt jelenti, hogy a talajfelszinén hagyjuk a szármaradvány, stb. és a takarónövényt is! Csak így védheti a talajéletet a kedvezőtlen hatásoktól! Mulcs és folyamatos élő gyökérzet nélkül nincs humuszképződés, nincs vízmegtartás, nincs szénmegkötés!

  49. Re:53
    Analóg példa.
    Hogyan keletkezett a termőföld?
    Talajforgatással, vagy talajforgatás nélkül?
    Forgatás nélkül is lehet laza a talaj, erről Gyulai Iván tudna neked sokat mondani, de elég ha megnézed a videóit YT-on. Nincs semmi szájkarate, saját tapasztalatairól beszél.
    Egyébként szántás nélkül is lehet gabonát termelni, ezért is indult el a no-till mozgalom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..