(2863) A végső válasz

Tibor bá’ online

 

A végső válasz megértéhez először is, le kell vetnünk az isten vágyat, mert az isten utáni vágy teljesen leblokkolja az emberi agyat. Utána meg kell szabadulni a „földi” gondolkodástól, mert nem teszi lehetővé a független okoskodást. Megvan? Akkor rajta!

Megszületünk és öntudatra ébredünk. Észleljük, hogy „It’s a wonderfull world”. Elfogadjuk úgy, ahogy van, amihez hozzátartozik a folyamatos tapasztalatunk. Erre támaszkodva világossá válik számunkra, hogy semmi sincs magától, mindent létre kell hozni, még egy fogpiszkálót is. Azt is megtapasztaljuk, hogy mindennek van, volt kezdete, aztán szép lassan elhasználódik, és mindennek vége lesz egyszer, legfőképpen az emberi életnek.

Aztán megismerkedünk előttünk élő kutatókkal, akik feltárták közvetlen környezetünk múltját, majd a távolabbiakét is. Ezt követi annak észlelése, hogy az egész világgal kapcsolatban van egy olyan széles körben elterjedt nézet, hogy isten teremtette. Vannak, akik ezt tagadják, de nem tudnak helyette nyújtani semmit. Pedig egyszerű.

A lét (ami több mint az ismert világmindenség) teremtés nélkül mindig is volt, kellett, hogy legyen méghozzá kezdet nélkül. Hogy ezt nem tudjuk elképzelni az nem jelent cáfolatot. Kellett, hogy legyen, mert az alternatíva, vagyis, hogy soha, sehol semmi, az nem valós alternatíva. A nemlét nem csak elképzelhetetlen, de képtelenség.

Az örök vita úgy szól, hogy Istennel semmi se oldódik meg, mert OK. Isten teremtette a világot, de ki teremtette Istent? Mert az emberi tapasztalat szerint mindennek kell lenni alkotójának. Ismereteink szerint elsőnek Cicero (I.e. 106-43) állt elő az ötlettel, hogy semmi sincs magától, mindent valakinek létre kell hozni. Ugyanezt az elvet vallotta Thomas Burnet’s (1636–1715). Legismertebb teremtés hívő Villiam Paley tiszteletes (1743-1805), aki kijelentette, hogy  “There cannot be design without a designer”. Nem létezhet egy szerkezet tervező nélkül. Példának felhozott egy zsebórát a tengerparton, amit ha meglátunk csakis arra gondolhatunk, hogy azt valaki megalkotta, és nem a tengerből jött elő csak úgy alkotó nélkül.

A Földön élő ember megtanulja, hogy semmi sincs magától, mindent valakinek meg kell teremtenie. Ez annyira magától érthető, hogy senki se támadja meg az „és Istent ki teremtette?”

Pedig a dolog roppant egyszerű. Istent senki se teremtette, mert nincs is Isten. A lét pedig mindig volt, mert nem lehet másképp. Tudom, már írtam, de ezt meg kell érteni. Mindig volt. Ez az alapállás. És ha mindig volt, nem változik, akkor nem lehet másképp csak a lehető legtökéletesebb. Legtökéletesebb?

Amit már tudunk: A 92 természetes elem, az atommag szerkezete, a keringő elektronok, elektron pályák. A szubatomi részecskék bonyolult hálózata, a gyenge és erős magerők, az elektromosság, a gravitáció. Ezek rendkívül pontos hangolása egy olyan világot testesít meg, ahol minden magától jön létre, fejlődik, tart valami felől, és halad valamik felé. Nincs benne cél, amit el kellene érni. Minden csak történik úgy, ami a rendszerből adódóan lehetséges. Az egész emberi agy által fel nem fogható, mert ellenkezik mind azzal, amit életünk folyamán tapasztalunk.

Ha valaki keresi az isteni gondoskodást, az isteni akaratot, az isteni célt, akkor nagyon, de nagyon melléfog. Ha kutatja, hogy mi velünk a célja a természetnek, akkor nagyon mellékvágányon van. Ha valaki ragaszkodik olyan fogalmakhoz mint erkölcs, jóság, tisztesség, jutalom, büntetés, kegyetlenség, megértés, stb., akkor nem ért az egészből semmit. Ezeket a fogalmakat mi emberek hoztuk létre, de ezek a természet mechanizmusában nem lelhetők fel. Minden csak van, és az alaptételekből adódóan fejlődik, időben változik az alapvető törvények irányítása mentén. Az örökké létező létből ez jön le, nem több és nem kevesebb.

Mi, akik élünk, örülhetünk annak, hogy részesei lehetünk ennek a csodás világnak. Megismerhetjük, kifejlődött agyunkkal megérthetjük nagyszerűségét, és csodálhatjuk hallatlan sokszínűségét. Végül pedig élvezhetjük a lehetőségeket, ha van kedvünk élni vele.

Végezetül összefoglalva: A lét azért van mert az alternatívája elképzelhetetlen. A léten belül az elrendeződés a lehető leglogikusabb, mert miért lenne más?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

28 thoughts on “(2863) A végső válasz

  1. A vallás belénkverte a kiválasztott, minden ura státuszt. Ezért működünk természet ellenesen. Nem tartjuk magunkat evilági lénynek. Emiatt fogunk kihalni.

  2. Tiszteletem, Tibor bá’

    “A lét pedig mindig volt, mert nem lehet másképp. Tudom, már írtam, de ezt meg kell érteni. Mindig volt. Ez az alapállás. És ha mindig volt, nem változik, akkor nem lehet másképp csak a lehető legtökéletesebb. Legtökéletesebb?”

    Ha a lét szót Istenre cseréljük, eljutunk az Istenhivők alapállásáig. Ők meg azt mondják, EZ az alapállás, csak meg kell érteni.

    :))

  3. 2 – Fényhozó Kerub:
    “Ha valaki keresi az isteni gondoskodást, az isteni akaratot, az isteni célt, akkor nagyon, de nagyon melléfog. Ha kutatja, hogy mi velünk a célja a természetnek, akkor nagyon mellékvágányon van. Ha valaki ragaszkodik olyan fogalmakhoz mint erkölcs, jóság, tisztesség, jutalom, büntetés, kegyetlenség, megértés, stb., akkor nem ért az egészből semmit. Ezeket a fogalmakat mi emberek hoztuk létre, de ezek a természet mechanizmusában nem lelhetők fel. Minden csak van, és az alaptételekből adódóan fejlődik, időben változik az alapvető törvények irányítása mentén. Az örökké létező létből ez jön le, nem több és nem kevesebb.” Ne azt keresd, hol tudod megfúrni, amit írtam, hanem próbáld megérteni a lényeget.

  4. Írod, hogy “elterjedt” a nézet, hogy Isten teremtette a világot.

    Ez feltételez egy időszakot, amikor az emberek úgy gondolták, hogy NEM Isten teremtette…
    Viszont erről az időről semmi tudomásunk nincs.
    Az viszont biztos, hogy minden eddig megismert kultúra tartalmaz világot teremtő Istent vagy Isteneket…

    Az is kérdés, hogy az evolúciónak miért volt előnyös, hogy az emberek egy “nyilvánvalóan” téves elmélettel töltsék idejük túlnyomó részét…
    Száz kilométerekről hortdák az irgalmatlan nagy köveket Stonehenge-be, Piramisokat építettek, furcsa táncokat jártak, satöbbi, minden kézzelfogható nyereség nélkül, a Föld minden pontján,, évtízezredeken keresztül.

    Aztán, most, hogy végre felvilágosodott az emberiség, rájött, hogy át lett verve, mert NINCS Isten, pár száz év alatt tönkrevágta saját magát és a Föld nagy részét is.

    Ezzel azt bizonyította, hogy ha Isten nincs, akkor ember se lesz…

    Szerintem itt valahol van egy bukfenc.

  5. 4. lehettem volna valaki más
    Az ember abban különbözik az állatvilágtól, hogy elvont gondolkodásra való képessége folytán képes a környezetét tudatosan úgy befolyásolni, hogy az számára kedvezőbb életfeltételeket teremtsen, ha ennek az az ára, hogy másokat kedvezőtlenebb helyzetbe hoz, akkor akár úgy is.
    És ez máris megteremtette az alapkonfliktust, aminek konszolidálásához a régi idők bölcsei megalkották az istent, erkölcsöt, amivel úgy-ahogy féket lehetett vetni az emberi gondolkodás negatív oldalára.
    Ez az egyetlen hathatós fék, amellyel a gátlástalan önérdek érvényesítésre való hajlamot kordában lehet tartani, habár a mindenkori hatalom birtokosai ezt motivációikban többnyire nem tartották magukra érvényesnek, legfeljebb formálisan, arról viszont gondoskodtak, hogy a köznép számára kötelező érvényű legyen súlyos büntetések terhe mellett.
    Tekinthető pozitívnak ilyen alapon a vallás? Természetesen igen, de ez nem lehet isten létének bizonyítéka, csak annak, hogy a társadalom működőképességét, fenntarthatóságát, mint hatékony eszköz, elősegíti.
    Igen ám, de egy analitikus elme számára ez igen sovány háttér ahhoz, hogy isten létét elfogadja.
    Ez persze felvet egy filozófiai problémát. Ha elfogadom azt, hogy a vallástalan elmének joga van megkérdőjelezni isten létét, mivel az konkrétan nem bizonyítható, akkor azt is el kell fogadnom, hogy ezt az álláspontot egyre többen követni fogják az átlagpolgárok közül is, így az alapfeladata fog csődöt mondani, a tömegek kordában tartása.
    Szar ügy…
    Ha ezt komolyan végiggondoljuk, akkor a muszlimoknak van igaza, akik a vallás alapvető tanításait megkérdőjelezhetetlennek és kötelezőnek tartják, a világi törvényeket értéktelennek ehhez képest, és megkövezzük azt aki vét ellenük.

  6. 5. hubab

    “Igen ám, de egy analitikus elme számára ez igen sovány háttér ahhoz, hogy isten létét elfogadja.”

    Kérdés, hogy az “analitikus elme” rendelkezik-e valamiféle felsőbbrendűséggel a nem analitikus felett, és milyen alapon.
    Ne felejtsük el, hogy az analitikus elme indította el azokat a folyamatokat, amelyek a pusztuláshoz vezetnek, akár a szennyezettséget, akár a klímát, akár a nukleáris háborút nézzük.

    Feltehetjük e a kérdést, hogy szükségünk van-e élelemre?
    A válasz egyszerű: igen, mert élelem nélkül meghalunk.

    Feltehetjük a kérdést, hogy van-e szükségünk Istenre?
    A problémával könyvtárak vannak megtöltve, és mégsincs egyértelmű válasz.
    Azaz hogy van: Isten nélkül is meghalunk csak valamivel lassabban.

    A problémát én Isten koncepciójában látom.
    Az évezredek során teleaggatták mindenféle politikai érdekrendszerrel, és ez aztán eltakarta a lényeget. A “felvilágosodottak” valójában a politikai érdekrendszert akarták kidobni, de a végén csak Istentől szabadultak meg, és a politikai érdekrendser maradt, és erősebb befolyásra tett szert, mint azelőtt Isten.
    Isten a teremtett világ harmóniájának a megszemélyesített tudata. Amikor erre a harmóniára törekszünk, akkor jobban mennek a dolgok, amikor ennek ellenében, akkor rosszabbul.

    “Ha ezt komolyan végiggondoljuk, akkor a muszlimoknak van igaza, akik a vallás alapvető tanításait megkérdőjelezhetetlennek és kötelezőnek tartják, a világi törvényeket értéktelennek ehhez képest, és megkövezzük azt aki vét ellenük.”

    Ha elfogadjuk a feltevést, hogy az “istentelen” világ elpusztul, és ez a blog is ezt bizonygatja már évek óta, akkor tekinthető önvédelemnek a hitetlenek megkövezése.

    Persze nyilván van különbség a vallások között is, itt se ártana valami rendet tenni.

  7. “A lét (ami több mint az ismert világmindenség) teremtés nélkül mindig is volt, kellett, hogy legyen méghozzá kezdet nélkül.” – Milyen igazad van! Csak azt nem veszed észre, hogy pont ennek az alaptételednek mondasz ellent, amikor kijelented, hogy nincs Isten. “Isten” – ez csak egy magyar szó, az eredeti neve pont azt jelenti: az eleve létező, az őseredeti oka mindennek.

    Mindenféle elképzelésünk, koncepciónk van Istennel kapcsolatban, aminek egy nagy része biztosan hamis, egy része talán igaz, egyvalamiben lehetünk csak biztosak: ő maga a létezés, aki mindig volt. Ez a lényegi tulajdonsága, ha úgy tetszik, ez definiálja.

  8. Megpróbáljátok Istent visszacsempészni. Miért? Az emberé válás óta van az embernek istenhite, és cseppet se zavarta, hogy erre egyetlen egy bizonyíték se bukkant fel évezredek alatt. Nem csak isten nincs, de még “természet” sincs. Van LÉT olyan lehetőséggel, ami létrehozhatta a Földön jól ismert életet. A földi életben kifejlődött a gondolkodó ember, aki saját életében tapasztaltakat bepakolta képzeletvilágába. Így lett a gondoskodó, szerető, megértő, stb, isten. Holott semmi ilyen nem létezik, csak a lehetőségek szigorú kihasználása.

  9. Pár gondolat:
    “A lét pedig mindig volt, mert nem lehet másképp.”
    Ez a gondolat egy “filozófiai oximoron” Tibor bá’, egyfajta önmagával érvelő érv.
    (ezt hívom én “mert csak” érvelésnek).
    Mindennek van kezdete és vége, semmi sem végtelen, mitöbb Istennek is véges az élettartama, csak a mi léptékünkkel számosan végtelen időről van szó.
    (Hindu időszámítás kerek perec leírta mennyi az annyi).
    Nem tud a világ kauzalitás nélkül élni, mert nélküle káoszig silányulna minden, mindig elegánsan átsiklasz felette… Sokadjára írom le, hogy minden rendszerre igaz az információs entrópia, ami ellen csak az idea-cselekvés-cselekvő képes ellen hatni.
    Amit te céltalannak vélsz az mindössze az ismeretünk sutaságának eredménye, és szelektív információ szerzésből fakad. Mindennek nagyon is van célja, csak a mi bányász béka perspektívánkból nem látszik, vagy ha felsejlik, inkább becsukjuk a szemünket.
    Direkt berakok egy videót, ami csak úgy cél nélkül született:
    https://www.youtube.com/watch?time_continue=74&v=xQk-lP2R04Y

    Továbbá ha ez az elmélet igaz lenne, akkor az Univerzum végtelen nagy lenne(nem az), és ez az elmélet szembe is menne az egyik nagy materialista tétellel, az ősrobbanás elmélettel.
    Mondjuk ez az elmélet is ezer sebből vérzik, mert jótékony balladai homályba vész az ősanyag előtti állapot, és főleg az a kérdés, hogy honnan van az ősanyag…

  10. Re:8
    Rogyásig van bizonyíték, de mikor el kellene fogadni, akkor egyből se lát-se hall dömötör lesz az ateista, hovatovább inkább letagadja, ha meg is szólalna valaki a fejében…
    Írtam már régebben egy rendkívül egyszerű gyakorlatot, túl sok tétje nincs a dolognak, csak egy cetlin kell üzenni, és lehet hogy jön egy válasz a kérdésedre… Kipróbáltad?

    3 féle ember van:
    Aki nem hisz Istenben,
    Aki hisz Istenben
    Aki tudja hogy van Isten.

    Utóbbiból van a legkevesebb, de ők úgy állnak hozzá, hogy már maga a kérdés is abszurd, mert maguk is megbizonyosodtak benne. Én pl tudom hogy létezel Tibor bá’, és azt is tudom hogy nem chatbot AI posztol nap mint nap, mert megbizonyosodtam benned, pedig élőben még soha sem találkoztunk…
    Voltál a déli sarkon? Én nem, akkor nem is létezik, mert nem láttam soha…

  11. 6. lehettem volna valaki más
    “Isten a teremtett világ harmóniájának a megszemélyesített tudata. Amikor erre a harmóniára törekszünk, akkor jobban mennek a dolgok, amikor ennek ellenében, akkor rosszabbul.”
    Pontosan! Te is ugyanarról beszélsz mint én, csak szégyenlősen elhallgatod a lényeget, csak közvetetten mondod ki.
    Isten nincs, viszont létezik egy optimális, vagy szükséges feltételrendszer, amely következetes alkalmazása egyfajta harmóniát teremt a társadalom működésében, vagy legalábbis fenntarthatóvá teszi, de sajnos az emberi természet önkéntesen nem hajlandó alávetni magát ennek, csak erős motivációra, azaz egy kreált istenre.
    Ez számomra olyan, mint a gőzgépeknél a forgattyús sebességszabályzó. Ha a gőz energiáját nem korlátozzuk vele, akkor a gép túlpörög, és szétveri saját magát.
    De azért a sebességszabályzót mégsem lehet a gép lényegének és lelkének tekinteni, hiszen magánál sokkal bonyolultabb mechanizmusok bonyolult rendszeréből áll, csak egy alkatrész a jó működés fenntartásához.
    Eddig rendben is volna, de itt jön a csavar.
    Ha ezt elfogadom, akkor már nem is működik a szabályzás, és a tömegek fékevesztett önző fogyasztógépekké válnak.
    Erre a következőképpen lehet reagálni. Vagy azt mondom, hogy habár nem hiszek isten konkrét létében, megrettenek attól, hogy ezt megosszam a tömegekkel, mert tudom, hogy nem lesz rájuk jó hatással. Megtartom magamnak hitetlenségemet, de kifelé eljátszom, hogy én is elfogadom.
    Ez esetben képmutató vagyok, tudományosnak semmiképp nem tekinthető álláspontom.
    Ha szigorúan objektív akarok maradni, nézeteimet ütköztetni a hozzám hasonlóan a valóságot kutatni, megérteni akaró emberekkel, akkor ezt a képmutatást nem vállalhatom fel, a lapjaimat fel kell tárni.
    De ha ezt én megtehetem nyíltan, akkor milyen jogom van elvárni, hogy más ne tegyen ugyanígy, és a rendszer összeomlik. 22-es csapdája…

  12. 9 – dajtás:
    ““A lét pedig mindig volt, mert nem lehet másképp.”
    Ez a gondolat egy “filozófiai oximoron” Tibor bá’, egyfajta önmagával érvelő érv.”
    OK. Találj ki egy alternatívát, érdeklődéssel várok rá.

  13. 12: Mondok alternatívát: nem volt semmi, aztán lett valami.

    Nem tudod elképzelni? Na és két egymáshoz infinitezimálisan közel lévő racionális szám között a folytonosan végtelen sok valós számot el tudod képzelni?

    Nem mondom, hogy így volt, sőt, vallom, hogy a lét mindig volt, és minden abból van. De hogy ki mit tud elképzelni, az irreleváns.

    Egyébként nem oximoron, hanem tautológia, de mindegy is.

  14. Re:12
    Minden teremtésfilozófiai irányzat azzal kezdni, hogy a káoszból kiemelkedik egy struktúra, ami valamilyen szempontból szervezett, tehát valahonnan valahova tartott a folyamat. Most nem tetszőleges vallási teremtés mítoszról beszélek, hanem elvekről.
    Másik kulcsmozzanat, hogy soha sincs egyedül a struktúra a káoszban, hanem többen vannak, hisz egymagában nincs reakció-ellenreakció, ezáltal dinamika kerül a rendszerbe.
    Másik fontos dolog, hogy a struktúrák minősége változik, fejlődik, ezáltal még bonyolultabb struktúrák jöhetnek létre.
    Továbbá van egy küszöbe ezeknek a struktúráknak, amikor olyan reakciók jöhetnek létre, amihez egyfajta szerencse faktor kell(Fortuna ó drága), ami merőben más, és ami legfontosabb, önálló új struktúrát hoznak létre.
    Ezt az új minőséget a mai fizika téridőnek hívja.
    Itt még nincs anyag, nincs fény, nincs semmi, csak egy olyan közeg, amiben a mai ismert világunk meg tud nyilvánulni. Az egy külön történet, hogy hogyan keletkezett, és hogyan keletkezik folyamatosan az anyagi világunk, mert még csak az alapoknál tartunk.

    A káoszból kiemelkedő struktúrát tardionnak hívják(álló/vagy lassabban mozog, mint terjed), a minőségében megváltozó tardiont tachionnak hívják(gyorsabban halad, mint terjed), és két ellentétes spinű tachion szerencsés találkozásának eredményét téridőnek hívhatjuk.
    Ezeknek a folyamatoknak egzakt matematikája és fizikája van, és ami a legérdekesebb, hogy az alap “törvényekkel” lemodellezhető a mai világ alapvető működése is, plusz olyan dolgokat jósol meg, ami utólag igazzá válik, pl a gravitációs hullámokat.

  15. “Öröktől fogva létező. Mindig is volt.”

    Ez sem más mint egy-két emberi fogalom, vagyis az “örökké”, meg a “mindig” stb. kiterjesztése.
    Nincs örökkévaló az időben. A létezés is (konkrét formájában) elmúlik.

    Maga a létezés sem más mint az örökkévaló vagyis az időtlen megnyilvánulása ált. valamilyen konkrét formában.

    A lineáris időfelfogás önmagában nem alkalmazható Isten esetében. Ha úgy tetszik a létezés esetében sem.
    Így maradhat az öröktől fogva, meg örökkévaló stb. szöveg, ami persze nagyon korlátozott nézőpont. És teljes tévedés ha lineárisan értelmezzük.

  16. 3. Tibor bá

    Nem áll szándékomban “megfúrni” a szavaid, csupán rámutatok a benne rejlő analógiára.
    A te szavaidban rejlő “lényeg” a tied, neked lényeg- mások meg másként gondolják.
    Én azt tapasztaltam, hogy Isten létét pont annyira értelmetlen és lehetetlen bizonygatni, mint a nemlétét…..
    🙂

  17. 8. Tibor bá’

    “Az emberé válás óta van az embernek istenhite, és cseppet se zavarta, hogy erre egyetlen egy bizonyíték se bukkant fel évezredek alatt. ”

    Az viszont zavarja, hogy mióta pár száz éve kidobta Istent a szemétbe, minden rosszabbra fordult… A háborúk brutálisabbak, az emberek egymással is sokkal önzőbbek, a természetetet tönkrevágják, és most a klímamegfutás határán, amikor még tán volna remény, még mindig széndioxid kvótákon alkudoznak mint a piaci kofák…

    Röviden: a NEMLÉTEZŐ Istenben való hit az emberi élet záloga.

  18. 11. Hubab

    “Isten nincs, viszont létezik egy optimális, vagy szükséges feltételrendszer, amely következetes alkalmazása egyfajta harmóniát teremt a társadalom működésében….”

    De hát pont ezt a feltételrendszert nevezzük Istennek, amire különböző időkben különböző társadalmak különböző sallangokat akasztgattak.

    Az ateisták főleg ezeket a sallangokat támadják, meg a történelem folyamán idejét múlt interpretációkat.

  19. 13 – lebá:
    “Mondok alternatívát: nem volt semmi, aztán lett valami.” Lett valami? Mi váltotta ki?

    16 – Fényhozó Kerub:
    Nem bizonygatom isten nem létét. Egyszerűen nincs. Én a lényeget megvilágítom, nem a szeszélyem formálja tetszőlegesen.

    Az istenhit lehetővé tette az “alja” nép kordában tartását. Értelmes embernek sose volt rá szüksége, mert belátta, hogy a társadalmin együttlétnek normákat kell szabni, mindenki hasznára. – Amikre rámutatsz csak azt jelenti, hogy a mi esetünkben az evolúció megakadt, újra kell kezdeni, és fog is újra kezdődni.

  20. Tibor,

    19: az utolsó bekezdés első két mondatával egyetértek. Valóban van egy ilyen funkció.
    Viszont javasolnék egy könyvet neked is olvasásra:
    Kovács János: Sejttan, ISBN 963 462 991 1
    Én azt nehezen tudom elképzelni, hogy az ebben tárgyalt igen kifinomult és bonyolult struktúrák csak úgy maguktól jöttek létre. Persze lehet, de én inkább arra szavaznék, hogy ez a biodiverzitás létre lett hozva valaki(k) által (tudományos kisérletnek vagy csak úgy, mint ahogy mi játszunk pl. a sim city nevű játékkal csak ez 3D igazi).
    Nyilván ha ledokumentálható lenne valahogy a fejlődés a köztes struktúrák egykori létezési nyomaival akkor mást gondolnék, de amennyire tudom a lánc még meglehetősen hiányos.
    Ha van lehetőséged olvasd el a könyvet, azután kiváncsi lennék, hogy változik-e a véleményed.

  21. 20 – Anonymous:
    Felesleges. Én értem az evolúciót. Valóban értem, és semmi kétségem.

  22. 19. Tibor bá’

    “Az istenhit lehetővé tette az “alja” nép kordában tartását. Értelmes embernek sose volt rá szüksége, mert belátta, hogy a társadalmin együttlétnek normákat kell szabni, mindenki hasznára.”

    Itt a különbség annyi, hogy az “alja” népnek valaivel szájbarágósabban kellett megfogalmazni azt, amit az “értelmesebbek” maguktól is beláttak.
    Hogy a természetnek, az emberi és a társadalmi természetnek is vannak szabályai, és ennek betarása elengedhetetlen a rövid és a hosszútávú túlélés érdekében.

    Nyilván voltak idők, népek, akiket nagyon szigorúan kellett emlékeztetni arra, hogy “ne lopj”, “ne ölj”, “felebarátod feleségét ne kefélgesd” meg hasonlók… különben teljesen összeomlik a társadalom.
    Más népeknél meg ezek a dolgok már alapértelmezettek voltak.
    Azaz hogy kérdés, MI az alapértelmezett?
    Az, hogy agyonverem a szomszédot egy cupákért, vagy együtt működök vele?
    Az, hogy mindenki mindenkit folyton átver, vagy létezhet bizalom?
    Mi volt előbb ?
    Az ölj, vagy a ne ölj?
    A hazudj, vagy a ne hazudj?

  23. 19. Tibor bá

    Szerinted nincs, és ez teljesen oké. Ám a te véleményed a tied, s pont ugyanolyan a te igazad, mint mondjuk azé, aki úgy tudja, vagy hiszi, hogy Isten létezik.

    Én történetesen azokkal értek egyet, akik azt vallják, hogy nem az ember a legmagasabb rendű intelligencia az univerzumban. Ám ezt nem gondolom afféle univerzális igazságnak- ez az én “igazságom”.

    A mi emberi tudásunk igen csekély szvsz az efféle kinyilatkoztatásra. Amit tudunk e téren, – még ma is, a XXI. században -az csupán molekula tudás az univerzum végtelenjében.

  24. 23 – Fényhozó Kerub:
    Nagy valószínűséggel létezik az univerzumban nálunk intelligensebb lény, aki pont úgy fejlődött ki, mint mi, ha túljutott azon a csapdán, hogy a korai evolúciós szakaszban az önzés elősegíti az egyén túlélését, a mi szakaszunkban azonban pont az önzés okozza most a kihalásunkat.

  25. Ha előfeltételezés nélkül nézzük a világot amelyben élünk, akkor láthatjuk, hogy van anyag, energia, és INTELLIGENCIA.
    A termodinamika második törvénye szerint minden egyszerűsödni igyekszik.
    Az élet kivétel ez alól. Hatalmas erővel szerveződik a “holt anyag” iszonyatosan bonyolult szerkezetekbe.
    Ráadásul a szervezettség majd minden formája, a kezdeti lépéstől mindmáig megtalálható.

    5. hubab

    Az állatvilágban is sok faj képes arra, hogy a környezetét tudatosan befolyásolja, hogy kedvezőbb életfeltételeket teremtsen magának. Lásd a hódokat, fészeképítő fajokat, kezdetleges eszközhasználókat.

    Az ember csak abban különbözik az állatoktól, hogy a zsidó hit szerint kiválasztatott.
    Magasabb értelemmel lett felruházva, viszont minden ösztöne megmaradt az állatvilágban eltöltött idejéből.
    A magasabb értelem szükségszerűen felismeri az INTELLIGENCIÁT.
    A bölcsebbek elnevezték mindenható Istennek, legendát építettek köré, emberi tulajdonságokkal ruházták fel, mert mást nem tudtak elképzelni.
    Ami a legfontosabb, egy viselkedés szabályzatot vezettek le Istenre alapozva.
    Ez óriásit lendített az emberiségen, mert lehetővé vált a nagylétszámú csoportos együttműködés megszervezése, a létbiztonság a csoport minden tagja részére, a kölcsönös segítségnyújtás fejlett formája, a hitbe épített erkölcsi szabályok útján.
    Az erkölcsiség csírái már, megvoltak az állatvilágban is, a veleszületett jogérzék szinten, ezt óriási mértékben fejlesztettük, jogállami szintre.

    A kalsszikus vallások istenhitére jellemző a természetfeletti tulajdonságokkal felruházott, a kitalált legendákkal (mesékkel) a mindennapi életbe beavatkozó mindenható személy létrehozása, aki mindíg csak a múltban avatkozott be, a jelenben sohasem.
    Ezzel szemben a jelenlegi ismereteink alapján az a valóság, hogy az élet nevezetű szerkezet fut a pályáján, beépített irányító, szervező elvek, mechanizmusok, visszacsatolások rendszerében. Nevezhetjük Evolúciónak.

    Jelen tudásunk nagyon kezdetleges, hiányos. Például tudjuk, hogy van a csillagközi térben a sötét anyag, amellyel mindeddig semmiféle módon sem tudtunk kölcsönhatásba lépni.
    Viszont a határtalan elbizakodottságunkkal feljogosítjuk magunkat mindenféle elméletek készítésére, amelyekkel magyarázatot akarunk adni a nem ismert dolgok működésére. Legjobb példa az örületbe hajló fantáziálásra az ősrobbanás elmélete, amely az emberi társadalom hierarchikus felépítése miatt teret tudott nyerni.
    Ennek módszere, ha valaki kitalál valamit, és a hierarchia csúcsán állók támogatják, akkor az elfogadást nyer, és iskolai tananyag lesz belőle, bármekkora hülyeség, első látásra is, és szembemegy minden eddigi megtapasztalással.
    Az ellenzők automatikusan az ügyeletes hülye státuszba lesznek besorolva. Szerencsére annyira jutottunk, hogy már nem égetik meg őket.

    Sokkal egyszerűbb és előrevivőbb lenne a zsidó tudósokat követni, akik a felfedezett, igazolt dolgokat elfogadják, beépítik a mindennapi életbe. Viszont amit még nem ismernek, nem fedeztek fel, arra azt mondják, EZT NEM TUDJUK, mert Isten még nem fedte fel előttünk. Magyarán szólva, még nem jöttek rá, miképpen működik.
    Persze az emberiség nagyobb része mindent jobban tud, amit meg nem, arra csinálja az elméleteket. 🙂

  26. “teremtés nélkül mindig is volt, kellett, hogy legyen méghozzá kezdet nélkül”

    Én is azokkal értek egyet, aki azt mondják, hogy ez az öröktől fogva létező simán lehet Isten is. Persze mi csak az anyagot látjuk és semmilyen információnk nincs arra nézve, hogy ennek az egész nagy masszának van-e valamiféle öntudata, ahogy a testemben lévő sejteknek sincs információja az én tudatomról.

    Tehát nem kizárt, hogy van ez az öröktől fogva létező, önmagáról tudó EGY.
    Isten (Ősten, őstenger) csepjei vagyunk és nyilván ha minket kérdeznek, csak azt tudjuk modani, hogy mi egy csepp vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy a tengernek nincs saját tudata.
    A testünkben is folyamatosan pusztulnak és keletkeznek sejtek, de mégis marad az a valami, amit öntudatnak mondunk. Ilyen alapon lehetséges, hogy élőlények, naprendszerek keletkeznek és pusztulnak, de a kozmikus tudat állandó.

  27. Nahát miket olvasok. Létezés volt mindig, de természetesen csakis tudattalan létezés.
    Az kizárt, hogy egy tervezőre és bölcs, intelligens valakire gondoljunk ilyesmit, mert csak… mert hát az “értelmes emberek” ilyesmit nem gondolhatnak.

    Igaz a végtelen fogalmát, a végtelen időt felfogni sem tudjuk, de akkor is, jogos a kérdés, honnan lett a tervező. És ha erre nem tudsz válaszolni, akkor minek gondolod, hogy van tervező, gondold azt, hogy a tudattalan létezés volt öröktől fogva, mert csakis akkor vagy értelmes ember. És gondold azt – persze minden tapasztalatod ellenére – hogy az anyag magától rendeződött azzá a bonyolult rendszerré, amit magad körül látsz, meg amit látsz, ha tükörbe nézel. Mert ha nem így gondolod, akkor hülye vagy… 🙂

    Így lenne? Nem fordítva?

    “le kell vetnünk az isten vágyat..” Sajnos nem megy, mert ez a vágy a lényegünk része. Így lettünk megtervezve, hogy keressük az Alkotónkat.
    Bizony még te sem tudsz ettől szabadulni Tibor bá.

    Ez a cikk, ez az írásod is ennek világos bizonyítéka a sok sok másikkal, amit az évek alatt megjelentettél.

    Hajts fejet és adj dicsőséget az Alkotónak, amíg nem késő…

  28. 27 – Gyarmathy:
    Esetleg megpróbálhatnád megérte az evolúciót, az segítene megérteni azt, amit írtam. Bár nem hiszem, hogy igényt tartasz rá. Elég jól megvagy te azzal, amit eddig hittél.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..