(2765) Szénné alakították vissza a széndioxidot Ausztráliában

Tibor bá’ online

 

Hirdeti az INDEX. A cikk erősen reménykeltő, mert azt állítja, hogy a légkörben lévő CO2 szénné változtatható, ami a föld alá helyezhető.

Remény keltés van, érdemi magyarázat tehát nincs, ezért megteszem én. Akármit égetünk el tulajdonképpen az történik, hogy az elégetett anyagban lévő szenet oxidáljuk, ami energia felszabadulásával jár. Pontosítva hőt (vegyi energiát) szabadítunk fel, amiből aztán elektromos energiát állíthatunk elő, vagy a levegőben tarthatunk egy repülőgépet, illetve kellemes melegé változtathatjuk lakásunk levegőjét. Sőt az élőlények „üzemeléséhez” is hő kell, amit szintén lassú égetéssel old meg a természet, aztán az ”égésterméket” CO2 formájában kileheljük.

Ha ezt a széndioxidot vissza akarjuk állítani szénné, akkor a korábban kinyert energiát vissza kell adni. A kérdés mindössze az, honnan vennék ezt az irgalmatlan mennyiségű energiát, amire szükség lenne. Miről van szó pontosan? Az ipari forradalom kezdete óta éget az emberiség erdőket, nyersolajat, földgázt, szenet energia kinyerés érdekében. Ennek következménye, hogy az eredeti 280 ppm-ről a föld légkörét feltornáztuk 415 ppm-e. Ha a kettő közötti különbséget vissza askarjuk változtatni szénné, vagyis a CO2-t redukálni akarnánk akkor azt az irgalmatlan sok energiát, amit az elmúlt kb. 200 évben kinyertünk, valahonnan elő kellene állítani. Tökéletesen lehetetlen feladat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

26 thoughts on “(2765) Szénné alakították vissza a széndioxidot Ausztráliában

  1. Azért nem teljesen így van, hiszen a széndioxidot most is folyamatosan kötik meg a növények.

  2. Hát igen, az első számú problémánk az lenne, hogy egyáltalán lecsökkentsük a fosszilis felhasználást, hogy legalább ne növeljük a légkör CO2 tartalmát.
    Aztán ha ez megy, akkor majd gondolkodhatunk rajta, hogy hogyan vonhatjuk ki belőle.
    De már az első feladat is meghaladja a lehetőségeinket, legalábbis egyenlőre, míg nem tudjuk a megújulókból nyert villamos energiát ipari méretekben tárolni.
    És gondoljunk csak bele, ha csak annyi szenet akarnánk kivonni a légkörből, mint amennyit beleengedünk, már az is gigantikus teljesítményeket igényelne, miközben a CO2 tartalom semmit sem csökkenne.
    Vagyis ki kellene építeni akkora nap- és szélerőmű kapacitásokat, amelyek megegyeznének a jelenlegi összes fosszilis energiafelhasználással, és ebből egy csepp sem jutna a fosszilisek kiváltására, csupán a szintentartásra.
    Ha közben át is akarnánk állni a fosszilismentes energiára, ahhoz még ennél is sokkal nagyobb kapacitás kellene, plusz a tárolás megoldása.
    A cikk azt tartja nagyon reménykeltőnek, hogy olyan technológiát fejlesztenek, amelyhez nem szükséges a magas hőmérséklet, mint az eddigi kísérleteknél. De arról egy szót sem szólnak, hogy attól még ugyanannyi energiabevitelt igényel, még ha alacsonyabb hőmérsékleten is.
    A folyamat energiaigényéről egy szót sem ejtenek a cikkben…

  3. 1 lr01
    De azzal ugye tisztába vagy, hogy a növények csak annyi szenet tudnak megkötni, amennyit a testükbe beépítenek, magyarul csak úgy nőhet ez a mennyiség, ha a földön létező növénytömeg növekszik?
    Ha közben irtjuk az erdőket, meg beépítjük a területeket, akkor ez inkább csökken, mint nő, sőt, a kivágott fa további CO2 növekedést jelent, ahogy ezek anyaga elkorhad, elég.
    Szerintem a legnagyobb biomassza formájában megkötött szén az ember előtti korszakokban lehetett, azóta csak egyre csökken ez a potenciál.

  4. hubab: Ott tévedsz, hogy nem veszed figyelembe, hogy a legtöbb co2-t nem a szárazföldi növények, hanem az óceáni fitoplanktonok kötik meg, amik aztán lesüllyednek a tengerfenékre és felhalmozódnak.

  5. Erdősíteni kellene mindenhol, ahol csak lehetséges. Ez volna az legjobb módja a CO2 megkötésének. Ezzel ellentétben agyalnak valami művi megoldáson.

    A szenet, szénhidrogéneket kibányásszuk, elégetjük, majd a keletkezett CO2-t megkötjük gigantikus energiabefektetéssel és a szenet visszarakjuk a föld alá. ?? Milyen agybaj ez?

    3-4.
    Egyébként a szárazföldi növények által megkötött szén sem kerül mind vissza a levegőbe még akkor sem, ha elégetjük(pláne ha nem), mivel a szén egy része a talajba kerül javítva a talaj minőségét.

  6. Röviden:
    A Co2 kibocsájtás egy része csökkenthető a szántás elhagyásával és a szénmegkötés és megtartás növelhető a folyamatos elő növénytakaró biztosítasával.

  7. Ez is mint minden inkább a pénzről szól mint a Föld megmentéséről, mert az aki ezt a tehnológiát kifejleszti és levédi, az nagyot fog kaszálni. A következményekről meg majd gondoskodjon a következő generáció! Ezután nem a levegőben lesz jelen a szén, hanem elásva, meddőhányóvá alakítva a talajt is. Ez az “előremenekülés” tipikus esete.
    Ugyanez az anomália (értsd hülyeség) van a szénhidrogénekkel szennyezett levegő aktívszén szűrésénél is, amire egy kicsit több a rálátásom. Ha érdekel valakit ki tudom fejteni bővebben, hogy miért.

  8. Energiatárolóként talán lenne értelme, ha rendelkezésre állna egy viszonylag jó hatásfokú technológia a CO2 megkötésére.
    Egy olyan földrajzi helyen, ahol rengeteg megújuló (nap, szél, viz) áll rendelkezésre és nincs rá szükség vagy bizonyos időszakokban túl sok van belőle, akkor lehetne erre fordítani és később a szenet elégetni vagy valahol máshol elégetni, esetleg alapanyagként felhasználni.

  9. 4 Ir01
    Ebben lehet igazságod, habár annyira nem ismerem a biomassza körforgását a tengeri élettérben.
    Amennyiben a lesüllyedt alga kikerül a biológiai táplálékláncból, és elzáródik az oxigéntől, akkor elképzelhető ez a mechanizmus. De fogalmam sincs, hogy ez bekövetkezik-e, vagy lebontják a baktériumok, és visszakerül a légkörbe.
    Ez tényleg érdekes téma, nem olvastam róla. Felmerül, hogy ha ez raktározódik a tengerfenéken, akkor ez milyen formában történik?
    Ebből keletkezne a kőolaj, vagy éppen a metánhidrát keletkezése ide vezethető vissza?

  10. A nevezett cikk írja:
    „… Folyékony fémeket használva katalizátorként megmutattuk, hogy lehetséges szobahőmérsékleten a gázt szénné alakítani egy olyan folyamatban…”

    wiki:
    „…A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel, vagy lassít le (akár nagyságrendekkel) egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan…”
    Tehát:
    a katalizátor csak a reakció sebességét (általában egy felület , hártya vagy membrán felületet létrehozva) az egyébként is reakcióképes anyagok természetes reakcióját segíti az által, hogy a kis valószínűséggel reagáló molekulákat olyan helyzetbe hozza, ami a reakció valószínűségét növeli. A kémiai kötések energetikai szempontjából irreleváns. Az elemi szén égéshője kb. 32 MJ/Kg. Az égés során a CO2- ben kialakuló kémiai kötés felszakításához is ez a nagyságrendű energia kell.
    lr01 : nagyon jól látod , a növények a fotoszintézis során a napenergia felhasználásával ezt teszik

  11. 8 Gyarmathy
    Igen, ez nekem is eszembe jutott.
    Ha a nap és a szél energiáját át lehetne konvertálni szénné, akkor ez egy energiaforrássá válna, amit lehet hosszabb ideig tárolni és szállítani oda, ahol felhasználható.
    De akkor már miért nem inkább széntartalmú folyadékká, vagy gázzá alakítanánk, ami megkönnyítené a szállítást?
    De olyan mennyiségekről van szó, hogy ennek ipari előállítását nem tudom elképzelni. Gondold el, annyi szenet kivonni a légkörből, mint amennyit ma azonos idő alatt kibányászunk. Ehhez végtelen ipartelepek kellenének, plusz az energiaellátásuk…

  12. 10 – Pölöskei Péter:
    Véleményem szerint a blog hozzászólói közül mindenki tisztában van a katalizátor szerepével és jelentőségével. Én magam se tartom a reakciót lehetetlennek, sőt.
    A bökkenő az, hogy a redukcióhoz pont annyi hőenergia kell, mint amennyi az oxidáció (elégetés) során felszabadult. Ez pedig felfoghatatlanul nagy mennyiség.

  13. 12. Tibor bá’
    ugyan azt mondjuk!
    Ha pedig itt mindenki tisztában van vele, akkor moderáld ki! (a szerver is energiát fogyaszt)

  14. 13:
    “2002-ben a Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál.” ezt irja a wiki.
    en ebbe az iranyba indulnek ha nagy energiamennyisegre lenne szuksegem.

  15. Hogy bírjátok ?

    “Szénné alakították vissza a széndioxidot Ausztráliában”
    Ez lehetetlen, mert a CO2-ben van oxigén is, és azt nem lehet szénné alakítani.
    (Na jó, Isten, vagy a fekete lukak tudják)
    A cikk legalapvetőbb szinten is felületes. Ez egy hülyeségteszt.

  16. 13 – Pölöskei Péter:
    Leginkább a nyegle hozzászólásokat szoktam kimoderálni, mert azokat valahogy nem csípem. Azért ezt jó ha tudod. 😀
    15 – n/a!
    Senki se akart oxigénből szenet csinálni. Valamennyien úgy fogtuk fel, hogy a CO2-őt felbontják szénre és oxigén molekulává.

  17. 16.- Tibor bá’
    Csak a poszt eredeti (tudományos , technikai) tartalmához akartam hozzászólni. (Az hogy mi a nyegleség , és te mit tartasz annak, nem tartozik ebbe a kategóriába)

    12-ben írod:
    „…A bökkenő az, hogy a redukcióhoz pont annyi hőenergia kell, mint amennyi az oxidáció (elégetés) során felszabadult. Ez pedig felfoghatatlanul nagy mennyiség…”

    10-ben írtam: (korábban)
    „…Az elemi szén égéshője kb. 32 MJ/Kg. Az égés során a CO2- ben kialakuló kémiai kötés felszakításához is ez a nagyságrendű energia kell….”

    Tehát a „felfoghatatlanul nagy mennyiség „ ~ „32 MJ/kg” (ez egyébként kb. 9 kWh/kg)

  18. Re:16
    Botcsinálta vegyészként az a véleményem, hogy valahol ott lehet a trükk, hogy olyan reaktív vegyületet használnak, ami képes a CO2 kötést szétbontani, ezáltal redukálva összetevőire a szén-dioxidot, ami nem lehetetlen, de ez egyben azzal is jár, hogy maga a reagenst baromi energia igényes előállítani…
    Fapados verzió, hogy nátrium-hidroxidon keresztül átbuborékoltatja az emberfia a tisztított CO2-tőt, elkarbonátosodik a vegyület, és hegyekbe lehet majd tárolni a szódabikarbónát. Csak a klórral,kell valamit csinálni ami a nátrunlúg gyártáskor keletkezik, mondjuk csinálhatunk belőle PVC-t, és sósavat… 🙂

  19. 18 – Pölöskei Péter:
    Mivel a téma a Föld megmentése, ezen belül a 415-280 ppm mennyiségű CO2 szénné (és O2-vé) alakítása, nyilvánvaló, hogy a “felfoghatatlan nagy mennyiség” nem egy kg-ra vonatkozik.

  20. Ismeritek azt, hogy grillezés faszénen?
    A természet a CO2-ből fát csinál. Az ember a fából faszenet. A faszenet elégeti, és indul újra az egész.
    Valami azt súgja nekem, hogy a fa gyártás (erdészet) majd faszéngyártás olcsóbb, mint az ausztrál eljárás. És nem jár annyi hulladékkal sem.
    Tescoban tavaly nyáron 3 kg akciósan 700 Ft volt. ÁFA, kisker, nagyker haszon, szállítás all inclusive.

  21. 20-Tibor bá’
    Persze , hanem évi mintegy 35 GT ( 35 000 000 000 tonna) CO2-re , ami a jelenlegi kibocsátás. Tudom hagy mi a tét (sajnos) , ezért is pofáztam bele. Egy hajóban evezünk.

  22. 21.
    Nem csak fát, hanem szinte mindent szénből csinálnak a növények, gyümölcsök, zöldségek, gabonák mindenféle formáját, de gyantákat, olajakat is.
    A méz és a méhecske is többnyire abból a szénből van, amit a növények vontak ki a levegőből. Sőt mi magunk is abból épülünk fel és tartjuk fenn magunkat.

    Persze faanyag is készül belőle rendesen, évente úgy 20-30 milliárd tonna. Abból jut némi faszénre is. 🙂

  23. Amíg égetjük a szenet, kőolajat, földgázt addig ez egy utópia.

    Bármilyen megújuló energiagyártó technológiát nézzük egyik sincs jelen olyan mértékben hogy az általuk termelt energia ne lenne hasznosítva.

    Ha és amennyiben lesz hulladék áram, akkor is egyszerűbb vizet bontani vagy methanolt előállítani belőle, és ezt égetni kőolaj vagy földgáz helyett.

    Nincs realitása ennek a technológiának.

    Ráadásul az erdőtelepítés ugyanezt teszi, jelentős energiabefektetés nélkül.

  24. Arról meg még szó sem esett, hogy ha elő is állítanánk a szenet, valamit azzal is kezdeni kellene. Mondjuk oxigénmentesen eltárolni.
    A szén légköri viszonyok közt nem stabil, szép lassan oxidálódik. Ez a szénbányákban látványos, ahol intenzív szellőztetéssel lehet csak fenntartani az oxigénszintet, és jelentős a hőtermelődés, ami akár öngyulladáshoz is vezethet.
    Az erdősítés természetesen javítana a helyzeten, de legfeljebb annyi szenet tudna kivonni a légkörből, mint amennyi az egykori ember előtti korban eleve ott volt a korabeli erdőségekben.
    A gigantikus mennyiségű fosszilis égetésből származó szén ezen felül van, és arra már nincs elég földterület, hogy annyi fát telepítsünk, hogy ez is kivonható legyen.
    Hacsak valami módszerrel nem fosszilizáljuk újra ezeket folyamatosan, helyet csinálva az új erdőknek. 🙂
    Ennek egy módja lehetne a CO2 átalakítása mészkővé, amely egy igen stabil tárolási mód, amit a természet ősidők óta alkalmaz. Ezzel viszont az a baj, hogy szükség van hozzá a kalciumra, aminek természetes forrása a magmás kőzetek, amelyekbe be van zárva, és csak a lassú természetes erózió szabadítja ki onnan, hogy a tengerekbe jutva a mészvázú lényekben mészkő alapanyaggá nemesüljön.
    És ez sajnos lassú folyamat, ezen mi sem tudunk gyorsítani, hacsak el nem kezdünk nap- és szélenergiával bazaltot és gránitot őrölni, amit eddig a természet ingyen csinált a gleccserekkel, folyók kavicsával, széllel hordott homokkal… 🙂

  25. Az ilyen hírek arra jók, hogy az örök hurráoptimistáknak, akik akkor is a technikai fejlődés csodájával, Párizssal és a lószarral jönnek, amikor a fejükre dől a ház, legyen egy gumicsontjuk, aminek örülhetnek, hogy lám, mégis van megoldás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..