(2509) Matriarchátus társadalom

Tibor bá’ online

 

Feltételezem, tudod, miről van szó. Igen az anyajogú társadalomról, ami a definíció szerint az ősközösségi társadalom fejlődésének az a szakasza, amelyben a nőknek a gazdaságban és a társadalomban vezető szerepük volt és a leszármazást is anyai ágon vezették. Az angol definíció ennél egy kicsit szigorúbb, mert megtoldja azzal, hogy a családfő is nő és a vezetők is nőkből állnak. Azt viszont nem biztos, hogy tudod, ma is van ilyen társadalom a Földön, méghozzá Kínában, ahol ezt az elzárt társadalmi csoportot Mosou-nak hívják. Ez a tény egy Ricardo Coler nevű argentínai író fantáziáját annyira felizgatta, hogy egy időre elment közéjük élni, némi tanulmányozás végett. Nézzük hogyan számolt be a dologról.

Ricardo Coler első meglepetése abból eredt, hogy az apajogú társadalom – amiben valamennyien élünk – tükörképére számított. Nem férfiuralom van, hanem női, és kész. Azonban hamarosan kiderült, hogy a nők másképpen uralkodnak, mint a férfiak. Legfőbb törekvésük nem a pénz hajhászása, hanem a családjuk jóléte. Nőuralom alatt a férfiak ragyogóan érzik magukat, mert jóformán semmi felelősségük sincs, kevesebbet kell dolgozniuk és minden este egy másik nővel aludhatnak. A nők kezelik a pénzt, „kiszolgálják” a férfiakat, de mindenben ők döntenek. Meglepő viszont, hogy a Matriarchátus társadalomban nincs erőszak. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek problémáik, de ebben a társadalomban a nőknek eszükbe se jut, hogy a konfliktust erőszakkal oldják meg. Mivel a nők uralkodnak, senki se erőszakoskodik, nem a bűntudat tartja őket vissza, hanem a szégyen.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy miként oldják meg a problémáikat? A nők kiosztják a feladatokat a férfiak között, és ha valamelyik férfi ezt nem teljesíti, akkor mindenféle büntetés helyett, úgy kezelik, mint egy éretlen kamaszt. Ez nem csak megszégyenüléssel jár, de a szexhez való jog elvesztésével is. Különben is úgy gondolják, hogy a nők megbízhatóbban és hatékonyabban dolgoznak. Igaz, komolyabb döntéseket, mint például házvásárlás, a férfiakra hagynak és elfogadják, hogy a komolyabb fizikai munkát is ők végezzék. A Matriarchátus társadalom legérdekesebb aspektusa a szex. Ugyanis a szex és erotika állandóan jelen van a társadalomban, de a kettő között hatalmas különbség van. A kétértelmű viccek és megjegyzések percenként hangzanak el. Állandóan kínálgatnak egymásnak nőket, és mindig van egy nő, aki rád mosolyog. Vannak nők, akik üvöltözve adnak parancsokat a férfiaknak, mintha süketek lennének, de amikor megkörnyékezésre kerül a sor, akkor teljesen megváltoznak. Egyszeribe szégyenlősökké válnak, halkan énekelgetnek és elpirulnak, és elhitetik a férfiakkal, hogy ők választanak partnert, és ők hódítják meg a nőt, majd eltöltenek egymással egy éjszakát.

Ezt fel lehetne fogni szabad szerelemnek is, de a helyzet nem ennyire egyértelmű. Szexuális életük igen aktív és gyakori a partnercsere. De a nők döntik el, kivel kívánják eltölteni az éjszakát. A nők egy nagy közös házban laknak, amin belül mindenkinek meg van a saját szobája. A férfiak egy külön házban laknak, de nincsenek úgy szétválasztva egymástól. Minden nő szobája előtt van egy fogas, amire egy férfi ráakasztja a kalapját. Ily módon mindenki tudja, hogy egy adott nőnél már van valaki, tehát senki nem kopog be. Ha egy nő beleszeret egy férfibe, akkor csak azt fogadja és a férfi más nőt nem látogat meg.

Ebből természetesen az következik, hogy a nő és férfi közötti házasság a mi értelmezésünk szerint nem létezik, bár a fogalom nem ismeretlen. Ha például egy gyerek rosszalkodik, akkor azzal fenyegetik meg, hogy hozzáadják valakihez. A gyerekek hamar megtanulják, hogy a házasság egy roppant kellemetlen dolog. Amikor Ricardo Coler elmondta nekik, hogy nálunk egy nő és egy férfi összeházasodik és gyerekeket nemzenek. Ezt azonnal kinevették, mert, hogy következetesen olyasmit csinálunk, amiről nyilvánvaló, hogy nem működik.

Közöttük az se probléma, hogy az apaság némileg bizonytalan. A gyerekek természetesnek veszik, hogy nincs apjuk, csak anyjuk. Máskülönben a terhes nők minden vágya, hogy lánygyereknek adjanak életet. Most már csak egy dolog van hátra, nézz magadba, hogy éreznéd magad egy ilyen társadalomban?

Aki ennél többet akar: http://www.spiegel.de/international/zeitgeist/the-mosuo-matriarchy-men-live-better-where-women-are-in-charge-a-627363.html

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2509) Matriarchátus társadalom” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Erről szól “Jang Ercsö Namu – Búcsú Tóanyánktól ” című életrajzi regénye, amit a tavaly olvastam.

    Fülszöveg: A Búcsú Tóanyánktól Namu (az írónő) életútját követi végig. Szenvedélyesen megírt krónika, amely egy olyan valóságos világba vezet, amely túlszárnyalja legmerészebb fantáziánkat is. Dél-Kína és Tibet határán, 3000 méterre a tengerszint felett kezdődik a moszók, a „Lányok országa”. Különös vidék az övék: a házasság intézményét nem ismerik, de a szerelmet – az igazi, érdekmentes szerelmet – annál inkább. Anyajogú, matriarchátus társadalomban élnek, ahol a család feje az édesanya, s az igazi boldogságot egy leánygyermek születése jelenti. E fantasztikus, a világon egyedülálló népcsoportnál a szexuális illendőség szabályai oly szigorúak, hogy a nők még gyermekeik apjának nevét is eltitkolják. A moszo férfiakat semmi nem köti vér szerinti gyermekeikhez, csupán nővéreik és húgaik gyermekeiért tartoznak felelősséggel.
    Idézetek a könyvből: – Várj még, Namu! – szólt rám csöndesen. Miután visszahúztam evezőimet, anyám megkért, nézzek a szemébe. – Ki szoktad oltani reggelente a hálódban ropogó kis tüzet?
    – Sosem gyújtom meg a tüzet – suttogtam pillantását kerülve. Anyám nagyot sóhajtott, mint aki ezt mondja: „Hogy lehetsz ilyen reménytelen eset?” Végül így szólt:
    – Egy nap meg kell gyújtanod a tüzet, Namu! – Elmagyarázta, hogy csináljam, hogy az se túl meleget ne ontson, se ne fázzak, mégis gyönyörű fényt adjon, melytől testem-lelkem ellazul. – El kell lazulnod! Ha te feloldódsz, szeretőd is könnyen feloldódik, és rád szánja az időt. Tudod, sokkal jobb, ha rád szánják az időt. Először mindig magadnak kell örömet szerezned! Ha te elégedett vagy, őt is eltölti majd az
    elégedettség. – Anyám átnyúlt, és megcirógatta arcomon a gödröcskét. – A szerelmeskedés igen jót tesz a bőrnek.

    Rendkívül érdekes történet, mindenkinek csak ajánlani tudom!

  2. Hat igazan kivancsi lennek ez a tarsadalom hogy kezeli a homokosokat es leszbikusokat. 😀

  3. 02 – Curix:
    Ez nekem eszembe e jutott, de igazad van. Ezt a dolgot hogyan oldják meg? Ha pedig egyáltalán nem létezik, azon el lehet gondolkodni.

  4. Ez mind szép és jó. Azonban kiváncsi lennék ha a mi ún. férfiuralmunkban hasonlóan bánnánk a nőkkel mi lenne? Egyébként a patriarchátus is nőuralom, csak sokkal rafináltabb.

  5. 04 – solouse:
    Ezt magyarázd el a mosógépszerelőnek. 😀

  6. Hát nem tudom, a nők itt az elnyomásban is a jóképűvel szexelnek ( azaz ha van 10 pasi és 10 nő itt nálunk, akkor a szexuális háló leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a legjóképűbb megdugta az összeset, a következő 3-4 hozzájutott puncihoz, a maradék 5 meg nő nélkül maradt) akkor ott ez hogy működhet? Gondolom a faluban a 100 purdéból 50-nek ugyanaz az egy fő kan lesz az apja. Egyenes út a beltenyészethez.

  7. 07 – Ir:
    Ezen én is elgondolkoztam. Ugye nálunk a legrusnyább pasi is kap pinát, ha hajlandó eltartani. De ott? A férfiak vannak eltartva. A rusnya pasi örüljön ha kaját kap.

  8. Kicsit(nagyon) csalódtam a hozzászólásokban .
    Szerintem a pinán kívül is van élet ,az “csak ” egy szükséges jó .
    Néhány gondolat :
    Romániában (szándékosan nem Erdélyt írok) születtem ,ott apám fia voltam .
    Igencsak meglepődtem ,amikor itt anyám nevét kérdezték .
    Ott pátriáról beszélnem,itt meg anyaországról,meg anyaföldről .
    A németeknél meg fatherlandról .
    És akkor mi van Boldogasszonnyal ?
    Angolul Happy Lady,nevetséges .
    Németül csak egyszerűen Frau,kiábrándító .
    Boldogasszony újmagyarul azt jelenti :Bőséget dagasztó(adó) Istenanya .
    Kérdés :
    Éltünk-e,élhettünk-e mi magyarok anyajogú társadalomban( és mivé lettünk ) ?
    Szorosan ide kapcsolódik a sok Bibliai családfa .
    Ez nemzé azt ,az meg amazt ,miközben úgy tudom zsidó az ,akinek az anyja zsidó .
    Bálint vagy megerősít ,v. elküld a pinnába , ahonnan jöttünk .

  9. 09 – Kemecse:
    Ha humornak szántad akkor OK. Ha komolyan “fel vagy háborodva” akkor hadd hívjam fel a figyelmed a nyelvek sajátosságára, amit nem kell szó szerint venni. Írok egy-két példát: “Az isten szerelmére” húzd már le a cipődet. – “Nem visz rá a lelkem” – “Halálosan” beleszeretett a szomszéd lányába. Nyilvánvalóan se istenről, se lélekről, se halálról nincs valójában szó.
    Különben a bibliai időkben mindenki zsidó volt, ha valakit nemzhettek az azt jelentette, hogy a családjában nőtt fel, és folytatta életét. A zsidó anyaság fontossága a szétszóródás után jött be a képbe.

  10. Mi az oka a PÁTRIÁRKÁTUS az apajogú társadalmi berendezkedés többezer éves töretlen uralkodásának ?

    A férfi nagyobb testi ereje nem lehet, ez hiszen a vezetőket nem testi erő alapján választják ki a közösségek.
    Az agresszióra támadó magatartásra való nagyobb hajlam nem lehet, hiszen ez sem volt egyik korban sem a hatalomra kiválasztottak ismérve.
    Az intelligenciában meglévő – a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető – talán egy árnyalattal magasabb intelligenciája a férfiaknak, aligha jöhet szóba.
    Válaszom a kérdésre :
    A nő nemi szerepe,konkrétan az anyaság az, ami garantálja a társadalmakban a nők alacsonyabb pozicionáltságát, kisebb hatalmát ,alacsonyabb rangját “másodhegedűs” mivoltát.
    Az otthonában a gyermekeit gondozó édesanya, lemarad az otthonon kívüli világban használatos ismeretek és készségek terén és tendencia van rá, hogy függő néha már már szinte alattvaló szerepbe kerül a férjével szemben.
    Ezen jelenségek tömeges mivolta általános gyakorlata ,kiszivárog a családból és garantálja a patriarkális rendet.
    Lám , amikor a nők tömegei lényegesen később és kevesebbet vagy egyáltalán nem szülnek, máris megkezdődik a patriarkális rend felbomlása, a nők emancipációja.
    Ennek vagyunk ma tanui, a világ legfejlettebb régióiban.

  11. 11. Mosógépszerelő
    Szerintem azért nem maradt meg nagyobb mértékben a matriarchátus, amiért az anarchia sem működőképes sokáig, vagy a tisztán krisztusi tanítások sem alkalmasak egy ország irányítására. Egy idő után meghódítják kívülről (vagy belülről). Tibet is jól elvolt a zárványjellegű társadalmával, aztán jött Kína, aminek megvolt az igénye a területre, ásványkincsekre, vízkészletre, és megvolt a hódításhoz a katonai erejük, technológiai/fegyverzeti előnyük.

  12. 12. Jani

    Kérdés, hogy mennyire hosszútávon gondolkodunk.

    Lehet, hogy az elmúl pár ezer év csak egy zsákutca, kisiklás, beteg elhajlás, rákos daganat az emberiség történelmében, aztán visszatér egy harmonikusabb, a természettel nagyobb összhangban levő formációra.
    A harcos férfi Istenre épülő kultúrák sokak szerint a végüket járják…
    Hogy “sugárkezelés” vagy “kemoterápia” lesz a gyógyulás útja, azt még nem sejtjük, de ez a mostani fajta civilizáció nem fog tudni tovább növekedni, pedig az a lényege.

    Talán a globális felmelegedés a civilizációs rák kezelésének egy módja, a hypertermia alkalmazása? (régen tudják, hogy a magas láz a tumorokra negatív hatással van)…

    Szóval a “geddon” után újra visszaáll valami egyensúly, matrialháris rendszerben, amíg egy csapat megint ki nem találja, hogy nekik valami miatt több jár, mit másoknak…

  13. 13. lehettem volna valaki más
    Geddon után miért alakulna matriarchális társadalom? Egy forráshiányos társadalomban sokkal fontosabb a közösségnek és annak előállított értékeinek katonai védelme, mint most, és sokkal több kegyetlen döntést kell meghozni a fennmaradásért. Rossz és még rosszabb között kell dönteni. Én két esetet tudok elképzelni matriarchális közösségre. Vagy elszigetelten, mint a posztban említett népcsoport, vagy egy patriarchális társadalom védelme alatt, annak részhalmazaként.

  14. 14. Jani

    “Egy forráshiányos társadalomban sokkal fontosabb a közösségnek és annak előállított értékeinek katonai védelme,”

    A közösségek előbb utóbb hozzáigazodnak a forrásokhoz…
    A katonákkal még a geddon alatt lejátszák a meccseket, akiknek jut, az megmarad, akinek nem az kihal…
    Tehát a populáció a forrásoknak megfelően fog alakulni, és akkor már nem lesz szükség macsóskodásra, mert már nem lesz ellenfél, akitől meg kell védeni a közösséget..

  15. 15.
    “mert már nem lesz ellenfél, akitől meg kell védeni a közösséget..”
    Ez a kijelentés csak akkor igaz, ha az emberiség kihal. ellenkező esetben mindig van ellenfél.
    🙂

  16. Én azt gondolom, hogy matriarchális társadalom csak olyan korszakban életképes, amikor valamilyen okból kifolyólag hosszabb távon nagyon kiegyensúlyozott a környezet és a populáció viszonya. Ha borulás van, akkor ott újra az erősebb kutya ugat elv nyer teret, és a nők mehetnek a levesbe (Ja és az sem véletlen, hogy a matriarchális társadalmak egytől egyig olyan rasszoknál jöttek létre, ahol relatív kicsi a különbség a férfiak és nők testi ereje között, mert a helyi viszonyok ezek szerint nem követelték meg, nem volt rá szükség, így a férfiszerep sem volt annyira erősen kontrasztos a nőihez képest, mint mondjuk egy északi vadász-halász kulturkörben – nézzétek meg ezeket a mosou-kat, csak az arcukról tudod eldönteni, hogy férfi vagy nő, termetben, súlyban alig van különbség)

  17. 17

    Azt, hogy egy egy emlős esetében milyen mértékben különbözik a hím és a nőstény, azt
    ivari dimorfizmusnak hívják.Kisebb vagy nagyobb lehet az ivari dimorfizmus.

  18. 18. 1. Ha már ennyire fontos a pontosság megjegyezném, hogy nem csak emlősök esetében, hanem minden fajnál ivari dimorfizmusnak hívjuk a nemek jelentős alaki eltérését. Egy pávánál, vagy oroszlánnál ez hangsúlyos, de emberre nem gondolom, hogy jellemző lenne, mert a minimális méretkülönbségen kívül jelentős különbség (szarv, farok, eltérő szín stb.) nincs.

  19. A fáma szerint Simicskának az a véleménye, hogy hülyének lenni állampolgári jog. Ezt én megtoldanám azzal, hogy mániát felvállalni is állampolgári jog. Mosógépszerelőnek a mániája, hogy a nők a szülés miatt másodrendűek.
    Az Internetten lehet látni több tucat videót, amit fedélzeti kamerákból szedtek össze. Itt több száz ütközés követhető nyomon. Érdemes megnézni néhányat. Ha a felvételt készítő gépkocsi vezetője nő, akkor hallani egy sikoltást, majd fékezés, illetve kormány elrántás nélkül bekövetkezik az ütközés. Ha a vezető férfi, akkor észlelni lehet az elégtelen fékezés vagy a kormány elrántást és egy hangos káromkodást, ami orosz esetben (rengeteg van belőle) “job foje matty”, amerikai esetben “fucking idiot”.
    Az átlag férfi nem csak fizikailag erősebb, de testi és szellemi rátermettsége is jobb. Ezt a mosógépszerelő nem érzékeli, az emberi társadalom viszont igen. Ez a valódi ok.

  20. 46 éve vezetek és eddig mindig elrántottam a kormányt, ha felelőtlen fiatalember majdnem nekem jött. Egy alkalommal nem, amikor már álltam mert az aktuális felelőtlen fiatalember nekirepült az előttem haladó autónak és miután ügyesen kidöntöttek egy fát, kivédhetetlenül belém csattant.

  21. Matriarchátus társadalom
    (görögül:μητριαρχική κοινωνία)
    “Azt viszont nem biztos, hogy tudod, ma is van ilyen társadalom a Földön, méghozzá Kínában, ahol ezt az elzárt társadalmi csoportot Mosou-nak hívják.”

    http://www.in2life.gr/features/notes/article/353245/mhtriarhikes-koinonies-5-syghrona-paradeigmata.html

    Moshuo
    A Himalája peremén, a Lugo-tó partján, a Moshuo törzs 40 000 ember etnikai kisebbsége, egyúttal pedig a legismertebb matriarchális társadalom.

    A Mosuo néptörzsön tul még legalább 5 nép-népcsoportról vannak adatok.

    Minangabau
    A mintegy négy millió emberrel, a Minangabau, Nyugat-Szumátra, Indonézia legnagyobb ismert matriarchális társadalma.
    Akan
    Akan népe a többséget alkotja Ghánában,
    Bribri
    Ez egy kis bennszülött, őslakos csoport mintegy 13 000 ember , akik menedékeken élnek, Costa Rica, Limon tartományban.
    Nagkovisi
    Dél-Braganville-ban élnek, Új-Guinea nyugati részén,
    Tibet
    A Matriarchátus társadalom egy másik fajtálya volt 1994-ig szokásos ott, ami a mai világunkban még ritkább : a (πολυανδρία) a többférjűség, ahol a férfi testvérek egyben házastársak is egyetlen egy nővel.
    Az ingatlan tehát igy oszthatatlan marad és a gyermekek apaságát együttesen gyakorolják.

    http://ketivasilakou.blogspot.gr/2012/09/blog-post_18.html

  22. 21

    Nem tudjuk mi lenne , ha a nőket mint leendő édesányakat, nem szándékosan érzékenyebbre, félénkebbre, kényesebbre, sírósabbra nevelnék.
    Azt valószínűsítem, ez utóbbi esetben csökkenne a ma még az egész világon tapasztalható a férfi fölény.
    Ahol a nők lényegesen kevesebbet szülnek, ott ez a felzárkózási tendencia már tapasztalható.Belátom abban is lehet igazság ,amit te mondasz.

  23. 23 – mosógépszerelő:
    Mivel önállóan gondolkodni képtelen vagy, minden szarba belekapaszkodsz, csakhogy neked legyen igazad, és állandóan valószínűsítesz valami hülyeséggel.
    “Nem tudjuk”, akkor nem tudjuk. Ha mégis tudni akarjuk, akkor gondolkodni kell. Kétlem, hogy az elmúlt 10-12 ezer évben (minusz 100-150) a lány gyerekeket érzékenyebbre, félénkebbre, kényesebbre, sírósabbra nevelték volna. Helyett már 6 évesen kikergették őket libákra vigyázni. Néhány évvel később már markot szedett. Húsz felett pedig 9 hónapos terhesen kapált.

  24. 9.Kemecse
    …”Bálint vagy megerősít ,v. elküld a pinnába , ahonnan jöttünk .”
    Dehogy küldelek el bárhova, kedves fórumtársam.Csak átirányitlak Tibor bá utánadkövetkező-10.sz.-beirásához, ugyanis neki van igaza:
    A zsidóság anyai ágon való öröklése csak a szétszóródás után alakult ki, ugyanis a zsidó nők semmiképpen NEM keresztelkedhettek ki, ők megmaradtak volt zsidónak, akkor is, ha a hölgy papiron akár négyszázötvenszer is “kikeresztelkedett” volna.

  25. 24

    Magadat ezzel nyilván meggyőzted , engem nem.
    Az ingerült dühöd dekódolható.
    Attól nem lesz senki férfi,hogy fasszopókurvaanyázik, azt a feleségem is megtanulta már.

  26. 24

    A nők kevesebb balesetet okoznak – nem azért, mert kevesebben vezetnek, hanem mert körültekintőbben vezetnek.
    Tehát intelligensebbek, hamarabb felismerik a potencialisan veszélyes helyzeteket, és ezeket elkerülik.
    Amire a férfiak – statisztika tény – kevésbé képesek.
    A férfiak gépkocsivezetésre vezetésre való rátermettsége tehát alacsonyabb.

  27. 26: A nők – bár az emberre nem jellemző ugye az ivari dimorfizmus – de attól még gyengébbek, kevésbé agresszívak, ami egy világégés után nem szabadjegy a túlélésre (még akkor is ha esetleg jobban vezetnek autót mint férfiak, bevallom fingom sincs, de a saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a férfiak jobban szórnak, van köztük aki nagyon jól vezet, és van aki egy életveszélyes vadbarom, a nők viszont mind nyugdíjas stílusban nyomják, nagy kilengések nélkül)

  28. 26. Mosógépszerelő
    Összességében nem okoznak kevesebb balesetet, de más az eloszlásuk: súlyosabb balesetből kevesebbet, enyhébből többet okoznak. A parkolói koccanás gyakoribb, a frontális ütközés ritkább. Saját tapasztalatom szerint a nők kevésbé udvariasak a vezetésben, viszont elvárják másoktól az udvariasságot.

    27. lr
    A világégés utáni túlélést biztosító szerv hozzájuk van nőve. 🙂

  29. 26:
    https://www.youtube.com/watch?v=kTik41_9k2Q És ilyen felvételből sok ezer van. Persze nem rohannak 160-al a másikba, hanem lépésben gázolnak el gyerekeket, parkolásnál behorpasztják a másikat kocsit, benzinkútnál kiszakítják a töltőcsövet a falból, stb. Férfi ilyet soha nem tesz. Főleg a fiatal férfiak vagánykodásból okoznak balesetet, a nők a rátermettség hiányából. Annyi hülyeséget hordasz össze, hogy nehéz téged komolyan venni.

  30. Tibor bá
    az alapkérdésben én is a te véleményeden vagyok de az autovezetésben egyáltalán nem olyan rosszak a nök mint ahogy ez a videon látszik.
    A képen láthato soföröknek nem az a bajuk hogy nök, hanem az hogy oroszok. A benzinpisztoly kitépös videok nagy része mind orosz és ott a férfiak is ilyenek….
    Egyszerüen tul civilizátlanok az autovezetéshez.:

    https://www.youtube.com/watch?v=Wg-fftqQp-w

    ez elsö egy nö aztán jönnek a férfiak… félelmetes.

    Benzinkuton dolgoztam 3 évig és meg tudom erösiteni, hogy nem szaggatak a nök pisztolyokat. Volt köztük olyan is aki nem engedte hogy tankoljak neki.
    Szoval nem rossz vezetök a nök. Vannak köztük ostobák ahogy a férfiak közt is.
    De mondom nem az alapproblémát akarom megcáfolni.

  31. Én nem szoktam vezetni, így közvetett benyomásokról írok a témában. A férfiaknál nagyobb az élvezetfaktor a vezetésben, főleg fiatalon. Hajlamosak a határokat feszegetni a képességeikben, a kocsi megismerésében, a saját test kiterjesztésének tekinteni az autót. Sok dologban a kihívást, a játékot meglátják, így ha már egyszer 50 perc alatt megtettek egy utat, akkor legközelebb már nehezen érik be annál hosszabb idővel. Egy pasi inkább fog lendületből kicentizni valamit, mint egy nő, mert a fizikai biztonságot sutba dobja akár, hogy bizonyítson, esetleg csak saját magának, vagy kísérletként, statisztikai adatként tekint egy-egy esetre. Hajlamosabbak a szabálysértésre, mert a szabályokat a bénák miatt alkották, és rájuk csak annyiban vonatkozik, hogy ha lebuknak, akkor annak következményei vannak.

    A balesetekhez kevésbé kapcsolódik, de a két nem máshogy alkotja meg a környezet modelljét. A nők inkább útvonalak mentén tájékozódnak, és sok tereptárgyat megfigyelnek támpontul, míg a férfiak átfogó kognitív térképet alkotnak. Így egy nő esetleg kacskaringósan, de biztosabban visszatalál egy helyre, míg egy férfi hajlamos egy idegen városban belőni, hogy melyik irányba kell menni, majd toronyiránt haladva pár száz méterrel elvétheti a célt, pedig alapvetően jó volt az irány. Ez nem az én agyszüleményem, de hirtelen forrást sem tudnék hozzá, még akkor tanultam, amikor térképészetet hallgattam. Egyébként érdekes dolog ez a kognitív térkép téma, rajzoltattam is anno emberekkel térképet Delhiről és Kairóról, mert abból szándékoztam diplomamunkát írni, amire végül nem került sor. Ha valaki ezeket használni tudja, szívesen odaadom neki.

  32. Gondolom vannak arról hiteles statisztikai adatok,hogy egy egy vezetési órára vetítve a férfiak okoznak e több balesetet, vagy a nők.
    A dolog itt nem azonban ér még véget ,mert lehetetlen a több emberéletet kioltó baleseteket kisebb sérüléseket okozó esetekre átváltani ésatöbbi…
    Evidens hogy marhaság az
    1 haláleset = 5 csonttörés
    típusú átváltás.
    Lehetne még szőrözni az életkori csoportokon és az iskolai végzettségen is.
    A “minden nő általában alkalmatlanabb mint a férfi ” típusú általánosítás egyébként realitásérzék, alapos életismeret és a tisztánlátás legfőbb ismérve.

  33. Lehetetlen szerintem annak szétszálazása, mekkora a genetika és a nevelés részesedése a nők sok sok feladatra való tagadhatatlan alkalmatlanabb mivoltára.
    Aligha vitatható hogy ebben mindkettőnek része van-

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.