(2669) A Világmindenség egy kicsit öregebb lett

Tibor bá’ online

 

Könyvemet (Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás?) olvasva számtalan csillagásztól kaptam mindenfajta levelet, amikben különböző hangnemben kifogásolták, hogy a csillagászok munkájáról nem kellő tisztelettel emlékeztem meg. Volt, aki nagyon a szívére vette.

Nos, röviden visszatekintve, a laikus olvasóknak arra merészeltem rámutatni, hogy a csillagászok megállapításai nagyon gyenge lábon állnak. Módszereikben sok a spekuláció, a feltételezés, a pontosnak nem nevezhető következtetés, valamint korábbi adataik időnként bekövetkező jelentős korrekciója. Bevallom, nem tehetnek róla, nehéz tudományos területet választottak, de ez nem jelenti azt, hogy mindent el kell nekik hinni, és hogy ne kellene megállapításaikat fenntartásokkal fogadni.

Most már jó néhány éve a Világmindenség „hivatalos” életkora 13,7 milliárd év. Én magam is ezt a számot használtam. Most azonban ért egy kis meglepetés. Magyarországon is kapható New Scientistben megjelent ugyanis egy hír, ami szerint a Triangulum nevű galaxis távolságának mérésénél két egymást 5 naponként eltakaró csillagoknál a fény, a gyorsulás és a hőmérséklet mérési adataiból arra következtettek, hogy a galaxis 3,14 millió fényévnyire van tőlünk, ami félmillió fényévvel több, mint amiről eddig tudtak.

A Nem Scientist természetesen kitér arra (visszhangozva könyvem „Hány éves a Világegyetem” című fejezetét), hogy a csillagok távolságának mérése egy roppant bonyolult, és bizonytalan dolog, mert következtetések sorozatából áll, ami a hibák összeadódását eredményezheti. Végül azonban a végkövetkeztetés mégis az, hogy az Ősrobbanás valójában 15,3 milliárd évvel ezelőtt következett be. Ezek szerint a Világmindenség 15 százalékkal öregebb, mint korábban gondoltuk. Az új eredmény pontosságát természetesen néhányszor ellenőrizni fogják.

Az eredmény minden esetre azt sugallja, hogy a Hubble-állandóval valami furcsa dolog történik. Na, majd meglátjuk!

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

10 gondolat erről: „(2669) A Világmindenség egy kicsit öregebb lett

  1. Tibor bá’
    Bejegyzéseddel maximálisan egyetértek(van ilyen is… 🙂 )

    Majd egyszer, a nem túl távoli jövőben arra is rá fognak jönni, hogy mi a „nagy mozgató”, és arra is rá fognak jönni, hogy nemhogy egyszeri aktus volt a nemlétező ősrobbanás, hanem egyenesen folytonos, mai napig tart… Igaz sutba kell majd dobni pár dogmát hozzá, de ez így van jól, ilyen a fejlődés. 😉
    Amúgy tudnék pár meghökkentő csillagászati jóslatot mondani, amire rá fognak hamarosan jönni(max pár tíz év, persze ha nem halunk ki 😉 ).

  2. Még régebben azt olvastam, hogy a világegyetem folyamatosan tágul, aztán majd össze fog sűrűsödni – ismét lesz egy ősrobbanás és kezdődik minden elölről.

  3. Re:2
    Ez is pont olyan hipotézis, mint amikről írt Tibor bá’… ?

  4. András@ Hú de finoman fogalmaztál. Nyugodtan megírhattad volna, hogy ezt már nem gondolja senki csak egy „Indiánlány” :). Bár mentségére legyen mondva régebben olvasta. De milyen régen is?

  5. Re:4
    Kellemetlen az hogy nemhogy tágul, hanem egyenesen gyorsulva! tágul az univerzum…
    Erre mondják a csillagászok, hogy a „nagy mozgató” az oka, de hogy mi az, azt már balladai homály fedi, ahogy a „maradék” 94%-át az univerzumnak is ami sötét energia/anyag név alatt fut…
    Mondjuk ha egy „ősszingularitás” lenne maga az univerzum, akkor nem lenne annyira furcsa, hogy a centrumból minden gyorsulva kifelé igyekezne, és az univerzum peremén felvillanó gamma kitörések az univerzum falába csapódó galaxisok lennének… ?

  6. Re:5
    Vagy 40 éve még volt a nagyobb cégeknél kutatógárda… Egy szakmai kiránduláson egy fizikus (ha jól emlékszem az Izzó-nál, vagy EMG-nél dolgozott), előadta hogy a Maxwell-féle hullámegyenletek kiterjesztésével a háttérsugárzás hullámnyomása magyarázat a gravitációként észlelt jelenségre (mert közeledve egymáshoz kitakarják), meg azt is hogy ebből mi a visszacsatolás a háttérsugárzásra – de arra már nem emlékszem.
    A kutya se törődött vele 🙂
    Még egy ideig a csillagászok is csak szoroznak-osztanak, ebből élnek.

  7. Re:6
    Egy apró bibi van csak a gravitációval, hogy nem EM, és nem transzverzális,hanem skalár.

  8. 7 – András:
    Eddig úgy tudtam, hogy a transzverzális-nak az alternatívája a longitudinális. Most aztán kezdhetem az egészet elölről. 😀

  9. Re: Tibor bá’
    Mivel a gravitáció az idő egyfajta módosulta, ezért nem tud nem skalár lenni.
    Ettől függetlenül lehetnek benne terjedö hullámfrontok, amik jellegükben lehetnek longitudinálisak, vagy transzverzálisak is…

  10. Re: 7
    OK skalár (nem vektor), de ettől azért van még mit megfejteni, nem véletlenül kutatják. Ez a társaság nyilván nem kezdő amatőrök csapata, gravitációs hullámdetektorokat épít pontosan a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás és a sztochasztikus gravitációs hullámok vizsgálatára:
    http://ligo.elte.hu/science/GW-Stochastic.php

    Az idő nyilván minden létezőben „benne van”, ilyen értelemben mi is az idő egyfajta módosulatai vagyunk 🙂 – máskülönben nekünk se jutna itt belöle elmélkedésre… (persze sajna korlátozottan)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük