Tibor bá’ vissza a múltba online
A bakelitet Leo Hendrik Baekeland találta fel 1907-ben. Gyerekkoromban ez volt a műanyag. Ebből készült szappantartó, hanglemez, villanykapcsoló és sok minden más. Nagy hibája volt, hogy könnyen tört, de nem volt helyette semmi más. Ennél sokkal nagyobb előnye volt, hogy fröccs önteni lehetett, vagyis alkalmas volt az olcsó tömeggyártásra.
Rövid 42 év után, 1949-ben, 16 évesen elmentem a BNV-re (Budapest Nemzetközi Vásár) ahol az egyik standon bemutattak egy gépet, ami kissé hasonlított egy húsdarálóhoz. Felül egy nyíláson beleöntöttek színes kristályszerű anyagot, oldalt pedig lassan jött ki belőle egy kb. 4 mm vastag és kb. 40 mm széles színes szalag. Azt mondták, hogy az új csodaanyag PVC, hajlékony és erős. Húsz-harminc centis darabokat levagdostak belőle és osztogatták a kíváncsiskodóknak. Én is kaptam, nézegettem, próbálgattam. Mondták, hogy lehet belőle csinálni nadrágszíjat, nyugágyra fonatot, meg bármit. Nem rozsdásodik, nem törik, nem kopik, nem bomlik fel, még a napfény se árt neki. Jelentem beköszöntött a polivinil-klorid korszak (nálunk, máshol már jóval korábban). Létezik belőle lágy, meg kemény, és mindenféle. Ez kérem a huszadik század, a felfedezések és a csodák százada. Lépésről lépésre, egyre közelebb a küzdelemmentes, kényelmes élethez.
Hamarosan lehetett kapni átlátszó, vékony lapok formájában is. Frászt, nem lehetett kapni, de létezett. Kismamák, ha bevitték a gyerek születési anyakönyvi kivonatát a Röltex-be, akkor kaptak néhány darab 60×60 cm-es lapot pelenkázáshoz. Ezt persze manapság nehéz elhinni, de igaz.
Azóta a PVC meghódította a világot oda és vissza százszor. Sőt a világtengereket is, mert ami első nekifutásra előnynek látszott, az mára átokká vált. A PVC nem bomlik le, legfeljebb darabokra szakad. Hetven év nem túl sok, főleg hogyha a hátad mögött van. Ez is megtörténhet alatta, a csodaszerből isten átka lesz.
Az is gyerekkoromban volt, hogy a utcai világító ablakon át néztem egy műhelyt, ahol nők papírzacskókat gyártottak. Roppant ügyesen, legalább 30-as, 40-es kötegekben egyszerre kenték be ragasztóval, hajtották be ott, ahol kellett. Aztán csomagoltak bele pattogatott kukoricától kezdve, sült gesztenyén át fél kiló szilvát a zöldségesnél. Kiüresedés után nyugodtan el lehetett dobni, pár nap és nyoma se maradt. De ez olyan maradi volt, most megint felfedezik. Az általam látogatott gyógyszertárban ma adtak először papírzacskót a vásárolt étrend kiegészítőknek. Természetesen a minőség kifogástalan volt, és volt rá nyomtatva hirdetés, amit ha megfejtesz, ez jön le: „Vásárolj többet”. Ebből nem lesz műanyagszennyezés, ezért csak még több fát kell kiirtani az esőerdőkben. Bagatell.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
(Hanglemez sosem készült bakelitből 🙂 )
Pici pontosítás:
Hanglemez régebben sellakból(természetes gyanta), majd vinylből keszult,amit ma a köznyelv bakelitnek hív.
A bakelit mai napig keresett műanyag, textillel erősített verziója jó mechanikai szilárdságú, jó villamos szigetelő, PVC szintén, a villamos kábelek jelentős része PVC szigetelesű(ezért olyan rohadt büdös, ha kábelt égetnek a rézért)
https://24.hu/tudomany/2018/10/11/duna-mikromuanyagok-kornyezetszennyezes/
De figyeljetek az utolso mondatot:
„Jó hír ugyanakkor, hogy a mikroműanyagok az ivóvizet nem fenyegetik, hiszen az ivóvízbázis 96 százaléka felszín alatti forrásokból származik.”
Vagyis semmi gond nincs itten. Nyugodtan szorhatjuk bele tovabbra is. Ilyenkor lätszik leginkäbb milyen durvan utat tevesztett az emberiseg.
A papírzacskó részt tud venni a természetes körforgásban. Komposztálható, vissza az erdőbe ahol újra fa lesz belőle. 🙂
Szinte minden termékéletgörbe jellemzője, hogy van bevezetés, felfutás, érettség és hanyatlás… Aztán vagy stabilizálódik valahol a forgalom, vagy szépen feledésbe merül. Volt valaha pl a kokainnak is egy diadalmenete, amikor még a pápa (XIII. Leó) is a kokainos bor (Vin Mariani) nagy rajongója és támogatója volt, aztán most meg szinte mindenhol be van tiltva…
Kicsit később a radioaktivitást sikerült olyan jól megmarketingelni, hogy a sugárzó szépség reményében radioaktív kozmetikumokat használtak… aztán leszoktak róla.
Ezekhez képest a PVC-ről elég sokára derült ki, hogy milyen komoly problémákhoz vezet a használata…
Avatar
most mar tudjuk hogy komoly a problema megis nö a müanyagfogyasztas.
Nem volt ez maskepp 50 eve sem.
Mikroszemcsés műanyag (UV fény miatt mikrométeres méretű szemcsékre bomlik):
– a világóceán majd minden részén egyre erősebben szennyezett, 2025 körül tengeri élőlényt enni nem lesz valami jó hatással az emberre, mert erősen karciogén
(A Marianna-árokból felhozott halak esetében az érték brutálisan magas volt; idei kutatás, illetve véletlen felfedezés)
– hazánkban tavaly mérték a Tiszát, durva eredmény lett belőle; határérték felett
– egy meg nem bevezett dunántúli város ivóvíze határérték felett szennyezett
Szvsz a porban dettó megtalálható.
Minden konzerv és műanyag étel/ital belső felülete egy karciogén anyaggal* van bevonva – Kanadában betiltották, azt hiszem idén vagy tavaly -, amely melegre vagy közvelen napsugárzásra oldódik; ezért van a figyelmeztető szöveg. Meg kell csak nézni hány helyen tárolják tűző napon kánikulában a sört, kólát, ásványvizet…
*elnézést, nem ugrik be a neve, de annyira nem, hogy rákeresni se tudok, pedig idén írtam róla hosszabb szösszenetet, illetve szerepelt két anyagban, de az anyagokban sem találom meg 🙂 nem tudok rákeresni, az egyik 320 oldal, a másik 340 oldal…
Szóval, ha valaki tudná, hálás lennék, ha leírná.
Tibor bá’ ismét egy jó bejegyzés, különösen a múltbéli kezdés miatt.
nem tudom mely vegyületre utalsz,
úgylehet bisfenol és variánsai
https://kockazatos.hu/anyag/biszfenol-bpa
8 Xander köszönöm! A biszfenolra utaltam.