(2849) Haditengerészeti tradíció

Tibor bá’ online

 

A XIX. Század végén Amerika szerette volna megkaparintani a spanyol gyarmatokat, de az isten adta nép irtózott a háborútól, de még ennél is rosszabb, az alkotmány a hadüzenetet kongresszusi jóváhagyásához kötötte. Megoldás? A Maine nevű csatahajót 1898-ban elküldték Havannába, a fene tudja miért, de ott egy hatalmas robbanás volt a hajó fedélzetén, amit természetesen a spanyolok követtek el. Az újságok teli voltak a történettel, a kongresszus megszavazta a háborút. A megnyert háború után a spanyol gyarmatok: Kuba, Portó Rico, Guam, Fülöp-szigetek, stb. természetesen amerikai gyarmatokká váltak, pedig a háború előtt felszabadításról volt szó a gyarmati sorból.

1940-ben a megválasztása előtt álló Franklin Roosevelt az amerikai nép oldalán állva közölte, hogy nem akar belépni a háborúba. Mindeközben Winston Churchillnek már megígérte az ellenkezőjét. Mi a teendő? Először abban reménykedtek, hogy a német tengeralattjárók elsüllyesztenek amerikai hajót, amit próbáltak kiprovokálni, de a németek nem kapták be a csalit. Ekkor iráni stílusban elzárták Japán elől az olajcsapot, arra kényszerítve őket, hogy megtámadják az amerikai hadihajóbázist, utat nyitva ezzel a Holland Kelet Indiához. Előtte azonban az anyahajókat gondosan eltávolították Pearl Harbor-ból, maradt az USS Nevada és USS Arizona.

A hidegháborút befejezni akaró John F. Kennedy meggyilkolása után az új elnök Lyndon Johnson háborút akart. Megoldás? Az amerikai USS Maddox csatahajót a vietnámi partokhoz vezényelték. Hogy miért, azt csak az isten tudja. Minden esetre az észak vietnámiak a hajót azonnal megtámadták, ami jó ok volt a vietnámi háború kirobbantására.

A Perzsa-öbölben már volt némi hajórobbantás, de ez még csak kísérletezgetésnek számít. Minden esetre a harci dobokat olyan fantasztikus mértékben verik Amerikában, hogy én személy szerint, hatalmas pénzben merném fogadni, hogy még ebben az évben kitör az iráni háború. A közvélemény már fel van rá készítve. Kijelentették, hogyha Irán vagy megbízottjai (proxy) amerikai vagy szövetségesei érdekeit megtámadják, azonnal ellencsapásba kezdenek. Nem kell más, mint egy apró terrorista csoport szabotázsa, amit természetesen az irániak követnek el, és már indulnak is a vadászbombázók a rakétáikkal.

Mind a két fél állandóan azt állítja, hogy nem akar háborút, de mind a két fél kész a háborúra. De a legfontosabb, Amerika hatalmas hadi erőt vonultatott fel. Ez nem két fillér, miért tette? Csak ijesztgetésnek szánja? Az ijesztgetés az egyszerű emberek tempója, vezető beosztású szakemberek nem ijesztgetnek, terveznek, és azt végrehajtják, de előbb valamit orvul el fognak süllyeszteni, ez már a vérükben van.

Egy Iráni háborúnak ránk nemigen lenne hatása. Elsüllyed néhány tucat amerikai hadihajó, Teheránt megvédenék a rakéta és repülőgép elhárítók, de az ország agyon lenne bombázva. Irán rakétákat lőne ki Riadra és Tel Avivra, amikre a zsidók bedurvulnának és elővennék atomrakétáikat. A baj tehát mindössze annyi, hogy könnyen atomháborúvá durvulhat, az pedig már minket is érintene. Főleg, ha az oroszok és a kínaiak is elővennék az atomrakétákat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

80 gondolat erről: „(2849) Haditengerészeti tradíció

  1. Ha Irán csinálta volna a tankerek elleni támadást, akkor nem a hajók hátsó részét célozta volna meg , hanem az oldalát hogy nagyobb legyen a pusztítás. Vagy egyszerűbb lett volna felrobbantani egy kőolaj vezetéket, úgy is nagyobb kárt tudna okozni.
    Így viszont tényleg csak egy false flag akciónak tünik, volt is támadás de nem történt nagyobb katasztrófa. Ezzel csak azt akarták elérni, hogy a közvélemény Irán ellen forduljon, hogy újabb szankciókat vessenek ki ellene, és beszüntessék a kereskedelmet vele.
    Viszont, hogyha Irán tartósan le tudná zárná a szorost, akkor a világgazdaság évekre recesszióba sülyedne. És vannak olyan térségek, melyek tényleg bajba kerülnének pl. Eu, India Japán.

  2. ” Irán rakétákat lőne ki Riadra és Tel Avivra, amikre a zsidók bedurvulnának és elővennék atomrakétáikat. A baj tehát mindössze annyi, hogy könnyen atomháborúvá durvulhat, az pedig már minket is érintene.”
    Tibor bá’, szerinted mennyire valós ebből a konfliktusból egy atomháború esélye? Lehetséges, hogy nukleáris fegyvert is bevetne az USA/Izrael/vagy bárki más? Komolyan érdekelne.

  3. 2 – Elek:
    A fasisztoid izraeli vezetést ismerve, az esély nagy. Ők kifejezetten az erőpolitikáját űzik. Az a feltételezésük, hogy a muszlimokkal csak így lehet bánni hatásosa. Meg fogják mutatni, hogy velük nem érdemes, nem lehet cicázni.

  4. 3. Tibor bá’
    Hát ha nukleáris tölteteket (atombombákat) bevetnek, akkor hamarabb pusztulunk ki, mint a klímaváltozás miatt. Gondolom (bár én laikus vagyok a témában), hogy akkor Oroszország és Kína is közbelép(het), de ha így lesz/lenne, akkor globális lesz a dolog, odáig is elfajulhat, hogy USA nagyvárosokra is kilő(het)nek nuke tölteteket. Ez viszont egyértelműen a III. világháború lenne.

  5. Egy kicsit most közelítsük meg máshonnan a dolgot. Alapvetően és naivan (esetleg álnaivan) mindig abból indulunk ki, hogy egy háború célja a győzelem. Ha megnézzük az USA háborúit a második világháború óta, akkor kiderül, hogy a csatákat megnyerték (többé-kevésbé), de a háborút, illetve a háború utáni rendezést és államot elveszítették. Most nem is elsősorban Vietnamra gondolok, hanem akár Irakra, akár Szíriára.

    Ha viszont elvonatkoztatunk attól, hogy egy háború célja a klasszikus értelemben vett győzelem, akkor egészen új felállás mutatkozik:
    Mi van akkor, ha a háború célja maga a háború, a győzelem pedig maga a háború kirobbanása és elhúzódása?
    Gondolok itt arra, hogy az amerikai katonai-ipari komplexumnak egy háború semmi egyéb, mint egy projekt, vagy kampány, ahogy Washington nevezte például a Kis-Jugoszlávia elleni légi hadjáratát.

    A recept viszonylag jól lekövethető: kell egy gyenge ellenfél, aki igaziból nem tud visszaütni, ki kell robbantani egy háborút, innentől kezdve pedig dől a pénz a hadiiparnak és a hadseregnek és minél tovább tart a háború, annál jobb. A projekt (értsd: háború) lefutása közben nemcsak a hadiipari komplexum, hanem velük párhuzamosan (a háború farvizén) egyéb politikai és gazdasági előnyöket is össze lehet hozni Amerika igazi urainak, miközben tovább lehet destabilizálni adott régiókat, hogy belátható időn belül legyen piaca a fegyver exportőröknek, illetve mindig jól jön egy újabb kis előre bespájzolt háborús helyzet is, amit bármikor elő lehet majd húzni a farzsebből – gondoljunk például a belpolitikára és a választásokra.
    Ebben a vonatkozásban a háborús hisztéria keltése, illetve adott régiókban a háborús feszültségek fokozása és szítása minden esetben egy újabb profitszerzési lehetőség egy csomó járulékos egyéb haszonnal a hadiipari lobbik és a szupergazdag elit számára.

    Természetesen ez a biznisz is bedugulhat kicsit, gondolok itt arra, hogy telítődhet a fegyverpiac vagy éppen elfogy azon államok száma, akiknél büntetlenül lehet a demokráciát terjeszteni, így vagy egy jelentéktelen régióban kell újabb háborúkat szítani, vagy kell keresni egy következő államot, aki ellen a kampány már indulhat is – a nagyobb kockázat a nagyobb nyereség esélyét is jelenti, meg persze a nagy buktáét is, de ne feledjük, honnan indultunk ki!
    Egy háború minden esetben hasznot hoz a katonai-ipari komplexumnak, akár győzelem, akár vereség a vége. Akik a háborúkon buknak, azok nem mások, mint a háborúval közvetlenül sújtott lakosság, illetve az amerikai adófizető, aki finanszírozza a győztes vagy éppen vesztes harcocskákat. Az ártatlan halottak és a földönfutóvá tett nyomorultak ezrei persze sosem számítottak, ez sajnos egy ilyen biznisz.

    Irán kérdése nagyon necces, mert egy Irán elleni háború nem biztos, hogy a tervezett keretek között marad, ami viszont nagy bajt jelenthet azoknak is, akik eredetileg csak „kaszálni” akartak az iráni kampányon. Nagyon nem mindegy, hogy például a katonai-ipari komplexum fő haszonélvezői a bankszámláikra befolyó dollármilliárdokat számolgatják, vagy egy bunkerban kuporogva a GM számlálót lesik végül naphosszat.
    Amerika nem csak azért van bajban, mert a jó kis világhegemóniája már nem egészen olyan tuti, mint volt, hanem azért is, mert az elmúlt évtizedekben vígan működő, a demokrácia exportálására berendezkedett modellje nem biztos, hogy kiállja az idő próbáját a közeli jövőben, az új recept pedig még nem jött meg.

  6. 2 dolgot még hozzá tennék.
    – Irán növelte az alacsony dúsítású urán készletét. Ezekből azért lehet piszkos bombát vagy rakétát előállítani.
    – ahogy MangaM is irta azért ez jó az amerikai hadiiparnak. Már is eladtak 10 milliárd dollárnyi fegyvert a Közel-keletre, amit elvileg a kongresszus nemhagyott jóvá (jemen miatt).
    De az is lehet, hogy ez csak elterelés és végül Venezuela lesz a célpont.

  7. 5 MangaM
    Ezt a modellt is leírta már Orwell az 1984-ben, még a végén megvalósul…

  8. 4-5-6:
    Nem kell kihagyni a számításból, hogy Izrael valóban be van szarva Irántól. Fél, hogy előbb vagy utóbb Iránnak lesz atomja. Ha most sikerül rávenni az USA-t, hogy bombázza Irán vissza a kőkorszakba, akkor ez az előbb vagy utóbb nagyon utóbbá változik. Az izraeli lobbi kurva erős Washingtonban! Plusz Szaúd Arábia szintén nagyon utálja Iránt vallási alapon, de arrafelé a vallás komoly dolog. Szerintem egy ilyen háború nem szélesedne ki termonukleáris világháborúvá, mert se Oroszország, se Kína nem lépne nyíltan bele. Oroszországnak meg még jól is jönne, mert az olajára az egekbe szállna. Az amerikai ipari katonai komplexusnak is marha jól jönne, mert a fél flottát újból kellene építeni, mekkora pénz! Szóval én a háborúra tippelek.

  9. 8. Tibor bá
    Hogyha háború törne ki Irán és Usa között és lezárulna a Hormuzi-szoros, a Kreml-ben kidobhatnák az összes wc papírt, mert a nyugati vezetők sorban állnának, hogy kinyalják Putyin seggét. Viszont Kína beavatkozna, mivel ő rá van szorulva a kőolajra és hogyha megugrana az olaj ára lehet, hogy az amerikai állampapírokat piacra dobná. És ezt tenné Japán is és más Eu-s országok is(anglia, németo.). Ez viszont az amcsiknak lenne rossz mivel ők ezektől az országoktól vesznek fel hitelt. És ez infláció növekedéséhez vezetne náluk is. Ami 2020-ban trump bukásához vezetne.
    Szerintem ezért nem lesz ott háború, inkább gazdasági szankciók folytatódnak.
    és még egy hír:
    https://www.rt.com/news/460334-us-no-regime-change-iran/

  10. 9 – vcsaba81:
    Persze nem akar rezsim változtatást. Én meg röhögő görcsöt kapok. Ezt akar Venezuelában, ezt akart Szíriában, ezt tetette Ukrajnában, és már egyszer megtette Iránban is. De most nem akar! LOL. És ezt te belinkeled. LOL

  11. 7: Még a végén? Ez folyik 1955 óta! MangaM nem a jövőről, hanem a múltról és a jelenről ír!

    Köszi a tudatosítást.

  12. 8.Tibor bá
    Én is a háborúra tippelek, és bár ne lenne igazunk, mert egy esetleges háború iszonyatos galibát fog okozni Nyugaton energiaellátás terén és ennek katasztrófális kihatását a mindennapi életre az emberek még elképzelni sem tudják.
    Megismétlem nemrégi véleményemet miszerint Amerika népe nem akar ugyan háborút, de a rendkivül erős hadi-ipari lobby igenis szeretné.
    Ne feledjük, a belülről rohadó, beteg Amerikának egyetlen még müködő ipara az a fegyveripar, bármilyen gyászosan is hangzik, nagyon sokat hoz a konyhára valakiknek, és bizony háborúban ugyan miből kell nagyon sok?
    Fegyverekből, sajnos.
    Ritka geopolitikai konstelláció okán a jelenlegi helyzetet sokak szemében ugy tünik, mintha Izrael tüzelné az amerikai-iráni konfliktust, és ez teljesen logikus, ugyanis hülye országom annyit vinnyogott az elmúlt évek során Irán ellen, hogy most a világ szemében elkerülhetetlenül össze van mosva a jelenlegi helyzettel.
    Egy szóval sem tagadom, hogy ha a vágyálmok valóra válnának, Izrael még álmában is csámcsogna egy esetleges háborún a két ország között, elfeledve, vagy még inkább elodázva azon gondolatot, ( mert az ember nem szivesen töpreng szörnyű dolgokon ) hogy mi is lenne egy szegény kis sün sorsa egy elefánt és egy gorilla verekedése közepette.
    Jelen heltzetben csak kivárni lehet, hogy Amerikában merre dől el az eldobott kocka, a militáns fegyverlobbi avagy a józan mérlegelők javára.

  13. 5,MangaM
    Rövid leszek:
    Csodálom rendkivüli éleslátásodat,remekül fogalmazol, szerintem egy hirelemző veszett el benned.

  14. 14. Bálint
    Köszönöm a dicséretet, de nem szabad túlzásokba esni, a végén még a májam is hízni kezd. 😀
    Nem nagy ügy egyébként, de igen messze vagyok egy valódi szakmabeli hírelemzőtől, töredék infóm sincs hozzájuk képest.
    Visszatérve Iránra: a nagyhatalmi/geopolitikai vetélkedésben Irán is „csak egy négyzet” a sakktáblán, semmi több. USA-Kína-Oroszország(-EU???) határozzák meg most a világ sorsát, a végső eszközök az ő kezükben vannak, így a végső döntéseket is ők hozzák meg.
    Az EU-t zárójelbe tettem sok-sok kérdőjellel, lehet, hogy oda se kellett volna írnom…, de egy halvány sanszot adjunk Európának is, hátha képes valamennyire beleszólni vagy odahatni a világ dolgaira, bár túl nagy elvárásaim nincsenek ebben a kérdésben az EU-val kapcsolatban.

  15. 5.
    Csak annyit tennék hozzá, hogy az új recept már megvan, vagy legalábbis formálódik. Mi még nem látjuk milyen lesz, abban sem vagyok biztos, hogy az alkotói elképzelése szerint fog müködni, de már vannak jelei annak, hogy valami változóban van. Szaud Arábia helyzete megingóban van, és bár ma még szükség van rájuk, közép-, de legalábbis hosszútávon mennek a levesbe. Csak még azt nem tudom milyen alapokon nyugszik majd az új világrend.

  16. 12. balint
    Már korábban is akartam írni, hogy nagy élvezettel olvasom a hozzászólásaidat, nagyon sokszor olyan infókat írsz le, amelyekhez itt Mo.-on nemigen juthatunk hozzá. (pl. amiket az izraeli rádióban hallasz vagy TV-ben látsz).

    5. MangaM
    Bálint már megdicsért, de nekem is nagyon tetszett a hozzászólásod.
    „Nagyon nem mindegy, hogy például a katonai-ipari komplexum fő haszonélvezői a bankszámláikra befolyó dollármilliárdokat számolgatják, vagy egy bunkerban kuporogva a GM számlálót lesik végül naphosszat.”
    Ha az utóbbit csinálják (a bunkerban), akkor nekünk már régen rossz.

  17. Re:12
    Aki szelet vet, vihart arat…

    Re:14
    EU önszántából, történelmi háttere okán, és külső hatás miatt olyan tesze-tosza mostanság. Nem volt ez mindig így, és nem is lesz mindig ilyen. A jelenlegi viselkedése egy mesterséges szedáltság, ami minden külső szereplő számára ideális.
    Nem véletlenül próbálják az Orosz-EU egységet szétrobbantani, mert akkor az akarat párosulna az erővel, de ezt te is tudod.

    Nagyon szűrt, és kevés infó áll rendelkezésünkre, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy masszívan dezinformálva vagyunk. „Polgári” életben bőven van annyi koponya, akik jól tudnának elemezni, de mivel ki vannak szorítva, nem játszanak a pályán…

    Amúgy az én jóslatom nagyon más, mint amit itt sokan várnak.
    Mégpedig az, hogy nem lesz háború Irán-Nato közt.
    Mai idők ezt már nem engedik meg, mert teljesen más irányt vett a kialakulóban lévő „korszellem”… Amúgy is másra fogunk a közeljövőben koncentrálni, az erre adott reakció fogja eldönteni, merre lesz az előre…

  18. 16. Csak az emberi természet számít. A különböző mázak, korszellemek, „izmusok” egy pillanat alatt levetődnek bármikor önmaguktól vagy olykor kényszerítő erő által és marad a csupasz ember, aki fél, önző.

  19. Az USA valós/vélt dominanciája adja a dollár erejét. A dollár ereje az USA lélegeztőgépe. Anélkül halott lenne. Minél kevésbé domináns, annál többször kell ezt az idő előrehaladtával demonstrálni. Gazdaságilag (kereskedelmi háború, Huawei), és katonailag (ez a lista jó hosszú) is. Mindezt oly mértékben, hogy minél hihetőbb legyen, de ne pusztuljanak bele. Amikor már nem hihető, akkor direktbe kell majd váltaniuk lesz, ami lesz alapon, ezért a háború szinte bizonyos USA részről. Ők maguk sem biztosak abban, hogy pillanatnyilag hitelesen játsszák-e még ezt a szerepet. Mások reakciójából tájékozódnak. Szerencsére Kínának és az oroszoknak nem sürgős, mert az idő nekik dolgozik, így az ő reakciójuk elhitetheti az USA-val, hogy hiteles a domináns szerepben. Mindig csak a kötelező minimumot reagálják. Csak ez nagyon kényes játszma és így vagy úgy véget fog érne egy háborúval. Ezért minden felvonás elhozhatja a finálét. Talán egy amerikai polgárháború lenne az egyik, vagy talán az egyetlen reményünk ennek elkerülésére.

  20. 16,Elek
    Én köszönöm neked, az elismerés mindig jólesik az embernek.
    Legnagyobb sajnálatomra érzem hogy az idő teltével kezdek fokozatosan kikopni , elsekélyesedni magyar fogalmazás és mondanivaló-tömörités tekintetében, és ez bizony zavar és elszomorit, mert nem marad más, mint például egy MangaM kaliberű alakra irigykedni.
    Most ide képzeljetek egy hatalmas szmájlit, mert én már képtelen vagyok megtanulni a kirakását.
    Továbbmenve a témában, miszerint néha tőlem tudtok meg valami hirt, nem képzeltem hogy ennyire eltérő volna a két ország közmédia hirszolgálata, biztos voltam benne, hogy amit én hallok-látok nálunk világpolitikában, az van nagyjából nálatok is .

  21. 20. Bálint
    „Legnagyobb sajnálatomra érzem hogy az idő teltével kezdek fokozatosan kikopni”

    Nem, nem. Legalábbis szerintem nem. Nagyon jó és hasznos dolgokat írsz, én már külön örülök annak, ha meglátom a nevedet a hozzászólásoknál.
    A szmájlikkal kapcsolatban egy kis segítség (nem nagy ördöngősség):
    http://www.hogyankell.hu/Hangulatjelekkel_kifejezni_az_%C3%A9rzelmeket
    Arra ügyeljél, hogy ha beírod a hozzászólásodban a szmájlit jelentő karaktereket, akkor előtte és utána hagyjál 1-1 szóközt (space). Viszont nem mindegyik működik ezen az oldalon, de a legfontosabbak igen, próbáljad ki őket. 🙂

    Minden jót kívánok Neked, és várom továbbra is a hozzászólásaidat. 🙂 😉 😀 😮

  22. 7. Hubab

    Lebá-nak van igaza (11.), már egy jó ideje ez folyik, voltaképpen csak a folyamat hatékonysága növekszik a kommunikációs és digitális technológia fejlődésével, de ez már egy másik poszt témája lenne.
    Ha szegény Orwell látná a mai világot és a fejlődés irányát, újra írná az 1984-et! 😀

    15. Sleeper

    Kíváncsi lennék a véleményed szerinti „új receptre” – az én felfogásom szerint ez újfajta stratégiát és megközelítést igényelne az eddigiek után Amerika részéről, amit egyenlőre Trump még nem igazán mutatott fel, bár kétségtelen, hogy vannak erre irányuló megmozdulásai.

    17. Dajtás

    Az EU politikai elitjének a viselkedése finoman szólva is tudathasadásos tüneteket produkál – miután ennyi hülye egy helyre összezsúfolva nehezen tudná a hatalmat gyakorolni a kontinens felett önerőből, így kénytelen vagyok inkább arra gondolni, hogy ezek nem hülyék, hanem csak becstelenek és szándékosan nem Európa, hanem Európa számára idegen érdekek kiszolgálójaként dolgoznak.
    Pedig egy komoly EU-orosz összefogás és szövetség lenne az, ami belátható időn belül zárójelbe tudná tenni mind az USA, mind Kína kizárólagos szuperhatalmi szerepét, nem mellesleg egy ilyen Szuperunió lenne a világ első számú szuperhatalma is. Bárhogyan forgatom is ezt a kockát, ez Európának csak jó lenne.
    Irán-NATO háborút kizártnak tartok, ellenben egy Irán vs. USA + közel-keleti szövetségesei közötti katonai konfrontációt egyáltalán nem tartok elképzelhetetlen eseménynek.

    20. Bálint

    Nincs mire irigykedned, tényleg nem nagy ügy, egyébként pedig megosztva eleve közkinccsé teszem is a gondolataimat, oszt mindenki kedve szerint ízekre szedheti.
    A másik az, hogy szerintem is igen érdekes híreket szoktál hozni, itt élve nekünk nem sok fogalmunk van a jelenlegi izraeli hírekről és véleményekről – márpedig Izrael messze nem egy mellékes szereplője a Közel-Keletnek.
    Úgyhogy én is csak bátorítani tudlak, mint egy kvázi izraeli „hírhozót és hírmondót” is, ebben senki sem tud vetélkedni Veled errefelé!!!

  23. 20 balint

    Örömmel olvasom az ízes szavaidat, és a legértelmesebb hozzászólónak tartalak.

    A mosoly jelekkel ne foglalkozz. Nem kell, nem szabad.
    A fiatalok valami rossz divatból ismernek néhány betűkódot, amelyet a blogmotor kicserél egy ikonra.
    Ez a tudás sekély.
    Ha a hozzászóló nem tudja pontosan, hogy a blogmotor mely ikont rendel mely szövegkódhoz, még rosszul is jöhet össze a dolog. Nem törvényszerű hogy a „:-)” kódhoz vigyori jel tartozzon. Ez kicserélhető bármire.

    Nézd itt a hozzászólás beviteli szövegmezőt.
    Egyszerű, vagyis a gazda nem támogatja a a hangulatjeleket, és a formázott betűket.
    Ha ezt akarná, akkor bonyolultabb beviteli mezővel tenné egységessé a hozzászólásokat.
    Valahogy így: https://www.greengeeks.com/tutorials/wp-content/uploads/2017/12/emoji-5-768×342.png

    Tudni illik, hogy mi illik.
    Ha vendégségbe megyünk, és a háziak szerényen, szolidan élnek akkor ne öltözzünk kirívóan, bohócruhába…
    Aki itt formázott betűt és/vagy mosoly jeleket használ az illetlenül viselkedik.
    Mea culpa, Én is használtam mosoly jelet. Bocsánatot kérek érte!

  24. 23 – n/a:
    Az emocikonokkal kapcsolatos eszmefuttatásoddal messzemenően nem értek egyet.
    🙂 🙁 😉 😛 😡

  25. Fiúk, ezerszer köszönöm meleg, elismerő soraitokat, és hadd fejezném ki ezúton legőszintébb elismerésemet a bloggazda felé, aki sokesztendős áldozatos munkájával lehetővé teszi nekünk az eszmecserét a világháló ezen apró szigetén, amit én az értelmes emberek szigetének tekintek.
    Isten adná, – amit szivemből kivánok mundannyiunknak – hogy minden agyalásunk, morfondirozásunk, vitáink és észrevételeink a blog komor és mégkomorabb témái körül maradjon ameddig csak lehet elméleti sikon, soha egy betü abból valóra ne váljon, éljük tovább mi, családunk, gyermekeink és unokáink mindennapi életünket, mert keményen megdolgoztunk érte, ergo megérdemeljük!
    És maradjon ez a blog, Isten védnökséga alatt az, ami: sokoldalú, kiváló emberek közös fórúma, egy remek virtuális kávéház!
    Amen.

  26. 25 – 26:
    Csak módjával! Csak módjával! Ha szabad kérnem. 😉

  27. 28. Tibor bá’
    Természetesen, ezt kérned sem kell – a mondanivaló lényegét tekintve viszont abszolúte támogatható.
    A feltett cikket javaslom mindenkinek elolvasni, ez ugyanis rávilágít többek között az „Irán-probléma” gyökerének egy aspektusára is közvetve.

  28. Re:25
    „Emelem kipámat” szavaid előtt!
    Áldást kérni sehol sem bűn… 😉

    Amúgy én is szeretem olvasni a bejegyzéseidet, kölcsönös a szimpátia.
    Gondoltam is rá, ha egyszer majd Izrael földjére vet a sors, találkoznék veled élőben.

  29. „Pedig egy komoly EU-orosz összefogás és szövetség lenne az, ami belátható időn belül zárójelbe tudná tenni mind az USA, mind Kína kizárólagos szuperhatalmi szerepét, nem mellesleg egy ilyen Szuperunió lenne a világ első számú szuperhatalma is. Bárhogyan forgatom is ezt a kockát, ez Európának csak jó lenne.”

    Elméletileg igaz. Gyakorlatilag az a baj ezzel, hogy az európai elit lényeges része, pont azok, akik ezen dolgoznak, a szabadkőműves célok megvalósítói. A rend és a normalitás ellenségei. Én a magam részéről inkább élek szétszabdalt, megosztott Európában, mint egy olyanban, amiben ők döntenek mindenről.

  30. 31. balint

    ha jól emlékszem, te is terveztél hazalátogatást (tágabb értelemben értelmezve a „haza”-t, mivel kolozsvári vagy). Lehet hogy itt lenne lassan az ideje.

  31. 20. balint

    nem, mi mindent sokadkézből tudunk meg. Főleg angolszász közvetítéssel. Van 1-2 globális hírügynökség, és mindenki azok híreit veszi át. Saját, közvetlen hírforrás csupán egy álom. Tehát nemcsak hogy más szemével látunk, de sok minden deformálódik a fordítás során is.
    Kivétel az a kisebbség, amely tudatosan keresi és figyeli az „alternatív” forrásokat.

    (ilyenkor mindig eszembe jut Mécs Alajos, és könyve, Az ismeretlen Japán – még a mai Japán is jobban megérthető belőle, mint más könyvekből, pedig a XX. század 30-as éveinek tapasztalatai vannak benne leírva )

  32. 22. MangaM

    „…Kíváncsi lennék a véleményed szerinti „új receptre” – az én felfogásom szerint ez újfajta stratégiát és megközelítést igényelne az eddigiek után Amerika részéről, amit egyenlőre Trump még nem igazán mutatott fel, bár kétségtelen, hogy vannak erre irányuló megmozdulásai….”

    az új receptet még nem ismerem, kevés az információ, vagy nincs helyesen értelmezve (általam 🙂 ). Mindenesetre nem szabad keverni az eszközt a céllal, ne adj isten az irányítással. Trump pedig egy „Öszvér” (Asimov Alapítvány-trilógiáját analógiaként véve), aki megpróbálja borítani a fennálló rendet, de sok gondja van a hátországban, pl. Pelosi, stb., szóval kérdés mennyire lesz sikeres a végén.

  33. 33,sleeper
    Köszönöm kedves, hazahivó szavaidat, nem te vagy az első, aki megtisztel-igenis, megtisztel, és ez nagyon jólesik – azzal, hogy hazainvitál.
    Ismételten megköszönöm Neked is, de lásd: idén november 27-ikén lesz kerek 60 esztendeje, hogy mint fiatal kölyök, Izrael földjére léptem.
    Túl öreg vagyok én már ehhez, elvagyok itt ahogy és ameddig lehet, ugyhogy köszönöm,de nem.

  34. Akit érdekel esetleg az innen kiszürhető információ, ime az interneten fogható angol hircsatornák , többek között az iráni, valamint az Al-jezeera tv.állomások.
    https://wwitv.com/portal.htm

  35. Egyre komorabb a helyzet Irán környékén és egyre jobban forrong a Hormuz szoros vize.
    Irán ma bemutatta legújabb föld-levegő rakétáját, egyszerre 6 célpontot képes kezelni, kisebb méretú drónókat is! A bemutató alkalmával kijelentik, hogy a közeljövöben Európa súlyos árat fog fizetni Amerikával való eggyüttmüködée miatt, fontolgatják, vagy már meg is valósitják -sajna, itt nem értettem világosan az angol szinkront -hogy többé nem fogad el dollárt az olajért, és megismételték egy nemrégi kijelentésüket, amennyiben Irán nem exportál, SENKI nem fog, értsük ezt ahogy akarjuk, mindenki saját szemszögéből.Én csak hinni akarok, és tiz körmömmel kapaszkodok ezen reményembe, hogy EZ a fenyegetés nem fog valóra válni, mert még belegondolni is rossz, mi történik utána a mai elkényelmesedett, elpuhult világban . Van még valami, aminek még nem jártam végére, ez egy egészen más, nem médiaforrásbeli információ, az éjszaka folyamán meg akarok vizsgálni valamit ami már többször megtörtént és hadd lám ha ma éjszaka ismét, és majd holnap okosabb leszek / leszünk, mert semmiféle megalapozatlan vaklármát terjeszteni nem akarok.

  36. 38 – bálint:
    A hat célpontos rakéta bejelentásén kívül felszólították a világ népeit, hogy ne kereskedjenek dollárelszámolással.

  37. 38. balint

    … már reggel van. ( ahogy egy angol mondaná, csupán egy „gentle reminder” 😉 )

    kiváncsiak vagyunk, én nem kell attól tartanod, hogy vaklármát terjesztenél, mert mi itt tudjuk, hogy minden lehetséges, és az ellenkezője is.

  38. 41 – Elek:
    Irán nem fenyeget. Simán közli, ha ők nem exportálhatnak nyersolajat, akkor más se fog, és az ár felszökhet az égbe.

  39. 40.sleeper
    Nos kedves sleeper, arról van szó, hogy az interneten látható a hajók utvonala, ami engem nyugdijas létemre is érdekel még, és néha meg szoktam nézegetni a Marine Global Ship Tracing oldalon hogy hol, merre járnak réges régi ismerőseim, néha látok egy-egy hajónevet, amelyre emlékszem , és csak természetes, hogy mióta melegszik a helyzet, minden figyelmem a Hormuz-szorosra fordul. Meglepve vettem észre, hogy a múlt hét folyamán fura dolgok történnek arrafele, két hajó lett az éjszakák folyamán feltartóztatva nem tudni kik által, megjelenik az Armed Guards on Board megjegyzés, a hajók célkikötöje eltörlödik, és helyette Destination Port Not Availiable jelenik meg.
    Megnézem a hajók haladási log-ját, ahol folyamatos időrendben látható a hajó sebessége, mindenik szép egyenletesen halad, majd valamikor éjszaka a hajók hirtelen,PERCEK ALATT lelassitanak, 12-15 csomós sebességből 0,5 csomóra, azaz driftelnek, amig valakik felszállnak ezt mi emergency stopnak nevezzük, ezt semmi normális hajó SOHA meg nem csinálja csak ha valakik ezt megparancsolják, azok, akik azután fedélzetre lépnek és viszik a hajót ismeretlen helyre.
    Az első feltartóztatott hajó múlt héten szerda éjszaka a Bora teherhajó volt, kanadai illetőségű panamai zászló alatt futó bulk carrier, de péntek délelütt már szabad volt, útban Indiába, csütörtökön hajnali 5 óra magasságában egy másik hajó, nevét elfelejtettem, hajszálra ugy járt, mint a Bora.
    Ma reggel egy iráni teherhajó, a Baskar tart Indiából Bandar-Abbas kikötöőjébe, azaz hazafele, csak az a fura, hogy fel van fegyverezve, ergo komoly féltenivaló rakománya van. Mi a keserveset cipelnek az irániak Indiából egy felfegyverzett teherhajón?

  40. „Ma reggel egy iráni teherhajó, a Baskar tart Indiából Bandar-Abbas kikötöőjébe, azaz hazafele, csak az a fura, hogy fel van fegyverezve, ergo komoly féltenivaló rakománya van. Mi a keserveset cipelnek az irániak Indiából egy felfegyverzett teherhajón?”
    Atomtöltetet?

  41. Köszönjük Bálint!
    Várjuk az újabb fejleményeket!

  42. új fejlemény: az öbölben két tankhajó ég !

    MT Front Altair, marshall-szigeteki zászló alatt, a másik panamai

  43. 48.
    „szerencsére” Pompeo máris tudja a tutit, és Iránt fenyegeti

  44. A legújabb fejlemény a Hormuz-szorosban, EZT biztos közölték nálatok is:
    Az irániak leszedtek egy amerikai kémdrónt a Hormuz-szoros fölött.
    Amúgy nyiltan, bevállalva, és cseppet sem szégyenkezve. A Fehér-Ház elött álldogáló csoportból Trumpnak bekiabál egy újságiró: Mi lesz Amerika válasza az incidensre? Az elnöki válasz: Majd meglátjuk!
    Értse ezt mindenki , ahogy akarja, eligazodni ezen nemigen lehet.
    De:
    Akárhogyan is nézzük, Amerika óriási presztizsveszteséget szenvedett a drón lelövésének tényével! Ennyire védtelen egy, a csúcstechnikájával állandóan kérkedő nagyhatalom drónja??!!
    Vagy kiderül, amit én régen sejtek, az irániak sokkal magasabb technikai felkészültséggel és eszközökkel rendelkeznek, amiről a Nyugat semmit, vagy nagyon keveset tud, ez esetben igazuk van az irániaknak, jaj annak, aki elég ostoba megtámadni minket!
    Amerika szemszögéből nézve ismét a dolgokat, amennyiben nem tesz valamit a drónt megtorlandó, ezzel az egész világ elött beismeri, hogy csak a pofája nagy, az irániak töke viszont mégnagyobb, de igy eléggé ciki kimenni ezek után az utcára, mint egy kivénhedt, öreg boxolóbajnok .Ha nekimegy Iránnak a drón, azaz a tekintélye, vagy annak maradéka miatt, akkor, kedves barátaim, irány a legközelebbi nagyáruház, vásároljatok rogyásig mindenből, mert utána nem lesz SEMMI.
    Ha holnap meghallom a hirekben, hogy ezek összekaptak, én is ugyanezt teszem, az tuti.
    Mert utána nem lesz SEMMI!!!

  45. 51.
    Nem olyan nagy dolog ez a drónos dolog, ahogy gondolod Bálint. Ez nem az első, de nem is második amerikai kémrepülő, amit az irániak leszedtek. Csak nekik nagy siker egyet egyet lekapni és világgá kürtölik.

  46. 51 & 52:
    Eddig úgy volt, hogy amerikai drónt lőttek le, és iráni szárazföld felett. Nem kell nekik az orosz S-400, amiből arra lehet következtetni, hogy van saját elhárító rakétájuk. Nem lenne csoda, mert volt jó néhány évük, hogy kifejlesszék. Ha Amerika megtámadja őket, jelentős vesztességet tudnak okozni.

  47. Emberek, értsétek meg, nem is annyira a tulajdonképpeni háborúról van szó, ami amúgy is tőletek távol fog lezajlani, amennyiben Isten annyira haragudna reánk, hogy bekövetkezne, hanem a szoros lezárásáról, amit SENKI nem tud megakadályozni, és ennek következményeiről.
    Irán nagyon jól tudja ez mit jelent a Nyugat számára, nem hiába jött rögtön ezzel a fenyegetéssel, csakhogy a nyugatiak túl hülyék ahhoz, hogy felfognák a jelentőségét!
    Ezen van a hangsúly, nem feltétlenül a háborún!!!!!!!!
    Avagy el tudjátok képzelni a további életeteket egy benzin nélküli világban???
    Azt osztanátok meg velem is ,mert nekem nincs ilyen élénk képzelőeröm.

  48. Nem lesz semmiféle amerikai katonai válasz a Global Hawk lelövésére, mert egy Irán elleni valós háború még a legjobb esetben is végleg kikezdené és felgyorsítaná az USA globális hanyatlását. Pár éve is milyen szépen leszállították a távirányítású amerikai drónt, amit utána másolni is elkezdtek – meg gondolom, közben jó közel engedték az orosz és kínai szakértőket is a jenki kütyühöz.

    Atomfegyverek bevetése nélkül az USA nem tudna valós és tartós katonai sikert elérni a perzsák ellen és bár a katonai-ipari komplexum tulajdonosai nagyot kaszálhatnának elvileg az ügyön, de az USA, mint állam a legkevésbé sem.

    Egyébként meg mitől olyan biztosak abban a katonai szakértők, hogy egy USA-Irán háború a szokásos forgatókönyv szerint zajlana és nem lenne csúnya amerikai pofára esés a dologból? A perzsák nem félhülye arabok, akikkel – kis túlzással – szinte bárki azt tesz, amit csak akar.

    Az USA pofára esett Szíriában, nem tudta a mai napig letérdepeltetni Putyint, behátrált Észak-Koreával szemben, Venezuelával kapcsolatban is csak a szája járt, na majd pont a 80 milliós, harcedzett és háborúra kész katonanemzet Irán ellen fog háborút indítani.
    Nagyon hihetetlen ez a szkenárió, mert még ha nyerne is nagy nehezen és jó sok idő alatt a perzsák ellen, milyen szinten amortizálná le közben a saját haderejét és gazdaságát és hogyan „rémítené halálra” ezek után így Kínát vagy Oroszországot?

    Persze, vannak a „nagy sikerű és zseniális” amerikai neokon agytrösztök, akik aztán mindenkit levernének fél kézzel a glóbuszról Moszkvától Pekingig bezárólag, csak van egy pici gond: nincs hozzá elég erő.

    54. Bálint

    „Avagy el tudjátok képzelni a további életeteket egy benzin nélküli világban???”
    Persze, simán, lásd Walking Dead. (Ez poén volt!)

    A viccet félretéve: Irán sem akar háborút, de be fog keményíteni az USA-val szemben, mert egy dolgot viszont akar: tiszteletet.

    A magam részéről abban sem lennék egészen biztos, hogy a háttérben a kulisszák mögött valóban olyan nagy az izraeli-iráni viszály, mint amit a média és a hivatalos politika nyom. Ha jobban belegondolok, ez a kis viszály voltaképpen egészen jó üzletet is jelenthet akár mindkét oldalnak.

    Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a nagyhatalmak játszanak a kis államokkal, de miért akarunk mindenáron ragaszkodni ehhez az elvhez – miért is ne lehetne az, hogy néhány regionális kis- és középhatalom is képes lehet cicáztatni a nagyokat, miközben a háttérben néha-néha összekacsintanak?
    Nem gondolnám, hogy a zsidók és a perzsák teljesen tökkelütöttek lennének.

  49. 55.
    Egyikünk se egy Patrusev, nem is látjuk át olyan szinten a világ dolgait.
    Igazat adok abban, hogy egy ilyen pilóta nélküli vacak leszedése a
    Casus belli-ként elég ostoba húzás lenne.
    Valami van a levegőben, de ez nem az Irán elleni háború lesz.
    A lángoló olajtanker a hírekből 10-15 F emeli meg az üzemanyag árat
    aztán visszamegy mint máskor.
    Ha már Irán elleni háború, ami azért nem a jövő héten lesz.
    Ki maradna egy háborús helyzetben Irán mellett
    Ki nem tenne semmit,
    és melyek azok akik Irán ellen csötretve hadba vonulnának.
    a háttérben nagy helyezkedés és szövetséges keresés.
    Aki a szankciók ellenére olajat vásárol Irántól, az valószínű kitart mellette egy
    elhúzódó háborúban is.
    Európától nagyon sokat vártak a perzsák, de keserűen csalódniuk kellett.
    orosz, örmény, szír, libanoni és maláj ezek biztos kitartanak.
    Azeri, zsidó, jordán, angol,francia,kanada és us stb.
    valamint a csicska államok mint balti, lengyel,ro Irán ellen lennének a bajban is.
    Afganisztánban a perzsa egy dialektusa tképp az anyanyelv.
    Szomszéd is, úgy hogy onnét nehéz lenne Iránt támadni.
    Törökország nagy kérdés.
    Vallási és más okból a perzsák ellen van.
    Az olaj sejkek is Irán ellen állnának be.
    A kérdés Iránt Kína és India hogyan és mivel támogatnák ha oda kerül a sor.
    Modi hindu nacionalista szólamokkal jött fel a hatalomba.
    Nem lehet számítani rá.
    https://www.timesnownews.com/india/article/indian-navy-deploys-warships-to-assist-indian-flagged-vessels-in-the-persian-gulf-and-the-gulf-of-oman/440536

  50. 56. Xander

    Valóban nem látunk bele a világ agytrösztjeinek a fejébe, sőt, azt is megkockáztatom, hogy senki sem látja át valóban és teljesen a világ dolgait még a legfelsőbb szinteken sem.
    De ez ne akadályozzon meg minket abban, hogy észnél maradjunk és gondolkodjunk, szerintem igen sok következtetés levonható közvetetten.

    Valóban van valami a levegőben, hogy ez konkrétan mi lesz majd, nem tudni, de az okok sejthetőek: a hidegháború utáni, történelmi léptékben mérve kérészéletű kizárólagos amerikai világdominancia amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan múlni is készül. Ennek a tusája zajlik éppen.
    A közkedvelten Pax American korszakként nevezett időszak nagy nyertesei viszont ezt a békát nem akarják lenyelni és beindult a kapkodás és a pánik az elkerülhetetlen megakadályozása érdekében.

    Az eszetlen hazugságcunamira épített anti-orosz propaganda, a Kína és lassan az India elleni kereskedelmi háború, Európa és a NATO szövetségesek zsarolása és fenyítése, a tucatnyi háborús fenyegetés világszerte mind-mind olcsó és primitív eszköz valamint megoldási séma a globalizációt egykoron felépítő egyetlen szuperhatalom részéről.

    Ebből az következik, hogy nincs valódi és árfogó világstratégia a részükről, emiatt maradt a nyers erő és az udvariatlan viselkedés, ami egyébként a valós eszközökből kifogyott nagyhatalmak esetében a diplomácia legalja.
    Azt gondolom, hogy nemcsak egy koherens világstratégia nincsen kidogozva, de a saját belső problémáikat sem képesek kezelni, sokkal inkább egyfajta tűzoltás folyik sok területen, kissé kullogva a tendenciák után.

    Jelen idő szerint az USA egyetlen igazi ütőkártyája mostanra a hadereje maradt: egy háború rémképén kívül nem igazán tud semmi olyat kínálni a világnak a jövőre nézve, ami konstruktív, pozitív és előremutató lenne és ami mögé nemzetek sora csatlakozna szívesen.
    Kifáradt eszmék, hiteltelen jelszavak és unalmas propaganda dömpingje tapasztalható – így nem maradhat egyetlen nemzet sem a világ vezető nagyhatalma sokáig.

    Ebből a szempontból Irán is csak egy kis része a komplex tünetegyüttesnek, per pillanat.
    Holnap majd megint nem Irán lesz terítéken, hanem éppen valaki más.

    A valódi nagy baj/betegség nem az USA-n kívül van, hanem belül. Ezt szenvedi meg épp a világ.

  51. Kutyából nem lesz szalonna. Washington nem tud másképp gondolkodni. Háborút akar, és el is fogja érni. Nekik semmi se számít. A drónt jó magasan elküldték csalinak, hogy lássák miként reagálnak, és hogyan lövik le. 1) műszakilag, 2) politikailag (merik-e?)

  52. Az is lehet, hogy amerika a drónt akarta csaliként használni, hogy Irán véletlenül egy polgári gépet lőjön le, és ezzel a nyugati közvéleményt irán ellen fordítsa(lsd. Mh17).
    Már az amerikai légügyi hatóság megtiltotta, hogy amerikai polgári gépek használják az iráni légteret. Már, ha eddig is használták.

  53. Trump visszavonta a támadási parancsot, majd megüzente Iránnak, hogy bár küszöbön a támadás, de tárgyalni akar Teheránnal, Hamenei viszont ellenez bármiféle tárgyalást az USA-val.
    Az eddig nyilvánosságra került információk szerint Teherán nem óhajt tárgyalni.
    https://24.hu/kulfold/2019/06/21/trump-meguzente-irannak-hogy-kuszobon-all-a-tamadas/

    Elég szokatlan a helyzet.
    Amerika lép majd hirtelen visszalép, Trump tárgyalni szeretne de közben fenyeget, Hamenei ajatollah viszont egyelőre magasról tesz az USA tárgyalási zsarolására, legalábbis ez idáig nincs más infó.

    Komolyan el kell azon gondolkodni, hogy milyen lapok lehetnek Teherán kezében, mert az amerikai „beijesztés” lyukra futott, Irán viszont ott tart, hogy hiába voltak a levegőben az USA harci gépei és hiába vonta vissza a támadási parancsot Trump az utolsó pillanatban, ez semmit sem puhított eddig a perzsák álláspontján.

    Úgy tűnik, hogy Teherán akár a végsőkig is kész feszíteni a húrt, azaz akár bevállal egy USA támadást és a háborút is, de egy jottányit sem akar engedni Amerikának.
    Irán per pillanat ezzel a magatartásával bőszíti és alázza Amerikát, ugyanakkor végig kellene azt is gondolni, hogy mivel hajtja leginkább a neokonok malmára a vizet – mert az számomra nem kétséges, hogy az USA felső vezetésén belül hatalmas a megosztottság.

    Az is tény, hogy nyakunkon a G20 csúcstalálkozó, amit nem lenne szerencsés úgy kezdeni, hogy kitör egy közel-keleti háború és esetleg a Hormuzi-szoros hajózhatatlanná válik.

  54. Re:59
    Amilyen félbolond képet festenek Trumpról, lehet hogy ő az egyedüli értelmes ember a Fehér Házban, és időben szólt, hogy ácsi, most megállunk…

  55. 61 – ManagaM:
    Nem olvastam valahol, saját kútfőből: Irán és az USA vezetés pókeroznak. Mind a kettő azzal fenyeget, hogy háború lesz. Nem lesz, mert Iránt szarrá bombáznák. Trumpot pedig nem választanák meg másodszor. A cél Amerika részéről,hogy leüljenek tárgyalni, Irán részéről, hogy megszűnjön az embargó. Irán nem hajlandó tárgyalni. Az USA nem hajlandó feloldani az embargót. Miközbe a világ idegeskedik. Persze, néha a pókerozók hatalmasat tévednek, és ott hagyják a gatyájukat is. A végén az USA támadhat. Iránt visszabombázzák a kőkorszakba. Amerika pedig hatalmas vesztességeket szenvedve agonizálni fog az utolsó napjáig.

  56. 63.
    Azt kell nézni milyen amerikai hajók vannak a Perzsa-öböl környékén.
    A nevük nem lényeges, azt kell nézni új vagy ócska.
    Jelenleg a legrégebbi 1970.-ben gyártott vasak úszkálnak arra,
    leamortizált rozsdatemetők.

    Ezeket százas, hogy azért vezényelték oda
    hogy egyik,vagy mindkettő valami okból elsüllyedjen.
    Irán a póker játszmában és saját érdekében biztos nem fogja elsüllyeszetni,
    Feltéve hogy azok a hajók nem lőnek iráni clélra.
    FallseFlag várható.

  57. Akkora a káosz, hogy könnyen háború lehet a vége
    „A Bloomberg publicistája Mark Gongloff a következőket írta, miután az iráni légvédelem lelőtte az amerikai hadsereg egyik drónját: „Az Egyesült Államok éppen sodródik a háborúba Iránnal vagy egyáltalán nem fenyeget az USA-Irán háború veszélye – hogy e két állítás közül melyik az igaz, az attól függ, hogy éppen hány óra van, merről fúj a szél vagy éhes-e, s ezért morcos-e az a személy, aki éppen a döntéseket hozza Washingtonban.””
    https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/usa-donald-trump-haboru-kaosz.686570.html

  58. BREAKING
    Trump értesítette a Kongresszust, hogy rakétatámadást hajt végre Irán ellen, mert nem hagyhatják, hogy amerikai tulajdont megsemmisítsenek. A támadást éjszakára időzítik. Ez bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

    https://youtu.be/4CFiUwPQYRY

  59. 63.Tibor bá
    …” Iránt visszabombázzák a kőkorszakba. ..”
    Drága Tibor bá, ezt a kijelentésedet esetleg gondold át. Irán egy ugyancsak titokzatos, hatalmas, ragyogó tudósgárdával megáldott ország Nézd meg mit hozott ki magából, saját erőbő modern, bonyolult haditechnikai téren, látszólag-és talán valóban – semmmi külső segitség nélkül. .Talán maga az úristen is csak akkor tudná mi rejtlik a perzsa hegyek mélyén, ha leküldenéSzent Pétert valami ajatollának álcázva, hogy körülszimatolna arrafele. Lehet hogy az a mi nagy tévedésünk, hogy iszlám vallása miatt egykalap alá vesszük Iránt a többi szir-szar, tényleg semmit sem érő arab állammal, ami viszont orbitális és katasztrófális tévedés!
    Menjünk tovább a témában és idézzük fel a vietnami hadjáratot: ha valakit szarrá bombáztak, vissza a középkorba, vagy még távolabb az időben , az szegény , jobb sorsra érdemes Vietnam volt. Ami bomba zuhogott szerncsétlenekre az évek folyamán , az esetleg a második világháborús Európának is sok lett volna, és ime, Vietnam él és virul.
    Egy nagyon fontos dolgot se felejts Tibor bá, éspedig ama tényt, hogy Irán nem Vietnam, jaj de mennyire nem az semmiféle tekintetben!!! Azt se hagyjuk figyelmen kivül, hogy Amerika, hülye Amerika az égvilágon semmit sem nyert a vietnami háborújával, sőt, megvert kutyaként kotródott el abból a semmi kis országból, az amerikai hadiparancsnokság épúletének tetejéről pánikszerűen felszálló utolsó helikopter filmfelvétele mindörökre emlékezetes marad minden néző számára szerte a világon. Mi haszna volt az egésznek? Elpocsélolt Dollárok milliói, többezernyi fiatal amerikai értelmetlen halála, ez lett belőle!!!!! A vietnami háborúból, valamint a többi ostoba amerikai konfliktusokból, amelyek kivétel nélkül amerikai sikertelenséggel végződtek.
    Azóta is megygyözödésem, hogy Amerika egy tetű hely idióta népséggel, mert ilyesmikért, de főleg és elsősorban a rengeteg elpazarolt fiatal életekért a vezetőket már rég meglincselte volna a nép, de főleg a fiataemberek szülei.
    Nem történt meg, késő bánat.
    Visszatérve a jelenhez: Trump a visszavont támadási parancs mián rátett még egy lapáttal arra a sirhalomra, ami alatt az amerikai tekintély nyugszik!
    Ha már visszavonta a parancsot, legalább tartotta volna titokban ez az idióta „elnök”
    és ne tette volna nevetségessé Amerikát.
    Vetitsük le a helyzetet egyszerű, keskenyvásznú házi vetitőgépen, a komikumot jobban kiadván :
    Kőbánya külső legszakadtabb pincekocsmájaban a terem két messzi sarkában üldögél a két haragos. A kocsma már napok óta zeng, ahogy ezek a terem végeiből átordibálnak egymásnak, a kocsma úri közönsége csak áll és bámul.Egy adott pillanatban az egyik átdob a termen egy poharat, amit a másik még utközben lever egy elhajitott széklábbal. Ezt látva a másik fél felkap egy üveget és rohanni kezd a termen át riválisa felé, de hirtelen féluton megáll, összeráncolt szemöldökkel el töpreng valamin, majd megfordul és visszaül a székére.
    A kocsma közönsége, csupa finomabb ember, hirtelen görcsbe rándulva, a padlón fetrengve vinnyogva röhög , a neveletlenebbje sir a kacagástól.
    Trump, visszaülve, a futástól kissé szétzilált frizuráját igyekszik rendbehozni, errre ő nagyon kényes, utóvégre ő egy nagyhatalom elnöke.
    A kocsma szinvonala teljesen lezüllik, a nép mekeg a röhejtől..
    Ez van.

  60. 66.Tibor bá
    Pontosan, ahogy irod!!
    Adalék: kevéssel este fél tiz elött megszünt a légiforgalom Irán fölött!!!
    A Forradalmi Gárda parancsnoka este tiz óra tájban: minden közel-keleti amerikai bázis, valamint minden hadihajó a rakéták célpontja lett ( értsd: betáplálásra kerültek a szükséges koordináták, csak a gombot kell megnyomni!!!!!!!!)
    Nesze neked jó világ és szép, gondtalan élet!!!!

  61. 66.
    Ez a videó kb. 18 órája került fel(vagyis tegnap este lett feltéve – amerikai keleti parti idő szerint). Szerintem ez a (már itt is tárgyalt) visszavont támadás előzménye.

  62. Valami van az irániak tarsolyában, mert hallani sem akarnak semmiféle tárgyalásról, amit Trump vetett fel ma (helyesebben követelt).
    Irán reakciója az USA viselkedésére szó szerint provokatív, olyan, mintha Irán most már direkt és csak azért is háborúba akarná ugrasztani az USA-t.
    Nos, nem kizárt, hogy sokat tévedtem és az USA mégis megtámadja Iránt, de tartok attól, hogy egy dologban nem: ez lesz a legnagyobb stratégiai tévedés.

  63. 69. Gyarmathy
    Nyilván Irán tegnap lekövette a levegőbe emelt amerikai gépeket is, így a betáplált célpontok azóta is betáplálva vannak. Kizárt, hogy Trump azért fújta le az Irán elleni csapást, mert beijedt a tanácsadói által jósolt 150 halottól, más van itt a háttérben.

  64. 71.
    Vagy csak emelt a fenyegetés/nyomásgyakorlás szintjén egyet Amerika. Trump kiadta a parancsot, majd a gépek elindultak és hirtelen meggondolta magát? És ha így is lett volna, mindezt nyílvánosságra hozzák? Kizárt!

  65. 73. Gyarmathy

    Igen, valami nem kerek a történetben, ahhoz, hogy az USA növelje a nyomást Iránon, teljesen felesleges ide-oda reptetni a légierőt és félóránként új parancsot kiadni,
    utána meg világgá kürtölni azt, hogy gyakorlatilag totál hülyék vagyunk és nem tudjuk, hogy mit is tegyünk.

    Egy-két rephordozó köteléket és pár B-1-est a környékre vezényelni minden kommentár nélkül sokkal nagyobb pszichés nyomás, mint azzal „dicsekedni”, hogy lefújtunk az utolsó pillanatban egy megindított támadást.

    Mivel Irán leköveti a környék katonai légi forgalmát (és néha leszed egy-egy drónt is), így kizártnak tartom azt, hogy a felszállt amerikai gépekről ne tudtak volna.
    Olyan, mintha nem is Iránnak szólna ez a minapi furcsa műsor… – feltéve, ha épp nem a Washingtonban uralkodó káosznak vagyunk a szemtanúi, mert ha igen, akkor nincs is miről agyalnunk tovább, lesz ami lesz, nincs itt semmi stratégia, csak kapkodás. (Hozzáteszem, ez lenne a rosszabbik eset.)

  66. Azért egy Irán elleni korlátozott katonai csapás nem állna meg csak egy támadásnál. Úgyanis Irán sem feltartott kézzel nézné végig az eseményeket, és válaszolna az agresszióra.
    És mivel támadna az Usa? Van 4-5 hadihajója amin egyenként van 30-40 tomahawk rakéta, mely 900 km/h sebességel közlekedne Irán felé, melynek lenne ideje felkészülni a válaszcsapásra. Mivel az utobbi időben Irán növelte a rakétáinak számát(légvédelmi és támadó), így mire azok elérnék Irán partjait a 60-70%-t leszedik és válaszcsapásként célbaveszik az amerikai bázisokat a Közel-Keleten. Így számolva a 150 halott egy kicsit alulbecsült szám lett volna trumptól. Min. 1500-2000 amerikai halott lett volna. Plusz még az irániak célba vették volna a szaudi és eae kőolaj létesítményeit is, ezzel 150-200 dollárra emelték volna a köolaj árát.
    Ez kinek lett volna jó? Az oroszoknak és a demokratáknak.


  67. A NYT szerint Trump nagyon hallgat egy Carlson nevű TV műsorvezetőre, aki a következőket mondta: „The same people who lured us into the Iraq quagmire 16 years ago are demanding a new war, this one with Iran. The president, to his great credit, appears to be skeptical of this — very skeptical” Fordítás: Ugyanazok, akik 16 évvel ezelőtt belevittek minket egy rémálomba, most egy új háborúba akarnak minket belevinni, ez alkalommal Iránnal. Dicsőségére legyen mondva az elnök ez alkalommal erősen szkeptikujs – nagyon szkeptikus.” Majd azzal folytatta, ha Trump megtámadja Irán, búcsút mondhat a 2020-as újraválasztásának. Úgy nézem, Irán vérszemet kapott. Provokálja Trumpot, aki fut az újraválasztása után, és a végén vagy támadnia kell, vagy az Iráni szankciókat fel kell lazítania, hogy Irán felhagyjon a provokálással.

  68. 67 – bálint:
    Tökéletesen egyetértek Iránnal kapcsolatos kiértékeléseddel. De az agyon bombáztást nem vonom vissza. Erre Amerikámnak meg van minden lehetősége. Iszonyú mennyiségű rakétát nem lehet elfogni. Közben pedig (mint jeleztem) hatalmas vesztességeket kell elszenvedniük, mert Irán nem kiscica. A forradalmi gárdának hatalmas tűzereje van.

  69. 73.

    Hajlok arra, hogy inkább a második eset. Trump nagyon jó üzletember, és valószínűleg belement sok mindenbe, amíg nem konkrét akciókról van szó ( pl. iráni alku felmondása is akár), esetleg azért, hogy más, otthoni témákban jobb pozíciót kapjon.

    Másrészt mindenki fél a Hormuzi-szoros lezárásától, de ne felejtsük el hogy egy esetlegesen felkészült csoport számára micsoda lehetőséget jelentene. Mondhatnám úgy is, hogy egy hosszútávú politika pozitív mellékhatásai….
    Tahát simán elképzelhető, hogy éppen a konfliktusban érdekeltek.

  70. „Bolton és Netanjahu együtt találkozik Nyikolaj Patrusevvel Oroszország nemzetbiztonsági tanácsadójával is, és a ynet szerint felajánlják neki Bassár el-Aszad szíriai elnök elismerését, cserébe „az irániak eltávolításáért” Szíriából.”
    „Ne tévesszük össze az óvatosságot a gyengeséggel” – nyilatkozta Bolton az utolsó pillanatban leállított amerikai támadással kapcsolatban Netanjahuval tartott közös sajtótájékoztatóján.
    http://www.atv.hu/kulfold/20190623-irani-helyzet-ajanlatot-tesz-izrael-es-amerika-oroszorszagnak

    Nem tévesszük össze, nyugi John. Mint ahogy Aszad esetleges elismerésének felajánlását sem tévesszük össze semmiféle stratégiai kudarccal.

  71. 78.MangaM
    Igen, ezt olvastam én is. Csak figyeljük meg, mennyire nem változyak a nagyhatalmak Trianon óta egy jottányit sem. Államok, népek és országok feje fölött határoznak azok sorsáról, ki lesz álamfő, hol és hogyan, milyen feltételekkel, melyik szonszéd teheti rá kezét milyen területeire egy adott országnak, pontosan , mintha egy istállóban igazgatnák az állatokat: ez a ló ide, az a tehén amoda, a kecske oda, a balsarokba és igy tovább.
    Trianon óta NEM változott semmi!!

  72. 79. Bálint
    Bizony nem sokat, sőt, ha jobban belegondolunk, az ókor óta nem változott semmi más, csak a technológia lett fejlettebb, ez pedig némileg kifinomultabb lehetőséget ad a nagyhatalmi propagandára, de a lényeg változatlan.
    Javaslom elolvasni a következő cikket, amit Tibor bá’ kiposztolt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük