(2646) Az Y kromoszóma visszavág

Tibor bá’ online

 

 

Az utóbbi időben számtalan „támadás” érte a hímivart meghatározó Y kromoszómát. Mint köztudott az emberi sejtekben 2 x 23 kromoszóma található, melyek párokba csoportosíthatók (ezért a 2 x 23 = 46 számbavétel). A huszonhárom párból huszonkettő úgy jelentkezik, ahogy ezt tisztességes pároktól az ember elvárná, egymásra nagyon hasonlítanak. A huszonharmadik (sex) kromoszómapár esetében a helyzet egészen más. Itt egy „normál” méretű X és egy picurka Y elnevezésű kromoszóma alkotja a párt. A női sejtekben a pár két darab X kromoszómából áll, míg a férfiak esetében egy X és egy Y kromoszóma adja a párt. Könnyen belátható, ha az XX nőt jelent és az XY férfit, akkor a férfiakra az Y kromoszóma kell, hogy jellemző legyen. Így is van.

Csakhogy az utóbbi időben egyre több vélemény szólt az mellett, hogy az Y kromoszóma csökevényes, kevés funkcióval bíró, kihalásra ítélt, stb. A helyzet az, hogy korai halálhíre nagyfokú túlzás. Az alábbiakban egy hírportálban  megjelent cikk kivonatát ismertetem.

*        *        *

Az Y-kromoszóma feltérképezése nem volt könnyű feladat, mivel számos olyan ismétlődő szekvenciát tartalmaz, amelyek egymás tükörképei. Vegyünk egy példát a DNS-ben lévő négy bázis (adenin, timin, citozin és guanin) tetszőleges alkalmazásával:

A C G C C G T T T G C C G C A

 Látható, hogy a felírt szekvencia a középen lévő T-re tükör-szimmetrikus. Az Y-kromoszóma mintegy 50 milliónyi bázisából körülbelül 6 millió tükörszimmetriában van.

Ha feltételezzük, hogy az első három (A C G) betű egy génnek felel meg, akkor láthatjuk, hogy ugyanez a „gén” (visszafelé olvasva) a betűsor másik végén is megvan. Ez az elrendezés roppant fontos a genetikai információ megőrzése szempontjából, mivel ha a gén meghibásodik, rendelkezésre áll egy tartalék példány, amiről ismét elkészülhet jó másolat.

A többi kromoszóma esetében nincs ilyen trükkös mechanizmus, de nincs is rá szükség, ugyanis minden más kromoszóma párosával fordul elő a testi sejtekben: egy anyai és egy apai példány formájában. Ha az egyiken egy gén hibás, rendelkezésre áll egy tartalék példány. Az Y-kromoszóma azonban egymagában áll, nincs tartalék példány.

Vagyis nem egészen, éppen a sok tükör-szimmetrikus szekvencia miatt. Az Y-kromoszóma tulajdonképpen önmagán belül képes cserélgetni a géneket. Azok a biológusok, akik pusztulásra ítélt „géntemetőnek” tekintették az Y-kromoszómát, amely az egyre halmozódó génhibák miatt hamarosan eltűnik (és vele együtt a hímivar is, mint néhány rovarfaj esetében az már megtörtént) valószínűleg tévedtek. Úgy tűnik, a legkisebb kromoszómának megvan a magához való esze, és igen trükkösen védi magát.

Az Y-kromoszómában 78 gént találtak. Ezek nagy része a here fejlődését és a spermiumok termelését szabályozza. Egyikük a hímivart határozza meg. Egy másik gén az agy működésére hat ki. Ezt a gén a női ivart meghatározó X-kromoszómában nem találták meg.

És pont most akarunk kipusztulni? Szégyen-gyalázat! 😀

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2646) Az Y kromoszóma visszavág” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Köszi az infót Tibor bá’
    Ugyanakkor lenne egy kérdésem. Az írod, hogy “Y-kromoszómát, amely az egyre halmozódó génhibák miatt hamarosan eltűnik (és vele együtt a hímivar is, mint néhány rovarfaj esetében az már megtörtént)”
    Tudod-e melyik rovarfajról van szó? Már csak azért is, mert nem áll össze a kép. A rovarok esetében, mint ahogy a madaraknál, vagy a hüllőknél, az XY a nő, és az XX a hím. Ha a rovarnál kipusztul az Y, akkor azzal női vonal veszik oda, és akkor az egész fajnak annyi, hiszen csak a női, tehát az XY egyedek képesek a szűznemzésre. Az XX hímivar nem tud önmagában szaporodni, akkor ennél a meg nem nevezett fajnál, hogy is van?

  2. 1:
    Gondolom, ha egy egyednél kromoszóma hiba miatt megszűnik a nemzőképesség az nem terjed ki az egész populációra.

  3. 3. Az emlősöknél igen. Alacsonyabb rendűeknél fordítva. Bármilyen hihetetlen, de a kakas az XX, a tyúk az XY.

    1. igen így értem, én egy egész fajra gondoltam.

  4. 4. Tekintve, hogy a cikk így kezdődik: “Az utóbbi időben számtalan „támadás” érte a hímivart meghatározó Y kromoszómát.” úgy gondoltam evidens, hogy emlősökről van szó.

  5. 5 – Solouse:
    Így igaz. Kit érdekel, hogy az imádkozó sáska megtermékenyülés után leharapja a hím fejét? 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..