(2865) Az Ománi-szoros rejtelme

Tibor bá’ online

 

A mai nap híre, hogy az Ománi-szorosban két tartályhajót torpedó támadás ért. A két hajó lángokban. A két hajó legénységét (44 fő) az iráni parti őrség megmentette. Washington azonnal reagált, szerintük majdnem biztos, hogy Irán követte el a támadást.

A torpedókat egészen biztos tengeralattjáróról lőtték ki, mert a merénylő nyilván nem akarta, hogy észleljék. Tengeralattjárója az arab terroristáknak nyilvánvalóan nincs. Vagyis a támadás mögött olyan ország állhat, amelyiknek van haditengerészete, és érdeke az eszkaláció fokozása. Ez aligha lehet Irán. Irán ezt valóban beígérte, de csak válaszlépés formájában. Iránnak nem érdeke egy háború.

Felmerül a kérdés, kinek az érdeke? A válasz egyértelműen Izraelé, és van is nekik (német építésű) tengeralattjárójuk. Képesek lennének ilyesmire? De mennyire, a Hatnapos háború idején megtámadták és el akartak süllyeszteni egy amerikai telekommunikációs hajót, a US Liberty-t. A feltételezett terv az volt, hogy a támadást Egyiptomra fogják, amivel sikerül bevonni a háborúba Amerikát.

A mostani támadó megnevezése természetesen csak feltételezés, de a logika efelé mutat. Most a kérdés, mit fog lépni Amerika. Ha nem támadják meg Iránt, akkor a közeljövőben várhatóak lesznek további provokációk. Úgy tűnik, addig nem nyugszanak, amíg nem robban ki egy háború. Hogy ez nukleáris háborúvá változhat, az nyilvánvalóan nem érdekli a provokátort.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

20 gondolat erről: „(2865) Az Ománi-szoros rejtelme

  1. Izraelből nem egyszerű észrevétlenül eljuttatni egy tengeralattjárót az Ománi-öbölbe, majd vissza, ezért ennek – ha nem is zárhatjuk ki – elég kicsi a valószínűsége. A hajókban „viszonylag” kis kár keletkezett, ezért nem úgy tűnik, mintha komolyan el akarták volna azokat süllyeszteni, azaz nem kívántak azonnali háborút kiváltani. Ha Izrael állna a támadás mögött, a két hajó már a tenger fenekén lenne.
    Viszont az olajár azonnal és előre láthatóan emelkedni kezdett, tehát azt kellene megnézni, hogy ez kinek állhatott érdekében azok közül, akik rendelkezhetnek tengeralattjáróval a környéken: Szaúd-Arábia és az öbölmenti olajállamok, USA, Oroszország, nagyjából ebben a valószínűségi sorrendben.
    Az olajtermelő arab országoknak egyértelműen jól jön az áremelkedés, de vigyázniuk kell, hogy éppen csak ne legyen háború, mert akkor nem tudnak a lezárt szoroson keresztül szállítani. Jelen esetben ez teljesül.
    Az USA a saját olajtermelőit támogatja, a többi országot szivatja az áremelkedéssel, de nem szeretne egy kétes háborúba keveredni, tehát ők is vigyáznak a károkozás mértékével. Viszont az esetre hivatkozva tovább lehet szorítani Irán tökeit. Kellemetlen mellékhatás, hogy egyben Oroszországot is támogatják, tehát csak kismértékben növelhetik a feszültséget, pont ahogy most történt.
    Az orosz költségvetésnek is kell a bevétel és bár szavakban Irán barátai, azért a tettekben ez nem mindig nyilvánul meg. Egy ilyen huncutkodás talán még bele is férhet, bár a lebukás kockázata miatt ez egyáltalán nem valószínű.
    A környéken Irán az egyetlen, akinek nem érdeke egy ilyen incidens. Nem is értem, hogy a haditengerészetük miért nem biztosít védelmet a tankereknek.

  2. Ha jól tudom, a két megtámadott hajó, iráni volt.

  3. Nem. Panamai zászló, japán tulaj. Amúgy a japó minelnök ëpp Iránban tárgyalt mikor ez történt. Másik hajó Dël Koreai.

  4. Esélyesebbnek látom az USS Abraham Lincoln anyahajó megtorpedózását.
    Amerika ezért vitte oda már ők is használhatatlan rozsdás roncsnak tartják ezt.

  5. 5 – Bazs:
    És mi lesz az ötven valahány vadászbombázóval?

  6. 1.

    „Izraelből nem egyszerű észrevétlenül eljuttatni egy tengeralattjárót az Ománi-öbölbe, majd vissza, ezért ennek – ha nem is zárhatjuk ki – elég kicsi a valószínűsége.”

    Izrael nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik akár Szaúd Arábiával titkosszolgálati szinten, tehát nem lehetetlen, bár tényleg valószinűtlen.

    ” Ha Izrael állna a támadás mögött, a két hajó már a tenger fenekén lenne.”

    casus bellinek elég a támadás is, ha elsüllyednek, akkor technikai jellegű nem kivánt komplikációk is keletkezhetnek.

    „A környéken Irán az egyetlen, akinek nem érdeke egy ilyen incidens. Nem is értem, hogy a haditengerészetük miért nem biztosít védelmet a tankereknek.”

    az iráni hadihajókat nem szivesen látják a kezdeményező felek. Azonkivül csak a támadók malmára hajtanák a vizet, hiszen ha egy incidens során ott lennének a közelben az iráni hadihajók, Pompeo azonnal világgá kürtölné, hogy az irániak támadtak. Ők pedig nem tudnának védekezni, mert szóhoz sem engednék őket jutni. Korábban már irtam arról, hogyan működik ez az angolszász kultúrában.

  7. 7.

    casus belli témához adaléknak:
    akár az is elképzelhető, hogy ez egy teszt volt, mégpedig felmérni a szövetségesek szándékait ( azt hiszem nyilvánvaló , hogy részemről kizártnak tartom az iráni támadás lehetőségét ), mivel már egy ideje, fokozódó intenzitással megy a szájkarate, viszont némely szövetséges, beleértve az aurópaiakat is, szkeptikusak, vagy legalábbis nem akaródzik nekik fejest ugorni egy nyilt konfrontációba Iránnal.

  8. Kicsit morbid, de ha az elzo post igaz (meghalunk 1200ppm Co2-nel), akkor igazabol csak egy nuklearis tel tudna segiteni abban, hogy ne jussunk el odaig. A populacio is visszaesne, az ipari termeles is…

  9. 7 – sleeper:
    Izraelnek vannak német gyártmányú, igen csendes, atom meghajtásos tengeralattjárói.

  10. Mindkét hajóról azt jelezték, hogy a támadások a felszínről származnak, @DryadGlobal.
    Front Altair hajótest a jobb oldali oldalon részben a vízvonal alatt sérült.
    Tengeri akna eredetű sérülés lehet.
    újabb false flag

  11. Re:10
    Nincs Izraelnek atomtangója, mert a német tangók diesel-villanyos(akkus) meghajtással mennek, ellenben SLBM-ből többet is tud hordozni.
    Tisztán villanyos üzemben nagyon csendesek a gépek, el lehet pár száz kilométert sunnyogni vele…

  12. 12 – dajtás:
    Az én forrásom szerint rendelkeznek atommeghajtással.

  13. 15 – n/a:
    Nem eltűnt, hanem a rendszer visszatartja, ha egynél több URL van benne.

  14. Izraelnek disel/elektromos(AIP) tengeralattjáróik vannak.

    Tengeralattjárók
    S-osztály
    INS Tanin
    INS Rahav
    T-osztály
    INS Leviathan
    GAL-osztály- német 206A típusú tengeralattjáró
    INS Gal
    INS Tanin
    INS Rahav
    Dolphin-osztályú Type 800 tengeralattjáró
    INS Dolphin 1999
    INS Leviathan 1999
    INS Tekumah 2000

  15. 10. Tibor bá’
    Picit árnyalnám a többiek hozzászólásait:
    Izraelnek diesel-elektromos tengeralattjárói vannak, de három Delfin-osztályú fel van szerelve üzemanyagcellás áramellátással is, amivel kb. egy hetet tudnak folyamatosan a víz alatt tölteni. Ezt bevetésenként egyszer tudják megtenni, mivel az üzemanyagcellák a tengeren nem tölthetők újra.

    De a legújabb hírek szerint a tengeralattjáró teóriát elvethetjük, mivel a sérülések a vízvonal környékén, picit felette történtek, tehát vagy rakétával lőttek rájuk (természetesen az Iránnal ellentétes oldalukon), vagy még az indulás környékén ragasztottak rájuk aknákat.

  16. Erős a gyanum, hogy arra megy ki a játék, hogy az Iráni Forradalmi Gárdát és ezzel a Houti fegyveres erőket az ENSZ Bt-nél terror szervezetek listájára vegyék fel, hogy így később könnyebben indíthassanak ellenük támadásokat. Kérdés hogy mit lép erre Kina és Oo. És erre mit lép majd a két említett fegyveres erő, mert meglátásom szerint egyszerűbb megtámadni egy szaudi olajlétesítményt, mint hajókat, vagy lezárni a Hormuzi-szorost.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük