(2821) Ott voltam a PVC születésénél

Tibor bá’ online

 

Ha nem öl meg minket az atombomba, valami csoda folytán túléljük a globális felmelegedést is, akkor a műanyag fog velünk végezni. A le nem bomló, de egyre apróbbra töredező műanyag, amit belélegzünk, bekerül a véráramukba, ha akarjuk, ha nem, és nem lehet ellene védekezni. A helyzet az, hogy én már rég ismerem, jobban mondva tudok róla, de nem ismertem a benne rejtőzködő gyilkos potenciát.

Az első Budapesti Nemzetközi Vásár 1925-ben nyitotta meg kapuit. Engem 15 évvel később vittek el először, ahol nyomban felfedeztem, hogy majd mindenütt adnak szórólapot, amit akkor még nem így hívtak. Egy gyereknek minden érdekes, ami színes, tehát gyűjtöttem a prospektusokat. Viszont ennél is érdekesebbnek találtam a hangos bemondót, ami világgá kürtölte, hogy „Juhász Imre üzeni Kalópusztára, anyukám itt vagyunk a nemzetközi vásáron, nagyon jó a virsli meg a sör is, hamarosan indulunk haza, viszünk ám vásárfiát.”

Legközelebb 1949 őszén, közvetlenül a tanév megnyitása után, Soma barátom szervezett egy BNV látogatást. Szép verőfényes őszi nap mentünk ki, és néztük végig az újdonságokat. A legérdekesebb egy csodálatos új anyag bemutatása volt, ami – a bemutatók szerint – forradalmasítani fogja a világot. Egy asztalkán látható volt egy húsdarálóra emlékeztető gépecske, aminek a tetején egy tartály volt, benne színes morzsalék. A gép végén pedig egy 25×4 mm-es résen szép lassan jött ki egy roppant hajlékonynak tűnő, egyenlőre még meleg anyag, amiből le-levágtak egy-egy darabot és osztogatták. A színes csík leginkább bőrre hasonlított, és többek között nagyon jónak látszott például derékszíj készítésére. A színes új csoda volt a PVC első bemutatkozása. A betáplált morzsalék különböző színben játszott. A bemutatott tárgyak között volt egy hokedli, aminek az ülőkéje helyett ez az újfajta szíj volt befonva. Persze mondták, hogy hőre lágyulva nem csak csíkot lehet gyártani, hanem bármit ki lehet önteni. Valamint különböző adalékokkal lehet gyártani lágy, hajlékony tárgyakat, valamint kemény, szilárd tárgyakat, például fésűket. Na igen, ez lett a fröccsöntés. 16 évesen úgy éreztem, hogy egy csodás új kor kezdetén vagyunk, és a világ egyre szebb, érdekesebb, és persze boldogabb lesz. Ha akkor valaki nekem azt mondja, hogy még az életem folyamán agyon fogja az emberiség szennyezni a földet, hogy a Csendes óceánban fél Európa területű műanyag szenny-szőnyeg fog lebegni, ebből a csodaanyagból, biz isten szemen köptem volna.

A civilizáció embere sok mindent felfedezett, és nyomban használni is kezdte, de annyi esze nem volt, hogy megvizsgálta volna az új felfedezés hosszú távú hatását. Most ott tartunk, hogy kezdünk rádöbbenni, ezer módon bebiztosítottuk a halálunkat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

14 gondolat erről: „(2821) Ott voltam a PVC születésénél

  1. Tiborba’,

    mi volt az a szines daralek a tartalyban? (Ugyertem a nyersanyag mibol volt pontosan es miert szines? Csak nem mar ujrahasznositott pvc?)

    Masodik kerdesem sokkal ^koltoibb^, ma vajon miert nem mutatnak be testkozelbol a nagykozonseg szamara ^uj^ anyagokat es technologiakat.
    (Persze, szepsegapolasban es egeszseg iparban minden ceg a vilagmegvaltast hirdeti termekevel…de ezen kivul? Pl a memoriahabnak kellett vagy 3-4 evtized mire leszivargott a koztudatba es viszonylag olcson es egyatalan elerhetove valt… de ettol sokkal hasznosabb anyagoknak is letezniuk kell(ene))

    A hosszutavu hatasokkal meg…foglalkozott valaha is az emberiseg? En ugy latom ez mindig is sokadlagos szempont volt. Lasd pl. a haboruk altal kenyszeritett es okozott ipari fejlodes es szennyezes.
    Vagy a legtrendibb a villanyauto vakitas. (Azert az elektromos kozlekedesben van fantazia es lehetoseg boven de ez mas teszta.)

    Valaki emlitette itt a forumon hogy foglalkozott ^cellatechnologiaval^. Talan Dajtas? Ha olvassa, erdekelne mit sikerult elernie vagy foglalkozik e meg ilyesmivel.
    Gyakorlatilag az energian mulik hogy mi lesz a sorsunk (ha jozan esz is lesz hozza).

    Es ha mar muanyag meg vegyeszet, erdeklodes eseten megprobalom digitalizaltatni es kozkinccse tenni Inzelt Istvan: Vegyi receptek c. konyvet. (Muszaki konyvkiado 1967 utolso kiadas) Elkepeszto hogy akar hazilag mit meglehet(ne) csinalni… sutoportol a zomancfestekig…

  2. Kedves Mobiusz,

    Engem érdekelne a könyv, a szkennelésben is tudok segíteni (Budapest).

  3. 1 – Mobiusz:
    Az volt a cél, hogy bemutassák a színezhetőséget. A „darálék” szabálytalan kockák voltak kb. 5 mm-es élekkel. Az köztudott volt, hogy a PVC nem bomlik le, de ezt egyértelműen csak hatalmas előnynek gondolták. A vas rozsdásodása egy komoly gondja volt az emberiségnek. Ez ellen találták ki a zománcozást, ami maga roppant kellemetlen volt, és a miniummal való örökös festést.

  4. @Mobiusz és @Anonymous Inzelt 1958-as könyvéhez férnék hozzá… szkennelni.
    OCR-ezni nem vállalom! 😛 😀 Amúgy +1 a szkenneléshez … 😉

  5. Anonymus,
    Van archivalo szkennered hozza?
    A volt munkahelyemen letezett ilyen (hewlett packard) azzal digitalizaltunk es annak a szoftja jo munkat vegzett az ocr-el is.

    Tiborba,
    ertem, ezekszerint a pvc alapanyag mar letezett csak extrudaltak a kulonfele alkalmazasokhoz.
    Tudtommal abban az idoben is leteztek mar egesz hasznalhato eljarasok feluletkezelesekre, nyilvan a muanyagipar felfutasa sok ujdonsagot hozott (lasd polikarbonatok, tobbkomponensu poliuretanok…)
    Es persze sok veszelyt…

    Zapverho: az a regebbi talan meg elso kiadas. Barna boritos?
    Ez a 67es bovitett es azthiszem egyben utolso. Szurke boritos.
    Akkor vagatnam fel ha valaki tudna biztosra archivalo szkennert.
    Utanafogok kerdezni volt kollegaknal is.
    Koszonom.

  6. Vicces, hogy épp egy szerzői jogsértést tervezgettek itt teljesen nyíltan.

    Szerintem se egyenértékű, de a jog szerint igen: ha egy betörést szerveznétek itt így le, szerintetek oké lenne?

    És mért akar bárki házilag műanyagot kotyvasztani? Hulladék formájában gyakorlatilag korlátlanul elérhető az alapanyag. De ha nincs egy fröccsöntőműhelyed, mit kezdesz vele?

    Egyébként a konyhai prolipropilén receptje a következő alapanyagokat tartalmazza:
    -polip
    -Nógrádi ropogós
    -víz
    … 🙂

  7. 6: Víz nem kell hozzá, hanem a ropit kell a serpenyőben hevíteni, amíg levet nem enged, és utána mehet bele a polip. 🙂

  8. Kedves Abel,

    Semmifele anyagi elonyt nem szereznenk ebbol.
    Mindossze szeretnek megosztani a birtokomba kerult tudasbol valamit.
    Ugyvelem KIZAROLAG akkor elhetne tul az emberiseg ha a tiszta , desztillalt es iranyitott tudast szabadon megosztana.
    Mondanom sem kell hogy rosszul allunk e teren. Nagyon rosszul.

    A receptek nagyreszehez mar az alapanyagok beszerzese is komoly fejtorest okozhat es kemiai ismeretek hianyaban sok igen veszelyes is (savak lugok es ezek alattomos gazai nem gyerekjatek. De ilyen az ember. Keresi a lehetoseget a kibuvot a nehezsegek alol)
    Ettol fuggetlenul jogi ertelemben igazad van.
    (Ha meg tudnad milyen anyagok birtokaban vagyok… volt amit Tiborbanak is elkuldtem de nemtette kozze. Es nagyon bolcsen!)

    Korabban is megosztottam itt ket konyvet, ami haztaji kerteszkedesrol zoldsegtermesztesrol szolt. Jogsertes ide vagy oda, de ha megnezed a vilagban az informacio mindig talal maganak utat.
    Lasd kinai ipari ^csoda^.

    A mostani konyv szinten azt az illuziot szolgalna (mert az, ha azthisszuk visszater gyorsan a civilizalt vilag) hogy egy kisebbnagyobb ujrakezdes eseten a civilizalt vilag nehany darabkaja vissza csalhato legyen. (pl tisztitoszerek, alap egeszsegugyi szerek, alap permetezoszerek stb. )
    (es kezdodhet elorol a …muanyag lufi fujasa ;))

    Olvasva korabbi hozzaszolasaid, meglehetosen ertelmes embernek tartolak, bizom benne megerted a joszandekbol fakado felajanlasom.
    Ha volna ra modom bizony minden hasznalhato tudasom felajanlanam ingyen bermentve. Ebbol a vilagbol ugyse viszem magammal ahogyan semmi mast sem.
    De sajnos nemvagyok tanito tipus.

    Ui: ha valakit erdekel a ket haztaji gazdalkodas es kerteszkedes temaju regi magyar szakkonyv akkor feltoltom valahova ismet.

  9. Sokat rágódtok ezen a könyvön. 🙁
    Megéri? Ennyi idő/munka/energia árán akár meg is vehetitek az antikváriumban.
    Terjeszteni? Ingyen?

    Ok, nincs jogsértés, ha csak idéztek a könyvből.
    „A magyar jog szerint a szabad felhasználás esetei a következők:22•IdézésNyilvánosságra hozott mű részletét indokolt terjedelemben, az eredetihez híven, a forrás és a szerző megjelölésével bárki idézheti.”
    http://mek.oszk.hu/01300/01395/01395.pdf

    Az első és utolsó oldal között már idézet van.

  10. 7: Ha te addig hevíted a ropit, míg levet ereszt, akkor ügyes vagy, én inkább áztatom, majd szűréssel nyerek ropilét! 🙂

    A hevítéses módszerrel valószínűleg kevesebb, de töményebb, jobb minőségű ropiléhez lehet jutni.

    Sok sikert a kísérletezéshez mindenkinek!

  11. 8: Én nagyjából egyetértek azzal, hogy a tudást minél szélesebb körben, minél szabadabban terjeszteni kell, nem büntetni a terjesztést, de Európa törvényhozói nem így gondolják.

    De ha valamit tanulni akarnék, az biztos nem az lenne, hogy lehet műanyagot készíteni. Hogy hogyan lehet leghatékonyabban semlegesíteni, a felszabaduló mérgeket kiküszöbölni, már inkább.

  12. Fiúk, szerintem ez a könyv nem kimondottan műanyagkészítésről szólhat, nem kell ezért eleve feleslegesnek tartani. Minden természettudományos ismeret jól jöhet, feltéve, hogy tudja az ember alkalmazni is.

  13. 12: Igazad van, végül is minden tudás tudás, lehet jó ez a könyv. Az a helyzet, hogy eleve előítélettel viseltetek a kémia iránt: szívből és észből is utálom.

    Szívből azért, mert utálok mérgekkel és maró anyagokkal pancsolni. Észből meg azért, mert úgy tartom, hogy a civilizált világ legnagyobb problémáinak 90%-áért a kémia felel:
    -A nagyüzemi, talajt, élőhelyeket, mindent tönkretevő mezőgazdaságért
    -A műanyagszennyezésért
    -A szénhidrogénégetésért
    -A gyógyszeriparért

    Tán az atomenergia az egyetlen nagy veszély, amit inkább mi, fizikusok szabadítottunk a világra.

    Világos, hogy ezek nélkül is lenne baja az emberiségnek: éhezés, szegénység, szenvedés, de ezek XIX. századi problémák lennének, nem a kihalással kellene szembenéznünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük