(2880) Élelmiszerhiány

Tibor bá’ online

https://halturnerradioshow.com/index.php/en/news-page/news-nation/national-emergency-as-u-s-farm-crops-fail-food-shortages-by-late-july-food-riots-thereafter

Nemzeti Szükségállapot az amerikai mezőgazdasági termés kimaradása miatt – július végére élelmiszerhiány várható, amit élelmiszer lázongás követhet.

 

A fenti képek bal oldalán azt láthatjuk, hogy egy gazda feltett kézzel áll a kukorica vetésében múlt év június végén. A jobb oldali képen ugyanez a gazda, ugyanabban az időben, ugyanabban a kukorica vetésben áll, de az idén. Ebből nyilvánvalóan nem lesz termés. A rádió műsor azt állítja, hogy Amerikában az élelmiszerhiány júliusban fog jelentkezni. A világ többi részén pedig egy hónappal később, és javasolja tartalékok beszerzését.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

30 thoughts on “(2880) Élelmiszerhiány

  1. Itt is ellentmodás van.

    “…és javasolja tartalékok beszerzését.”
    Tartalékolni a feleslegből, a többletből szokás. Itt most hiány lesz.

    Értem azért…

  2. Ezek még csak átmeneti problémák, és nem a felpörgött klímaváltozás, hanem az annak előszeleként hektikussá vált időjárás okozza. USA-ban épp rossz a termés, egy rakat dél amerikai országban meg rekord kukoricatermést várnak, és nálunk is biztatók az előrejelzések, gabonából is hozzuk a tavalyit. Magyarul ettől még nem lesz semmilyen geddon, ilyen pár évente eddig is előfordult. Az Amerikaiak szeretne egyenlőségjelet vonni maguk és a világ közé, és ha egyszer rossz náluk a termés, akkor már azt hiszik az egész világon az.

  3. 2 – Ir01:
    Ezt a nézetedet már ismerjük. Relativizálsz. Magyarország 93.000 km2, Amerika egy kicsivel több, és nálunk 20 százalékkal várnak kisebb gabona termést a múlt évihez viszonyítva. Az amerikai kukorica kiesés pótolhatatlan, és a poszt szerint ilyen rossz termés még soha se volt, és bizony kihat az egész világra. Beírtam az URL-t, olvasd el az egész posztot. Mért kellene nekem mindent lefordítani és tálcán felkínálni?

    1 – n/a:
    Te mindenütt ellentmondást látsz. Itt nincs ellentmondás. Még tart a múlt évi termés, még lehet miből tartalékolni.

  4. Ir01

    Tibor bátyámnak igaza van. Ez egy valós veszély lehet.

    A világ összes szemes takarmányát felzabálja az egész világ, főleg az állatokkal ettetjük fel.

    Ráadásul ha hiány van USA-ban, akkor az máshol fog jelentkezni, lévén a jó öreg dollárnak köszönhetően.
    A pénz már régóta a nemzetállamok kifosztásának az eszköze.

    Mindezek ellenére nem hiszem, hogy komoly élelmiszerhiány lépne fel idén, max. az amcsiknak drágább lesz a hamburger.

    Bálint véleményével tudok azonosulni,miszerint ez egy lassú, de állandó tendenciájú folyamat.
    Persze vmi komolyabb terméskiesés gyorsíthat a lefolyáson, vagy akár összeroppanthatja az egész világ élelmiszerellátását egyik hónapról a másikra.
    Véleményem szerint ebben az évben nem ez az első számú “bedöntő-faktor”.
    Pusztán azért mert máshol jók a termésátlagok.
    Itt még nincs terménydrágulás. Az évek óta szokásos 5eft/mázsa ár várható.

  5. 3 Tibor bá’

    Értelmezési különbségek vannak közöttünk.
    Ahogy Én tartalékoltam:
    A múlt évben vettem kukoricát BETAKARÍTÁSKOR, a TERMELŐTŐL (úgy mint a nagyok) de csak személyes szükséglet szerinti mennyiségben, és előrelátóan (mert olvasom a blogot HI) két évre, és azt tárolom, vagyis inkább tartalékolom.
    Ha a mások tárolt mennyiségéből most veszek, az inkább “raktár rendezés”.

    Az idén nem veszek búzát sem.
    Sok volt az eső, sokat permeteztek a gazdák, sok lesz a vegyszermaradvány, vagy a fuzárium méreg.

  6. Tavasszal majdnem 2 hónapig árvizek voltak a rekord esőzések, és a téli rekord hómenyiség elolvadása miatt a főbb amerikai agrárterületeken. Így jóval később tudtak vetni, vagy épp újravetni, mert elvitte a víz a korábbi vetést, vagy az árvizek miatt eleve nem tudtak vetni, és az árhullám levonulása után is napokig vagy hetekig még sártenger volt a földeken. Én sajnos ezen nem nagyon csodálkozom, a világpiacon a gabona mennyiség egyenlőre még nem lesz annyira vészesen megcsappanó, a várható rekorder orosz termésátlagok miatt. De a kukorica, na az viszont…, és ezt bizony a húsipar globálisan kegyetlenül megfogja érezni…!!!

  7. Le kell mondani a kukoricából etanolt meg repcéből dízelt féle ostobaságokról, a húszabálást visszavenni a felére, no meg a pocsékolást is legalább felére és máris ott tartunk, hogy fele, de lehet harmada szemes termény is bőven elég Amerikában.

    Az amerikaiak úgyis az elhízástól hullanak, úgyhogy rájuk férne egy kis kalóriaelvonás.

  8. 7 – Gyarmathy:
    A húszabálásból vissza fog venni az emberiség, ha az ár megduplázódik. 😉

  9. Éghajlatváltozás
    Avagy Kezünkben a jövőnk.
    (Dr Molnár Géza írása)

    Véget ért az éghajlatváltozás, azaz az éghajlat megváltozott. Nem nagyon, csak alapjaiban. A változás nem úgy alakult, ahogy a tudósok, s a nyomdokukban haladó közvélemény és döntéshozók várták. Ennyit érne a tudomány Döntse el ki, ki maga. Ami tény, senki nem értette meg, mit is jelent, amit Douglas Adams Mark Cowerdine angol ökológus nyomán így fogalmazott meg: a természet rendszer, és nem valami, ami csak úgy ott van. Ha megértik, talán nem feltételezik, hogy mindössze annyi történik majd, hogy a légkör melegszik, miközben minden változatlan marad, az áramlások, a szelek, a monszun, minden csupán a párolgás, a szelek által szállított víz mennyisége, a viharok ereje és gyakorisága módosulhat. Ez is jelentősen módosította volna bolygónkon a létfeltételeket, de ettől sokkal több és rosszabb történt. A saját bőrünkön kell megtapasztalnunk, hogy mindaz, amit könnyelműen adottságként kezeltünk nem állandó. A rendszer maga alakítja ki azokat sajátos működése során. Minden rendszernek adott a szerkezete, és ehhez a szerkezethez meghatározott működés járul. Ha változik a szerkezet, változik a működés, a természet korábbi szerkezetében a hideg és meleg levegő nem közvetlenül északról délre, hanem spirálisan húzódva az egyenlítő, illetve a sarkok felé, kelet nyugati irányba áramolva cserélt helyet. A szerkezet átalakulása ezt megváltoztatta, mától kezdve az északi és a déli áramlás szállítja majd mind a hideget, mind a meleget. A telek hidegebbek lesznek, tavasz elmarad, a váltás hirtelen köszönt ránk, a márciusi fagyokat áprilisi hőhullámok követhetik, balszerencsés esetekben néhány héten belül a hőmérséklet különbség 30; 40 fok körül is alakulhat. Szárazságok és özönvízszerű esők válthatják egymást. Az állandósuló szélsőségek mellett egyre nehezebb körülmények közé kényszerül az élet, és az embereknek fel kell majd ismerniük, amit ma még nem tudnak, az élelemtermelés, a mezőgazdálkodás sokkal közelebb áll az élethez, mint a termesztési technológiához.
    Mit is jelenthet indez?
    Nézzünk egy extrém példát, melynek bizonyos elemei 2018-ban, más mozzanatai 2019-ben jelentkeznek, most a szemléltetés kedvéért tételezzük fel, hogy a két jellegzetesség ugyanabban az évben köszönt ránk. A tél tartós hideget hoz, és persze havat is, amit azonban elvisz egy délről beáramló, és a Földközi-tenger felől párás levegőt, tehát esőt hozó úgy nevezett vissza áramlás, mely az uralkodó irányokkal szemben viszi a túltelt délről észak felé a levegőt. Hős vízügyeseink erejüket megfeszítve védekeznek a hirtelen jött ár- és belvíz ellen. Munkájuk eredményeként a hamarosan megérkező jeges északi áramlás száraz területeket talál a Kárpát-medencében. A hatás teljes lehet, a plusz 8-10 fok körüli levegőt mínusz 15-20 fok környéki hőmérsékletű légtömegek válthatják, ami azt jelenti, hogy a táj is pontosan leköveti ezeket az értékeket. A dermesztő fagy megmarad egészen áprilisig, amikor is megjelenik a forró déli áramlás, kiszorítja a hideget és a hőmérő higany szála a mínusz tíz fok alatti tartományból néhány napon, esetleg héten belül akár harminc fok felé is ugorhat. Barátságos. A tavaszi vetésekről elfeledkezhetünk, és ha a déli áramlás tartósan szaharai eredetű, azaz száraz légtömegeket hoz kiégnek az őszi vetések is, és semmi sem lesz a kukoricából, illetve a napraforgóból. És ahogy a tréfa megfogalmazza, ha semmi sem terem semmináriumot adunk majd az éhezőknek. Ehhez a szerkezethez, ugyanis ilyen működés tartozik, amit akár adottságoknak is nevezhetünk. A nevezéktan azonban nem változtat azon, hogy ilyen körülmények között nem terem meg semmi. Csakhogy értő módon megváltoztathatjuk a táj szerkezetét. Hős vizeseinket megkérjük, hogy ezúttal önmagukkal és ne a vízzel harcoljanak. Önmagukat legyőzve akadályozzák meg, hogy a tél közepén érkező hirtelen áradások vize elfolyjanak, a belvizeket hagyják békén, sőt kiterjedésüket, mélységüket a lehetőségek adta legnagyobb mértékűre növeljék.
    Mi történik ebben az esetben? Az érkező hideg légtömegek lehűtik majd e vizeket, miközben hőmérsékletük nő, a fagy szorítása enyhül, tehát a hőmérőnk higanyszála nem igen süllyed mínusz tíz alá, szerencsés esetben a mínusz öt megállítja majd. Az áprilisi forróság köbkilométernyi kiterjedésű jeget talál majd, melyet fel kell olvasztania, a folyamat tetemes hőmennyiséget emészt majd fel, a táj lassabban és kevéssé forrósodik fel, az olvadó víz májusra felmelegszik, párologni kezd, tovább hűtve a klímát, növelve a helyi csapadék jelentőségét és szerepét. A déli áramlás a Kárpátok északi bérceinek sodorja a párát, mely visszafolyik az Alföldre, ezt ügyesen kormányozva pótolhatjuk a párolgási veszteségeket, egész elviselhető klímát teremtve a Kárpát-medencében. Ilyen körülmények között bejöhet a tavaszi vetés, megmaradhat a kukorica, a napraforgó. A választás rajtunk áll. Mehetünk tovább a szélsőségek felé, hős vizeseink dolgozhatnak tovább a mezőgazdaság teljes ellehetetlenüléséért, vagy tehetünk egy próbát, visszaadhatjuk a tájnak a vizet, ezáltal a tájat a természetnek, ezáltal jelentősen javíthatjuk az élet s vele saját létfeltételeinket a medencében.
    Konkrétan mi lenne a teendő?
    Bács-kiskun megyében megyei önkormányzat támogatásával néhány gazda komoly lépéseket tett a vízért. Szank, Jászszentlászló és Pusztamonostor vidékén körvonalazódott egy minta terület képe, ahol jelen ismereteink szerint mindössze egyetlen gazda tiltakozik a víz ellen. Az ő hat hektárnyi meggyese könnyen megvásárolható, így nem képezhet komoly akadályt. Az OVIBER vezette, az Őko rt-t, a VIITERV-Consult kft-t, az Agua-profit ZRT-t magában foglaló konzorcium komoly terveket készített a víz megtartására. Ezek egy töredékét Jászszentlászló mellett a Kalmár-csatornán megvalósították, az eredmények magukért beszéltek. Orgovány környékére pontos végrehajtható terv készült. E két terület összekötése révén egy olyan száz kilométernyi hosszú 35-40 km széles mintaterület alakítható ki már ebben az évben, melyen az itt leírt vízzel kapcsolatos felvetések igazolhatóak, ráadásul a Tarna, a Zagyva és a Tápió vízgyűjtőjébe sodródó vizek a Gerje-Perje rendszerén merőlegesen áthaladva vissza vezethetőek, ráadásul a vízpufferek nagysága és kiterjedése jelentősen növelhető. Ha e mellé visszaállítjuk Monor, Gomba térségének természetes vizeit országrésznyi területen mérsékelhetjük a szélsőségeket. Ennek érdekében jogi és közigazgatási lépéseket is kell tenni. Vagy megvárhatjuk, amíg a szélsőségek éhínséget okoznak, sőt a jelenlegi vízelvezetés gyorsításával, mint tesz azt pl. az Alsó Tisza Vidéki Vízügyi igazgatóság ma is a Dong-ér mentén, siettethetjük a folyamatot. Rajtunk áll. Víz vagy szélsőség, élet vagy halál, ezúttal kezünkben tartjuk a jövőnk.

  10. 9 – N. Tamás:
    Molnár Géza hasznos vesszőparipáját ismerjük. Okos, ügyes elképzelései vannak. Egyetlen nüansz: már nem aktuális. Ami aktuális, a felkészülés a kihalásra.

  11. 10.Tibor bá. A kihalást elöbb megfogja elözni egy társadalmi összeomlás is mert ugye nem egyik pillanatról a másikra halunk ki.Te mikorra teszed a társadalom szétcsuszását amikor nem lesz Államhatalom ….

  12. 11 – Apofis:
    Ökör lennék, ha belemennék találgatásokba. Legfeljebb a menetét sejthetem. Élelmiszer hiány, aztán lázongás, a rendfenntartás megszűnése, túlélési csoportosulások. Öldöklés.

  13. “Ezt a nézetedet már ismerjük. Relativizálsz. Magyarország 93.000 km2, Amerika egy kicsivel több, és nálunk 20 százalékkal várnak kisebb gabona termést a múlt évihez viszonyítva.”

    Tibor bá, most komolyan, mielőtt telerakjátok az utolsó zugot is a házban búzával meg kukoricával, elgondolkodtatok már azon, hogy a szántóföldek hány százalékán termesztenek egyáltalán élelmezési céllal? Ha valóban élelmiszerhiány lesz, akkor ahol most nem konkrétan élelmet termelnek, hanem mondjuk dohányt, ott is átállnak arra. Ma Magyarországon 1 millió hektáron termelnek gabonát, míg a repce, és napraforgó termőterület 700 000 hektár. Majdnem ugyanakkora terület! Ha valóban kincs lesz az élelem, megleszünk mi étolaj nélkül is, max elfelejtjük az olajban sütést. Rengeteg tartalék van a rendszerben minden oldalról, most pazarlunk, a falvakban üresek a kertek, a hülye biogazdaságok, a gyógynövénytermesztés, a virágoskertek, a parkok helyett mindenhol lehetne mennyiséget termelni, ha szükség lenne rá. Magyarország nagyon szerencsés helyzetben van, hogy itt éhezés legyen, ahhoz valamit nagyon el kell basznunk.

  14. 13 – Ir01:
    Nem is kellene különösképpen aggódni, ha Orbánt érdekelné a népe, de csak a pénz érdekli. Majd eladják a termést Kínának jó pénzért, és Sorosra fogják, hogy összeesküdött ellenünk.
    Különben amit írsz az észszerű, de a természet előbb vagy utóbb utoléri az emberiséget.

  15. Ir01
    Az ” elb@-ás” folyamatosan történik a vizek gyors elvezetesével, óriás táblák egybeszántásával, ahol a szántás maga a legnagyobb hatású talajpusztító.

    Károly

    A belinkelt anyag tele van régi beidegződések dogmáival, ideje a talajÉLET serkentésére, a humusz gyarapítására koncentrálni!

  16. 17. Csak annyit a nagy élelmiszerhiány víziókhoz, hogy a kukorica világpiaci ára jelenleg 460 dollár, miközben voltak időszakok amikor 800 dollár körül forgott, pl. 2011-13 között 600-800 dollár között ingadozott. Messze nincs hiány jelenleg kukoricából.

  17. 17 – Ir01:
    1) Ne a saját sorszámodat használd!
    2) Ha nincs hiány, majd lesz. Én erre fogadnék.

  18. 18.
    Szerintem meg benéztél egy fake “hírforrást”. Tele az internet ilyenekkel, amik eltúloznak, lódítanak, hogy valaki figyeljen rájuk. (Gyanítom, az orosz tengeralattjárós is ez a kategória).

    Persze lesz terméskiesés, de messze nem olyan mértékben, ahogy az általad betett műsor/hírforrás lefesti.
    Persze a bajok, időjárási anomáliák szaporodnak, de 2019-ben még betakarítanak annyit, amennyi elegendő amerikai és világszinten.

  19. 19 – Gyarmathy:
    Amióta 400 Ft/1 kg burgonya mi is kevesebb burgonyát eszünk. Ezért nem lesz még egy darabig élelmiszer hiány.

  20. 20 – 21.

    Nálunk a burgonya 75p/2kg, a drágább helyeken 60p/kg (azaz 136 – 216 ft per kg)

    Persze érezhető a drágulás itt is az élelmiszereknél, ami egy év alatt az általános infláció 3-4 szerese volt legalább, de még nem vészes.

    Tegyem hozzá, hogy a pocséklás még mindig döbbenetes, ami már a földeken kezdődik, folytatódik az üzletekben és a fogyasztók is legalább a megvásárolt élelmiszer 30 – 40%-át kidobják.
    Ha hozzáveszem, hogy átlagosan 60%-a elég volna a mostani kalóriabevitelnek, akkor még mindig hatalmas tartalék van a rendszerben. (És a túlzott húszabálást még nem is említettem).

  21. A krumplit nem szállítják messzire, így jobban megérzi a lokális terméskiesést.

    Összeszedtem még pár árat nektek, csak, hogy lássuk mekkora a baj a földeken:

    Búza: 514 /Volt 1000 is az elmúlt tíz évben
    Cukor ár ma: 12.5 dollár / volt 35 is
    Narancslé : 100 dollár /volt 220 is
    Kávé: 100 dollár /volt 300 is
    Szója: 880 /volt 1800 is

    Minden a sokévi átlag alatt mozog valamennyivel. Nem idén lesz hiány, az biztos.

  22. Emberek, nálatok is létezik az élelmiszeripar pofátlansága, amire teljesen véletlenül jöttem rá a napokban, éspedig:
    Kisebb mennyiség, MAGASABB ÁRON!??
    Több mint tiz éve vásárolunk egyfajta tejterméket, hasonlatos a ti körözöttnek nevezett akármihez. A termék 250. gr-os dobozokban volt forgalmazva, a súly szépen , jól láthatóan diszelgett a doboz fedelén.
    Ma veszem észre, teljesen véletlenül, a súlymegjelölés eltünt a fedeléröl, a doboz hátára és jó alulra került, egészen kis betükkel, és most csak 225.gr!!
    A régi ár volt valami 840,-frt, a ti pénzetekben, az új, de kevesebb termék szépen megdrágul az évek folyamán, most durván 1050-1100,-frt /doboz.
    Nem tudom mikor állt be a változás, mert ember legyen, aki képes mindennek utánanézni, figyelemmel követni, csak annyit mondok, hogy néha a kereskedelmi pofátlanságnak nincs határa.

  23. 25 balint

    Ismerős nekem is a Te gondod.
    Véleményem szerint ez is élelmiszerhiány miatt van, de akkor is pofátlanság.
    Én úgy szerzek ebből örömöt, hogy pl. a boltban 100 gr. csokoládét kérek.
    Persze az eladó nem tud adni, tanácstalan, vakarja a fejét, mert már egy tábla csoki 90 gr. vagy valami más, viszont nem szólhat vissza, mert korábban 100 gr. volt.
    Meg különben is, Én vagyok a VEVŐ, nálam a pénz amit szeretne megkapni.
    Egy kis káröröm a kárpótlásom.
    ( A boltos is ludas, mert Ő rendeli és veszi át a szállítótól a terméket, és itt sem hívják fel a vevő figyelmét erre a változásra.)

    Te nem szoktál otthon főzni, ezt most megállapítom.
    Az ételrecepteknél mennyiségi adatok vannak, így a szakács azonnal észreveszi a konyhapénz gyorsabb fogyását.

  24. 25 – bálint:
    Ezt a rejtett áremelést már régen feltalálták, és van belőle haszna a fogyasztónak is. A “Milka” tejcsokoládé volt az első, aki azonos csomagolásban 100 g helyett csak 90 grammot tett bele, ugyanazéret az árért. Nem mindenki vette észre, de 90 g pont annyi örömöt nyújt, mint 100 g, csak nem hizlal annyira. 😀

  25. 26.n/a
    27.Tibor bá
    Hát igen, igy humorosan is lehet nézni a dolgokat, nem mondom.
    De gondoljatok bele, éves szinten komoly pénzekről van szó, háztartásonként.

  26. 28 – bálint:
    Az élet egyre inkább elkurvul, ami ellen tenni semmit se tudsz. A kellő humorral viszont fenntartom az egészségem.

    Ma már egyértelmű, hogy a kisembernek nincs ereje. A szakszervezeteket elsöprik, a melósnak nincs ereje, mert már nincs rá szükség. Ha ugrál, beraknak helyette egy “menekültet”. Tízezreket bocsátanak el. Nézd meg a makacs franciákat, már majd egy éven át kimennek az utcára a hét végén. Mit értek el? Majd megtanulják, hogy befogják a pofájukat. Orbán (Bibi új barátja) új munkatörvényen töri a fejét, amiben a dolgozó még jobban ki lesz szolgáltatva a vállalkozónak. Az emberiség megérett a kihalásra.

  27. ir01 17, 23,

    Az adatok azt mutatják, hogy a keresletnek és kínálatnak semmi köze az árak alakulásához.
    Az árakat a tőzsdecápák alakítják hamis hírekkel.
    Pl. Világ vezető pénzügyi lapban megjelenik, a HÍR, amit a világ többi sajtóterméke átvesz. Az Ej-Haj sziget teljes kávétermését a sáskák elpusztították, kávéhiány várható. Kávé ára megy az egekbe.
    Csak kevesen tudják, hogy az Ej-Haj sziget teljes kávétermelése a világtermelésének 0.0016 %-a. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..