(2649) Hogy állunk ma?

Tibor bá’ online

 

Két éve, 2016-ban állt elő Guy McPherson azzal, hogy legfeljebb 10 éve van az emberiségnek, azaz 2026-ra nekünk annyi. Az ok az Északi sark jegének az eltűnése, amit követve beáll a hirtelen felmelegedés. Ezt két évvel később (2018.09.24.) az Arctic News-be megerősítették az alábbi grafikonnal:

E szerint nyilvánvaló, hogy 2018-ban a globális felmelegedés + 1,8 °C a ipari forradalom kezdete óta, és 2019 végére el fogja érni a + 1,95 °C. Az igazi meglódulás 2020-ra várható.

Már a tavalyi kiértékelésre azt írtam, hogy McPherson jóslatának bekövetkezését nem lehet 2019  szeptember előtt eldönteni. Mivel a megfutás alapja a jég eltűnése, ezt kell figyelni. Nos az északi jégtakaró 2018.10.24.-én így nézett ki:

A szaggatott vonal a 2012-es év jégtakaróját mutatja be. Ez egy rendkívüli év volt, nagyon erős El Ninoval. Sokakat meg is tévesztett, mert trendnek fogták fel, nem pedig egy rendkívüli kiugrásnak. A kék vonal az idei év jégtakaróját mutatja be. A kb. szeptember közepén bekövetkező minimum 2012-ben 3.570.000 km^2 volt. Ezt az idei év minimuma meg se közelítette. A különbség jól látható, számokkal kifejezve 1.140.000 km^2 volt. Az idén tehát kb. 12 Magyarországnyi területtel volt több jég, mint 2012-ben. Ez rengeteg jég, de valami történt. A megfordulás, vagyis a jég fogyásból átállás a jég gyarapodásra egészen másképp zajlott (atipikus) mint a megszokott. A fordulópont után a jég valahogy vonakodott gyarapodni. Ennek volt következménye, hogy kábé egy héttel ezelőtt már kevesebb jég volt, mint ezen a napon bármikor a múltban, tejhát 2012-ben is. Az idei jéggörbe alig több, mint egy hónap alatt ledolgozta a jóval több mint egy millió km^2 hátrányt. Ha a jég gyarapodás továbbra is ilyen lusta lesz, akkor elképzelhető, hogy a márciusi jégmaximum messze alul marad a korábbiaktól. Ez pedig a nyár folyamán gyorsabb olvadással fog járni. Nem lehetetlen, hogy szeptemberben néhányan meg fognak lepődni.

Ma hajnalban különben McPherson-nal különleges interjút készítenek. Ha felteszik a twitterre, lefogom fordítani.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

72 gondolat erről: „(2649) Hogy állunk ma?

  1. „A kb. szeptember közepén bekövetkező minimum 2012-ben 4.710.000 km^2 volt.”

    Nem idén volt annyi? Mert a szaggatott vonal, ami 2012-t mutatja, az jóval a 4 (millió négyzetkilométer) alatt van.

  2. Egyébként elég vérfagyasztó, sokkoló, amit kitettél Tibor bá. Eddig 1.1 fokról volt szó, most meg kiderül, hogy máris 1.8-nál járunk és jövőre már +2 ?

    Kíváncsi leszek, mit írnak a többiek.

    Apropó, Angliában elég sok régióban az ivóvízkészletek aggasztóan alacsonyak. A hatóságoknál pánikhangulat van,mert a tározók nem akarnak telni, mivel alig van csapadék. Ha ez így marad, jövőre nagyon nagy gebasz lesz belőle.

  3. 2 „Normálisabb” helyeken 2018-ra eleve 1,45-1,65C fok volt megadva. Ezek szerint 1,8.

    🙂 a szaggatott vonal 2012. No offense, éjfélre járva elnézhetted. 😉

    Tibor bá’ ismételten köszönöm a mai bejegyzést. (Bár rendszeresen nézem a nevezett weboldalt, de ezúttal hamarabb olvastam Nálad, mint hogy pár napon belül ránéztem volna 🙂 az arcticnews-ra.)

  4. 1 & 3:
    Elnézést, elírtam (már korrigáltam). A 4.710.000 km^2 érték 2018-ban volt, nem 2012-ben.

    McPherson 2 órás interjúja megérkezett.

  5. Emítették hogy kevesebb árpa van ezáltal kevesebb sör lesz, így a sör ára drasztikusan megemelkedhet külföldön akár 100-200%-al.
    Búzából is kevesebb van 5-10Ft-al mehet feljebb a liszt ára , így egy ember évente akár 500Ft-al is többet költhet pékárura, ráadásul Januárban újra drágul minden.

    Bírom ezeket a fenti kijelentéseket amiket a TV mond mert sokszor el vannak szakadva a valóságtól:C.
    Vagy pl. a hírekben sem említik az Angliai vízhelyzetet,de azt igen hogy valaki megkéselt valakit. Az érdekes ha az esős Angliában nem lesz ivóvíz.

    Ha a metán folyamatosan emelkedik arról nem csináltak még teszteket hogy pl. ha jobbik esetben is csak lineáris egyenes mentén emelkedik majd a metán akkor mi várható pl. pár év múlva? Milyen erős UV sugárzás várható? Mert nyáron már nem javasolják hogy kint legyünk mondjuk 1 órát (és ezt érezni is hogy pirít) , de ez vajon hogy fokozódik ha emelkedik a ppb szint? Gondolok arra hogy pl 15 éve még talán nem égetett a nap.
    Most ha pedig ez folyamatosan emelkedik akkor mi várható pár év múlva? Ha nem is a leégés hanem a növények milyen szintig bírják majd az uv-t?

  6. Üdvözlöm az urakat!
    Tegyünk egy pár dolgot tisztába:
    – 2018-ban nem járunk 1,8 fok C-nál. Az a grafikon a Sam Carana-ék előrejelzése és nem a mért adatok. A mért adatok (forrás NASA gistemp) szerint 2018, az első 9 hónap alapján 0,8 fok C-ra áll az 1951-1980-as bázistól. Sam Carana számításai alapján (http://arctic-news.blogspot.com/search/label/1.5%C2%B0C) ezt a bázist 0,59 Fok C-al kell megtoldani ahhoz, hogy megkapjuk a preindusztriális időktől számított melegedést. Tehát 2018: 0,8+0,59= 1,39 fok C.
    Tehát még mielőtt Gyarmathy vagy más kétségbe esne, egyelőre 2016,2017 és 2015 alatt vagyunk.
    – jég: szeptemberben valóban lassabban indult be a visszafagyás, de a posztba berakott grafikon igazolja, hogy októbertől a visszafagyás teljesen normális, párhuzamos a sokévi átlag görbéjével. Ebből jósolni jövő szeptemberre képtelenség, de mivel nincs ahonnan annyi energia kerüljön a rendszerbe, ami képes elolvasztani a jeget szeptemberre, én nyugodtan kijelentem, hogy jövő szeptemberben sem lesz 3 km2 alatt az északi jégkiterjedés. Persze McPherson, Sam Carana és Peter Wadhams másképp számol mint én, de ez legyen az ő bajuk ( eddig minden évben ők tévedtek, én nem…)

  7. 6.

    Pontosan!
    Ráadásul a napfolttevékenység közelítő minimuma azt vetíti előre, hogy a következő évek hidegebbek lesznek, mivel kevesebb energia érkezik a Napból!
    Hozzáteszem, valami nagyon furcsa dolog történik, mert a naptevékenységnek még nem kellett volna csökkennie elvileg, de 2-3 évvel hamarabb következett most be mint az a 11 éves ciklus alapján lenni szokott! Felettébb különös, mi lehet az oka???

    http://www.spaceweather.com/

  8. 7 – milagro:
    A Napból átlagosan 1361 watt/m^2 energia érkezik a Földre. A 11 éves ciklus valóban létezik. Amikor kevesebb energia érkezik, akkor 1360,5, amikor több, akkor 1361,5 W/m^2. Az ingadozás mértéke 1 azaz egy W/m^2, ami ~0,07%. Ha ez fog téged megmenteni, akkor már fel is veheted az utolsó kenetet. 😀

    6 – MSzilárd:
    Az általam megfigyelt grafikonon: http://web.nersc.no/WebData/arctic-roos.org/observation/ssmi1_ice_area.png A 2012 rekord évben a visszafagyás sebessége október folyamán 75° ami az idén csak 70°. Vagyis a visszafagyás sebessége némileg elmarad 2012-től.

  9. Ezt a rövid összegzést küldeném azoknak akik állandóan azt vágják Tiborbá fejéhez, hogy milyen öreg, közel neki a „vég” és ezért pesszimista…
    NA kérem itt van pár magyar professzor és nagy koponya akik cirka 20 éve foglalkoznak a klímával és hozzájuk képest Tiborbá igencsak optimista 🙂
    https://youtu.be/mKsVrTsQvWk?t=286

    Hetesi Zsolt a 8. perctől kezdi, azt is véssétek a fejekbe…

    Akinek van másfél órája erősen ajánlott végignézni az egész előadást! Kurvajó és végre nem egy polkorrektre eröltetett megvágott televízió műsor hanem itt kimondják az őszintét! Pl mint 1 óra 43 percnél Molnár Géza!

  10. Re:Tibor bá’
    Nem ez a döntő, hogy mennyi a nettó sugárzása a Napnak, hanem az, hogy milyen űridőjárással párosul a napfolt ciklus…
    Egyértelmű bizonyítékok vannak arra(izotóp arány-historikus hőmérséklet adatok), hogy alacsony naptevékenység plusz felhősödést generál, ami csökkenti a nettó sugárázást.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak
    Tömegszázalékban egy húsleves borstartalma minimális, de 2× annyi bors már ehetetlenné teheti a levest…. 😉

    Ezzel nem azt mondom, hogy dőljünk hátra, és induljunk 6000cm3 V8-as autókat venni, hanem azt, hogy a jelenlegi magas CO2, egy potenciális kis jégkorszak hatását tompíthatja, vagy nem… 😉
    Meglátjuk mi lesz 10 év múlva, ezért nem is pörgök a klíma témán, mert kevesek vagyunk hozzá, mint a tescos parizerben a hús…

  11. 10 András

    Tanult, értelmes embernek látlak, de keveset tudok kezdeni a szavaiddal. 🙁
    A Wiki link használhatatlan.
    „… nagyságrendekkel pontosabb datálást tesznek lehetővé. ”
    „…a Nap sugárzását visszaverő hatásában) keresik a kutatók”
    Ezek határozatlan mondatok, pedig nekem (is) határozott döntést kell hoznom a jövőbeli tetteimről. Ezek alapján nem tudok.
    „Tömegszázalékban egy húsleves borstartalma minimális,…”
    Ezt a mondatot sem tudom használni.

    „Meglátjuk mi lesz 10 év múlva,…”
    Legyen igazad!

  12. Re:11 n/a
    Klímakérdés tipikusan olyan dolog, amit te egymagad nem tudsz megváltoztatni, csak elszenvedője lehetsz. Ha megfőzzük magunkat azért, ha kis jégkorszakba rohanunk azért, ez azt jelenti hogy nem lehet isten igazából rákészülni. Amit tehetsz az az, hogy bármilyen havária helyzet lesz bármitől, nem állj majd letolt gatyával. Erre fel lehet készülni, és úgy kell berendezkedni, hogy te legyél az utolsó, aki a fűbe harap.
    Ha nem lesz totális atomháború, akkor lehet hogy szar lesz a klíma, de túlélhető. Ha van családod, akkor szívni fogtok mint a torkosborz, de túlélhető, és a romokból újra tudunk építkezni(lehet hogy több száz év kell hozzá…) Itt már csak a nagy számok törvénye igaz, ha nincs utód, kihalsz, ha van egynél több utód, talán túlél a családod.
    Mai európai termékenységi rátával eleve veszésre állunk egy afgánnal szemben, ezért iszonyú romboló ideológia a szingli/egyke kultusz(talán nem véletlenül)…

    Amit belinkeltem csak azt jelenti, hogy vannak olyan komponensei a klímát befolyásoló tényezőknek, amik látszólag apróságok, de drasztikusan befolyásolják a végeredményt(ez lenne a elborsozott leves példa), lásd naptevékenység vs. átlaghőmérséklet kérdése.

    Elmondom a saját stratégiámat: kisvárosban/falun való élés, min 3 gyerek , energia autonómia, élelmiszer-víz autonómia. Mellékesen egy jól felszerelt műhely alapanyagokkal, hogy ne a kőkorba essen vissza az ember, ha beüt a gáz, és addig tartani a kapcsolatot a világgal, amíg csak lehet. Vannak itt páran, akik túl hamar ugrottak ki, most isszák is a levét, hogy nem ütött be a peak-oil…

  13. 12 – András:
    Azzal, amit belinkeltél nagyon nem értek egyet. A napfolt tevékenység gyakorlatilag nincs hatással a klímára, amit fentebb már ismertettem. A Kis Jégkorszak okait még kutatják. Kutassák, de ne feledkezzenek meg Milankovics tételérő, valamint a vulkánokról.

  14. 8:
    – NAP: az ingadozás valóban csak 1 W/m2, de ez csak a direkt hő ami a NAP-ból érkezik. Sokkal több W/m2 ingadozást okoznak az indirekt hatások: a geomágneses változások nagy mértékben hatnak a felhőképződésre, illetve a szél viszonyokra. Az ezekre gyakorolt hatását a tudomány még csak kapiskálgatja. Tény, a kis-jégkorszakban sokkal kevesebbet sütött a NAP, illetve a futóáramlat változása miatt gyakorivá váltak az északról betörő hideg levegőtömegek (nem ez történik napjainkban is? , egyelőre még csak mértékkel…)
    – JÉG:
    2012-ben valóban gyorsabban fagyott vissza az a terület, ami addig sosem volt jégmentes: ez logikus, s már sokszor hangsúlyoztam: ez az a visszacsatolás, amikor ha kevés jég van ősszel, több lesz tavasszal, mert itt télen nem az albedó számít, hanem az, hogy a szabadon maradt vízfelület hamarabb kihűl a szigetelő jégfelület hiányában. Ezen a grafikonon is látszik, hogy ha 2012-höz képest lassabban is, az átlaghoz képest (kék pontozott )meredekebben megy a görbe felfelé.
    Szóval azt, hogy 2012-nél lassabban, de az átlaghoz képest gyorsabban képződik a jég, én nem tekinteném McPhersont igazoló adatnak…
    Tibor bá, szedd össze egy kicsit magad, és nézd reálisan az adatokat, az az ürge (McPherson) nagyon el van tévedve…

  15. András

    „Vannak itt páran, akik túl hamar ugrottak ki, most isszák is a levét, hogy nem ütött be a peak-oil…”

    Teljesen igazad van. pl.én is ebbe a kategóriába tartozok. Való igaz nem szabad soha kapkodni!
    Azonban ne ringassátok bele magatokat Pató Pál úr szerepébe sem!

    Annyit azért hozzátennék, hogy rengeteg tapasztalatot szereztem, méghozzá gyakorlatit.
    Egy városi ember elképzelése, hogy ő energia-, meg vízfüggetlen legyen viszont -enyhén szólva is- megmosolyogtató. Nem élhet ugyanis burokban.

    Most nem rólad beszélek, mert te egyedi eset vagy és történetesen ismerlek, tudom, hogy nem a levegőbe beszélsz!
    Azonban a megfontoltság és a tettrekészség olyan elegyét kell létrehozni ami tipikusan nem egyemberes feladat.

    Egy közösség ereje ebben rejlik. Én simán elismerem(ném), hogy nem vagyok egy lángész, alárendelném magam egy irányítónak, egy igazi szellemi vezetőnek. S boldogan fejném a kecskéket, készíteném a finomabbnál finomabb és legfőképpen egészséges sajtokat, valamint szedném össze a szart alóluk ha ez a közösség javát szolgálja. Nem derogálna figyelni vagy hallgatni másra.

    Egy közösségben mindenki fontos, és egy vezető ezt tudja. A szerepe nem érdem, hanem feladat. Sokszor nem is hálás!

    Aki belső becsvágyból kíván főnök lenni már az indulásnál elbukott és komoly szereptévesztése az életükbe kerülhet. ha van idő, azonban egy közösség tagja felfejlődhet feladatához, ehhez azonban önmagát kell tisztába tenni és kinőni a szellemi csecsemő-kórból.

    A klíma nagyon komoly kérdés. Ugyanis rengeteg késleltetett hatása még nem ismert, illetve majd később fog lecsapódni.

    pl. Erről most sokat beszélnek. Ha az általunk termelt széndioxidot a megfelelő mezőgazdasággal meg tudnánk kötni(elvileg és már gyakorlatban is) lehetséges. Nyerhetnénk egy kis időt, míg a többi széndioxid légkörbe juttatása elmaradna. pl. Pusztán a gazdasági struktúra széthullása miatt is csökkenne az ipari szennyezés.

    A klímaváltozás szempontjából ez csakis globále értendő, így nyer értelmet.

    A probléma, hogy ki művelné „széndioxid megkötő módon ” a földeket?!
    A gazdaság széthullása a társadalom azonnali széthullását eredményezi, nem is beszélve a munkabírásról, a mamahotelról, a welness-hétvégékről stb. mely dolgok jelentősen átalakították a társadalom gerincét formáló egyént.

    A felkészülés sok szempontot kell, hogy figyelembe vegyen,természetesen a teljesség igénye nélkül.
    Az alternatívák begyakorlásához idő kell. én pl. ezért léptem azonnal.
    Balga módon feltételeztem, hogy nálam okosabbak látják a problémát, annak szerteágazó részletességében.
    Technikai, módszertani, spirituális, filózófiai, katonai stb. mélységét.

    tehát a felkészülés nem lehet világméretű, országméretű, de még faluszintű sem.
    Csakis kis csoportok jöhetnek szóba. Olyan emberekből kell, hogy álljon akik már unják ezt a témát , tisztábban vannak vele, -hogy úgy mondja- a könyökükön jön ki.

    Ez az alap. A többi technikai kérdés ami a lényeget adja, a túlélés kulcsa, oda azonban el kell jutni.mert kb. itt meg is áll a történet.
    Szólj ha van ilyen, mert jelentkezek tagnak. Sajtot tudok készíteni!

  16. 14 – Szilárd:
    Nem mondtam, hogy McPhersonnak igaza van. Sőt már van olyan, ami nem jött be neki. De az kurvára nem tetszik, ha valaki a napfolttevékenységben látja a megmenekülésünket.

  17. 14 M.Szilárd

    Kimondtad:
    „Az ezekre gyakorolt hatását a tudomány még csak kapiskálgatja. ”
    „…kapiskálgatja. ”
    Vagyis ne beszéljünk a napfoltokról többet ebben a vonatkozásban, mert semmit biztosat nem tudunk.
    Így talán tovább tudunk haladni, és kigondolhatunk valami okosat.

    Nagyon el lehet veszni a sok határozatlan kijelentésben, alá nem támasztott állításban, kitalációban,… 🙁

  18. Re: Tibor bá’
    Azért ezt nem jelenteném így ki kategorikusan… Nyilván a fosszilis lobbi ráharapna, mint a gyöngytyúk a takonyra, de ez puszta hipotézisnél jóval több. Más kérdés hogy szembe megy a fősodor klíma állásponttal, ezért ki van szorítva a perifériára.
    Tipikusan olyan faktor, ami ha bekövetkezik, akkor fejre áll az összes modell, ha viszont nem, akkor lassú tűzön megfőzzük magunkat.
    Ezért is vagyok azon az állásponton, hogy ezt ki kell várni.

  19. 18 – András:
    Mikor fogsz hőgutát kapni, ha a termosztátodat felcsavarod 0,07 százalékkal? Soha a büdös életben!

  20. Re: Balázs
    Mindennek eljön az ideje, ezért ne aggódj… ?

  21. Re: Tibor bá’
    Ne itt ragadjunk le, mert nem ez a mérvadó.
    Több mérés is arra enged következtetni, hogy csökkenő napaktivitás növekvő felhősödést eredményez, ami drasztikusan megváltoztatja a földfelszíni besugárzást, és ez az apró tényező fejre állíthatja a mostani melegedő klíma modelleket.
    Ne értsd félre, nem azt mondom hogy így lesz, mert nem vagyok csalhatatlan jós, de ez is benne van a pakliban. Én csak ennyit írok, mert volt rá földtörténeti példa.
    Tíz év, és meglátjuk merre haladunk, ezért sem teszem le a garast.

  22. 9.
    Megnéztem, érdekes. Örülök, hogy Molnár Géza jól van, korábban azt hallottam vagy olvastam, hogy valami komoly betegséggel küzd.

    Érdekes, ahogy Hetesi Zsolt többször kitér az Istennel való kapcsolatra. Ez egy érdekes téma, hogy miért tartja ezt fontosnak a jelenlegi helyzetben. Kíváncsi lennék.

    (Valaki pár nappal ezelőtt belinkelt egy érdekes cikket valami ilyesmi címmel: Nincs Isten, de nélküle jövő sincs.)

    Géza szerint már késő, belecsapódunk a falba. Hát igen, valóban késő. Bár ezek a tudós emberek nem mindenben értenek egyet, de szerintem mindegyik jót mond. Sajnos azonban ennek az egésznek a haszna nem sok, mivel a hatalom birtokosai tojnak az egészre még mindig magasról. Mert ha érdekelte volna őket, akkor Paks2 helyett megújulókra, fásításra, kutatás fejlesztésre, kisgazdaságok támogatására, stadionok helyett víztározók építésére stb… fordították volna az erőforrásokat.

  23. 12
    – védelem; bár lehet szándékosan nem tértél ki rá. (Ezt sokan nagyon alábecsülik és bizbaszokkal letudják; kevés lesz.)
    – felderítés, értendő: optikai (éjjellátó infravetővel, hőkép-alkotó, lézertávmérő – nem lézeres célmegjelölő, az ugyanis nem legális – stb.), radiológiai (GammaScout-ot javaslom), kommunikáció.

    Amúgy jó a stratégiád!

  24. 22 – Gyarmathy:
    A Világ a politikusok kezében van. A politikusok nem arról híresek, hogy középiskolában matek és fizika órákon ők brillíroztak. A politikus semmi máshoz nem ért, mint hogy lehet kicselezni a másikat, hogy lehet megnyerni egy választást, hogy lehet a hatalmon maradni. Erre jó példa Trump, aki kilépett a Párizsi Egyezményből és azt mondta be a televízióba, hogy a globális felmelegedés egy kínai trükk. – Roosevelt elnök nem tudta mi az atom, pláne mi az izotóp. A részecske fizikusok Einsteint kérték meg, hogy írjon neki, mert Einsteinnek olyan neve volt, amit az elnök is ismert. Einstein nem a radioaktív izotópokról írta, hanem azt, hogy ha meg akarja nyerni a háborút a németekkel szemben akkor rendelje el a kutatást, mert a németek már gőzerővel haladnak egy titkos, mindent felülmúló fegyver kifejlesztése terén. Most ez nem működne, mert a klímakutatók nem mernek mondani semmit, mert meg szeretnék kapni a következő havi fizetést is. Aki megszólalt azt kirúgják. McPharson-t kirúgták, Waldhams-t kirúgták, akiket MSzilárd lecikizett, pedig ha tévednek (ami időjárás, klíma előrejelzésnél könnyen előfordul) jóval kevesebbet tévednek, mint ő.

  25. A szalmaszálba kapaszkodó meg a kozmikus sugárzásban szenvedő hívőket akkor semmfogod megtèríteni mert a tudományban nem hisznek ezèrt nem is linkelem be a Beckwith videot amiben ezeket az elmèleteket egyenesen nevetsèg trárgyává teszi márpedig tudormányos alapokon . Nos a jèg volt istt valami időleges kiterjedèsnövejedès a lènyeg a jèg tömege . Ami siralmas állapotú . Nos annak mi mèg van egyetlen jó meleg szezon el3g hogy elfogyjon ès annyi . Ès ez csak idő kèrdèse . Ès nem èvtizedekè . Viszont a dolog nem azonnali ès állandó először lesz egy hónap aztán a következő èvben 2 honap jègmentes hónap aztán progressziven több kell minimum 5 hogy állandósuljon utana aztán a sulyosabb következmènyek . Addigis mindenki èlvezze az èletet ami ma jobb mint valaha is volt angol wc orvosi ellátás stb a királyok se èltek jobban règen mint ma az átlagember szóval senki nem panaszkodhat hogy mem jutott ki neki elèga földi javakból .

    Tèmához tartozó Paul beckwith csatorna https://www.youtube.com/user/PaulHBeckwith
    legújabb videó 1-2 „Kiakasztóan lassú a jèg újraformázódás”

  26. 25 – Etyere Petyere:
    „….mem jutott ki neki elég a földi javakból .”
    Kapcsold be mondjuk az RTL klubot 21h után. Nézd meg ezt a hülye bandát mivel szórakozik. Nézd meg, hogy tölt el egy ünnepet! Nem ám a háziasszony/anya süt-főz, együtt élvezi a család a mindenkori ünnepet. Nem, 3 napra elmennek wellnessezni, kényeztetni magukat a langyos vízben, ahol nem érzik, hogy van 20 kiló feleslegük.

    Tetszik nekem ez a kiakasztóan fordítás. Frappáns!

  27. Sajnos az invazív fajok zömében peteként vészelik át a telet, magyarán csaknem függetlenítik magukat az időjárástól, de a mind melegebb magyar telektől biztosan. Ha pedig egyszer megkapaszkodtak, terjedni kezdenek, és ez nyilvánvalóan azt vetíti előre, hogy eddig itthon eddig csak egyedi esetekben megjelenő betegségek okozhatnak akár járványokat is. A malária vagy a nyugat-nílusi láz átadására őshonos szúnyogaink is képesek, de számos rettegett trópusi betegség azért nem tud a mérsékelt égövön terjedni, mert hiányoznak a kórokozó közvetítésére alkalmas szúnyogok. Vagyis így volt eddig. A klímaváltozással egyre jobb életteret találnak a melegebb környezethez szokott fajok, az emberek és áruk rendkívül gyors és áttekinthetetlen nemzetközi mozgása el is hozza őket új hazájukba.
    https://24.hu/tudomany/2018/10/26/szunyog-virus-jarvany-nyugat-nilusi-laz/

  28. Re: Jövőnk
    Sugárzás mérő abszolválva, pont ezt vettem én is(online verzió), hökamera szintén van, nem is bazári minőségű(Flir).Rádión nincs, de van egy Sony világvevőm, többiről nem nyilatkozom… ?

  29. Az un : AMO ciklus nem adhat magyarázatot a globális átlaghomerseklet emelkedesere. Eleve nem trendrol van szo hanem csak egy termeszetes eredetu ciklusrol melynek idotartama nagyjábol állando, továbbá legfeljebb 0,4 Celsius fok emelkedest jelent ez a ciklus meleg szakaszában es nem is globális jelensegrol van szo… En nem tudok olyan klimaval foglalkozo szakemberrol aki az AMO ciklus miatt tagadná a globális felmelegedest.De nyitott vagyok a szkeptikusok fele erveljenek ha tudnak.

  30. Re: Jövőnk
    Itt még nagyon vissza fogom magamat, tudnék mesélni „nem konvencionális” védelmekről is…
    Majd egyszer IRL összefutunk, és egy sor mellett eldumálunk az élet dolgain.

  31. Bocsi, de van egy földfelszín melegedés. Meg egy víztömeg melegedés. Aztán van ez a felhősödés. Szerintetek mikor van melegebb, párás felhős időben vagy felhőtlenben? Amúgy felhőtlen időszakban nagyobb a hőingadozás…. Jah, mikor van hidegebb, hajnalban vagy pirkadatkor, mikor elkezd feljönni a nap?

  32. 29 Jövőnk és Mások 🙂

    Mindenki bajtárs. Együtt megyünk a semmibe. 🙁

    Műszerek.
    Tudnod kell értelmezni az adatokat. Ha tudod is, nem sokat segít majd.
    Pl. rádió. Megállapíthatod, hogy „minden csendes”. Érted ..–..
    Gyakorlatban: https://pmrradio.hu/category/sdr/
    Ezzel majdnem mindent foghatsz, és működik akár androidon, okosmobilon is.
    Hallgathatod majd a semmit.

    Elfogadás.

  33. 32 – Dan:
    Vigyázz, ne keverd össze a hőt, a hőérzettel.

  34. Sajnos biológia szempontból a hőérzet is domináns. Az üvegház hatás nem érvényesül jobban felhős párás időben? A víztömegnek is van hőmérséklet befolyásoló hatása. Kérdések….

  35. Re:32
    Ez egyszerű fizika. Fehér felhők kvázi tükörként egyből visszaverik a világűrbe bejövő napsugárzást, ezért a földre eső nettó sugárzás csökken,és csökken a hőmérséklet.
    Amit te írsz az a Föld saját emissziós sugárzása, amit belülről visszatükröznek a felhők, ezért hidegebb egy derült téli éjszaka, és melegebb a borús.
    Nagyságrendekkel nagyobb a Napból jövő energia áram, mint a geotermikus energia, ezért ha már eleve visszaverődik a felhők miatt, akkor némi holtidővel csökkenni fog a hőmérséklet.
    Ne értsd félre, nem a kis jégkorszak mellett kampányolok, egyszerűen ezt is számításba veszem, mint potenciális forgatókönyvet.

  36. András melegedő föld, növekvő „emissziós” hatás. Persze lehet tévedek.

  37. Re:Dan
    A Föld nem a belső saját geotermikus hőjétől melegszik, hanem attól, hogy a CO2/metán üvegházként nem engedi ki az elnyelt, és kisugárzott hőt,ami a Napból származik. Ha esélyt se adsz az elnyelésnek, akkor nincs mi bentragadjon, hiába magas a CO2, és csökken a hőmérséklet.
    Ez olyan, mintha beraknál az infraszauna elé egy hőtükröt, és csodálkoznál, hogy miért nincs meleg a tükör mögött. Ezt csinálják a felhők is.

  38. András én nem is erre kérdeztem rá. Tudod felhős időben a földfelszín és a víztömeg által leadott hő bentreked. Tök mindegy hogy vízpára, vagy széndioxid, az ami benttartja.

  39. Viszont hőgutát magas páratartalommal párosult magas hőmérséklet mellett lehet kapni… Mi a jobb, magas CO2, amit egyenlőre élettanilag nem veszel észre, vagy magas pára? Amúgy van olyan felmérés ami a kettőt egyszerre vizsgálja? Tényleg kérdezek, nem kell leharapni a fejem.

  40. 25: „legújabb videó 1-2 “Kiakasztóan lassú a jèg újraformázódás””

    Gyorsul a jégvisszafagyás, „kiakasztóan” gyors lett:
    http://web.nersc.no/WebData/arctic-roos.org/observation/ssmi_ice_ext.png
    a napi visszafagyás rekordokat dönt: napok óta 200 km2 fölött van, okt. 25.ről 26.-ra 323 km2 volt.

    24: „Aki megszólalt azt kirúgják. McPharson-t kirúgták, Waldhams-t kirúgták, akiket MSzilárd lecikizett, pedig ha tévednek (ami időjárás, klíma előrejelzésnél könnyen előfordul) jóval kevesebbet tévednek, mint ő.”

    Az túlzás, hogy kirúgták őket, mindketten nyugdíjasok, Wadhams 70-en is túl van, márpedig ha valaki több mint 10 éve, minden évben azt hajtogatja, hogy „idén, de jövőre biztos elolvad a jég”, akkor az ciki önmagában is, nem kellek én hozzá.

    McPherson elöszőr a „Peak-oil”-ban futott egy kört, ott mellé lőtt, így átállt a klímára.
    Ő, és tudós társai, Sam Carana álnéven szerkesztik a artic-news honlapot.
    Azt tudjuk, hogy miket jósolnak most. De a honlapon megtalálhatok az ezelőtt 6-7 évvel szerkesztett grafikonok is, amelyek önmagukért beszélnek. Alapvető hibájuk volt ezelőtt 6 évvel is, és az most is, hogy csak a pozitív visszacsatolással számolnak, azt is eltúlozva, a negatív visszacsatolásokat pedig egyáltalán nem építik bele a modelljeikbe, így nem csoda, hogy a 6 évvel ezelőtti grafikonjaikkal (pl. 2014-re se jég se hó nem lesz az északi féltekén) nevetségesen mellélőttek.
    Hibáikból semmit nem tanulva, ugyanazok a túlzások állnak a mostani grafikonjaik mögött is, s ezek csak az elvetemült hívőknek nem nevetségesek, mindenki másnak azok…

  41. M. Szilárd, ettől függetlenül elég nagy a baj. Mindenképp lépni kell. Nálunk lassan november van plusz huszonnégy fokkal. Amúgy az embert sokkolni kell, mert egyébként semmit sem vesz komolyan.

  42. Viszont válasz nem érkezett a kérdéseimre…. Laikus vagyok, tanulnék. 🙂

  43. A negativ visszacsatolások ellenere is nott a Fold átlag homerseklete es ennek nincs termeszetes oka. Ezt kellene megcáfolni.

  44. Re:39
    Nem érted a súlypontokat.
    Hiába a belső hőtükör léte, ha nincs ami fűtse kívülről, ezért hűlni kezd egy idő után a puffertároló(óceánok,földtömeg) méretétől függően.
    Egy egyszerű gondolat kísérlet:
    Tekintsd úgy, hogy a Föld egy üvegház, amit csak a Nap fűt, és tél van.
    Mi történik, ha az üvegházat betakarod egy jó vastag fehér fóliával?

  45. Re:Dan
    Nem, meg fog fagyni minden pár napon belül az üvegházban, és valahol eléri a rendszer az egyensúlyi állapotát(emisszió-abszorpció).
    Azt kell megérteni, hogy a földi bioszférának kell a Nap, különben egy hógolyó lenne az egész bolygó. Ha te drasztikusan csökkented az energia áramot, akkor lehet neked akármilyen magas üvegház gáz koncentrációd, be fog fagyni a hátsófeled.
    Az üvegház, és óceánok max az esést tompítják, de azt nem tudják ellensúlyozni.

  46. Van egy napunk, ami fűti a földet. Sugárzás által nem konvekcionálisan. A nap felületet melegít, nem légtömeget. A légtömeget a felület fűti…. Szerintem. De lehet tévedek. Minden esetre a Duna vízállás, illetve a novemberi nyár, amikor alacsonyabban kisebb dölésszögben ér minket a napsugárzás, a napi 24-27 fokos csúcshőmérséklet igen csak vészjósló.

  47. Emlékeim szerint tavaj, tavaj előtt még katonákat rendeltek ki gátat védeni a Szentendrei szigetre meg a római partra….

  48. Másrészt, ugyan leszarjuk (nem értem miért) de mindennek a hatását az élővilágra nem hiszem hogy, hogy bárki is elemezné.

  49. Dan:

    Légyszíves ne írjál már saját magad után 4-5 hozzászólást.

    15 perced van módosítani ha kimarad valami.
    48-49-51 simán mehetett volna egybe.

  50. Re:48
    Amit írtál az pontosan így van, de csak akkor, ha eljut a sugárzás a földfelszínre(albedóval most ne számoljunk).
    Felhők alatt csökken a napsugárzás, avagy a felhő egyfajta hőtükör, és szűrő, ami által csökken a földfelszíni napsugárzás.
    Próbáld ki, hogy tűző napsütésben, vagy felhős időben barnulsz le jobban, szerintem tudod a választ… Tartós alacsony sugárzás(állandó felhőzet) egyensúlyi hőmérséklete alacsonyabb, mint a nem felhősé. Direkt nem is veszem bele az albedót, mert az még jobban összekavarna, pedig ez is nagyon fontos tényező, főleg a sarki jégsapkák olvadásánál…
    Ne haragudj, de ez annyira egyszerű, hogy ennél egyszerűbben már nem tudom leírni… 😉

  51. Napsütéses, száraz, igazán kellemes idő várható a hosszúhétvégére, de nincs okunk örömre: a jelenség mögött álló időjárási folyamat hirtelen és extrém változásokra képes, ráadásul hatása egyre erősebb.

    Ez az idő ősz kezdetére, szeptemberre jellemző, november végén 12-14 fokos csúcsokat mondhatunk átlagosnak. Ha úgy vesszük, hőmérséklet alapján hétfőn még augusztus végét írunk, az októberből novemberbe vezető hét pedig mintha a nyárból a korai őszbe vinne.
    Ez az idő ősz kezdetére, szeptemberre jellemző, november végén 12-14 fokos csúcsokat mondhatunk átlagosnak. Ha úgy vesszük, hőmérséklet alapján hétfőn még augusztus végét írunk, az októberből novemberbe vezető hét pedig mintha a nyárból a korai őszbe vinne.
    https://24.hu/tudomany/2018/10/29/nem-normalis-amit-az-idojaras-muvel/

  52. A jéggel borított terület nagysága szépen beelőzte 2016-ot, és most érte be 2012-t. Ha a görbe meredeksége nem törik, akkor marad az utóbbi pár év szintje.

  53. Van igazsága Tibor bá’-nak amikor leírta: „…McPherson jóslatának bekövetkezését nem lehet 2019 szeptember előtt eldönteni.”
    https://bit.ly/2zsLLLO
    Fenti diagramon látható, hogy a bázis jégtömeg (1979-es) 20%-a mintegy 24 év alatt tűnt el (1979-2003). Újabb 20% elpárolgásához már elég volt 14 év (2003-2017) – ha a májusi (legkevésbé ugráló) adatokat nézzük…
    Kérdés tényleg jövő szeptemberben dőlhet el, amikor már láthatóak lesznek a május-júniusi adatok, hogy a max 1-2 évig kitartó ‘visszapattanások’ után most is jön-e az azt követő (láthatóan legalább kétszer annyi ideig, vagyis 3-5 éven át tartó) „lejtő”? Mert azután már tényleg esélyes hogy padlót foghatunk…

  54. A bajok láthatóak, sőt a pénztárcánk már érzi is.
    Jövőre mi lesz? Abból indulhatunk ki, ami most van.
    https://www.agroinform.hu/gazdasag/nemetorszag-rekord-meleg-sulyos-aszaly-uzemanyaghiany-38224-001
    „Nem győzik kivárni a gazdák az esőt – haladni kell a talajmunkákkal ”
    Nálunk (Mo.on) is hasonlóan rossz a helyzet.
    http://delhir.info/2018/11/03/valtozo-klima-otvenot-eves-idojarasi-rekord-dolt-meg-szegeden-lassan-azonban-megerkezik-a-rendes-osz/

  55. n/a

    Bezony.
    Csúszik a szántás. Pattog az eke a száraz talajon.

    Nem lesz túl vidám így gazdálkodni.
    Parázok is mennyi lesz az árpa jövőre. És a kecske még istenes mert füvet zabál többnyire.
    De a kaszálók is megsínylik ezt a szárazságot.

  56. Régebben gyerekkoromban 20 éve ilyenkor november táján amikor hánytuk le a tüzelőt a pincébe már elkezdett szállingózni a hó általában.
    Aztán utána pár évre rá már elmaradtak a havas telek, ritka lett a hó, max. csak akkor esik ha betör egy egy futóáramlat.
    A telek lassan fagymentesek leszenek, illetve úgy néz ki hogy az átlagos novemberi nappali 10 fokok helyett lassan 20 fokok lesznek nappal november végéig.
    Fűteni is elég csak esténként.
    Kérdés hogy vajon ez állandósulni fog e úgy mint a fagymentes/hómentes telek (kis túlzással már ez van) ?

  57. 59.Andrew:
    A kérdés az, hogy a felmelegedés és az annak kapcsán esetlegesen leálló, lassuló Golf-áramlatnak mi lesz az eredője Európára nézve.

  58. A modern mezogazdaság fuggetlenul a klimaváltozástol fenntarthatatlan. S mivel az negativ modon megváltoztatta globális meretekben is foldek termokepesseget ezert az globálisan nem fog tudni annyi embert eltartani mint kialakulása elott.Pl India lakosssága nem 1,5 milliárdrol fog visszazuhanni 300 milliora hanem legfeljebb 100millio lehet…..mondom klimaváltozás nelkul ,de mivel van klimaváltozás vajon mennyit lehet számolni…..

  59. Mennyire volt meleg október?
    Grafikonon ábrázoltam az elmúlt 118 év adatait, két városra: Budapest és Pécs.
    Az idei október valóban kiemelkedik, és átlagon felülinek bizonyul, de nem lehet elmondani, hogy annyira precedens nélküli, hogy ez már a pár éven belül bekövetkezendő hőhalál biztos jele lenne. Mindkét esetben a 7. legmelegebb októberről van szó (napi maximum hőmérsékleteket tekintve) és az valóban ijesztő lenne, ha az előző 6 magas érték a közelmúltban lenne, de nem, szépen eloszlik a 118 év alatt, 1907-től kezdve 10-20 évente van egy ilyen vagy ennél melegebb október.
    A lineáris trend alapján pedig kijelenthető, hogy 118 év alatti emelkedés az 1 C-fokot sem éri el, és semmilyen gyorsulási tendencia sem látszik az adatokból, az elmúlt években voltak az átlagnál jóval hidegebb októberek is.
    https://klimahiszteria.blogspot.com/2018/11/mennyire-volt-meleg-oktoberben.html

  60. Temperature anomaly forecast for the Arctic region for the next 3 days: very warm across most of the Arctic, with temperatures in some areas 10-15 °C above average for this time of the year. Map: Climate Reanalyzer
    https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/45607163_2379514492271638_511538361664536576_n.png?_nc_cat=109&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=07270d01df220fcfc76b7aea198d77e3&oe=5C7859ED

    Mára sem történt nagy változás:
    https://climatereanalyzer.org/wx/DailySummary/#t2anom

  61. Nyugtatgassd csak magad Szilard. Még pär év aztan te is rajössz hogy semmi értelme annak amit most csinälsz.
    Az Alpokrol egyre gyorsulo ütemben leolvad minden gleccser, te meg itt adatokkal baszkurälsz. Fätol nem lätod az erdöt.

  62. 65:
    Nem Curix, én nem magamat nyugtatom, egyszerűen csak olyan tényszerű adatokat közlök, amelyek nem támasztják alá a McPherson-féle hisztériát: a jég nem fog elolvadni jövő szeptemberre, egyelőre semmi jele ennek.
    Ugyanakkor szintén kialakult egy hisztéria azzal kapcsolatban, hogy milyen meleg ez az ősz, és az itteni hsz-ok nagy része, ezt szintén bizonyítéknak tekinti, hogy pár év és vége.
    Valóban ennyire kiemelkedően meleg az idei ősz? Az adatok választ adnak erre.

    Gleccserek. Ezt már kitárgyaltuk. A gleccserek dolga, hogy olvadjanak. Amit nem értettél meg akkor se, s látom azóta se, hogy a még gyorsuló ütemben olvadó gleccserek sem jelentenek bizonyítékot arra, hogy a klíma megfutna. Egyszerűn csak annyit, hogy a dinamikájára ható tényezők, amiből csak egy a hőmérséklet, változnak.
    A hőmérséklet emelkedését nem tagadja senki (max. a mértékével nem értek egyet) és ez egyes zónákban valóban gyorsítja a gleccserek olvadását. De az olyan zónákban, ahol a hőmérséklet változás nem elég erre, ott más paraméterek jönnek be a képbe, pl. a megnövekedett hó-formájú csapadék, ami történetesen hizlalja a gleccsereket.

    Szóval értsem úgy, hogy te is abba a táborba tartozol, akik mindenben a vég eljövetelét látja, a sosem-látott (? ) meleg őszben, a gleccserek olvadásában, a szenvedő ( de azért állandóan populáció növekedésben levő) jegesmedvékben, stb.

  63. Van még kérdés?! Szerintem nincs… 🙁

    A Meteorológiai Világszervezet szerint emberemlékezet óta nem voltak ennyire melegek az óceánok a Földön. A Nature-ben október végén megjelent tanulmány szerint ennek egyik oka, hogy az elmúlt negyedszázadban a világóceánok 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint amennyit a klímaváltozás kutatói eddig feltételeztek.
    A szerzők a Föld felszínének több mint 70 százalékát borító világóceánok szén-dioxid- és oxigénkibocsátási, illetve -elnyelési értékeit vizsgálták. Az élet szempontjából létfontosságú gázok ugyanis a bolygó hőháztartásának kulcsszereplői, légköri koncentrációjuk változásai jóval pontosabb képet adnak a globális hőmérséklet változásairól, mint a lokális mérések.

    Durvább a felmelegedés, mint hittük, csak eddig ezt elrejtették a hőenergia javát tároló óceánok
    https://qubit.hu/2018/11/09/durvabb-a-felmelegedes-mint-hittuk-csak-eddig-ezt-elrejtettek-a-hoenergia-javat-tarolo-oceanok

  64. 67:
    azóta a tanulmányt cáfolták, rámutatva egy súlyos számolási hibára, ami valahogy átment mégis a peer-review szűrőn:
    https://wattsupwiththat.com/2018/11/07/oops-the-oceans-are-warming-fast-resplandy-et-al-shows-how-peer-review-can-fail-even-at-nature/

    „A Meteorológiai Világszervezet szerint emberemlékezet óta nem voltak ennyire melegek az óceánok a Földön. …. a közel négyezer automata megfigyelőtutajból álló Argo hálózat adataira alapozták kutatásaikat.”

    Ezzel csak az baj, hogy az Argo 2004-től mér, ami nem emberemlékezet….

  65. Szilárd

    A megfutásrol én is szoktam vitatkozni Tibor bával, de itt nem erröl van szo.
    Ha kicsit messzebbrol szemléled a dolgokat akkor rájössz hogy semmi jelentösége annak, hogy 10 év mulva, vagy csak 50 év mulva lesz lakhatatlan a föld.
    Az irány azonban egyértelmü. A föld melegszik a klima változik. Te meg jössz a saját kis adataiddal, aminek semmivel sincs több hitelessége mint a mainstream adatoknak, csak a tiédet 5% tudos képviseli, a mainstreamet meg 95%.
    Belekötsz mindenbe mikor a pusztitás a földön már nyilvánvalo és láthato. A korallzátonyok nem azért pusztulnak mert rosszul mérik a höfokot, hanem mert az oceán tényleg tul meleg, de ez téged egy cseppet sem zavar, nyomod a megszokottat mint akit felhuztak.

    És nem Szilárd a gleccsereknek nem az a dolga hogy olvadjanak. Ha az Alpok leolvad, akkor Magyarország (is) nagyon cudar idök elé néz. Az lesz a legkisebb probléma hogy a paksi atomerömüvet nem lehet tovább üzemeltetni…..

  66. A termőföld leromlásának kell még vagy 20 év gondolom.

    Egyik ismerősöm mondta hogy van már technológia a sivatag termékennyé tételére. Illetve amit Hetesi Zsolt mondott szántás nélküli technológia.

    Hát nem tudom hogy ezek megváltják e majd a világot és képesek lesznek a világ élelemtermelését megoldani.

    Egyenlőre még talán ott tartunk hogy drasztikus élelemcsökkenés nem történt tehát a trend még a stagnálás annak ellenére hogy előre vetítjük a negatív trendet.

    Azért az érdekes hogy az elmúlt 20-30 év gépesítése mit tett a talajjal.Gyakorlatilag évezredek alatt kialakult a talaj, amit az utóbbi 30 évben sikerült elbaszni röviden összefoglalva.

    Gyakorlatilag 50 év alatt kivégezzük a talajt. Jó lenne ha lenne egy könyv arról (és ez most Hetesi Zsoltnak szól:D) hogy hogy kell a talajt kiskertben visszaállítani.

    Nem arra gondolok hogy egy több 100 oldalas könyv felesleges maszlagokkal,hanem egy gyakorlatias köny röviden lényegretörően leírva 10-20 oldalban.

  67. Normális dolog -e az hogy az eszaki sarki jeg maximalis kiterjedese 1978 ota 40% -al lett kisebb mint az akkor mert mennyiseg? Ráadásul a csokkenes uteme fokozatosan gyorsul. Vagyis egyatalán nem tunik ugy hogy a folyamat megállna……

  68. „Gyakorlatilag évezredek alatt kialakult a talaj, amit az utóbbi 30 évben sikerült elbaszni röviden összefoglalva.”

    Andrew
    nem évezredeket hanem évmillokat nullázunk le éppen most, de ez egyáltalán nem zavar minket. (egyelöre)
    Nem csak talaj szinten hanem minden szinten…..

    Most kezd divatba jönni ilyen tessék lássék zöld technologia, meg zöld gondolkodás ami csak addig zöld, míg valami huhdekurvaokosat meg kell osztani fészbukon, és nem pedig nekem kell érte tenni.
    Nincs még egy olyan kultura a földön, ami annyira forditva lenne bekötve mint a nyugati fehér ember.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük