(2335) Érzelmi intelligencia

Tibor bá’ online

Kezdem azzal, hogy soha nem kezdeményeztem a szövegelést saját IQ értékemről. Ennek ellenére kapok érte hideget-meleget. De sajnos hozzá kell nyúlnom a témához. Az első IQ tesztet Melbourne-ben követték el rajtam. Egy meglepő 170-et adott. Cseles voltam (gondolom ez is IQ függő). Mivel a teszt angol nyelvű volt, azokon a kérdéseken, amihez nyelv kellett, azonnal átugrottam, nem pocsékoltam rá időt. A többi kérdést, ha nem adódott a válasz azonnal, szintén átugrottam. Amikor a végére értem, akkor mentem vissza az üres válaszokhoz. Teszten kívül különösképpen nem emelkedtem ki a környezetemből, mert a nyelv hiányos tudása nem tette lehetővé, hogy az intellektusom kapásból érzékelhető legyen. Béke akkori poraimra.

Itthon a rendszerváltás után mentem el a MensaHungarIQa-hoz, egyszerűen azért, mert csak akkor alakulhattak meg. Az ottani mérés már modernebb volt, vagyis ki volt küszöbölve az iskolai tanulás, se számok, se szöveg. Az eredményem: Elértem az IQ 152 küszöböt. A Mensa ugyanis nem adja meg a pontos értéket, csak azt, hogy az illető átment-e a kitűzött minimumon, ami akkor az volt. Személyes beszélgetések esetén ez a min. 152 IQ gyorsan érzékelhető. Nem azért mert én szándékosan éreztetem (ezt inkább elkerülöm), hanem azért mert gyorsan döntök, kapásból válaszolok, stb. Amit azért nehéz elkerülni. És mivel idős vagyok, elég sok tapasztalatom gyűlt össze. Na és mi ez? Amikor valaki rádöbben arra, hogy az IQ értékem meghaladja az övét, előkerül az EQ. Az érzelmi intelligencia. Ami hülyeség, de ezt most hagyjuk. És mindjárt meg is vádolnak azzal, hogy nekem nincs vagy nagyon alacsony az érzelmi intelligenciám. Ez persze nem igaz, nekem is vannak érzelmeim, legfeljebb a döntéseimbe nem engedem, hogy beleszóljon. Viszont. Micsoda hülyeség, hogy „érzelmi intelligencia”! Az egész arról árulkodik, hogy valakik kitalálták a tényleges intelligencia helyett.”Ő buta, mint hat pár rendőr csizma, de hatalmas szíve van.” Hát jó, akkor beszéljünk erről!

 

Wikipédia: Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos.

Hirdetői pontosították:

1)képesség az érzelmek pontos érzékelésére

2)képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előremozdításában

3)képesség az érzelmek jelentésének megértésére

4)képesség az érzelmek kezelésére.

A probléma mindössze az, hogy az IE főpapjai jóformán semmibe se egyeznek meg. Sőt, van olyan menő pszichológus, akik egyenesen tagadja, hogy érzelmi intelligencia létezne. A saját véleményem pedig az, mit keres itt az „intelligencia”. Miért nem érzelmi készség” a neve, vagy bármi más, csak az intelligenciával hagyjanak fel. Persze nem lehet, amikre már rámutattam, hiszen ezzel kívánják pótolni az IQ-t. Különben tanulható, ha valaki olyan körülmények közé kerül a gyerekkor után. Sőt meg is játszható, ellentétben az intelligenciával, és ez végképp egy olyan tény, ami miatt nem érdemes veszekedni miatta.

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(2335) Érzelmi intelligencia” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Teljesen igazad van Tibor bátyám!

    Azonban mindegy minek hívjuk. Tény(mert mindenki megtapasztalta már az életében), hogy érzelmek léteznek.

    Ezek (szintén tény) hatással vannak az életünknek nevezett valamire.
    Ha az érzelmekre pusztán az intelligenciánk révén reagálunk, pontosabban reagálnánk nem itt tartanánk.
    Az igazság az, hogy az emberek nagy többsége nem csak, hogy reagál az érzelmeire, hanem totálisan azonosul velük. Vagyis az érzelmeik rángatják őket.

    Ha jobban belegondolsz pontosan minden esetben ez történik.
    Egy tudós is olyan belső motivációk mentén dolgozik amik sokszor nem is tudatosodnak benne.
    Mondjuk bizonyítani akar az apukájának, és ez sarkalja előre és előre, add neki kitartást.

    A pszichológia nem csinál mást mint a nem felszínen(legalábbis a delikvens számára) lévő motivációkat bogozza ki, teszi érthetővé a páciens számára.
    Próbálják érthetővé tenni mi miért történik az életében. miért hagyja ott már az 5. barátnője. Miért rossz a hozott minta stb.

    Aki elég jártas az tudja, hogy az érzelmi intelligenciának nevezett valami nem más mint az érzelmek által kiváltott és felismert helyzetek kezelése, illetve az erre adott válaszok(amik-nem mellesleg- szintén érzelmek által keltettek és értelmünk lévén értelmezetté lettek az egyén számára).
    Az egyén látva érzelmeiből fakadó döntéseit és azok következményeit, próbálja befolyásolni azokat a viselkedési módokat ahogy saját érzelmeire reagál.

    Később -ahogy fejlődik-az érzelmeket magától elkülönültnek éli meg. Minél primitívebb az egyén annál jobban az érzelmei által cselekszik. Ha dühös bánt, ha nagyon dühös -mert otthagyták- akkor öl. Vagy épp depresszióba esik.

    Azért mondják, hogy kicsi az érzelmi intelligenciád, mert kívülről úgy tűnik mintha nem pusztán az intelligenciád döntene a kérdésekben. Hanem látványosan érzelem vezérelt vagy te magad is. Főleg akkor látszik, hogy türelmed(ami szintén egy érzelem) hanyatlik mikor személyedet támadás, vagy támadásnak vélt kinyilatkoztatás éri.

    Sajnálom! De a vélemény védelmének igénye is egy fajta érzelem!
    Mindenki láthatja, hogy szinte lehetetlen teljesen neutrálisnak lenni, a nyers intelligencia szempontjából megközelíteni a dolgokat- ahogy állítod.

    Bár az intelligencia sincsen pontosan definiálva. Hiába is mondjátok! A mindenféle mensatesztek semmit sem mondanak, csak, hogy okos vagy.

    Az intelligencia azért ennél jóval több.
    Ahogy az egyén előrehalad a (ön)megismerési folyamatban, úgy nő az intelligenciája. Vagyis szorosan korrelál a kettő.

    Hol van ez ahhoz, hogy problémamegoldás, meg velünk született. Ugyan már!

  2. Én egyetértek Tibor bával abban, hogy az Érzelmi intelligencia kifejezés valóban nem a legszerencsésebb, és kicsit félrevezetö is.
    Az IQ egy adottság, az EQ pedig egy készség. Az elöbbi determinált egy életre ez utobbi pedig mindenki számára elsajátithato.
    Ezért aztán a kettöt összehasonlitani valojában teljesen értelmetlen. Egyik nem kompenzálja a másikat, alma és körte esete.
    Szoval ezen valoban lehet vitatkozni hogy szerencsés volt e ezt a nevet adni.
    Azonban azt elvitatni, hogy ilyen létezik e? Aki ezt tagadja az a nyilvánvalot tagadja.

    Az érzelmek pedig nem azonosak az ösztönökkel. Ezt sem szabad összekeverni.
    Amugy Balázs elöttem elmondta a lényeget.
    Visszatérve a korábbi poszthoz, pl egy válás esetén az érzelmi intelligencia fogja leginkább meghatározni, hogy az illetö személy öngyilkos lesz illetve alkoholista, vagy pedig ujra kezdi egy másik partnerrel.
    Balázs jol mondta, aki ki van szolgáltatva az érzelmeinek és azok rángatják ide oda annak nehéz élete lesz. Aki megtanulja öket kezelni, azoknak pedig szerencsésebb boldogabb emberi kapcsolatai lesznek. Tulajdonképpen ez az EQ.

  3. Az EQ egy nő készségcsomag. Most komolyan, amikor szóba kerül hogy EQ, elég ránézni egy nőre, és egy férfira, és egyből világos. A nőnek felcsillan a szeme, végre az ő képességei azok amik ki lettek emelve, míg a férfi max értetlenül néz, és nem is igazán érti mi ez az egész. Ha van EQ, annak a legpontosabb definíciója szerintem az “agresszió elkerülése verbális és nonverbális eszközökkel” és ezt kimondva egyből egyértelművé is válik, hogy ez egy női készség, amely azt szolgálja evolúciós alapon, hogy ne váljék áldozattá a gyenge nő, amíg távol van a férj. Az EQ eszköztára mind ezt szolgálja, az agresszió elkerülést a kapcsolatépítésen keresztül. Persze eltávolodtunk a vadászó közösségektől, és mi férfiak is kvázi nőkké, közösségi lénnyé lettünk kárhoztatva, így egyre nagyobb a szükségünk hasonló érzékenységekre, de szerencsére még nem csesződtünk el teljesen.

    Egyébként számomra érdekesebb, hogy ha van EQ, akkor eredendően kell lennie egy férfi megfelelőjének is, ami azt fejezi ki, hogy a vadász mennyire sikeres, mennyire domináns, mennyire agresszív, mennyi falkavezér tulajdonságot hordoz. Hívjuk ezt mondjuk AQ-nak, az Alfahím után. Ha egy férfinek magas az AQ-ja, akkor sikeres lesz életben, határozott, domináns, vezetésre termett. Nyilván ez a régmúltban hangsúlyosabb volt, de szerintem a mai világban is él, és ez a készségcsomag az, ami miatt a nők az üzleti világban, a valódi versenyszférában soha nem fogják felvenni a versenyt a férfiakkal.

    Még annyit, hogy a magas EQ egy férfinél épp a töketlenség jele, semmi baj, ha azt mondják ránk a nők, hogy érzéketlenek vagyunk, vegyük úgy hogy az AQ-nk kapott egy kis megerősítést 😀

  4. Ir

    Jol hangzik amit irsz, de a valosághoz nem sok köze van. Inkább poénosra fogtad.
    Az EQ szerepe nem az öskorban volt hangsulyozott hanem napjaink társadalmában.
    Tudod ma ugyanazzal a hardverrel kell boldogulnunk Budapesten 2 millio emberrel együtt mint anno a barlangban 20 ember közt.
    Ami akkor müködött az ma kevés. Ezért kell a készségeinket fejleszteni.

    Egylbként el is vitted a témát az feminizmus felé aminek ehhez most megint vajmi kevés köze van.

  5. Curix: Fejlesztheted te akárhogy, soha nem éred el azt a szintet, mint bármelyik random nő a környezetedben 🙂

    A feminizmusos vádat nem értem.

  6. Ir

    “A feminizmusos vádat nem értem.”

    Pedig azt állítod, hogy a nők jobbak az érzelmek terén, meg érzelmesebbek stb.
    A nők érzelmekre adott válaszait kevered az érzelmekkel magukkal.

    A nők máshogy kezelik az érzelmeket mint a férfiak. Ez persze evolúciósan alakult így ahogy te is írod. Az évezredek alatt kialakult, majd a viselkedési mintákon keresztül állandó megerősítést nyert a nőket az érzelmekkel azonosítani mind a női, mind a férfi oldalról. A nőknek általában fejlettebb az EQ-juk, elég csak az empátiás készségükre gondolni. De ez csak egy hozadék és mára már sztereotípiává vált.

    A nők előszeretettel használják is az érzelmeket befolyásolásra, PL. ezért sírnak krokodilkönnyekkel. A férfiak használják dühüket harc közben. Előbbi estben a másik érzelmeit manipulálják saját céljaik érdekében, második esetben a saját érzelmei felerősítésével módosítja viselkedését.

    Tehát az érzelmek nem NEM függőek, az érzelmek kezelése nem női principium, hanem összemberi feladat (lenne) ennek megértése és fejlesztése.

    De mint oly sok mindenben itt is gyerekcipőben járunk.
    A társadalom vakon bolyong, az egyén gyakran( mondhatni az esetek nagy többségében) maga sincs tisztábban azzal mit miért is csinál. Ebbe ugyanúgy beletartozik a tudós(bár kevésbé) mint a félkegyelmű cigánygyerek a falu végéről.
    Hiába a tárgyi tudás felépítménye, ha maga az alap rossz. Így atombombával fogjuk egymást fejbe verni, bunkó helyett.

  7. Nem írtam sehol, hogy a nők érzelmesebbek, olvasd már el még egyszer, mondjuk a definíciómat. Az az alap, abból indulnak ki a női viselkedésminták, amik egyszerűen a testi gyengeség, és sebezhetőség miatt alakultak ki. A férfiaknak meg teljesen nyilvánvalóan más technikák váltak hasznukra.

    Egyébként meg komolyan azt gondolod, hogy az EQ-t fejleszteni érdemes? Lehet érzékennyé tenni a férfiakat, de annak csak az lesz a vége amit most is látsz, hogy összeomlik a férfi-nő sok ezer éves viszonyrendszer. Amíg két nem létezik, addig egy dinamikus viszonyrendszer is kell, ha kivesszük az ellentéteket, a különbözőséget, és összemossuk a viselkedést, akkor eltűnik a működés alapvető motorja.

  8. Az miért van, hogy az érzelmek szakértői (pszichológusok pl. ) semmivel sem különbek érzelmi téren, mint egy átlagember. Tanulták x éven át az emberi viselkedést, aztán praktizáltak x éven át, meghallgattak sok száz pácienst, majd ugyanazokat a hibákat követik el a privát életükben, és a reakcióikat cseppet sem módosítja a tudásuk. Nekem ez azt mutatja, hogy az EQ adott, nem tudod fejleszteni, max. meg tudod játszani, hogy neked fejlett.

  9. Intelligencia és érzelem – az „érzelmi intelligencia” számomra azt jelenti, hogy az illető empatikus képessége magasan fejlett. Ahhoz, hogy valóban magasan fejlett legyen az empatikus képesség, intelligencia szükséges, mégpedig nem kevés, ellenkező esetben esély sincsen arra, hogy egy másik személy érzelmi állapotát képes legyél önmagadban modellezni.
    Az érzelmi intelligencia ebből következően – szerintem – empatikus intelligencia, mivel a szimpla érzelmek megélése nem IQ függő, a megértése viszont annál inkább.
    Örülni, félni és haragudni például egy retardált is simán képes, de felfogni a miérteket már nem feltétlenül.

  10. Az érzelmeket keverjük azzal, hogy észrevesszük a másik” jelbeszédét” (mimika, gesztusok) és érdemben reagálunk rá. Mi is az érzem, mi a vonzódás, vagy mitől taszító valakinek a jelenléte. A jellem tükre a szem. Az arcforma is meghatározó hogyan itélkezünk a másikról. Ez szerintem összetettebb. És visszanyúlik az emberré válásunk előtti időkre. De biztosan a beszéd kialakulása előtti időkre. Az hogy ki kinek ellenszenves egyéni dolog, mint ahogyan az is ki miként él meg bizonyos élethelyzeteket. A többi meg csupán kémia….

  11. Montezuma egyetértek veled, szerintem is alapfeltétel egy bizonyos IQ ahhoz hogy az EQ-t képesek legyünk fejleszteni.
    Ha rajtam múlna nem is állitanám az IQ-t és EQ-t egymással szemben, sokkal inkább tenném az EQ-t az IQ részévé. Egy olyan intelligencia amely nem számok és formák között keres hideg logikát hanem az érzelmek kusza világában teremt rendet. Mindegyik pont ugyan ugy fontos, de az érzelmek nem kapnak manapság kellö hangsulyt, ez most az értelem kora. És láthato hogy ez sem járhato ut.

    “Persze eltávolodtunk a vadászó közösségektől, és mi férfiak is kvázi nőkké, közösségi lénnyé lettünk kárhoztatva, így egyre nagyobb a szükségünk hasonló érzékenységekre, de szerencsére még nem csesződtünk el teljesen.”

    Amikor ilyen kijelentéseket olvasok akkor bizony az az érzésem, hogy DE. Elcseszödtünk. Nem kicsit.
    Menjünk ezen végig egyenként:

    “Persze eltávolodtunk a vadászó közösségektől, és mi férfiak is kvázi nőkké, közösségi lénnyé lettünk kárhoztatva”

    Ir légy szives olvasd el ezt a mondatodat sokszor egymás után, hátha kiérzed belöle az abszurditást……
    “közösségi lénnyé lettünk kárhoztatva……..”
    Ilyenkor nehéz szavakat talaláni és pontosan most van szükségem az EQ-ra hogy ne legyek indulatos.
    Ir, szerinted a férfi embernek nincs szüksége a közösségre? Ezt esetleg tudományosan és evoluciosan is meg tudod magyarázni?
    Egyébként probáld ki, hivd elö a benned rejlö evolucio által alakitott magányos állatot. Menj már el légyszi egy lakatlan szigetre vagy a hegyekbe, ahol nincs ember maradj egy honapig és számolj be a tapasztalataidrol! ok?

    Másik kérdésem pedig az, hogy miböl fakad az érzésed, hogy növé lettél kárhoztatva?
    Ugy érted szeretnél gladiátorként harcolni, és minden nap ölni mert az olyan férfias?
    Esetleg szülnöd kell? Vagy néha be kell kapcsolnod a porszivot? Ettol beindul a tejtermelésed vagy mire gondolsz Ir? Puffogsz csattogsz mondatokat, ami mögött nincs semmi.
    Mi és ki akadályoz meg hogy férfi legyél? Mit jelent egyáltalán férfinek lenni?
    Ezeket ne is nekem hanem inkább magadnak válaszold meg.

    “Egyébként meg komolyan azt gondolod, hogy az EQ-t fejleszteni érdemes? Lehet érzékennyé tenni a férfiakat, de annak csak az lesz a vége amit most is látsz, hogy összeomlik a férfi-nő sok ezer éves viszonyrendszer. ”

    Ezt a kijelentésedet megint lehet vitetni de nem is kicsit. Azt hogy az EQ-t fejleszteni érdemes e már bele se megyek. Tudod ez olyan mintha arrol vitatkoznánk érdemes e beszélni tanulni….

    “Lehet érzékennyé tenni a férfiakat…..”
    Látod Ir az ilyen kijelentéseken válik nyilvánvalová, hogy azt sem érted miröl van szo, de mégis nagyon határozott véleményed van.
    Az EQ elsajátitása nem egyenlö azzal hogy nyafka leszel. Itt viszed el te félre ezt a fogalmat.
    Mondok egy példát:
    Haladsz a föuton az autoddal, bár neked van elsöbséged de mégis kihajt eléd egy másik auto, elég eröteljesen fékezel, hogy ne legyen baj.
    Az erre adott reakcioja MINDENKINEK az lesz EQ-tol függetlenül, hogy felmegy a pumpa azonnal. Az EQ-ban fejlett ember azonban érzékeli az indulatot és a düht. Felfogja hogy a veszély elmult, és ezeket el is engedi. Ha kell akkor tudtosan….erre kifejlesztett modszerekkel.
    Mit tesz egy EQ-ban fejletlen ember?
    Még orák mulva is azon fog agyalni, hogy mi van ha összeütköztek volna?! Meg kellett volna elözni és leszoritani….. Aztán kiszedni a volán mögül és megütni…. Hogy képzeli hogy veszélyeztet engem…. Legalább megjegyezhettem volna a rendszámot, aztán megkeresni és beverni a szélvédöjét….. és az elme tárháza ilyenkor végtelen. Estére meg azt veszed észre hogy felment a vérnyomásod. De miért is? Volt értelme?
    Ez az EQ Ir nem pedig a férfibol nyálgép készitése mint ahogy te gondolod.

    “Az érzelmeket keverjük azzal, hogy észrevesszük a másik” jelbeszédét” (mimika, gesztusok) és érdemben reagálunk rá. ”

    Dan

    Csak ugy megkérdezném, hogy szerinted a mimika az mi?
    Hihetetlen hogy érzelmek terén milyen komoly hiányosságaitok vannak.
    A világégést meg peak oil-t kivülröl fujjátok oda vissza, de itt nagyon komoly restanciák vannak.
    Kutakodjatok kicsit a témában.

  12. Véleményem szerint azok ragaszkodnak igazán ahhoz a nézethez, hogy csak egyetlen fajta intelligencia létezik és nem hajlandóak elismerni a többit, akik a rendszer által elvárt, lineáris, elemző, hyperlexiás intelligenciával rendelkeznek. Az egó természetesen ettől többnek érzi magát a többinél és hogy ezt az önigazolást folyamatosan fenntartsa, elutasítja a többi létezését. Én mindenesetre az alábbi gondolatokat inkább el tudom fogadni: https://www.youtube.com/watch?v=qwQOX8gQCn0

  13. 12 – Zee:
    Felfedezték a spanyolviaszt. Legalább 100 éve tudott, hogy intelligencián belül alcsoportok vannak. pl. a spatiális, aki ezzel rendelkezik az sose téved el, mert tud tájékozódni.

  14. 11 – Curix:
    Tökéletesen megértem a felháborodásodat. A középszerű hozzászólók átvették a terepet, az értelmesebbek tehát egymás után elmaradnak. Még olyannak is van pofája beírni a marhaságait aki tagadja az evolúciót. Micsoda, hogy ő majomtól származik. Hát kikéri magának. Mert bizony az állatoknak is van lelke. Hát akkor versenyezzünk, ki tud nagyobb marhasággal előállni. 🙁 Hajrá magyarok!

  15. Véleményem szerint az IQ-t a mút század technokratái (a tudomány mindenható, a tudománnyal mindent el lehet érni) alkották meg, az EQ-t a jelenlegi elkorcsosult (érzelmeit mindenek elé helyező) lények kényszerítették ki. Valójában mindkettő a pszichológia nevű halandzsa terméke, mikor, mit dobott ki a “divat”.
    A cikk valódi mondanivalójával én egyetértek. A kettőnek semmi köze egymáshoz, sokan tévesen az empátiát és a toleranciát vélik felfedezni az EQ-ban.
    A magas IQ-jú ember alapból magas EQ-val fog rendelkezik, hiszen simán képes az ostoba tömegek érzelmekkel történő befolyásolására (lásd politika, piramisjátékok, de akár a kéregetők közt is akad ennek mestere).
    Az átlagember hajlamos az EQ mögé automatikusan pozitív tartalmat társítani, pedig ez éppoly téves, mint a magas IQ-jú emberről feltételezni, hogy több, vagy akár több akar lenni másoknál.
    Ha valaki 200 cm-es magassággal születik, ugyanúgy előnyei és hátrányai származhatnak belőle, mint a magas IQ-val (kiváló problémamegoldó képességgel) született társaiknak.
    Azzal is egyetértek, hogy napjainkban egyre több a középszerűt alulmúló, tudás nélkül érvényesülni akaró és (ma már többségben lesznek, tehát) tudó barom. Nos ez már -IQ-EQ ide vagy oda-, valóban komoly társadalmi szintű probléma!
    Nem a magas IQ, nem is az IQ-EQ vita itt a gond, hanem az, hogy a középszerű ostoba emberek tömege manapság mindent lenyom. Abban a társadalomban, ahol a 200 cm-es emberből kosaras, a 160 IQ-júból tudós lesz, épülni – gyarapodni fog. Ahol őket kiközösítik, halálra ítélte magát.
    Hülyék közt az okos a buta! Ezt Te ne tudnád Tiborbá?! 🙂

    S legyünk őszinték! Egy zongoraművet előadó művész, egy sikeres énekesnő, vagy épp egy zseniális felfedezés bejelentése után kiben ne ébredt volna fel az irigység, ki ne szeretne olyanná válni, ha csak egy pillanatra is, mint a ritka kivételek, erre építenek a hollywood-i produkciók is. Ez egészséges reakció. De, hogy ezért lenézzem őket, vagy kitaláljam, hogy én a … faszságban lepipálok mindenkit, nos ez már sztem. beteges, nem követendő cselekedet (lenne).

  16. 16 – Horváth Csongor:
    Csak remélni merem, hogy nem erre válaszoltál? “Hát akkor versenyezzünk, ki tud nagyobb marhasággal előállni.” 😀
    Ha jól emlékszem így kapásból az első IQ kísérlet 1905-ra nyúlik vissza egy Binet nevű francia pasi csinálta. Azóta természetesen számtalan finomításon ment keresztül, és nagy vonalakban valóban méri az egyén intelligenciáját, de ezt nem szabad halál komolyan venni. Minden esetre (például Amerikában) már a háború előtt alkalmazták alkalmassági vizsgáknál, munkahelyi felvételekkel kapcsolatban. A véleményeddel:
    “pszichológia nevű halandzsa” csak kevesen értenek egyet, én magam se. Ami viszont tény, hogy a pszichológusok hatalmas hányada úgy kerül oda, hogy észlelvén önmagán a mérsékelt beszámíthatóságot, elmegy pszichológusnak, hátha az segít. Általában nem segít. 😀

  17. Okoskodóknak adalék:
    Quotiens (Q) = hányados
    Állandó, nem változhat.

    Vagy az 1/2-ed értéke változhat? Mert akkor ez is… 🙂

    Miért nézik mégis tól – ig egyre gyakrabban? Mert a mérések vacakok, pontatlanok.
    Ebből adódik, hogy bizonyos határokon belül tévedhetünk, de fejleszteni nem lehet. Ha hülyén születsz, hülyén halsz meg, bármit is mondanak, bármi is lenne sokkal elfogadhatóbb számodra.
    De meg ne sértődj rögtön! Mert a “hülye” szó értelmezése tág, s ha ezzel jövök, nem túl magas IQ-ról tanúskodhat… Viszont ellenkezőjét állítani a hülye szó pontatlanságán kívül olyan, mintha kitalálnám, hogy 181 cm-es magasságomon változtatni fogok. Ez sem jó analógia, mert talán sikerülhet vmely. természetellenes módszer felhasználásával. Akkor maradjunk annyiban, hogy ha két lábbal születek, akkor tuti, hogy nem fogok hárommal meghalni!
    Erre jössz azzal, hogy a jövőben agyimplantátumot használnak majd, s 100.000-ért egy lábat fel, vagy levenni nem probléma a sebészednek… S igazad van! De attól, hogy a wikipedián jól tájékozódsz, még nem lesz jobb az IQ-d, max. bizonyos képességeidben Te is kilógsz pozitív irányban a sorból.
    Ezt is meg kellene érteni, mielőtt valaki az IQ fejlesztéséről írogat. Persze a pszichológiába ma már ez is belefér…
    Ettől függetlenül maradjunk annyiban, hogy az a diák, aki egyre jobb dolgozatjegyet szerez, nem biztosan lett okosabb. Millió dologtól függ ez, mikor, ki – kinek, milyen körülmények között tette fel a kérdést, megismételhette -e, volt -e már hasonlóban része az alanynak, s persze az is számít, milyen nehéz a feladat maga. Ha a mai ifjúságot visszadobnánk 30 évvel az időben, igencsak meglepődnénk a teszteredményeken, mint ahogyan azon is, ha nekünk kell segíteniük egy-egy lassan napi rutinná váló IT dolog megoldásában.
    Szóval ezek a mérések kizárólag azt tudják relevánsan megmondani, hogy most, adott populációban, az átlagtól való eltérés a mérésemen mekkora. Ha a mérés abszolút és pontos lenne, változásról – fejlesztésről nem lenne értelme beszélni. Így viszont látjátok, nem lehet matematikai szintű igazságot tenni, valahol mindenki gondol, amit szeretne.

  18. Tiborbá,
    A pszichológia létjogosultsága nem kérdéses.
    De sztem. rettenetesen gyerekcipőben jár, s mint tudománynak, sok olyan ága-boga van (ezek lekopása helyett napjainkban egyre több jön), amit igazán nem nevezhetnénk egzakt módon tudománynak.
    Jól ráéreztél, egy előítélet / családi történet is van amögött, hogy nem egyezek ki a pszichológusokkal, mint tudósokkal… Ezt az elfogultságot vállalom.

  19. Itt még a “középszerű hozzászólók” is az átlagos IQ-nál magasabbal rendelkeznek, mégse sikerült két egyformán gondolkodót találni EQ kérdéseben, ami azért annyit mindenképpen megmutat, hogy nem egy egzakt valami, mindenki asszociál a szóösszetételből arra amire épp az intuitív énje sarkallja. Magyarul egy hülyeség. Ez azért a posztból nagy vonalakban kiderül 😀

  20. 19 – H.Cs.
    Hogy a pszichológia nem egzakt, azt természetesen elfogadom, de ha ezt kifogásoljuk, akkor ki kell dobni az ablakon a történelmet, az irodalmat, stb. (a teológiáról már nem is beszélek 😀 ) is.

  21. A vélemények lehetnek nagyon különbözőek.
    Igazából a cselekedeteink számítanak.
    Ha most kapnánk egy feladatot, azonnal kiderülne mi újság az IQ terén. Ki, milyen gyorsan oldotta meg (de ugye itt csak közülünk!) a feladatot.
    Ebben igaza van Tiborbának, mert így mérhető, összehasonlítható az IQ.

    Viszont kíváncsi lennék, hogyan mérnénk fel az EQ-t?
    Biztos vagyok abban, hogy a résztvevők véleménye és a valós cselekedeteik sokszor szöges ellentétben lennének egymással. Egyáltalán mi lenne a konkrét feladat ennek mérésére?! Én ezért vagyok gondban az EQ értelmezésével…

  22. Tiborbá,
    ha a pszichológia besorolása a művészetekkel egyenrangú,
    az számomra nem azt jelenti, hogy felesleges,
    de azt mindenképpen, hogy olyan szinten támaszkodni rá, ahogyan mondjuk a fizikára,
    nem tudunk, s ha valaki ezt mégis megteszi, hibát követ el.

  23. Körbenézel, nincs olyan menő pszihológus aki ne a sokadik házasságát taposná. Ha a magas EQ ezzel jár, akkor maradok inkább az IQ-nál.

  24. “Viszont kíváncsi lennék, hogyan mérnénk fel az EQ-t?”

    Csongor
    Fel lehet mérni azzal hogy bizonyos szituaciokban hogyan viselkedsz de erre exakt modszert ne várj. A türelmetlenséget sem tudod méröszalaggal mérni.

    “Körbenézel, nincs olyan menő pszihológus aki ne a sokadik házasságát taposná. Ha a magas EQ ezzel jár, akkor maradok inkább az IQ-nál.”

    Ir, Te még mindig nem érted mi az EQ.

  25. A mimika tetszést vagy nemtetszést kinyilvántó gesztus, de az isten szerelmére végre egyszer olvassátok végig azt amit leírnak. Én mint középszerű kommentelő kérlek titeket. A politikusok ragadnak ki szövegtöredékeket ÉS A HÍRHAMISITÓK
    Remélem egyértelmű a közlési szándékom felétek TI hatalmas zsenik.

  26. 25 – Curix:
    Mindenki tudja, hogy léteznek érzelmek. Az is közismert, hogy vannak érzelgősebb, és kevésbé érzelgős emberek. Vannak érzéktelenek, stb. De ebből mérhető, valamit előállítani nem lehet. Az is nyilvánvaló, hogy az egész EQ egy értelmetlen dolog, pontosan azért mert nem mérhető. Felesleges vele foglalkozni, már csak azért is, mert mindenki mást gondol alatta.

  27. Csongor!
    Maga az intelligencia is egy egzakt valami. Oké, hogy mérjük egy fajtájánaķ( illetve egy tesztsorban is több, de ez most mellékes)megnyilvánulását és ezt beskáláztuk. Ez többé kevésbé helytálló is.

    De!
    Hogy állandó lenne e, az már erősen vitatható.
    Ugyanannál a személynél lényeges eltérések észlelhetőek élete folyamán. Ez nem olyan egyszerű, mint hogy milyen magas vagy, tök mindegy milyen elnevezést használnak. Nem állandó.

    Egy katatóniás betegnél nem ugyanaz az iq szint ugyebár, mint önmaga “beteg” állapotát megelőzendően.Azt mondják nincs tudatánál, vajon miért?
    Hol van neki? Valami megsérült az agyában? Nem minden esetben, mint ahogy a kómás betegek esetében sem.

    Az IQ egy összefüggés-értelmezési tartomány jelzője. Ezt most nem tudom szebben mondani.
    Nem mellesleg szorosan kapcsolódik a tudat, öntudat kérdésköréhez.

    Ha valaki sokat olvas, tanul, esetleg valamiféle perverz módon intelligenciateszteket tölt ki ezerszámra majd feldolgozza az elért eredményeket, vajon nőni fog-e az IQ-ja?
    Vajon az ezerhuszonharmadik tesztje jobb eredményt fog e mutatni mint az első?

    Persze,hogy ….nem! igaz?

    A pszichológia nem más mint lélekgyógyászat más néven. A helyzet az, hogy csak a lélek nincs meg benne sehol. Ugyanez a helyzet az IQ kérdésben is.

    Kérném az okosokat mondják el mi az intelligencia!

  28. Az intelligens ember nem gőgös, tud viselkedni, de legfőképp elismeri ha nincs igaza és képes bocsánatot kérni, illetve belátja ha hibázott. Hehe.

  29. Ha szélütést kapok, többé nem leszek önmagam.
    Az ilyen szélsőséges példák nem jók.
    Ha pszichotropikus szereket fogyasztok, szintén nem leszek önmagam, tehát ez a megközelítés is sántít.
    Gyakorlással javítható az eredmény, de mivel itt a feltételek nem lesznek azonosak, nem ér a játék! Ha mindketten gyakorolhatunk, akkor ok., s a végeredmény ugyanaz lesz.
    Az IQ = intelligencia hányados.
    Fentebb kifejtettem, adott populáción belül, adott időben, miként lehet valódi összehasonlításra használni. Az intelligencia fogalma lecsupaszítva, önmagában ugyanúgy semmit sem ér, mint az érzelmek meghatározás.
    A vita lényege pont az lenne, miként lehet az EQ = érzelmi hányados? relativizálás nélkül összehasonlítani / viszonyítani. Nincs erre mód, mert míg az I mellett a Q valós tartalommal bír, az E mellett nincs semmi, csak az, amire szubjektíven használni akarjuk. A mérése, viszonyítása nem kivitelezhető, ill. olyan bonyolult lenne (szituációs játékok? pl.), hogy nem érdemes foglalkozni vele.
    http://gyorseqteszt.hu/ – az ilyen szarok, max. arra jók, hogy szórakoztassanak. Milyennek látom – gondolom magam? Ki a francot érdekel! Ennek a kérdéskörnek csak úgy lenne értelme, hogy saját önértékelésem tükrében miként látnak mások? De kik azok a mások??? A családom, a barátaim, az ország, vagy az egész világ embertömege? Ez olyan relatív dolog, hogy értelmes ember nem is szán időt az értelmezésére.
    Tessék, most jól lejárattam magam :-), de azt garantálom, ha egy IQ tesztben lenne ez a kérdés, azonnal átugranám…

  30. Dan,
    amit Te írsz, az az “értelmes ember”!
    S most ne menjünk bele az MQ-ba, mert az tényleg tanulható, szélesíthető, s szintén nincs közvetlenül köze az IQ-hoz.
    Magas IQ-val tudnak a legnagyobb torz-elmék kialakulni… De míg “a zseniből lehet őrült, az őrültből többé már nem lesz zseni”. Ez is örök igazság.
    Attól, hogy valakinek nincs 160-as IQ-ja, még lehet nagyon is értelmes ember. Ám el kell fogadni, ha az IQ-ja a másiknak magasabb, érdemes hallgatnia rá egy probléma megoldásában.

  31. Balázs,
    a pszicho/lógia = lélek tudománya
    Nem gyógyítani akar az, hanem kifürkészni a lélek titkait 🙂 , amibe a gyógyítás is belefér.

  32. Tibor ba

    Rengeteg olyan dolog létezik, ami nem mérhetö mégis tudjuk hogy létezik. Ilyen pl. a fájdalom is. Te is tudod hogy van ilyen én is tudom hogy van, de soha nem lesz rá pontos mérték.
    Nincs ez másképp az EQ-val sem.

    És ezeket a dolgokat azért nem szabad kidobni a kukába, mert a nem mérhetö dolgok sokkal nagyobb mértékben befolyásolják egy ember mindennapjait, mint a mérhetö exakt dolgok. Mindössze egy más beszédszínteret kell megnyitni, ahol a szubjektiv dolgok is elökerülhetnek, nem csak mérhetö és bizonyithato dolgok.
    Az a színtér viszont nem ez a blog kell legyen.

  33. 33-ra:
    A fájdalom nagyon is mérhető (idegi aktivitás), még egyénenként észlelhető lépcsőfokai is vannak (viszketés,zsibbadás,émelygés,égés,szúrás,görcs).
    A fájdalomküszöb az, ami egyének között jelentősen eltérhet.

    Utolsó gondolatsoroddal viszont egyetértek, napjainkban nagyobb a hangsúlya a szubjektív dolgoknak. A XXI. századi sikeresség eléréséhez is ez társul.
    Ezt viszont nem tartom jónak, mert ez együtt jár a gondolkodás (valamint a gondolkodni tudás elismerésének) hanyatlásával is. Nos ez már önmagában is elég baj!

    Viszont nem vitatéma. Az érzelmek megítélése, vagy akár azé, hogy kit tartunk értelmes embernek, a közeg, a környezet határozza meg. Van, ahol egy fingásért jár az ujjongás és a taps… Nem szeretnék ebben létezni, ám a körülményeket nem mi választjuk meg. Az megint más kérdés, ha ezen feltételek mellett inkább nem érvényesülök. S mindebben az IQ csak olyan szerepet játszik, mint a testmagasságom, vagy épp a hajam színe. Mert hát lehet nagyot durrantani magas IQ-val is, s én mégsem fogok tapsolni hozzá.

  34. 33 – Curix:
    Nem mondtam, hogy nincs érzelem, csak éppen nem mérhető. Mondok egy esetet. A 90-es években a 80 éves anyámat felkereste egy nő, aki 45 évvel korábban a cselédlányunk volt. Megismerték egymást OK. A nő arra kérte, hogy igazolja neki, hogy 3 éven át nála dolgozott, ami megdobná a siralmasan kicsiny nyugdíját. Az anyám ezt megtagadta, sőt elhencegett vele nekem. Sőt néhány évvel később elhencegett Évának is. Mind a ketten el voltunk képedve. Kérdésem, kb. milyen EQ-ja lehetett az anyámnak? Mi lehetett az anyám indoka? Mi befolyásolhatta a döntését?

    Van egy másik esetem is. valamikor a 70-es években, amikor még a híd nem volt meg a Nyugati térnél (Marx-tér),. Kora délután tartottam hazafelé a körúton. A Marx-tér közepén hatalmas dugó volt. Negyed óra kellett ahhoz, hogy odaérjek. Egy gépkocsi le volt rohadva a lehető legrosszabb helyen, azt kerülgette mindenki. Trabant combival jártam. Hátul teli voltam szerszámokkal és volt nálam kötél is. Valahogy elé lavíroztam magam. Kiszálltam és hátra mentem. Egy házaspár ült kétségbe esetten a kocsiba, nem tudták mit tegyenek. Megkérdeztem a pasit tudja-e tartani a volánt, ha vontatni fogom. Ijedtségében csak intet, de lehet, hogy azt se tudta mit lehet csinálni. Rákötöttem a vontató kötelet, és megindultam a villamos síneken Buda felé. A Mechwart ligetnél bőségesen volt parkolóhely (akkor még) ott megálltam, lekapcsoltam és mondtam nekik, hogy most aztán nyugodtan tudnak intézkedni. Másnap becsöngettek, hoztak egy üveg piát és egy szépművészeti albumot. A házmestertől tudhatták meg, hogy ki a Trabant combi tulajdonosa, és megköszönték a segítségemet. Szívesen, bár nem piálok és a szépművészet nem érdekel. És nem is nekik akartam segíteni, hanem a sok ezer gépkocsi tulajdonosnak. A kérdésem, ez alapján milyen EQ értékem van? Mert a feleségem értetlenül nézett, és hülyének tartott. (nem az Éva volt)

  35. “Nem mondtam, hogy nincs érzelem, csak éppen nem mérhető.”

    Ezzel teljesen egyetértek Tibor ba, ezért nem is szabad “versenyeztetni” az EQ-t az IQ-val.
    Mindig is alma körte esete maradnak.
    Nyilvän anyukadat nem szeretnem minösiteni. A logika azt mondatja igazolnia kellett volna az eveket hiszen neki kara ebböl nincs a csele par forinttal többet kap…
    Igen egyebkent jo ez a pelda nagyon.
    Ezek nem mérhetö dolgok, de te is tudod milyen fontosak, hogy élhetö tärsadalomban éljünk. Az EQ nélkül egy kegyetlenül siralmas rideg hely lenne a Föld.

    ” napjainkban nagyobb a hangsúlya a szubjektív dolgoknak. A XXI. századi sikeresség eléréséhez is ez társul.”

    En ezt igy nem irtam Csongor és nem is feltétlen értek vele egyet.
    Ha visszatekintesz és megnézed milyen erös szerepe volt a mendemondäknak, hiedelmeknek, rituäléknak, babonäknak, isteneknek akkor rä fogsz jönni, hogy soha nem iranyitotta annyira az értelm az életet mint ma.

    Agyalgatäs közepette nekem az jutott eszembe, hogy a mostani modern fejlett elme mär nem kompatibilis a “régi” ällati testtel.
    Egyre nagyon a disszonancia a kettö között.
    Azt gondolom a test predisztinal minket valamire, és mi ezeket a hatärokat az értelmünk segitségével kezdjük elhagyni.
    A test pedig nem tud olyan gyorsan evolvalodni, mint az elme.
    Es ez most per pillanat egy feloldhatatlan ellentmondast fog okozni.

    Illetve mar folynak erre vonatkozo kisérletek, hogy a tudatot “digitalizäljäk” feltöltik letöltik, hogy az elme felszabaduljon a test korlätaitol.
    Hala ég ezeket én mar nem élem meg.

  36. 7. lr

    ” Lehet érzékennyé tenni a férfiakat, de annak csak az lesz a vége amit most is látsz, hogy összeomlik a férfi-nő sok ezer éves viszonyrendszer.”

    Látod, ezt tűzték zászlaikra a liberálisok: a múltat végképp eltörölni !
    Fenébe a természetesen kialakult dolgokkal! Majd ők megtervezik az ideális ebertípust.
    Mert nehogymá olyan világot építsünk, ami figyelembe veszi az ember alapvető természetét, hanem építsük fel a maximális profittermelő világot, és szabjuk ehhez az embereket !

    Mondják itt sokan, az “ember” alapvetően gonosz, önző… ( és akik mondják azokkal mivan?)
    Én inkább úgy vélem, hogy a mesterségesen épített világban az emberek többsége a természetes reakcióival nem tud megfeleni, és ezért “hibásnak” tűnik.

  37. Emocionális és/vagy lényegi ( észbeli) intelligencia?Háát…
    A lányommal beszélgettünk volt erről,-igaz, a lélekről volt szó, nem az intelligenciáról – őt idézem, már ahogy emlékszem szavaira:
    …”Apa, az ember nem más, mint egy rendkivül bonyolult , bioáramok,vagy ha ugy tetszik, akkor softverek által vezérelt mobil vegyi-labor. Főfeladata az események tömkelegében-amit ÉLETNEK nevezünk – ,értelmesen, a program szerint lavirozni, átélni, majd evaluálni a dolgokat, ez a létezés és a túlélés, azaz a siker záloga.
    Költői értelemben vett lélek nincs. “Emberi” visekedés van, ami egy default , gyári software, nagyjából egyenlő mindenkinél,pl. az öltözködés, testi szükségletek fölötti uralkodás, stb..
    Software, apus, amit néha behoznak hozzám kalibrálni, javitgatni.”
    Ennyi.

  38. Drága Tibor bá’

    Van bőr a képeden ide írni, hogy nem engeded, hogy az érzelmeid befolyásolják a döntéseidet?

    Bepillantást engedtél az életed számos eseményébe, saját magadnak mondasz ellent. Cselekedeteid nem igazolnak.

  39. 39 – bogozy:
    Kedves bogozy!
    Ez a bejegyzésed Évának nagyon-nagyon nem tetszik. Én megkértelek volna, hogy ugyan már, nevezz meg egy-két esetet, de nem kérdezem meg, mert Éva nekem sokkal fontosabb mint akár ezer párbeszéd fenntartása. Így hát minden jót!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..