(2913) A jég

Tibor bá’ online

 

A jól ismert cseppfolyós víz 0°C-on megszilárdul, jéggé fagy. Ezzel majdnem mindenki tisztában van, de azért nem árt, ha átismételjük a dolgokat.

A jég fajsúlya kb. 10 %-al kisebb, mint a vízé, mert az „isten” így teremtette a világot. Ennek következménye, hogy a jég kiterjed, ami nekünk bosszantó, mert a természetben komoly eróziót okoz, a háztartásban pedig sok mindent szétrepeszt. Pedig az „isteni” gondoskodás nélkül nem lenne élet a Földön, mert a nagyobb fajsúlyú jég lesüllyedt volna az óceánok fenekére, és befagytak volna 8 km vastag jégpáncélt alkotva. Az „isten” tehát óvja a Földet a jéggel.

A 0°C-os jég hő hatására megolvad, visszaváltozik cseppfolyós vízzé. Szerencsénkre az olvadáshoz szükséges hő viszonylag nagy. Nyolcvanszor több, mint amennyi a víz egy fokos melegedéséhez kell. Ez azt jelenti, hogy az a hőmennyiség, ami a jeget megolvasztja a nulla fokos vizet 80°C-ra melegítené. Miért szerencsénkre?

Azért mert a üvegházhatású gázoknak köszönhető, Földet ért extra hő főleg a sarkok jegének olvasztására fordítódik. Ezért mondják a klimatológusok, hogy amíg az északi-sarkon jég van, komoly baj nem lesz, ha elolvad, akkor lódul be a Föld felmelegedése, mert az a hő, ami a jeget olvasztja, jég hiányába, a földet fogja melegíteni.

Ebből az következik, hogy a sarki jegek állapota rendkívül fontossággal bír. A nagy kérdés, mikorra várható a sarki jég eltűnése? Guy McPherson ez ügyben már rég megszólalt, és mások után 2012-ben azt állította, hogy ez az esemény 2016 ± 3 következik be. Ez ugye azt jelenti, hogy legkésőbb az idén, vagyis 2019-ben be kell következnie. A helyzet az, hogy ezt még az idén tavasszal, sőt nyár elején is megismételte, amikor, már elég jól látható volt, hogy nem fog bekövetkezni. Paul Beckwith néhány napja azt állította, hogy 2019 nem lehetetlen, de valószínűbb, hogy kell hozzá néhány év.

Miért nem lehetetlen? Azért mert a jég helyzete rendkívülien instabil. Ahol még van, ott a régi 5 méter vastagság helyett 0,5 és 1 méter között változik, amivel egy nagyobb vihar könnyen elbánik. Sajnos ezzel kevesen vannak tisztában, mert a folyamatosan figyelt mérések a jéggel borított területre vonatkoznak. A vastagsággal, vagyis a tömeggel kevesen foglalkoznak. Ennek oka, hogy a kiterjedést műholdakról ragyogóan lehet mérni, a jég vastagságát viszont nem, csak kerülő úton és viszonylag pontatlanul.

Lehet tehát izgulni szeptember végéig. Hát, majd meglátjuk. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy pillanatnyilag a jég kiterjedése nap mint nap abszolút minimum. Most még azt kell megvárni, hogy megtudjuk, hogy szerepelt július.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

29 thoughts on “(2913) A jég

  1. Ismétlésnek jó cikk, mert hamar elfelejtünk dolgokat. Mindenesetre izgalmas az olvadás és olyan mint egy akciófilm,tele vagyunk fordulatokkal:Leolvad,mégsem olvad le.Még van élelem , idén már élelemhiány lesz , közben kiderül hogy idén azért mégsem lesz armageddon ilyen szempontból.

    A jég olvad , szibéria lángol (mellesleg érdekes hogy a híradóba ezt bele sem teszik hogy 1-2 millió hektár ég, bezzeg ha a görögöknél ég 10 hektár azt már minden nap bemondják a hírekben.

    Mindenesetre még jó mert a karosszékből olvassuk a folyamatokat amik kezdenek begyorsulni majd a cikk alapján.Az időjárási anomáliák szaporodnak és északon is nagy a hőség ami előkapuja lehet a cikkben leírtaknak.

  2. Az Our Planet-en szépen megmutatják, mit jelent a vékony jég a fókáknak és a jegesmedvéknek. Nemsokára az se lesz. Szomorú képek.

  3. Vasárnap este Norvégiát egy extrém heves vihar kíséretében elhagyta az a hőhullám, amely a megelőző napokban számos nyugat-európai országban irdatlan, sokszor történelmi rekordot döntő hőséget okozott. A meleg levegő azóta északnyugat felé áramlott, és mostanában éri el Grönlandot, ahol a várakozások szerint szokatlanul nagy olvadást fog okozni a jégtakaróban. Közben az északi sarkkör körzetében szinte soha nem látott mértékben ég a tajga.

    Ezek az események idén talán minden korábbinál szemléletesebben mutatják meg a klímakatasztrófa jelenségét. Jó ideje tudjuk, hogy az átlagosan 1-2 fokos felmelegedés szélsőséges időjárást okoz, de a változás mértéke és sebessége még a legtapasztaltabb kutatókat is elrémiszti.

    A tajga övezetben, amely (északról délre haladva) a tundra alatt öleli körbe a Földet, megszokott jelenség az erdőtűz, az idei mértéke és az előfordulás gyakorisága azonban már egyáltalán nem az. Ezekben a nyári hónapokban Alaszkától kezdve Kanadán át Oroszországig általános és kiterjedt lett az égés. Az elmúlt 10 ezer év (geológiai és radiokémiai módszerekkel gyűjtött) adatai alapján nem is a tűz kiterjedtsége, hanem az tűnik rémisztőnek, hogy milyen gyorsan követik egymást az erdőt jelentős mértékben felperzselő évek.

    Élőben nézzük a klímakatasztrófát, Grönland elolvad, a tajga lángokban áll
    https://g7.hu/vilag/20190801/eloben-nezzuk-a-klimakatasztrofat-gronland-elolvad-a-tajga-langokban-all/

  4. Tudom, egyik cikk sem a tengeri jégről szól, de azért ide teszem ezt is.

    Grönlandon a múlt héten megdőltek a hőmérsékleti rekordok, ma pedig az olvadási rekord került sorra: a mérések kezdete óta sosem olvadt még ilyen ütemben a jégpáncél. Jason Box klímakutató szerint legutóbb 2012-ben figyeltek meg hasonló mértékű olvadást, most ennek az 1,2-szeresével fogy a jég. Csak a mai nap során 12 milliárd tonna jég olvad fel Grönlandon.

    Csak ma 12 milliárd tonnányi jégtől búcsúzik Grönland
    https://qubit.hu/2019/08/01/csak-ma-12-milliard-tonnanyi-jegtol-bucsuzik-gronland

  5. 4 – Python:
    Mondd meg, hogy lehet ilyen hülyeséget írni? “Ha sikerül 2100-ig tartani az 1,5 fokos felmelegedési tervet, a jégpáncél még magához térhet –” Ebben a pillanatban 1,83 °C-nál tartunk.

  6. No para, majd télen újra befagy😀

    De egyébként ez egyben kérdés is a részemről. Nem fagy újra be?

  7. 6 – Kamionos:
    Télen befagy, nyáron kiolvad. De egyre jobban kiolvad,és van egy kis bibi. Amikor kiolvad, jég helyett víz van, ami nem veri vissza a fényt, hanem elnyelik, tehát melegszik. Pozitív visszacsatolás, minél kevesebb a jég, annál több energiát kap, annál jobban olvad.

  8. Telen viszont azokon a teruleteken, ahol nincs osszefuggo jegtakaro, nagyobb mennyisegu ho tud tavozni a tengerbol, mert a jeg hoszigetelo hatasa nem ervenyesul.

  9. 4.Python
    Grönland – Grön land

    Vajon mit jelent?
    Honnan eredhet ez az elnevezés?

    ” Τα πάντα ρει και ουδέν μένει.”

  10. ” 985-ben száműzetésének ideje lejárt, ezért hazatért Izlandra. Itt azonban túl sok volt az ellensége, ezért elhatározta, új települést hoz létre az általa felfedezett földön, és azt éghajlata ellenére Grönlandnak („zöld föld”) nevezte el, így próbálta csábító úticélként lefesteni társai előtt.”

    Mai szemmel, egy kiváló piáros volt ez a hajdani száműzött bűnöző.

  11. 9. L. S.
    Grönland – Greenland. A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, ő nevezte el „zöld föld”-nek.
    Τα πάντα ρει και ουδέν μένει. – Minden folyik, és semmi sem marad.

  12. 5: Nem tudom. Gondolom a kötelező optimizmus…, hogy van még kiút?!

  13. 5: Tulajdonképpen a formális logika szabályai szerint a mondat igaz. Egy hamis állításból ugyanis minden következik. Ha a nagymamám villamos volna, akkor Orbán Viktor lenne a Mikulás. Ha a felmelegedés 1,5 °C alatt maradt volna, és maradna is még száz évig, akkor a sarki jég se olvadna fel.

  14. A Föld éghajlata valóban változik. A Föld létrehozása óta változik. Az elmúlt 2 000 vagy 20 000 év során történt változásokról adatokat, információkat gyűjtünk.
    Az általunk összegyűjtött adatok között lehetnek: a megkövesedett fák, az óceánok mélyén lerakódott üledékek, a jég összetétele a gleccserekben stb.
    Szintén festményekből, ahol például láthatjuk milyen fagyos volt Európa a 16. és 19. század között.
    Fontos adatokra lelhetünk: könyvtárakból történelmi adatokra, levelezésekből, útleirásokbol és régi térképekből.
    Egy ilyen fontos adat Piri reisz térképe is, ahol egy átmeneti globális felmelegedést szemléltet: az Antarktisz a jégtakarója nélkül.

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Piri_reisz_t%C3%A9rk%C3%A9pe

    Piri reisz térképe
    Hapgood földrajztudós szerint Piri reisz olyan térképeknek juthatott a birtokába, amelyek akár az ókori világ (azóta leégett) legnagyobb könyvtárából, az Alexandriai könyvtárból származhattak. Hapgood figyelmét elsősorban Antarktisz ábrázolása keltette fel. A kéregmozgásra vonatkozó elmélete alapján arra a következtetésre jutott, hogy a térkép – a napjainkban hatalmas jégtakaróval borított – déli kontinens valódi partvonalait mutatja abból az időből, amikor az még jégmentes volt.
    Hapgood 1953-ban megjelent könyvében ezt írja: „Az Antarktisz éghajlata a földkéreg-elmozdulásnak köszönhetően i. e. 7000–4000 között sokkal melegebb volt, mint ma. Ez azért volt lehetséges, mivel a földrész akkor mintegy 2000 mérfölddel északabbra helyezkedett el.”[4] Hapgood szerint e térkép eredeti forrása akkor készülhetett, amikor egy átmeneti globális felmelegedés során az Antarktisz jégtakarója felolvadt.

  15. 15 – andrew:
    Ilyen hülyeségeket ne olvass. Gröndland jege még sok-sok évtizedig nem fog elolvadni.

  16. 15 andrew
    Itt kicsit másképp fest:
    “Amerikai és dán kutatók júniusban megjelent tanulmánya szerint csak a grönlandi jégolvadás 5-33 centiméterrel fog hozzájárulni a globális tengerszint-emelkedéshez a század végéig. Ha az összes jég elolvadna Grönlandon – ami évszázadokba telne -, a világ óceánjainak felszíne 7,2 méterrel emelkedne meg – írja az MTI. ”
    https://index.hu/techtud/2019/08/01/gronland_jeg_olvadas/

  17. Ez a nemrég közzétett dokumentumfilm arra keresi a választ, hogy vissza tudjuk-e fordítani a klímaváltozást. Bemutat néhány lehetséges utat, ahogy csökkenteni lehetne a széngáz-kibocsátást az atmoszférába, hogy enyhítsük a globális felmelegedést. A kérdés, amire a film válaszokat keres, hogy vajon időben vagyunk-e még. És hogy egyáltalán megvan-e a kreativitásunk, találékonyságunk és technológiánk, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt?

  18. 18 – Tibi:
    Már rég nem vagyunk időben. A visszafordíthatatlanság pontját már rég túlléptük. A CO2 kibocsátás visszafogása már régen kevés lenne, és sose fogjuk visszafogni. Ezt nehéz elfogadni, ezért okoskodnak egyesek.

  19. 18 Tibi

    Tibor bá’ klímaszkeptikus, mert azt mondja “Lehet tehát izgulni szeptember végéig. “.
    Ezzel a szkeptikussággal Ő 2026-ot fogadja el inkább, a 2030-at már sokallja.

    Sam Carana nemrég posztolt, és Ő biztosra mondja a szeptembert.
    Ha szeptember biztos, akkor a 2026 is biztos.
    Sam Carana július 30-án tette fel a posztját.

    A jég olvadásának sebessége ma (aug. 5-én) megerősíti Carana állítását.
    https://web.nersc.no/WebData/arctic-roos.org/observation/ssmi1_ice_area.png

    Tehát?

  20. 20 – n/a:
    A belinkelt ábrát naponta nézem. Nekem nem úgy tűnik hogy szeptemberre nullára esik a jég, de majd meglátjuk.

  21. Most lelassult a jég olvadás.

    Nem bánnám, ha nem lenne igazuk a Carana-nak, meg másnak sem, mert még sokáig el tudnám foglalni magam kellemes dolgokkal.

  22. 22 – n/a:
    Semmi se biztos, aki jóslásra vetemedik, az megégeti as kezét.

  23. 23 Tibor bá’

    Nem jó ez sehogy!
    Most “arctic-news” azt peccegeti, hogy IPCC kozmetikáz.
    Hát…
    Pedig jó volna tudni a pontos dátumot, mert akkor ahhoz igazítanám az életem.
    Annyit örülnék amennyi csak belefér a hátralévő időbe.

    Kérdés ismét: Mikor?

  24. 24 – n/a:
    Teljes gőzzel rohanj bele a kellembe. A békát (ez mi vagyunk) már betették a fazékba, ami alatt ég a tűz. A víz folyamatosan melegszik. Ha azt várod mikkor lesz vége, akkor nem ugrasz ki, pedig egyre szarabb, de még elviselhető. Persze, egészen addig, amíg meg nem halsz. Én azt várom, mikor viszi a szél el a tetőnket. Vagy valami hasonló.

  25. Itt most nem csak az a kérdés hogy leolvad e teljesen a jég.Ez nem olyan hogy 0 jég katasztrófát okoz 1 millió km2 pedig nem.
    És mondjuk mi van ha 1milllió km2 -ig olvad le idén? Csak a középső 1 millió km2-ben van annyi metán ami végzetes?
    Lehet hogy ha 1millió km2-re olvad le akkor már az is jelentősen melegíti az óceánokat.Van erre kalkuláció? Mindenki a leolvad nem olvad dolgot vizsgálja.
    Az is lehet hogy leolvad 0,5 millió km2-re valamikor és még mindig nem okoz a szélsőséges időn kívül nagyobb bajt.Vagy az is lehet hogy jégmentes lesz , de még az első évben nem okoz nagyobb bajt.Sok forgatókönyv lehet.
    Mondjuk ha leolvad lehet hogy a metán még nem is tud feljönni mert szeptemberben elkezd visszafagyni(és ekkor még csak a fényelnyelő hatás mutatkozik meg a metán nem)

    Kíváncsi lennék van e Phersonéknak erre kalkuláció.Pl. ha leolvad teljesen de télen visszafagy akkor ki tud e jönni a metán és csak a fényelnyelés miatt mi várható a melegedő óceánok miatt?Élelemtermelés drasztikus visszaesése?

  26. 26 – andrew:
    A folyamat fokozatos, a sebessége növekszik. A jég eltűnése mindössze látványos, a hülye számára is érthető. Minél kevesebb a jég annál több hőmarad itt, mert a fehér jég-hó nem veri vissza. Persze a víz visszafagy, de évről évre egyre kevesebb fagy vissza. Közben a globális melegedés folytatódik és produkálja a szélsőségeket. Metán pedig máris “kijön” de ennek a mértéke is fokozódik.

  27. Re:24
    Én várnék ezzel az igazítással… 😉
    Semmi sem biztos, és annak az ellenkezője sem, így marad a klasszikus kivárásos technika.
    Nem érdemes elkapkodni semmit, mert a végén lemaradást az fináléról…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..