(2876) Wet bulb hőmérséklet

Tibor bá’ online

 

Az angol „wet bulb” hőmérsékletet vagy nem fordítják le, vagy „nedves gömb hőmérséklet” lesz belőle, ahol a „gömb” kissé zavaró. Hiába mentem utána, ennél jobb kifejezés magyarban nem létezik. De mit lehet tudni róla?

16 éves koromba nyári gyakorlat alatt, a volt Goldberger szövődében töltöttem el 6 hetet. Egy hatalmas teremben száznál több szövőgép csattogott, iszonyatos lárma mellett. Egymás szavát nem értettük, mutogattunk egymásnak. A 6 hét munka után 70 forintot kaptam, mint fizetést, amiből vetem magamnak egy tornacipőt, amit valaki Cseszkóból csempészett Magyarországra, mert ott gyártottak tornacipőt, itthon nem.

Ha már a textilnél vagyunk, hadd említsem meg, hogy a fonalak elemi szálai annál szilárdabbak (egy szintig) minél nedvesebbek. Ez azt jelenti, hogy a fonodákban, szövödékben iparkodnak minimum 80 százalék relatív légnedvességet fenntartani, rendszerint úgy, hogy gőzt engednek a levegőbe a plafonon alatt végigvezetett csövekből. Hogy mikor kell kinyitnia gőzcsapot, azt úgy döntik el, hogy mérik a légnedvességet. Ehhez egy lapra felszerelt két higanyhőmérő szolgál, amelyek közül az egyiknek az üvegcső alatt elhelyezkedő, higanyt tartalmazó üveggömböcske be van vonva egy textil zoknival, amit nedvesen tartanak. Ezt hívják magyarul „nedves gömbnek”, az angol „wet bulb” után.

Mi történik? A nedves zokni párolog, a párolgás hőelvonással jár, tehát a wet bulb hőmérő kevesebbet fog mutatni, mint a másik, de csak addig, amíg párologni fog. 100 % relatív légnedvességnél a párolgás megszűnik. Ekkor azonos hőmérsékletet mutat a kettő. Még mindig itt maradva, a hőmérők mellett volt egy táblázat, ami megadta, hogy mikor mekkora volt a relatív légnedvesség.

Pillanatnyilag minket most csak az érdekel, hogy miként hat ez az emberi életre. Szabály az, hogy 35°C wet bulb hőmérsékletet az ember nem tud elviselni, mert a testét nem tudja hűteni. Erről már volt korábban szó, amit többen azzal támadtak, hogy ilyen itt a Földön nem következhet be. Bekövetkezett a múlt héten India és Pakisztán határában. Ezt kivédeni csak légkondícióval lehet, ha ilyen van és áram is van, amivel működtetni kell.

A lényeg, hogy legyetek tisztában a 35°C wet bulb hőmérséklettel, mint határértékkel.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

41 thoughts on “(2876) Wet bulb hőmérséklet

  1. “Szabály az, hogy 35°C wet bulb hőmérsékletet az ember nem tud elviselni, mert a testét nem tudja hűteni.”

    Ez igaz, 100%-ig FIZIKA, mégis vitatni fogják a “hívők”.
    Annyit igazítanék rajta, hogy inkább “törvény”-t használnék a “szabály” szó helyett.

    Tény még, hogy Mo.-on már érezhetően (is) emelkedik a levegő páratartalma.

  2. 1. n/a
    Azt semmiféle hívők nem vitathatják, hiszen ez fizika.
    Amit vitathatnak, az legfeljebb az, hogy létrejöhet-e a földön ilyen állapot, vagy a légkör mozgásai állapotváltozásai ezt kiküszöbölik.
    Ha viszont ilyen állapot létrejön, ott már nem csak a gyengék és betegek, hanem mindenki elhullik, tömegesen, kivétel nélkül.
    Ezért nem hiszem, hogy ilyen már történt, hiszen ott akkor kihalt városoknak, régióknak kellett volna lenni, ami már nagyobb médiavisszhangot keltett volna.
    Viszont az öregeknek, betegeknek az is elég, ha csak megközelíti az állapot a kritikust, sőt, 50 fok közelében szerintem már elég egy alacsonyabb nedvességtartalom is, mert a beteg szív nem bírja a túlhajtott terhelést.

  3. Tibor. Száz százalék relatív páratartalomhoz hő is kell. Egyébként a pára kicsapódik. A száz százalékot el lehet érni, de az egy szövő üzemben az szándékos tömeggyilkosság.

  4. Létezik a nedves hőmérséklet fogalom, a faiparban legalábbis. Nyugodtan lehet használni.

  5. 2 hubab

    Nos, erről beszéltem.
    Leírtad: “… nem hiszem, hogy…”
    Próbáljátok elbagatelizálni, másfelé tekinteni, meg ilyenek…, ahelyett, hogy a helyzetből kihoznátok a lehetséges legjobbat.
    Ti fogtok először átmenni az ismeretlenbe.

    Pl.: A gazda a posztban leírt egy légnedvességmérő eljárást két hőmérővel. Ez kellően “testközeli” módszer, érdemes megjegyezni.

    Higgyetek, Ti dolgotok.
    Én biztosra megyek (már amennyire ez lehetséges).
    Rendbe tettem a légkondit, mert abból baj nem lehet, és még az agregátort is, meg vettem/tettem bele benzint.
    Biztosra veszem, hogy sokan fognak gyakorlatiasan gondolkodni és bekacsolják a klímájukat, mert az ima nem segít, és akkor pedig jön a túlterhelés, áramszünet, meg minden.

  6. 5. – “rendbe tettem a légkondit” “agregátorba tettem benzint” – gratula, CO2 emissziód garantált, Te is egy pozitív visszacsatolás vagy 🙂 Én egy kőházban élek, ha nagy a napi max hőmérséklet (35 C) , és az éjszaka is túl meleg, akkor max 28 C volt a házban, nem légkondi kell, hanem le kell állni a kalória bevitellel nyáron. Azért itt nálunk nem fog egyhamar beállni a 37 C és 100 % relatív páratartalom…de az első lépés a zabálás visszafogása(magyar embernek nehéz, inkább klímás étterembe ül enni, aztán kimegy és rosszullesz, vagy fokozza előtte az autóban egy 19 C-ra állított zsírégetéssel), inni meg majd nem kell sokat, mert a szervezet nem veszív folyadékot. 36 C körüli a belső hőfokunk, ha megtanulunk sziesztázni, optimálisan étkezni, akkor lesz esélyünk.

  7. 6 Szabolcs

    Tetszett a hozzászólásod!
    Most pedig a lecseszés. HI.
    Idéztél: “agregátorba tettem benzint”
    Pontatlan voltál, így Írtam: “…meg vettem/tettem bele benzint…”
    Kicsi hibának látszik, nekem nem is gond, de Te hatalmas hibát követtél el.
    Azt olvastad amit olvasni akartál, és nem azt ami le volt írva. Így nem lehetsz sikeres.

    A CO2-nél már visszafordíthatatlan a helyzet, nem is erőlködök emiatt.
    A többi kb. jó.

  8. 3 – Dan!
    Nem Tibor vagyok, hanem Tibor bá’, itt neked is!
    Légy szíves gondold át, amit írtál, vagy nézz utána!
    Minden hőfokon létezik 100% relatív légnedvesség. Csak ez más-más H2O mennyiséget jelent tömegben. Ezért relatív. 100 %-nál a pára mindenképpen kicsapódik, még mínuszban is, például télen a havazás. A fonódában nem 100, csak 80 % a célérték. Ennyit írtam. Ne aggódj a fonónőkért 😀 .

    6 – Szabolcs
    Én is kőházban élek, én építettem, 80 cm vastag. Ebből 15 ciklopp kő, 20 hőszigetelő tégla, a többi vasbeton. 3 napig állja a 35 °C-t. Ezt követve tartaná a 30°C-t. A vastag fal jól szigetel meleget-hideget egyaránt. De 3 nap után be kell avatkozni. Különben 28 °C-ban se lehet nyugodtan élni 24 órán át. Ezt verd ki a fejedből, mert nem igaz.

  9. 8. és 6.
    Picébe kényelmesen leköltözök a legnagyobb melegben is 20 fok körüli a hőmérsékelt.
    5. n/a
    Benzinnel és gázolajjal vigyázni kell. Nem szabad a modern gépekben tárolni mert megeszi a karburátor gumimembránját az adalék. Másik dolog, hogy az adalékolás, növényi olajok kiválnak. Már többször szembesültem vele, hogy megromlik az üzemanyag. Mind Makita, mind Hitachi kerti gépeimnél felhívták a figyelmet a szakszervizekbe, hogy 3 hónapnál idősebb benzinnel ne használjam mert nem működik. Sajnos igazuk van, mert féléves benzinnel be sem indul.

  10. Dél Indiában már vízjegy van.Persze itt félreérthetjük egymást mert a hírek azt mondja hogy dél indiában.Ez lehet 5 Magyarországnyi terület.De lehet csak 5-10 falu aminek a fekvése épp olyan hogy kiapadt a víz. Mert a média szeret nagyítani, mi van ha ilyen helyre kimegy a kamera és le lehet adni a 6 órási hírekbe hogy egész dél indiában nincs víz és jegyre osztják.Ember nincs aki leellenőrizze mi az igazság nemhogy Indiában, de még ha Mo-on lenne ilyen és megjelenne egy cikk a neten akkor sem tudnánk hogy mi az igazság.

    Nem kötekedni akarok a magam állítássával, csak az igazságot keresni. Ha nincs víz Indiában akkor a risz árának is az egekbe kellene szökni.

  11. 9 SzJ

    “Benzinnel és gázolajjal vigyázni kell.”
    Igen, így van.
    A saját tapasztalatom! szerint a benzin 2-3 év után is használható a “modern” gépekben.
    Persze eltérő lehet a vásárolt benzin minősége, összetétele.
    Amit MINDIG megteszek, hogy nem hagyom a benzint a gépben. Használat után a tankot, és a karburátort kiürítem.

    Most néztem rá a külső hőmérőmre: 32 Cfok és 80% pára.

  12. 8 Tibor bá’,

    azt én nem mondtam, hogy 28 C esetén kiválóan érzem magam, és azt sem, hogy olyankor nem töltök sok időt a Balatonban, nyakig a vízbe merülve, ha majd már az is több lesz, mint 36 (jelen esetben a tómegder kiürülés veszélye kisebb), na akkor lesz baj…Néha beiktatok egy klíma edzést, legutóbb 13:00 – 15:00 között volt módom füvet nyírni, nem halasztottam el a meleg miatt, igazán kemény dolog 35 C -ban minimális fizikai munkát végezni, érdekes tapasztalat, amikor issza az ember fél liter szám a vizet és folyik ki izzadtság formájában, tényleg megterheli a szervezetet, főleg így 40 felett.

  13. 9 – SzJ:
    Makita fűkaszám van. Szeptemberben hagyom abba a kaszálást, és májusba kezdem újra a szeptemberi benzinnel. Egyből beindul. Hogy lehet, hogy nálad ez nem működik?

    10 – Andrew:
    Keresgéld tovább, és csak akkor jelentkezz irományoddal, ha megtalátad.

  14. Emberek, a klima megugrásának vannak más , főleg agrárterületi vetületei is!Lassú, majdnem észrevehetetlen változásokról van szó, amit nenigen vesz észre az átlagember, éppen a folyamatok lassú mivolta miatt, de a társadalom falai repedeznek, nagyon lassan ugyan, de repedeznek. A Titanic is lassan súlyedt el, mi is!!
    Lehetséges, sőt logikus, hogy például a vizhiány NÁLATOK , Magyarban kevésbé vagy egyáltalán nem probléma, lévén egész más éghajlatról szó, ahol, – velünk ellentétben – még néha esik az eső nyáron is, még vannak folyók, amelyekben még folyik a viz, legalábbis egyelőre.
    De ime mi van szárazabb helyeken, errefelénk,és ami félő, begyürüzik majd hozzátok is:
    1.Nincs elég viz, ergo a marhaállomány nagyrésze kényszervágásra került, a hús lengyel, illetve argentinai mimport.Itt jön be az esetleges üzemanyagválság, amennyiben Irán körül kitör valami balhé, ki fog bármit bárhonnan importálni?
    A lecsökkent állomány csak éppen a tejet fedezi, tejtermékek Olaszból, Spanyolból, Németből és litvániából érkeznek, egyelőre, mig van kőolaj!!
    2.A rizs ára tavaly óta 30% emelkedett, és még igy sincs MINDIG!!
    3.Azöldség/gyümölcsárak tavaly óta 70 -ird és monddd HETVEN százalékkal emelkedtek Aránytalanul drága a viz!
    4.A desalination telepek műszaki gárdája már rekedtre ordibálta magát, hogy kell legalább még egy, a meglévőket kissé tehermentesiteni. Pusztába kiáltott szó!
    Már rég nem alszom nyugodtan éjszakánként!
    És ez még csak a kezdet, higgyétek el!!

  15. A rizs tényleg sokat drágult, arányában többet mint a többi élelmiszer. 3 év alatt 50%-ot.
    A klímaváltozás egyik tünete a már-már trópusi viszonyok. Az idei csapadékos és meleg idő szinte elviselhetetlenné tette a körülményeket. A szúnyogok még hagyján, de a víz-, és vizes felszíneket(pl. izzadó emberi test) kedvelő böglyök, bagócsok elképesztő számban jelentek meg a napokban.
    Ez a már-már elviselhetetlen szint!
    Néha azt kívánom, bárcsak nagyobb lenne a relatív páratartalom, olyan nagy, hogy izzadni se tudjak bele a vakvilágba.😉 mert így olyan vagyok a bagócsoknak mint fény az éjszakában. Ma 68-at ütöttem le légycsapóval fejés közben. Na ki akar parasztkodni?🤣

  16. 3 Dan
    Az már kiderült, hogy nem nagyon érted a relatív páratartalmat.
    Ahhoz nem hő kell, hanem akármekkora abszolút víztartalom, és hozzá kellően alacsony hőmérséklet.
    Akkor is lehet telített a levegő vízpárával, mikor mínuszok vannak, ilyenkor köd lesz, és deresedik, meg zúzmarásodik a környezet.
    Magas léghőmérséklet esetén a levegő rengeteg vizet képes felvenni, alacsony esetén meg alig.
    És hol írt Tibor bá’ arról, hogy 100 %-os párát akartak volna létrehozni az üzemben?
    Egyébként amikor köd van, akkor ott 100 % a páratartalom, hiszen egy része már kicsapódik vízcseppekké, mégsem hal meg ettől senki, ha a hőmérséklet jelentősen alacsonyabb az ember testhőmérsékletétől, sőt, akár fázni is lehet…

  17. 13. Tibor bá’
    Makita DBC 4010 kétütemű fűkaszám van 2db, az egyik 7 éves a másik 1 éves. Pedig OMV kúton vásárolom a benzint 95-ös oktánszámút. Négyütemű esetén lehet, de nekem ez a tapasztalat.

  18. 5 n/a
    Na jó, a “nem hiszem” kifejezés részemről nem bizonytalanságot fejez ki, csak egy eufémizmus volt arra, hogy biztosan nem úgy volt, csak finom akartam lenni… 🙂
    És semmit nem bagatellizáltam el, én csak arra utaltam, hogy ha az említett állapot már bekövetkezett volna a föld bármelyik régiójában, ott már csak hullák lennének.
    Ez természetesen nem zárja ki, hogy még bekövetkezhet a jövőben.
    A szórványos halálesetek legfeljebb arra utalnak, hogy az állapotok közelítenek a kritikushoz, de a lakosság többsége még bírja…

  19. Én az abszolút és relatív páratartalom megértéséhez egy olyan hasonlatot tennék, mintha egy pohárba valamennyi vizet öntenék, és megállapítanám, hogy a pohár hány százalékig van tele.
    Aztán vennék egy nagyobb poharat, és ugyanazt a vizet átönteném bele, és megismételném a mérést, hány százaléknyi a pohárban a víz.
    Nyilván kisebb százalék fog kijönni, pedig a benne lévő víz ugyanannyi.
    Ebben az analógiában a víz mennyisége az abszolút nedvességtartalomnak, a pohár mérete meg a a különböző hőmérsékletű levegő vízfelvevő képességének fele meg.
    Hidegebb levegő – kicsi pohár, melegebb levegő – nagyobb pohár.
    Még úgy is működik az analógia, hogy ha a nagyobb telített pohárból akarnám átönteni a kisebbe a vizet, akkor az esetleges felesleg kifolyik, a levegőből meg kicsapódik eső, jég, hó formájában…
    Zavaros magyarázat

  20. 14: Bálint, Ti még jó helyzetben vagytok, mert van épkézláb vízügyi politikátok, és működik a gazdaságotok, van pénzetek is rá.
    De Dél-Afrikától Indiáig a legtöbb ország nyomorog, se technikájuk, se pénzük, se normális államstruktúrájuk. Ha jön a nagy baj, a vízhiány és a forróság, a felük gyorsan meghal, de a másik felük elindul felénk.
    Ez több milliárd ember! Na, akkor leszünk bajban.

    18: Állítólag Indiában több falu kiürült már a hőségtől. Az mondjuk lehet, hogy nem várták be, amíg tömegesen meghalnak, bementek a legközelebbi városba, ahol légkondi is van.

    Számomra teljesen hihető, hogy akár már most, akár a közeljövőben a Föld legmelegebb pontjain időnként bekövetkezzen a 35°C nedveshőmérséklet. Hogy itt, nálunk, Magyarországon, azt viszont nehezen tudom elképzelni egyelőre.

  21. Benzinhez: 98 feletti premium benzinekben nincs (vagy csak nagyon minimalis) etanol. Ezt az infot kutasoktol kaptam.
    Azzal erdemes kijaratni a gepeket. (vagy akar tarolni)

  22. 18 – hubab:
    Ez a hozzászólás azt implikálja, hogy én valótlanságot írok (hogy finoman fejezzem ki magam). Vagyis, hülyeségeket írok össze-vissza (hogy ne finomkodjak). Mondjuk ez elég nagy fokú pimaszság, de ezen lépjünk túl. Nyilván nem jártam Indiában, de az se elképzelhető, hogy össze-vissza hazudok. A valóság az, hogy az indiai meteorológia adta az adatokat egy színes térképpel együtt, ahol fel voltak tüntetve a pontos földrajzi helyek. Azt pedig a magyar hírszerkesztők is lehozták hogy Indiában 51,5 °C rekord volt. Ez mellett a 35°C wet bulb hőmérséklet nagyon is elképzelhető.

  23. Nyájas és verejtékező Olvasó- / Íróközönség, ha valaki tudna rajtam segíteni egy Aszmann-féle páratartalom táblázattal – ennek a metódusát írta le Tibor bánk a száraz és nedvesített ballonú hőmérő használatával – hálát éreznék. Az én táblázatomnak elég szűk a hőmérsékleti tartománya (Földalatti nukleáris óvóhelyről származik, ott nagy melegre nemigen számítottak). Egyébként remekül használható, százalékra pontos. Továbbá, ha valakinek van kedve a botanikus kert pálmaházába ellátogatni, belekóstolhat a 100%-os párába és kielemezheti mit reagál a szervezete. A levelekről csorog a folyamatosan kicsapódó víz. Mégegy élmény: É-Ny Írországban bőven volt alkalmam tapasztalni a hőérzet megváltozását magas páratartalom mellett. Nyaranta legfeljebb huszonpár fokig megy fel a hőmérséklet nappal (bár a tél se sokkal hidegebb), és bizony egy szál pólóban ekkor már verejtékezik az ember ezen a nedves, párás vidéken.

  24. Hubab. Őszintén szólva nem tudok mit kezdeni a relatív szóval páratartalom esetén.

  25. 25,Feri
    Sajnálom, de a “fejlödő”népek az ekoszisztéma legnagyobb ellenségei, ők, és nem a nyugat a legnagyobb környezetrombolók.
    Felelötlen szaporodásuk miatt elhasználnak, felzabálnak, elfogyasztanak és elsorvasztanak maguk körül mindent!! Minden fát és az utolsó füszálat!
    Ne csak Indiát nézd, vess egy pillantást Dél-Afrikára!

  26. 22. Tibor bá’
    Ezt a helyzet kiéleződést szerettem volna elkerülni, elnézésedet kérem, ha sértőnek érezted a megközelítésemet.
    Én pusztán logikailag rövidre zártam az eddig elhangzottakat.
    A 35 fokos nedves hőmérő ember számára elviselhetetlen, ez biztos.
    Ebből következik, hogy ahol ez előáll, csak hullák maradhatnak, ahogy erről már korábban többször szó volt, ez is rendben van.
    Ha az említett területeken nem halt meg tömegesen mindenki, akkor ott nem lehetett ez az állapot.
    Feltehetőleg közel állhatott ehhez, ezért lehetett sok haláleset, ezért a leírtakat nem tartom hazugságnak, valótlanságnak, csupán elfogadhatóan nagyvonalú közelítésnek.
    Hozzászólásom n/a-nak szólt, aki elbagatelizálással vádolt, pedig én egy szóval sem mondtam, hogy a helyzet nem veszélyes.
    A nagyszámú halálesethez nem szükséges a 35 fokos nedves hőmérő, ahhoz már az is elég, ha megközelíti az állapot, és a gyengébbek nem bírják…

  27. Többen beszéltek itt Indiáról. Ami most ott történik, az egyáltalán nem egyedi és új dolog. Minden évben ezrek halnak meg a monszun előtti hőhullámok során. Rosszabb években többezren. A vízhiány is sok-sok éve állandó probléma így monszun előtt, azután meg majd az áradások okozzák a problémát…

    Itt egy 3 éves, 2016-os CNN-cikk linkje erről: https://edition.cnn.com/2016/05/20/asia/india-record-temperature/index.html

    Itt is 50 fok feletti hőmérsékletről, ezrek haláláról, szárazságról beszélnek. És így volt ez 20 éve is, erről mindenkit biztosíthatok. The same old song…

    Többször voltam ott, az év ezen szakaszában megtapasztaltam én is a 43, sőt rövid ideig a 45 fokot is. A mondanivalóhoz kapcsolódva valóban azért nem annyira halálos, – feltéve, hogy rövid ideig tart – mert ez a száraz évszak vége (és a száraz alatt érts nagyon szárazat), a páratartalom akár 20% alatti is lehet. Ami engem illet, én a magam részéről sokkal nehezebben viseltem azt, amikor megjött a monszun, a legmelegebb napszakban a hőmérséklet 42-ről 30 fokra csökkent, viszont a páratartalom 90% fölé nőtt. Na az a borzasztó, legalábbis nekem.

  28. 24 Dan
    A relatív itt annyit jelent, hogy összehasonlítjuk, hogy a levegőben lévő vízpára hány százaléka annak, amelyet az adott hőmérsékletű levegő maximálisan képes lenne felvenni.
    Ezért van, hogy a melegedő levegő relatív nedvességtartalma melegedés közben folyamatosan csökken annak ellenére, hogy abszolút értékben egy grammal sem csökken benne a vízpára mennyisége…

  29. Minden egyes ezred hőmérséklethez tartozik egy harmatponti hőmérséklet. Ez nem felületi hőmérséklet függő. Mivel a légtömegek sem mindenhol azonos hőmérsékletüek. És magasság tekintetében sem állandó a légnyomás érték. Persze lehet hülyeséget írtam.

  30. 30.Dan. Nehogy elkezdj magyarázatot keresni arra, hogy relatív páratartalom nem létezik! Jó szándékú figyelmeztetés. Inkább gondold át a poharas analógiát, szerintem nagyon jó.

  31. Bálint. A rizs ára felment Izraelben? Thaiföldön meg lement a rizs felvásárlási ára. Összegezve, a kereskedők duplázták a haaznukat. 🙁

  32. 31 – Csont:
    Az ember a műszaki kifejezéseket megtanulja 25 éves kora előtt, és nem kérdőjelezi meg, mit miért hívnak. Ha 40 éves kora környékén akarja megérteni a világot, akkor állandóan nehézségekbe ütközik, mert addigra kialakul a fejlett kritikai érzéke. Különben azért relatív a légnedvesség, mert ugyanannyi pára mennyiség légnedvesség hatása függ a hőmérséklettől. Tehát egy relatív, azaz viszonylagos érték. – Ne értsd félre, nem téged oktatlak, hanem azokat, akik még ezt elolvassák rajtad kivül.

  33. Ok magyarázzátok el ha minden egyes hőfok értékhez, és légnedvesség százalékhoz tartozik egy harmatpont, akkor hol van ebben a viszonylagos.

    Nem a harminchat fok melletti 95 százalékos párával van gondom, hanem azzal hogy a párakicsapódás folyamatos. A harmatpontok, illetve a százalék értékek függvényében. Tényleg magyarázzátok el.

  34. 34 Dan

    A parakicsapodas nem folyamatos, csak akkor ha hutod a levegőt. Ha 10 fokos levegőben van 1 liter víz, és ez a 100% páratartalom, akkor a levegőt folyamatosan melegítve, nincs kicsapodas. 80 fokon viszont tegyük fel, már 10 liter víz “beleférne” a levegőbe, ergo itt már csak 10% a páratartalom. A számok csak fiktívek, emiatt ne cseszegessetek! És igen, ez egy i-pad. Nem tud magyarul!

  35. 35 – Technomuzsik:
    Én azért cseszegetlek most, mert ha tudományos, műszaki dolgot magyarázol, akkor elvárható, hogy pontos legyél, ne pedig pongyola. Hasból vett számokat használhatsz, ha ezt közlöd. Ez OK. de 10 fokos MENNYI levegőben van az egy liter víz. Én persze tudom, hogy neked egy m3 járt a fejedben, de más nem tudja, és nem is érti.

  36. 35. Tehát ha meghatározod a mértékét, akkor folyamatos, ha nem akkor meg nem az? A dolog lényege. Hőforrások közelében, sőt benne is van élet. Minden harmatpont táblázat 95 százalék maximum párával számol. Az adott hőfokhoz minden százalék arányban van egy kicsapodási hőfok. Relatív egy természetes légtömeg nem vesz fel vizet csak az adott kicsapodási százalékig a hőmérsékletének megfelelően. Az meg nem relatív.

  37. 34.Dan: Miért magyarázzuk el? Ezer helyen elmagyarázzák profi módon, jobban mint mi. Miért írjon itt valaki fizika könyvet?

  38. 37 Dan
    Valamit nagyon túlbonyolítasz.
    Egy köbméter 20 fokos levegő képes felvenni maximum x gramm vizet. Ha mégsem tartalmaz ennyit, csak ennek 30 %-át, akkor ennek a levegőnek 30 % a relatív, azaz viszonyított nedvességtartalma.
    Mert viszonyítom a tényleges nedvességtartalmát a lehetséges maximumhoz.

  39. Csont. Mindegy. Hagyjuk. Bigott vagyok fix számok tekintetében a relatív jelzővel szemben. Ennyi. Valószínű ezt az épitőipar hozza ki belőlem. Elnézést.

  40. Dan, mikor kíváncsiságból rágugliztam valami definícióra, egy épületgépészeti lap volt az első, ami egy kiváló egymondatos magyarázatot adott. Csak erre gondoltam, miért nem teszel Te is ennyit. Egy sörfőző fórumon is mindig kérdeznek emberek olyanokat amit ingyen letölthető könyvekből elolvashatnának, de inkább valaki a fórumon magyarázza el. Na, sok sikert, szerintem utólag neked is vicces lesz, mit értetlenkedtél ezen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..