(2852) A legfrissebb ijesztgetés

Tibor bá’ online

 

Február 28-án, ami a meteorológiai tél utolsó napja, de azért még mindig tél, Magyarországon rekord meleg volt 23,5 °C értékben. Ezzel egy időben nyilvánosságra hozták, hogy 1750-hez viszonyítva 2026-ra a Föld hőmérséklete 18 °C-al lesz melegebb (pillanatnyilag csak 1,8 °C-nál tartunk) Tehát, 7 év alatt 16,2 °C-al fog megnövekedni. Téboly!

Közben kiderült, hogy fél Észak Amerika víz alatt áll, és ha ez nem elég, akkor 30 nap alatt 500 tornádó söpört végig az államokon,  a déli féltekén lévő Új Zéland rekord meleg őszt élvezhet, az északi féltekén lévő Japán, és Moszkva pedig sose tapasztalt még ilyen meleg tavaszt.

De mi ennek az oka, és miért most jöttek rá nagy hirtelen? A helyzet az, hogy kiderült 1200 ppme esetén a tengerek felett keletkező gomolyfelhők (stratocumulus) el fognak tűnni. [Hadd szúrjam közbe, hogy „ppme” alatt CO2 ppm ekvivalenst értenek. Vagyis idesorolják az összes üvegházhatású gázt is.] A NOAA szerint jelenleg 415 ppm a CO2 érték, de a ppme már 500. Vagyis, további 700 ppme kellene néhány év alatt. Ezek a gomolyfelhők igen jelentős mértékben verik vissza a bejövő napfényt. Recent study Ha ez megszűnik, a hőmérséklet megugrik. Na jó, de hogy lesz 1200 ppme?

Csak az Arktiszon négy billenő pont várja, hogy elérjük:

1) A jég eltűnése, ami jelenleg az óceán meleg vízével szemben pufferként működik.

2) A jég eltűnésével a jég fényvisszaverő hatása megszűnik, a Napfény itt marad és melegít.

3) Az Arktisz Óceán tengerfenekének üledéke destabilizálódik.

4) A permafroszt felolvad.

A főbűnös a metán. A légkörben 1 ppm = 7,81 Gt CO2. Vagyis a hiányzó 700 ppm = 5467 Gt CO2, ami egyenlő 42 Gt metánnal. Miközben Natalia Shakhova figyelmeztetése szerint 50 Gt metán kész bármely percben felszabadulni. Mindössze ezt kell megvárni. A számítások szerint, ha ez bekövetkezik a + 16,2 °C garantált.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

65 gondolat erről: „(2852) A legfrissebb ijesztgetés

  1. Némi adalék !!!
    Nem szoktam nézni a hőmérőt noha 3 is van, nekem elég amit
    érzek és látok. Most pedig azt látom, hogy az a cseresznyefám
    aminek a termése június utolsó hetére szokott ehető termést
    adni, de igazán csak július elejére lesznek feketék a szemek, azt
    már tegnap megkóstoltam. Még kicsit vizes az íze de szokatlan a
    korai pirossága. Viszont a sok eső miatt kezd kialakulni a
    gombásodás, gondolom moniliás lesz a fa illetve a termés !!!

  2. 1. Némi adalék !!!
    Több mint 40 gyümölcsfát ápolok. Vannak közöttük 30-40 évesek, Június elejétől szept végéig folyamatos a gyümölcs érés, egy fajtából max 2-3 féle. pl cseresznye 3 féle, 1,5 hónap folyamatos termés. Most csak a legkorábbin van a másik kettőn nulla.
    Legoptimálisabb becslés szerint 60-70% a termés kiesés. Nem fagyott el semmi, a virág kötődéskori víz hiány miatt, kritikán aluli a termés és még mi jöhet?
    Már most elkezdődött……

  3. Adalék:
    Utálom az összeesküvési elméleteket, de:
    1971-óta gyümölcsfázok. 48 év alatt egyetlen gyümölcsfám se pusztult ki. Tavaly a 5 diófából 3 kiszáradt (egymástól való távolságuk 40 méter). Az idén a 4 sárgabarack fámból kettő kiszáradt (egymástól 30 méterre).

  4. Azért tegyük hozzá, hogy ha hirtelen szabadul el ez a rengeteg metán, nagyon rövid idő alatt, akkor az egy egyszeri jelenségnek tekinthető. A metán kb. 9 év alatt kerül ki a légkörből, tehát akik túlélik ezt a hirtelen sokkot, és az azt követő pár évet, azok jó eséllyel túlélik az egész geddont is, mert a metán szép lassan eltűnik, és ez mellett az emberiség és a metánszennyező állatok létszáma, illetve az emberi CO2 kibocsátás a töredékékére zuhannak majd, és akár tényleg elképzelhető lesz, hogy stabilizálódik a légkör, és beáll a jelenleginél 1-2 fokkal magasabb, azaz a mi égövünkön és tőlünk északra még élhető szinten a hőmérséklet. Lesz 10 durva év, aztán restart.

  5. 4 – Ir01:
    Plusz 16°C növekedést egy napig se élsz túl, nem 10 évig.

  6. 4 lr01

    Látom beszartál rendesen.
    A poszt kellően egyértelműen fogalmaz, de Te nem azt olvasod amit leírtak, hanem amit olvasni szeretnél.

    50 Gt metán fel fog szabadulni rövid idő alatt.
    A cikk nem írja a „ha”-t!
    A cikk nem írja, hogy ez egyszeri jelenség lesz és azt sem írja, hogy mennyi metán van még a föld/tenger alatt.
    Van bőven.

    A hölgy még fiatal, láthatóan még sok szép évet él(hetne) meg, láthatóan érti a helyzetet, mégis több méltóságot látok rajta mint…

    Van még néhány évünk. Nyugi!

  7. Gondolm ha a gomolyfelhők eltűnnek akkor eső sem várható.Vagy legalábbis úgy kell érteni hogy egyrészt a féynvisszaverő hatás szűnik meg másrészt nem lesz annyi eső, mert kevesebb felhő képződik (gondomom ezt még nem tudják nagy megbízhatósággal lemodellezni)

    Talán nem kell csonkra leolvadni az északi sarknak sem, az is lehet hogy ha a mostani minimum feléig/negyedéig leolvad akkor már szabadul fel annnyi metán ami elég a gebaszhoz. A megfutást mindenesetre látni fogjuk hogy mikor indul meg mert a ppb görbe jóval meredekebb lesz.

    04.Ir „Azért tegyük hozzá, hogy ha hirtelen szabadul el ez a rengeteg metán, nagyon rövid idő alatt, akkor az egy egyszeri jelenségnek tekinthető”

    Egyszeri jelenség lesz ,de az ipari civilizáció pillanatok alatt omlana össze.Itt már soha nem lenne semmi .A globális kereskedelem leállás következtében soha nem lenne ilyen környezet mint most van.
    A gyárak soha nem indulnának újra , és olyan mint a mai rendszer nem tudna kialakulni újra. Ma a rendszer annyi szállal kapcsolódik egymáshoz hogy ezeket nem lehetne újraéleszteni.
    Mindenesetre kezd izgalmas lenni a dolog.

  8. Nem mondtam, hogy én a kivételezett túlélők között leszek, és azt sem hogy megmarad itt bármi a jelenlegi civilizációból. De azt sem mondom, hogy nem lesznek túlélők, és minden ember eltűnik a bolygóról. Ehhez ennél nagyobb gebasz kellene, jelenleg van vagy 50 fok a szélsőérték a legmelegebb és a leghidegebb átlagos hőmérsékletű hely között ahol ember él. A 16 fokos eltérést is lesznek szerencsések akik megússzák, azért írtam, hogy utána restart. (tudom, mindenki megfullad majd a párában – én ebben nem hiszek)

  9. 8 – Ir01:
    A plusz 16 °C nem azt jelenti, hogy ahol most (pl. India) 50°C a nyári maximum ott 50+16= 66°C lesz, hanem azt, hogy pl. 120°C. Ebbe nem hinni kell, ez tény, ezt el kell fogadni. De lenne egy érdekes kérdésem. Ha azt elfogadod, hogy te (és családod) nem éli túl, akkor mikért ragaszkodsz ahhoz, hogy az emberiség ne pusztuljon ki? Mert szerintem, nem kár érte.

  10. „There is no reason anyone would want a computer in their home.” Ken Olsen, 1977.

    Ez tény, ezt el kell fogadni.

    (EBBEN a kérdésben nincs igazad. Van ilyen, nehéz a magyar nyelv…)

  11. 10 – gabor:
    Ezt kinek válaszolod, és mire?

  12. Tisztelettel kérdezem, ha melegebb lesz a tengerek vízhőmérséklete, mitől fog megszűnni a gomolyfelhőképződés, a tengerek felett?
    Abbahagyják a tengerek a párolgást a meleg miatt? 🙂
    Bizonyos vagyok benne, efelett simán elsiklik a publikum.

  13. 12:
    Ez egy nagy találat. 🙂

    Másik dolog, felsorolt 4 billegőpont szinte mind a sarki jég elolvadásához kötődik.
    Viszont a sarki jég olvadás ugyan folyamatosan csökkenő spirálban zajlik, de a spirál vége még évtizedek mire egyáltalán nyáron lesz esetleg 1-2 hónapnyi jégmentes északi sark.
    Először el kell olvadni a jégnek, hogy a billenőpontok elkezdjenek működni.

    Korábbi posztban írtam, hogy a jégkiterjedés megint nem a legkisebb érték, hanem visszaállt a lineáris csökkenő trendbe.

    Persze lehülyézésen kívül érdemi válasz nem volt rá.

  14. 13 – Egon:
    De volt rá válasz, amit nem vettél figyelembe. Azt írtam, hogy az idén, április első 3 hetében volt a legkevesebb jég egy adott napon. És úgy néz ki, hogy néhány napon belül ez a helyzet újra előáll.

  15. 14 – Tibor bá’

    Ez nem arra válasz amit én írtam. 🙂

    Ugyanis a lőtéri kutyán nem érdekli mi volt április 3-án amikor én május nemtudomhanyadikáról írtam.

    De ha mégis akkor pedig a jég olvadás annyira lelassult, hogy lassabban olvadt mint 2016-ban, meg 2018-ban. Ezért lehetett több jég május végére.

    Ha megint a legkevesebb jégkiterjedés lesz akkor az majd megint egy vizsgálható helyzet, de most éppen ez nem látszik.

    Jól írtad a címet, ijesztegetés. Nem más.

  16. https://www.youtube.com/watch?v=iFkIvgbu73M&t=189s

    Ilyenek a kertek most sok helyen.Alul a kommentekből is olvasható.
    Max. pár kg. zöldség és gyümölcs lesz egy átlagos konyhakertben a srácok elmondása szerint.2 éve több száz kg. volt.Addig nem gond még lokálisan van ilyen.Ha nagyobb területeken ez a helyzet az lesz a gond.

  17. bögözy, Egon,

    „A kutatás egy részét a Jet Propulsion Laboratory-ban végezték el, a California Institute of Technology-ban, a National Aeronautics and Space Administrationmal kötött szerződés alapján. Az adatok rendelkezésre állása: A szerzők kijelentik, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó adatok a cikkben és annak kiegészítő információs fájljaiban találhatók. A számadatok nyers adatai kérésre a megfelelő szerzőtől kaphatók. Kód rendelkezésre állása: A szimulációk forráskódja megtalálható a klíma-dynamics.org/software/#pycles oldalon.”
    https://authors.library.caltech.edu/92140/

  18. A 120 fok kicsit túlzás. A légkör túl nagy ahhoz. Meg az sem mindegy mekkora páratartalom párosul mellé. Ugye a pára 120 fokon nem pára hanem vízgőz. Lehetnek helyi anomáliák, de lokálisan nagy hőmérséklet különbségek esetén eszméletlen erős szél alakul ki. Ez a nyomáskülönbségek miatt is nyilvánvaló.

  19. Májusban olyan idő van, mint novemberben. Hol itt a globális felmelegedés?
    „2019. május 15-én megdőlt a napi legalacsonyabb maximumhőmérséklet rekordja Magyarországon. A Bakonyban a Kab-hegyen 4,6 Celsius fokos legmagasabb hőmérsékletet mértek, de a fővárosi rekord is megdőlt, mert az 1940-ben Budakeszierdőn mért 9,4 fok után május közepén a budapesti János-hegyen mindössze 9,3 fokig melegedett fel a levegő. Mindeközben az északi sarkkörön kánikula tombolt: május 13-án az oroszországi Kojnas állomáson például 31,2 fokot mértek a műszerek. …….. Az év elején végképp nyilvánvalóvá vált, hogy az északi sarkvidéken a hőmérséklet kétszeres sebességgel nő a Föld többi részéhez képest: az Arktisz jégtakarója az elmúlt harminc évben 40 százalékkal csökkent. Az elolvadt 3,36 millió négyzetkilométernyi jég az egész északi félteke időjárására kihat”
    https://qubit.hu/2019/05/30/majusban-olyan-ido-van-mint-novemberben-hol-itt-a-globalis-felmelegedes?utm_source=Qubit&utm_campaign=f1c421e881-EMAIL_CAMPAIGN_2019_05_31_02_21&utm_medium=email&utm_term=0_e9c603666a-f1c421e881-106044601

  20. 13. Egon
    „Viszont a sarki jég olvadás ugyan folyamatosan csökkenő spirálban zajlik, de a spirál vége még évtizedek mire egyáltalán nyáron lesz esetleg 1-2 hónapnyi jégmentes északi sark.”

    Hát nem egészen.
    „There are different climate models used by researchers to predict when the first ice-free Arctic September will occur. Most models project there will fewer than 1 million square kilometers of sea ice around the middle of this century, but projections of when that will occur vary within 20-year windows due to natural climate fluctuations.
    The climate model used in the new study predicts an ice-free Arctic summer sometime between 2030 and 2050, if greenhouse gases continue to rise.”
    https://www.sciencedaily.com/releases/2019/02/190227111128.htm

  21. 20 – Elek:
    Nem tudom elképzelni, hogy Peter Wandhams komolyan gondolja a CO2-től való megszabadulást.

  22. 22. Tibor bá’
    Igen, lehetetlen kivonni jelentős mennyiségben (főleg mesterségesen – a növényzet természetesen kivonja egy részét) a CO2-t a légkörből. Mind a CO2, mind a metán (és más ÜH gázok) koncentrációja folyamatosan nő a légkörben.

  23. Elek. A természet elnyelőképessége CO2 tekintetében is csak egy bizonyos pontig működik. Eleve minden földi bomláshoz oxigén kell. A bomlás folyamata is egy darabig természetes. Az egyensúlyt meg mi bomlasszuk. A CO2 elnyelés stagnálni fog. Majd megöli az élővizek élőlényeit, és kiírtja a föld növényzetét, állatai, és hála istennek az embert is. A metánról nem is beszélve. Szürreális hogy az égetésre berendezkedett világunk ennyire nem fogja fel mit tesz. Egy égés van ami nem széndioxid kibocsátással jár. Az a H3O, amiből víz meg oxigén lesz, energiafelszabadulás mellett. Ez a földön nem lehetséges. És szintén nem örökkévaló. Mert ugye a természetes az ami évmilliárdok alatt alakul ki, nem pedig az, amit pár száz év alatt gyorsít fel valamilyen hatás. Ez mindíg tömeges kihaláshoz vezet.

  24. 26 – Dan:
    Nem akarok mindenbe belekötni (hagyok másnak is 😀 ), de akad néhány elem, amit ha elégetsz (oxidálsz) nem keletkezik CO2. Ilyen például a hidrogén (kurva nagy hőt ad, a lehető legnagyobbat), a kén, hogy csak kettőt említsek.

  25. ? Igen van. Hidrogént szintén nem égetünk túl sokat a földön. De leírtam hogy minden oxidációs folyamat égés. A vasat is oxidálja a természet,az alumíniumot, a rezet, az ezüstöt, magnéziumot, stb. Meg ugye a ként is. A szén égetésével, fatüzeléssel, kőolaj, földgáz égetéssel állítunk elö CO2 – t.

    Lehet félreértettél. A földön az oxidációs folyamat természetes. Amit mi művelünk, az nem.

  26. A lényeg, hogy Eleknek válaszoltam. Aminek a lényege a hozzászólásom eleje. Minden rendszernek van egy elérhető maximuma. Élő rendszer esetében is így van. A párhuzamosok is találkoznak, igaz a végtelenben, de matematikai szempontból biztosan.

  27. 24. Elek
    „Igen, lehetetlen kivonni jelentős mennyiségben (főleg mesterségesen – a növényzet természetesen kivonja egy részét) a CO2-t a légkörből. Mind a CO2, mind a metán (és más ÜH gázok) koncentrációja folyamatosan nő a légkörben.”

    A legtöbb reakció energiát igényel, általában hő formájában. Néhány szokatlan kémiai reakció azonban nem termikus, hanem kinetikus-mozgási- energiával fordulhat elő.
    Az Egyesült Államok kutatói egy Görög tudós, Yapi úr vezetésével egy kis méretű (konzervdoboz nagyságu) hordozható készüléket készitettek amely egy új módszerrel képes oxigént előállítani szén-dioxidból, és az biztositaná a folyamatos levegőt az asztronautáknak a jövőbeli bolygóközi utazásaikra a Marson és másutt.
    Yapi úr kutatócsoportja megállapította, hogy a molekuláris oxigént elő lehet állítani a szén-dioxid és egy arany fólia reagáltatásával is. Amikor a szén-dioxid-részecskék nagy sebességgel megütkőznek az aranyfóliával, azok a molekuláris oxigént magától elbocsátják, amely lényegében lebomlik.
    Yapis úr egy olyan készüléket tervezett, amely kis részecske-gyorsítóként működik, átalakítja a széndioxid molekuláit ionokká, majd elektromosan töltött molekulákat felgyorsítja egy elektromos mező segítségével. Amikor azok nekiütköznének nagy sebességgel egy felületre akkor azok oxigént termelnek.
    A Yapis úr által létrehozott reaktor jelenleg nagyon alacsony hatékonyságú, mivel csak egy-két oxigén molekulát állít elő a 100 felgyorsított széndioxid molekulábol. De úgy véli, hogy ezt a készüléket lehet a jövőben fejleszteni, annyira, hogy az elegendő levegőt biztositson az űrhajósok számára a Marsra. De a Földön ugyanazt az eszközt lehetne felhasználni a felesleges szén-dioxid eltávolítására a légkörből, átalakitva azt oxigénre, ezáltal segítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

    http://greeknation.blogspot.com/2019/05/blog-post_316.html

  28. 30 – L.S.
    Yapis úr kedvéért nem fogok megtanulni görögül 😀 . De abban megegyezhetünk, hogy az energia megmaradásának elve Yapis úr kísérletezgetése miatt se fog megváltozni. Amikor a szén oxidál, vagyis CO2 lesz belőle, hatalmas hőenergia szabadul fel. Ha a CO2-ből oxigént akarsz kinyerni, akkor ezt az energia mennyiséget vissza kell adnod. Másképp nem megy. Már írtam erről, de úgy látszik senki se érti, és ezért úgy tesz, mintha nem is olvasta volna. 1750 óta hihetetlen mennyiségű szenet égetett el az iparosodó emberiség, ami hihetetlen mennyiségű CO2-t termelt és juttatott fel a légkörbe. A 10 legfontosabb ipari állam összesen 1200 Gt szenet égetett el. Ha ezt a szenet és oxigén vissza akarja kapni, akkor a kinyert energiát vissza kell adni. Talán Zeusznak sikerülne a dolog. Meg kell tőle kérdezni. 😀

  29. 32 – L.S.
    Nem azt írtam, hogy nem lehetséges, azt írtam, hogy jelentős energia kell hozzá.

  30. „Ha ezt a szenet és oxigént vissza akarja kapni, akkor a kinyert energiát vissza kell adni. ”

    Tisztelt Tibor bá’!
    Eddig azt hittem, hogy a probléma a globális főlmelegedés volt!?!

  31. Energiát miből nyernénk hozzá? Ezek teljesen felesleges kapálózások, egy faj halálhörgései, aminek élő tagjai vagyunk. Már negyven éve is késő volt, most meg már mindegy.

  32. 34 – L.S.
    Az emberiség problémája a globális felmelegedés, amit maga idézett elő azzal, hogy 1750 óta egyre nagyobb mértékben „termel” CO2-t, ami hőszigetelőként működik, tehát melegszik a Föld. Megoldás lehetett volna a CO2 megszüntetése, aminek elméletileg két módja van. 1) kivonjuk a légkörből és eldugjuk valahova, mondjuk a föld alá. 2) felbontjuk szénné és oxigénné. Ez megoldható, de ehhez viszont a hajdan kinyert energiát vissza kell adni. Hogy milyen hatalmas mennyiségről van szó, az egy másik téma.

  33. Maximum abban lehet versengeni, hogy ki éli túl a másikat egy hónappal. Ennek ellenére a hülye a szomszédjával verseng, és nagyobb autót vesz hitelre. Az emberiség elveszett, nem is érdemes szót fecsérelni rá.

  34. 38 – Dan:
    Viszont érdemes nagyobb autót venni, mert sose fogod kifizetni. 😀

  35. 35. Dan
    +1
    A CO2 mellett ott van a metán (CH4) is, ami egyre nagyobb problémát okoz(hat). A permafroszt gyorsuló olvadása következteben egyre nagyobb mennyiségű metán kerül a légkörbe. Az önmagát gerjesztő (pozitív) visszacsatolási több tucat hurok (self reinforcing feedback loops) közül ez az egyik, és elég nagy hatással van/lesz a felmelegedésre. Tömegarányosan véve a metán 25-ször „erősebb” üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
    https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/klima-metan-szarvasmarha-palagaz-usa-parizsi-klimacsucs.685087.html

  36. A CO2 radikális csökkentése 20-30 éven belül könnyen megvalósítható.
    Atom, és nap, szél, és más megújuló alapú erőműveket kell építeni.
    A megújulók teljes mértékben legyenek hidrogén termelésre állítva, az atomerőművek pedig éjszaka, a csúcsfogyasztás utáni „völgy menetben”
    A tömeg, és a személy közlekedés és a mezőgazdaság nem elektrifikálható része működhet hidrogén hajtással.
    Épületek fűtése, és minden más működtethető a könnyen kezelhető elektromossággal.

    Persze a növények mint CO2 zabálók, mennyire örülnének ennek? 🙂

  37. Károly

    Belinkeltél egy feltételezést a strato cumulus felhők lehetséges alakulásáról.
    A fizika törvényei minden feltételezés ellenében arról szólnak, hogy a hőmérséklet emelkedése esetén a víz minden esetben fokozottabban párolog.

    Tehát újra kérdezném a blog tudós közönségét, mi az ördögtől fognak a strato cumulus felhők mennyisége csökkenni, emelkedő hőmérséklet esetén?

  38. 43:
    Nekem úgy rémlik azért, mert a hőmérséklet is melkedik, és így emelkedik a harmatpont is, azaz nem lesz felhősödés ill kicsapódás=eső. De ha hülyeség, majd úgyis megírják.

  39. bögözy,

    Lehet a tanulmányt elkészítő egyetemek tudósaitól kérdezni, részletes anyagot lekérni, ők maguk erre biztatnak is.
    Bátorítólag mondom, kérdezd őket, mert ez az út a legrövidebb, hogy tudományos alapossággal megismerd a tengerek felett képződő gomolyfelhők lélektanát.

    Én elfogadom a tömör, emészthető formában tálalt, ám meghökkentő állításukat, miszerint a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan eltűnnek a tengerek felett képződő gomolyfelhők.

  40. 47. Károly. Nem fogadok el semmiféle feltételezést, amely a fizika alapszabályaival ellentétes. Pláne, ha ijeszgetni akarnak vele.

  41. 42. bögözy
    „A tömeg, és a személy közlekedés és a mezőgazdaság nem elektrifikálható része működhet hidrogén hajtással.
    Épületek fűtése, és minden más működtethető a könnyen kezelhető elektromossággal.”

    Az Energy Observer ez az első hidrogénhajó, amely a motorok működtetéséhez szükséges energiát saját maga termeli a tengeri viz felbontásábol .

    http://www.energy-observer.org/en/#bateau

  42. 49 – L.S.:
    Ez működik, ha süt a Nap, és ameddig süt. De mi van télen?

  43. Energy-observer

    Ez valami parasztvakítás! Semmi értelme. Ha süt a nap akkor van elektromosság. Miért nem ez hajtja villanymotorral a hajót ? A vízbontás/hidrogén égetés hatásfoka gyengébb mint a közvetlen elektromos hajtásé. Ha a hidrogén szerepe a tárolás napfénymentes időre, okkor talán érthető a dolog, de a mai akku technikákat aligha veri. Jól hangzik, de valószínűleg nem megoldás nagy tömegben semmire.

  44. „Ez működik, ha süt a Nap, és ameddig süt. De mi van télen?”

    Két torony szélturbinával is rendelkezik ami segít a vízbontásba.A hidrogén lehetővé teszi a többletenergia tárolását a megújuló energiaforrásokból, hogy később legyen felhasználható .

    „A vízbontás/hidrogén égetés hatásfoka gyengébb mint a közvetlen elektromos hajtásé. ”

    Annak ellenére, hogy az elméleti hatásfoka alacsonyabb az akkumulátoroktól, a hidrogén tárolása akár 10-szer könnyebb a szállitásoknál. Ez a könnyű súly sok energiát takarít meg.
    A hidrogén töltése csak néhány percet vesz igénybe, ami az akkumulátoroknak az egyenértéke több óra.

  45. 42 Bögözy

    A növények rengeteg Co2-t kötnének meg, hagynák…
    A szántással 2 t Co2 ha/év kerül a levegöbe.
    1.400.000.000. hektárt szántanak ezen a bolygón.
    A notill technológiákkal a szén megmaradna a talajban és humusszá alakulna a növények által.

  46. 48 Bögözy
    Én azért mindig megpróbálom végiggondolni a dolgokat akár az ördög ügyvédje szempontjából is.
    Nem biztos, hogy az állítás ellentétben áll a fizikai törvényekkel, hiszen olyan sokféle folyamat zajlik párhuzamosan, hogy ezek összhatása nem mindig nyilvánvaló.
    Én oda jutottam, hogy esetleg ha a magasabb hőmérséklet miatt a felszálló pára nem csapódik ki felhő formájában a megszokott magasságban, így a hőmérséklet miatti légkörzés elszállíthatja ezt a párás levegőt a trópusi zónából, és a felhőképződés csak távolabb következik be, ahol már kisebb a besugárzás.
    Ezzel tulajdonképpen egy ablak keletkezne a legmagasabb besugárzási zónában, és a felhőzóna eltolódna a hidegebb éghajlati területekre, ahol egyébként is kisebb a besugárzás, így az összes hőbevitel megnövekedne a föld légkörébe.
    Ez persze részemről csak találgatás.
    Sajnos a fizikai valóság is sokkal bonyolultabb lehet, különböző elemek kaotikus összhatása révén.
    Én így vagyok az üvegház hatással is, nagyon logikus a levezetése, ugyanakkor a Miskolczy-féle ellenelmélet is egy vérbeli fizikus levezetés, amit a mi szintünkön reménytelen átlátni és értékelni, majd a jövő fogja megmutatni, kinek van igaza

  47. Hubab. Igen, ez elfogadható, hogy a felhőképződés nem pont a párolgás helyszínen jön létre, de az hogy nem lesznek felhők,? 🙂

  48. 54 – hubab:
    Miskolczy féle elemzés tetszetős, csak a valóság nem igazolja, és annak idején nagyon elegánsan cáfolták is..

  49. Nem enged szorításából a hőség Észak-Indiában és Pakisztánban: a monszunidőszak jóval később köszönt be, mint szokott, így várhatóan június közepéig marad, de ezen a héten még biztosan kitart az európai fejjel szinte felfoghatatlan forróság, amely május közepén-végén vette harapófogójába a területet.

    Indiában 50 fok van, második hete tombol a hőség
    https://qubit.hu/2019/06/06/indiaban-50-fok-van-masodik-hete-tombol-a-hoseg

  50. A harmatpont nem nő, az egy adott hőmérséklet adott páratartalom mellett. Pont az a baj, hogy a levegő hőmérséklete viszont nő, így magasabban lesz, mint a harmatpont, és nem kezdődik meg a kicsapódás.

    Illetve magasabban lesz hideg, de ott már más a nyomás is, és a harmatpont is más lesz.

  51. Egy hajó hajtására a szelet még mindig jóval egyszerűbb és hatékonyabb vitorla útján hasznosítani, mint szélkerékkel áramot termeltetni, hidrogént bontani, tárolni, majd elégetni.

    A hidrogén tárolása egyáltalán nem egyszerű, mert a hidrogénatom annyira apró, hogy még a fémeken is átdiffundál.

  52. 58 – Ir01:
    A hivatkozott cikk egy paraszt vakítás. A 2050 túlzottan (és szándékosan) optimista, a még van 10 év korrigálni pedig kifejezett hazugság, de a tömegek altatására kitűnő.

  53. Unexpected Boost of Methane, Permafrost is Warming at a Global Scale

  54. 63: Akkor már mind halottak kell hogy legyenek. Tibor bá levezette ezerszer!

    Indiától ezek szerint már nem kell félni. Végük van.

  55. Lébá!
    De a páratartalom NEM 100%! Így túl lehet élni, még ha nehezen is.
    Hullanak is mint a legyek…..
    De pár éve annak a közelében is volt. Pár nap alatt tízezer halott!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük