(2805) Az ökoszisztéma összeomlása

Tibor bá’ online

 

Már egy ideje folyamatban van, csak nem akarjuk, vagy nem tudjuk észrevenni. Na jó, de pontosan miről van szó?  A földi élet millió szállal függ össze, a fajok kölcsönösen függnek egymástól, és létezik a hosszú idő alatt kialakult egyensúlyban. Az emberi civilizáció ebbe alaposan belelépett, és most (ugyancsak ember által előidézett) globális felmelegedés adja meg a kegyelemdöfést.

Már annyira nyilvánvaló, hogy a magyar média is lehozta, a rovarok, legyek, pillangók, méhek, szitakötők, stb. több mint a fele világviszonylatban eltűnt. Márpedig létüktől függ magasabb rendű lények, pl. madarak léte, mert eltűnik a táplálékuk. A növények megtermékenyítésének elmaradása az emberiség táplálékát is veszélyezteti. De ez nem minden.

Apró hírek, de a háttérben komoly dolgok húzódnak. Novoja Zemjára betörtek a jegesmedvék, mert a sarki jég rohamos olvadása miatt a jegesmedvék bekényszerülnek a városokba. Ugyanúgy, ahogy Közép Európába a vaddisznók falvakba, sőt városokba járnak élelmet találni, és terjeszteni a sertésvészt.

Az emelkedő hőmérséklet miatt eddig ismeretlen szúnyog fajták északabbra merészkednek, és hozzák magukkal a betegségeket. Ugyanezen okból kifolyólag mérgező skorpiók jönnek hozzánk.  A melegedő tengerek oxigén tartalma csökken. A halak kénytelenek északabbra vándorolni, otthagyva megszokott ivarhelyeiket, ami a kipusztulásukhoz vezet.

Fokozza a bajt, hogy olyan kellemetlen lények, mint a mezei büdös poloska átterjed például hazánkba, de a ragadozója, ami megakadályozza a túlszaporodásukat, ott marad. Így az új élősködő ellenőrizetlenül szaporodik a végtelenségbe. Ha szándékosan áttelepítjük a ragadozóját, nincs garancia arra, hogy az nem fog átszokni másra, például a hasznos katicabogárra.

Olyan jelenség is létezik, ami jellemző a kullancsra. Ennek a parazitának a túlszaporodását a hideg telek akadályozták meg. A mai enyhe telek viszont azt eredményezik, hogy tavasszal az erdők ténylegesen teli vannak betegségeket hordozó élő kullancsokkal, amelyeket megkímélt a tél.

Meg kell tehát állapítani, hogy az ökoszisztéma az orrunk előtt omlik össze.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

40 thoughts on “(2805) Az ökoszisztéma összeomlása

  1. Itthon alig van rovar, alig van énekesmadár. A májusi cserebogár most rajzik (április van…), mint 3 évente mindig nagyobb számban, de ez most gyakorlatilag semmi a gyerekkoromhoz képest. Nincs giliszta a földben. “Barátom folytatnám, de unnád…”

  2. 3 – H.Zs.:
    A kertünkben nyílik az orgona. április 10-én. Emlékeztek a dalra? “Májusban az orgona virágzik”

  3. Huszonhét év alatt több mint 85%-kal csökkent a befogott rovarok száma Németország nemzeti parkjaiban – írta meg a Plos One természettudományi folyóirat. A 63 különböző, természetvédelmi területen befogott repülő rovarok tömege alapján készített számítások szerint mostanra az ökoszisztémát alapvetően felborító arányban tűntek el a szárnyas rovarok.

    https://merce.hu/2017/12/20/nemetorszagban-kezdenek-kihalni-a-rovarok/

    Kúrmányunk és Pártunk nem kicsit segítette ezt elő 2018-ban amikor engedélyezte a neonikotinoidos csávázott vetőmag “eseti” ültetési engedélyét. Az összes Eu ország tiltása ellenére. A méhcsaládok száma 70%-kal csökkent.

  4. Ezek már nem mai keletű problémák.
    Bő húsz éve a Balatonnál nyaraltunk. Néhány nap után hiányérzetem lett. Időbe telt míg rájöttem. Nem voltak bogarak. Lepke, szitakötő, gyíkok, semmi. Bogárhalott volt a táj. Mikor erre felhívtam a többiek figyelmét, a reakció annyiban merült ki, hogy örültek neki. Fúj, bogarak. De már vagy harminc éve, hogy szántásnál nincs madárraj, ami a traktor után repdes bogarak miatt. Vakondtúrás sincs a termőföldeken, mert a föld alatt sincs bogár.
    Az állatkerteket, rezervátumokat réges rég be kellett volna tiltani.
    Ezek csak elhitetik az emberekkel, hogy nincs semmi baj az állatvilággal, hisz olyan sok állat van az állatkertekben, meg a rezervátumokban. Csúcskategóriás megtévesztés ez a – fogadj örökbe egy állatot- akció. Az örökbefogadó hazamegy, lepermetezi a konyhakertet, gyümölcsfákat, az esetleges fecskefészket eresze alól leveri, majd a nap végén elégedetten nyugtázza, ma is sokat tett a bolygó megmentéséért.
    “minden holon meghaladja, és ugyanakkor magába foglalja(inkludálja) az előző szintjét. ”
    Amelyik szint megszűnik, az a fölöttiek mind megszűnnek.
    Ha nincs atom, akkor nincs molekula, ha nincs molekula akkor nincs sejt, stb.
    Az építőköveinkből egyik szint sem pusztulhat ki. Ha ez megtörténik, az arra épülő, azt részként magába foglaló rendszer összeomlik.

  5. Legyen azért valami apró öröm is az ürömben!

    Megvan a poloskák ellensége, a szamurálydarázs véget vethet az inváziónak:

    “Kiderült, valószínűleg maguk a poloskák hurcolhatták be a darazsat. A tudósok most azt vizsgálják, hogy a szamurájdarázs hogyan lesz képes eredeti élőhelyén kívül is megállítani a poloskainváziót, a nyári vizsgálataik során azt találták, hogy a darazsak nagyjából képesek kontroll alatt tartani a kártevőt….” https://bit.ly/2G17zSa

  6. 3.
    Kedves Zsolt!
    Ismerjük többé-kevésbé az ökológiai katasztrófa összefüggéseit. A munkásságod ismeretében , (amit tényleg nagyra értékelek) , mint fizikus lenne erőd egy olyan kutatás fejlesztési csapatban résztvenni , ami nem világmegváltó (az nem a mi dolgunk) , de olyan műszaki fejlesztés alapja ami a CO2 kicsapatására ad egy gazdaságos és környezettudatos megoldást? Termodinamikai , áramlástani szakmai ellenőrzés lenne a szorosan vett feladat , de legalább olyan fontos a fejlesztés ökológiai és műszaki vonatkozásainak a felügyelete , és nem utolsó sorban a fentiekkel kapcsolatos erkölcsi felelősség kérdésének megértetése a többi résztvevővel . (talán ez utóbbi a legnehezebb)
    Ha jól tudom , Tibor’bá – nál meg van az elérhetőségem.
    Péter
    ui. nehéz elfogadni hogy majdnem biztos hogy elkéstünk, azért talán…

  7. Tudom hogy nem szabad de annyira bántja a szemem: “otthagyva megszokott ivarhelyeiket” – ívóhelyek lesznek azok az ivarhelyek. A halak ívnak nem ivarzanak.

    Pár hete egy gazdasági szakember linkelt egy cikket, ahol egy természetvédelmi szakértő nyilatkozta – kapaszkodjatok – hogy nincs semmi gond a kihalással, a ritka fajok léte, vagy nem léte semmilyen hatással nincs az emberre, ha eltűnnek attól még az ember ugyanúgy él tovább. Érdekes világ lesz/lenne, amikor már csak az ember, a haszonnövények és a háziállatok népesítik be a földet 🙂

  8. 8 – P.Péter:
    Zsolt bizonyára fog neked válaszolni, de én meg nem tudom megállni, hogy ne ismertessem. A felgyülemlett CO2 égéstermék, ami hatalmas energia kinyerés mellett keletkezett. A széndioxidot nem lehet csak úgy “kicsapatni” a hajdan kinyert energia megspórolása mellett. A CO2-t legjobb esetben eldugni lehetne valahova.

  9. Re:11
    Vagy vegyileg megkötni, de ennek olyan energia igénye van, amit csak megújuló alapon lehet elképzelni, mert különben a CO2 kivonás még nagyobb CO2 emisszióval járna…
    Ötletem lenne amúgy erre, de ezt vagy kicsiben, vagy sehogy sem csinálhatja az ember.
    Plusz nem lehet egzotikus anyagokat használni, de ez már csak “részletkérdés”…

  10. 4 : Hogyne, nálunk is kezd az orgona. Tibor bá, add meg az elérhetőségem, hadd értem meg, mire gondolt a kolléga…OK. Tibor bá’

    Az áramlástanban ár nem vagyok jó, kell idő, ha bele kell rázódni, a termodinamika még megyen.

  11. 13: Köszönettel , megkaptam , írtam is privátban.

  12. Igaz a blog rendszeres olvasóinak újat nagyon nem mond, de a 4K -ban rögzített felvételek miatt még is érdemes belevágni a megnézésébe. 😉
    A nagy többség felé pedig mindenképp terjesztendő az Our Planet azaz a Mi bolygónk c. ismeretterjesztő Netflixes alkotás, már csak az alábbiak miatt is. (David Attenborough itt már jóval szókimondóbb, mint a korábbi BBC -s természetfilmjeiben.)

    “A Netflix nyolcrészes, a neves természetfilmes, David Attenborough nevével fémjelzett szériája a klímaváltozás hatásaira fókuszál, és eddig zajos sikert aratott. Sokakat kiakasztott, sőt egyenesen traumatizált azonban az egyik jelenet, ami az Our Planet második, Frozen Worlds című részében látható.

    A rozmárok tömeges halála sokakat kikészített az Our Planet című sorozat második epizódjában.”
    https://port.hu/cikk/tv/sokkolta-a-nezoket-attenborough-uj-termeszetfilmje/article-58702

  13. David Attenborough már évtizedek óta kongatja az a bizonyos harangot.
    Az idősödő lovag -úgy néz ki- bekeményített.

  14. Re:16
    Ő már elég tekintélyes ahhoz, hogy ki merje nyitni a száját minden tét nélkül.

  15. 11:

    Maga a CO2 is alapanyag, amit bányásznak is és az ipar hasznosít.
    Elég pl a különböző szénsavas üdítőkre gondolni.

    Nekem voltak olyan gondolataim, hogy ha nem “kicsapatjuk”, csak izoláljuk és nagy nyomáson fémtartályokba csomagoljuk és így eltesszük az megoldás-e.

    Lehetne ezeket a tartályokat kimerült bányákba bepakolni, vagy akár a mariana árok felett az óceánba szórni.

    Félreértés elkerülése végett írom, hogy tudom hogy a fém tartályok is korrodálnak, de ha ez a kivonó tevékenység folyamatos, akkor lesz egy mennyiség ami mindig kivonásra kerül a légkörből.
    De lehetnek a tartályok soha nem lebomló műanyagokból is.

  16. 18 Egon
    Ennél már találtak ki olcsóbb megoldást is, az összegyűjtött CO2-t nagy nyomással lepréselni a föld mélyében lévő tároló rétegekbe, mondjuk a kitermelt földgáz és olaj helyére.
    De ezek a technológiák mind elég költségigényesek, hiszen a CO2-t el kell különíteni a többi gázoktól, és mellesleg ezzel a módszerrel nem csak a szenet, de vele együtt az oxigént is kivonjuk lassan a légkörből, hiszen a fosszilis szenek égetés előtt ezt nem tartalmazzák, égetéskor ezt a légkörből vonják el, és ezt is lepréselnénk tárolni.
    Tán az lehetne jó megoldás, ha valahogy megújuló energiák segítségével a CO2-t elemi szénné alakítanánk vissza.
    Ez a természetben a fosszilizálódás folyamatával történt százmillió évek alatt, és gyenge hatásfokú volt, mert a légköri szén nagy része nem fosszilizálódott, hanem körforgásban volt a bioszférában, és csak egy kis százaléka került föld alá fosszilizálódva.
    Esetleg erre lehetne olyan ipari folyamatot kifejleszteni, amely ezt a folyamatot sokkal nagyobb hatékonysággal tudná végezni, mint a bioszféra.
    Csak sajnos ez is elég abszurdnak tűnik, mivel ehhez egyszer azt kellene megoldani, hogy az ember energiaigényét teljes egészében megújuló forrásokból biztosítsuk, ami már önmagában eddig megoldhatatlan feladatnak tűnik, és a szén kivonásához még ezen felüli energiabefektetés kellene ugyancsak megújuló forrásokból…

  17. Sok erdőt telepíteni, a fából szenet égetni, a faszenet szennyvízszűrésre használni, majd talajjavítóként beforgatni a szántóföldi talajokba.

    Nem számoltam utána, de valószínűleg sokkal lassabban hozna eredményt, mint ahogy kihalunk. Mégis, egy működőképes megoldás lehet, ha nem is elegendő, valami.

  18. Az emberiség kedves megmentői!
    Valaki kiszámíthatná, hogy 1750-óta az emberség mennyi szenet égetett el fa-szén-olaj-földgáz formájában. A többiek pedig felfoghatnák, hogy ez valójában mennyi és mit jelent.

  19. Lebá
    Igen, ez első nekifutásra nem rossz, habár az oxigénnel érintkező elemi szén is oxidálódik lassan, tartós tárolásra ezt is teljesen el kellene zárni a légkörtől.
    A másik természetes folyamat, amit ki lehetne használni, az a mészkő képződés lenne.
    Csak sajnos ennek az egyik alapanyaga a reakcióképes kalcium a vulkáni kőzetekben van bezárva, míg az erózió ki nem szabadítja onnan, és ezután tud reakcióba lépni a szénsavval.
    Az erózió viszont nagyon lassú folyamat, ha úgy tetszik nagyon rossz hatásfokú is, hiszen végrehajtói a víz- és légáramlatok, melyeknek mozgási energiájának csak jelentéktelen százaléka fordítódik az erózióra, a nagyobbik része hővé alakul örvénylések, belső súrlódások révén.
    De van egy ötletem, a megújuló energiákkal, melyeket egyenlőre nem tudunk jól tárolni, segítsünk be az erózióba, őröljünk bazaltot és gránitot, a többit meg rábízhatjuk az óceánokra, és élőlényeire, azok hamar mészkőgyárakká válnak… 🙂
    Tibor bá’
    Igazad van, a nagyságrendek félelmetesek, de legalább elvileg hadd oldjuk meg a problémát. 🙂

  20. 22 Tibor bá’
    Hozzávetőlegesen kiszámoltam, mekkora CO2 többletmennyiség került a föld légkörébe az ipari forradalom óta.
    1,1E+13, azaz 110.000.000.000 tonna.
    És továbbra is drasztikusan nő. 🙁

  21. Legyen ám az ember vallásos avagy materialista, de van egy gondolatébresztő abban, hogy az Isten-a vallásosok számára – vagy a természet-a materialistáknak – ugymond elzárta a föld mélyébe ezen anyagokat.
    Legyen szó a szénről, kőolajról, földgázról, mindezekért az ember lemerül a föld mélyébe csakazért is felhozni azt, amit maga a természet is elzárni akart előle.
    Pont mint a torkos gyerek, kitől megtagadják az édességet, de ki felkutatja a cukros vagy befőttesüveget, akár a szekrény tetején is.

  22. 19: Tisztelettel Tibor Bá! Pl. Répcelakon bányásznak CO2-t, s palackozzák is (Linde ).

  23. Valóban eltűntek a rovarok, gilisztát tényleg egyátalán nem látni a földben. Szerves trágya már nem létezik szinte. Az a sok autó , repülőnek a kipufogógáza nem hiszem hogy nem rakodik le a földeken.
    Még a fékbetét és a gumiabroncsport is elviszi a szél.Persze mi emberek is fogyunk, mert soha nem volt ennyi beteg, rákos ember.
    Én arra lenék kíváncsi mikor csökken az élelem mennyisége drasztikusan.Mert most mondanak itt 30% terméskiesést, de minden évben eddig még nem volt nagyobb baj.
    Az élelem drágult ugyan de a fizetések is emelkedtek, így reálértéken elmondható hogy nem volt jelentős drágulás.
    Ha nagyobb élelemkiesés lesz és drágul a kaja, akkor nem jut pénz az embereknek új autóra, műszaki cikkekre, és ezáltal visszaeshet a termelés és bezárhatnak a gyárak.
    Na az a kérdés hogy ez mikor jön majd el? 1-5-10 év??

  24. A Co2 kicsapatásán, megkötésén, besűrítésén, stb. gondolkodóknak üzenem, hogy ültessenek fákat, gyorsan sokat!

  25. Én azt tudom, hogy az elmúlt 2 hétben 4 régi ismerősöm” poénkodott” azzal, hogy ha baj van hozzád megyünk.
    Aha! Kettő közölük azt se tudja pontosan hova is, és ők amúgy se jöhetnek szóba. Erőszakosságot nem akarok indokolatlanul “bevonzani”.

    Egyikük a benzinár miatt parázik, a másikuk az aszály és a többi.
    A grafikus haveromnak mondtam, hogy inkább a kecskesajtokra készülő logón iparkodjon(ugyanis ezért hívtam fel)mert nekem pénz kell, ahhoz meg üzlet. A waldorfos óvónő barátunk meg telefonos beszélgetésben hozta fel a témát.
    Az ökoszisztéma összeomlását nem látják át.
    Nem foglalkoznak vele és se Bp.-n se Győrött nem olyan szembetűnőek a jelenségek-valljuk be.

    Lassan kezdődik a fájdalmas, de szükséges “ébredés”. Ma a lidiben(ahogy errefele hívják) vásároltam. Sok a szegény, de még mindig sok a pénz. Eloszlása egyre egyenlőtlenebb.

    Egyre több a betörés, pedig ez inkább a téli időszakra jellemzőbb.
    Rettegni, félni nem szabad, eszünket és nemesebb oldalunkat elővenni annál inkább itt az ideje.

  26. Az én kertemben még van giliszta, de én 10 éve bioművelem, ami nem jellemző az ország és a Föld nagyrészére.

    Ültethetek én fákat az 1000 m2-emen, ha közben az idióta polgármester, meg az egyházközségek irtják őket ahol érik, mintha nem lenne holnap. Így nem is lesz.

    A közelünkben volt idáig egy szép kis erdőcske, egy darabka természet, tele fákkal: a református temető. Az elmúlt hetekben kivágtak MINDENT, még a gyökereket is kiforgatták,a földet eldózerolták, a sírköveket egymásra hányták… Siralom nézni természetvédelmi és kegyeleti szempontból is.

  27. 30 : Lehet, hogy ők is kaptak pénzt egy stadionra, mint a Szeged-Csanádi Egyházmegye, és kellett a hely építkezni…

  28. 28 Gergő55
    Ez amúgy mindenképp hasznos dolog lenne, de azért megjegyzem, ezzel a légkörbe jutott CO2-nek csak egy részét lehetne kivonni, pontosan azt, amely az ember ámokfutása előtt amúgy is fákban volt lekötve.
    Amit meg mi juttattunk bele a fosszilisek égetésével, az még mind benne maradna, mert annak már nem maradna elég szárazföld az új fák ültetéséhez.
    Igaz, valaki itt korábban már megjegyezte, hogy a nagy szervesanyag keletkezés és eltárolódás helye nem is a szárazföld, hanem az óceánok planktontermelő vidékei, azt meg nem faültetéssel gerjeszthetjük…

  29. A Co2 megkötésének még egy módja:
    A jelenleg szántott termőföldek 2t Co2-t eregetnek 1 év/ha. Ha nem szántanának, és folyamatos lenne a növényboritottság a szén útja megfordulna, és a humuszrétegben gyűlne fel.
    Persze sok más előny mellett. ( vízmegtartás, kissebb input, erózió megszűnik, egészséges növény, stb….)

  30. 25 Balint
    Azért nem az ember az egyetlen lény, amely kiaknázza a fosszilis anyagokat.
    A bioszféra szereplői igen találékonyak mindenféle erőforrás feltárásában, így a tengerfenékről feltörő olajat és metánt bizonyos baktériumfajok képesek megemészteni, és ezen élni.
    Az ember abban volt találékonyabb, hogy megkereste őket ott is, ahol teljesen el voltak zárva a bioszférától.
    Én úgy tekintem a fosszilis erőforrásokat, mint a bioszféra zárt körforgalmának hibás működését.
    Ugyanis a fosszilizálódás nem a normális működés, hanem a kivétel a szerves anyagok természetes lebomlása és újra felhasználása mellett, amely a keletkezett összes szerves anyaghoz viszonyítva elenyészően kis részarányt képvisel. Az élet a földön alapjában arra rendezkedett be, hogy az elpusztult lények anyagát rögtön újra feldolgozza, a fosszilizálódott anyagok valahogy kicsusszantak ebből a mechanizmusból.
    Nem ismerek erre tudományos számokat, de érzésem szerint az egy ciklusban keletkezett összes szerves anyagnak legfeljebb ezrelékei fosszilizálódnak, amelyek olyan kivételes körülmények közé kerülnek, hogy ezt lehetővé tegye, a többit megeszik a baktériumok, gombák, és visszakerülnek a körforgásba.
    Amelyik viszont fosszilizálódott, azaz távozott a bioszférából, az ugyanennyi helyet biztosított arra, hogy a légkörből ugyanennyi szén megkötődhessen a növényekben.
    Ezért kellettek évszázmilliók a fosszilis készletek kialakulásához.

  31. Re:33
    Ott a pont…
    Nem véletlenül ostoroztam az ipari mezőgazdaságot, ami nemcsak öli a talaj életét, de még a himnuszt is égeti közvetlen/közvetett módon…
    Szalmabálák égetése konkrétan emberiség elleni bűncselekmény…

    CO2 elvonást tengerek “trágyázásával” lehetne elérni. Hely van, víz adott, input energia gyakorlatilag korlátlan…

  32. 34.hubab
    …”A bioszféra szereplői igen találékonyak mindenféle erőforrás feltárásában, így a tengerfenékről feltörő olajat és metánt bizonyos baktériumfajok képesek megemészteni, és ezen élni…”
    Rendben van, hubab, megeszik, de nem ÉGETIK mint az ember, a légkört szennyezve!
    Azonkivül ugyan már mennyi olaja/metánt fogyasztanak ezen élőlények az emberekhez képest?

  33. 29.Balázs
    …”Az ökoszisztéma összeomlását nem látják át.
    Nem foglalkoznak vele…”Nem csodálom, Balázs, méghozzá azért, mert a mai gyerek teljesen elszakadt a természettől, nem látja soha, emiatt nem is érti a bioszféra körforgását, az igazi, valós életet.valahogy hasonlóan mint egy emeletes villában lakó úrigyerek, ki soha nem volt a villa alagsorában.
    Anno Kolozsváron kisgyerekként a város amolyan fél-falusias külvárosában, a földésznegyed mellett laktunk.Itt volt minden, istállók, ólak, kisebb -nagyobb konyhakertek, zöldségparcellák.Tartottunk meleg, friss tyúktojást kezünkben, szedtünk paradicsomot a közvetlen a tőről, tudtuk, hogy a gyümölcsök elöbb a fákon jelennek meg és nem a szuperek plcain.
    Nekünk könyebben lehetett volna magyarázni mit jelent a természet és annak védelme.
    Ime eltelt alig néhány évtized, és az én gyermekeim, például, életükben nem láttak élő tehenet, baromfit, stb.Számukra természetes volt kiskorukban, hogy a kaja eredete a szupermárketek polcai
    A világ közben, nagyon rövid idő alatt hatalmasat fordult, az én korosztályom és közöttük egy áthidalhatatlan szakadék tátong ezen téren, és sajnos rossz, nagyon rossz irányba megyünk.

  34. 28.- Gergo55:
    6 éve ültettem 27000 csemetét , 4 Ha-ra . A tölgy (6000 tő) elég lassan cseperedik , de a többi (szil , nyár , juhar és akác már egész jól néz ki. Már ha nekem szólt az intelmed a 8.-ban leírtakra reagálva . Ami a CO2 kicsapatást illeti , teljesen érthető minden szkeptikus reakció . Tibor bá’-nak és Hetesi Zsoltnak privátban meg is írtam , hogy küldök egy összefoglalót ha kíváncsiak rá , várom a visszajelzésüket .

  35. Gergo55-nek igaza van 33 hszében.

    Zsolt(Hetesi) is próbálkozik”alternatív” földműveléssel a faluban. Tehát gyakorlatba ültetni az elméletet.
    A szántás nélküli mezőgazdálkodás, (legalábbis ami a mélyszántást illeti), co megkötő képessége elég jelentős (lehetne).

    Azt hiszitek vki is érti itt mit szeretne?
    Még régebben hallottam a vonatra várva, hogy egy értelmiségi házaspár szintén várakozás közben értetkenkedett, hogy mit bóhockódik a földeken egyetemi tanár létére.
    És ezek még a jobbak.
    Egy nagygazda(300ha) szintén hasonló állásponton van. Ő tudja, hogy kapcsolatban vagyunk így engem kérdezgetett, hogy minek foglaljozik vele? Amennyire tudtam elmagyaráztam neki, de úgy láttam az is sok volt.
    Évi 20 millát alaphangon keres. Ezt a nívót rendelje alá holmi teóriáknak?

    És most hadd szembesítsek mindenkit azzal, hogy a pillanatnyi előnyök kontra hosszútávú gondolkodás( és az ökoszisztéma mint szempont figyelembevétele igencsak hosszútávú és fentartható gondolkodásra utal)nem csak a tudatlan emberek jellemzője.

    Hányan vannak közölünk is akik ilyen-olyan megfontoltságnak álcázott félelemből képtelenek a valódi változtatásra. Pedig megfontoltan is lehet változtatni.

    Felismerték a bajt( ó már régen!), kibeszélték( ó már hányszor?!) és az együttmüködés elmarad.
    Pedig egy ilyen csapat( ami akár itt is van) valódi változást indíthatna el, persze csak lokálisan. Sok azért az értelmes ember a hülyék tengerében.

    Egy kezdeményezés, mely altetnatívát mutat + egy-két élettől kapott pofon felébreszti az emberek egy bizonyos kis százalékát, több nem is kell.
    Madách már régen leírta az egyetlen valós hozzáállás módját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..